Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-08 / 106. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1982. MÄJUS 8., SZOMBAT Közéleíiségről - szakmunkástanulókkal Érdeklődés - keske Építőipari szakmákat tanul a pilisvörösvári 206. számú ipari szakmunkásképző intézet háromszáztizennyolc növendéke. Száznyolc- vankettcn közülük KISZ-tagok, s büszkék arra, hogy április 4-én másodízben nyerték el a KISZ Központi Bizottságának Kiváló KISZ- szervezet zászlóját. A tanulók az idén áprilisig 1600 órányi társadalmi munkát teljesítettek, jeleskedtek a fiúkórus és citerazenekar tagjai, az utóbbiak a szakmunkástanulók országos zenei versenyén. A bemutatáshoz az is hozzátartozik, hogy az intézet növendékeinek a fele, a Pilis vidékéről származik, a többiek az ország minden részéből jöttek. A fiatalok csak minden második héten tanulnak, a többi időt gyakorlati munkával töltik a PÁÉV-nél, s a fővárosi építőipari vállalatoknál. Minden rendben lenne tehát? Korántsem. Legalább is erre lehet következtetni az intézet igazgatójának mondatából: imádnak dolgozni a gyerekek, csak beszélni, írni, elmélettel boldogulni ne kelljen; a köz- életiségük sajnos, kimerül a társadalmi munkával... Pecabot és motor Attila másodikos, kőművesnek készül: — Közepes a tanulmányi eredményem. a közismereti tárgyakból is. Az biztos, hogy ha felszabadultam, nem tanulok tovább. Unom már. A munkám érdekel, azon kívül a motorozás és a horgászat — Barátaid, vannak? — Igen. Együtt járunk pecázni. Hogy miről beszélgetünk közben? A motorozásról. Néha a lányokról. Politizálni nem szoktunk, legfeljebb a fizetésről, az árakról beszélünk. A tévében a filmeket nézem meg, a rádióból csak a könnyűzenét hallgatom és az Ötödik sebességet. — Miről szólt legutóbb? — ... nem is tudom, elég régen hallgattam... Újságot? Ritkán olvasok ... csak az apróhirdetést, a moziműsort. Majdnem minden filmet megnézek. — Az Oscar-díjról hallottál? — Igen, a tévében. Magyar film? Már kapott ilyet, csak hogy melyik, nem tudom. Azt sem, ki készítette. — Kicsoda Kádár János? — Az Országházban elnök. i; — És ki az USA elnöke? — Ronald Reagan. — Ki az SZKP főtitkára? — Brezsnyev. Az utónevét nem tudom. — Hol van Libanon? Megmutatnád a földgömbön? — Valahol itt... — kerülgeti ujjúval Dél-, Kelet-Afrikát, miután Kína környékén nem találja. — Családot szeretnél? — Igen. két gyereket legalább, inkább fiúkat. — Mire neveled majd őket? — Hogy dolgozzanak rendesen, járjanak iskolába. Hogy műveltek legyenek. — Miért jó a műveltség? — Ha a társaságban valamiről beszélnek, akkor értsék. — Mit jelent az; közéletiség? — Normális emberi életet élni. — És mit jelent a normális emberi élet? — Jó családi körülményeket.. 1 — És még? — A te életedet normálisnak tartod? — Igen. — Nincs hiányérzeted? — Nincs. jóm. A hallgatás is járhat veszély- lyel. — KISZ-tag maradsz, ha majd dolgozol? — Igen, Szeretnék párttag is lenni. — Miért? — Az emberek jobb életéért. Anyagi haszonnal nem jár. Talán értelmivel... — László harmadéves tanuló: — Az a tervem, hogy egy kisiparosnál dolgozom majd segédként. A munkám mellett a sport érdekel. Kézilabdáztam egy ideig, azonkívül moziba járok és a haverokkal discóba. — KISZ-tag vagy? — Igen. A közösségért — az az értelme. — Mit olvasol szívesen? — A Népszavát, a Népsportot és az Ország-Világot. A külföldi hírek érdekelnek. — Hol vannak a Falkland-szige- tek? — Nem tudom. — Kicsoda Lázár György? — Húúú ... nem tudom ... — Érdekel, ami más emberekkel történik? — Igen, meghallgatom mindenkinek a panaszát, amikor tudok, segítek is. Ha megválasztanának tanácstagnak? Mint a 78. körzetben? Nem szívesen, de talán elvállalnám. Ha