Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-26 / 121. szám

1982. MÁJUS 26., SZERDA %Mäm> Felújított autógumik Hét új üzemből Miután átadták a hetedik hazai autógumi-újrafutózó üzemet, ezzel befejeződött egy kétéves fejlesztési program, amelyneK célja a lefutott, s eddig többnyire kidobott gu­miabroncsok felújításának itt­honi megszervezése volt. Külföldön már évekkel ez­előtt elterjedt az újraf utózás, ami gazdaságos vállalkozás a kivitelezőknek és a felhaszná­lóknak egyaránt. Ily módon megkétszereződik a gumik élettartama, s a járműtulajdo­nosoknak is legalább negyven százalékkal olcsóbb felújított gumiabroncsokat vásárolni, mint újat. Hosszú időn át a leselejtezett gumikat egysze­rűen a szemétbe dobták ná­lunk is. Pár éve megszervez­ték a gumik egy részének bér­munkában való újraf utózását, ez azonban meglehetősen drá­ga, hiszen a külföldre szállítás és a hazaszállítás egyaránt nö­veli az amúgy is magas ráfor­dítást. A Chemokomplex külkeres­kedelmi vállalat két évvel ez­előtt kezdte meg komplett üze­mek behozatalát Olaszország­ból. Az új kisüzemek többsé­ge a TSZKER szervezetében működik. A lefutott abroncsokat a TSZKER átvevőhelyei, keres­kedelmi hálózata gyűjti össze. A tehergépkocsik, más haszon- járművek elhasználódott gu­mijait a vállalatok közvetlenül juttatják el az újrafutózó üze­mekbe. A műszaki értelmiség jelene és jövője Kimeríthetetlen erőforrás Hazánk gazdasági fejlődésé­nek jelenlegi es jövőbeni sza­kaszában értelemszerűen ko­moly szerepe van a műszaai értelmiségnek. Éppen ezert nem mindegy, hogyan élnek a műszaki szakemoerek, mik a problémáik, milyen felaaa- tok állanak élőt tun. Minder­ről pedig a legpontosabb ké­pet nyilvánvaioan a műszaki, gazdasági, agrár- és termé­szettudományi szakemberedet tömörítő szervezet, a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége (MTESZ) adhatja. Ezért kerestük fel kérdéseinkkel dr. Tóth Jánost, az MTESZ főtitkárát. — Hazánkat nyersanyagsze­gény országként emlegetik — mondja —, ami igaz ugyan, de van egy erőforrás, amely­ben rendkívül gazdagok va­gyunk: a dolgozók munkaere­je, szellemi kapacitása. Ez olyan népgazdasági tartalék, amelyet eddig csak kis rész­ben használtunk ki. Persze, e tartalék összvolumenét, felső határát nehéz lenne meghatá­rozni, de úgy vélem, hogy ez az erőforrás végül is kimerít­hetett en. © Milyen szellemi kapacitást képvisel a műszaki értelmi­ség? Létszámuk elegendő-e a tervfeladatok teljesítéséhez? — Az 1980-as népszámlálás szerint több mint 360 ezer úgynevezett nem fizikai szak­ember dolgozott műszaki te­rületen. 120 ezer közülük fel­sőfokú végzettségű. A nyug­díjasokkal együtt e szám kö­rülbelül 140 ezer. Az alkal­mazott műszakiak létszáma Kutatók és termelők összefogása • • Ötletek portalanítása Állattenyésztési Kutatási, Fejlesztési és Termelési Egye­sülés néven új társulást ho­zott létre harminc termelő- szövetkezet, állami gazdaság, kutató- és tervezőintézet. Az alapítók között van megyénk­ből a Sasad és az ácsai Vö­rös Október termelőszövet­kezet. Az országos hatáskörrel működő , egyesülés legfonto­sabb feladatának az innovációs lánc kiépí­tését és zavartalan mű­ködtetését tartja. Mint Vajay Tibor főköny­velőtől megtudtuk, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium esztendőnként mintegy 20—30 millió forint­tal támogatja a társulást ku­tatásfejlesztési alapjából. Ám nemcsak a