Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-28 / 123. szám
1982. MÁJUS 28., PÉNTEK Felmentés, választás Gödöllőn ülést tartott tegnap a városi tanács. Először a blahai strand felújításával kapcsolatos lehetőségekről tájékoztatták a testületet, majd személyi kérdésben döntöttek. Saját kérésére, más beosztásba kerülése miatt, érdemeinek elismerésével felmentették vb-tagsága és tanácselnöki tisztségéből Benedek Jánost, és megválasztották tanácselnöknek R itecz Györgyöt, a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gödöllői üzemmérnökségének eddigi vezetőjét, a végrehajtó bizottság tagját. Benedek Jánosnak városfejlesztési tevékenysége elismeréséül átadták a Gödöllő építése, szépítése érdekében kifejtett tevékenységért emlékplakettet. Az ülésen részt vett dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke és Gelencsér Árpádné dr., a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője. Kétnapos ülésszak Tudományos tanácskozás A téma: az 1957-es pártértekezlet Kétnapos, ünnepi tudományos ülésszakot rendezett az MSZMP 1957 júniusi országos értekezletének negyedszázados évfordulója alkalmából a Politikai Főiskola, a Párttörténeti Intézet és a Társadalomtudományi Intézet. A Politikai Főiskolán az ülésszak csütörtöki megnyitóján megjelent Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Győri Imre, az MSZMP KB osztályvezetője, valamint az 1957. évi pártértekezleten megválasztott Központi Bizottság több tagja. A tudományos ülésszakot Szabó József, a Politikai Főiskola rektora nyitotta meg, majd Szabó Bálint, a Párttörténeti Közlemények felelős szerkesztője tartott bevezető előadást a pártértekezletnek a magyar munkásmozgalom történetében betöltött szerepéről. A további előadások előadói között szerepelt Szenes Iván, a SOTE általános orvostudományi kar dékánhelyettese, Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője, Berend T. Iván, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára és Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője. A tudományos tanácskozás ma korreferátumokkal folytatódik. Első tapasztalatok a magánfuvarozásról Lakossági igények kielégítése Az egyre sűrűbben föltűnő magántaxik láttán mindenkinek az az első gondolata, hogy végre lehet majd taxit kapni, éjszaka is és esőben, hóban egyaránt. Az egyik taxivállalat szakemberének ugyan más a véleménye: szerinte a két vállalat a nap 21 órájában képes kielégíteni az igényeket, a fönnmaradó három óra problémáját pedig a maszekok sem oldják majd meg. Ez nehezen hihető, de a végleges választ a gyakorúat adja. Nem konkurrencia Hasonló reményeket fűzünk a magánfuvarozás engedélyezéséhez is. Különösen azok, akik már eltöltőitek fél napokat az- . zal,- hogy tehertaxit szerezzenek a hűtőszekrény, egy bútordarab vagy építőanyag haza- szállításához. Azt várjuk — teljes joggal —, hogy az idén január elsejétől lehetséges magánfuvarozás, ha konkurenciát nem is, de nagyobb kínálatot teremt. Konkurenciáról a közületi fuvarozókkal szemben már csak azért sem lehet szó, mert az engedélyeket a lakossági igények kielégítésére adják. A cél mindenképpen az, hogy a maszek fuvarosok megköny- nyítsék a tüzelő, az építőanyag, a bútor szállítását. Nagy változásokról persze még korai lenne beszélni a legelső tapasztalatok birtokában, de a néhány adat azért valamit már jelez. Lehetőségek Pest megyében 1970-ben 708 magánfuvarozót tartottak nyilván. 1981-ben ez a szám 823 volt. Természetesen szinte kizárólag lovas kocsival fuvarozókról van szó. Ezekkel a járművekkel csak kis távolságra és korlátoztott területen lehet szállítani. Az említett két időpont között egyébként a magánfuvarozók számának növekedése lényegesen alatta maradt az egyéb kisiparosokénak. Ma ennek a növekedése még nem is várható az idei új, tehergépkocsival dolgozó kisiparosok belépésével, de a szolgáltatások köre, az ellátott terület nagysága minden bizonynyal növekszik. A megyében május 7-ig 99 engedélyt adtak ki. Huszonegy fuvaros kiegészítő foglalkozásként szállít, egy nyugdíjas, heten pedig taxizásra kértek iparengedélyt. Ezen kívül 335 kisiparos kapott lehetőséget arra, hogy saját magának fuvarozzon. A kérelmek elbírálásánál elsődleges szempont volt az adott terület ellátottsága. Különösen azt vizsgálta meg, milyen leBeszámoló a moszkvai tanácskozásról Megyei papi békegyűlés A béke- és barátsági hónap rendezvényeinek részeként tegnap a Pest megyei Tanácson az egyházi gyülekezetek lelkipásztorai békegyűlést tartottak. Az elnökségben helyet foglalt Juhász Róbert.' a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője, Szakács József, a Magyarországi Szabad Egyházak tanácsának elnöke, Lukács József, a Pest megyei Egyházügyi Hivatal titkára, Kiss József kanonok, a katolikus papok Pest megyei békebizottságának titkára. Keveházi László evangélikus esperes, valamint Sipos Árpád, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkárhelyettese. Juhász Róbert az enyhülés helyzetéről, Szakács József a világvallások képviselőinek moszkvai értekezletéről tartott előadást. Majd felszólalások következtek, melyekben az egyházi hivatás képviselői hitet tettek arról, hogy a békéért nem elég a tegnap elmondott szó, tovább éltetéséhez az emberi alkotóképesség javát kell nyújtani. NEB-vizsgálat Kutatás és fejlesztés A sikeresen lezárt kutatá- sok-fejlesztések gyakorlati hasznosításával foglalkozott tájékoztató jelentés alapján a Pest megyei NEB tegnapi tanácskozása. Indokolta és időszerűvé tette a vizsgálatot az a tény, hogy az V. ötéves tervidőszak alatt az országban évente a nemzeti jövedelem 3—3,6 százalékát fordították műszaki tudományos kutatásra. A KNEB által megadott szempontok szerint a vizsgálat az ipari ágazatban az ISG- ben folyó keményfémgyártás fejlesztésére, az élelmiszergazdasági ágazatban kutatóhelyek, termelési rendszerek, állattenyésztő. valamint árunövény- és vetőmagtermelő gazdaságokra. élelmiszeripari egységekre terjed ki. A minden megyében zajló vizsgálat országos tapasztalatait a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság értékeli. hetőségek vannak az építőanyag, a tüzelő elszállítására. A megye legjobban ellátott területei a ceglédi, a monori, a nagykátai járás, Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác. Hiány van viszont szállítási kapacitásban a budai, a szentendrei járásban és Százhalombattán. Igaz, az engedélyek kiadásának helye nein egészen valóságos képet mutat a helyzetről, hiszen a fuvarozás nem helyhez, telephelyhez kötött tevékenység. Az említett szállítási feladatokon kívüi újabb igények is fölmerültek a magánfuvarosokkal szemben. Sok helyütt igényelné a lakosság a pb- gázszállítást, és a háztartási szemét elhoirdását is. Fáziskésésben Megnövekedtek tehát a lehetőségek, elindult egy folyamat. Nem könnyen ugyan, mert a tanácsok előtt nem egy nyitott kérdés áll. A magánfuvarozás lehetőségeit biztosító jogszabály ugyanis nincs teljes összhangban a kisiparosokra érvényes rendelkezésekkel, bizonytalanság van például bizonyos eljárási kérdésekben, a szállító kisiparosok működési területének meghatározásában. A rendelkezések végrehajtásában segítő KPM- irányelveket is későn hirdették ki. De még nagyobb gondot jelentett, hogy a hirtelen felszökő gépkocsiigényeket az AUTÖKER nem tudja kellő mennyiségben kielégíteni. Ez tehát a pillanatnyi helyzet. A helyi iparhatóságok folyamatosan gyűjtik az adatokat, tapasztalatokat, s ezeket júliusban összegezik majd. • M. N. P. A viszonosság alapján Szalma legény kap széna leányt Támogatni a jobb megértést kínáló kapcsolatokat Harmadik hónapja tartott mar a vita a más és más tárcához sorolt két vállalat ügyintézői között. A földrajzi távolságot áthidalta a levélváltás, a telexüzenet, a telefonálás, a nézőpontbeli különbségeket azonban semmi sem csökkentette. A cégek buzgó alkalmazottai azt bizonygatták egymásnak, hogy elképzelhetetlen számukra az, amit a partner szeretne; nekik nem másfél esztendő múlva, hanem hat hónap elteltével kell a nagy összegű exportszállításhoz kapcsolódó részegység, a túloldalon viszont azt állították, csakis másfél év lehet a határidő. előbb nem fér bele a dolog a termelési programba. Hullócsillagként villantak fel és hunytak ki az érvek nép- gazdasági érdekekről, jogszabályi előírásokról, megértésről és merevségről, ámde az ügy ott rostokolt, ahol kezdetben: holtponton. A két vállalatot eddig nem hozta ősszé a balvagy a jobb sorsa, a kivitelben érdekelt külkereskedelmi cégtől tudták meg, létezik a másik. Harmadik hónapja tartott a vita, mígnem ... mígnem a vezérigazgató tájékoztatást kért, hol, mit értek el a szóbanforgó megrendelés teljesítésének előkészítésében, és akkor derült ki a kudarc. A vezér behozatta a papírokat és az első levélnél máris megállt az olvasásban. A cégszerű aláírások egyike, az ódzkodó partner első emberéé- torpantotta meg a türelmetlen lapozásra fölkészült ujjakat. Csak nem ...?! Sürgős hívás Igen sürgős, azaz háromszoros díjú telefonhívás következett. Fél óra elteltével a vezérigazgatói szobában már ott ültek az érintett ügyintézők és osztályvezetőik, jegyezve, ki, mikor, hová menjen, milyen papírokat vigyen magával. Négy hónap múlva készen lesz a hidraulikákat működtető részegység! A távozók összenéztek és tekintetük elismeréssel nyugtázta, hiába, az „öreg” nem alany a packázás- hoz ... Az öreg, azaz a vállalat ötvenhez közeledő vezérigazgatója viszont azt tudta, amit beosztottai nem. Másfél évtizeddel ezelőtt, éveken át jó társai, segítői voltak egymásnak a partner cég jelenlegi vezetőjével a szülőhely megyéjének testületében. Azután egyiküket erre, a másikukat arra vitte a sors. A közös emlékeket fátyollal takarta be az idő, de az aláírás megpillantása, a telefon, a gond lényegének rövid összefoglalása elég volt ahhoz, hogy egy csapásra megváltozzék a helyzet, fölelevenedjék a múlt, s benne az a tapasztalat is, ha kért valamit a társ annak idején, alapos oka volt rá, nem lehet ez másként most sem.' Vitatkozni persze lehet az eseten — és a hasonló eseteken —, mi abban a természetes, s mi a kétkedésre okot adó. Az azonban bizonyos, gyakran átsegíti a vállalati kapcsolatokat a zökkenőkön a személyes kapcsolat, a szó jó értelmében vett — mert az elvtelen készségeskedést, bár akad ilyen is, hagyjuk most figyelmen kívül — ismeretség. Nem ez a meghökkentő, sokkal inkább az, hosszú évek óta partneri viszonyban levő cégek semmit sem tudnak a másikról. A hivatalos iratok és üzenetváltások személytelensége arc nélkülivé teszi a megrendelő, a szállító vállalat egészét és vele közömbössé a megértést, puszta óhajjá a segítségadást. Rossz értelmezés Minden termelőhelyen vannak tartalékok és így annak lehetősége is nyitott, ha alapos ok mutatkozik rá, lódítsanak egyet a bajba jutottak szekerén. Ha úgy történik ez, hogy nem érint hátrányosan másokat — azaz az egyéb kötelezettségek igazságtalan félreto- lása nélkül oldható meg a dolog —, akkor nincs benne semmi kivetnivaló. Sőt, helyeselni, támogatni lehet a jobb megértést nyújtó kapcsolatok, ismeretségek széles körét, a fiatalok védnökségi mozgalmaitól a szocialista brigádok tapasztalatcseréin át, a vezetők találkozásáig. Az ilyesfajta kapcsolat, ismeret — engedjük meg a szakszerűtlenséget — ! termelési tényezővé válhat a ' tervezéskor éppúgy, mint a gyártmányfeljesztésben, a késztermék kibocsátásában. Pontosan azzal válik termelési tényezővé, hogy áthidalja a hivatalos kapcsolatok réseit vagy éppen szakadékait, pótlólagos mechanizmusként működik ott, ahol a vállalatok közötti együttműködés mechanizmusa az akadályokon megreked. Szerencsére, nem újdonságot fedeztünk fel; ilyen kapcsolatok vannak, cégek sora támaszkodik olykor évtizedes együttműködések személyes ismeretségektől is átszőtt erős anyagára, ahogy partnere ugyanezt teheti, a viszonosság alapján. A gondot nem ez. hanem az okozza, hogy bár a jogi, a pénzügyi előírások merev — mert általános, az egyedi helyzetet figyelembe nem vehető — kereteit ésszerűen meglágyítja, testre, helyzetre szabja az elvi alapokon nyugvó, értelmet és érzelmet elegyítő személyes kapcsolat, ezzel a lehetőséggel nem sokat törődnek a legtöbb helyen, olykor még egy-egy nagyvállalat különböző gyárai, gyáregységei között sem. Szedik a salátát A csepeli