Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-28 / 123. szám

1982. MÁJUS 28., PÉNTEK Felmentés, választás Gödöllőn ülést tartott teg­nap a városi tanács. Először a blahai strand felújításával kapcsolatos lehetőségekről tá­jékoztatták a testületet, majd személyi kérdésben döntöttek. Saját kérésére, más beosztás­ba kerülése miatt, érdemei­nek elismerésével felmentet­ték vb-tagsága és tanácselnöki tisztségéből Benedek Jánost, és megválasztották tanácsel­nöknek R itecz Györgyöt, a Duna menti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Válla­lat gödöllői üzemmérnökségé­nek eddigi vezetőjét, a végre­hajtó bizottság tagját. Bene­dek Jánosnak városfejlesztési tevékenysége elismeréséül át­adták a Gödöllő építése, szé­pítése érdekében kifejtett te­vékenységért emlékplakettet. Az ülésen részt vett dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke és Gelencsér Árpádné dr., a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztra­tív osztályának vezetője. Kétnapos ülésszak Tudományos tanácskozás A téma: az 1957-es pártértekezlet Kétnapos, ünnepi tudományos ülésszakot rendezett az MSZMP 1957 júniusi országos értekezletének negyedszázados évfordulója alkalmából a Politikai Főiskola, a Párttörténeti In­tézet és a Társadalomtudományi Intézet. A Politikai Főiskolán az ülésszak csütörtöki megnyitóján megjelent Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Győri Imre, az MSZMP KB osztályvezetője, valamint az 1957. évi pártértekezleten megválasztott Központi Bizottság több tagja. A tudományos ülésszakot Szabó József, a Politikai Főis­kola rektora nyitotta meg, majd Szabó Bálint, a Párttörténeti Közlemények felelős szerkesztője tartott bevezető előadást a pártértekezletnek a magyar munkásmozgalom történetében be­töltött szerepéről. A további előadások előadói között szerepelt Szenes Iván, a SOTE általános orvostudományi kar dékánhelyettese, Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője, Berend T. Iván, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára és Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője. A tudományos tanácskozás ma korreferátumokkal folyta­tódik. Első tapasztalatok a magánfuvarozásról Lakossági igények kielégítése Az egyre sűrűbben föltűnő magántaxik láttán mindenki­nek az az első gondolata, hogy végre lehet majd taxit kapni, éjszaka is és esőben, hóban egyaránt. Az egyik taxiválla­lat szakemberének ugyan más a véleménye: szerinte a két vállalat a nap 21 órájában ké­pes kielégíteni az igényeket, a fönnmaradó három óra prob­lémáját pedig a maszekok sem oldják majd meg. Ez nehezen hihető, de a végleges választ a gyakorúat adja. Nem konkurrencia Hasonló reményeket fűzünk a magánfuvarozás engedélyezé­séhez is. Különösen azok, akik már eltöltőitek fél napokat az- . zal,- hogy tehertaxit szerezze­nek a hűtőszekrény, egy bútor­darab vagy építőanyag haza- szállításához. Azt várjuk — teljes joggal —, hogy az idén január elsejétől lehetséges ma­gánfuvarozás, ha konkuren­ciát nem is, de nagyobb kíná­latot teremt. Konkurenciáról a közületi fuvarozókkal szem­ben már csak azért sem lehet szó, mert az engedélyeket a la­kossági igények kielégítésére adják. A cél mindenképpen az, hogy a maszek fuvarosok megköny- nyítsék a tüzelő, az építőanyag, a bútor szállítását. Nagy válto­zásokról persze még korai len­ne