Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

1982. MÁJUS 19.. SZERDA Mostanában, ha egy helybeli fölkeresi az ÉSZKV gyömrői irodaházát, előfordulhat, hogy ismerős hangot hall a portás­fülkéből. Ám amikor a hang gazdáját keresi, csak Jurik Lászlót. ,a telefonközpont ke­zelőjét találja ott. Igaz, új CB-rádiókészülék társaságá­ban. »» Az adó-vevő az irodaház és az épülő új telep között tartja az összeköttetést. S mint Jurik László elmondta, két stabil állomás után a har­madikat, egy mozgó állomást is szerel az ÉSZKV, amelyet mindig a legfontosabb építke­zések helyszínére telepítenek ki. A CB-t tulajdonképpen az tette szükségessé, hogy az ÉSZKV irodaháza és az új te­lephely közötti telefonvonal kiépítését a posta csak 1984- re vállalta. Ám a gyors, biz­tos információcserére már most is szükség van. Hogy milyen gyors a CB-s kapcso­latfelvétel, máris bizonyította a telefonkezelő: — Gyömrö 1, 19-32-nek!... szólt a mikrofonba, s két má­sodperc múlva bejelentkezett az éter hullámain Farkas István rádió- és híradástech­nikai műszerész, a Politoys Ipari Szövetkezet ecseri üze­mének dolgozója. Megbeszél­tük vele a találkozót és 10 perc múlva már otthonában voltunk, hogy megismerked­jünk CB-készülékeivel. Hogy mi köze Farkas Ist­vánnak az ÉSZKV-hoz és a CB-hez? A kérdés jogos, a válasz nagyon egyszerű: ő, mint szakmabeli, és régi CB-s, vállalta, hogy beszerzi a Bizo­mányi Aruház Vállalaton ke­resztül az adó-vevőt. Föl is szerelte, beüzemelte, s meg­tanította például Jurik Lászlót annak kezelésére. Így eggyel többen lettek az éter bará­tai ... Miközben ismerkedtünk a kis kézi és stabil CB-vel, há­zigazdánk érdekes dolgokat mondott el a CB-rádiózás ha­zai múltjáról, fejlődéséről, az eddigi tapasztalatokról. — Hétfőnként általános közlemények hangzanak el 22 órától az ÁM 30-as csatornán. Innen tudtam meg én is jó másfél hónapja, hogy megala­kult a CB-rádiósok országos egyesülete, amelynek saját adója van. Reggel hattól 22 óráig tartanak ügyeletet ki­mondottan a segélyhívások fi­gyelésére és este 10 órától reg­gel hatig az I. kerületi tűz­oltóparancsnokság az ügyele­tes. Egyébként már nagyjából átment a köztudatba, hogy a 9-es csatorna az egyezményes segélyhívó sáv. De vannak már speciális, célra fenntar­tott csatornák is. Ilyenek' a 14-es. amelyen a CB-sek a hívásokat bonyolítják le, a 19-es csatorna pedig a mobil (autóba szerelt állomások) in­formációcseréjét szolgálja. A 30-as csatorna úgynevezett közművelődési híreket továb­bít. »>» — Van már valami konkrét rendszer a CB-rádiózásban, netán külön a segélyhívás­ban? — Az országos egyesület megalakulása előtt is léteztek CB-klubok. mint például a balatoni, amelynek működése különösen hasznosnak bizo­nyult. A fővárosból autóval a Balaton felé indulva a 20-as kilométerkőtől már lehet hív­ni a balatoni klub tagjait se­gélykérő jelleggel. így az ala- gi orvosi rendelőt, az autópá­lya-felügyeletet. Az egyesület tervpzi a vízirendörséggel való kapcsolatfelvételt is. Ugyanis a balatoni vitorlások legtöbbjén van CB-rádió. riasztani lehetne a hajókat a vihar elől vagy ők maguk kérhetnének időjárásjelentést, előrejelzést. Egyébként az égyesület ter­vezi egy forgalmi szabályzat elkészítését. A posta most foglalkozik a frekvenciadíj megállapításával. A CB-egye- sületi tagok együtt fizetik majd a tagdíjat és a frekven­[ ciadíjat, aminek teljes össze- i ge várhatóan annyi lesz, mint a nem egyesületi tagok frek­venciadíja. Rokkantak a dí­jaknál is kedvezményben ré­szesülnek. A frekvenciadíj megállapítása a telepítési mód, a kimenőteljesítmény és a csatornaszám szerint tör­ténik. — Nagyon fontos — hívja fel a figyelmet Farkas Ist­ván —, hogy az országos egye­sület felett az MHSZ, a KISZ, a BM vállalt védnökséget. Az egyesület már anyagi lehető­ségekkel is bír. Tervezik egy olyan tanfolyam megszervezé­sét, ahol az általános rádió­I amatőrizmust közelebbről megismerni kívánó CB-seket oktatnák. »» További beszélgetésünket egy újabb hívás szakította meg. — 100—05 a 19—32-nek! A 14-es csatornán jött a hí­vás és a hang bejelentette, hogy hamarosan megérkezik. Néhány perc múlva személy­autó fékezett a ház előtt, s Kovács Károly, a budai CB- klub tagja lépett be a szobá­ba. Vagyis az éter hullámai tután szemtől szembe is lét­rejött a találkozó. Az új ven­dég Monorról jött,. s út köz­ben gépkocsiból jelentkezett, nehogy hiába jöjjön Gyöm- rőre. Ö mondta, hogy az or­szágos egyesület vidéki szék­helyeket tervez létrehozni, s azok irányításával SOS-szol- gálatot beindítani. — A 12—32-nek...! Szólt egy újabb hívás, de ezt már félúton a gépkocsi felé halad­va hallottuk... Aszódi László Antal Ultizok klubja Túrák itthon és külföldi tájakon örültek is meg nem is a gödöllői művelődési ház uta­zók klubjának tagjai, amikor a többi csoporttal, szakkörrel és tanfolyammal együtt, ők is átköltöztek a Kossuth Lajos utcai omladozó Aényszerlak- helyről az új házba. Mert hi­szen ki tagadhatná: sokkal szebb, kényelmesebb, jobb kö­rülmények közé'kerültek. De drágábba is, hiszen a korábbi 100 forintos tagdíjat ekkor emelték 300-ra. Így sem drá­ga, vélekedhetünk, ha figye­lembe vesszük, hogy milyen gazdag programot nyújt a klub s hogy egy-egy esetben mennyi szervezést, utánjárást vesz le az utazni szeretők vál­láról. De vannak olyanok, el­sősorban nyugdíjasok, akik­nek évente ez a háromszáz fo­rint már sok, a többi házi ki­adás mellett. Negyvenötén Ennek tudható be, hogy né­hányon lemorzsolódtak a régi gárdából, ám ettől függetlenül sem panaszkodhat magányos­ságra. aki közébük lén, hiszen most is negyvenöt a klubtagok .száma. Foglalkozásaikat két­hetente tartják, s nagyon nép szerűek a diafilmes útibeszá­molók. A mostani szezonban például Indiával, a Magas-Tát- rával, Erdéllyel, Angolával, Ceylonnal, Mongóliával, Thai­földdel ismerkedtek. hogv csak néhányat említsünk. Tér mészetesen nem maradnak ki a programból a hazai tálak sem: az egyik előadás Gödöllő és vidéke élővilágáról szólt, egy másik a Börzsönyről <■ még a tavasszal a Cserhát Szatmár és Bereg, a Nagykun­ság és a Jászság is terítékre kerül. Nem volna azonban igazán utazóké a klub, ha csak képe-, ken s elbeszélések nyomán is­merkednének u nevezetes tá­jakkal. Kirándúlásaik ugyan nem a világ másik felére ve­zetnek, de a hazai túrákon kívül azért a közeli országuk­ba is eljutnak. S ami nem mellékes: a lehető legolcsóbb árakon. • AcstóhuszgoKdok Legközelebb például Cseh­szlovákiába, a Morva-vidékre vezet az útjuk, május 20-áo indulnak a négynapps kirán­dulásra, húszán. Ezt a túrát, akárcsak az augusztus 15 és 20-a közötti erdélyi utat is, a csepeli kerületi tanáccsal együtt szervezik, az ottani tu­ristákkal nagyon jó a kapcso­latuk. 