Duna Tsz pesterzsébeti egysegében tizenhárom hektárról mintegy egymilliószázezer salátát szednek le Főként a személyes kapcsolatok lebecsülésének — és furcsa, de nem véletlen módon, bizonyos, nem egyenes dolgok lebonyolításánál, nagyon is fontosként való értékelésének — tudható be, hogy a nagyvállalatok és a gyáregységek közötti napi posta vaskos köteg, hogy a telefonon, telexen váltott üzenetek — mint azt valaki nagy komolyan megfogalmazta — nem joghatályosak. Érdemes ^enne a politikai, társadalmi szerveknek egy-egy termelőhelyen sorra venni — mert kívülről ebbe lehetetlenség belátni —, mi minden olyasmiről készül hivatalos irat, ami egyszerű módon, telefonon és telexen lebonyolítható volna, vagy éppen — mert ez sem ritkaság —csak a másik szobában ülőt kellene megkeresni hozzá. A hivatalosság rossz értelmezése, a bizonylati fegyelemnek a sűrűn burjánzó vadhajtásai — e vadhajtások sokszor éppen a lényeget födik'el, a lényeg sikkad ell — hatalmas veszteségeket okoznak mind a vállalati szervezet működésében, mind a vállalatok egymás közötti kapcsolatában. Rengeteg emberi energia lenne megtakarítható azzal, ha a cégek fölfedeznék az ügyvitel egyszerűsítésének leghatásosabb módját, a bizalmat. Amit persze akadhat, aki eljátszik, ám csak egyszer teheti meg. Félelmetes okoskodás tehát arra a következtetésre jutni, hogy mert akadhat egy nem becsületes, a többit is úgy kell kezelni, mint potenciálisan becstelent. Jogászkodás helyett Gyakori a panasz napjainkban arra, hogy jogászkodunk, azaz a vállalatok közötti kapcsolatokban mindent és kizárólagosan a jogtanácsosokra, a jogi rendezésre bízunk, ahelyett, hogy tisztelve a jogi kereteket, emberkednénk is, azaz megpróbálnánk beleélni magunkat a partner helyébe, s ekkor és így döntenénk kívánságáról. Elődeink szép képes beszéde, amikor a jó, a még jobbal találkozott össze, azt fogalmaztatta meg: szalma legény kap széna leányt. Kérdés, miért nem tudjuk ezt a jót a még jobbal összehozni, miért nem tudjuk kamatoztatni a fillért nem követelő, mégis hatásos „beruházást”, a vállalati és a személyes kapcsolatok együttes erősítését? Csak nem azért, mert a személyes kapcsolat már nem ad módot a hivataloskodó köntörfalazásra, kibúvásra, időt húzásra?! Mészáros Ottó MESZÖV-ülés A szolgáltatások javítása Azt is mondhatnánk, útközben ülésezett a Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének elnöksége. A kitűzött napirendeket jószerével a Budapest—Üllő—Cegléd —Albertirsa—Budapest útvonalon vitatták meg, s közben a ceglédi és a monori járás szövetkezeteinek tanulmányozásával gyakorlati tapasztalatokra is szert tehettek. A fogyasztási szövetkezetek ipari, építőipari és szolgáltató tevékenységének egyre nagyobb jelentősége van a gazdálkodás alakulásában, az eredményesség növelésében. Az elmúlt esztendőben a ráckevei, az alsó-tápiómenti, a péceli, a monorvidéki és a galgavidéki áfésznál folyamatos és az átlagnál nagyobb ütemű volt a fejlődés az ipari és a szolgáltató ágazatban. Ezek a szövetkezetek adták az összes áfész ipari tevékenységének 61 százalékát. Ha az iparról esik szó, mindenképpen az első helyre kívánkozik a háttéripari szerepkör felvállalása. Itt jellemző a rugalmasság, a szövetkezetek gyors alkalmazkodókészsége. A lakosság a legtöbbet a kereskedelmi munkán kívül a szolgáltatásból profitál. Ezek sorában a legjelentősebb az újhartyáni autójavító üzem és a monori, valamint a péceli Ramovill szerviz. A megye egészét tekintve visszaesés tapasztalható ezeken a területeken. ami a meglevő egységek felülvizsgálatára készteti az illetékeseket. Tíz Áfész végzett lakossági megrendelésre te-- herszállítást az elmúlt évben. Annak biztosítására, hogy a jövőben magasabb fokon szervezett és lebonyolított szolgáltató tevékenységgel találkozzon a megye lakossága, hogy az ipari ágazatok is újabbakkal egészüljenek ki, a meglevők nagyobb mértékben fejlődjenek, seregnyi javaslatot fogadott el a MÉSZÖV elnöksége. Ezek összességében amellett, hogy az ellátás színvonalát javítják, nem kis mértékben növelhetik az áfészek gazdaságosabb működését.