tudományos mun­ka kap nagy hangsúlyt az együttműködők között, ha­nem teljessé téve a kört: a termelés, a feldolgozás és az értékesítés is. A cél az állat- tenyésztés hatékonyságának gyors növelése. Ennek érde­kében a vállalkozó mezőgaz­dasági nagyüzemek — a har­minc alapító között öt állami gazdaság és tizenkét termelő- szövetkezet van — az egyesülés által finan­szírozott kísérleteket foly­tathat, önként vállalt fel­adatként. A társulás megalakulása emellett még számos előnnvel jár. A szakemberek arra szá­mítanak, hogy a gyorsabb, a bürokrácia útvesztőit megke­rülő innovációs folyamat ha­tásaként az eddig íróasztal­fiókban porosodó ötletek, újí­tások bekerülnek a gazdasági élet vérkeringésébe. Ezt elő­segítendő, az illetékes pénz­ügyi szakemberek úgy nyi­latkoztak, hogy az egyesülés által támo­gatott fejlesztési kísérle­tekhez és beruházások­hoz gyorsabban adnak hi­telt, mint egyébként. A tagok — így a Sasad és az ócsai Vörös Október terme­lőszövetkezet is — 2—2 mil­lió forinttal járult hozzá a kö­zös vagyonhoz. Az együttmű­ködési szerződés azt is rög­zíti, hogy ha egy téesz, álla­mi gazdaság vagy kutatóinté­zet eredménytelennek ítéli az egyesülés tevékenységét, a be­fizetett pénzt visszakérve, bármikor kiléphet abból. Nos, úgy gondoljuk, ha a terveket maradéktalanul megvalósítják, nem kerül ilyen lépésre sor. Űj jelentkező viszont annál több akad majd. F. Z. Kézzel hajtott háromkerekű Furcsa, háromkerekű szerkezetet barkácsolt Tóth Gábor belsőépítész. A ncgysebcsscgcs, 70 kg súlyú, 4 méter hosszú, kézzel hajtott tricikli eddig 500 km-t tett meg Budapesten és környékén, Pest megyében. Az erőgyakorlatra is alkalmas, 2 személyes járműre tervezője hamarosan karosszériát is épít a légellenállás csökkentésére- Ekkor maximális sebessége az óránkénti 30-ról 40 kilométerre növekszik majd szélcsendben. 240 ezer. Nehéz ítéletet mon­dani: sok vagy kevés a mér­nök hazánkban? En a na­gyobb problémát inkább ao- ban látom, hogy nem használ­juk ki kellőképpen műszaki szakembereink felkészültsé­get és képességét. Nem tud­tuk még megteremteni azt a feltételrendszert, amely, ha kell, gazdasági kényszerrel hozza felszínre a szunnyadó tartalékokat. Q Eszerint a népgazdaság „bemeneti oldalán” jelentősek a szellemi erőforrások, de a „kimeneti oldalon”, ahol a vég. termék megjelenik, nem min­dig azt kapjuk, amit a hazai és külföldi vevő vár? Akkor a „bemenet” és „kimenet” köz­ti termelőrendszerben van a hiba? — Nemrég olvastam egy ta­nulmányt: több mint 700 té­nyezőt sorolt fel, amelyek gá­tolják a szellemi kapacitás eredményesebb hasznosítását. Az MTESZ és tagegyesületei rendszeresen figyelik, elem­zik e — műszaki, gazdasági, társadalmi, pénzügyi, vezetési, szabályozási vagy éppen em­beri — tényezőket. Nemcsak elemezünk, javaslunk is. Az MTESZ tagegyesületeiben dolgozó szakemberek véle­ménye szerint — többek kö­zött — erősíteni kellene a társadalmi termelésben részt vevő egységek kapcsolatrend­szerét. Szorosabb együttmű­ködésre van szükség a kutató­fejlesztő, termelő és értékesítő vállalatok között. Mivel kitű­zött feladatainkat a vártnál is nehezebb külső feltételek kö­zött kell megoldani, ezért különösen fontos, hogy ered­ményesebben alkalmazzuk a kollektív és egyéni érdekelt­ség meglévő eszközeit. Anya­gi forrásainktól függően szük­ség van a műszaki értelmiség egyes kategóriáiban a kerese­tek javítására, a hátrányos megkülönböztetések fokozatos felszámolására. Olyan társa­dalmi és munkahelyi légkör kialakítása is indokolt, amely jobban kedvez az újat akaná szakembereknek. És gondol­junk utána, milyen pocséklás az, ha mondjuk egy fiatal műszaki alkotómunka helyett műszaki rajzolással, alkalmi munkával egészíti ki jövedel­mét? Itt segíthetne a nyilvá­nosságot formáló sajtó is: job­ban be kellene mutatni a jó — de a rossz — eredményt produkálókat is, és azokat a vezetőket, akik a kiemelkedő teljesítményt anyagilag is ki­emelkedő mértékben támogat­ják. 0 Gyakran halljuk: a kis­vállalkozás „elszívja” jó szakembereket. Valós e ve­szély? — Véleményem szerint sok olyan tevékenységi forma van, amely nagy vállalati keretek között gazdaságtalan. Ezért szükségesek a kisebb termelő- egységek. És szakemberekre ott is szükség van. A kiemel­kedő tudású műszaki a nép­gazdaságnak akkor is hasznot hajt, ha munkáját kisvállal­kozásnál végzi. Nem a kis- és nagy vállalat szembeállításá­ra, hanem együttes fejleszté­sére van szükség! 0 Az MTESZ mivel segíti a műszaki értelmiséget megnöve­kedett feladatainak ellátásá­ban? — A szövetség és a tagegye­sületek feladata kettős. Egy­részt a tagok megismertetése a műszaki-tudományos hala­dás legújabb , eredthényeivel, másrészt fórum biztosítása a közéleti aktivitásuk számára. A rendelkezésre álló, és a tár­sadalmi munka eszközeivel hasznosítható szellemi erőket elsősorban az energiagazdál­kodás, az elektronikai alkat­részgyártás, az élelmiszer-gaz­dálkodás ipari háttere, a gyógyszeripar fejlesztése, az innováció, az újítások, talál­mányok hasznosítása, széles körű elterjesztése érdekében kell összpontosítani. Űj vo­nás a szövetség munkájában, hogy az ötlettől a megvalósu­lásig kíséri végig, segíti a tu­dományos-műszaki gondolatot, erre mozgósítja a szakembe­reket. Szatmári Jenő István Sport, játék, vetélkedő, zene Találkozó Visegrádon Akadályversenyek, koncer­tek, vetélkedők, kakasviadal, sárkányeregetés — csupán mustrára vállalkozhatunk, fel­sorolni ugyanis lehetetlen azt a ' gazdag programtervezetet, melyből a Pest megyei kem­ping- és ifjúsági találkozó résztvevői válogathatnak. A fiatalok nagy randevújának színhelye Visegrád lesz, idő­pontja pedig az utolsó májusi hét vége. Házigazda a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság, az esemény életre hívója a KISZ Pest megyei Bizottsága. A nagy összejövetel két rész­ből áll majd. Ä dolgozó fiata­lok Pest megyei kempingta­lálkozójából (május 28—30.) és a Pest megyei ifjúsági és tu­risztikai találkozóból (május 30.). A táborozáson négyszáz — már munkakönyvvel ren­delkező — fiú és leány vesz részt, ök a jurta táborban és az autóskempingben töltik az éjszakákat, és innen indulnak kirándulni, lovagolni, baran­golni. Közben villámvetélke­dőkön, akadályversenyeken mérik össze tudásukat. A ta­lálkozót különféle tréfás ver­senyek, polkaszinók, tábortü­zek, kiállítások színesítik. Az összejövetel egyik izgalmas eseményének ígérkezik a Ri­porter és riportalany keres­tetik! címmel meghirdetett mini tehetségkutató verseny. Az győz, akinek a legfrap­pánsabb riporttal sikerül meglepnie társait. Kérdezők és kérdezettek egyaránt a sátoro- zókból kerülnek ki. A visegrádi hét vége legiz­galmasabb napja kétségkívül május 30-án lesz, hiszen az if­júsági és turisztikai találkozó­ra több ezer fiatalt várnak. A program 0 órakor kezdődik a KISZ zászlóbontásának tiszte­letére meghirdetett akadály- versennyel. Erre KISZ-esek és úttörők neveztek be, járáson­ként, városonként harminc fős csapattal. A déli 12 óráig tar­tó versenyen az a csapat vi­szi el a pálmát, melynek tag­jai csillagos ötösre vizsgáznak politikából, turisztikából és sportból, azaz kiválóan veszik az akadályokat. Az érdeklődők, a nézelődők, a drukkerek ezalatt azt a kul­turális bemutatót tekinthetik meg, melyen fellép: a buda­kalászi Lenvirág együttes, a dunabogdányi asszonykórus, a pilisszentkereszti tánckar és pávakör, valamint a pomázi tamburazenekar és tánckar. Délután népszerű színészekkel, sportolókkal találkozhatnak a jelenlévők, s ekkor kerül sor a Füles rejtvénypályázat ered­ményhirdetésére is. A tréfás vetélkedőkkel, játékokkal, be­mutatókkal fűszerezett találko­zó záróakkordja az Old Boys együttes koncertje lesz. Mint Lerner Henriktől, a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak titkárától megtudtuk, az összejövetelre több mint tíz­ezer fiatalt várnak, de a vál­tozatos programok bizonyára sok idősebb kirándulót is a helyszínre csábítanak. A me­gyei KISZ-esek egyébként azt tervezik, hogy a kettős — kemping és turisztikai — ta­lálkozót ezután minden évben megrendezik. Kahyb sertések — iparszemen Az országban mintegy 250 mezőgazdasági nagyüzem fog­lalkozik Kahyb — kaposvári hibridsertés — tenyésztéssel, értékesítéssel és ezek az üze­mek széleskörűen alkalmazzák a modern technológiát és az ipar korszerű anyagait. Ener­giatakarékos épületrendszere­ket fejlesztettek ki. ezeket ha­zai lombosfából készítik, ra­gasztásos eljárással. Korszerű műszercsaládokat is alkalmaz­nak. Megkezdték a rádióizotópos hormon- és vérvizsgálatot, amelyet a Gyógyszerkutató In­tézettel és a Semmelweis Or­vostudományi Egyetemmel kö­zösen fejlesztették ki. A fiú megállt a hizlalda mögött nyúj­tózkodó jegenyenyárfa mellett, há­tát nekivetette a derékvastag törzsnek és rágyújtott. Szeretett a nyárfa alatt álldogálni, hallgatni a különös sustorgást. Szerette nézni a végtelennek tetsző sík tájat, amelyből csak a templomtorony emelke­dett ki, mint egy tű. hogy valaki rá­szúrja a bohókás bárányfelhőket. Hirtelen elmozdult a fától, mert a dűlőúton jött valaki. — Pali bácsi. Pali bácsi — kiáltotta. — Valaki jön ... A kifutók közül egy ötven év körüli, komor tekintetű férfi lépett ki. Földbe szúrta a villát, s a nyárfa felé ment. — Ki az úristen lehet az? Szaladj csak — fordult a fiúhoz —, mondd meg a Jóskának, gyorsan tegyen rendbe min­dent. Néhány perc múlva a fiú már ismét ott állt Pali bácsi mellett, aztán Jóska, a huszonöt év körüli legény is odasom- fordált. Sokáig szótlanul figyeltek a dű- lőút felé. Ki lehet az? — töprengtek. Naplopás­ból, semmittevésből nem kószál erre senki. — Sapka van a fején — mondta Jós­ka. — Katonasapka. — Rendőr, rendőr az, a szentségit ne­ki! — káromkodott Pali bácsi. — Va­laki feljelentett, vagy az a hülye Ger­gely részegen kikotyogta, hogy pálin­káért neki is adtam a takarmány­ból. Rám hozta a rendőröket. Mert rendőr, az biztos... Te, Jóska, remélem, még nem szedted meg a hátizsákot? — Megszedtem már én. Pali bácsi, ahogy szoktam. Ott van a hordó mö­gött. — A szentségit! A fiú csodálkozva bámult nagybáty­jára. Sohasem hallotta még ennyit ká­romkodni. — Mit bámulsz? A mindenségit neki, egy szót se! Érted: nem láttál, nem hal­lottál semmit! Érted? — Értem én — mondta a fiú kissé riadtan. Hirtelen arra gondolt, mégis csak jobb lett volna a gimnazistákkal elmen­ni a táborba. Milyen kár. hogy az apja elszegődtette nyárra. — Most pedig gyerünk a raktárba! Pali bácsi majdnem futott. Feltépte Bába Mihály: UJJ i jön az ajtót, s a hordó mögül kiemelte a hátizsákot. — Gyorsan, gyorsan! öntsétek ki! Ezt is — lökte ki a második hátizsákot is. — Az üreset dobjátok abba a kis ka­parok-szailmacsomóba. Nem bírt nyugton maradni. Átment a lakásnak használt épületrészbe, a pá­linkás üvegből húzott egy jót, hogy bá­torságot merítsen, aztán visszaszaladt, megnézte, hogy a fiúk rendbetettek-e mindent. — Vigyétek már a hátizsákokat, majd én összesöpröm, amit elszórtatok. Valamelyik haragosom jelentett fel, gondolta Pali bácsi, a téesz sertésgondo­zója. Ha most leváltanak, oda a jó ke­reset! A házat se tudom befejezni. Pe­dig már csak vakolni kellene. Sarokba vágta a seprűt, megigazítot­ta az üres zsákokat, aztán kiment az udvarra. — Ez idejön — mondta a fiú. aki köz­ben Jóskával visszajött. ■ — Ide — dörmögte Pali bácsi. Z sebében kotorászott, de nem találta meg a dózniját. — Adjatok már egy cigarettát! — morogta. A füst. mintha megnyugtatta volna. Csak most segítsen meg az isten, ak­kor elásom azt a rohadt hátizsákot, de jó mélyre ám — gondolta Pali bácsi. — Nem tudtok semmiről! Értitek? — Értjük. Pali bácsi, de mjt mondjak, hogy a szennyest, azt az egy inget meg az egy gatyát vittem meggörnyedve — mondta kuncogva Jóska. — Mit röhögsz!? Azt vitted és kész! Na, ne álljunk itt, mint a faszentek. Be­megyünk. aztán eszünk valamit. Érti­tek? Kenyeret, szalonnát tettek az asztalra, le is vágtak belőle egy-egy darabot, de az izgalomtól alig bírtak nyeldesni. Csak a fiú evett jóízűen és csodálkozva, mert lassan egy hónapja már. hogy Pali bácsival meg Jóskával dolgozik, de so­hasem vette észre, hogy esténként a há­tizsákokban hordják a faluba a takar­mányt — pálinkáért. — Jóska, hozd csak ide a pálinkát — csapta le a bicskát Pali bácsi. — Nem árt egy kis bátorító — jegyez­te meg a legény gúnyosan. — Neked sem. mert te sem úszód meg szárazon, ha... Az öreg legyintett. Ivott a pálinkából, aztán falatozott tovább. Kopogtak. — Jó napot! Egy rendőr lépett be az ajtón. Moso­lyogva. Vidáman. A fiú. Jóska, a nagy legény meg Pali bácsi egy pillanatig döbbenten bámultak rá. Mintha torkukon akadt volna a fa­lat. A rendőr arcáról elröppent a mosoly. — Pali bácsi — mondta tettetett ha­raggal —, hát így fogadja a kedves ro­kont? Pali bácsi lenyelte a falatot — eről­ködve, nyögve, küszködve, mert meg­akadt a torkán. — Hinnye, az istenit neki. hát te vagy az? — kiáltott fel végre. — Mink meg el se tudtuk képzelni hogy miért is jön ide hozzánk rendőr! Na. ülj már le, kedves öcsém, tartsál velünk. Ott a bicska. Aztán mondd, mi szél hozott erre? — Szabadságon vagyok, gondoltam ki­jövök. megnézem Pali bácsit is, no meg a hízókat — mondta a rendőr nevetgél­ve. Sapkáját levette, leült, és nyúlt a bics­ka után. — Jól tetted, jaj, de nagyon jól tetted. Na, de ha szabadságon vagy. akkor egy kortyot neked is csak szabad inni? Fog­jad! — nyújtotta felé az üveget és meg­könnyebbülten nézte hogy kortyolja a pálinkát az unokaöccse, a Ferkó, a rendőr. P ali bácsi ivott a nagy ijedtségre. Közben arra gondolt, hogy elássa, mégiscsak elássa azt a rohadt hátizsá­kot.

Next

/
Thumbnails
Contents