Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-26 / 121. szám
6 1983. MÁJUS 36., SZERDA TANÁCSOK Csak egyenlő értékű cserelakás esetén fizet a volt bérbeadó különbözetet q Lakáshasználat elvált házastársak között • Mikor köteles a bérbeadó a bérlőnek lakáscsere esetén a bérkülönbözetet megtéríteni, ni. Olvasónk 20 év óta 60 Ft lakbér ellenében bérli, egy magántulajdonban lévő épületben a szobából, a konyhából, a verandából álló udvari lakást. A WC, a fáskamra, különálló helyiségben van. A tulajdonos évek óta egyezkedik velük, de nem jutottak dűlőre. A legutóbb felajánlott cserelakást elfogadnák, mivel az komfortos, bére azonban havi 300 Ft körüli összeget tenne ki. A tulajdonos azonban a megfelelőség kérdésénél csupán azt a körülményt veszi számításba, hogy jobb lakást kapnának, mellőzi viszont a nagy összegű bér figyelembe vételét. Olvasónk másodmagával él, mindketten nyugdíjasok. Mivel ' ismét per van közöttük, aggódnak, hogy a jelenlegi lakás kiürítésére kötelezik őket. Véleményünk szerint, nem lehet okuk a nyugtalanságra. A háztulajdonos jogosult lakásába beköltözni, de a benne lévő bérlőnek megfelelő cserelakást kell biztosítania. A megfelelőség körébe tartozik a lakbér is. Bár olvasónk elmondta, talán el is fogadnák a cserét, ha több évre egy ösz- szegben a tulajdonos megfizetné részükre a lakbárkülön- bözetet. Követelhetik-e ezt a per során? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 78, §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint, a bérlő igényt tarthat arra, hogy ha a felajánlott lakás lakbére a korábbi lakás lakbérénél magasabb, térítse meg részére a bérbeadó a két lakás lakbérének különbözeiét. A felek eltérő megállapodásának a hiányában a különbözetet a lakásbérleti jogviszony fennállásának tartama alatt, legfeljebb azonban 5 évig a lakbérfizetés időpontjának megfelelő havi részletekben kell megfizetni. E jogszabályi réndelkezésből az következik, hogy a bérbeadó akkor köteles a bérlőnek a két lakás bérének a különbözetet megtéríteni, ha azonos komfortfokozatú, megközelítőleg azonos minőségű, de magasabb bérű cserelakást ajánlott fel. Arra azonban a bérbeadót — hozzájárulása nélkül — a jogszabály alapján nem lehet kötelezni, hogy volt bérlőjének azt a bérkülönbözetet térítse meg, amely az új lakás nagyobb kényelmet biztosító, kulturáltabb színvonalának az ellenértéke. A lakás megfelelő voltának megállapítása szempontjából azonban vizsgálni kell, hogy a bérlő személyi körülményeinél, szociális helyzeténél fogva képes-e a magasabb komfortfokozatú, magasabb bérű lakás bérét — életszínvonalának csökkenése nélkül — megfizetni. Ha a magasabb bér a bérlő létfenntartásának a költségeit számottevően érintené, a cserelakást nem lehet „megfelelőnek” tekinteni. • A tulajdoni hányadtól eltérően megosztható-e a lakás használata a volt házastársak között? Olvasónk házasságát a bíróság felbontotta, a két gyermeket nála helyezte el a bíróság, a férjét pedig a lakás töredékhányadának használatára jogosította fel. A férj egy ideig ez ellen nem háborgott, csak most, hogy újabb házasságot akar kötni, a tulajdoni arány szerint nem akarja a lakást megosztani. Minthogy olvasónk erre nem volt eddig hajlandó, az elvált férj durvaságait a közös gyermekeknek is most már ismételten és naponta végig kell szenvedniük. Mit tehet olvasónk — kéri véleményünket. A lakás tulajdonjogából eredően, a volt férj nem támaszthat olyan igényeket, hogy a tulajdoni aránynak megfelelően biztosítsák részére a lakáshasználatot. A bíróság ezt a kérdést eldöntötte, a volt férjnek újabb igénye elbírálásánál véleményünk szerint, nem vehető figyelembe, hogy újabb 'házasságot akar kötni, és házastársát a lakásba kívánja behozni. Ezért az az igénye, hogy az első házasságból származó két gyermek és volt feleség a mintegy 9 négyzet- méter szobán felül, még a másik 12 négyzetméter nagyságú szobát is adják át a részére, véleményünk szerint indokolatlan. Olvasónknak, bár megértjük aggodalmát — a súlyossá vált helyzet miatt —. de megvan a lehetősége a lakás kizárólagos használata miatti perindításra. A közöttük kialakult rendkívül feszült helyzet, és ennek a körülménynek a gyermekekre történő kihatása miatt, lehetetlenné vált a lakás megosztott használata, ezért megfelelő bizonyítás esetén a bíróság kötelezheti . a volt férjet — újabb igényével szemben —, hogy a lakás kizárólagos használatát biztosítsa első felesége és két kiskorú gyermeke számára. Ezt a családvédelmi szempontok is indokolják, ha a lakás műszaki adottságai olyanok, hogy nem teszi lehetővé — ismerve az elvált férj brutális magatartását is — a lakás megosztott használatát. Dr. M. J. Új rendelkezés Szállítási szerződések Július 1-én lépnek hatályba azok a rendeletek, amelyeket a gazdálkodó szervezetek szerződéses kapcsolatainak erősítése érdekében alkotott a Minisztertanács. Alapvetően a gazdálkodó szervezetek vállal- kozdßi és szállítási szerződés- kötéseinek gyakorlatát érintik az új jogszabályok; s arra hivatottak, hogy egyfelől nagyobb szerződési fegyelemre késztessék a gazdálkodó szervezeteket, másfelől fokozottabban érvényesítsék a népgazdasági érdekeket. A szállítási és vállalkozási szerződésekre vonatkozó rendelkezések értelmében ezután — egyebek között — mód nyílik arra, hogy a gazdálkodó szervezetek rugalmasan alkalmazkodhassanak az egymás közötti szerződéseik időtartama alatt bekövetkező árváltozásokhoz, azaz, hogy az árszabályozó rendelkezések megváltozása ne nehezítse meg a kikötött szolgáltatások teljesítését. Az áruforgalom folyamatossága, a lakosság megfelelő áruellátása érdekében vált szükségessé a szabályozás, amely szerint szállítási szerződéssel kapcsolatos perben a bíróság ideiglenes intézkedéssel kötelezheti a szállítót a még nem teljesített, de előreláthatóan megítélhető szolgáltatás teljesítésére. LÓZAS ÍTíZ NAP RENDELETÉIBŐL! A Nemzetközi Valuta Alapban a tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos más kérdésekről a 7/1982. NET hat. rendelkezett. (Magyar' Közlöny 24. szám.) A tanácsi dolgozók képesítéséről szóló 1025/1971. (VI. 22.) Korm. sz. határozat módosításáról az 1014/1982. (V. 6.) Mt határozat rendelkezik. (Magyar Közlöny 25. sz.) (Ezzel kapcsolatban az 1/1932. MT TH szám alatt is rendelkezés jelent meg ugyanitt.) A külkereskedelmi forgalom statisztikai megfigyeléséről 1/1982. Kk M szám alatt utasítás jelent meg a Külkereskedelmi Értesítő 5. számában. Az államtitok és a szolgálati titok megőrzéséről szóló 2/1979. Bk M számú utasítás módosításáról a 2/1982. Bk. M. számú utasítás , rendelkezik, amelyet a Kereskedelmi Értesítő 11. száma tartalmaz. Külön kérésre közöljük, hogy a gazdálkodási szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet módosításáról a 13/1982. (IV. 22.) MT. számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 22. szám.) A könnyelműség csábítja a bűnt Közös felelősség a megelőzésben A mindennapi életben gyakran hallani, hogy „alkalom szüli a tolvajt”, és ez jórészt igaz is. Ezt támasztják alá a személyi tulajdon elleni bűn- cselekmények tapasztalatai. Az állampolgárok értékeiket nem mindig őrzik megfelelően, és ez a bűnözők számára kedvező lehetőséget teremt. Alkalmi ismeretség Figyelemre méltóak azok az esetek, amikor az ittas emberek alkalmi ismeretségeket kötnek. Az egyik kisvendéglőben egy férfi megismerkedett a lánnyal, akinek italt és vacsorát rendelt. Az emelkedett hangulatban ajánlatot tett a lánynak és pénzt ígért neki. Még a teli pénztárcáját is megmutatta nyomatékképpen. Záróra után együtt távoztak. Megálltak egy sötét helyen, s összeborultak, miközben a lány kivett a sértett zsebéből kétezer forintot. Majd azzal az ürüggyel, hogy megnézi a lakásban tiszta-e a levegő, előrement. A partner természetesen hoppon maradt. Egy másik esetben a férfi az étteremben két nővel kötött ismeretséget, együtt szórakoztak. Az éjszakát is a férfi lakásán töltötték. Reggel a férfi dolgozni ment és újdonsült ismerőseit a lakásban hagyta, hogy ott várják meg. Persze ez esetben is pórul járt a „jóhiszemű” férfi: a nők elvittek a lakásból háromezer forintot, és több ezer forint értékű ékszert. Említésre méltó az az ügy is, amikor egy talponállóban két lány észrevette, hogy nagyobb összegű pénz van alkalmi gavallérjuknál. Sötétedés után a község határába csalták, s ott társaik segítségével elvették kétezer forintját. Gyakran előfordulnak olyan rablások és tolvajlások, melyekhez a károsultak hiszékenysége, könnyelműsége szolgáltat alkalmat. Utazás közben kötött rövid ismeretség után, egy férfi útitársával betért egy kisvendéglőbe. Itt rövid italt fizettek egymásnak, s amikor a későbbi sértettre került a sor — társa szeme láttára egy csomó százast vett ki a tárcájából. Hazafelé tartva összevitatkoztak: az új cimbora „kételkedett” abban, hogy a másik a valódi nevét mondta neki. Mire az tárcáját átadta, hogy a benne lévő személyi igazolványából győződjön meg igazáról. Az pedig, mielőtt visszaadta, kivett belőle kétezer forintot és zsebre tette. Amikor a károsult ezt észrevette és visszakövetelte a pénzét, a másik zsebkéssel támadt rá. A tettest rablás miatt ítélte szabadságvesztésre a bíróság. Az említett bűncselekmények megelőzésében a vendéglátóipari alkalmazottak is ereuményesen közreműködhetnek. Például azzal, hogy ittas embereknek és fiatalkorúak- nak nem szolgálnak ki alkoholt. Szomszédok segítsége Sokat segíthetnek azok az állampolgárok, akik a bűncselekmény észlelése esetén, azonnal bejelentést, tesznek. A ' rendőrség így időben tudja foganatosítani azokat az intézkedéseket, ame’jyek a tettesek gyorsabb elfogását célozzák. Így történt ez abban az ügyben is, amikor sértett a szomszédjában lakó fiatalkorú lányt kérte meg, hogy távollétében felügyeljen 2 és 4 éves gyermekeire. A lány a lakásban kutatva a megtalált ezerötszáz forintot eltette. Amikor ezt a sértett észlelte, nyomban bejelentést tett a rendőrségen, s így még az ól- követőnél foglalhatták le a lopott pénzt. Az is nagy segítség, ha a környékbeliek a cselekmény elkövetésének színhelyét megőrzik, illetve érintetlenül hagyják a nyomokat, vagy esetleg beszolgáltatják a bűnjeleket. Ezenkívül személyleírást adhatnak a tettesről, sőt arra is volt már példa, hogy a szomszédok fogták el a bűnözőt és átadták a hatóságnak. Ügy, mint annak a két fiatalkorú fiúnak az esetében, akik egy kereskedőnek a HÉV-megállóban parkoló személygépkocsiját akarták feltörni. Azonban próbálkozásuk nem járt eredménnyel, mert egy járókelő ezt észrevette és elzavarta őket. Nem sokkal utána egyik férfi ismerősének említést tett az esetről, aki a személyleírás alapján a fiatalok nyomába eredt. A HÉV-en felismerte és elfogta őket, s átadta a legközelebbi rendőrjárőrnek. Mint később kiderült t tettesek egyike veszélyes bűnöző volt; sorozatban követett el különböző lopásokat mintegy 60 ezer forint értékben. S könnyelműség az is, amikor sokan a lakásukról távozva a kulcsot idegen számára is könnyen hozzáférhető helyen — például az ablakban, villanyóradobozban vagy lábtörlő alatt — hagyják. Gyakori az is, amikor rövid időre távozva nyitva hagyják a kaput, a bejárati ajtót, és az oda-„tévedt” idegen szinte akadálytalanul besétál a lakásba, ahonnan percek alatt gazdag zsákmánnyal távozik. Vásárlás ürügyén Tanulságos eset a fiatalkorú R. Ignác bűnügye, aki borvásárlás ürügyén nyitott be az egyik magános lakásába, mikor a hangos köszönésre választ nem kapott, a tükörről elvett egy tízezer forint értékű aranynyakláncot, medállal és távozott. Ugyancsak ez a fiatalkorú egy másik alkalommal szintén benyitott egy lakásba, nem talált senkit, ugyanis a gazda rövid időre hátra ment a kamrába. Néhány perc elég volt ahhoz, hogy a szobai szekrény fiókjából magához vegyen 10 ezer forint értékű különböző aranytárgyat. Még további példákat lehetne sorolni, de az említettek is jól érzékeltetik a lakosság és" a' hatóságok közös felelősségét a bűncselekmények megelőzésében és elkövetőik kézrekerí- tésében. Éppen ezért szól úgy a törvény, hogy a bűnüldözés és a bűncselekmények megakadályozása az egész társadalom és minden állampolgár erkölcsi kötelessége. Dr. Orell Ferenc János főügyészségi ügyész Üzemi lapokban olvastuk VICA* MOlirtlUM Aligha hangsúlyozhatjuk mostanság eleget, milyen hallatlanul nagy fontosságú, hogy üzemeink, gazdaságaink fokozzák tőkés kivitelüket. Szükség van erre, nemcsak a korábbi években megszokott ütemben, hanem ennél erőteljesebben, mozgósítva mindazokat a tartalékokat, amelyek eddig volumenük vagy más ok miatt elkerülték volna szakembereink figyelmét. A dolog másik oldala az import csökkentése, az energiával való még okosabb takarékoskodás, legalább olyan lényeges. tavaly 40 millió forintjába került a közös gazdaságnak az energia. A szerző utal rá, az árak állandó emelkedése még inkább sürgetővé teszi a takarékosságot, és az előre haladás csak egy jól előkészített és megfontolt energiaprogram lépésről lépésre való végrehajtásával lehetséges. MECHANIKA-* — Ki ne találkozott volna már az Orion és a Videoton televízióval. A híradástechnikai ipar a televízió-gyártás fejlesztése, a Hi-Fi tornyok megjelenése és egyéb híradás- technikai cikkek fejlesztése szükségessé tették az alkatrész-előállításban való előre lépést is — írja Bor Ferenc, a Mechanikai Művek dolgozóinak lapjában, cikkének bevezető részében. A hazai termelés fejlődését elemzők arra a következtetésre jutottak, a végtermék túlzott előtérbe állítása károsan befolyásolta a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. A korszerű termékek gyártására való átállás ugyanis együttjárt a részegységek magas importjával, ami lényegében meghaladta a kivitelt. A Mechanikai Művek ezért az Elektronikai Központi Fejlesztési Programba bekapcsolódva alapvető céljának tekintette az elektrolit kondenzátorok importjának megszüntetését és egy későbbi időpontban esetleges exportját is. Az elgondolások megvalósítása jó ütemben halad. Már megvásárolták a japán gyártósort, s terveik szerint 1984-ben 16 millióval több kondenzátor készül a Mechanikai Művekben, aminek értéke meghaladja a 63 millió forintot. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat hároméves gazdaság- politikai stratégiájában az export fejlesztés figyelemre méltó szerepet kap. Erre az önálló külkereskedelmi jog nyújt kedvező lehetőséget. Mint azt lapjuk vezető anyaga megállapítja, terveik szerint 1984-ben 14 millió dollár értékű árut értékesítenek majd tőkésországokban. A külpiaci kapcsolataikban elsősorban ott szeretnék megszilárdítani pozícióikat, ahol jobbak a fizetési és átvételi feltételek. Megfelelő marketinggel csökkenteni lehetne az export elaprózottságát, és új vagy csak esetenként kivitelre felajánlott termékkel megjelenve. Piaci stratégiájuk nélkülözhetetlen feltétele az értékesítés és a termelés optimális összhangja. Ezért fontos a termelésirányítás korszerűsítése, a termékek tipizálása és a minőség állandó javítása. Kocka- i és kígyóbűvölők címmel számol be a fóti Béke Tsz híradója egy gazdasági társaságuk a Generál Gt aranykoszorús brigádjának munkájáról. A színes riportból megismerhetjük annak a huszonöt asszonynak a tevékenységét, akiknek nem kisebb a feladatuk, mint életre kelteni Rubik remekét, és a többi játékos, logikai eszközt. — Nagyon oda kell figyelnünk, hiszen exportra viszik a portékát. Itt mindenkinek kell értenie valamennyi munkafolyamathoz, mert ha valaki ese.tleg kiesik a sorból, társának kell azonnal helyettesítenie — mondja nem kis büszkeséggel Bartha Károlyné brigádvezető. Témánkhoz kapcsolódik a Tréfás István elnökhelyettesnek ' ugyancsak a fóti híradó májusi számában megjelent írása. Ez. egyebek között, felhívja a figyelmet arra, hogy A p ANZ AflAMMfRŰ.QYAR DOiaOíálHAK LAPJA Az önállóság első éve jótékony hatást gyakorolt a gödöllői Ganz Árammérőgyár elmúlt esztendei exporttevékenységére. Markó Gábor tollából erről olvashatunk az Árammérő című üzemi lapban. A forgalom 70 százalékát a fejlődő országokat képviselő bázispiacamkon realizáltuk és tovább erősödtek ezen országokkal (Algéria, Líbia, Marokkó és Peru) a kapcsolatok. A további, majdnem 2 millió dollár értékű árut 31 országba exportáltunk, biztosítva jelenlétünkkel a csökkenő forgalom vagy a közben kieső piacok pótlását — írja a szerző, majd így folytatja: Fontos külpiaci tevékenységünk között tartjuk számon az új fogyasztásmérők exportjának előkészítését, melyeknek fejlett tőkésországok- beli fogadtatása kedvező előjelnek tekinthető. A vállalat műszaki fejlesztése az igényesebb nyugat-európai országokban arra irányult, hogy az ott keresett GE—GH-mérők alaptípusait gyártsa le, míg a fejlődő országokkal kapcsolatosan a DE-mérők költségeinek csökkentését vette célba. fesS**" A kéthavonta megjelenő negyedszáz oldalas, szakmai melléklettel ellátott Óbuda Híradó márciusi számában rázós kérdést vet föl Bán Béla. Megállapításai 1 messze túlmutatnak a szövetkezet érdekkörén. — Ha igaz lenne az, hogy egy gazdaságban a felhalmozódott szakismerettel arányosan nőnek az eredmények, akkor szövetkezetünknek minden mutatót tekintve, az első öt között kellene lenni — sarkítja ki a problémát a Szakemberek című cikk írója. S igazat kell adnunk neki, amikor kijelenti: — A laikus számára is elgondolkoztató: miként lehet Képzettségének megfelelő helyen foglalkoztatni 73 kertész- mérnököt miég egy kertészeti szövetkezetben is. (Az Óbudában egyébként 223, zömében jól képzett, felsőfokú végzettségű specialista dolgozik!?) E bizonyára sokakat érdeklő, érintő kérdésre tér vissza Bán Béla a májusi Óbuda Híradóban, amelynek példá- n>ai a közeli napokban hagyják el a nyomdát. Gondolatsorát folytatva eljut a következtetésig : Fogytán a világ megújítható energiakészleté, a fejlesztő A új, természetes utakra kell térni. Kegyetlen korszaknak vagyunk részesei. Hamarosan — bizonyos területeken máris — ki kell söpörnünk tudatunkból és gyakorlatunkból alig évtizedes — akkor újnak, korszerűnek tartott — módszere— két. eljárásokat. A tudásnak kell konvertibilisnek. átválthatónak lennie, hogy vele együtt a szakember is az legyen. Valkó Bcla
