Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-26 / 121. szám
1982. MÁJUS 26., SZERDA %Mäm> Felújított autógumik Hét új üzemből Miután átadták a hetedik hazai autógumi-újrafutózó üzemet, ezzel befejeződött egy kétéves fejlesztési program, amelyneK célja a lefutott, s eddig többnyire kidobott gumiabroncsok felújításának itthoni megszervezése volt. Külföldön már évekkel ezelőtt elterjedt az újraf utózás, ami gazdaságos vállalkozás a kivitelezőknek és a felhasználóknak egyaránt. Ily módon megkétszereződik a gumik élettartama, s a járműtulajdonosoknak is legalább negyven százalékkal olcsóbb felújított gumiabroncsokat vásárolni, mint újat. Hosszú időn át a leselejtezett gumikat egyszerűen a szemétbe dobták nálunk is. Pár éve megszervezték a gumik egy részének bérmunkában való újraf utózását, ez azonban meglehetősen drága, hiszen a külföldre szállítás és a hazaszállítás egyaránt növeli az amúgy is magas ráfordítást. A Chemokomplex külkereskedelmi vállalat két évvel ezelőtt kezdte meg komplett üzemek behozatalát Olaszországból. Az új kisüzemek többsége a TSZKER szervezetében működik. A lefutott abroncsokat a TSZKER átvevőhelyei, kereskedelmi hálózata gyűjti össze. A tehergépkocsik, más haszon- járművek elhasználódott gumijait a vállalatok közvetlenül juttatják el az újrafutózó üzemekbe. A műszaki értelmiség jelene és jövője Kimeríthetetlen erőforrás Hazánk gazdasági fejlődésének jelenlegi es jövőbeni szakaszában értelemszerűen komoly szerepe van a műszaai értelmiségnek. Éppen ezert nem mindegy, hogyan élnek a műszaki szakemoerek, mik a problémáik, milyen felaaa- tok állanak élőt tun. Minderről pedig a legpontosabb képet nyilvánvaioan a műszaki, gazdasági, agrár- és természettudományi szakemberedet tömörítő szervezet, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) adhatja. Ezért kerestük fel kérdéseinkkel dr. Tóth Jánost, az MTESZ főtitkárát. — Hazánkat nyersanyagszegény országként emlegetik — mondja —, ami igaz ugyan, de van egy erőforrás, amelyben rendkívül gazdagok vagyunk: a dolgozók munkaereje, szellemi kapacitása. Ez olyan népgazdasági tartalék, amelyet eddig csak kis részben használtunk ki. Persze, e tartalék összvolumenét, felső határát nehéz lenne meghatározni, de úgy vélem, hogy ez az erőforrás végül is kimeríthetett en. © Milyen szellemi kapacitást képvisel a műszaki értelmiség? Létszámuk elegendő-e a tervfeladatok teljesítéséhez? — Az 1980-as népszámlálás szerint több mint 360 ezer úgynevezett nem fizikai szakember dolgozott műszaki területen. 120 ezer közülük felsőfokú végzettségű. A nyugdíjasokkal együtt e szám körülbelül 140 ezer. Az alkalmazott műszakiak létszáma Kutatók és termelők összefogása • • Ötletek portalanítása Állattenyésztési Kutatási, Fejlesztési és Termelési Egyesülés néven új társulást hozott létre harminc termelő- szövetkezet, állami gazdaság, kutató- és tervezőintézet. Az alapítók között van megyénkből a Sasad és az ácsai Vörös Október termelőszövetkezet. Az országos hatáskörrel működő , egyesülés legfontosabb feladatának az innovációs lánc kiépítését és zavartalan működtetését tartja. Mint Vajay Tibor főkönyvelőtől megtudtuk, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium esztendőnként mintegy 20—30 millió forinttal támogatja a társulást kutatásfejlesztési alapjából. Ám nemcsak a tudományos munka kap nagy hangsúlyt az együttműködők között, hanem teljessé téve a kört: a termelés, a feldolgozás és az értékesítés is. A cél az állat- tenyésztés hatékonyságának gyors növelése. Ennek érdekében a vállalkozó mezőgazdasági nagyüzemek — a harminc alapító között öt állami gazdaság és tizenkét termelő- szövetkezet van — az egyesülés által finanszírozott kísérleteket folytathat, önként vállalt feladatként. A társulás megalakulása emellett még számos előnnvel jár. A szakemberek arra számítanak, hogy a gyorsabb, a bürokrácia útvesztőit megkerülő innovációs folyamat hatásaként az eddig íróasztalfiókban porosodó ötletek, újítások bekerülnek a gazdasági élet vérkeringésébe. Ezt elősegítendő, az illetékes pénzügyi szakemberek úgy nyilatkoztak, hogy az egyesülés által támogatott fejlesztési kísérletekhez és beruházásokhoz gyorsabban adnak hitelt, mint egyébként. A tagok — így a Sasad és az ócsai Vörös Október termelőszövetkezet is — 2—2 millió forinttal járult hozzá a közös vagyonhoz. Az együttműködési szerződés azt is rögzíti, hogy ha egy téesz, állami gazdaság vagy kutatóintézet eredménytelennek ítéli az egyesülés tevékenységét, a befizetett pénzt visszakérve, bármikor kiléphet abból. Nos, úgy gondoljuk, ha a terveket maradéktalanul megvalósítják, nem kerül ilyen lépésre sor. Űj jelentkező viszont annál több akad majd. F. Z. Kézzel hajtott háromkerekű Furcsa, háromkerekű szerkezetet barkácsolt Tóth Gábor belsőépítész. A ncgysebcsscgcs, 70 kg súlyú, 4 méter hosszú, kézzel hajtott tricikli eddig 500 km-t tett meg Budapesten és környékén, Pest megyében. Az erőgyakorlatra is alkalmas, 2 személyes járműre tervezője hamarosan karosszériát is épít a légellenállás csökkentésére- Ekkor maximális sebessége az óránkénti 30-ról 40 kilométerre növekszik majd szélcsendben. 240 ezer. Nehéz ítéletet mondani: sok vagy kevés a mérnök hazánkban? En a nagyobb problémát inkább ao- ban látom, hogy nem használjuk ki kellőképpen műszaki szakembereink felkészültséget és képességét. Nem tudtuk még megteremteni azt a feltételrendszert, amely, ha kell, gazdasági kényszerrel hozza felszínre a szunnyadó tartalékokat. Q Eszerint a népgazdaság „bemeneti oldalán” jelentősek a szellemi erőforrások, de a „kimeneti oldalon”, ahol a vég. termék megjelenik, nem mindig azt kapjuk, amit a hazai és külföldi vevő vár? Akkor a „bemenet” és „kimenet” közti termelőrendszerben van a hiba? — Nemrég olvastam egy tanulmányt: több mint 700 tényezőt sorolt fel, amelyek gátolják a szellemi kapacitás eredményesebb hasznosítását. Az MTESZ és tagegyesületei rendszeresen figyelik, elemzik e — műszaki, gazdasági, társadalmi, pénzügyi, vezetési, szabályozási vagy éppen emberi — tényezőket. Nemcsak elemezünk, javaslunk is. Az MTESZ tagegyesületeiben dolgozó szakemberek véleménye szerint — többek között — erősíteni kellene a társadalmi termelésben részt vevő egységek kapcsolatrendszerét. Szorosabb együttműködésre van szükség a kutatófejlesztő, termelő és értékesítő vállalatok között. Mivel kitűzött feladatainkat a vártnál is nehezebb külső feltételek között kell megoldani, ezért különösen fontos, hogy eredményesebben alkalmazzuk a kollektív és egyéni érdekeltség meglévő eszközeit. Anyagi forrásainktól függően szükség van a műszaki értelmiség egyes kategóriáiban a keresetek javítására, a hátrányos megkülönböztetések fokozatos felszámolására. Olyan társadalmi és munkahelyi légkör kialakítása is indokolt, amely jobban kedvez az újat akaná szakembereknek. És gondoljunk utána, milyen pocséklás az, ha mondjuk egy fiatal műszaki alkotómunka helyett műszaki rajzolással, alkalmi munkával egészíti ki jövedelmét? Itt segíthetne a nyilvánosságot formáló sajtó is: jobban be kellene mutatni a jó — de a rossz — eredményt produkálókat is, és azokat a vezetőket, akik a kiemelkedő teljesítményt anyagilag is kiemelkedő mértékben támogatják. 0 Gyakran halljuk: a kisvállalkozás „elszívja” jó szakembereket. Valós e veszély? — Véleményem szerint sok olyan tevékenységi forma van, amely nagy vállalati keretek között gazdaságtalan. Ezért szükségesek a kisebb termelő- egységek. És szakemberekre ott is szükség van. A kiemelkedő tudású műszaki a népgazdaságnak akkor is hasznot hajt, ha munkáját kisvállalkozásnál végzi. Nem a kis- és nagy vállalat szembeállítására, hanem együttes fejlesztésére van szükség! 0 Az MTESZ mivel segíti a műszaki értelmiséget megnövekedett feladatainak ellátásában? — A szövetség és a tagegyesületek feladata kettős. Egyrészt a tagok megismertetése a műszaki-tudományos haladás legújabb , eredthényeivel, másrészt fórum biztosítása a közéleti aktivitásuk számára. A rendelkezésre álló, és a társadalmi munka eszközeivel hasznosítható szellemi erőket elsősorban az energiagazdálkodás, az elektronikai alkatrészgyártás, az élelmiszer-gazdálkodás ipari háttere, a gyógyszeripar fejlesztése, az innováció, az újítások, találmányok hasznosítása, széles körű elterjesztése érdekében kell összpontosítani. Űj vonás a szövetség munkájában, hogy az ötlettől a megvalósulásig kíséri végig, segíti a tudományos-műszaki gondolatot, erre mozgósítja a szakembereket. Szatmári Jenő István Sport, játék, vetélkedő, zene Találkozó Visegrádon Akadályversenyek, koncertek, vetélkedők, kakasviadal, sárkányeregetés — csupán mustrára vállalkozhatunk, felsorolni ugyanis lehetetlen azt a ' gazdag programtervezetet, melyből a Pest megyei kemping- és ifjúsági találkozó résztvevői válogathatnak. A fiatalok nagy randevújának színhelye Visegrád lesz, időpontja pedig az utolsó májusi hét vége. Házigazda a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság, az esemény életre hívója a KISZ Pest megyei Bizottsága. A nagy összejövetel két részből áll majd. Ä dolgozó fiatalok Pest megyei kempingtalálkozójából (május 28—30.) és a Pest megyei ifjúsági és turisztikai találkozóból (május 30.). A táborozáson négyszáz — már munkakönyvvel rendelkező — fiú és leány vesz részt, ök a jurta táborban és az autóskempingben töltik az éjszakákat, és innen indulnak kirándulni, lovagolni, barangolni. Közben villámvetélkedőkön, akadályversenyeken mérik össze tudásukat. A találkozót különféle tréfás versenyek, polkaszinók, tábortüzek, kiállítások színesítik. Az összejövetel egyik izgalmas eseményének ígérkezik a Riporter és riportalany kerestetik! címmel meghirdetett mini tehetségkutató verseny. Az győz, akinek a legfrappánsabb riporttal sikerül meglepnie társait. Kérdezők és kérdezettek egyaránt a sátoro- zókból kerülnek ki. A visegrádi hét vége legizgalmasabb napja kétségkívül május 30-án lesz, hiszen az ifjúsági és turisztikai találkozóra több ezer fiatalt várnak. A program 0 órakor kezdődik a KISZ zászlóbontásának tiszteletére meghirdetett akadály- versennyel. Erre KISZ-esek és úttörők neveztek be, járásonként, városonként harminc fős csapattal. A déli 12 óráig tartó versenyen az a csapat viszi el a pálmát, melynek tagjai csillagos ötösre vizsgáznak politikából, turisztikából és sportból, azaz kiválóan veszik az akadályokat. Az érdeklődők, a nézelődők, a drukkerek ezalatt azt a kulturális bemutatót tekinthetik meg, melyen fellép: a budakalászi Lenvirág együttes, a dunabogdányi asszonykórus, a pilisszentkereszti tánckar és pávakör, valamint a pomázi tamburazenekar és tánckar. Délután népszerű színészekkel, sportolókkal találkozhatnak a jelenlévők, s ekkor kerül sor a Füles rejtvénypályázat eredményhirdetésére is. A tréfás vetélkedőkkel, játékokkal, bemutatókkal fűszerezett találkozó záróakkordja az Old Boys együttes koncertje lesz. Mint Lerner Henriktől, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkárától megtudtuk, az összejövetelre több mint tízezer fiatalt várnak, de a változatos programok bizonyára sok idősebb kirándulót is a helyszínre csábítanak. A megyei KISZ-esek egyébként azt tervezik, hogy a kettős — kemping és turisztikai — találkozót ezután minden évben megrendezik. Kahyb sertések — iparszemen Az országban mintegy 250 mezőgazdasági nagyüzem foglalkozik Kahyb — kaposvári hibridsertés — tenyésztéssel, értékesítéssel és ezek az üzemek széleskörűen alkalmazzák a modern technológiát és az ipar korszerű anyagait. Energiatakarékos épületrendszereket fejlesztettek ki. ezeket hazai lombosfából készítik, ragasztásos eljárással. Korszerű műszercsaládokat is alkalmaznak. Megkezdték a rádióizotópos hormon- és vérvizsgálatot, amelyet a Gyógyszerkutató Intézettel és a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel közösen fejlesztették ki. A fiú megállt a hizlalda mögött nyújtózkodó jegenyenyárfa mellett, hátát nekivetette a derékvastag törzsnek és rágyújtott. Szeretett a nyárfa alatt álldogálni, hallgatni a különös sustorgást. Szerette nézni a végtelennek tetsző sík tájat, amelyből csak a templomtorony emelkedett ki, mint egy tű. hogy valaki rászúrja a bohókás bárányfelhőket. Hirtelen elmozdult a fától, mert a dűlőúton jött valaki. — Pali bácsi. Pali bácsi — kiáltotta. — Valaki jön ... A kifutók közül egy ötven év körüli, komor tekintetű férfi lépett ki. Földbe szúrta a villát, s a nyárfa felé ment. — Ki az úristen lehet az? Szaladj csak — fordult a fiúhoz —, mondd meg a Jóskának, gyorsan tegyen rendbe mindent. Néhány perc múlva a fiú már ismét ott állt Pali bácsi mellett, aztán Jóska, a huszonöt év körüli legény is odasom- fordált. Sokáig szótlanul figyeltek a dű- lőút felé. Ki lehet az? — töprengtek. Naplopásból, semmittevésből nem kószál erre senki. — Sapka van a fején — mondta Jóska. — Katonasapka. — Rendőr, rendőr az, a szentségit neki! — káromkodott Pali bácsi. — Valaki feljelentett, vagy az a hülye Gergely részegen kikotyogta, hogy pálinkáért neki is adtam a takarmányból. Rám hozta a rendőröket. Mert rendőr, az biztos... Te, Jóska, remélem, még nem szedted meg a hátizsákot? — Megszedtem már én. Pali bácsi, ahogy szoktam. Ott van a hordó mögött. — A szentségit! A fiú csodálkozva bámult nagybátyjára. Sohasem hallotta még ennyit káromkodni. — Mit bámulsz? A mindenségit neki, egy szót se! Érted: nem láttál, nem hallottál semmit! Érted? — Értem én — mondta a fiú kissé riadtan. Hirtelen arra gondolt, mégis csak jobb lett volna a gimnazistákkal elmenni a táborba. Milyen kár. hogy az apja elszegődtette nyárra. — Most pedig gyerünk a raktárba! Pali bácsi majdnem futott. Feltépte Bába Mihály: UJJ i jön az ajtót, s a hordó mögül kiemelte a hátizsákot. — Gyorsan, gyorsan! öntsétek ki! Ezt is — lökte ki a második hátizsákot is. — Az üreset dobjátok abba a kis kaparok-szailmacsomóba. Nem bírt nyugton maradni. Átment a lakásnak használt épületrészbe, a pálinkás üvegből húzott egy jót, hogy bátorságot merítsen, aztán visszaszaladt, megnézte, hogy a fiúk rendbetettek-e mindent. — Vigyétek már a hátizsákokat, majd én összesöpröm, amit elszórtatok. Valamelyik haragosom jelentett fel, gondolta Pali bácsi, a téesz sertésgondozója. Ha most leváltanak, oda a jó kereset! A házat se tudom befejezni. Pedig már csak vakolni kellene. Sarokba vágta a seprűt, megigazította az üres zsákokat, aztán kiment az udvarra. — Ez idejön — mondta a fiú. aki közben Jóskával visszajött. ■ — Ide — dörmögte Pali bácsi. Z sebében kotorászott, de nem találta meg a dózniját. — Adjatok már egy cigarettát! — morogta. A füst. mintha megnyugtatta volna. Csak most segítsen meg az isten, akkor elásom azt a rohadt hátizsákot, de jó mélyre ám — gondolta Pali bácsi. — Nem tudtok semmiről! Értitek? — Értjük. Pali bácsi, de mjt mondjak, hogy a szennyest, azt az egy inget meg az egy gatyát vittem meggörnyedve — mondta kuncogva Jóska. — Mit röhögsz!? Azt vitted és kész! Na, ne álljunk itt, mint a faszentek. Bemegyünk. aztán eszünk valamit. Értitek? Kenyeret, szalonnát tettek az asztalra, le is vágtak belőle egy-egy darabot, de az izgalomtól alig bírtak nyeldesni. Csak a fiú evett jóízűen és csodálkozva, mert lassan egy hónapja már. hogy Pali bácsival meg Jóskával dolgozik, de sohasem vette észre, hogy esténként a hátizsákokban hordják a faluba a takarmányt — pálinkáért. — Jóska, hozd csak ide a pálinkát — csapta le a bicskát Pali bácsi. — Nem árt egy kis bátorító — jegyezte meg a legény gúnyosan. — Neked sem. mert te sem úszód meg szárazon, ha... Az öreg legyintett. Ivott a pálinkából, aztán falatozott tovább. Kopogtak. — Jó napot! Egy rendőr lépett be az ajtón. Mosolyogva. Vidáman. A fiú. Jóska, a nagy legény meg Pali bácsi egy pillanatig döbbenten bámultak rá. Mintha torkukon akadt volna a falat. A rendőr arcáról elröppent a mosoly. — Pali bácsi — mondta tettetett haraggal —, hát így fogadja a kedves rokont? Pali bácsi lenyelte a falatot — erőlködve, nyögve, küszködve, mert megakadt a torkán. — Hinnye, az istenit neki. hát te vagy az? — kiáltott fel végre. — Mink meg el se tudtuk képzelni hogy miért is jön ide hozzánk rendőr! Na. ülj már le, kedves öcsém, tartsál velünk. Ott a bicska. Aztán mondd, mi szél hozott erre? — Szabadságon vagyok, gondoltam kijövök. megnézem Pali bácsit is, no meg a hízókat — mondta a rendőr nevetgélve. Sapkáját levette, leült, és nyúlt a bicska után. — Jól tetted, jaj, de nagyon jól tetted. Na, de ha szabadságon vagy. akkor egy kortyot neked is csak szabad inni? Fogjad! — nyújtotta felé az üveget és megkönnyebbülten nézte hogy kortyolja a pálinkát az unokaöccse, a Ferkó, a rendőr. P ali bácsi ivott a nagy ijedtségre. Közben arra gondolt, hogy elássa, mégiscsak elássa azt a rohadt hátizsákot.