tudok, sejtek Róbert szintén másodikos, és kőművesnek készül: — Azért választottam ezt a szakmát, mert édesapám is kőműves. Szakközépiskolában szeretnék tovább tanulni. Érdekel a könnyűzene, a motorozás, a film. Minden, ami kalandos. A történelem a kedvenc tantárgyam, s a kedvelt korom a három részre szakadt Magyarország. Rendszeresen olvasok újságot. Mostanában a fegyverkezésről, a lengyel eseményekről, az angolok és argentinok viszályáról. — Hogyan képzeled a jövödet? — A katonaság után dolgozni fogok, ha nem tanulok tovább. Legalább három gyermekem legyen, fiú is, lány is. Azt szeretném, ha jobban tanulnának, mint én. — Mi a véleményed erről a mondatról: ne szólj szám, nem fáj fejem ... — Az igazságot ki kell mondani. Ebből nekem még soha nem lett baösszeállította: KOFFÄN ÉVA ZENES/UW(C)K locomotív, lendületben Nem itt kezdődik Selymesi Ferenc, az intézet KISZ- tanácsadó tanára mondja: — A tanulóknak alig több, mint a fele KISZ-tag. Nem a mennyiség, hanem a minőség a döntő. Sajnos, az utóbbival nincs minden rendben, de ez elsősorban az építőipari szakmunkásképzés gondja, s csak másodsorban az ifjúsági szervezeté. Csupán azokból kerülhet ki nálunk a KISZ tagsága, akik az intézetben tanulnak. Sok az erőfeszítés, s kevés az eredmény a politikai-világnézeti nevelésükben. A történelem órán, s az osztályfőnökin hiányzó alapismereteiket kell pótolni, így pedig nehéz előbbrejutni. Az elsősöknek ott a Kilián-kör. A másod- és harmadéveseknek a kollégium rendszeresen szervez politikai vitakört, ennek témáit a gyerekek válogatják össze. Általában az utolsó évhez közeledve érezhető változás: érdeklődőbbé, nyitottabbá válnak tanulóink, de korántsem mindannyian... A teljes emberi élethez kevés a munka, ha diákjaink keveset tudnak az őket körülvevő valóságról. Ezen igyekszünk változtatni három éven át, de kevés sikerrel. A fiatalok érdeklődésének hiánya elsősorban arra vezethető vissza, hogy a családban és a gyakorlatokban, leendő munkahelyeiken többnyire apolitikusságot, anyagiasságot tapasztalnak. Az a szomorú, hogy a tanulók kezdeményezéséből legfeljebb klubdélutánok születnek ... Germann Ottó, az intézet igazgatója eképp vélekedik: — Tanulóinknak tíz-tizenkét százaléka készül tudatosan a továbbtanulásra, igaz ők megállják a helyüket. Nem hiszem, hogy a többség közéleti érdeklődésének hiányáról csak az iskola tehet. Az osztályfőnöki órákon szó esik a társadalmi és tömegszervezetekről, a közéleti tevékenységről, A gondok forrása másutt keresendő: hozzánk úgy jönnek a gyerekek, hogy zömüknek nincs pontos fogalma, legfeljebb halványan derengő érzése a társadalomról, a történelemről, a politikáról. Erre kellene alapozni a szakmunkásképző intézetben...? Így viszont csak foltozgatjuk a hézagos ismereteket. Bár a világnézeti nevelés beépül a közismereti tárgyakba, de nem nagy eredménnyel. A közelmúltban felmérést készítettünk erről. Így hangzik a summáza- ta: „Alapvető információik hiányoznak és ismereteiket nem értik teljesen, ezért még nem tudják felfogni az idealizmus és a materializmus tartalmi különbségét. A helyzet oka a tanulók életkori sajátosságai mellett, a spontán eszmei-politikai-ideo- lógiai nevelés lehet. Világnézetükre elsősorban a mindennapi élet gyakorlata hat, anyagias szemlélet alakul ki bennük. Példaképeik javarészt sportolók, divatos pop-együttesek és családtagok. Érdeklődőek_ a politikai, gazdasági kérdések iránt, vitatkoznak is róluk, de alacsony színvonalon és társadalmi kérdésekben többnyire negatív állásfoglalásokkal.” Kuriózum gyanánt — Hogyan lesz belőlük mégis közéleti ember? — Keveseknél reménykedhetünk ebben, főként azoknál, akik már az iskolában aktív közéleti tevékenységhez kezdtek, KISZ-vezetők, diákbizottsági tagok; gyakorolják jogaikat, felelősségüket. Az intézet igazgatója — kuriózum gyanánt —. egy, a nyolcadik osztályt most végző, s a kőműves szakmára pályázó tanuló jelentkezési lapját veszi elő. A továbbtanulás szempontjából fontos három tantárgyból a hetedikben ketteseket kapott, legutóbb félévkor kettőből meg bukott. Osztályfőnöke így jellemzi „Gyenge teljesítményéhez elsődlegesen a szorgalom hiánya járul hozzá, Figyelme dekoncentrált, a tanári magyarázatot nem követi. Munkájában általában rapszodikus. Manuális készsége közepes. Egyes órákon meg feledkezik magáról, olykor provokál és modortalan. Sorozatos fegyelmezetlensége miatt, az úttörőcsapatból kizárták, a házirend és a rendtartás többszöri megszegése miatt, párhuzamos osztályba helyezték át. A munka elsajátítására rendszeres el lenőrzéssel, következetes és kellő szigorral képessé tehető.” Részlet a szamunkásképző intézeti felvételi beszélgetésből: — Szeretnél KISZ-tag lenni, ha nálunk tanulsz majd? — Mi az a KISZ?... VASVÄRI G. PÄL, A Locomotív a Naphegy tövé- ^ hez érkezett és ismét dalolt a Ta- ■! bán. Az LGT (a Legkiválóbb ^ Gruppok Társaságából) megiut- ^ csak lenyűgöző koncertet adott; ^ Neked írom a dalt, neked énekc- ? lek — dúdolta Presser, s a bil- ^ lentyüs-lmmponistával sok-sok ^ ezer ifjú harsogta együtt a szá- ^ mot, ékesen bizonyítva, hogy a ^ nóta valóban nekik szól. A leg- t többen a pázsitról zengték a vo- § káli, de akadtak, akik a fák tete- § jéről kísérték, különleges kunsz- § tok közben éljenezve az ezúttal is elsőrangú zenekart. Hagyomány már, hogy május ünnepén a Loksi Budára látogat és szabadtéri hangversennyel kedveskedik ámuló-bámuló rajongóinak. Tavaszi tél ide vagy oda, most is benépesült a környék, forró volt a hangulat. Somló Tamás narancssárga köztisztasági jelmezével fokozta a jókedvet, Karácsony János pedig mindjárt egy bravúros gitárszólóval kezdett, hogy a blazírtak se fanyalogjanak. És jöttek a régi sikerek; megjelent az Álomarcú lány, beköszöntött az Ezüst nyár és felhangzott a korántsem aktuális kérdés: Mondd, mi lesz velem, ha elfáradtál a dalomtól? Aztán következett a Solti-show: a boszorkányos ügyességű dobos parádésan kopogtatott, követhetetlen mozdulatokkal simogatta, ütötte, pihenni egy pillanatra sem hagyta mikrofonokkal körülvett, Pestig pu- fogó hangszeregyüttesét. Majd beszálltak a többiek is, előbb Karácsony dobolt duóban Soltival, később kedélyes és ritmusos kvartetté alakult a pörgetőkedvű társulat. Somló ugyan elmaradt a villámkezű partnerektől (a bőrökkel nincs olyan barátságban, mint a gitárral és a szaxofonnal), ám ez csak derűsebbé tette az LGT-dobpartit, amelyet ugyan már láttunk néhányszor, de most sem vártuk a végét, mert a produkció — mint korábban mindig — ezúttal is precízen kidolgozott, mulatságos és szórakoztató volt. Negyedóra elteltével Presserék visszatértek az eredeti felálláshoz, s a nézők által kotta nélkül dúdolt slágerekhez (melyik számuk nem az?). Felcsendült a Primadonna, a Boksz, az Embertelen dal, s a Locomotív-repertoár többi darabja. No, nem mind, mert akkor másnap reggelig a Tabánban álldogálhattunk volna. A közönség, persze, nem örült, hogy a koncert rövid másfél óráig tartott, s hogy olyan dalokra már nem jutott idő. mint a Cirkusz, a Pokolba már a szép szavakkal, az A.nnyi mindent nem szerettem még és sorolhatnánk tovább. Az LGT így is bizonyította, hogy — miként évek óta — ma is a legkiválóbb hazai együttes. A ritmika, a dallamok, a szövegek egyaránt kitűnőek. a muzsikusok egyénenként és együtt is az élmezőny csúcsára váltottak bérletet. Nagy kár, hogy a Locomotív újabban csak ritkán ad hangversenyt (igaz, külhoni felvételekre készül), de még nagyobb baj az — sok ezren igazolhatják —, hogy minden évben csupán egyszer van május ... HEGYI IVAN Indulás előtt, indulás után Nem volt záróvonal! Az MSZMP Politikai Bizottságának határozata alapján — mint beszámoltunk arról — egyesítették a szentendrei városi, illetve járási pártbizottságot. Az összevonást a fiatalokat tömörítő szervezet, a városi, valamint a járási KISZ-bizottságok egyesítése követte. Erre április 29-én került sor, amikor is a szentendrei küldöttértekezleten megválasztották az új testületet, valamint a városi és járási pártbizottság titkárát, aki Nemesné Killár Gyöngyi leit. Rövidesen egyesítik az e területen levő két úttörőelnökséget is. Az aktívákra számítunk... Q Murányi Rózával, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkárával beszélgettünk az elkövetkezendő időszak tennivalóiról, a hogyan tcvábbról. — Elsőrendű feladat o kongresz- szus után készült középtávú terv összehangolása. Ehhez, s valameny- nyi tennivalóhoz sajátos munkamódszert, munkastílust kell kialakítani. Egymás jobb megismerése elengedhetetlenül fontos. Igaz, a város és a járás határai azelőtt is összemosódtak. Sok volt a közös rendezvény, program, hogy csak egyet említsek: a forradalmi ifjúsági napok eseményei. Szükségesnek tartjuk a szervezeti tevékenység erősítését, Klub a pincében A közelmúltban nyílt meg újra Cegléden a Dózsa György ifjúsági klub. A művelődési ház, illetve a városi tanács által adott építőanyagon kívül egyetlen fillért sem kellett költeni az átalakításra. A klub 108 tagja közül mintegy nyolcvanan igen sokat tettek azért, hogy az áruház alatti pince- labirintus ismét otthont adhasson a fiataloknak. Barcsa Zsolt felvétele s nem szabad elfelejtenünk, hogy ezentúl sokkal inkább a kisebb, a helyi rendezvényekre kell koncentrálni. Ezekre ugyanis könnyebben mozdíthatók a fiatalok, hiszen utazgatással nem kell időt veszíteniük. Jobban számítunk a társadalmi aktívák, a területi felelősök ténykedésére. Egyébként a küldöttértekezleten megválasztott tizenhárom KISZ- bizottsági tagnak lesz saját területe, s munkája, amelyért természetesen felel. Nagyok a lehetőségeink... © Nemesné Killár Gyöngyi, a KISZ szentendrei városi-járási Bizottságának titkára: — Ezentúl mintegy 2300 fiatal tartozik hozzánk. Van bőven tennivalónk. Hogyan tovább? A már elfogadott középtávú feladatterv szerint dolgozunk, melynek alapján tevékenykedtünk eddig is. Csak most összevonjuk a kettőt, természetesen úgy, hogy az optimális legyen. Szeretnénk erősebben koncentrálni a kádermunkára, támogatni a vezetésre kész fiatalokat. Természetesen nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, hogy ügyünknek minél több fiatalt nyerjünk meg. Nélkülözhetetlen az is, hogy jobban ^kihasználjuk a város adta lehetőségeket. Koncentrálódnak erőink... • Nemoda István megyei úttörőelnök: — Az összevonás után nálunk is a megnövekedett területi munka állítja majd nagyobb föladatok elé az úttörőelnököt, illetve az apparátus tagjait. Természetesen mi is több segítséget kívánunk majd nyújtani nekik, főképp az első időkben, az induláskor. A város és a járás között eddig sem volt záróvonal, ezután pedig még jobban koncentrálódnak az erők, egészségesebb lesz a munkamegosztás, színesebb, szélesebb körű a tevékenység. • Bognár Mária járási úttörőelnök: — A városi és a járási úttörőelnökség 1976-ig közös volt, az újraegyesítés előtt nem állunk tapasztalatok nélkül. Mit szeretnék? Fegyelmezettebb, következetesebb testületi munkát várunk majd magunktól, bár úgy hiszem, ez valamennyi ifjúságpolitikus célja.