3 ha már a busznál tartunk ez nemegyszer okoz gondot a társaságnak. A legolcsóbb, ha a város népművelési- autóbu­szát igénylik, ezzel 10 forintba kerül egy’kilométer. Csakhogv attól tartanak,' ezután mind nehezebb lesz megszerezni Nemcsak azért, mert a javítá­sa körülményes, megoldatlan hanem mert az is előfordu't már. hogy bár ők kérték előbb mégis más kapta meg. az. aki többet fizetett érte. Azt szeret­nék ha ideiében szólnak: min­dig kapják meg a bőszt. Nyári program Amit nemcsak hosszabb or­szágjárásra, vagy külföldre használhatnak, hanem a színházi utakra is. Az idén több előadásra látogattak Bu­dapestre. A klub vezetője. Pó­lyák Pál elmondta azt is, hogy Megfalálftii számításukat Én vevőt el nem küldenek... Láthatóan nemrégen épült, de már kész emeletes ház, drá­ga díszes kerítéssel Tápiósze- csőn a Dózsa György utcában. A falon tábla hirdeti: Diai Sándor zöldség, gyümölcs ve­gyes boltja. Régi a cégtábla Egy zöldséget, gyümölcsöt termelő faluban zöldség és gyümölcs eladásából megélni? A házra nézve: így élni? — Régi a cégtábla. A hang­súly a vegyeskeraskedésen van — mondta a tulajdonos, Diai Sándor. S aztán, hogy nyugodtabban beszélgethes­sünk, mert a bolt, egy pillanat­ra sem maradt vevő nélkül, a nagyobbik fiát, a nyolcéves Zsoltot az édesanyjáért szalaj- totta. A ház földszintje az üzlet és a raktár, az emeleten három szoba, komfort. A bolt két részből áll; egyik a zöldség és gyümölcs, a másik a vegyes részleg. Az utóbbiban a Fű­szert forgalmazta élelmisze­reket (tehát tejet és kenyeret, hentesárut nem), italokat, mo­sószereket tartanak. Az árukészlet értéke 180— 200 ezer forint. A havi forga­lom is átlagosan ekkora, illet­ve elérte már a 230 ezret is. A havi 200 ezer forintos forgalom szép. Am ezért nyit­va vannak hétköznap délelőtt 8-tól 12-ig, délután 2-től 6-ig, szombaton 8-tól 12-ig, délután 2-től 5-ig és vasárnap 8-tól 10 óráig. A férj és feleség egy­aránt dolgozik. Jó! és sokat dolgozd — A zöldséget és a gyümöl­csöt a Bosnyák téri piacon vá­sárolom. Van egy 1,1 tonnás kis teherkocsink, tavaly ver­tük a kedvezményes akció so­rán. A többi cikknél azonban egyre kisebb az árrés. Na­gyon jól kell dolgozni, és sokat a megélhetéséért. — Budapesten volt egy öröklakásom. Eladtam. Ha­zaköltöztünk, telket vettünk, építkeztünk és itt a szomszéd­ban boltot nyitottunk. Eleinte még tápot és baromfit is árul­tunk. — Miért lett magánkeres­kedő? — Az Utasellátónál kezdtem 1956-ban. ötvenhéttől 1973-ig az utazószolgálatnál dolgoz­tam ... Nehéz volt. — Ott őt, most meg ő itt a feleségét dolgoztatja — sióit közbe a fiatalasszony. Diainé is kereskedő lett, jóllehet ő meg gyors-gépíróiként kezdte a pályafutását. — Elvégeztem levelező tago­zaton a vendéglátóipari tech­nikumot — folytatta a térj. — Jelentkeztem az Afásznél, de nem