Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-30 / 125. szám
6 went Jf sznmav 1982. MÁJUS 30., VASARNAP POSTABONTÁS A Mogyoró-hegyen Talán ez is játék? Ez a felvétel a múlt hét elején készült, a visegrádi Mogyoró-hegyen. A Pilisi Parkerdőgazdaság rendezte be a térséget szép formájú, ötletes szabadtéri fajátékokkal. A gyerekek örömmel játszanának itt, de sajnos, lassan nem lesz mivel, ugyanis az eszközök nagy részét „valakik” tönkretették. Biztosan nem az apró gyerekek műve, hanem inkább azoké, akik ezeket a játékokat nem tud- ják rendeltetésszerűen használni — számukra talán ez is játék, hogy feldúlják a játszóteret? Erdőst Agnes felvétele Válasz cikkünkre Javítják a burkolatokat Beszámoló Nemrég Kovács Jánosné, a váci 35. körzet tanácstagja be- „ számolt választóinak: röviden ismertette a város új eredményeit, majd rátért a szűkebb lakókörzet gondjaira, mit siA P:st megyei Hírlap 1982. május 9-i számában közöltük Kaczur Pál ceglédi olvasónk felvételét, Illetlen házikó címmel, amely a Szabadság téren álló nyilványos illemhely gyászos állapotát örökítette meg. Május 16-i számunk Postabontásában közreadtuk az illetékes válaszát, Sajgál Tamás Cegléd város Tanácsának műszaki osztályvezetője értesített bennünket, milyen változások várhatók a kérdéses házikóval kapcsolatban. Az illetékes válaszát követően több ceglédi olvasónk tollat ragadott. Megírták nekünk: kimentek a Szabadság térre, hogy megtekintsék a konténer-illemhely alapozását, de bizony ott nem akadtak nyomára. Ezután elmentek a Lenin parkba is, de sajnos ott sem lelték a nyilatkozatban említett „objektumot”. Ismét megkerestük Cegléd város Tanácsát, és Sajgál Tamás műszaki osztályvezetőtől újabb felvilágosítást kértünk. A válasz a következő: ha nem is szembetűnő, de az alapozás valóban kész, a tér sarkánál, a volt játszótéren található Hétfőn pedig megérkezett a konténer-illemhely is. A Lenin parkban valóban nincs nyilvános illemhely, korábban volt, de azt le kellett bontani a sportcsarnok építkezése miatt. A házikó ott egyébként sem volt kihasznált, ezért a konténer-illemhelyet nem a parkban, hanem a fürdő területén helyezték el. Levélíróink azt is kérdezték, miért a konténer-megoldást választották a város vezetői, hiszen sokkal mutatósabb változatok is léteznek, így például a kecskeméti félig süllyesztett illemhely. Erre is választ kaptunk: Cegléden magas a talajvíz, ezért a szennyvíz elvezetése körülményes lenne. Ráadásul a süllyesztett változat építési költsége többszöröse került elintéznie, s milyen feladatok várnak még megoldásra. A körzet lakói elmondták, hogy sok gondot okoz a Földvári téri új ABC-áruház hűtőszekrénye, mert akkora zajt csap éjszaka, hogy a közelben lakók nem tudnak aludni. Az is közismert probléma, hogy a a konténerének, ezért döntöttek az olcsóbb, egyszerűbben fenntartható mellett. Régi igazság az, hogy fontos megállapodásokat ajánlatos írásban rögzíteni, hiszen a szó elszáll. Ha az egyik fél meggondolja magát, s nincs írott dokumentum a megkötött egyezségről, nehezen juttathatja érvényre követelését. Boros József Újszilvásról írt levelet szerkesztőségünkhöz. Nyolcvanhat éves, családjától eldobott öregember vagyok — kezdi panaszát, s röviden vázolja a továbbiakban a történteket. Építkezés A felesége évekig bénán feküdt, s a férj olyan odaadással ápolta, hogy gondoskodásáról nagy elismeréssel nyilatkozott az orvos. A néni meghalt, a férj egyedül maradt, magányosan élt, csaknem egy évig. Egyre inkább érezte, hogy változtatnia kell a helyzeten. Egyik unokája, aki Maglódon lakik, segíteni akart a ragyaoa gondján, felajánlotta: adja el a házat, s költözzön hozzájuk, majd csak meglesznek valahogy. Felkerestük a maglódiakat. Csak Fazekas Józsefet találtuk otthon, ő az unoka férje. Nem örült a látogatásnak, el is árulta, miért: szerinte ez belső családi ügy, nem tartozik idegenre. S ha a nagypapa követel valamit, akkor forduljon bírósághoz, ott majd eldöntik, kinek van igaza. Végül mégiscsak sikerült néhány szót váltanunk — ő kezdettől fogva ellenezte, hogy hozzájuk költözzön a nagyapa, sejtette, hogy ez lesz a vége. — Laktam a szüleimnél, laktam albérletben éppen eleget, tudom, mennyire nehéz alkalFöldvári téri lakótelep rendkívül zsúfolt, nincs játszótér. Játékra csak a járdán vagy az úttesten nyílik mód, de ez nagyon veszélyes. A parkosítás mindeddig nem sikerült, ugyanis az nem megoldás, ha szétszórnak néhány marék fűmagot. Az itt lakóknak egyetlen sétáló- és pihenőhelye a váci liget volt — jó lenne minél előbb rendbehozni, hogy a gyerekek mozoghassanak a szabdban, ne legyenek bezárva a lakásokba. Dénes János Vác Rendet tart _____ Nemrég búcsú volt Cegléd- bercelen. Kerékpárral mentem, s a nagy melegben megéheztem, megszomjaztam. A térség szélén, az első nagy fa alatt sokan ültek és virslit ettek, amit papírtálcán, mustárral, kenyérrel és szalvétával árusítottak. Én is kértem egy pár virslit, s miközben fogyasztottam, azon tűnődtem, miképpen lehetséges az, hogy a környéken sehol egy darab papír, egy elhajított tálca vagy ételmaradék. Végül rájöttem, mi a magyarázat: mindenki, mielőtt távozott volna, visszavitte a kiszolgálónak a papírtálcát és a szalvétát, ő pedig egy ládában gyűjtötte össze a hulladékot. Dicséretes és követésre méltó a virsliárus tevékenysége — így lehet rendet tartani egy falatozó környékén. Kcncz Tibor Cegléd Köszönet Egyik budapesti általános iskola ötödikesei ingyenes autóbuszt kaptak kirándulásukhoz az őket patronáló honvédségtől. Alig hagyta el a busz a főváros határát, amikor az egyik kisfiú rosszul lett. Megálltunk, újra elindultunk, de ismét meg kellett állnunk: kiderült, a gyerek nem bírja a buszozást, szülei ezért nem is akarták elengedni a kirándulásra. Tanácstalanul ültünk és tanakodtunk, mit tehetnénk, hiszen ha magunkkal akarjuk vinni a kisfiút is, a többi gyerek kirándulását rontjuk el, haza nem küldhettük, mert mazkodni egy idős emberhez — mondta. — A feleségem nagyon sajnálta a nagypapát, amiért magányosan él, s azt hitte, ha hozzánk költözik, nem lesznek problémák. Nem részletezi, milyen problémák voltak, csak legyint rá: más látogatóba járni és más együtt élni valakivel... Arról egy szót sem hajlandó elárulni, miért nem adják vissza azt a huszonötezer forintot, amit panaszosunk követel, de akinek van szeme, láthatja: építkeznek, minden forintot befektetnek a még nem kész házba, nyilván a nagypapa pénze is téglává, cementté változott, ha akarnák, sem tudnák visszaadni. Törlesszenek! Boros József kérlelhetetlen. Becsapottnak érzi magát, a fiatalok nem teljesítették, amit vállaltak, ezért nem illeti meg őket az a pénz, amit a tartás reményében adott át nekik. Még abba is beleegyezik, hogy havi ezer forintos részletekben törlesszenek. de minél előbb, lehetőleg azonnal akarja a megoldást. Most a sógoráéknál él, ők fogadták be, miután unoká- jáéktól elköltözött, s a fiáék sem vállalták gondozását. Sok megpróbáltatásban volt része, mire jelenlegi otthonába került, Horgosné Bander Ilonához. Az már messzire jutottunk. Ekkor az autóbusz vezetője, Balló Róbert őrvezető azt indítványozta, tegyük le a gyereket Bagón, ott laknak ugyanis a kiskatona nagyszülei, örültünk az ötletnek, megkerestük a nagymamát és a nagypapát, akik készségesen vállalkoztak rá, hogy vigyáznak a kisfiúra, amíg mi a többi tanulóval visszaérkezünk a kirándulásról, Egerből. Estefelé ismét befordult az autóbusz a bagi Szőlő utcába. Felvettük a kisfiút, aki beszámolt róla, hogy nagyon jól érezte magát Bagón, arcán nyoma sem maradt a reggeli sápadtságnak. A kedves nagyszülők végül az egész gyerekhadat megkínálták frissen pattogtatott kukoricával. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani a kedves idős házaspárnak, akik nevét — sajnos — elmulasztottuk megkérdezni. Hegedűs Magdolna Budapest Rongálnak Budakeszin, a régi postaépület (Vöröshadsereg útja 61. számú ház) előtt áll egy iker telefonfülke. A napokban arra jártam, s szörnyű látványban volt részem: nemcsak az üvegek hiányoznak, de a zsinórokat leszaggatták, a telefonkönyvet széttépték, sőt meg is gyújtották. Akik ezt a barbár pusztítást véghezvitték, bizonyára nem a 70-80 éves korosztályhoz tartoznak. Sokszor tettük már szóvá, hogy a rongálás következményeivel mindenkinek számolnia kell, nem tudhatja, a garázda, hogy nem lesz-e hamarosan éppen neki szüksége működő telefonra. Sajnos, a szép szó nem segít, ezért más megoldást kell találnunk. Ha elfogadnák a javaslatomat, változtathatnánk a helyzeten. A környéken lakók közül két-három ember őrizze a fülkéket, különösen hétvégeken, mert általában akkor pusztítanak legintenzívebben a telefonrongálók. Bizonyára rövid idő alatt tetten érhetnénk egy-két kártevőt, s ha őket példásan megbüntetnék, a többinek is elmenne a kedve a garázdálkodástól. Id. Kuti Márton Budakeszi asszony természetesnek tartja, hogy befogadta sógorát és külön szobát biztosított számára — egyébként most két állami gondozott gyermek is él a családi házban, Horgosné évek óta neveli őket, s két idősebbet már szárnyaira bocsátott. Az asszony szeretettel, türelemmel beszél sógorával és sógoráról- Boros József nem tágít attól, hogy mivel az eladott ház árából az egész apai részt magló- di unokájának adta, azt visz- sza akarja kapni mindenáron, hiszen az íratlan szerződés meghiúsult. Tanult belőle Boros József nem akar pereskedni, azt mondja, neki arra se pénze, se ideje nincs. Ügy véli, a fiatalok húzzák az időt, de szerinte azt illeti a pénz, aki róla öreg napjaiban gondoskodik. Panaszosunk okult a történtekből, rájött, hogy nem szabad túlságosan bízni a szavakban: Horgosékkal már írásban kötött megállapodást, ezzel biztosítja, hogy amennyiben mégsem sikerülne, ha megromlana a mostani jó viszony és esetleg innen is el kellene mennie (ami valószínűtlennek látszik), marad valamije, amivel újra kezdheti. Nem akartuk elkeseríteni Boros Józsefet, de azt meg kellett Lapunk 1982. április 17-i számában A javítás megelőzhető és Van még kátyú címmel jelent meg két írásunk. Mindkettő az útburkolati hibákkal, kátyúkkal foglalkozott, s a rossz burkolat miatti gépjárműkárosodásokkal. A cikkekre válasz érkezett a KPM Budapesti Közúti Igazgatóságától, Szánthó Péter igazgató aláírásával, s néhány fontos tudnivalót közöl velünk. Így például azt, hogy ne csupán a járművezetők, de az útfenntartók szemszögéből is ismerjük meg a felvetett problémákat. A téli időjárás fokozottabban próbára teszi az útburkolatot, részint a hideg, másrészt a nagyobb mennyiségű csapadék miatt. A téli időszakban az útfenntartók más feladatai mondanunk neki: mi nem segíthetünk, mégiscsak bírósághoz kell fordulnia, majd ott eldől, visszakérheti-e a kérdéses huszonötezer forintot. A tanulságot azoknak kellene levonniuk az esetből, akikkel még nem történt meg ugyanez, akik még nem adták el mindenüket, hogy szétosztva az anyai és apai részt, a gyerekeknél vagy unokáknál keressenek menedéket a magány ellen. A fiataloknak, akik javában építgetik a saját fészket, nagyon kell a segítség. Ebben az esetben sem róhatjuk fel az unokának, hogy ki akarta játszani nagyapját, egészen biztos, hogy ö kifhaolyan segíteni szeretett volna a magára maradt öregemberen. Hogy végül mégsem válthatták be ígéretüket, Boros József tíz hónap múlva elköltözött tőlük, azért mindketten hibáztathatok, a nagyapa és az unoka egyaránt. Két, egymást követő generáció sem tud súrlódásmentesen együtt élni. hát még az első és a harmadik nemzedék. Egy eladott ház ára miatt keserűség költözött egy családba. Harag és szégyen a történtek miatt, szeretetlenség a korábbi szeretet és megértés' helyébe. Olyan értékek vesztek oda, amelyeket azzal a huszonötezer forinttal már nem lehet többé visszavásárolni... Pável Melinda nem teszik lehetővé a burkolati hibák azonnali javítását, így a téli hónapokban keletkezeit kátyúk eltüntetésére csak tavasszal kerülhet sor. Az idén 2500 tonna anyagot használtak már fel a kátyúk betömésére, ez három és fél millió forintba került. Ez csak az anyagár. Ebben az évben a KPM Budapesti Közúti Igazgatósága 280 millió forintot fordíthat útfenntartásra. Ebből az összegből nemcsak az útburkolatok javítását kell megoldani, hanem az útmenti árkok tisztántartását is. Ez a feladat abból adódik, hogy szép számmal vannak olyan felelőtlen közlekedők, akik a szemetet kidobálják az autókból. Jó lenne, ha az utak környékének tisztaságát mindenki saját érdekének tekintené, s nemcsak azt észrevételeznék, hogy szemetes az utak melletti sáv, de azt is, hogy gyakran takarít a közúti igazgatóság. Szánthó Péter igazgató arról is tájékoztatott bennünket levelében, hogy a közlekedést zavaró növényzetet a településeken a helyi tanácsoknak kell gondozniuk, illetve eltüntetniük. Szerkesztői üzenetek K. I., Aszód: Levelében azt panaszolja, hogy Aszódon nem megfelelő a víz minősége, s a tetejébe, különösen hétvégeken csak hörögnek a csapok. Megkerestük a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot, ahonnan hamarosan bővebb tájékoztatást kapunk, milyen változások várhatók Aszód, Kartal, Bag és a környező települések vízellátásában. Sz. B., Cegléd: Észrevételezi, hogy lapunk május elsejei különkiadásában tévesen szerepelt egy képaláírás* a felvétel nem a felszabadulás utáni első szabad május elsejei felvonuláson készült, hanem néhány évvel később. Köszönjük a figyelmeztetést, igaza van, a képen látható Népbolt felirat bizonyítja, hogy a felvétel nem közvetlenül a felszabadulás után készült, hiszen a Népbolt Vállalat csak később alakult meg. V. I.-né, Szigetszentmiklóst Azt panaszolja, hogy mostohaapja, aki 11 éves korától nevelte, s 34 éven keresztül saját lányaként kezelte, nemrég meghalt. A mostoha apa nővére minden értéket elvitt a lakásból, s mosi azt kérdi, mit tehet, hogy ne essen el az örökségtől? Javasoljuk, hogy amikor a helyi tanács leltárba veszi a hagyatékot, kérje tüntessék fel a jegyzőkönyvben az eltűnt ingóságokat. A hagyatéki tárgyaláson majd tisztázzák milyen sorsra jutottak az elveszett tárgyak, s az is eldől, melyikük mennyit örököl. Egyébként a jogszabályok értelmében a nevelőapa után a gyermek nem örököl csak ha a mostohaszülő örökbefogadta. Fagyálló lépcsők Czépet, jót akartak Cegléd város vezetői, amikor úgy döntöttek, hogy az egyik főutcán a járdát és az úttestet szegélyező domboldalt terméskővel rakatják ki. Meg is rendelték az ehhez szükséges köveket Pilisvörös- várról, a kért mennyiség megérkezett, elkezdődhetett a munka. Gondosan dolgoztak az építők, ügyeltek rá, hogy szépen illesszék egymás mellé a köveket s a lapok úgy helyezkedjenek el, hogy könnyű legyen rajta a járás. Elkészült a járda, el a lépcső és a támfal, igazán gyönyörű lett, öröm volt ránézni, hát még közlekedni rajta! Csakhogy jöttek a hűvösebb napok, egyre hidegebb lett, s végül elérkezett a tél, és fagyok tették próbára az új mű állóképességét. Hó esett, elolvadt, eső esett, ráfagyott, s miután ennyi viszontagság után beköszöntött a tavasz, a ceglédiek felfedezték, hogy a gyönyörű kövek porladni kezdtek. A járda és a támfal még csak-csak átvészelte a telet, hanem a lépcsők...! A lépcsőfokok sarkai leváltak nagy darabokban, s mert mindenkinek az volt az érzése, hogy éppen az ő lábai alatt hull szét atomjaira az egész, nagyon óvatosan közlekedtek ezeken a helyeken, s aki csak tehette, más útvonalat választott. Többen aggódtak, mert maradt még néhány kupac kő lerakatlanul, s attól tartottak, hogy azt is le fogják fektetni, mintha mi sem történt volna. Szerencsére a tanács idejében észrevette, hogy hiba van a kövek körül. A kivitelező helyrehozza mindazt, ami használhatatlanná vált, a járdát lehengerlik. a lépcsőket pedig műkőből készítik el — ez jobban bírja a megpróbáltatásokat. Egyedül a támfal marad terméskő, a megmaradt mennyiséget is erre használják fel. Ismét járható lesz a járda és a lépcső. Igaz. többe kerül, mintha eredetileg is így építették volna meg. A legfontosabb mégis az. hogy lábtörés veszélye nélkül közlekedhetnek ott a ceglédiek. A tanácsot nem marasztalhatná el senki a történtekért, hiszen ők rendeltek valamit, megjelölve, mire szeretnék felhasználni. Ezt a követ kapták. Vajon a vállalat, amelyik eladta a terméskövet, miért nem figyelmeztette a megrendelőt, hogy ez a kő csak bizonyos célokra alkalmas? Talán ők sem tudják, hogy a kő nem fagyálló? P. ÍVÍ. Még egyszer a házikóról Hétfőn végre megérkezett Pénzzel nem vásárolható vissza Meghiúsult az íratlan szerződés
