Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

urmrx <á/)f V xMmap 1982. MÁJUS 19., SZERDA ■ Jogi tanácsok■ Az autópályán nagyobb a veszélyhelyzet ® Csak hatósági döntés után fizethető ki a tartásdíj G Milyen kereset vehető fi­gyelembe a baleseti járadék ■ Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Sok napfény, kevés kapás Zavartalan az ívás • • ..................• * J j llgpll :'r ;Ä! f ■ §Iplt fcM'Cí w ÉiÉi «ÉÉ ,/:vv — ' 1 Byi 1 i®*$*iSt Wi fe#r •• w ■ 1 £ f i I' A horgászoknak gyakran akadnak kibiceik, akik csak a kellemes kör* nyezet, a jó levegő miatt ülnek ki a stégekre és a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének megállapí­tásánál? Személyesen kerestek fel Gödöllőről, és hasonló kérdést tett fel telefonon Gáspár Já­nos Aszódról. A baleseti járadék és a bal­eseti rokkantsági nyugdíj ősz- szegének megállapításánál is azok a pénzbeli és természet­beni juttatások vehetők figye­lembe keresetként, mint az öregségi és a rokkantsági nyugdíjnál, amelyről nemré­gen írtunk. Eltérés, hogy az évi átlagszámítási időszak fi­gyelembevétele esetén azt a jutalmat és azt az év végi ré­szesedést veszik számításba, amelyet az évi átlagszámítási időszak alatt kifizettek. Nem vehető tehát számításba az egy évi átlagszámítási időszak után kitüntetés alapján adott jutalom sem. Az 1980 óta kifizetett juta­lom figyelembevételére vo­natkozó korlátozást a baleseti járadéknál éft a baleseti rok­kantsági nyugdíjnál is alkal­mazni kell. Ha az öregségi vögy rok­kantsági nyugdíjas üzemi bal­eset (foglalkozási betegség) következtében baleseti rok­kantsági nyugdíjra válik jogo­sulttá, a baleseti rokkantsági nyugdíjat * nem lehet alacso­nyabb átlagkereset . alapján megállapítani, mint amekkora átlagkereset az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíj össze­gének az alapját képezte. Az üzemi baleset alapján já­ró beleseti járadék és balese­ti rokkantsági nyugdíj össze­gét (a foglalkozási betegségnél nem) általában akkor is a fő­foglalkozásban elért kereset alapján kell megállapítani, ha a baleset a mellékfoglalkozás­ban vagy a másodállásban kö­vetkezett be. A mellékfoglal­kozásban elért keresetet a bal­eseti rokkantsági nyugdíj megállapításánál abban az esetben és úgy lehet a főfog­lalkozás keresetéhez hozzászá­mítani, mint az öregségi és a rokkantsági nyugdíj náL Olyan esetben, amikor a baleseti táppénzt a tényleges kereset helyett a jogszabály­ban meghatározott összeg alapján kell megállapítani, a baleseti járadékot és a balese­ti rokkantsági nyugdíj össze­gét is az ott említett összegek alapulvételével kell kiszámí­tani. • A KRESZ-ben előírtakat lehet-e úgy magyarázni, hogy I "Tíz NAP TI Rendeletéiből! A kisszövetkezetté éS" kis­vállalattá történő átalakulás esetén egyes pénzügyi kérdé­sek rendelkezéséről adott ki rendeletet a pénzügyminisz­ter, 13/1982. (IV. 26.) PM. szám alatt, amely a Magyar Közlöny 23. számában jelent meg. A gyermekgondozási segély­ről szóló 10/1982. (IV 16.) MT. számú rendelet végrehajtásá­ról ugyanitt jelent meg a 2/1982. (IV. 26.) SZOT-sza- bályzat. A talált dolgok tekintetében követendő eljárásról a 2/1982. (TK. 8.) MT TH számú rende­let rendelkezik, amely a Ta­nácsok Közlönye 8. számában jelent meg. A tanácsok szervezeti és működési szabályzatának fe­lülvizsgálatáról szóló 3/1980. MT TH számú utasítással közzétett irányelvek kiegészí­tése is ebben a Tanácsok Közlönyében jelent meg. A kereskedelemben beveze­tett új üzemeltetési formák ta­pasztalatairól és a további feladatokról a Kereskedelmi Értesítő 8. számában jelent meg fontos tájékoztató. A vállalati szervezeti rend­szer korszerűsítését szolgáló kezdeményező javaslatok ösz- szeállításához, a döntési eljá­ráshoz irányelvek jelentek meg a Kereskedelmi Értesítő 10. számában. az ún. „gumiparagrafus” alkal­mazásával, mindig a gépkocsi- vezető marasztalható el? Az idei szeszélyes időjárás miatt sokszor változott útvi­szonyok, illetve ezek figyel­men kívül hagyása, számos baleset előidézője volt. P. C.