Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

12 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1982. MÁJUS 1., SZOMBAT A politizálás tudománya Eszmecserék, viták Elnyerte a SZOT-díjat is Formákká érlelt gondolatvilág 8 Hincz Gyula Kossuth-díjas fes­S tőművészt, a Magyar Népköztár- 8 saság Kiváló művészét kiemelke- 8 dő színvonalú képzőművészeti 8 munkásságáért, az ünnep alkal- S mából SZOT-díjjal tüntették ki. Honnan ez a páratlan bőség, ez az egyedülálló rajzi, festői és szob- rászi energia, mely öt évtizede nem ismeri az apályt, s mely egyszemé­lyes műhelyként önmagát és műfa­ját lendíti előre?! A képzőművészet egésze az ő világa, rajz, kerámia, szobrászat, piktúra, építészet, szín­padtervek, könyvillusztrációk, mo­zaik, gobelin, ipari forma és üveg. Különös emberségéből, különös te­hetségének törvényei szerint szület­nek művei. Jelene a jövő Ady találóan üdvözölte Móricz Zsigmond Hét krajcárját azzal, hogy annak értéke, jelentősége felér egy forradalmi szabadcsapattal. Hincz Gyula művészete i3 gyülekezet. Él, virágzik, terjed; magvaiból erdő sar­jad. Hincz gondolati mélysége is rendkívüli, mely vulkánikus lobo- gással érik, feszül vonallá, színné, szerkezetté. Képzelete szikraeső, mindig tűz lesz belőle a fogalom esztétikai, etikai értelemben. Minden műve első mű — örök nyitány, mely folytatásra vár további alkotásokban. Idézem a reneszánsz halhatatlan mesterét, Leonardo da Vincit: A festészet a dolgok végtelenségével foglalkozik, amit a természet nem tud megvalósítani. Picasso hasonlóan nyilatkozik: Én nem a természet után, hanem előtte és vele együtt dolgozom. Hincztől is távol áll a va­lóság festői, szobrászi megismétlése, értelmezi a térben feszülő idő tárgyi jelenségeit olyan összetett formával, mely az ábrázolás, asszociáció, jel- és világanatómia különböző mértékén alapul — az adott mű egyedi köve­telményeitől függően. . í Hincz külön rendszer, mint például a spanyol nyelv — több nyelvjárásra osztódik, külön grammatikája szer­vezi ezt a nyitott, mindig bővülő képszótárt, melynek -fennsíkjai, sza- kadékos vonulatai egyaránt adottak. Ereje e vizuális rendszernek, hogy számtalan helyről asszociált és'szám- lálhatatlan szellemi pontra asszo­ciálható. Emellett rendkívül demok­ratikus és egyetemes a mester mű­vészete. mely sok módszertani va­riációt tartalmaz, s ez nem eklek­tika, hanem igazodás az emberi tu­dat különböző változataihoz. Jóté­konyan akar beavatkozni műveivel életünkbe, fejlődésünkbe, a munkás és az atomfizikus, az esztergályos és az agysebész szerkesztett harmó­niájába. Ehhez a komplexitáshoz te­remtő differenciálásira van szükség, s Hincz ezért választja az eszközök politeizmusát. Az más kérdés, hogy azon kevesek közé tartozik, aki ké­pes ezen elv alkalmazására. A mű szolgálata Mindez több szólamnál, elképze­lésnél, hiszen Vdc városa gyorsult tempóban készíti a Hincz-gyűjte- ményt befogadó építményt, s a ter­vek szerint decemberben, Vác fel- szabadulásának 38. évfordulóján fel­avatják a művész többszáz alkotását tartalmazó adományát; festménye­ket, rajzokat, szobrokat, kerámiákat, gobelint, a képző- és iparművészet szinte minden műfaját képviselő kollekciót. Welsz György tanácsel­nök munkatársaival ambicionálja az építőanyag hiánytalan biztosítá­sát. A villamos fűtés technikai aka­dályai is elhárultak és a tervező Szrogh György Állami-díjas építő­művész szerint az év végiéin olyan architekturális térben helyezkedhet el Hincz Gyula művészete, mely méltó a képekhez, szobrokhoz, s mely nem konkurrál velük, hanem szolgálja esztétikumukat. Szrogh György tervező, épületet átalakító, nagyvonalú elgondolása helyesen abból indult ki, hogy keretet adjon a művek feszült izgalmának, a ter­mő, pezsgő dinamizmusnak. Arra törekedett, hogy az általa létreho­zott tér ne legyen közömbös, ha­nem érje el a kellő visszafogottsá­got, hogy a művek színei, formái uralkodjanak. A lét anatómiája A Hincz-kép ugyanis összetett ab­ból a nézőpontból tekintve is, hogy sok ember sokféleképpen folytathat­ja tovább gyönyörködésében, töpren­gésébe^ eszmélésében. Ez a kép- és vonalírás a létezés anatómiáját és a jövő testetlen körvonalait is magába foglaló, összetett hieroglifa. Felisme­réseken, tapasztalatokon alapszik, s Növények ét a nap nem zárt eredmény, hanem további folytatásokat, lehetőségeket rejt ma­gában; nyitány és nem finálé. Vác városa felismerte szerepét ebben a szolgálatban és folyamata' san teljesíti is azt. Most az építke­zés lendületével, holnap Hincz Gyu­la alkotásainak sokrétű bemutatá­sával, értelmezésével, hiszen művé­szete forrás és iránytű azon a hosz- szú és varázslatos úton, mely önma­gunkhoz és a jövőhöz vezet. LOSONCI MIKLÓS A elm (OlOtt: a váci Hlncz-gyűjtemény belsőépítészeti terve. A márciusban alakult Magyar Politikatudományi Társaság sze­repéről, céljairól tettünk fel kér­déseket dr. Halász Józsefnek, a társaság alelnökének, az Allam- és Jogtudományi Intézet igazga­tóhelyettesének. Előfutár-hagyományok — Az elmúlt években több, a tár­sadalomtudományokkal foglalkozó társaság is alakult. Mivel magyaráz­ható, hogy a Politikatudományi Tár­saság létrejöttére különösen gondos és hosszas előkészítő munka után került sor? — A politikatudomány művelése több hagyományos társadalomtudo­mányi ágazatot is érint, felvetődött azok egymás közti viszonya. Lénye­gében hasonló viták merültek fel, mint a hatvanas évek elején a szo­ciológia művelése és hazai szüksé­gessége körül. A nézetek tisztázása, ha talán sokáig is tartott, előfelté­tele volt a politikatudomány intéz­ményi keretei kialakításának, a tár­saság létrehozásának is. Megjegy­zem, hogy a szocialista országokban hasonló viták bontakoztak ki. Egyes baráti országokban már előbbre tartanak, másutt még élénkek a po­litikatudomány tárgya és művelése körüli ellentmondások. — Hogyan segíthet a társadalom- tudomány e viszonylag fiatal ágaza­ta társadalmunk fejlesztésében, problémáink megoldásában? — Csak úgy tűnik, hogy a politi­katudomány fiatal ágazat Magyar- országon. Gondoljunk a reformkor­ban megjelent munkákra, Széche­nyi, Eötvös, Trefort, Csengery tevé­kenységére. Az 1850-es években Po­litika vagy Országlászattan címen egyetemi tankönyv is megjelent. Elet adta feladatok — A szocialista politikatudomány természetesen új keletű, marxista- leninista szemléletű, problémái eí- választhatatlanok a társadalomirá­nyítás mai feladataitól. A társada­lom demokratikus irányítása, az in­tézmények megfelelő fejlesztése, az állampolgárok cselekvő részvétele a közügyekben, alapvető jogaik érvé­nyesítése, vagy a nemzetközi politi­kai kapcsolatok kérdései olyan ösz- szetett viszonyokat érintenek, ame­lyekhez több társadalomtudományi ágazat együttes erőfeszítései is nél­külözhetetlenek. A társadalmi fej­lődés és hatalmi viszonyok általános, ma is érvényes törvényszerűségeit a marxizmus—leninizmus feltárta, de kétségtelen, hogy a klasszikusok nem láthatták előre a szocialista tár­sadalom építésének mai problémáit és korunk fejlődésének ellentmon­dásait. Az említett feladatok megol­dását nem várhatjuk egyedül-a poli­tikatudománytól,- az nem valamilyen szupertudomány. Megvan az önálló tárgyköre a politikai jelenségek vizsgálatában, s ugyanakkor együtt­működik az egyes témakörökben érintett más tudományokkal, így jut megalapozott következtetésekre. Integrált szemlelet — Vannak-e már eddig Is példák arra, hogy igényelték a politikatu­dományi kutatások segítségét a gyakorlat számára? — A hazai politikatudományi iroJ dalom is tanúsítja, hogy vezető párt- és kormányszervek igényelték a* * * ilyen kutatásokat már akkor is, amikor a tudomány polgárjogáról még élénk viták folytak. Az egyes kutatási feladatokat a meglévő tu­dományági intézetek kapták, az ősz- szegezésben, a következtetések levo­násában azonban már követelmény volt egy integrált, politikatudományi szemlélet. Megemlíthetők a politikai döntési mechanizmus, a felelősségi rendszer vizsgálata, a tanácsi, a kép­viseleti és választási rendszer fej­lesztésére irányuló, a szocialista de­mokrácia érvényesülésének biztosí­tékaival összefüggő kutatások. És nem utolsósorban az államigazga­tás fejlesztése témakörében folyta­tott sokoldalú vizsgálódások. — Maga a társaság hogyan moz­díthatja elő e tevékenységet, van­nak-e erre tervei? — A teendők fő irányait és szer* vezeti kereteit a társaság alapszabá­lya rögzíti. A társaság részben ple­náris ülésein, részben különböző szekcióban vitatja meg a szocialista építést és irányítást érintő kutatási eredményeket, s azoknak a gyakor­lati tapasztalatokkal való összeveté­sét. — Tekintve, hogy a társaság tag­jai különböző tudományágak mű­velőiből, az állami és társadalmi irá­nyítás tapasztalt képviselőiből ke­rülnek ki, az eszmecserék és viták minden bizonnyal hasznosítható gon­dolatokat tárnak fel, amelyek meg­alapozott és figyelemre méltó követ­keztetésekre lehetnek alkalmasak. KULCSÁR peter Egyedül Az ünnep a plakátművcszctben Dekoratív tartalomgazdagság A harcos májusok sajátos képző­művészeti termékeket szültek. Erről és kialakulásuk körülményeiről be­szélgetünk dr. Aradi Nóra művé­szettörténésszel az ünnep alkalmá­ból. — Képzőművészet és május else­je! Immár hosszú évtizedek óta ta­lálkoznak egymással. Az alapelv, hogy egy ünnepi felvonulásnak le­gyen meg a díszes külsősége, ná­lunk, Magyarországon is létjogosult­ságot kapott. • Mikor találkozhattunk Idehaza az első május elsejei ünnep képzőmű­vészeti ábrázolásával? — Ha felütjük az 1890-ben meg­jelent Vasárnapi Újságot, az akkori májusi ünnepről ott láthatjuk Cser- na Károly rajzát a Városligetben gyülekező munkásokról. Három év­vel később a Képes Üjság közöl gra­fikát Véres harc a zászlóért felirat­tal a békéscsabai május elsejéről. • Volt különbség a külföldi és a hazai májusok megjelenítése közötti — Angliában például komolyan megtervezett dekorációkkal jelent meg az ünneplő munkásság. Nálunk viszont kezdetben inkább csak a májusi emléklapokról számolhatunk be. Az első ilyent a Népszava ha­sábjain is felfedezhetjük: Walter Crane (1903.) rajzát. De ugyanígy az elsők között említhetjük meg Barta Ernő (1909.), Egry József (1910.) és Bíró Mihály (1912.) grafikáit. • Mikor kap gazdagabb árnyalatú külsőségei a hazai májusi ünnep? — A Tanácsköztársaság idején, 1919-ben! Akkor Szamuely Tibort bízzák meg a szervezéssel. A május elsejei rendező bizottság nemcsak író­kat, költőket, színpadi rendezőket, hanem festőket, szobrászokat és gra­fikusokat is felkér az ünnepségen való részvételre, közreműködésre. Művészek népes csoportja állt glé- dában azokban a napokban, s a vá­rosnak hangsúlyozott pontjain: a Hősök terén, a Baross téren, és a Kossuth Lajos téren építmények, szobrok és gazdag dekorációk emel­kedtek. Az alkalmi szobrok termé­szetesen elpusztultak, de a vászonra festett pannók néhány darabját ma is őrzik a múzeumok. • Volt-e ezeknek a május elsejei dekorációknak valamiféle sajátos» ma­gyar vonatkozásuk? — Nos, valóban volt egy rendkí­vül érdekes dolog, amit magyar sa­játosságnak tekinthetünk. A Szociál­demokrata Párt sarló és kalapács jelvénye csak 1904-ben látható együttes kombinációban. Előzőleg ugyanis külön ábrázolva jelenik meg a gyűléseken, felvonulásokon, mint a munkát kifejező munkaesz­közök. Később ez lett a szovjethata­lom jelképe. Annyira megtetszett a munkásságnak, hogy művészekkel terveztették meg a későbbi felvonu­lásokra. • A korabeli plakátok közül né­hány bevonult a május elsejék tör­ténetébe. — Valóban így van. A legérdeke­sebb' utcai plakát, a kalapácsos em­ber 1919-ben került ki a falakra. Bi­Bíró Mihály plakátja ró Mihály készítette, és nemcsak Idehaza, hanem a nemzetközi mun­kásmozgalomban’ is népszerű lett és elterjedt. Még Kínában is megismer­ték. Egyébként el kell mondanom a korabeli, képzőművészeti alkotások­ról — ez humoros, de tény —, hogy alkotóik eléggé konzervatív művé­szek voltak. Például Istók János, Lá­nyi Dezső vagy Zala György. • S a Tanácsköztársaság bukása után? — A két világháború közötti idő-

Next

/
Thumbnails
Contents