adtak megfelelő munkát, így aztán kiváltottam a ma­gánkereskedői' engedélyt. Most panaszkodik: — Tudomásom szerint Ma­gyarországon az árukapcsolás tilos. Velem mégis ezt teszik. Kurrens, vagyis keresett cik­kekből nem kapok annyit, amennyit kérek. A monori Füszért-telepen is; az Áfász- bolt vezetője 10, én meg csak 2 karton banánt kaptam. És csak úgy adták a banánt, a narancsot, ha vettem kubai narancsot és grape-fruitot. Ki­nek kell ez? Pláne a grape­fruit ... (Az igazság kedvéért meg­kérdeztem dr. Sticzay Jenő­től, a Duna Élelmiszer és Ve­gyiáru Kereskedelmi Vállalat, korábbi nevén Füszért vezér- igazgatójától, hogy miért olyan az áruelosztás, amilyen. A válasz: narancsból és banánból sehol sem tudják kielé­gíteni az igényeket. A bol­toknak, függetlenül attól, hogy tanácsi, szövetkezeti vagy magán, a forgalmuk arányában adnak ilyen cikke­ket.) Nsm hagynánk abba — Nem bánták meg ezt a magánvállalkozást? — Nehéz évek vannak mö­göttünk. Berendezni, beindíta­ni az üzletet, közben építkezni, kicsik a gyerekek, szóval nem volt könnyű. .A számításunkat azonban megtaláltuk, s már nemigen tudnánk abbahagyni — Az ütemet, a tempót azonban csökkenthetnék. — bölcselkedtem. — Mi szükség a vasárnapi nyitva tartásra? — Eleinte azért csináltuk, hogy a forgalom nagyobb le­gyen. Vasárnap sokszor 2 óra alatt több a bevétel, mint pén­teken egész nap. Közben ide- szoktak az emberek. Én pe­dig vevőt el nem küldenek... Szentc Pál gazdag a nyári program: olyan helyekre szerveznek rövid tú­rákat, ahol fürödni lehet, kü­lönösen a gyógyvizek vonzzák a tagságot. DJár egy) őszi ki­rándulás terve is készen áll: a Magas-Tátra az úticél. G. Z. A bőtermő josta Fekete ribizke és egres ke­resztezéséből új bogyós hibri­det állítottak- elő nyugat-feu- rópai nemesítők. A josta nevű hibrid egyesíti az elődök jó tulajdonságait: gyorsan nö­vekszik — már a második év­ben terem — bőtermő, talajra, éghajlatra nem igényes. Ter­mése fürtös, színe fekete, bo­gyójának nagysága az egresé­hez hasonló. A köztisztaságért Mit tesznek a dabasiak? A TAVASZI hónapokban megyeszerte ' községtakarítási akciókat, társadalmi munká­kat szerveznek, eltüntetik az utcákról a szemetet, a hulla­dékot. Hogy azután ismét to­vább gyűljön, gyűljön egészen a következő tavaszig. Köztu­dott pedig, hogy a rendet, tisztaságot sokkal egyszerűbb megőrizni. Nem arról van szó, hogy miért nem szervez­nek még több takarítási ak­ciót, hanem sokkal inkább ar­ról, miért nem tudunk véde­kezni a szemetelés ellen? Miért kerül újból és újból az utcára, az árokpartra és az erdőszélre a háztartási és egyéb hulladék, nem kis gon­dot okozva a helyi tanácsok­nak és népfrontbizottságok­nak is. A dabasi nagyközségi ta­nács már három évvel ezelőtt rendeletben szabályozta a köztisztasági feladatok meg­oldásának módjait, s költség- vetési üzemét jelölte ki a ház­tartásokban képződő szemét elszállítására és megsemmisí­tésére. Ezen túlmenően a köz­ségben működő vállalatok is szerződést köthetnek a költ­ségvetési üzemmel az ipari hulladék összegyűjtésére. Az üzem a község több mint há­romezer házából hetente egy alkalommal szállítja el a sze­metet, amiért házanként 288 forintot kell fizetniük a la­kóknak ,egy évben. Sokan nem tudják még Dabason, hogy azoknak az egyedülálló, idős embereknek, akiknek a jöve­delme nem éri el az 1500 fo­rintot, a tanács még ezt az összeget is elengedi. Nem tudták azonban meg­oldani még a közterületeken fölgyülemlő, a szemétszállító autókkal nem szállítható hulladék továbbítását. Ezért hirdetnek a népfront szerve­zésében minden márciusban lomtalanítási akciót a lakos­ság, a vállalatok és intézmé­nyek bevonásával. Ilyenkor a háztulajdonosok is kirakhat­ják az utcára a rossz kály­hát, tönkrement bútort és más nagy méretű hulladékot, lo­mot. Ezek elszállítását a költ­ségvetési üzem díjmentesen vállalja. Az idei tavaszi nagy- takarításban tizennégy válla­lat és intézmény 26 gépkocsi­ja, hét rakodógépe vett részt. Mindezek ellenére — s a szigorú pénzbírságok kiszabá­sának lehetősége mellett — újból és újból megjelenik a szemét az utcákon. Pedig ha valaki a szeméttelepre szállít­ja a hulladékot, nem kell fi­zetnie a lerakásért. Sokan en­nek ellenére a község félre­esőbb területein szórják le a szemetet. S nemésak a ház- tulajdonosok, de gyakran a vállalatok is. A közterülete­ken csúfoskodó szeméthalmok nem ritkán tartalmazzák a vállalat névjegyét is. Az ipa­ri hulladék elszállításának megszervezése a vállalat köte­lessége. LAKÓHELYÜNK tisztasága közös ügy. Ahogy senkinek nem mindegy, rendben van-e lakása, udvara, kertje, éppen úgy nem lehet közömbös a közvetlen környezet tisztasága sem. S ennek érdekében nem elég a társadalmi munkák idején lapátot fogni. Naponta kell óvnunk környezetünket, még akkor is, ha ez kevésbé látványos. A falvak, utcák, te­rek képe tanúsítja majd la­kóinak gondosságát. M. N. P. Gombó Pál 2^cnnep nem ideges D onner Tamás ült a karosszékben, egy cso­kor orgonát szagolgatott, és közben így jártak szabadjára engedett gondolatai: — Nem vagyok ideges, furcsa, hogy egyál­talán nem vagyok ideges, nem is tudom, miért vettem be egy Valeriánát, persze csak úgy szokásból. Miért is lennék ideges, ezen a nyavalyás napos, de szeles tavaszi délutánon? Talán a fiam miatt? Csináljon, amit akar! Ha már az istennek sem -hallgat rám. Hiába mondom neki, hogy fiam, a jövő a vállalkozásban van, csak úgy lehet pénzt keresni, ha az ember mer, aki mer,-az nyer. Most szépen kitanulod a pincér szakmát vagy az autószerelést vagy a sírkőfaragást, aztán neki egy önálló engedély­nek, éttermet bérelsz vagy motorbütykölő mű­helyt vagy a temető mellett nyitsz szobrászatot. Négy, mit négy, három év múlva meglesz mindened, lakás, kocsi, jöhet a feleség, gye­rek, 'nyaraló. De az élhetetlen mamlasz in­kább gépészmérnök akar lenni, tényleg mér­nök, nemcsak diplomás, hiába intem, óvom, hogy nézze meg, a többiek sem hülyék, hogy nem jelentkeznek éhenkórász értelmiséginek. A fiam Tniatt mégsem vagyok ideges, majd csak lesz valahogy, talán megjön az esze, nem a világ az az öt elveszett év, utána nyu­godtan kérvényezhet kisgépjavító kisiparosi kisiparengedélyt és akkor meglesz mindene. Milyeh szórakozott vagyok csak úgy szokásból bevettem egy Seduxent is, de minek? Minek, amikor a lányom miatt sem vagyok ideges. Mondom, én nem szólok bele az ő választásá­ba, de ha rám hallgat, egy nyugatnémethez, esetleg ausztrálhoz megy feleségül, kor nem számít, németben keresnek, ausztrálban min­den nyamvadt öreg pacáknak van legalább egy báránykondája, vagy hogy is hívják azt az izét, szóval egy tízezer főnyi juhnvája, ez a helyes kifejezés; Ö meg csak nem és nem, folyvást hozza fel ide a fiúkat, csupa tejfölös­szájú izompacsirta, legalább valamelyik kö­zépkorú vezetőkáder lenne. Ha pedig kérdem: mi lesz veled, Emese? — azt mondja, majd csak lesz valahogy. Valahogy, de hogy? Talán maid ide akar betelepíteni egy férjet, a Wes­selényi utcába, akkor aztán elesik havi há­romezer a harmadik szoba bérlőjétől. De én emiatt sem vagyok ideges, azt mon­dom, maja csaK lesz vaianogy, mindenese, re kirúgom a benot es teiajamom a laxast az iaegemorgalomnaK, dugóit valamit az intéző noneit es megiterem, csalt ausztrált vagy nyu­gatnémetet Kuiajon ide. Ha a lányom teiesé- >gui megy hozza, Kiadom a masiit szobát is, navi natezer meiieües, az már valami, nem is szóivá a csomagoitrol. Vajon hány Darany- boroundat ledet leiadni magyar nozzataito- zunait vámmentesen? Juj, veietienül beleha­raptam a Woxironna, peuig már így is nyu- gout vagyok és faj a fogam. Most meg nyu- godtabb leszek es még jobban tog fájni a tógám. Például egy nyaralóra Velencén, - ha arra költőm a plusz havi kilencezret is, fel­épül a mondj ük hat szoba hamar és akkor beroe adom az egeszet, addig majd ellakom itt a konyhában, persze, iia a íiam albérlet­ben tanul és a lanyomat elviszik Ausztráliá­ba. Onnan aztán évente hazajár, mint megbe­csült külioiui, és hoz egyet-mast, amit pénzzé lehet tenni. TovúDoa azért vagyok még ideges és vettem be ezt a Pulsotilt, hogy felélénküljek, ne le­gyek már olyan depresszív, hiszen nincs ne­kem semmi bajom, egészséges vagyok, mint a makk, csak azért szereztem be egy pajzsmi- rigy-elégtelenséget, hogy leszázalékoljanak, és így többet tudjak foglalkozni a kutyákkal. Sohasem hittem volna, hogy a tacskóknak lelkűk van. Most mondja meg a világ, Pomá- zon élnek, remek környezetben, a lovaglóis­kola mellett van a telek, rajta a kennel, mégis mindegyik depresszív, nem akarnak pi­tizni, nem megy az üzlet, kár volt létesíteni, ebből nem gazdagodom meg. Az a gyanúm, hogy kölcsönösen nem bírjuk egymást a ku­tyákkal, talán mert innen a Wesselényi utcá­ból nem tudom nekik kihordani a moslékot, a Jani bácsitól kapják, de talán éhezteti őket, mert ilyen ugatós, rosszkedvű kutyákat még nem láttam, azért nem veszik meg őket a pasasok. És ha eladnám az ebeket, gyorsan, bármi úron, és létesítenék egy angóranyúl- tenyészetet? Csak ne legyenek azok is bána­tosak, mert akkor elhull a szőrük. M indig másokért szenved az ember! — só­hajtott fel Donner Tamás, és egyszerre gondolt a fiára, lányára, a kutyákra és az esetleges nyulakra, meg a barátnőjére, aki részletesen már nem került sorra a gondola­taiban, mert csak annyi ideje volt, hogy beve­gyen egy Rausedylt és elaludt ültő helyében. Álmában főként élelmes volt, CB-sek egymás között Barátok és segítőtársak Egy korszerű szervezet formálódó keretei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents