Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-30 / 125. szám

wcrtx Tf V/ÜíífJP 1982. MÁJUS 30., VASÁRNAP Hat kötet a Mórától A valóság tanulságos tükrei I Hat kötettel jelentkezett a Móra Ferenc Könyvkiadó I az ünnepi könyvhéten. A legkisebbeknek, az óvodá­saknak ajánlják Vidor Miklós Cinkefütty és Ve- * ress Miklós Csalogató című | verseskötetét. Az anyanyelv ápolása Vidor közvetlen környeze­tünkkel, a természettel fog­lalkozik: meseszerűen elevení­ti meg a vaddisznó álmát, a májusi kert sokszínűségét, a szél játékait, a kiscica játé­kosságát. Kötetét Hajnal Gab­riella színes rajzai díszítik. Veress Miklós korábbi gyer­mekverseivel már elnyerte ol­vasóink bizalmát. A Vízi világ, a Táltosmese, a Tavaszi vásár, a Balambér nemsokára óvo­dásműsorok klasszikus darab­jai lesznek. Ennek azért örülhetünk, mert a három-hat évesek anya­nyelvi kultúráját gazdagítják ezek a pompás alkotások. A kötethez Kass János készített rajzokat. Az anyanyelvi önművelés egyik szép példája lehet Sütő András Gyermekkorom tükör­cserepei című kötete. Az ily- lyési nemzedék óta a gondo­latait talán legszebben előadó író nemcsak a szófűzésekkel próbál hatni ifjú olvasóira, hanem történelemszemlélete is magával ragadó. Sütő azt írja, hogy adósságtörlesztés­ként születtek visszapillantá­sai. „Emlék, emlékezés, főhaj­tás azok előtt, akik életük napjait beépítették a gyerme­keik életébe." S ekként boldog adósnak tartja magát: mind­azt, amit szüleitől, falujától, szülőföldjétől, tanítóitól ka­pott, azt próbálja mind to­vábbadni, immár egy közös­ség, egy nép gyermekeinek. A válogatás, amely Ablonczy László hozzáértését dicséri, számos fényképet is tartal­maz, nemcsak dokumentum­ként. Hajó nélküli hajótöröttek A tíz év körülieknek bizo­nyára izgalmas olvasmány­nak ígérkezik Ember Mária Kutyát küldött a tenger című kisregénye. „A hajó nélküli hajótörött" magyar gyerekek kalandjai a Fekete-tengeren, az írói fantázia szüleménye, kiváltója mégis egy megtör­tént eset: három esztendővel ezelőtt Libanon partjainál négy halálrafáradt és féle­lemtől meggyötört kisfiút, va­lamint egy kutyát pillantottak meg egy műanyag tartályban. Az írónő elképzelte, mi tör­ténne három magyar gyerek­kel, a tizenhárom éves Imré­vel, a két évvel fiatalabb Gé­zával s az öt és fél eszten­dős kis Karesszal hasonló esetben. Ember Mária a gyermeki helytállást írta meg, amely mellől természetesen a kutya sem hiányozhat. A magyar színészet hősei­nek állít emléket Dávid An­tal Az első felvonás című munkájában. Ütja Kolozsvár­ra vezet, ahol 1792-ben kezdő­dött az erdélyi magyar szín­játszás. Kótsi Patkós János, Cserey Ilona, Kelemen László és társaik neve elválaszthatat­lan művelődéstörténetünktől. Alighanem nemcsak azok fog­ják haszonnal forgatni ezt a könyvet, akik a színház meg­szállottái, hanem azok is, aki­ket érdekel népünk múltja is. Meditálásra késztet Leskó László a Kozmosz Könyvekben falufényképet kí­nál az olvasónak. A Gamma- polison innen írásai nem egy­napos olvasmányok, dolgoza­taihoz vissza kell térni. Meg­gondolkodtatnak, meditálásra késztetnek. Leskó nemcsak megőriz mindent, ami nagy­szerű volt eddigi munkásságá­ban, s ötvözi a groteszk képi elemeivel. Kriszt György Fegyó Béla tárlata Ócsán Képein a jelen konfliktusai I Olybá tűnik, hogy Fegyó Béla festőművész lételeme a popularitás; mintha állandó és folyamatos kapcso­latra volna szüksége a közönséggel; viszonylag gyakori ^ kiállító. Erre ismét jó alkalmat adott az ácsai kulturális § napok rendezvénysorozata, hiszen Fegyó a közeli Gyál | községben él és dolgozik pedagógusként. A gyakori sze­| replés természetesen azt is jelenti: nehéz mindig újat § adni, de lehetőség arra, hogy a befogadó újabb szépsé­get és gondolati részeket fedezzen fel a műveken. Az Egressy Gábor Művelődési Házban, a hónap utolsó nap- $ jáig tekinthető meg kamaratárlata. Megszoktuk, hogy a kamara­kiállításokon rövid festői kor­szak termése kerül a paravá­nokra, vagy csak egy-két gon­dolatkörrel, illetve téma- és stílusvariációval találkozunk. Ezúttal Fegyó Béla szakítani próbált ezzel a konvencióval: mintha bemutatkozni akarna a most kitett 16 képpel. Való­színűleg ez okozza, hogy egye­netlen benyomást kelt mind stílusában, mind esztétikai színvonalában. Fegyó kifejezésmódja alap­vetően József Attiláéval roko­nítható. Expresszív hatású: mozgalmas konstrukciók, erős dinamikát sugalló színek és felületek. S ami leginkább el­ismerésre méltó, az a képek gondolati töltése. Nem didak­tikus művek ezek, de a jelen konfliktusait tükrözik, véle­ményt mondanak világunkról: így a flippert körülálló mun­kásgyerekekkel a Jövő re­ménységei; a kis házukat ke­zükben tartó Engedély nélküli építkezők; s a már-már ero­tikus szépségű női főalakkal szánalmas feszültséget keltő ök... című képekkel. Ebben a sorban kell említeni a vitá­kat is kiváltó, de egyértel­műen szuggesztív Félelmeim című alkotás. Kialakult Fegyó sajátos jel­zésrendszere és alkotói mód­szere, néha kicsit már zártnak is éreztük. Most pedig az ócsai tárlaton kirobbant egy újdon­sággal — a Fátyol című hatal­mas vásznával. Ezzel a művel portrékat, tablókat rajzol fel, hanem dokumentál is, még­hozzá a történelmet. Azokat a változásokat, amelyek az el­múlt fél században következtek be a falu életében. Munkáját a sokoldalúság és a tények is­merete jellemzi. Olyan író­ként szól hozzánk, aki tisztá­ban van a magyar valóságot feltérképező elődök jelentősé­gével, s ennek nyomán vesz tollat a kezébe. * Uj sorozat Nemzeti klasszikusok Kalandozásra, újabb világ- irodalmi elmélyülésre ösztönzi olvasóit az Európa Könyvki­adó. Az új sorozatot, amelyet A világirodalom klasszikusai címmel jelentetnek meg (ha­sonlóan a régebbi, népszerű sorozathoz), nem az utánnyo­más igénye hozta létre. Sok­kal inkább az a szükségszerű felismerés, hogy még ma is vannak hiátusaink a különbö­ző népek irodalmának ismere­tében. Adósságok A világ térképének átírása, a magukra találó népek iro­dalma újabb horizontokat raj­zol elénk. Műveltségünket gya- rapítandó az a törekvés, hogy az új folyamban a nemzeti irodalmak legnagyobb értékei szerepeljenek. Persze, ennek az is elengedhetetlen feltétele volt, hogy a szerkesztők, iro­dalomtörténészek, mindazok, akik a kettőszáz-kettőszázöt- ven kötetre tervezett hatal­mas gyűjteményt összeállítot­ták, kellően tájékozottak le­gyenek, magabiztosan ítélje­nek: mi az, amit még nem fe­deztünk fel. A körbejárás során számos adósságra derült fény. Ma­gyar nyelven nem adtak köz­re még például teljes Rabe- lais-t, s a Montaigne-képünk is kiegészítésre szorul. Keve­set tudunk az európai latin középkorról, amely különösen is nagy hatást gyakorolt mű­velődéstörténetünkre. A kiadó úgy tervezi, hogy megismer­teti olvasóit az elkövetkezendő tizenhárom-tizenöt év során klasszikus kínai és japán szín­játékokkal. s közread egy ti­zennyolcadik századi vietnami elbeszélő költeményt is. Érté­kekre irányítja figyelmünket a klasszikus orosz drámákat tartalmazó kötet, s a lengyel drámaírók munkásságát tar­talmazó kiadvány. Afrika, La- tin-Amerika irodalma önálló nemzeti kötetekben kap 'he­lyet. szerű. Átgondolt kiadói mun­ka jellemzi. A szépirodalmi jellegű sorozat csak kivételes esetekben tartalmaz esszét, emlékiratot, népköltészetet. Annál több helyet kapnak vi­szont az adott nemzeti irodal­makról átfogó képet nyújtó antológiák. A világirodalom klasszikusai sorozat az idei könyvhéten de­bütál az olvasók előtt. Emily Bronté: Üvöltő szelek című regénye egy romantikus sze­relem történetét mondja el. Jack Londón: Északi Odüsz- szeiája két regényt, A vadon szavát és az Aranyásók Alasz- kábant tartalmazza, valamint novellákat. A Görög költők antológiája az ókori görög költészetet mutatja, tizennégy század lírai remekléseit. Átfogó kép A Mesefolyamok óceánja a szanszkrit elbeszélés-irodalom­ból mutat be kétkötetes válo­gatást. India páratlanul gaz­dag meseirodalma az európai lélekre is nagy hatást gyako­rolt mindig, bizonyára ennek az összeállításnak is nagy si­kere lesz. Mit láthatunk jövőre a mozikban? Két nagydíjas mű Cannes-ból Tizenöt alkotást vett át ma­gyarországi forgalmazásra a cannes-i filmfesztiválon a Mo- kép. Ezekből tíz a fesztivál hi­vatalos versenyprogramján szerepelt, közöttük van a fesz­tivál- szinte valamennyi díj­nyertes alkotása. A Filmgló­busz ’S3 programjában — a budapesti tavaszi fesztivál idején — 1983 márciusában a nézők már láthatják a két nagydíjas művet: Yilmaz Kü- ney Az út című török filmjét és Costa-Gavras görög rende­ző Eltűntnek nyilvánítva című amerikai alkotását. Ez utó mi dél-amerikai környezetben játszódó, politikailag elkötele­zett dráma, amely egy balol­dali újságíró meggyilkolásá­nak körülményeit jeleníti meg. Ugyancsak láthatják a leg­jobb rendezés díjával kitünte­tett, Fitzcarraldo című, NSZK- filmet. melynek rendezője Werner Herzog; a zsűri külön- díjával kitüntetett Szentlőrinc éjszakája című olasz—francia produkciót (rendezte: Paolo és Vittorio Taviani), valamint az Egy hölgy azonosítása, cí­mű olasz filmet, melynek ren­dezőjét, Michelangelo Anto- nionit, a cannes-i fesztivál 35. évfordulója alkalmából az egész életművéért nagydíjjal tüntették ki. A többi átvett film között amerikai, angol, olasz és algériai művek szere­pelnek. öt francia művet is megvá­sárolt a hazai forgalmazás, közöttük Francois Truffaut A szomszédnő és Henri Vernéuil Ezermillió dollár című alkotá­sát. Szabadkőművesek Magyarországon Páratlan gyűjtemény A magyarországi szabadkőművesség történetét dokumen­táló, páratlan gyűjtemény került a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába. Képünkön: Aczél Eszter muzeológus a szabadkőműves gyűléseken viselt bőrkötényekről méretet vesz. adiofigyelo Mesefolyam A reprezentatív válogatás természetesen nem lehet ötlet­DISPUTA. Előszeretettel hallgatom a rádió ifjúsági mű­sorait, melyeket általában a gondos szerkesztés, a problé­mák hozzáértő válogatása, a kendőzetlen őszinteség és az okos pedagógiai szándék jelle­mez. Olykor el is tűnődöm azon, hogy miként sikerül a fiatal szereplőket, pontosabban szólva: a stúdióba meghívott vendégeket olyan eleven, kö­tetlenségükben is irányt tartó vitára serkenteni, mintha az valamelyik iskolai klub feszte­len légkörében hangzana el. Ez a benyomásom támadt a Disputa című műsor legutóbbi adása közben is. Egy fogalom értelmezéséről folyt az esz­mecsere; arról, hogy miért mondunk csütörtököt. A részt vevő diákok Csizmadia Ma­riann és Gáspár Sarolta társa­ságában először arra keresték a választ, hogy mit nevezünk csütörtöknek. Az eltérő vélemények abban megegyeztek, hogy valamilyen hirtelen beállt görcsös állapot­ról van szó, aminek az illető még utólag is nehezen találja meg a magyarázatát. Hogy mi ennek az oka? En­nek taglalásába már egy ki­csit belebonyolódott a társa­ság, rögtönzött általánosítások is elhangzottak, de hadd te­gyem hozzá, mindezek nem váltak a beszélgetés elevensé­gének kárára. A vita apropója jó ürügy volt arra, hogy a résztvevők szót váltsanak különféle életérzé­sekről, emberi magatartásfor­mákról a társadalomban, és A KÖNYVNAPI könyvek között van egy szerény füzet, amelyet a Kossuth Könyvki­adó jelentetett meg. Címe: Kari Marx—Friedrich Engels: A magyar szabadságharcról. Ez a számunkra legnagyobb történelmi emlék és a nemzet kohézisa — az 1848-as pol­gári forradalom és szabadság- harc — a két marxista klasz- szikus szemüvegén át jelenik meg előttünk. Ahogyan Révai József 1938-ban megállapítot­ta: a magyar nép 1848—1849- ben az alatt a szerencsecsil­lagzat alatt állt, hogy nem­zet! ügye összhangban volt az európai haladás ügyével. Függetlenül attól, hogy milyen volt ennek a szabadságharc­nak a kimenetele. Nyilván­való, hogy az európai forra­dalmak elültével a magyar polgári forradalom és szabad­ságharc sem győzedelmesked­hetett. Európára kiterjedő jelentő­ségét bizonyítja, hogy a két klasszikus forradalmár meny­nyire figyelemmel kísérte az Európában végbementő forra­dalmi folyamatokat, s bennük a magyarországit. Különösen kiemelték Kossuth Lajos har­cát, aki birtokában volt mindazon eszközöknek, ame­lyekkel a magyar forradalmi zó írásait. Több anyag első ízben jelenik meg magyar nyelven. A felderítő, tudomá­nyos munka nem volt köny- nyű, mert ezeknek az írások­nak egy része névtelenül je­lent meg. Csak az utóbbi évek történeti kutatása derítette ki, hogy ezek Marx, illetve En­gels tollából származnak. En­gels például a Neue Rhei­nische Zeitung hasábjain rendszeresen beszámolt a ma­gyarországi háborúról. Mint­egy száz írása jelent meg A hadszíntérről című rovatban. MINDENT ÖSSZEVETVE e dokumentumokból is kivilág­lik, hogy az 1848—49-es ma­gyar forradalom és szabad­ságharc nemcsak magyaror­szági ügy volt. Figyelemmel követte az egész művelt Euró­pa. S hogy mégsem győzhe­tett, az a reakció összefogásá­nak, a Habsburg és a cári „szent szövetségnek” az eredménye volt. Mindeneset­re a marxizmus klasszikusai nagyra értékelték a magyarok harcát és az európai népek elé példának állították. A formás kis füzetet bő jegyzettel és névjegyzékkel látták el, amelyek megköny- nyítik az eligazodást a gaz­dag dokumentációs anyagban Gáli Sándor tömegeket mozgósítani lehe­tett, s hazáját az európai or­szágok élvonalába állítani. Marx és Engels sokféle for­mában foglalkozott a magyar szabadságharccal. Engels A vég kezdete Ausztriában című írásában hangsúlyozta, hogy az osztrák ház kezdettől fog­va a barbárság, a mozdulat­lanság, a reakció képviselője volt Európában. S mindaddig leigázva tarthatták a nemze­teket, míg azok megmaradtak a barbárság állapotában. Ud- vözlik a bécsi forradalmat is. Marx a Kölnische Zeitung­ban fejti ki nézeteit, hangsú­lyozza, hogy ha nem is vezet győzelemre, de Magyarország­ra, Itáliára és Németországra jótékony hatást gyakorol. A magyar foradalmat is úgy tekintették, mint az európai demokratikus forradalom egyik fontos részét. Népsze­rűsítették a magyar ügyet, mert azt vallották, hogy mindegyik nép nezeti szabad­ságmozgalma szorosan össze­függ a többi nép szabadság- mozgalmaival és csak ez az előbukkanjanak az egyes fia­talokban szunnyadó indulatok is. Végeredményében jól és átgondoltan szerkesztett műsor állt össze. Tanulsággal szol- ‘ gált nemcsak a diák, hanem a felnőtt hallgatók számára is: a fiatalok őszinte, minden kl- számítottságot nélkülöző gon­dolkodásmódjának tükréből saját magatartásukra is fény vetődött. ÖTÖDIK SEBESSÉG. A legutóbbi adásról kevesebb jót tudok elmondani. Az egésznek a szerkezetét aránytévesztés jellemezte. Tulajdonképpen két nagyobb részre tagolódott. Igaz, a rock and roll muzsiká­val foglalkozó fejezet, mely a műsoridőnek majd’ a felét ki­töltötte, színes, eleven összeál­lítás volt, de megítélésem sze­rint a többi rovására ment. Ugyanakkor egyoldalúnak is éreztem más tánczenei műfa­jok megítélésében is. Tulajdonképpen Béres László műsorvezető jóvoltából eleve­nen indult ez a magazin-ösz- szeállítás- Szellemes megjegy­zései a nagyképűen semmit­mondó reklámszövegekről to­vábbi jó hangulatot ígértek. De a folytatással adós maradt. A Műszaki Egyetem klubjá­nak sorsáról hallhattunk egy terjedelmes riportot. Ez éppen­séggel érdekes is lehetett vol­na, de a meglehetősen kesze- kusza históriában — miért mondott le a korábbi vezető­ség és az egész rendezőgárda — nem rajzolódott ki mindaz, ami az egészet valóban közér­dekűvé avatta volna. Végül, esetlegesnek hatott a Planetáriumban bemutatott Multimédia erotikus jellegének mentegetése. Egy produkció önmagáért beszél. A rendező szavaiból az derült ki, hogy tulajdonképpen a technikai trükkök bűvkörében élve min­den hangsúlyt a látványra he­lyezett. Persze, ez a lézeropti­ka velejárója, de minek azt hangoztatni, hogy nem lépték túl a jó ízlés határát. Ennek eldöntése minden bizonnyal a néző feladata. 8z. E. összefüggés mutathatja meg: időszerű vagy időszerűtlen, haladó vagy reakciós-e vala­mely nemzeti mozgalom. Eb­ben az összefüggésben hatá­rozottan időszerűnek és hala­dónak tartották az 1848—1849- es magyar szabadságharcot. Termérzetesen szívük az egységes, meg nem osztható európai forradalomért dobo­gott. Ugyanebből a szempont­ból ítélték meg a magyaror­szági kisebb népeknek, külö­nösen a szlávoknak azokat a nemzeti mozgalmait is, ame­lyek a magyar szabadságharc­cal szemben Ausztriának ad­tak támogatást. Amilyen lel­kesen pártfogolták a magyar forradalmat és szabadsághar­cot, mint az európai forradal­mi mozgalom egy részét, olyan szenvedélyesen ítélték el a vele szemben álló pánszláviz­must. A gyűjteményt a Kossuth Könyvkiadó az olvasók széles rétegeinek szánta. Nem töre­kedett a teljességre, de elég­gé alaposan ismerteti Marx és Engels magyar ügyre vonatko­Politikai kiadványok A magyar szabadságharcról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents