Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-26 / 121. szám
’kMíop 1982. MÁJUS 26., SZERDA • • Ünnepi könyvhét Már országszerte kitelepített színes sátrak, pavilonok, alkalmi árusítóhelyek jelzik, hogy küszöbön az olvasók és az írók, a kiadás és a terjesztés évenként ismétlődő eseménye: az ünnepi könyvhét. Hagyományos már, hogy ez a művelődési akció mindig május utolsó hétvégétől kezdődik: ezúttal 28-án — pénteken, 15 órakor — lesz az országos megnyitó ünnepség Budapesten, a Vörösmarty téren. Hu- bay Miklós, a Magyar Írók Szövetségének elnöke köszönti itt a közönséget, a szerzőket, a könyvbarátokat, akik egy kollekcióban meg is tekinthetik a könyvhét 112 kiadványát a szomszédos Vigadóban megnyíló kiállításon. Ugyancsak itteni esemény lesz a „Szép magyar könyv ’81” verseny eredményhirdetése, illetve a díjnyertes könyvszépségek bemutatása. Odébb könyvutcává változik most is a Váci utca: a Vörösmarty tértől a Kígyó utcáig nyíltszíni boltok, standok árusai fogadják az érdeklődőket a kiadók friss termésével. Természetesen ott lesznek a korábban megjelent kötetek is, hiszen a könyvhét — hagyományainak megfelelően — a kortársi literatúra, ezen belül is elsősorban magyar irodalom ünnepi seregszemléje. Az idei hétnapos könyvünnep hivatalosan június 4-ig tart majd, gazdag kínálata viszont aligha, hiszen az újdonságok között egész sor olyan kötet van, amelyet már régóta várnak az olvasók. összesen 12 kiadó kötetei kerültek az újdonságlistára. A könyvek átlagára most körülbelül 50 forint — alacsonyabb a tavalyinál. Az Akadémiai Kiadó újdonsága például „A magyar irodalom története 1945—1975”. A Corvina művészeti albumai közé tartozik a „Moholy-Nagy László” Album és „Az itáliai reneszánsz művészet”. Az Európa Kiadónál jelentkező szerzők névsorából: Csingiz Ajtmatov, Saul Bellow, Alejo Carpentier, Truman Capote, Julien Green, Jack London; s e kiadónál új Goethe-sorozat is indul. A Gondolat Kiadó újdonsága Thor Heyerdahltól a „Tigris”. Miskolci tűnődések Megint volt egy fesztivál A zsűri most könnyű helyzetben volt Lepergett a 61 versenyfilm. A XXII. miskolci tv-fesztivál győztesei már ismertek, az elmúlt szerdán este át is vették a díjukat annak rendje és módja szerint. Tehát áttekinthették a televízió vezetői, a tévés alkotók, a kritikusok és a közönség is az OIRT 7-es csatornán az utóbbi két év termésének színe-javát, mármint a híradó, dokumentum, ismeretterjesztő ((furcsa műfaj?), portré és riport kategóriában. Jó kis fesztivál volt, legalábbis ami a televízió és Miskolc városának vendéglátó szere- tetét illeti, minden egyében lehet és érdemes is volna vitatkozni. Hogy minek? Mert a televízió a legnagyobb példányszámú napilap, sőt már majdnem mindenhol családtag, akkor is duruzsol a fülünkbe, ha nem nagyon figyelünk oda. Nos, úgy tűnik: ezzel a duruzsolással volt a legtöbb baj. Sok szöveg Minden, így az idő is relatív. Rettentően hosszú lehet egy hét még fizikailag ideális körülmények között is. Mert ugye a vendégnek nem illik megsérteni a házigazdát és ha tévénézésre hívták akkor — ha nem mondják is —, de elvárják, hogy az ember este hattól majdnem éjfélig naponta ott üljön a bűvös doboz előtt. Aztán a fesztiválpalotaként (és valóban palota) szolgáló Borsod megyei művelődési ház folyosóján, vagy a hangulatos büfében elkerülhetetlenek a találkozások. Régen ismert, tisztelt és szeretett tévés versengők jönnek szembe, esetleg ülnek le az asztalhoz, csak a szemöldöküket rántják fel, hogy no? Hát talán együnk valamit... Ülünk, esszük a fesztiválkonyha legnépszerűbb étkét, a lelki-laskát — lehet ebben az elnevezésben némi csúfolódás. Évek óta nem veszünk tudomást erről, csak esszük. Ja, MOZIMŰSOR MÁJUS 27-TÖL JÜNIUS 2-IG ASONY 27—28: Pukk!* 29—30: Egyszerű eset* 30: Sivatagi show (du.) 31— 1: Egy elvált férfi ballépései* BUDAÖRS 27—28: Kabala* 29—30: Blöff 31— 1: Aranycsapat CEGLÉD, Szabadság 27—30: Tizenkét hónap (du.) Szexis hétvége** (este) 31— 2: Egyiptomi történet (du.) Egyszerű eset* (este) CEGLÉD. Kamara 27— 2: Munchausen báró csodálatos kalandjai (du.) 27—30: A domb** (este) 31— 2: Az amatőr* (este) DA3AS 27—31: A Birodalom visszavág 29—30: A púpos lovacska (du.) DUMAHARASZTI 27—Í0: Éretlenek 31— 1: Az összekötő jönni fog DUNAKESZI, Vörös Csillag 27—30: Egy kis romantika 29—30: A kétéltű ember (du.) 31— 1: Alma* DUNAKESZI, József Attila 27: Foci bundában 30: Jöjjön vendégségbe! (du.) Detektív két tűz között* (este) 31: A kétéltű ember 2: Üjra szól a hatlövetű ÉRD 27—28: Aranycsapat 30: A rsiJlagszcmű (du.) A kétbalkezes és az örömlány* (este) 31— 1: Meztelen bosszú** FŐT 27—'8: Meztelen bosszú»* 2:1—8'i: Foci bundában 30: A sejzírvölgy titka <űu.) 31— 1: A kék laguna» GÖDÖLLŐ 27—30: f údas Matyi (du.) Hegyi emberek* (este) 31— 2: (jrdöfrbaríang (du.) Cha-cha-cha* (este) GYAL 27— 1: Szamurájok és banditák I—II.** 20—30: Gyöngyvirágtól lombhullásig LEAK Y F AI U Ksrtmozl 27—28: Jöjjön el egy kávéra hozzánk** 29—30: A koncert 31— 2: Jcssc James balladája* MONOR 28— 30: Egy elvált férfi ballépései* 29— 30: A csizmás kandúr (du.) 31— 2: Szexis hétvége** MONOR, Kertmozi 28— 30: Kalózok Jamaicában 31— 2: Kopaszkutya* NAGYKÁTA 27—30: Kojak és a Marcus- Nelson gyilkosságok I—II.* 29— 31: Vadállatok a fedélzeten (du.) 31— 1: A vízesés fia NAGYKÖRÖS, Arany János 27— 2: Szupcrcxpressz* NAGYKÖRÖS, Stúdiómozí 27—20: Préri (este) 27— 2: Egy kis indián (du.) 31— 2: A domb** (este) P1LISVÖRÖSVAR 27—28: Tegnapelőtt 29—31: Üjra szól a hatlövetű POMAZ 27—28: A nagy balhé 29—30: Az olaszok hihetetlen kalandjai.. • 31: Variációk egy szerelemre RÁCKEVE 27—28: Majmok bolygója* 29—30: A nagy balhó 31— 1: Az olaszok hihetetlen kalandjai . . • SZENTENDRE 27—28: Hrrlögbarlang (du.) Cha-cha-cha* (este) 31— 2: Hegyi emberek* SZENTENDRE, Kertmozi 27— 2: A kobra napja** SZGETc'Z’NTMraóS 27—28: Piedone Afrikában 29—30: Aranycsapat 31— 1: A nagy *balhé TAPŐSZELE 27—28: Óvakodj a törpétől** 29—30: A kis téve és a csacsi (du.) A remény joga (este) 31: Kojak és a Marcus- Ne!?on gyilkosságok I—II.* VÁC, Kultúr 27—30: Alma* 31— 2: Vük (du.) Ballagás* (este) VECSÉS 23— 2: A Keresztapa I—II.** 29—30: Csalogány (du.) • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 18 éven felülieknek. hogy a film? Szép volt, csak tudod, egy kicsit hosszabbnak tűnt a kelleténél és a szöveg, a szöveg mintha rátelepedne erre a fesztiválra, pedig a kép... Nem tudom értesz-e? Nem is annyira a munkádban ..., a televízió mégiscsak vizuális műfaji kategória. Gondoljunk csak Az első cigányfalu című filmre. A faluból jószerével semmit sem láttunk, sőt, az ottaniak életmódjából sem, igaz viszont, hogy elmondták, többen is ugyanazt. Menjünk talán visz- sza a terembe. Aránytévesztések Az idei miskolci fesztiválon vetített alkotások átlagos színvonala gyengébb volt, mint a két évvel ezelőtti. Pedig a művek túlnyomó többsége társadalompolitikailag fontos problémát vetett fel, sőt jelentős részük a megoldás útját is sugallja, és képes a nézőt állásfoglalásra késztetni. De okkal lehetünk elégedetlenek a megoldás módjával, az igazán kitűnő témák is vizenyőssé oldódnak, amikor túlforgatják, túlbeszélik. És ez egyre inkább tendenciának tűnik, elsősorban a riport és a portré műfajokban. Hasonló véleményen volt a fesztivál külföldi vendégeinek többsége is. Karl-Eduard von Snitzler, a lipcsei fesztivál igazgatója megjegyezte, hogy néha a filmekben túlzott hangsúlyt kapnak a riporterek, mintha ők lennének az állandó főszereplők. Nadezsda Vakalikova, csehszlovák dramaturg, a gyakori aránytévesztést kifogásolta. Igor Vik- toporuv Lenin-díjas szovjet rendező a külpolitikai filmekből hiányolta a határozott állásfoglalást. S ide kívánkozik még egy intelem, Szabó István Oscar-díjas filmrendező mondta: érezhetők etikai problémák is, mert a riportok szereplői időnként áldozatul esnek a szerkesztői-rendezői hajszolt sikervágynak. A díjazottak Ritkát! mondható el, hogy valahol könnyű helyzetben volt a zsűri: most Miskolcon, ez történt, mert a fesztiválra nevezett filmek között jószerével éppen annyi kiemelkedő alkotást láthattunk, ahány díjat ki lehetett adni. S talán azon is érdemes elgondolkodni, hogy — mint sokadszor — most is külpolitikai témájú film kapta a fődíjat. Baló György amerikai riportja valóban pontos, feszes alkotás, Buffalo Bill örökségében a hideg valóság talajára állítja a vadnyugati romantikát, s azt is megmutatja, hogy a ma ott élők véleményét, szemléletét mennyire befolyásolja a múlt. A másodiknak rangsorolt Ki is Kerényi József? — Wiedermann Károly rendezte — lényegében a cselekvés, az alkotás lehetőségeit és korlátáit mutatja be; tehát olyan témát dolgoz fel, amely mindennapjaink égető problémái közé tartozik. A város nagydíját a Randevú című riport kapta. Különös alkotás Born Ádám filmje; portrénak indul Montág Imrével, a beszédtanításról, s aztán kiszélesedik a sodrása, besétál a kamera egy színművészeti főiskolai órára. Ezzel a módszerrel válik igazán kitűnő alkotássá, hiszen bejárja a műfaj teljességét. ★ Hazatértek a miskolci vendégek, folytatják munkájukat a riporterek, operatőrök, szerkesztők és rendezők is. Néhány napig biztosan téma marad, hogy ismét volt egy fesztivál. S aztán? Megy tovább minden a most taposott úton? Levonják-e és főleg hasznosítják-e a látottakat, hallottakat? Lesznek-e némi pályakorrekciók? Kérdések gyakran hangzottak el Miskolcon is, legtöbbször talán az, hogy menynyit ér egy fesztivál? A város lakóinak érdekes látványosság volt és alkalom arra, hogy személyesen is találkozzanak képernyős Ismerőseikkel. A Magyar Televíziónak annyit ért a miskolci tv-fesztivál, amennyit a műsorkészítők hasznosítanak alkotásaikban az ott szerzett tapasztalatokból. Kriszt György Zenei panorámái Zenés hétvégek A nagy létszámú kórusok hangversenyével szombaton került sor a Zenei Hetek ’82 Óbuda—Solymár eseménysorozat ünnepélyes megnyitójára a harmadik kerületi Vár- konyi György Ifjúsági Házban. Szokolay Sándor Kossuth-dí- jas zeneszerző mondott ünnepi beszédet. A bemutatón a Közalkalmazottak Szakszervezete és az Ipari Minisztérium SzB Bartók Kórusa, az Esztergomi Labor Műszeripari Művek Balassi Bálint Énekkara, az Ipari Szövetkezetek Erkel Ferenc Művészegyüttesének Énekkara és az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusa lépett fel. Május 22. és június 27. között — június 10—20. kivételével — szombatonként a főváros harmadik kerülete fogadja különböző helyszíneken az érdeklődőket, míg vasárnaponként a solymári Apáczai Csere János Művelődési Házban lesznek programok. A következő hét vége a népzenéé lesz, június első hétvégéje a gyermekkórusok, ifjúsági hangszeres együttesek bemutatását kínálja, majd a szimfonikus zenekarok és végül a fúvószenekarok szereplése zárja a sort. Közben karvezetők, ének- és zenetanárok, valamint a téma iránt'érdeklődők számára rendeznek szakmai továbbképzést június 21- től 24-ig. Május 31-én Zene a közművelődésben címmel három előadás hangzik el a Zichy-kastélyban. Siker vastapssal A kamarakórusok bemutatóját, egyben a zenei hetek solymári nyitányát dr. Tótpál Rádiófigyelő GONDOLATJEL. Létezik-e műkereskedelem ma Magyar- országon? — ezzel a kérdéssel logialkozott a műsor legutóbbi adása. A szerkesztő, Rozsa T. Endre a Művészeti Alap igazgatójához, Veszíts Ferenchez fordult a válaszért. Meglehetősen nehéz fába vágták a fejszéjüket. Hiszen ez a nagy gond a Művészeti Alap vállán nyugszik. Sok szál gu- bancolódik össze, melyet kibogozni már csak hosszú, türelmes munkával lehetséges. Keveredik a művészek egyéni alkotói kedve, a munkájukhoz szükséges anyagi feltételek biztosítása, a művelődéspolitikai szándékok támogatása, a vásárlók ízlésének megfelelő igények kielégítése, sőt azok tapintatos befolyásolása —, hogy csak néhány legfontosabbat emeljünk ki. Vészits Ferenc nem rejtette véka alá, hogy sajnos mindez ideig a szó valóságos értelmében vett műkereskedelemről jelenleg nem beszélhetünk. Olyan műkereskedelemről nem, mely élő kapcsolatot teremtene az alkotók és a vásárlók között, messzemenően szem előtt tartva a művészetpárto- lás és a művészetközvetítésnek az egységét. A Művészeti Alap eddig két saját vállalatára, a Képcsarnokra és a Iparművészeti Vállalatra támaszkodhatott. Ezek üzleteibe csak zsűrizett munkák kerülhettek. Ám csupán a képzőművészeket érintette, ugyanakkor tevékenysége a kereskedelem általános követelményeihez igazodott. Éppúgy, mint például a konfekcióruhákra, érvényes volt a művészi alkotásokra is a készletgazdálkodás, a leértékelés, a kiárusítás. Nem kívánok ebbe nagyon belebonyolódni, hiszen magam is láttam olyan raktárakat, melyekben hosszú évek óta porosodtak az Alap által zsűrizett munkák eladatlanul. Annak taglalása is messze vezetne, hogy ezek többsége tehetséges alkotók rutinos kezű munkái voltak. (Ezek biztosították a megélhetésüket biztosító fedezetet, melyhez viszont a Művészeti Alapnak is tisztes feladata volt anyagi alapot teremteni.) Hogy lehet kilábalni ebből a nem túl rózsás helyzetből? A néha körmönfontan, de a lényeget tekintve világos beszélgetésből az derült ki, hogy éppen most a szabad vállalkozás fellendülése idején az Alap sem ül tétlenül, ölbe tett kézzel. Űj szervet hoz létre, a Generál Artot, mely nemcsak felkarolja az Iparművészeti és formatervezési alkotó munkát, hanem ösztönzést is ad az egyéni kezdeményezéseknek. Ahogy az Alap helyettes vezetője, Borbély Károly mondotta, a vállalat amolyan művészeti házasságközvetítő szerepet fog játszani. Az elképzelések szerint a művészek ezután nem loholnak megrendelő után, hanem a vállalatok, szövetkezetek, magánosok igényei szerint ajánlatot adnak széles választék alapján, majd a teljes lebonyolítás a General Art vállára hárul. A terv csírájában már megfogant. Szeretnénk hinni, hogy a gyakorlatban a kör kitágul és hamarosan a képzőművészek is olyan födél alá kerülnek, ahol az állam nemcsak mecénás, hanem a hozzáértő műkereskedő szerepét is betölti. FODOR JÓZSEF. Mikor megismertem, számomra már irodalomtörténeti különlegesség volt. Több kötete — köztük az első, a Lihegő erdők — ott szorongott könyvespolcomon. Mikes Lajos, az Est-lapok nagy tekintélyű irodalmi szerkesztője fedezte föl, majd éveken át teret adott szinte minden versének. A felszabadulás után nagy kedvvel dolgozott, de a személyi kultusz irodalompolitikája a háttérbe szorította. Mikor újra jelentkezett, ötvennyolc éves volt Életkedve azonban töretlen maradt. Válogatott kötete mellett verseinek serege a bizonyság rá. Ami költői eszközeit illeti, a magyar líra kiemelkedő alkotói közt a helye. Nyugtalan lélek volt. Túláradó érzelmeit, a lelkében dúló indulatokat papírra vetve a formák szigorú fegyelme szelídítette, a természet és a magánélet derűjének varázsa hatotta át. Hegedűs Géza költői arcképsorozatának hatvankilencedik adása idézte emlékét. Sajnos a bemutatott kép meglehetősen egyoldalú volt. A hangsúly inkább a közéleti emberre terelődött és háttérbe szorult az újkori magyar költészetnek az a klasszicista egyénisége, amely példát és mértéket mutat a magyar líra történetében. Sz. E. József, a KÓTA főtitkára vezette be. A kórusokat a házigazda, Apáczai Csere János Művelődési Ház férfikara, Marosi Antal vezényletével, valamint a solymári gyermekkar (karnagyok: Korsósné Havasi Cecília és Szokolay Bálint), természetesen énekszóval üdvözölte. A gyerekek Szokolay Sándor Köszöntőjét énekelték, míg a férfiak egy Kodály- és egy Marenzio- művet szólaltattak meg. A szekszárdi Madrigál Kórus, Jobbágy Valér irányításával Scarlatti-, Kodály-, Eben- és Szőnyi-darabokkal aratott sikert, különösen a záró „Gyér boldogan borozzunk” temperamentumos előadása tetszett. A Budapest Kamarakórus — a Marcibányi téri művelődési központ együttese — Hassler, Monteverdi, Schönberg és Ligeti művein keresztül a kórusirodalom igen sok színét hozta. Szabó Tibor vezényletével remek formát mutattak, s a Kállai-kettősért kapott vastaps után alig akarták elengedni őket. Serleg a legjobbnak A szünet után ismét a hazaiak, a PEMU solymári madrigálkórusa mutatkozott be, Kempelen Tünde karnagy irányításával. Szépen oldottak meg indító, szólistáival gazdagított vidám Die Martinsgans című számukat. A Vietoris- kódexből Viragh László által feldolgozott dalok is a kórus szépívű fejlődését bizonyították. A választott Kodály- és Bartók-művek előadására kissé elfáradtak. A mindössze tizenegy lányból és hét fiúból álló Victória kamarakórus a Fővárosi Művelődési Házból érkezett. Farkas Mária lendületes vezényletével névadójuk és Hassler két, sokat ígérőén megoldott művével kezdtek. Monteverdi Arianna panasza című, igen nehéz és hosszú kórusművének bemutatásáért komoly tapsot kaptak — ám véleményem szerint a mű nem ebbe a műsorba való, fárasztó egy mai fül számára. Elsöprő sikert aratott, s a szakemberek által is a két és fél órás műsor legjobb formáját mutató együttesének a pesterzsébeti Csili kamarakórus találtatott, Zakariás Anikó vezetésével. Bennet, Verdi, Kodály, Eben és Hrisztov egy- egy kórusa mellett a jelenlevő Bárdos Lajos tiszteletére elénekelték a mester Patkóéinál című művét, amivel a zeneszerző megható elismerését is kivívták. Megkapták a kamarakórus kategóriában először átadásra kerülő vándorserleget is, melyet természetesen énekkel köszöntek meg, s zárószámként Kodály Esti dalával búcsúztak. Pintér Emőke Értékes leletek A nagylózsi románkori temetőkápolna feltárásakor több XVI—XVII. századi sírt is kibontottak a régészek. A sírokból értékes leletek, a korabeli ruházat maradványai kerültek elő, amelyek a talaj sajátosságainak, összetételének köszönhetően nem semmisültek meg. A szakemberek rábukkantak női felső ruhák, az úgynevezett vállfűzők szövetmaradványaira. amelyekből a korábbi miskolci és sárospataki leletek, valamint a korabeli festmények segítségével rekonstruálták az akkori spanyol és magyar jellegű öltözeteket. A XVI. században egymás mellett élt, a zártabb, merevebb spanyol és a nyaknál négyszög* letesen enyhén kivágott magyar viselet. A leletek a levéltári dokumentumok tanúsága szerint a középnemesi Viczay család korabeli öltözetei és ékszerei voltak. A viselettörténeti értékeket a Nemzeti Múzeumban restaurálták. 5, Hatodik alkalommal kö- ^ szöntötte a kamarakórusok ^ vasárnapi találkozójára ér- ^ kezőket Szokolay Sándor í fúvósszignálja Solymáron. ^ Az évente május közepétől $ június közepéig tartó zenei ^ hetek idén új formát ka* ^ pott: közösen rendezi az ^ óbudai és a solymári mű- ^ velödési ház. Ezzel széle- ^ sebb keretek között s az eddigieknél több érdcklö- | dönek kívánják a zene $ szépségeit felvillantani. Kórushangversenyek