beszélni a legelső tapaszta­latok birtokában, de a néhány adat azért valamit már jelez. Lehetőségek Pest megyében 1970-ben 708 magánfuvarozót tartottak nyil­ván. 1981-ben ez a szám 823 volt. Természetesen szinte ki­zárólag lovas kocsival fuvaro­zókról van szó. Ezekkel a jár­művekkel csak kis távolságra és korlátoztott területen lehet szállítani. Az említett két idő­pont között egyébként a ma­gánfuvarozók számának növe­kedése lényegesen alatta ma­radt az egyéb kisiparosokénak. Ma ennek a növekedése még nem is várható az idei új, te­hergépkocsival dolgozó kisipa­rosok belépésével, de a szolgál­tatások köre, az ellátott terü­let nagysága minden bizony­nyal növekszik. A megyében május 7-ig 99 engedélyt adtak ki. Huszonegy fuvaros kiegé­szítő foglalkozásként szállít, egy nyugdíjas, heten pedig taxizásra kértek iparengedélyt. Ezen kívül 335 kisiparos kapott lehetőséget arra, hogy saját magának fuvarozzon. A kérelmek elbírálásánál el­sődleges szempont volt az adott terület ellátottsága. Különösen azt vizsgálta meg, milyen le­Beszámoló a moszkvai tanácskozásról Megyei papi békegyűlés A béke- és barátsági hónap rendezvényeinek részeként tegnap a Pest megyei Taná­cson az egyházi gyülekeze­tek lelkipásztorai békegyűlést tartottak. Az elnökségben helyet fog­lalt Juhász Róbert.' a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának osztályvezetője, Sza­kács József, a Magyarországi Szabad Egyházak tanácsának elnöke, Lukács József, a Pest megyei Egyházügyi Hivatal titkára, Kiss József kanonok, a katolikus papok Pest me­gyei békebizottságának titká­ra. Keveházi László evangéli­kus esperes, valamint Sipos Árpád, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának tit­kárhelyettese. Juhász Róbert az enyhülés helyzetéről, Szakács József a világvallások képviselőinek moszkvai értekezletéről tartott előadást. Majd felszólalások következtek, melyekben az egy­házi hivatás képviselői hitet tettek arról, hogy a békéért nem elég a tegnap elmondott szó, tovább éltetéséhez az em­beri alkotóképesség javát kell nyújtani. NEB-vizsgálat Kutatás és fejlesztés A sikeresen lezárt kutatá- sok-fejlesztések gyakorlati hasznosításával foglalkozott tá­jékoztató jelentés alapján a Pest megyei NEB tegnapi ta­nácskozása. Indokolta és idő­szerűvé tette a vizsgálatot az a tény, hogy az V. ötéves terv­időszak alatt az országban évente a nemzeti jövedelem 3—3,6 százalékát fordították műszaki tudományos kutatás­ra. A KNEB által megadott szempontok szerint a vizsgá­lat az ipari ágazatban az ISG- ben folyó keményfémgyártás fejlesztésére, az élelmiszergaz­dasági ágazatban kutatóhe­lyek, termelési rendszerek, ál­lattenyésztő. valamint árunö­vény- és vetőmagtermelő gaz­daságokra. élelmiszeripari egy­ségekre terjed ki. A minden megyében zajló vizsgálat országos tapasztala­tait a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság értékeli. hetőségek vannak az építő­anyag, a tüzelő elszállítására. A megye legjobban ellátott területei a ceglédi, a monori, a nagykátai járás, Cegléd, Nagy­kőrös, Szentendre és Vác. Hi­ány van viszont szállítási ka­pacitásban a budai, a szent­endrei járásban és Százhalom­battán. Igaz, az engedélyek ki­adásának helye nein egészen valóságos képet mutat a hely­zetről, hiszen a fuvarozás nem helyhez, telephelyhez kötött tevékenység. Az említett szállítási felada­tokon kívüi újabb igények is fölmerültek a magánfuvaro­sokkal szemben. Sok helyütt igényelné a lakosság a pb- gázszállítást, és a háztartási szemét elhoirdását is. Fáziskésésben Megnövekedtek tehát a le­hetőségek, elindult egy folya­mat. Nem könnyen ugyan, mert a tanácsok előtt nem egy nyitott kérdés áll. A magán­fuvarozás lehetőségeit biztosí­tó jogszabály ugyanis nincs teljes összhangban a kisiparo­sokra érvényes rendelkezések­kel, bizonytalanság van példá­ul bizonyos eljárási kérdések­ben, a szállító kisiparosok mű­ködési területének meghatá­rozásában. A rendelkezések végrehajtásában segítő KPM- irányelveket is későn hirdet­ték ki. De még nagyobb gon­dot jelentett, hogy a hirtelen felszökő gépkocsiigényeket az AUTÖKER nem tudja kellő mennyiségben kielégíteni. Ez tehát a pillanatnyi hely­zet. A helyi iparhatóságok fo­lyamatosan gyűjtik az adato­kat, tapasztalatokat, s ezeket júliusban összegezik majd. • M. N. P. A viszonosság alapján Szalma legény kap széna leányt Támogatni a jobb megértést kínáló kapcsolatokat Harmadik hónapja tartott mar a vita a más és más tár­cához sorolt két vállalat ügy­intézői között. A földrajzi tá­volságot áthidalta a levélvál­tás, a telexüzenet, a telefoná­lás, a nézőpontbeli különbsé­geket azonban semmi sem csökkentette. A cégek buzgó alkalmazottai azt bizonygatták egymásnak, hogy elképzelhe­tetlen számukra az, amit a partner szeretne; nekik nem másfél esztendő múlva, hanem hat hónap elteltével kell a nagy összegű exportszállításhoz kapcsolódó részegység, a túlol­dalon viszont azt állították, csakis másfél év lehet a határ­idő. előbb nem fér bele a do­log a termelési programba. Hullócsillagként villantak fel és hunytak ki az érvek nép- gazdasági érdekekről, jogsza­bályi előírásokról, megértésről és merevségről, ámde az ügy ott rostokolt, ahol kezdetben: holtponton. A két vállalatot eddig nem hozta ősszé a bal­vagy a jobb sorsa, a kivitel­ben érdekelt külkereskedelmi cégtől tudták meg, létezik a másik. Harmadik hónapja tar­tott a vita, mígnem ... míg­nem a vezérigazgató tájékozta­tást kért, hol, mit értek el a szóbanforgó megrendelés telje­sítésének előkészítésében, és akkor derült ki a kudarc. A vezér behozatta a papírokat és az első levélnél máris megállt az olvasásban. A cégszerű alá­írások egyike, az ódzkodó part­ner első emberéé- torpantotta meg a türelmetlen lapozásra fölkészült ujjakat. Csak nem ...?! Sürgős hívás Igen sürgős, azaz háromszo­ros díjú telefonhívás követke­zett. Fél óra elteltével a ve­zérigazgatói szobában már ott ültek az érintett ügyintézők és osztályvezetőik, jegyezve, ki, mikor, hová menjen, milyen papírokat vigyen magával. Négy hónap múlva készen lesz a hidraulikákat működtető részegység! A távozók össze­néztek és tekintetük elisme­réssel nyugtázta, hiába, az „öreg” nem alany a packázás- hoz ... Az öreg, azaz a vállalat ötvenhez közeledő vezérigaz­gatója viszont azt tudta, amit beosztottai nem. Másfél évti­zeddel ezelőtt, éveken át jó társai, segítői voltak egymás­nak a partner cég jelenlegi vezetőjével a szülőhely megyé­jének testületében. Azután egyiküket erre, a másikukat arra vitte a sors. A közös em­lékeket fátyollal takarta be az idő, de az aláírás megpillantá­sa, a telefon, a gond lényegé­nek rövid összefoglalása elég volt ahhoz, hogy egy csapásra megváltozzék a helyzet, föl­elevenedjék a múlt, s benne az a tapasztalat is, ha kért vala­mit a társ annak idején, ala­pos oka volt rá, nem lehet ez másként most sem.' Vitatkozni persze lehet az eseten — és a hasonló esete­ken —, mi abban a természe­tes, s mi a kétkedésre okot adó. Az azonban bizonyos, gyakran átsegíti a vállalati kapcsolatokat a zökkenőkön a személyes kapcsolat, a szó jó értelmében vett — mert az elvtelen készségeskedést, bár akad ilyen is, hagyjuk most figyelmen kívül — ismeretség. Nem ez a meghökkentő, sok­kal inkább az, hosszú évek óta partneri viszonyban levő cé­gek semmit sem tudnak a má­sikról. A hivatalos iratok és üzenetváltások személytelen­sége arc nélkülivé teszi a meg­rendelő, a szállító vállalat egé­szét és vele közömbössé a megértést, puszta óhajjá a se­gítségadást. Rossz értelmezés Minden termelőhelyen van­nak tartalékok és így annak lehetősége is nyitott, ha alapos ok mutatkozik rá, lódítsanak egyet a bajba jutottak szeke­rén. Ha úgy történik ez, hogy nem érint hátrányosan máso­kat — azaz az egyéb kötele­zettségek igazságtalan félreto- lása nélkül oldható meg a do­log —, akkor nincs benne sem­mi kivetnivaló. Sőt, helyeselni, támogatni lehet a jobb megér­tést nyújtó kapcsolatok, isme­retségek széles körét, a fiata­lok védnökségi mozgalmaitól a szocialista brigádok tapasz­talatcseréin át, a vezetők ta­lálkozásáig. Az ilyesfajta kap­csolat, ismeret — engedjük meg a szakszerűtlenséget — ! termelési tényezővé válhat a ' tervezéskor éppúgy, mint a gyártmányfeljesztésben, a kész­termék kibocsátásában. Ponto­san azzal válik termelési té­nyezővé, hogy áthidalja a hi­vatalos kapcsolatok réseit vagy éppen szakadékait, pótlólagos mechanizmusként működik ott, ahol a vállalatok közötti együttműködés mechanizmusa az akadályokon megreked. Szerencsére, nem újdonságot fedeztünk fel; ilyen kapcsola­tok vannak, cégek sora tá­maszkodik olykor évtizedes együttműködések személyes is­meretségektől is átszőtt erős anyagára, ahogy partnere ugyanezt teheti, a viszonosság alapján. A gondot nem ez. ha­nem az okozza, hogy bár a jogi, a pénzügyi előírások me­rev — mert általános, az egye­di helyzetet figyelembe nem vehető — kereteit ésszerűen meglágyítja, testre, helyzetre szabja az elvi alapokon nyug­vó, értelmet és érzelmet ele­gyítő személyes kapcsolat, ez­zel a lehetőséggel nem sokat törődnek a legtöbb helyen, oly­kor még egy-egy nagyvállalat különböző gyárai, gyáregységei között sem. Szedik a salátát A csepeli Duna Tsz pesterzsébeti egysegében tizenhárom hek­tárról mintegy egymilliószázezer salátát szednek le Főként a személyes kapcso­latok lebecsülésének — és furcsa, de nem véletlen mó­don, bizonyos, nem egyenes dolgok lebonyolításánál, na­gyon is fontosként való érté­kelésének — tudható be, hogy a nagyvállalatok és a gyáregy­ségek közötti napi posta vas­kos köteg, hogy a telefonon, telexen váltott üzenetek — mint azt valaki nagy komo­lyan megfogalmazta — nem joghatályosak. Érdemes ^enne a politikai, társadalmi szervek­nek egy-egy termelőhelyen sorra venni — mert kívülről ebbe lehetetlenség belátni —, mi minden olyasmiről készül hivatalos irat, ami egyszerű módon, telefonon és telexen lebonyolítható volna, vagy ép­pen — mert ez sem ritkaság —csak a másik szobában ülőt kellene megkeresni hozzá. A hivatalosság rossz értelmezé­se, a bizonylati fegyelemnek a sűrűn burjánzó vadhajtásai — e vadhajtások sokszor éppen a lényeget födik'el, a lényeg sik­kad ell — hatalmas vesztesé­geket okoznak mind a válla­lati szervezet működésében, mind a vállalatok egymás kö­zötti kapcsolatában. Rengeteg emberi energia lenne megta­karítható azzal, ha a cégek fölfedeznék az ügyvitel egy­szerűsítésének leghatásosabb módját, a bizalmat. Amit per­sze akadhat, aki eljátszik, ám csak egyszer teheti meg. Fé­lelmetes okoskodás tehát arra a következtetésre jutni, hogy mert akadhat egy nem becsü­letes, a többit is úgy kell ke­zelni, mint potenciálisan becs­telent. Jogászkodás helyett Gyakori a panasz napjaink­ban arra, hogy jogászkodunk, azaz a vállalatok közötti kap­csolatokban mindent és kizáró­lagosan a jogtanácsosokra, a jogi rendezésre bízunk, ahe­lyett, hogy tisztelve a jogi ke­reteket, emberkednénk is, azaz megpróbálnánk beleélni ma­gunkat a partner helyébe, s ekkor és így döntenénk kíván­ságáról. Elődeink szép képes beszéde, amikor a jó, a még jobbal találkozott össze, azt fogalmaztatta meg: szalma le­gény kap széna leányt. Kérdés, miért nem tudjuk ezt a jót a még jobbal összehozni, miért nem tudjuk kamatoztatni a fillért nem követelő, mégis ha­tásos „beruházást”, a vállalati és a személyes kapcsolatok együttes erősítését? Csak nem azért, mert a személyes kap­csolat már nem ad módot a hivataloskodó köntörfalazásra, kibúvásra, időt húzásra?! Mészáros Ottó MESZÖV-ülés A szolgáltatások javítása Azt is mondhatnánk, útköz­ben ülésezett a Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének elnöksége. A kitűzött napirendeket jószeré­vel a Budapest—Üllő—Cegléd —Albertirsa—Budapest útvo­nalon vitatták meg, s közben a ceglédi és a monori járás szövetkezeteinek tanulmányo­zásával gyakorlati tapasztala­tokra is szert tehettek. A fogyasztási szövetkezetek ipari, építőipari és szolgáltató tevékenységének egyre na­gyobb jelentősége van a gaz­dálkodás alakulásában, az eredményesség növelésében. Az elmúlt esztendőben a rác­kevei, az alsó-tápiómenti, a péceli, a monorvidéki és a galgavidéki áfésznál folyama­tos és az átlagnál nagyobb ütemű volt a fejlődés az ipari és a szolgáltató ágazatban. Ezek a szövetkezetek adták az összes áfész ipari tevékenysé­gének 61 százalékát. Ha az iparról esik szó, mindenkép­pen az első helyre kívánkozik a háttéripari szerepkör fel­vállalása. Itt jellemző a ru­galmasság, a szövetkezetek gyors alkalmazkodókészsége. A lakosság a legtöbbet a kereskedelmi munkán kívül a szolgáltatásból profitál. Ezek sorában a legjelentősebb az újhartyáni autójavító üzem és a monori, valamint a péceli Ramovill szerviz. A megye egészét tekintve visszaesés ta­pasztalható ezeken a területe­ken. ami a meglevő egységek felülvizsgálatára készteti az illetékeseket. Tíz Áfész végzett lakossági megrendelésre te-- herszállítást az elmúlt évben. Annak biztosítására, hogy a jövőben magasabb fokon szer­vezett és lebonyolított szolgál­tató tevékenységgel találkoz­zon a megye lakossága, hogy az ipari ágazatok is újabbak­kal egészüljenek ki, a meg­levők nagyobb mértékben fej­lődjenek, seregnyi javaslatot fogadott el a MÉSZÖV elnök­sége. Ezek összességében amellett, hogy az ellátás szín­vonalát javítják, nem kis mér­tékben növelhetik az áfészek gazdaságosabb működését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents