Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-16 / 113. szám

xJCu$(Si) 1982. MÁJUS 16.. VASÁRNAP \A hét TiTTFFöuTinTTíTDTsTi Változatlan helyzet a feszültséggócokon Taktikázás „START'-ügyben—London ágyúnaszáddiplomáciája Holtponton Kairó és Tel Aviv tárgyalásai A hét világpolitikai esemé­nyeit ezúttal leginkább az jel­lemezte, hogy azokon a fe­szültséggócokon. amelyek az érdeklődés középpontjában vannak, új kezdeményezések nem enyhítették a helyzetet. Bár elhangzottak nyugati részről megnyilatkozások, prog­ramadó beszédek, ezekből azonban hiányoztak a realitá­sokat figyelembe vevő elemek. HOGYAN FOGADJAK REA- GAN JAVASLATAIT? ______ Az amerikai elnök beszédét A Fehér Ház úgy igyekezett népszerűsíteni, hogy az állító­lag alapvető jellegű lenne a rakéta-nukleáris leszerelés szempontjából. Eddig — hang­zott a hivatalos hírverés — a korábbi amerikai elnökök ott követték el a hibát, hogy ..óva­toskodó magatartást tanúsí­tottak" a hadászati támadó fegyverek csökkentésében, s „nem radikális leszerelési ja­vaslatokat” fogalmaztak meg. E washingtoni magyarázat sze­rint ezért kellett a SALT szót is megváltoztatni az amerikai szóhasználatban, és módosíta­ni a START kifejezésre. Ez az új szerződéstervezet angol­nyelvű rövidítésén kívül, egy­úttal — mint rámutattak — jelképes is. Hiszen indítást, kezdést is jelent — úgymond — nem véletlenül. Így akarja ■ Reagan-kormányzat nyilván­valóvá tenni, hogy a washing­toni leszerelési politikában „valami új” kezdődik el, s sze­retné. ha ezt a törekvését a másik oldalon is kedvezően fo­gadnák — hangzott az érvelés. Reagan korábban már a kö- zéphatótávolságú rakétanuk­leáris fegyverrendszerek tekin­tetében „ízelítőt” adott, hogy mit is ért tulajdonképpen Washington az „új megközelí­tés” alatt. Nevezetesen azt, hogy a Szovjetunió egyolda­lúan leszerelje európai terü­letén telepített rakétafegyve­reit, miközben érintetlenül megmarad a NATO hasonló fegyverrendszer-arzenálja. Rea- gannek. ezt az általa „nulla­megoldásnak” nevezett terve­zetét. annak idején számos ol­dalról érték heves bírálatok, s rámutattak, hogy végrehaj­tása esetén a középhatótávol­ságú rakéta-nukleáris rendsze­rek jelenlegi megközelítően ki­alakult egyensúlya o NATO nyomasztó túlsúlyává billenne át. s veszélyeztetné a békét és biztonságot Európában. Reagan jelenlegi START-ter- vezetét hasonlóképpen az egy­oldalúság jellemzi. A hadásza­ti támadó fegyverrendszerek tekintetében is megközelítően egyensúly van a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, vagyis a csökkentésnek egyen­lőnek kell lennie. Hiszen csakis így érhető el a cél: a kölcsönös biztonsági érdekek tiszteletben tartása oly módon, hogy a fegy­verzetek további fejlesztését befagyasztják és a már meg­levő tömegpusztító arzenált csökkentik. Majd a kölcsönös biztonságot szavatoló egyen­súlyt úgy tartják fenn. hogy to­vábbi kétoldalú csökkentések­kel haladnak előre. Ez volt a SALT-egyezmények eddigi út­ja. MIBEN NYILVÁNUL MEG AZ EGYOLDALÚSÁG? Szovjet részről nem egyszer hangsúlyozták, hogy készek arra is, hogy gyorsabban ha­ladjanak a legpusztítóbb nuk­leáris fegyverek leszerelésének útján. A Reagan-kormányzat alapállását azonban a gyakor­latban nem ez jellemezte. Wa­shington vitatta, hogy egyen­súlyi helyzet van ezekben a fegyverfajtákban. Azt állítot­ta, hogy az amerikai hadiipar­nak előbb olyan új nukleáris­rakétarendszereket kell a Pentagon rendelkezésére bo­csátania. hogy Washington az „erő helyzetéből” tárgyalhas­son a Szovjetunióval. Ezért ha­logatták amerikai részről azt, hogy a „START”-tárgya1ások megkezdődjenek. Nem Reá­Argentin katonák tüzelőállásban Port Stanley (Porto Argentino), a Falkland- (Malvin-) szigetek fővárosa közelében ganen múlt, hogy most mégis kénytelen volt módosítani ezen a negatív állásponton, s még mielőtt az új fegyverrendsze­rek — amelyekre a megrende­léseket már megtették — had­rendbe állnának, kifejezze haj­landóságát a Szovjetunióval való tárgyalásokra. Csakhogy ezek az új fegy­verrendszerek csakúgy hiá­nyoztak az elnök csökkentési javaslatából, mint azok, ame­lyekben az Egyesült Államok­nak jelenleg is fölénye van. Reagan sajátos módon a szá­razföldi telepítésű rakétákat kívánja elsőnek csökkenteni, nyilván azért, mert a Szovjet­uniónak —, mint az elnök ja­vaslatának nyugati bírálói meg­írták — nagyrészt ilyenekből tevődik össze hadászati táma­dó fegyverzete. Ugyanakkor -r- ínint rámutatnák — Washing­ton ugyanezeket a rendszere­ket részben tengeralattjárókon és hajókon, részben pedig nagy hatósugarú repülőgépe­ken helyezte el. Ezekről pedig az elnöki javaslat egyetlen szét sem ejt. Vagyis a cél világos: Amerikának kedvező, egyolda­lú csökkentést elérni, megvál­toztatva ezzel a jelenlegi erő- egyensúlyt. Világos, hogy a Szovjetunió a szocialista kö­zösség biztonságának veszélyez­tetése nélkül, nem bocsátkoz­hat ilyen alapállású tárgyalá­sokba. Vagyis ezek a javasla­tok a Szovjetunió számára el­fogadhatatlanok. Több nyugati kommentátor megjegyzi a fen­tiek nyomán: a Fehér Ház na­gyon is tudatában volt en­nek. s ezért indítványai nem is „Moszkvának, hanem a nyu­gati közvéleménynek szóltak, amely aggódik a Washington által meghirdetett új fegyver­kezési verseny miatt. A Rea­gan-kormányzat nyilvánvalóan szeretne olyan látszatot terem­teni a START-tárgyalásokra való állítólagos készségével, hogy „nem rajta múlik” az, hogy a világon tovább halmo­zódnak a rakétanukleáris- fegyverrendszerek.,. MILYEN FEJLEMÉNYEK KÖVETKEZTEK BE A FALK­LAND (MALVIN)-VÁLSÁG- BAN? _____________________ Eg ész héten tárgyalások zaj­lottak New Yorkban. Többször hangzottak el derülátó meg­nyilatkozások az álláspontok valamelyes közeledéséről, ki­sebb engedményekről. De az is bizonyossá vált. hogy a fő kérdésekben, például a szige­tek birtoklását illetően hom­lokegyenest ellenkezőek az ál­láspontok. A hét végén a helyzet fe­szültebbé vált. A brit hadügy­miniszter csütörtöki megnyi­latkozása a parlament előtt ti­pikusan olyan beszéd volt, amelyet korábban az ágyu- naszád-diplomácia címszóhoz soroltak. Nőtt hadügyminisz­ter kijelentette: Angliát „nem lehet megalázni”, s bár a tár­gyalásos rendezést kutatja, de ennek vannak „határai”. Nőtt nem zárta ki. hogy ha a brit kormány elveszti türelmét, s esetleg nem habozik, hogy ka­tonai megoldáshoz folyamo i- jon. Ehhez Angliának megvan a kellő ereje — jelentette ki. Ugyanezt fejtegette eddigi leg­keményebb nyilatkozatában Thatcher miniszterelnök-a.sz- szony is. S a hírmagyarázók e vonalba sorolják azt a tényt is. hogy hazarendelték New York­ból „hétvégi konzultációra” Nagy-Britannia ENSZ-nagykö- vetét és vele együtt a brit dip­lomácia washingtoni vezetőjét. A hivatalos London — mi­közben cáfolja, hogy mindez a tárgyalások megszakításával lenne egyenlő — azt nem ta­gadja. hogy a legkülönbözőbb katonai megoldásokat fontol­gatják. Ezek között szerepel a Falkland- (Malvin)-szigetek blokádjának erősítése, s az, hogy „kiéheztessék” és így kényszerítsék megadásra a szi­geteket elfoglalva tartó argen­tin csapatokat. Túl ezen nem került még le a londoni napi­rendről az a javaslat sem, hogy bombázzák az argentin száraz­földi repülőtereket, ahonnan a dél-amerikaí ország katonai repülőgépei bevetésre indul­hatnak a brit flottaegységek el­len. Mind többet beszélnek ar­ról is, hogy a Falkland-szige- tek ellen az elkövetkező na­pokban megindul az angol in­vázió. s London célja legalább az, hogy a két sziget közül az egyiket elfoglalhassa. Ez — mint megjegyzik — kedvezőbb pozíciókat jelentene Anglia számára az eljövendő tárgya­lásokon. Mindenesetre nem a békés rendezés irányába hatott az a brit döntés, amellyel parancsot adtak pénteken a Falkland- szigetek fővárosában a repülő­tér bombázására... MIÉRT KERÜLTEK HOLT­PONTRA AZ IZRAELI- EGYIPTOMI TÁRGYALÁ­SOK? _________________ Mu barak egyiptomi elnök a héten is több diplomáciai lé­pést tett, hogy javítsa orszá­gának megromlott viszonyát a többi arab állammal. Ezt ke­resztezi, Izraelnek az a követe­lése. hogy a Camp David-i kü­lönbéke folyományaként zajló tárgyalások csúcsszintű meg­beszéléseinek egy részét Jeru­zsálemben tartsák, amelyet Tel Aviv törvénytelenül, az ENSZ tiltó határozata ellenére fővá­rosává nyilvánított. Mubarak megtagadta, hogy ilyen hely­színnel folytatódjék az egyip­tomi—izraeli eszmecsere, tgy jelenleg az amerikai diplomá­cia nagy ingerültségére, holt­pont alakult ki az ügyben. Washington közvetítési kísér­letei eddig kudarccal jártak. Ezeket magas szinten folytat­ják. amikor Begin miniszterel­nök a közeljövőben „nem hi­vatalos látogatásra” az Egye­sült Államokba érkezik, s fo­gadja a tervek szerint Reagan elnök is. Az izraeli makacsság és hajthatatlknság egyik mozga­tója — hírmagyarázók vélemé­nye szerint — az, hogy e dip­lomáciai csatározással terelje el a figyelmet libanoni beavat­kozási szándékairól. Olyan helyzetben, amikor Libanon­ban egymással viszálykodó fegyveres csoportok bonyolód­nak harci cselekményekbe. Tel Aviv a maga javára akarja kamatoztatni a zavart. Árkus István Belgrad Alakuló ülés Belgrádban szombaton meg­tartotta alakuló ülését a múlt hónapban megválasztott, új jugoszláv nemzetgyűlés. Az ülésen a parlament elnö­kévé egyéves megbízatási idő­re az 56 éves Riaf Dizdarevi- cset, a bosznia-hercegovinai köztársasági elnökség eddigi elnökét, alelnökévé pedig Mito Micajkovot, a makedón köz- társasági képviselőház volt al- elnökét választották meg. ENSZ Két dokumentum Szombatra virradóra befe­jezte munkáját New Yorkban az , ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési üléssza­kát előkészítő bizottság. A június 7-től július 9-lg tartó leszerelési ülésszaknak a bizottság elfogadására ajánlott két alapvető dokumentumot. Az egyik egy átfogó leszerelési programot tartalmaz, a másik összegez minden egyéb problé­mát és döntést. A közgyűlés második rend­kívüli leszerelési ülésszakának 14 pontból álló napirendter­vezetén kiemelkedő helyet fog­lal el az általános vita a nuk­leáris háború veszélyének el­hárításáról. Az előkészítő bi­zottság javasolta továbbá, hogy a rendkívüli ülésszak megnyi­tásakor hirdessenek meg vi­lágméretű kampányt a lesze­relésért. Folyik a munka az űrkomplexumon Jói működnek a berendezések Anatolij Berezovoj és Va- lentyin Lebegyev, a Szaljut—7 —Szojuz T—5 űrkomlexum lakói szombaton befejezték szállítóűrhajójuknak, a Szojuz T—5-nek konzerválását, s a repülési programnak megfele­lően hozzáláttak az űrállomás berendezéseinek üzembe he­lyezéséhez. Beszámolójuk és a műsze­rek szolgáltatta telemetrikus adatok szerint a Szaljut—7 fe­délzeti berendezései rendelte­tésszerűen működnek. Az űr­állomás lakóhelyiségeiben a hőmérséklet 20 Celsius-fok, a légnyomás 840 higanymillimé­ter. A két űrhajós egészségi állapota és közérzete jó. Szer­vezetük megfelelően alkal­mazkodik a súlytalanság kö­rülményeihez. A Szaljut—7—Szojuz T—5 űrkomplexum ellipszis ala­kú pályán kering a föl4 körül. Á pályának a föld felszínétől számított legna­gyobb távolsága 360 kilo­méter, legkisebb távolsá­ga pedig 343 kilométer. A pá­lya síkja az egyenlítő síkjával 51,6 fokos szöget zár btt. Az űrkomplexum 91,3 perc alatt tesz meg egy fordulatot a fölei körül. Intézkedések Lengyelországban Eljárás rendzavarok ellen Lengyelországban, mint is­meretes, május 13-ra a nyuga­ti felforgató központok támo­gatásával sztrájkokat és egyéb tömeges tiltakozó akciókat hir­detett meg a működésében felfüggesztett Szolidaritás szer­vezet néhány, illegalitásban te­vékenykedő csoportja. Orszá­gos viszonylatban az akció gyakorlatilag kudarcot vallott, a munkásság, a lakosság túl­nyomó többsége nem reagált a felhívásokra. A rendfenntartó erők 636 személyt vettek őrizetbe, közü­lük 569-et a közrend megzava­rásáért, 67-et pedig azért, Kevés sikerrel kecsegtet a közvetítés Újabb brit bombatámadás s Szombaton hajnalban ^ Londonban és Buenos $ Airesben bejelentették, ^ hogy pénteken, helyi Idő § szerint a reggeli órákban a § brit flottacsoportosításhoz S tartozó Harrier gépek is- $ mét bombázták a Falkland- ^ (Malvin-) szigetek fővárosá- í nak repülőterét. Két nap óta ez az első har­ci cselekmény a szigetek kö­rül, amelyről hír érkezett. Az argentin főparancsnokság közleménye szerint a légvé­delmi tűz elűzte a támadókat. Ugyancsak az argentin főpa­rancsnokság közölte, hogy a május 2-án elsüllyesztett cir­káló, a „Belgrano tábornok” 790 kimentett tengerésze kö­zül 20 azóta meghalt és, hogy a hadihajó legénységének 301 tagját eltűntnek nyilvánítják. A brit kormány konzultá­cióra hazarendelte washing­toni és ENSZ-beli nagyköve­tét. A közvetitő akciót irányi­tó Javier Perez De Cuellar ENSZ-főtitkár bizakodó hang­nemben tájékoztatta a Biz­tonsági Tanács tagjait eddigi erőfeszítései eredményeiről, de hozzátette, hogy „az idő nem a békének dolgozik". A brit külügyminisztérium a szovjet kormánynak arra az állásfoglalására, hogy a Falkland-szigetek köré vont „kizárásos övezet” ellentétes a tengerhajózási joggal, úgy reagált, hogy felidézte az ENSZ-alapokmány 51., úgy­nevezett önvédelmi cikkelyét és közölte, hogy a moszkvai brit nagykövetnek átadott jegyzéket „tanulmányozzák”. mert minden áron tiltakozó akciókat akartak szervezni. 43 személyt internáltak. A rendőrök a helyszínen el* vették a jogosítványt 50 olyan gépkocsivezetőtől, akik Varsó egyik közlekedési csomópont­ján csütörtökön délben akadá­lyozni próbálták a forgalmat. 176 gépkocsi vehetője ellen szabálysértési eljárás indul. Az ország üzemeiben, ahol egyébként rendben folyt a munka, a vállalatvezetők fo­gy eimileg felelősségre vonták azokat, akik különösen aktí­van próbálták sztrájkra rá­venni kollégáikat. A felelős­ségié vonás egyes esetekben a munkahelyről való azonnali elbocsátást jelentette. ★ A lengyel egyetemek és fő­iskolák diákságának helyzeté­ről, magatartásáról tanácskoz­tak Varsóban a felsőoktatási intézmények rektorai. Sajná­lattal állaoltották meg, hogy a május elején lezajlott"' utcai rendzavarásokban részt vettek az egyetemek és. főiskolák hall­gatóinak, sőt ftanáraikiják egyes felelőtlen csbportjai isij Rámutattak, hogy az egyete­meknek és főiskoláknál^ a szükségállapot idejére vonat­kozó működési szabályzatát mindenképpen be kell tartani, és indokolt esetekben alkal­mazni kell a törvényes szank­ciókat. Az osztrák államszerződés évfordulóján Béketüntetés volt Bécsben Az osztrák államszerződés aláírásának 27. évfordulóján — szombaton — évtizedek óta nem látott méretű béketünte­tés színhelye volt az osztrák főváros. A több tízezer részt­vevő 130 politikai és társadal­Mitterrand nyilatkozata Hamburgban Helytelen a gazdasági blokád „Ha azt mondják nekünk, hogy helytelen kereskednünk a Szovjetunióval, mi és a (nyu- gat-)németek, azt válaszoljuk, hogy nem vagyunk velük hadi­állapotban. Miért kellene úgy reagálnunk, mintha háború­ban lennénk? A gazdasági blokád háborús cselekmény” — mondotta a hamburgi ke­reskedelmi kamara előtt Francois Mitterrand francia elnök, aki ez alkalommal ta­lán a legélesebb formában utasította vissza az Egyesült Államok politikai diktátumát. „Nem fogjuk megengedni, hogy bárki is beleszóljon más országokkal Való kapcsola­tainkba, akkor sem, ha nem értünk egyet a lengyelországi fejleményekkel” — mondotta másfélórás beszédében a fran­cia államfő. Mitterrand egyébként ba­rátságát hangoztatta az Egye­sült Államok iránt és ismét teljes egyetértését fejezte ki az amerikai fegyverkezéssel, mert véleménye szerint „a Szovjetunió katonai fölényben van Európában, amit ki kell egyenlíteni”. Meleg szavakkal méltatta az NSZK és Francia- ország együttműködését, a legtöbb kérdésben való szin­te azonos felfogását. Francia és nyugatnémet forrásból származó értesülé­sek szerint Schmidt kancellár és Mitterrand elnök pénteki tanácskozásán a Közös Piac belső gazdasági vitái és a falklandi válság szerepeltek kiemelt helyen. mi szervezet felhívását követ­te, amikor a főváros különbö­ző pontjain gyülekezve fegyel­mezett sorokban elindult a bécsi városháza előtti tér felé. A 2. köztársaság eddigi leg­nagyobb béketüntetésének elő­készítésében részt vettek az Osztrák Kommunista Párt, a baloldali szakszervezeti blokk, az Osztrák Szocialista Párt kü­lönböző tagszervezetei és ifjú­sági szárnyai, más polgári pártok fiatal szervezetei, egye­temi diákszervezetek és sók más haladó csoportosulás. Az atomháború megakadályozá­sáért, az egyre képtelenebb iramú fegyverkezési verseny feltartóztatásáért, valamint a Nyugaton és Keleten egyaránt végrehajtandó leszerelés elő­mozdításáért megrendezett bécsi tömegtüntetés rendben, rendbontás nélkül zajlott lé. Haig Athénban tárgyal Számos vitás probléma Hűvösnek nevezhető légkör­ben kezdődtek meg szombaton Alexander Haig amerikai kül­ügyminiszter és Andreasz Pa­pandreu görög kormányfő tár­gyalásai a görög fővárosban. A görög sajtó „kulcsfontos­ságúnak” nevezte a jelenlegi amerikai—görög tárgyalásokat mert azok napirendjén szinte minden olyan nagy kérdés szerepel, amelyet a hét hónap­ja hatalomra jutott szocialista párti kormányzat másképpen kíván megoldani, mint a jobb­oldali Oj Demokrácia — a ta­valy vereséget szenvedett párt Görög részről felvetik Hai,e külügyminiszternek az ameri- , kai támaszpontok kérdését, a | görög—török viszonyt és a cip­rusi kérdést. A tárgyalásokra mindkét fél más-más okból választotta meg ezt az időpontot. Hétfőn Luxemburgban kezdődik a NATO külügyminiszteri érte­kezlete. Haig szeretné, ha ez­úttal Görögország nem de­monstrálná feltú-ően különvé­leményét olyan fontos kérdé­sekben, mint a kelet—nyugati viszony, a Szovjetunióval fenn­tartott kapcsolatok. Görög részről pedig — híven a szo­cialista párti kormány eddig folytatott „kis lépések” politi­kájához — talán ennek fejé­ben szeretnének haladást elér­ni a függő kérdésekben.

Next

/
Thumbnails
Contents