Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-28 / 123. szám

Wifap 1982. MÄJUS 28., PÉNTEK Argentína tárgyalna; Nagy-Britannia nem Hadműveletek a Falklandokon Egyebekben Thatcher asszony leszögezte, hogy az argentinok­nak, ha tűzszünetet akarnak, a feltétel nélküli kivonuláson kívül nincs más választásuk. A szigetek jövőjéről szólva az angol miniszterelnök azt mondta, hogy az első szakasz­ban visszafoglalják a területet, a másodikban helyreállítják a brit közigazgatást, a harma­dikban eltüntetik a háborús károkat, s majd csak ezután konzultálnak a szigetlakokkal arról, hogyan látják saját jö­vőjüket és nyugalmukat leg­jobban biztosítva. Nincanor Costa Mendez ar­gentin külügyminiszter szerint „a tárgyalások sohasem érhet­nek véget”, s mindig van re­mény a békés megoldásra. Egy amerikai televíziós állomásnak adott interjújában Costa Men­dez argentin—brit külügymi­niszteri tárgyalások megkezdé­sét javasolta az ENSZ égisze alatt. Costa Mendez, aki az AÁSZ csütörtöki külügyminiszteri értekezletére érkezett Washing­tonba, kijelentette: ha Javier Pérez De Cuellar ENSZ-főtit- kár ilyen javaslatot tesz, „akár ma éjszaka vagy hol­nap” kész közvetlen tárgyalá­sokat kezdeni brit kollégájá­val, Francis Pym-mel. Az argentin külügyminiszter hangoztatta: ha az Egyesült Államok nem változtat részre­hajló magatartásán, nem tart­ja kizártnak Argentína köze­ledését Kubához, mivel a vál­ságtól függetlenül úgy véli, hogy Kubát „az amerikaközi rendszer részévé kell tenni”. Különben is — folytatta a mi­niszter —, az Egyesült Álla­moknak „nem szabad csodál­koznia” Argentína és Kuba, illetve Argentína és a Szov­jetunió közeledésén. Magától értetődik, hogy Argentína „történelmének e legnehezebb pillanatában” azokhoz fordul, akik készek segíteni, akik tá­mogatják politikájukkal, és szavazataikkal”. Ami a latin­amerikai országokat illeti, ezek csaknem egyöntetűen Argentí­nát támogatják Nagy-Britan- niáva-1 szemben, s némelyik máris adott el lőszert és ka­tonai felszereléseket Argentí­nának. Az argentin kormányhoz ha­sonlóan a latin-amerikai or­szágok nagy része is kiábrán­dítónak találta az Egyesült Államok magatartását a falk- landi válságban — mondta a miniszter az ABC-televízió- nak adott interjújában. Az a körülmény, hogy Washington fegyvereket szállít Argentína ellenségének, természetesen nem maradhat következmé­nyek nélkül a két ország vi­szonyában. Argentína mégis „megbocsáthatónak, ha nem is elfelejthetőnek” tartja a tör­ténteket, ha Washington visz- szatérne korábbi semleges pozíciójára. ★ Az Egyesült Államok meg­kezdte rakéták és más fegy­verek szállítását Nagy-Britan- niának — közölték csütörtökön amerikai kormánytisztviselők, hozzátéve, hogy a szállított fegyvereket az argentin erők elleni felhasználásra szánják. Ez volt az első eset a dél-at­lanti válság kitörése óta, hogy Washingtonban elismerték — igaz, csak félhivatalos for­mában — a Nagy-Britanniá- nak szánt amerikai fegyver- szállításokat. Szófia Befejeződött a kongresszus A békeszerető erők összefo­gására, a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a nukleáris háború veszélyeinek kiküszö­bölésére felszólító nyilatkozat elfogadásával csütörtökön Szó­fiában befejeződött a dimit- rovi Komszomol XIV. kong­resszusa. A nyilatkozat rá­mutat, hogy a bolgár fiatalok teljes mértékben csatlakoznak a lenini Komszomol XIX. kongresszusán elfogadott fel­híváshoz, amely az antiimpe- rialista egység megszilárdítá­sára szólítja fel a világ fiatal­jait. A központi bizottság első ülésén első titkárává Sztanka Sopovát választották újjá. A Szaklista international határozata Moratóriumot szorgalmaznak A Szocialista Internacionálé tanácsa csütörtökön, helsinki ülésszakának második, egyben utolsó napján elfogadott hatá­rozatában felkéri a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezető­it. hogy „mielőbb és minél ma­gasabb szinten” tartsanak ta­lálkozót a leszerelési folyamat „új szakaszának” megkezdése érdekében. A határozat ugyanakkor alá­húzza. hogy a tárgyalások csak Visszavonták a görög haderőt a NA TO-ból Török határsértések miatt A görög kormány szerdán visszavonta haderejét a NATO „Deterrent Force 83” („elret­tentő erő 82”) fedőnevű had­gyakorlatáról, tiltakozásul égei-tengeri légterének a tö­rök repülőgépek általi ismé­telt megsértése miatt. A görög hadügyminiszté­rium jelentése szerint a tö­Ler.gycl pártvezetők találkozói Következetesen a megújulásért A lengyel vezetésnek az a célja, hogy tovább enyhítse és megfelelő időben teljesen megszüntesse a szükségállapot korlátozó intézkedéseit, s ve­lük együtt magát a szükség- állapotot is. Ugyanakkor foly­tatja a következetes harcot a rend megbontói ellen. Ezt hangsúlyozta Miroslava Mi- lewski, a LEMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára, aki Piotrków Trybu- nalskiban a vajdaság rend­őri, ügyészi és bírósági szer­veinek képviselőivel találko­zott. Mint mondotta, a csak­nem hat hónapja tartó szük­ségállapot alatt minden szin­ten megnyilvánult a hatalom következetes fellépése, de ez mindig az „aki nincs elle­nünk, az velünk van” elv alapján történt és történik. Stefan Olszowski, a poli­tikai bizottság tagja, a KB titkára egy bydgoszczi párt- aktíva-értekezleten kijelentet­te: a nemzeti újjászületés ál­lampolgári mozgalma már elég erős és megfelelő társadalmi támogatást élvez ahhoz, hogy megkísérelhető legyen a moz­galom nagyközségi, városi, sőt talán vajdasági szintű koor­dinálása. A LEMP-ről szólva hangsúlyozta, hogy a párt a lengyelországi szocialista tár­sadalmi rendszer működésé­nek nélkülözhetetlen eleme. Az ifjúságról volt szó a LEMP elblagi vajdasági bi­zottságának plénumán, ame­lyen a legfelső pártvezetést Wlodzimierz Mokrzyszczak, a politikai bizottság póttagja, a KB titkára képviselte. A ta­nácskozáson, amelyen az ifjú­sági szervezetek helyi képvise­lői is részt vettek, rámutattak arra, hogy a hetvenes évek második felében az akkori ve­zetés fedezet nélküli ígérete­ket tett a fiataloknak, akik később, a gazdasági helyzet rosszabbodásával egyre kiáb- rándultabbá váltak. Az ifjú­ság újbóli megnyerése igen fontos feladat. ★ Tadeusz Fiszbachot — saját kérésére — felmentették a gdanski vajdasági tanács elnö­kének tisztéből. Fiszbach, aki korábban a LEMP gdanski vajdasági pártbizottságának első titkára is volt, azzal in­dokolta kérését, hogy a jövő­ben az ország egy másik kör­zetében tevékenykedik majd. rök gépek az égéi térség északi részén, Thászosz, Sza- mothráki és Limnosz szigetek fölött sértették meg szerda délben a görög légteret. Ez­után a hadgyakorlaton részt vevő görög romboló parancsot kapott, hogy hagyja el a had­gyakorlat színhelyét és térjen vissza hazai kikötőjébe. A Jugoszláviában tartózkodó Andreasz Papandreu görög miniszterelnök — aki egyben hadügyminiszter is — úgy nyilatkozott, hogy a görög fegyveres erők mindaddig nem vesznek részt NATO- hadgyakorlatgkon, amíg a tö­rök gépek megsértik a görög légteret. Görögország 1974- ben, Ciprus északi részének török megszállása után kilé­pett az Észak-atlanti Szövet­ség intergált katonai szerveze­téből, majd 1980-ban csatlako­zott újra. akkor vezethetnek eredményre, ha a két fél tiszteletben tart­ja a fegyverzet, illetve a fegy­veres erők lehető legalacso­nyabb szintjén alapuló egyen­lő biztonság elvét, és kifejezi politikai hajlandóságát a szük­séges kompromisszumok megtételére. A dokumentum a továbbiakban rámutat: ,,A fegyverkezési versenynek csak­is a kölcsönös bizalom megte­remtésével lehet véget vetni.” A bizalom létrejöttéhez pedig — folytatja a határozat — kí­vánatos. hogy a két nagyhata­lom a nukleáris kísérletekre moratóriumot rendeljen el. A dél-atlanti . válságnak szentelt részében a határozat az érintett feleket a tárgyalá­sok felújítására szólította fel. Arbatov a csúcstalálkozóról Megfelelő előkészítés kell A szovjet—amerikai csúcs- találkozó lehetőségeiről szólt Georgij Arbatov akadémikus, az ismert szovjet Amerika- szakértő csütörtökön Moszk­vában megtartott sajtóértekez­letén. Arbatov hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozót kellően elő kell készíteni. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az előkészületek során a két ország külügyminisztere talál­kozzék egymással. Egy esetle­ges csúcstalálkozó napirendjé­ről azt mondotta, hogy azt „a legjobb a résztvevőkre bízni” — más szóval nem tartotta szükségesnek az előzetes meg­állapodást a megvitatásra ke­rülő témákról. Ugyanakkor nyomatékosan leszögezte, hogy a legfontosabb téma a hadá­szati nukleáris fegyverzet kér­dése lehet. A szovjet akadémikus „mí­tosznak” nevezte az olyan el­képzeléseket, amelyek szerint a Szovjetunió tiltakozna a megállapodások hathatós el­lenőrzése ellen. A Szovjetunió hajlandó a legmesszebbme­nőkig elmenni az ellenőrzés kérdésében, ha az lényeges csökkentést eredményezhet a hadászati fegyverek terén. Arbatov szerint az Egyesült Államok politikájában jelen­leg „skizofrén” jelenségek mu­tatkoznak: miközben az elnök csúcstalálkozót javasol, más magas rangú kormánytisztvi­selők folytatják a fegyverke­zési kampány propagálását. Az a tény azonban, hogy az Egyesült Államok vezetése hosszú huzavona után, ma el­fogadja a tárgyalások gondo­latát, pozitív jelenség, még akkor is, ha óhatatlanul fel­merül a gyanú, hogy ezzel esetleg csak a nemzetközi köz­véleménynek akarnak gesz­tust tenni. Sajtókonferencián ismertet­te az úgynevezett Palme-bl- zottság által elkészített doku­mentumot, Georgij Arbatov akadémikus, aki a bizottság­ban annak megalapítása óta rftzt vett a szovjet közvéle­mény képviseletében. A bizottság arra a követ­keztetésre jutott, hogy a nuk­leáris háborúnak nem lehet győztese, és bármely „korlá­tozott” nukleáris konfliktus feltétlenül világkatasztrófával járó általános nukleáris hábo­rúvá bővülne. A nukleáris konfliktus megakadályozásá­hoz a meglévő nukleáris fegy­verzet gyökeres korlátozására, maid teljes felszámolására van szükség — hangoztatta a bi­zottság álláspontját ismertetve Arbatov. Reagan-interjú Békiilékenyehh Szovjetellenes vádaskodá­sok, de ugyanakkor a koráb­binál békülékenyebb hang­nem és az amerikai tárgyalási Fegyverzetcsökkentési tárgyalások Nincs haladás Bécsben Csütörtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 306. plenáris ülését. A tanácskozáson felszólalt Stanislaw Przygodski lengyel nagykövet rámutatott: a kül­döttségek akkor fejtenének ki célravezető tevékenységet, ha hozzálátnának az első haderő­csökkentési megállapodás meg­szövegezéséhez, mivel ily mó­don — menet közben — tisz­készség hangoztatása jellemzi azt az interjút, amelyet Ro­nald Reagan amerikai elnök adott több nyugat-európai új­ságnak, többek között a ham­burgi Die Weltnek. Az interjúban Reagan azt állította, hogy a Szovjetunió egyoldalú és nagy ütemű fegy­verkezést folytatott az elmúlt években, s csak a NATO 1979- es határozatának hatására ült a tárgyalóasztalhoz. Az ameri­kai elnök szerint e határozat célja a „szovjet monopólium” megakadályozása a közép-ha­tótávolságú rakéták területén. Egyúttal azt hangoztatta, hogy amennyiben a genfi tárgyalá­sokon sikerül megállapodást elérni a Szovjetunióval, az Egyesült Államok hajlandó lemondani e rakéták telepíté­séről. Reagan a NATO-t mindvé­gig a „béke legfőbb védelme­zőjének” állította be. BERLINI BESZÉLGETÉSEK (3.) KÉTOLDALÚ KAPCSOLATAINK MINDENNAPJAI AMIT A HANS BEIMLER gyárban „kicsiben” láttunk a hazánk és az NDK közötti testvéri együttműködésről, azt „egészében” a berlini külügy-, kereskedelmi és kulturális minisztériumokban folytatott beszélgetések során tekinthet­tük át. A külügyminisztérium­ban Helmut Schön, a szocia­lista országok osztályának ve­zetője a két ország közötti politikai együttműködésről be­szélt. Megállapította: céljaink azonossága határozza meg kö­zös fellépésünket a nemzetkö­zi arénában, a világpolitikai fórumokon. Együttműködé­sünk szoros. Külügyminiszte­reink nemrég találkoztak egy­mással, s az ilyen vélemény- cserék, konzultációk rendsze­resek testvéri államaink kö­zött, csakúgy, mint a delegá­ciók cseréje a legkülönbözőbb állami és pártszinteken. Kapcsolataink elmélyítésé­nek és ápolásának jó és meg­bízható keretet biztosít az NDK és a Magyar Népköztár­saság között 1977-ben meg­kötött barátsági szerződés. Kapcsolataink rendkívül sok­rétűen és szerteágazóan fej­lődnek: társadalmi szervek, intézmények között alakul ki szerződésben rögzített idősza­kos érintkezés. Ezek közvet­lenségét bizonyítja például az is. hogy nyolc NDK-beli me­gye pártbizottsága tart kap­csolatot magyar partnereivel. Jelentős szerepe van a két ország testvéri kapcsolatának elmélyítésében a turistaforga­lomnak is: tavaly hatszázezer magyar járt az NDK-ban, on­nan pedig 1,6 millióan utaztak Magyarországra. A KÉT ORSZÁG közötti kereskedelmi kapcsolatokról Lothar Bauer, az NDK Kül­kereskedelmi Minisztériumá­nak osztályvezetője tájékozta­tott. A két ország közötti áru- és termékforgalmat, valamint a gazdasági együttműködést az 1981—85-ös évekre aláírt megállapodás szabályozza. En­nek az egyes évekre vonatko­zó tételeit minden esztendő­ben külön szerződésben konk­retizálják. Ez az idén a lipcsei vásár alkalmával történt meg. Magyarország az NDK negye­dik legnagyobb szocialista kül­kereskedelmi partnere. A Né­met Demokratikus Köztársa­ság elsősorban mezőgazdasági gépeket, közlekedési eszközö­ket, nyomdai berendezéseket szállít Magyarországnak- Ha­zánkból a gabona-, bauxit-, timföld-szállítmányoktól, félig kész alumíniumblokkokon át a legkülönbözőbb gépekig, sok termék érkezik az NDK-ba. Jelentősen elmélyült a gyár­tásban való együttműködés. A darusautóknál például az al­váz, a magyarországi Rába gyárban, a kocsi felső része pedig a babelsbergi üzemben készül — az összeszerelés az NDK gyárban történik. Koo­perációban gyártunk villany­vonatokat is. Az alkatrészek egy része Magyarországról ér­kezik, nem egyszer egész mo­torokat is az NDK-ban szerel­nek be az ott gyártott kocsi­testekbe. Lothar Bauer elmondotta: együttműködésünk konstruk­tív és mindent elkövetnek, hogy a szerződéseknek megfe­lelően teljesítsék vállalt szál­lítási kötelezettségeiket. Van­nak még ugyan kiaknázatlan lehetőségek, ezeket majd számbaveszik az 1983-ra meg­kötendő megállapodásoknál, amelyekre már most felké­szülnek. A magyar—NDK kulturális kapcsolatok fejlődéséről Eveg- ret Meitz asszony, az NDK Kulturális Minisztériumának osztályvezetője adott tájékoz­tatót. Rámutatott: a két test­véri ország között élénk a kulturális együttműködés. Mi­nisztériumaink között szívé­lyes, magas szintű személyes kapcsolatok épültek ki. a meg­állapodások és a két nép kul­túrájának kölcsönös, jobb meg­ismerését fejlesztik. Évente munkatervek készülnek a könyvkiadásban, a filmek, va­lamint kiállítások és együtte­sek cseréjére. TAVALY EMLÉKEZETES sikert aratott az NDK-ban Varga Imre kiállítása és a győri balett bemutatkozása — mondotta a többi között Eveg- ret Meitz. Mind az NDK-ban, mind Magyarországon ünnepi A PH—1 elnevezésű készülék a magyar és NDK-beli szakemberek közOs műve. Az ötletes termék „szülői” a budapesti Medicor Művek és ai ilmenaui Labortcchnik esteket, heteket rendeztek egy­más kultúrájáról. Sok ösztön­díjas végzi tanulmányait egy­más egyetemein, főiskoláin. Eredményes a kiadói együtt­működés és sikerült jó műfor­dítói gárdát létrehozni. 1981- ben 33 magyar író és költő kötete jelent meg németül. Céljuk, hogy mind a magyar klasszikusokat, mind pedig a mai írókat és költőket, minél szélesebb körben megismer­tessék műveiken át az NDK lakosságával. Az idei kulturális program kiemelkedő eseménye lesz a drezdai balett budapesti és a magyar Kodály-kórus őszi berlini szereplése. Több könyv-, iparművészeti kiállí­tás mellett, mindkét ország­ban filmfesztiválokat és szín­házi napokat tartanak. A Ko- dály-évforduló alkalmából, magyar művészek közremű­ködésével üonepi hangverseny lesz a berlini operában. S így lehetne sorolni a kulturális együttműködés mind megany- nyi többi eseményét, de — mint mondottam —, az általá­nos törekvésünk az, hogy a kultúráink kölcsönös megis­merése a mindennapi élet gya­korlatává váljék —, fejezte be a tájékoztatót Evegret Meitz. Árkus István (Vége) Margaret Thatcher miniszterelnök csütörtökön beje­lentette az alsóházban, hogy a brit erők „előrenyomul­nak a San Carlos-i hídfőtől”. Részleteket nem mondott, de ez volt az első közlés arról, hogy a Falkland (Malvin)- szigetek visszahódítását célzó szárazföldi hadműveletek megindultak.-tázni lehetne a meglevő nézet­különbségeket is. A nyugati fél szóvivője a csütörtöki ülésen elhangzotta­kat kommentálva újólag hang­súlyozta: az esetleges első megállapodás megszövegezésé­nek csak akkor van értelme, ha az előbbreviszi a bécsi tár­gyalások menetét. A NATO- országok azonban úgy vélik, hogy a létszámkérdés tisztázá­sa, valamint a kísérő intéz­kedéseket érintő álláspontok közelítése nélkül nincs esély a megegyezésre.

Next

/
Thumbnails
Contents