Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-15 / 112. szám

1982. MÁJUS 15., SZOMBAT utZírt -j4/)y x/ímtMii . _ ________ _ , , • A NÉPI ELLENŐRZÉSRŐL A PEST MEGYEI TANACS ULESE • KÖLTSÉGVETÉS, FEJLESZTÉS • TELEPÜLÉSEK JÖVENDŐJE A lap első oldalán olvasható tudósításban beszámolunk arról a Pest megyei Tanács pén­teki ülésén a napirenden szereplő kérdésekben milyen határozatokat hozott. Az alábbiakban az egyes témaköröket az írásbeli előterjesztés. a szóbeli kiegészítés, a hozzászólások összefog­lalásával ismertetjük. Amint az első oldalon tudattuk, a napirend első pontjaként a tanácsi testület a népi ellenőrzés tevékenységét vitatta meg. FELERŐSÖDŐBEN A KEDVEZŐ VÁLTOZÁSOK Két esztendeje választották újjá a megyében működő népi ellenőrzési bizottságokat. Ezt a rendkívül fontos munkát — a társadalmi el­lenőrzésnek hatásos, demokratikus formája ez — ezerkétszáz népi ellenőr és az alkalman­ként felkért nem népi ellenőr szakértők cso­portja látja el, mint azt a megyei tanács meg­állapította, egyre eredményesebben. RUGALMAS IGAZODÁS Az ellenőrzésben erősödött az aktuális tár­sadalmi és gazdasági feladatok valóra váltásá­nak segítése, az elemzés, az összefüggések fel­tárása. erőfeszítések történtek az állami ellen­őrzési tevékenység egyeztetésére, a párhuza­mosságok csökkentésére. Mind az előterjesz­tés, mind a felszólalásokban megfogalmazot­tak bizonyították: o megyében működő gaz­dálkodó egységeknél felerősödőben vannak a kedvező változások, tapasztalható az új fel­tételekhez való rugalmasabb alkalmazkodás, a tartalékok feltárása, a takarékosság érvénye­sítése, a törvényesség és a bizonylati fegyelem betartása. Figyelmeztető és megszívlelendő tapaszta­lata a népi ellenőrüknek: ahol a vezetés igény­li a folyamatos elszámoltatást, ahol a teendők végrehajtását hatásos ellenőrzés kíséri, ott a dolgozók széles körének aktivitása, kezde­ményezőkészsége jelentős forrásokat nyit meg a haladáshoz. Természetesen igaz ennek a for­dítottja is. ahol következetlen, ritka a szá­monkérés. ahol az ellenőrzésnek nincs tekin­télye, ott a dolgozók sem vélik érdeküknek a közreműködést, a fegyelem minden oldalú be­tartását és betartatását. Aligha véletlen, az ilyen helyeken a népi ellenőrzés ottjárta után is nehezen változik a helyzet, de megtörténik, változatlan marad, és végül radikális közbelé­pést igénylő állapotok alakulnak ki, holott mindez megelőzhető lett volna. Tényekben gazdag képet kapott a megyei tanács arról, milyen téma- és célvizsgálatokat bonyolítottak le a népi ellenőrök a legutóbbi két esztendőben. Hatásos volt például közre­működésük az energiagazdálkodás helyzetének feltárásában. Hasonló volt a helyzet a költség- gazdálkodás elemzésénél, itt a népi ellenőrök hozzájárultak a helyi tartalékok szemlélete­sebbé tételéhez, a veszteségforrások megjelö­léséhez. Több olyan részterepen is érvényesült a társadalmi számonkérés gyakorlata, amelyek a lakosság mirfiÉknnapi életének fontos elemét adják, mint például a gyermekintézmények hálózatának állapota, a közétkeztetés helyzete és fejlesztésének lehetősége, a szolgáltatások, a kereskedelmi ellátás színvonala, a házi szo­ciális gondozás teendői. Fontos, hogy a föltá­rás, elemzés nyomán a népi ellenőrzési bizott­ságok éltek észrevételezési, javaslattevési lehe­tőségeikkel, amiknek hatására több intézkedés született. LAKOSSÁGI KAPCSOLAT Nagy gondot fordítanak a népi ellenőrök — az ülétsen ez is hangot kapott — a lakossági kapcsolatokra. A településeken élők széles kö­rét érintő vizsgálatok eredményeiről fórumo­kat rendeztek több helyen, amint a falugyű­léseket is rendszeresen felhasználják a lakos­ság tájékoztatására. A lakosság bizalmát mu­tatja, hogy két esztendő alatt a népi ellen­őrzési bizottságokhoz 453 közérdekű bejelen­tés érkezett. Ezen belül a legtöbb bejelentés a jogszabályokkal vagy a szocialista gazdálko­dás elveivel ellentétes magatartást tette szóvá, főként a gazdálkodási és pénzügyi fegyelem megsértését, a társadalmi tulajdon szándékos vagy gondatlan megkárosítását. Figyelmet ér­demel a névtelen bejelentések számának emel­kedése — így a budai, a ceglédi, a gödöllői járásban —, valamint az, hogy sok esetben a bejelentések vizsgálatakor kiderült. a/dolgozók nem megfelelő tájékoztatása volt az eredője a félreértéseknek, félremagyarázásoknak. Ami igazán lényeges tapasztalat: a közérdekű be­jelentéseknek több, mint kétharmada megala­pozott! Tetemes munkát adnak a népi ellenőröknek a lakosságtól érkező panaszok. Két esztendő alatt 247 ilyen panasz érkezett, ezekből ará­nyaiban. a legtöbb az államigazgatási eljárást kifogásolta, ezen belül elsősorban, az építés- hatósági tevékenységet, valamint sok panasz forrása a lakásépítés és -fenntartás, az ingat­langazdálkodás. FOKOZOTT ELISMERÉS Részleteiben is figyelmet szentelt a megyei tanácsi testület annak, miként hasznosítják az érintettek az ellenőrzések megállapításait. A haladás ugyan lényeges — és ezt a felszólalá­sok is aláhúzták —, ám még mindig megtörté­nik. hogy az ellenőrzött gazdálkodó egység ve­zetői látszatintézkedéseket tesznek csupán, vagy — olykor — okvetetlenkedésnek ítélik a népi ellenőrök észrevételeit. A beszámoló szólt a népi ellenőrzési bizott­ságok testületi tevékenységéről, a társadalmi munka e részének fokozott elismeréséről, a né­pi ellenőrzés és más szervek javuló kapcsola­tairól. Amiben csekély a haladás, az az ellen­őrzési munka koordinálása, mert az országos hatóságok többsége még csekély együttműkö­dési készséget tanúsít, beéri a formális kap­csolatokkal. SIKERES VOLT A TANÁCSI GAZDÁLKODÁS A megye 1981. évi költségvetésének és fej- lesztésialap-tervének végrehajtásáról beter­jesztett jelentés egésze azt bizonyítja, hogy a jelentősen megnehezedett gazdálkodási körül­mények ellenére is a fejlődés nem rekedt meg, a tanácsoknak sikerült az éves programban foglaltakat — *a főbb tennivalókra értve — — megvalósítaniuk. BŐVEBB FORRÁSOK összesen nyolcmilliárd forint állt rendel­kezésre költségvetési, illetve fejlesztési célok­ra. Mindkét pénzalap meghaladta az 1980. évit, így például a költségvetés 623 millió forinttal volt több az előző esztendeinél. A tanácsta­gokhoz előzetesen írásban eljuttatott jelentés részletesen foglalkozik a költségvetési bevételek alakulásával, amint a kiadásokkal is. Rengeteg olyan tétel van a tanácsok költ­ségvetési kötelezettségei között, amilyeneket az állampolgár csak alig észlel, mert termé­szetesnek tart. Utalhatunk itt arra az 1,1. mil­liárd forintra, amelyet egészségügyi és szo­ciális feladatokra adtak ki tavaly a megyé­ben működő tanácsok. Ezen belül a kórházak és más fekvőbeteg-intézetek fenntartása 397 millió forintot követelt, a járóbeteg-ellátásra pedig kereken 300 millió forintot költöttek. Szintén a tavaly költségvetés volt a forrá­sa 24 kilométer hosszúságú út korszerűsítésé­nek, 23 kilométer hosszúságú szakasz burko­latmegerősítésének, hat kilométernyi új út megépítésének, húsz híd felújításának, kar­bantartásának. Hatalmas összeg, tizenhatmillió híján két­milliárd forint volt a fedezete 1981-ben a me­gyében a közoktatási és közművelődési tevé­kenységnek. Egyebek között 35121 óvodai hely. 4226 általános iskolai tanulócsoport, '155 napközis csoport, mindennapi szükségle­teinek kielégítéséről kellett gondoskodniuk a tanácsoknak. Érzékelteti e kötelezettségek sú­lyát, ha leírjuk: pusztán az óvodák fenntar­tása 397 millió forintot követelt tavaly, és en­nek a pénznek csupán a töredékét tette ki a szülők fizette hozzájárulás, a java részé az állami támogatás volt. Figyelmet érdemel és a költségvetési gaz­dálkodásban új irányt jelöl, hogy o korábbiak­hoz mérten, tetemesen megemelkedett az ál­lami lakóházak, lakások felújítására, karban­tartására kiadott pénz, amit a megyei tanács egyértelmű helyesléssel fogadott. Tavaly en­nek jegyében 486 lakás felújítására, 256 ott­hon korszerűsítésére, 4802 lakás karbantartá­sára került sor, ami messze meghaladja min­den korábbi év teljesítményét. Ha a költségvetési gazdálkodás nagy fi­gyelmet kapott a megyei testület ülésén, ak­kor még inkább érthető a törődés a fejleszté­si alap tervének végrehajtását nyomon kö­vetve. örvendetes változásként könyvelték el a résztvevők, hogy a korábbi évek gyakorlata a kívánatos irányban változott, a fejlesztési alap bevételi forrásait a tanácsok szorosabban kézben tartották, így az út- és közműfejlesz­tési hozzájárulást, a földhasználati díjak be­fizetését, a vállalatok, szövetkezetek fizetési kötelezettségeit. Hiba lenne azonban elfeledkezni arról, hogy a fejlesztési alap tekintélyes részét — tavaly ez 1,1 milliárd forint volt — az állami hoz­zájárulás adja. Ez a pénz elsősorban a célcso­portos lakásépítés, és az ahhoz kapcsolódó más beruházások, illetve a kórházi fejleszté­sek fedezete. Elősegítette a tanácsok lehető­ségeinek bővítését az a 245 millió forint is, amelyet a koordinációs tevékenység hatására a különböző gazdálkodó egységek utallak át közös érdekeket szolgáló beruházásokhoz va­ló hozzájárulásként. Fejlesztési feladatokra tavaly a megyében a tanácsok összesen 2,73 milliárd forintot ad­tak ki. A pénz döntő része az általános isko­lai hálózat bővítését, vízgazdálkodási felada­tok megoldását, az egészségügyi alapellátás javítását, továbbá a lakásépítést és a lakóte­lepek komplex fejlesztését szolgálta. Amint azt a megyei tanács ülése megállapította, a' tanácsok és a beruházások megvalósításában érintett vállalatok, szervek koordinációs és kooperációs tevékenysége, jelentős mértékben javult. Az 1981-re vállalt kivitelezői teendők többsége műszakilag és pénzügyileg is általá­ban megvalósult, az előkészítés műszaki, pénzügyi értelemben, valamint a tervezett technológiák oldaláról nézve, megalapozottab­bá vált. Ami szintén eredmény: a beruházási többletköltségek az előző évek átlagához ké­pest, mérséklődtek, a helyi tanácsok gazdál­kodási gyakorlatában egyre inkább meglelhe- tők az ésszerű takarékosság jelei. Hatalmas lendítő erőnek bizonyult — és ez megkülön­böztetett figyelmet élvezett a tanácskozáson —. a lakosság társadalmi munkája, amiért a testület mindenkinek, aki segített, köszönetét fejezte ki. A társadalmi munka teljes összege — a lakosság és a gazdálkodó szervek elvégez­te feladatok értéke — egyébként 665 millió forintot tett ki 1981-ben. Változatlanul nagy helye van a fejlesztési teendők sorában a lakásépítésnek. Tavaly a megyében 594 célcsoportos otthon került te­tő alá, ezek java a nagycsaládosok elhelyezé­sét szolgálta. Az OTP finanszírozta lakásépí­tés keretében 1257 otthonba költözhettek be a tulajdonosok, a lakásszövetkezeti formában pedig 220 új családi fészek készült el. A ko­rábbi évekhez képest némileg csökkent a családi házakat építők nagy tábora. Az. erede­tileg számítottal szemben — 5410 új otthon — 4747 családi házat vehettek birtokukba azok, akik sok áldozatot vállalva, így kíván­ják elhelyezési gondjaikat megoldani. MEGFELELŐ ALAP Nagy erőfeszítések színtere a vízellátás. Ta­valy több mint 25 ezer köbméterrel bővült a napi víztermelő képesség, települések során — így például Sóskúton, Albertirsán, Gombán, Tápiószentmártonban, Szokolyán, Cegléden, Érden — tetemesen gyarapodott a vezetékhá­lózat. Átfogó képet alkothattak az ülés résztvevői a fejlesztési tevékenység sok más részletéről, egyebek között a kereskedelmi hálózat bőví­téséről, az idegenforgalom feltételeinek javu­lásáról, amint az egészségügy tárgyi feltéte­leinek gyarapodásáról is tájékozódhattak. Ez utóbbiak közé tartozik sok más mellett a ke- repestarcsai kórház 328 ágyas új szárnyának elkészülte, a dabasi 17 munkahelyes, a pilis- vörösvári nyolc munkahelyes szakrendelőin­tézet átadásá. Az oktatási és közművelődési intézményhá­lózat fejlesztésére 547 millió forintot költöttek a tanácsok. Elkészült 2091 óvodai hely, 245 általános iskolai osztályterem — például Aszódon tizenkettő. Érden, Budakeszin, Öcsön, Szigethalmon, Ráckevén, Albertirsán, Pomázon nyolc-nyolc —, átadásra került a gödöllői művelődési központ. Ugyan csak vázlatosan utalhattunk a kiter­jedt költségvetési és fejlesztési tevékenységre, az említettek is érzékeltetik: a tanácsoknak összetett feladataik voltak és ezeknek — amint azt az ülésen elfogadott határozat is kimondja —, a fő jellemzőket nézve, sikerrel eleget tettek. Ez megfelelő alapokat teremtett az idei teendők minél jobb megvalósításához. KONCEPCIÓBA FOGLALT IRÁNYOK Ezt követően, az elfogadott napirendnek megfelelően a megyei tanács azzal az előter­jesztéssel foglalkozott, amely Pest megye 1980—2000 közötti, hosszú távú településháló­zat-fejlesztési koncepciójának korszerűsített változatát tartalmazta. JÓL SZOLGÁLTA A CÉLOKAT Tíz esztendeje, 1972-ben fogadta el a me­gyei tanács a településhálózat-fejlesztési ter­vet. Egy évtized telt el azóta, bizonyítva, a program jól szolgálta a megyei fejlesztési cé­lokat, az ágazati és a tanácsi teendők össze­hangolását. Az akkor jóváhagyott dokumen­tumban foglaltak szerint az agglomeráción kívüli központok erősítették szerepkörüket, ezzel párhuzamosan az agglomerációs öveze­ten belül is megnőtt egyes települések köz­ponti szerepköre. Ugyancsak a tíz évvel korábban elfogadott tervnek megfelelően csökkentek a megyé­ben az egyes településkategóriákon belül az ellátottságbeli különbségek. Jelentős volt az előrelépés a közintézményi ellátásban, ja­vultak a lakáskörülmények, fejlődött a köz­műhálózat, kedvezőbbek lettek a közlekedé­si feltételek. Igaz viszont ugyanakkor az is, hogy — és ez szintén hangot kapott az ülé­sen — a jelentős fejlesztések ellenére az or­szágos átlagtól való elmaradottság csupán kis mértékben csökkent, az ellátás egyes részte­repein változatlanul feszültségek vannak. Részben ez, részben az egy évtized alatt végbement változások indokolták a telepü­léshálózat-fejlesztési koncepció korszerűsíté­sét. Ilyen változás volt például, hogy jó né­hány megyei településnek módosult a köz- igazgatási jogállása. Dunakeszi és Érd váro­si rangot kapott, ötvenháromra emelkedett a nagyközségek száma, közös tanácsok sora ala­kult meg, történtek községegyesítések is. Lényeges befolyást gyakoroltak a település- hálózatra a különböző gazdálkodó egységek szervezetében végbement változások. A me­gyében tevékenykedő termelőszövetkezetek­nél az egyesülések tetemesen módosították a korábbi működési körzeteket, amint ez tör­tént az áfészek esetében is. Az ipari üzemek­nél erőteljes differenciálódási folyamat megy végbe. Erőteljesen hatott a településekre a középfokú ellátásban részes intézményhálózat — így a kórházak, a rendelőintézetek, a mű­velődési központok, az áruházak — bővülése és korszerűsödése, ugyanakkor egyes térsé­gekben —mint például a ceglédi, a nagyká- tai járás tanyás területein, a Börzsöny-vi­dék kistelepülésein — a népesség stagnál vagy éppen csökken, ami a foglalkoztatási, az ellátási feltételek javítását követeli meg. KÍVÁNATOS UTAK Ilyen összetett okok játszanak közre ab­ban, hogy az országos településhálózat-fej­lesztési koncepció módosítása után — amit tavaly június 19-i ülésén hagyott jóvá a Minisztertanács — a hasonló megyei prog­ramban is korszerűbbé formálódjék. Széles körben végrehajtott elemzés eredményeként került azután most a tervezet a megyei ta­nács ülése elé, egyrészt tükreként a végbe­ment változásoknak, másrészt összefoglalása­ként mindannak, ami az ezredfordulóig a kívánatos haladási irányt jelöli. Módosultak az egyes településkategóriák, azokon belül pedig változott az összetéteL Így például miközben változatlan maradt az agglomerációs övezet településeinek listája, az övezeten belül tizenkét központot jelölt ki az országos településhálózat-fejlesztési kon­cepció. Ezek: Budaörs, Budakeszi, Érd, Száz­halombatta, Szentendre, Szigetszentmiklós, Dunaharaszti. Dunakeszi, Főt, Gyál, Kerepes- tarcsa, Pilisvörösvár. Az eddigi két középfokú társközpont Dabas és Nagykőrös mellé most Szob is odakerült, valamint a korábbi hatvan­két alsófokú központ helyett az elfogadott program hetvenhetet jelölt ki. Része volt a korszerűsítésnek — hangzott el megkülönböztetett hangsúllyal a tanácsko­záson — a fejlesztési irányok felülvizsgálata is. Ebbe beletartozott sok más mellett a népesség alakulásának elemzése, aminek kö­vetkeztében o tervezők a megye lakosságá­nak számát az ezredfordulóra egymillió-har- mincezer, egymillió-hetvenezer főre teszik. INTENZÍV ATALAKITAS Nem számol a koncepció a foglalkoztatás jelenlegi helyzetének lényegesebb változásai­val, ám a területi megoszlást kedvezőbbé kí­vánja tenni. Az iparfejlesztésben elsősorban a nem munkahelybővítő jellegű haladás a kívánatos, azaz előtérben áll a termelési- és a termékszerkezet intenzív átalakítása. A me­zőgazdaságban változatlanul nagy szerepe lesz a területi, természeti, földrajzi adottsá­goknak legjobban megfelelő termelési szerke­zet megteremtésének. Kitér a tervezet a közlekedés javításának teendőire, a lakásépítés várható alakulásá­ra, valamint arra is: az évszázad végére a je­lenlegi 67 százalékos ellátottságot 90 száza­lékra szükséges növelni a víznél, a villamos­energiaellátásban pedig a ma zárolt transz­formátorkörzetek fölszámolása a cél. A koncepciót elfogadva, a Pest megyei Ta­nács a határozatban kimondotta, hogy a kö­zéptávú és az éves tervek összeállításakor, a beruházás- és a településpolitikában, a te­rületrendezési tervek elkészítésekor a kor­szerűsített programban foglaltakat kell ér­vényesíteni. Törekedni kell arra, hogy az egyes településkategóriákon belül az ellátási színvonalban további közeledés menjen vég­be, a feszültségek mérséklődjenek. M. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents