Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-16 / 113. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ME&Ym AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjÁ XXVI. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM Ara: 1,40 forint 1982. MÄJUS 16., VASÁRNAP Kodály-évforduló Ünnepség Gaiphévízen Távközlési világnap Az alapítás emlékére Nagy Sándorné, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezető* helyettese ünnepi beszédét mondja távközlés jelentősége mutat­kozik meg abban is, hogy az ENSZ közgyűlése az 1983-as évet a távközlés évének nyil­vánította. A XIV. távközlési világnap alkalmából Mohamed Mili, az egyesület főtitkára üzenetet intézett a tagországokhoz, melyben kifejtette: elengedhe­tetlenül szükséges az országok közötti együttműködés ahhoz, hogy a távközlési világhálózat kifogástalanul működjön. Ez az együttműködés is lehetővé teszi, hogy a jövőben a világ népei közelebb kerüljenek egymáshoz. $ Az Építők Székházában szombaton rendezték meg az újítók és feltalálók V. országos tanácskozását, ahol 600 küldött részvé­telével vitattál« meg a mozgalom eredményeit, gondjait, a to­vábbi fejlődés lehetséges módozatait. A küldötteket a vállalatok, szövetkezetek, intézmények újítóinak, feltalálóinak tanácskozásán választották, mégpedig az élenjárók közül; a 600 küldött eddig együttvéve csaknem tízezer hasznosított újítással és 500 talál­mánnyal gyarapította vállalatát, a népgazdaságot. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, ott voltak a minisztériumok, társa­dalmi szervezetek képviselői. A tanácskozást Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg, majd Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal el­nöke mondott előadói beszédet. Pusztai Gyula beszéde után Gál László, a SZOT főtitkár- helyettese mondott korreferátumot. Ezt követően megkezdődött a vita. Az Országos Találmányi Hi­vatal elnöke adatokkal illuszt­rálta az újítómozgalom jelen­tős fejlődését: az V. ötéves tervidőszakban csaknem meg­Kommunista műszak a DKV-ban Szorgos munka mindenütt fi Tegnap délelőtt Százhalom- v battán, a Dunai Kőolajipari S Vállalatnál kommunista mű- S szakot tartottak a nagyüzem § kollektívái. Az Országos Kör- § nyezetvédelmi Hivatal és a SZOT elnökségének kezdemé- § nyezésére a műszakban részt s vevők a munkahely rendjéért, S tisztaságáért, valamint a város $ szépítéséért is dolgoztak. A szombaton munkába ér­kezők többsége — mintegy 1400 dolgozó — az üzemben szorgoskodott, így például a termelési főosztály, valamint a karbantartás munkásai a ter­vezett nagyjavítási munkála­tokat végezte. Közel háromszázan a város különböző pontjain tevékeny­kedtek: a termelési főmér­nökség és az energiafőosztály dolgozói a csónakházban sze­reltek és javítottak, a beruhá­zási és a fejlesztési főosztály kollektívái a Ságvári sétányon járdát építettek, míg mások a városi strand építésének ese­dékes munkálataiban hasz­nosították magukat. A reggel 7 órától délután 2-ig tartó rendkívüli műszak bevételének — pontosabban munkabérének — egy jelentős részét a vállalat szociális és kulturális intézményeinek fej­lesztésére fordítják. Ezenkí­vül 25 ezer forintot a szolida­ritási alap számlájára utalnak át. kétszereződött, 3,6 milliárd fo­rintra emelkedett az újítások pénzben mért eredménye, az újítóknak 216 millió forintot fizettek ki, ami szintén csak­nem duplája az előző ötéves tervidőszakban kifizetett ösz- szegnek. Hasonló arányban nőtt a találmányok száma és értéke is: öt év alatt 16 mil­liárd forint hasznot hoztak a feltalálók az országnak, a ta­lálmányi díj pedig elérte az 1,1 milliárd forintot. Mindez azonban nem jelen­ti azt, hogy az újítói és felta lálói mozgalomban rejlő lehe­tőségeket most már kihasznál­ná az. ország. Ellenkezőleg: a mozgalomban a lehetségesnél jóval kevesebben vesznek részt, sőt. egyes területeken bizonyos megtorpanás, esetenként csök­kenés tapasztalható. A kínál­kozó lehetőségeket és a nehe­zítő tényezőket egyaránt sok­oldalúan megvitatták az orszá­gos tanácskozást megelőző több mint kétezer vállalati ér­tekezleten, ahol csaknem tíz­ezren fejtették ki véleményü­ket, terjesztettek elő javasla­tokat. Száztizenhét évvel ezelőtt, 1865. május 17-én írta alá 20 ország — köztük hazánk — a nemzetközi távközlési egye­sület (UIT) alapító okmányát. Az alapítás emlékére 14 év óta minden esztendőben ezen a napon tartják a tagorszá­gok — ma már 157-en — a távközlési világnapot, melyen mindig más-más távközlési problémakörre irányítják a figyelmet. Ebben az évben szeptem­ber 28. és november 5. között Kenya fővárosában, Nairobi­ban rendezik meg a nemzet­közi távközlési egyesület tag­országainak értekezletét. A Bizfafé a májusi halár Sorai a kukorica, a napraforgó Sok vállalatnál kifogásolták, hogy lassan intézik az ügye­ket, elhúzódik a javaslatok szakvéleményezése és elbírá­lása, nagyon sok időt vesz igénybe hasznosításuk, s nem utolsósorban erkölcsi és anya­gi elismerésük. Az emlékünnepségen bemutatkozott a Galgahévízl Pávakör Halmágyi Péter felvételei Ezután Gál László egyebek közt hangsúlyozta, hogy a szak- szervezeteknek következete­sebben kell segíteniük szer­vező és propaganda munká­val a tapasztalatcseréket, a jó alkotások, módszerek terjesztését, jobban harcolni a mozgalomban résztvevők meg­becsüléséért, anyagi elismeré­séért. A szakszervezeteknek kötelességük eloszlatni azt a tévhitet, hogy az újítók és fel­találók csak saját anyagi érde­keiket nézik és munkájuk eredményéből kizárólag nekik van hasznuk. Valójában az újítók és feltalálók olyan em­berek. akik munkaköri kötele­zettségüket messze meghaladó tevékenységet végeznek, s en­nek hasznából az egész válla­lati kollektíva, a társadalom részesedik. (Folytatás a 3. oldalon.) Pest megye művelődési fó­rumainak közös rendezésében Galgahévíz kétnapos rendez­vénysorozattal tisztelgett Ko­dály Zoltán emlékének. A ze­neszerző születésének 100. év­fordulóján Galgahévíz ezúttal saját népi hagyományaira is emlékezett. A galgamenti fal­vak népzenéje, kézimunkája, népi tánca szerves része a ma­gyar népművészetnek. Kodály is gyűjtött a községben, így nem véletlen, hogy a helyi művelődési ház az ő nevét vi­seli. A két nap színes, látványos eseményei közül, kiemelkedik a népi, díszítő, művészeti ki­állítás. A századelő magyar paraszti „tiszta szobájának” legértékesebb kincsei a galga- hévízi lyukhímzéses vánkos, az ünnepi viseletét kiegészítő selyemszállal kivarrt bár­sonykendő. A faragott bölcső, a rózsás feliratos porcelánok felidézik a kor hangulatát. A falakon a 30-as évek közepé­ről származó ma már népraj­zi értékű fotográfiák mutat­ják a hagyományos népvisele­tet. Három színpadon és több helyszínen zajló ének, tánc és népi bemutatóról, valamint a vasárnapi eseményekről kö­vetkező számunkban írunk. Készülődés a nyárra Megpezsdült az élet a Dunánál Szombat délben már a közepesnél is gyengébb forgalomban autózhattunk az 51-es úton, a Soroksári—Káckevei-Duna men­tén. A víkendezők, kirándulók többsége bizonyára már pénte­ken délután útra kelt, másokat talán a szombat reggeli nap­sütés csábított egy kis kiruccanásra. Az út menti ABC-áruhá- zakban, élelmiszerüzletekben többnyire a telkekre igyekvők vásárolták be a még hiányzó enni- és innivalót. Még azok a háziasszonyok is találtak hétvégi ebédnek való húst, zöldséget, akik korábban nem gondoskodtak nyersanyagról. Volt tej, ke­nyér és felvágott is, sörből már lényegesen kisebb volt aí választék. A szigethalmi Duna-part, ha még nem is mutatta megszo­kott nyári arcát, már az útról lekanyarodva azt láthattuk, hogy mindenki igyekszik ki­használni a későn érkezett ta­vaszi napsütést. A kerítések mellett itt is, ott is gépkocsik parkolnak, a tulajdonosok a kerteket, házakat teszik rend­be, készítik fel a szezonra. Űj virágok kerülnek az ágyúsok­ba, új festéssel javítgatják a tél okozta károkat, s vízpar­ton még a legtöbb horgászstég ajtaja lakattal lezárva, néhány gyerek próbálkozik csak hal­fogással. De beljebb a vízen egy-két ladikból is horgász­zsinórt lógatnak zsákmányra várva... Az üdülőtelep változatos ké­pet mutat, kis faházikók vál­takoznak kétszintes, nagyabla­kos, családi háznak is beillő nyaralókkal. De van, aki még csak az alapozásnál tart, seré­nyen keveri a betont, pár száz méterrel távolabb már a te­tőszerkezetet ácsolják. Talál munkát az is, akinek már kész a háza, rendben a kertje: több szomszéd összefogva a házak előtt vezető Duna-parti sétányt egyengeti. A Taksony és vidéke Áfész kerthelyiséges büféjében élénk a forgalom. A leghosszabb sor a csapolt sörhöz vezet. Ebédidő lévén többen gyülekeznek lá­basokkal, ételhordókkal, hogy innen vigyék haza az ebédet. Huszonöt-harminc forintért le­het válogatni a frissen sültek és a belsőségből készült ételek közül. A szemközti élelmiszer- bolt nyitvatartási ideje elárul­ja, hogy maszek üzletről van szó. Szombaton öt óráig, va­sárnap pedig héttől tizenket­tőig várja a vásárlókat. A szép zöldségen, felvágotton kívül friss kenyér is van még, ebből utólag is kellett hozniuk, pe­dig ahogy a tulajdonos mond­ja, még az igazi szezon június végién kezdődik. Útban hazafelé azonban még jó néhány autóssal talál­kozunk, akik a Ráckevei-Du- nára igyekeznek. M. N. P. KGST-értekezlet Állattenyésztés S Hazánkban rendezik a KGST- ^ tagországoknak az állattcnyész- b tés alapvető biológiai problé- i mái megoldására létrehozott S koordinációs központ miniszte- S ri meghatalmazottainak XI. S ülését, május 2.1. és 27. között. A testület tagjai a szakmai vitákon túl egyeztetik az ed­digi eredményeket, s dönte­nek az 1983—85-ös időszakra szóló kutatási programokról, valamint a KGST 1990-ig ér­vényes állattenyésztési kuta­tási tervét. Emellett ellátogat­nak Herceghalomra, az otta­ni takarmányozási kutatóin­tézetbe és felkeresik a kísérle­ti gazdaság tehenészeti tele­pét is. Több mint kétszáz hektáron kaszálják a lucernát a kiskunlacházi Kiskun Termelőszövetkezetben Szolgálat helikoptere ezerkétszáz • ráckevei Aranykalász Tsz területén S A megye gazdaságai túl vannak az esztendő tavaszi kam- s pánymunkáin. Egyre több helyen szökken szárba a búza az S eső után, itt-ott sorol már a kukorica és a napraforgó is. § Nyolcvanezer hektáron, a vetésterület kilencven százalékán vé- ^ gezték el a gabonafélék vegyszeres gyomirtását, a zöldségfélék­éi nek több mint négyötödét elültették. A határban azonban ezután sincs pihenő. A gépműhelyek­ben már az aratásra készítik elő a kombájnokat, s ez nem is olyan egyszerű feladat, mi­vel az alkatrészek egyikét- másikát is maguknak az üze­meknek kell előállítaniuk. Szemet gyönyörködtető volt, amilyen szépen előkészítették a talajt az idén a vetéshez. Arra azonban majd ezután de­rül fény, hogy mennyire vol­tak figyelmesek a gépészek, amikor földbe kerültek a mag­vak: nem diktált-e túl gyors tempót a masina nyergében a szakember. Úgy tűnik, kijár majd az elismerés a traktoro­soknak, az irányító mérnökök­nek, technikusoknak. Már ezekben a napokban válik idő­szerűvé annak a felmérése is, hogy majd a nyáron melyik termelőszövetkezet, állami gazdaság igényel segítséget — például a hadseregtől — az aratáshoz. Az előzetes infor­mációk szerint Nagykőrös, Cegléd és Vác térségében fo­lyamodnak ilyen megoldáshoz. Ami a diákok nyári foglalkoz­tatását illeti: nem lehet elég korán hozzáfogni a táborok­ban a tavalyinál is jobb mun­kafeltételek előkészítéséhez. A jó idő beálltával megje­lentek a különböző rovarkár­tevők is. Ez idő tájt vetésfehé­rítő bogarak, a futrinkák és a levéltetvek a legveszélye­sebbek, ugyanakkor bajt okoz­hatnak a pockok is. A véde­kezés ez utóbbiak ellen akkor célszerű leginkább, ha a mér­gek kihelyezése közben a kör­nyezetre is tekintettel vannak az emberek. A hibás módsze­rek alkalmazása őzek, fácánok pusztulását is okozhatja. Ma: 2. oldal: A hét világpolitikai kérdései 3« oldal: Aranydukátok Ott a jel a Nagy-Szénáson 1. oldal: Olvasásra buzdító könyvek Mi húzódik meg a háttérben? 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Lacházi tippelő csapat Brazília VB-főpróbája 8. oldal: Új számozású Forte-filmek Súlyos szabálytalanságok t A vitában felszólalt Marjai József Újítók, feltalálók tanácskozása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents