Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-30 / 125. szám

1982. MÁJUS 30., VASÁRNAP Megy a konflis várost nézni... Szentendrén az a hír járja, hogy a helyi autótulajdonosok leginkább e konflis gazdáját irigylik. Az ok: a fogat oda is behajthat, ahova a gépkocsivezetők csak gyalog járhatnak. A turisták kedvelik is a városnéző konflist, hiszen ha befizetnek egy körútra, kellemes sétakocsi­kázással egybekötve vehetik szemügyre Szentendre műemlékeit, nevezetességeit. Barcza Zsolt felvétele Munkaerő - magas polcon Vonzó lesz a Csepel Autógyár? ^ Kevés, egyie kevesebb a munkáskéz. Országos átlag- ^ ban szinte minden nagyvállalatnál évente 2-3 százalék- ^ kai kevesebb azok száma, akik megfogják a kalapács- § nyelet, s az íróasztal helyett a gép mellé állnak. Az ipar ^ fejlődésének velejárója ez a tendencia, világszerete ta- ^ pasztaiható. Hiszen egy sor munkafolyamatot automati- S záltak, egyre nagyobb teret hódít a szolgáltatás, a szel- X lemi munka. Hanem, ahol ez az arány eléri az évi 4-5 í százalékot is — ott már baj van. Tizenkét szerelvény csirke Sínen olcsóbb, mint közúton Huszonöfödször NEGYEDSZÁZADA, egy or­szágos KISZ-értekezleten az egyik felszólaló javasolta, hogy nyaranta a fiatalok szer­vezzenek tábort a Hanság le- csapolására. Az első hallásra hihetetlennek tűnt vállalko­zást az akkori lelkesedés ugyancsak hihetetlen gyorsan váltotta valóra. A most huszonöt éves ifjú­sági építőtábori mozgalom egyre terebélyesedett, s ez ideig több mint 700 ezer fia­tal töltötte el nyarai néhány hetét építőtáborokban. Hosz- szan sorolhatnánk a ma már felnőtt nemzedék számára is­merős, kedves emlékeket elő­varázsoló táborhelyek nevét, ahol a vidám csapatok lapát­tal, csákánnyal felvértezve vettek részt autópályák építé­sének előkészítésében, vasúti rekonstrukciós munkákban, a Zánkdi Űttörőváros megte­remtésében, ifjúsági létesít­mények megvalósításában. Felnőtt egy nemzedék, s ma már az első táborozók gyermekei készülődnek az ön­kéntes munkára. Rájuk már nem lápok várnak, feladatuk hétköznapibb, de semmivel nem jelentéktelenebb, hiszen mindig ott segítenek, ahol a népgazdaságban torlódnak a munkák. Sok áll vagy bukik azon, hogy miképpen szervezik meg a táborokat, hogy milyen munkahelyi és lakóhelyi fel­tételeket teremtenek a fogadó gazdaságok, intézmények Az elmúlt évtized épp elég ked­vezőtlen példája nyomán ha- tározottabbakká lettek az in­tézkedések, felelősebbé vált a szervezés, s ma már való­ban csak ott ütik föl táborai­kat a fiatalok, ahol szívesen fogádják őket, ahol érezhetik, hogy szükség van rájuk. Mind több a szakmai és szakosított tábor is. A JUBILEUMI táborokba — központiakba, megyeiekbe és egyetemiekbe — e nyáron 62 ezer fiatalt várnak. Sok-sok művelődési program, kirán­dulás, szórakozás is csábít ezekre, ismeretségek, barát­ságok szövődnek majd, de a hajdani mocsarat lecsapoló elődök emléke sem engedi fe­ledtetni: munka vár a tábo­rozó fiatalokra, amelynek megfelelni tisztes kötelesség, felelősség. Akácfa-termelési rendszert hívott életre a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság, amelynek területén száz­tízezer hektáron zöldell az akác. itt található az ország összes akácerdejének több mint egyharmada. A Magyar Alföld jellegzetes fája korábban csu­pán széljárta síkságok termő­földjeinek a megóvását, a ho­mok megkötését szolgálta, ma pedig már fontos bútoralap­anyag. megfelelő ipari kezelés után parkett, hajlított bútor készíthető belőle. Az akácfa előnye, hogy huszonöt-harminc A prognózis csapdája A Csepel Autógyárban a fluk­tuáció évente 26 százalék kö­rüli, a fizikai dolgozók száma immár két-három éve jóval na­gyobb ütemben csökken, mint azt az iparban megszoktuk. Ta­valy még elviselte a gyár ezt a tendenciát, mert a termelés is alacsonyabb volt. Az idén azonban — az ipari átlagot ugyancsak meghaladóan — 5-7 százalékos termelésnövekedést terveztek. Ugyanakkor az ötna­pos munkahét bevezetésével csökkent a munkaidőalap. Csökkenő létszám, kevesebb idő, több munka. Mi lesz eb­ből? A kérdést Geiger Márton gazdasági igazgatónak tettük fel. év alatt vágásra érik, szemben a tölgy- és a bükkfákkal, ame­lyek nyolcvan-száz év alatt kerülnek fűrész alá. A rendszer, amelyhez már eddig tucatnyi társgazdaság, mezőgazdasági üzem csatlako­zott. célul tűzte ki. hogy el­terjeszti az Erdészeti Tudomá­nyos Intézet által kikísérlete­zett fajtákat. Az új egyedek tulajdonságai, hogy törzsei vastagabbak, hozamai is na­gyobbak. az eddigi hektáron­kénti száz köbméter fa más­fél-kétszeresét is megadják. — Az általános ipari tenden­cián túl, érdemes megvizsgálni a Csepel Autógyár sajátos hely­zetét. A szigethalmi törzsgyá­ron kívül a Békés megyei Szeg­halmon, Budapesten és Eger­ben van még gyáregységünk. A törzsgyárban közismert a fő­város elszívó hatása, viszont két vidéki gyáregységünkben nem csökkent számottevően a létszám, de nem is jöttek új emberek. Holott Szeghalmon például 210 millió forint nagy­ságú fejlesztésbe kezdtünk, ma tehát 200 emberrel több kelle­ne. — Hibás fejlesztési elképze­lések ...? — Nem. 1974-ben nagy kö­rültekintéssel, óvatosan kezd­tünk tervezni. Megkerestük az illetékeseket, felhőtlennek lát­szott az ég, Szeghalom a fej­lesztendő, munkaerő felesleggel rendelkező községek közé tar­tozott. Ezt mutatta az előrejel­zés. Időközben viszont felfu­tott a háztáji, ezért nem jöt­tek az emberek. — Szeghalmon tehát kihasz­nálatlanul állnak a gépek? Lehetőség — belső érdekeltség — Egy műszakban dolgoz­nak, jó kihasználtsággal. Ha­nem lehetne két-három műszak L. A munkaerőt azonban nem lehet csak úgy leemelni a polc­ról, ezért folytatjuk a tobor­zást, az utánpótlás-képzést. De térjünk vissza az eredeti kér­déshez. — Az ötnapos munkahetet éppen a munkaerőért folyó harc miatt vezettük be a lehe­tő legkorábban. Ugyanakkor látt k, hogy a létszám és a munkaidőalap ilyen arányú csökkenését nem tudjuk elvi­selni, ezért, egy teljesen új bel­ső érdekeltségi rendszert ala­kítottunk ki. Elsősorban is üze­mekre bontva vizsgáljuk az okokat, s a lehetőségeket. Az új bérpolitikánkban minden üzemnek biztosítjuk azt a le­hetőséget. hogy ha megtartja a létszámot, akkor dolgozónként — egy évre — további 400 fo­rintot oszthatnak szét — persze differenciálva — mozgóbérként. Ha növelik a létszámot,, egy bizonyos többlet után ennek tízszeresét kapja a gyáregység. A vezetőknek természetesen mindez prémiumfeladat; ha csökken a létszám, jelentős összegektől esnek el. — Ennek eredménye minősé­gi romlás lehet...? — Minden létszámcsökkenés felhígulást jelent, hiszen az újak nem értenek úgy a mun­kához, mint a távozók. De ép­pen ezért érvényesítettük az elképzeléseket csakis a teljesít­mény-béresekre, a fizikai állo­mányra, s ezért hoztunk olyan részintézkedéseket, amelyek se­gítségével megszűrjük a belépő létszámot. Tudjuk, hogy a lét­számstop országos tendenciái­val nem pontosan párhuzamo­sak az elképzeléseink, de az a véleményünk, hogy a létszám­stop csak ott szükséges, ahol felesleges munkaerő van. Ezen­kívül a létszámra vonatkozó intézkedésekkel nem merült ki minden lehetőségünk. Még ta­valy bevezettük: ha egy gyár­egység a tervezett létszámmal a tervezett munkát teljesíti, ak­kor átlagbért kap. Ha viszont normaórába hozzák a tervet, akkor minden teljesített nor­maóra után további 60 fillérhez jutnak. S még egy: ha a költ­séggazdálkodás a terv szerinti 20 fillér, megtakarítás esetén további 20 fillér a haszon, nor­maóránként. Futnak az időalap után — Van már látszata ezeknek az intézkedéseknek? — A létszám alakulásáról csak az év végén tudunk pon­tos felmérést adni. A két utób­bi esetben megvalósultak az elképzelések, úgy látjuk ez a bérgazdálkodás jobban vonzza a belépőket. Ezért abban bí­zunk, hogy az idén már csak 2-3 százalékos lesz a létszám- csökkenés a Csepel Autógyár­ban. Jobban mondva, ezt mu­száj lesz elérni, mert ha össze­adja az ötnapos munkahétből eredő ötszázalékos időalapcsök­kenést a háromszázalékos lét­számcsökkenéssel, s ehhez szá­mítja az ellenkező előjelű öt százalék termelésnövekedést, akkor látható, hogy még így is igen komoly mértékben — 14 százalékkal — kell nőnie az úgynevezett élőmunka haté­konyságának. Vagyis — a por­tástól az igazgatóig — ennyi­vel többet, lelkesebben és ered­ményesebben kell dolgoznunk. Kolossá Tamás Múlt esztendei forgalmuk 3 ezer 500 tonna nyersáru volt, ami az NSZK-ban, Ausztriá­ban, Hollandiában és Svájc­ban talált vevőre. Az ötletet az adta, érdemes kisebb téte­lek kivitelével is foglalkozni, hiszen ezek éppúgy az ország fizetési mérlegét javítják, mint a nagy bizniszek. Így kerü't sor arra. hogy a 2 ezer tonnát meghaladó ipari almán, 550 tonna hagymán és 300 ton­na méretes uborkán kívül Iparvágány — termelőszövet­kezetnek. Ez azért még ma is, amikor a magyar mezőgazda­ság az európai élmezőnyhöz tartozik, meghökkentő. Herná- don, a Március 15. Termelőszö­vetkezet számára az iparvá­gány megépítése a továbblépés egyik feltétele. Igaz, a gazda­ság idei termelési terve köze­lebb áll a három-, mint a két­milliárd forinthoz. — A dabasi vasútállomás kicsiny árufogadó képességű, mégis sok vagon végállomása. A szűkös területen más cégek is rakodnak. A termelőszövet­kezethez naponta 10 vagon ta­karmány-alapanyag érkezik — tájékoztatott Nagy István, a Március 15. Tsz általános el­nökhelyettese —, és nemcsak a kirakodás okoz fejtörést, ha­nem az is, hogy a közúti szál­lítás a keverő üzemhez sok te­herautót köt le. Az év minden szakában, így a betakarítási csúcs idején is. A takarmánykeverő teljesít­ménye hatvanezer tonna, táp­lálásához eddig évente 3000 va­gon kukoricára, szójára, hal­lisztre, takarmánymészre volt szükség. Jövőre már 15 teher­kocsi rakományát falja fel, s ha beindul a Premix gyártás, akkor 3-5 vasúti teherkocsival indítják útra naponta a termé­ket. — Az iparvágány építésében érdekelt a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet is és még más gaziaságok, melyekkel kö­zösen alakítunk ki egy agroké­miai központot. A síneken a Gabonaforgalmi és Malomipari Szolgáltató Vállalat szomszédos telepére is érkezik majd sze­mes termény, mintegy ezer va­gonnal. Eddig évente kétszáz teher­kocsi baromfihúst küldtek ex­portra a dabasi állomásról. Jö­vőre növelik a feldolgozó üzem teljesítményét, a várhatóan hatszáz vagonnyi kivitelt már a saját vágányukról indítják. — Az iparvágány ezerhárom­száz méter hosszú lesz és a da­basi állomásról ágazik le. A földmunkákkal elkészültünk, az alépítmény1, a sóderágyat is mi alakítjuk ki. Hamarosan felvonulnak a síneket fektető munkások, a szegedi MÁV Igaz­gatóság dolgozói. A beruházást a KPM támogatja, hiszen a nagyobb távolságú áruszállítás kisebb mennyiségű tormával, paradicsompaprikával és zöld­paprikával is útnak indult a kamion. Tervezett bevételeik­nek azonban csupán egy részé­hez, 820 ezer nyugatnémet már­kához juttatták a népgazdasá­got- Az ok: tetemes mennyisé­gű zöldség romlott meg a rossz szállítás, vagyis a tsz-en kívül álló tényezők miatt. A termelőszövetkezet ked­vét ez a neib várt fiaskó sem tudta elvenni, s az idén már sínen olcsóbb, mint közúton. Jó is az együttműködésünk. Ügy gondoljuk, hogy a 11 és fél milliós beruházás augusztus húszadikára elkészül! Balázs Gusztáv Németh Dániel üzemvezető szerint: ebbe a terménytárolóba hatszáz va­gon tengeri fér. Egy vagonnyi mennyiséggel három IFA-t lehet az állomáson megpakolni Az összeállított csirketáp felét zsá­kokban a háztáji gazdaságokba szállítják. Képünkön a teli zsák száját varrják —1 ......"1 ' l„;J 5 ezer tonnára kötöttek elő­szerződést külföldi partnereik­kel. Bővült a választék is, 400 tonna magvaváló szilvával és 200 tonna sárgabarackkal. A tervezett kivitel értéke össze­sen 2 millió márka. A jövőben igyekeznek a ki-» sebb országok piacaira betör­ni. ahol a mammutvállaia' ok kevésbé konkurrálnak. Az is javítaná a dunavarsány:ak po­zícióit ha az árut M- gjaror- szágon venné át a vevő, mert akkor már Idehaza kiderülne, megfelel-e a minő,ég a vásái- ló igényeinek. E tevékenységét a Petőfi Tsz, éppen az ország valuta- bevételeinek gyarapítása érde­kében akkor is folytatja, ha az nem jár számára különö­sebb haszonnal. Egyetlen képes levelezőlappal megnyerheti a váci búcsúban felállított poszterpavilonunkat Dobj'a be június 5-én vagy 6-án a képeslapot a sorsolási kerékbe, vagy küldje el június 4-ig postán, a neve és a címe megjelölésével. Címűnk: POSZTERHÁZ Vác, 2600 Sorsolás június 6-án 19 órakor. Képzőművészeti Kiadó s. K. Negyedszázad alatt érik vágásra Rendszerben termelt akác A vágányfektetés előtt elegyengették a dimbcs-dombos terepet. Az ipar­vágány a keverőnél kettéágazik majd. A szerző felvételei Az idén már 5 ezer tonna Friss zöldség tőkés exportra ^ Sokszor és sokfélét hallhattunk már a dunavarsányi X Petőfi Tsz újszerű vállalkozásairól, arról azonban, hogy § friss zöldséget is exportálnak a tőkés piacokra, aligha. ^ A közös gazdaság tavaly társasági szerződést kötött a ^ Generálimpex Külkereskedelmi Vállalattal, hogy közös ^ érdekeltség alapján bonyolítsák üzleteiket. Osztoznak a nyereségből vagy együtt fizetnek rá a boltra veszteség X esetén: a tsz 60 százalékos, a Generálimpex 40 százalékos i arányban.

Next

/
Thumbnails
Contents