- né olvasónk március egyik reggelén az előírt maximalis seoességgel haladt az autópá­lyán, amikor az útburkolat felfagyása, az út síkossága mi­att megcsúszott, elvesztette uralmát a gépjármű felett és az árokba borult. Olvasónk az utat karbantartó vállalat ellen akar pert indítani, mert sze­rinte nem gondoskodott -"az* út megfelelő karbantartásáról, só­zásáról, s a hirtelen megválto­zott időjárás miatt a veszélyt jelző tábla kitételéről. Olva­sónk azt kérdezi, számíthat-e •pernyerésre, mível cascója nem volt, tetemes a kára. Jóslásokba természetesen nem bocsátkozhatunk és nem is vállalkozhatunk erre. Ol­vasónknak, mint régi autósnak is tudnia kell, hogy az autópá­lyán megengedett nagyobb se­besség folytán, szükségszerűen nagyobb a veszélyhelyzet is. Ezért az útviszonyok eseten­kénti kedvezőtlenné válása mind a közlekedésben részt vevőktől, mind pedig az út karbantartójától fokozott helytállást követel. Az említett időben számítani kellett vol­na az út síkosságára, és ehhez képest nyilvánvalóan túlzott volt a gépkocsi sebessége. Bár olvasónk hivatkozik az úthi­bába is — ez is közrejátszha­tott a baleset bekövetkeztében — és ezért elképzelhető, hogy per esetén szárrfíthat kármeg­osztásra. Teljes pernyerésre véleményünk szerint nem szá­míthat, mert nagyon jól idézi olvasónk azt a szigorú KRESZ- szabályt, hogy mindenkor* az út-, az időjárási és a látási vi­szonyoknak megfelelően kell megválasztani a gépkocsi se­bességét. Elmondása szerint olvasónk a gépkocsiját, nem ennek megfelelően vezette, r Magyarországon a szakszer- E vezetek Jogköre az utóbbi r években lényegesen tovább bo­ri vült. A Magyar Szocialista = Munkáspárt kezdeményezésére 1 1976-ban a szakszervezetek = egyetértési jogát — amely ko- i rabban a dolgozók és egyes E csoportjaik élet- és munkakö­ri rülményeivel kapcsolatos kér- | désekre vonatkozott — bizo- - nyos esetekben kiterjesztették S egyes személyekre is. így péi- | dóul azóta a személyi alapbé- = rek megállapításánál, a minisz- E téri vagy magasabb szintű ki- ! tüntetésekre történő javaslat- = nál, a vállalati lakástámoga- E tásnál, valamint a szociális = juttatásnál is ki kell kérni a = szakszervezetek egyetértését. = Ugyanez a jog érvényes a vál- E lalati szociális tervek elfoga- = dására is. Véleményezés^ , A szakszervezetek vélemé­nyezési joga gyakorlatilag azt jelenti, hogy az állami-gazda­sági vezetés köteles a szak- szervezetek véleményét is meghallgatni, mielőtt döntést hozna a dolgozók nagyobb csoportjait érintő munkajogi szabályok és a szakszervezet­tel együtt hozott intézkedések végrehajtásával kapcsolatban és sok más kérdésben. Ter­mészetesen a szakszervezetek bármilyen esetben megkérde­zésük nélkül is véleményt mondhatnak, különböző kérdé­sekben, de ez már inkább a javaslattételi jog területére tartozik. Fontos tudnivaló, hogy az állami, gazdasági ve­zetés ilyenkor nem köteles ugyan a szakszervezetek véle­ményét, javaslatát elfogadni, de azokra minden esetben írásbeli választ kell adni. Ez annál is fontosabb, mert ha a válasz nem kielégítő, és a szakszervezetek más intézke­dései sem vezetnek eredmény­re, lehetőség van a vétójog gyakorlására. A véleményezési és javaslat­nem volt elég körültekintő. Bizonyítás kéraése, hogy hir­telen vált-e síkossá az út és az sem lényegtelen, hogy az út karbantartasát az illetékes szerv elhanyagolta-e, illetve az adott időjárási viszonyok mellett szükséges lett volna-e az egyéb veszélyt jelző tábla kitétele. 9 Gyermektartásdíj annak jár, aki a gyermeket tényle­gesen eltartja. Egyik olvasónk panaszolta, hogy a munkáltató nem folyó­sította a gyermektartásdíjat, mert aki a pénz felvételére jo­gosult volt, a nagymama, meghalt.. A gyermek felnőtt korú, de ápolásra szorul, kü­lön gyámot azonban nem ren­deltek ki a részére. Egyéb-' ként szellemileg ép, egészsé­ges. A történethez hozzátarto­zik, hogy a gyermek anyja hosszabb idő óta külföldön él, apjától pedig rendszeresen vonta a vállalat a tartásdíjat és folyósította az eltartónak. Egyik alkalommal a gyermek nagynénje jelentkezett a vál­lalatnál és követelte az elma­radt tartásdíj kifizetését. A vállalat csak az eltartásra jo­gosult, vagy gyámja részére volt hajlandó a tartásdíjat megküldeni, illetve kifizetni. A vizsgáltat során derült ki, hogy a gyermek már több hó­napja külföldön él az anyjá­val — és úgy tűnik véglege­sen —, ezért kétségessé vált, hogy a tartásdíj megilleti-e a nagynénit. Emiatt a vállalat ellen pert indított. Kérdés: köteles-e a vállalat a tartásdíjat a nagynéninek — aki nem eltartó — kifizetni? Véleményünk, hogy Ejmíg a gyermek az országban tartóz­kodott, a levant tartásdíj őt megillette, mióta külföldön van, a nagynénjét nem illeti meg, mert a gyámhatóság ké­rése ellenére sem rendelte ki gyámnak. A tartásdíjat azon­ban továbbra is vonni kell az apától, de kifizetni csak ható­sági döntés után lehet. Dr. M. J. tételi jogkör természetesen nem jelenti azt, hogy a szak- szervezeteknek át kellene vál­lalniuk a gazdasági vezetés hatáskörét. De megfontolt ész­revételeikkel segíthetik a reá­lisabb döntések kialakítását, lehetővé válik, hogy a dolgo­zókat fokozott mértékben be­kapcsolják a munkahelyi ügyek intézésébe. Eljárást kezdeményezhet Ami a szakszervezetek el­lenőrzési jogát illeti, itt első­sorban a dolgozó élet- és munkakörülményeire vonatko­zó szabályok betartása kerül előtérbe. A szakszervezetek a termeléshez kapcsolódó ellen­őrzési jogot önállóan gyako­rolják, de ehhez a .gazdasági vezetők minden esetben köte­lesek segítséget adni, a szük­séges feltételeket megteremte­ni, okmányokat, adatokat ren­delkezésre bocsátani. Lényeges előírás, hogy a szakszerveze­teknek módjuk van javaslatot tenni az ellenőrzés során ész­lelt hiányosságok kiküszöbölé­sére, sőt — ha szükségesnek látják — eljárást is kezdemé­nyezhetnek a hiba elkövetői­vel szemben a megfelelő ha­tóságoknál. Abban az esetben, ha a vállalat jogtalan anyagi előnyre tett szert, a szakszer­vezetek gazdasági bírság ki­szabását is indítványozhatják. A szakszervezeti jogok gya­korlása elválaszthatatlan az üzemi demokrácia fejlesztésé­től. A Minisztertanács és a SZOT Elnöksége még 1977-ben együttes határozatot hozott az üzemi demokrácia egyes kér­déseiről. Ez egyebek között előírja, hogy a vállalatoknál ‘szervezett demokratikus fóru­mok megalakításának rendjét,! A közös vagyon A napokban egyik ismerő söm előrelátó férjére panasz­kodott. Húsz éve házasok. Együttélésük első percétől mind a mai napig dolgozik az asszony is. Igaz, jóval kisebb a keresete, mint autószerelő férjének, de ha tehette, külön­munkát is vállalt, no meg min­den fillérnek megnézte a he­lyét. így aztán a hosszú idő alatt szépért gyarapodtak. A nőnek eszébe se jutott, hogy saját zsebre dolgozzon. Ezért (jogosan) éktelen haragra gerjedt, amikor tudomást szer­zett ügyes férje befektetéséről. Mintha a legtermészetesebb dologról számolna be, úgy említette feleségének, hogy vett egy kis nyaralót a Duna mellett, de ezt csak a sajátjá­nak tekinti, úgy Is készítette el az adásvételi szerződést. Nem vitathatom, hogy ennyi különvagyon megilleti őt, hi­szen mindig is többet keresett, mint én — mondta a férjem. És az én takarékosságom, a háromműszakos látás-futásom^ a rengeteg házimunkám, amit mindig egyedül kellett csinál­nom, azt ki fogja honorálni? — szegezte nekem a kérdést az asszony. Sajnos, esete nem egyedül­álló. Ezért érdemes beszélni róla. A Családjogi törvény értel­mében a házassági életközös­ség alatt szerzett vagyontár­gyak — a különvagyon tár­gyait kivéve — a házastársak osztatlan közös tulajdonába kerülnek, akár egyenként, akár közösen szerezték azokat. Ebből következik: ha az ingat­lan megszerzésére vonatkozó adásvételi szerződést csak az egyik házastárs kötötte, a tör­vény rendelkezése alapján a másik házastárs is tulajdono­sa lesz az ingatlannak. Ha ilyenkor a másik házastárs (akit a szerződéskötésből ki­hagytak). kéri, hogy őt szin­tén tulajdonosként tüntessék fel az ingatlannyilvántartás­ban, ezt az egyezségüket nem is kell közokiratba foglalni. Elegendő az, ha a szerződést egyedül kötő házastárs hozzá­járul ahhoz, hogy a tulajdon­jogot a másik javára is beje­gyezzék. Egyébként a telek­könyvi bejegyzés tűrésére a bíróság is kötelezheti. Dr. Kertész Éva működésének szabályait — természetesen a jogszabályok keretei között és a helyi kö­rülmények figyelembevételével — a szakszervezet vállalati szervével egyetértésben, szer­vezeti és működési szabályzat­ban (ügyrendben) kell megha­tározni'. Ezeket a fórumokat az eléjük terjesztett kérdésekben véleményezési és javaslattételi jog, illetve bizönyos témakö­rökben az állásfoglalás, a dön­tés és az ellenőrzés joga illeti meg. így például a vállalati szakszervezeti tanács és a bi­zalmi testület együttes ülése állást foglal az évenkénti bér- fejlesztés felhasználásának főbb elveiről és arányairól, Valamint a részesedési és a jóíéíi kulturális alap feloszlá­sáról. Ezt a jogát gyakorolta a közelmúltban az Országos Bányagépgyártó Vállalat bi­zalmi testületé, amely nem fo­gadta el a gazdasági vezetés bérfejlesztési koncepcióját. Egyetértésének hiányában a vezérigazgatónak új, immár kétváltozatos javaslatot kellett előterjesztenie, míg létrejöhe­tett a szakszervezettel a meg­egyezés. Kollektív szerződés A szakszervezet döntési jog­körébe tartozik a kollektív szerződés megkötése, s az en­nek végrehajtásáról szóló 'évenkénti értékelés elfogadá­sa, illetve a módosítás, a vál­lalati szociális terv kialakítá­sa, továbbá' a szociális és kul­turális alapok felhasználásá­nak meghatározása. A szak- szervezeti testületek vélemé­nyezik a középtávú és éves vállalati terveket, valamint ezzel együtt a vállalati gazda­sági vezetők éves tevékenysé­gét. Deák András Haj, ha a halak is úgy érté­kelnék a jó időt, mint a hor­gászok! — sóhajtozott néhány sporttársunk a hét bégén a bot innenső végén.' Az ellenkező oldalon — a horgok közelében — azonban alig-alig volt ta­pasztalható mozgolódás. Pedig hajnalonként, napszámakor, főleg a sekély öblökben, a nádfalak előtt nagy mostaná­ban a ribillió. Megkezdődött, s talán zavartalanul folytatódhat az ívás ... Megelőzés Reméljük, hogy zavartala­nul, hiszen ilyenkor, sajnos, évről évre megjelennek az orvhorgászok, a bottal, holmi szigonyíélével, sőt légfegyver­rel felszerelkezett tolvajon. Ma már a MOHOSZ szakemberei, sok egyesület vezetői is in­kább hajlanak arra, hogy a helyi körülmények mérlegeié-, sével kíméíeti területet jelöl­nek ki a nászukra készüiő pontyok védelmére mint hogy teljes és általános tilalommal korlátozzák a horgászok lehe­tőségeit. Ezért is, még nagyobb most az ellenőrzés szerepe. S természetesen a megelőzésé... Korlátozás A Ceglédi HE vezetősége úgy döntött, hogy az egyesület vizein május 29-én, reggel 6 óráig ponlyfpgási tilalmat ren­del el, tekintettel arra, hogy addig a betegségek megelőzé­se érdekében a halakat gyógy­szeres takarmánnyal etetik. A tilalom alatt a tavakon csak rablóhalakra lehet horgászni, s szünetel a napijegykiadás is. Ügyeskedők Nagyon változó volt eddig a tavaszi időjárás, változó volt a horgászszerencse is. Akadtak napok, mikor csaknem min­denki duzzadó szákkal indul­hatott haza, de volt olyan hét­vége, hogy rezduletlen maradt a zsinór, a kukorica akár meg is penészedhetett rajta ... Aki figyel, próbálkozik, annak nem kell bizonygatni, akadták sporttársak, akik még a halott­nak látszó vízből is „kierősza­Nincs pontylilalom a Gyömrői Dolgozók HE taván sem. Haraszti Attila bárkájában máris két más­fél kiló körüli potyka raboskodik. Erdősi Ágnes felvételei kolták a halat. Nincsenek tit­kaik: ahol nem akadós a víz­fenék, s nincsenek rekordlis- tás aranyhasúak, ott 24-es, de legfeljebb 30-as zsinórral, ap­ró horoggal horgásznak. A csali egyetlen szem kukorica, apró pufóka, trágyagiliszta vagy gyurma . lehet. Persze könnyen felveheti ezt a keszeg is, de úgy is csak akkor fér hozzá, ha nincs ponty a közel­ben. Lesz létra Több olvasónk érdeklődött, hol lehet vásárolni szerelék­tároló műanyag létrát. Mivel eddig hiába keresték, külföld­ről kellett drága pénzért be­szerezni. Vajon miért nem le­het nálunk ilyen egyszerű esz­közt kapni? — kérdeztük Ágh Károly tói, a HOKÉV igazgató­jától. — Valóban, a hazai üzletek­ben sehol nem lehet vásárolni szereléktároló létrát, pedig a versenysport iránt érdeklődők a megmondhatói, milyen fon­tos szerelési tárgy ez — kap­tuk a választ. — Gépünk, ame­lyen gyártjuk, éppen hogy csak ki tudja elégíteni a saját igé­nyeinket, mi ugyanis kész, fel- szerelékezett létrákat készí­tünk. de rövidesen korszerű­sítjük, s ezzel megnöveljük a kapacitását. így várhatóan jövőre már mindenki hozzá­juthat a létrához a hazai bol­tokban is. Szakadás Az egyik tavunkon a hét vé­gén furcsa jelenetek játszódtak le. Egy-egy szakaszon külön­böző időpontokban két-három egymás mellett ülő horgásznak is egyszerrk volt kapása a fe- nekező szerelésén. — Igazi, szép, lassú emelés, biztos, hogy a legjobbkor vág­tam be — morgolódtak többen is, mikor mégis üresen húzták ki horgaikat. Aztán a túlolda­li sporttársak ugyanígy jártak. A rejtély, amelynek okát sejteni azért lehetett, másnap oldódott meg, amikor valaki egy két és fél kilós potykát fo­gott úgy, hogy a zsinórjára egy másik leszákadt zsinór te- keredett, s annak horgán fi­cánkolt a pikkelyes. Tanulság: sokan még min­dig nem cserélték le régi, el­évült, kifáradt zsinórjaikat Egy-egy dobás után gyakran puskalövésszerű durranással szakad le az élőké, s repül, ön­állósítva magát. S ez még a jobbik eset, de ugye hallottunk már olyan fohászt, ami a be­vágás utáni szakadást követi. Hát megéri? Csapatbajnokság Az idei megyei horgász csa­patbajnokságot július 4-én, vasárnap rendezik meg a cse­peli versenypályán. Az intéző- bizottság — címe Szigetszent- miklósK Május 1. sétány 9. — csak a június 1-ig beérkező előzetes nevezéseket veszi fi­gyelembe. Ezt követően vala­mennyi egyesületnek, amely jelezte részvételi szándékát, írásban pontos tájékoztatást adnak a verseny feltételeiről. Furucz Zoltán — Vereszki János Bővült a szakszervezetek szerepköre Beleszólás és ellenőrzés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents