Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-11 / 108. szám
Kitüntetések Kiváló újítók Az újítók és feltalálók közelgő országos tanácskozása alkalmából Méhes Lajos ipari miniszter hétfőn kitüntetéseket adott át kiváló újítóknak és feltalálóknak, továbbá újítási ügyintézőknek. Az ünnepségen Juhász Ádám ipari államtitkár köszöntötte a megjelenteket, méltatta az újítómozgalom 1948 óta elért eredményeit, s szólt arról, hogy a jövőben az eddiginél is nagyobb gondot fordítanak a műszaki alkotómunka, az innováció .ösztönzésére. Ezt követően a miniszter kitüntetéseket adott át. Nyolcán a Kiváló feltaláló, négyen a Kiváló újító kitüntetés arany fokozatát kapták, egy újítót pedig a Kiváló újító kitüntetés bronz fokozatával jutalmaztak. Huszonötén Kiváló munkáért miniszteri kitüntetésben részesültek. 1982. MÁJUS n„ KEDD Vasútvonal-villamosítás A MÄV villamos felsővezeték-építési főnöksége szakemberei a Budapest és Pécs közötti vasútvonal viliamosításán dolgoznak. A Kelenföldi pályaudvar és Háros között már elkészült a felsővezeték, most Háros és Pusztaszabolcs között a mintegy ötvenöt kilométer hosszú szakaszt építik ki. Felvételünk a Nagytétény—Diósd, illetve Érd állomáson dolgozó tar- tőoszlop-állító géplánc munkájáról készült. Hegyet-völgyet járva Szemleúton a fészekőrzővel Süpped a talpunk alatt az avar. Felfelé kaptatunk a meredeken. A tavasz gyönge hírmondói, a sárga kankalin, a lila pöttyös tüdővirág csak félve dugja ki fejét. Vezetőm a hideg széllel mit sem törődve mutatja az utat. Fején a vadászok jól ismert kalapja, lábán terepjáró csizma, rajta viharkabát; mindez elengedhetetlen öltözéke annak, ki naponta a hegyet-völgyet járja. Hivatal - hivatás? Saskó Istvánnal, az egyik útelágazásnál találkoztam. Felfelé haladunk a meredeken. Egyre szaporábban szedem a levegőt. Az előttem haladón látom, hogy számára megszűnt létezni a világ, nincs más, mint a fák, a virágok, az erdő, a hegy és a madarak. Most éppen — bizalmába fogadva — egy ritka látvány ígéretében megyünk fel a hegyre, miközben szó kerül életéről, munkájáról. Alig cseperedett, már megbarátkozott az erdővel. Két erdész sógora korán megízlel- tette vele, mennyi szépség lakozik a természetben. Talán ő volt a faluban az egyetlen fiúcska, aki nem rabolta ki a fészkeket, inkább figyelte, védte a madarakat és az állatokat. A biológia volt kedvenc tantárgya. Nem véletlen, hogy tanulmányait. Sopronban végezte. Erdőmérnök lett. Húsz évig élt Nagybörzsönyben, mint erdészetvezető. — Ide, Verőcemarosra 1973- ban telepedtünk le családommal — idézi Saskó István. — Így mindenki jól járt, amikor elvállaltam ezt a hivatalt. Hogy mennyire hivatali munka egy tájvédelmi felügyelőé? Van benne az is, hiszen az Észak-Pest megyei tájvédelmi körzetben valamennyi változásról nekem is tudnom kell Engedélyünk, 'beleegyezésünk nélkül a környezeten itt módosítani nem lehet. Számvetés, porszemekkel Találkozásunkkor két fiata munkatársával kirándulókna szóló térképet és tájékoztat táblát állítottak éppen az ú mellé. Saskó István kezébei. ezúttal nem puska, hanem eg mindentudó szerszám vol amellyel éppen egy ágat £ű részelt. — Ügyes szerszám — mondotta —, ha összecsukja az ember, kalapács és fejsze gyanánt is használható. Mindem szükség van ehhez a munka hoz. Közben egyre feljebb kapaszkodunk. Azt is megtudom kísérőmtől, hogy míg lent völgyben egy köbcenti levegő ben több mint 60 millió por szem is van, addig itt fenn hegyen nincs több öt-hatná Mindezeket az érdekességeke a Börzsönyről szóló története két Saskó István nemcsak ne kém mondja el, hanem rend szeresen tart diavetítéseket ( előadásokat a kisiskolásoknak is. Amint mondja, nem lehet elég korán megszerettetni és megismertetni a gyerekekkel az erdőt, a természetet. ~ munka kitölti egész eletemet Most éppen egyik legnagyobb problémánk a muflonok miatt van. A Bör- zsonybe mintegy száz muflont telepítettek 1969-ben. Számuk feleeVmiatt Tra gyarapodott, él sw •? fSzentmihály-réten EST faj betelepítése — bármely helyre — nem marad hatas nélkül. Jelenleg az a ve- “£ ■ ezt mi érzékeljük nogy ha nem teszünk ellene hamarosan kopár lesz a Szentmihaly-rét. Már öt éve ügyelem, mennyire megritkult a természetes növénytakaró, •10—40 százalékkal kevesebb a muflonok betelepítése óta A figyelmeztető szót ugyan már többször kimondtuk, de most meg adatokkal is alátámaszt- Í,Uk’ . -h°,gy mindenki számára hihető legyen. Népszerűtlen nemek Amint elmondta, itt nem csupán a muflonok pusztíta- naK. Jószerével néha egy-eev intézmény vagy szervezet akarja megbontani a táj csöndjét és gyönyörűségét. Hogy mivel? Sokszor önös ér- szem előtt tartva, üdülőt, tábort kívánnak itt fel- epiteni. Sokszor azzal sem törődve, hogy ezzel a táj képét rontanak. Ha ezt engednénk, hazank egyik természetvédelmi területét, a Börzsöny állat- és növényvilágát zavarná meg az ilyen létesítmény. Ez esetben a nemet nekem kell kimondanom. Nem mondhanám, hogy népszerűvé lettem. Több hivatal is érez- teti velem szemben a nehezte- eset. Hogy jutalmat mikor kaptam? Nem is emlékszem, hogy egyáltalán kaptam volna. Százezres árfolyam Saskó István, az . Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal alkalmazottja, de tagja a Madárvédő Egyesületnek is. Az egyesület tagjai öbbek között a Börzsönyben élő kerecsensólymok fészkét Jrzik, a költés idején fokozott igyelemmel. A sólyom fészkéig a helye: titok. A kerecsen- sólyom védett ragadozó maiaraink egyike. Nemrég érkeztek meg a Balkánról börzsönyi költőhelyükre. Ebből a kihalófélben levő madárfajból mindössze 10—12 pár él hazánkban. Tojásaik, fiókáik kincseket érnek, árfolyamuk meghaladja a 100 ezer forintot is. Ha a madarakat fészkükön megzavarják, és netán néhány órára el kell hagyniuk a tojásokat: azok megzá- nulnak, s nem költenek fióká- at. — Nos, mi többek között zekre a fészkekre is vigyá- ink — mutatja Saskó István, iközben megérkeztünk. A kis csapat — melyet már ,ó előre csendre intett vezetőnk, bár a fészektől egy mély völgy és több száz méter választ el bennünket — nesztelenül, csak távcsővel figyelheti, hogy a sólyompár milyen féltőn őrzi a sziklára rakott tojásokat. Szalai Mária * *.«*•*<*» hajrában Hossw távon más, > A figyelmeztetés ismerős, gyakran elhangzik a textil- gyarakban. Kérik, hogy a fonónőkkel lehetőleg a gép mellett beszélgessek, mert egy ember több száz orsót kezel egyszerre, és ha valaki negyedórára abbahagyja a munkát, az már kilókban és forintokban mérhető érzékeny veszteség. Nem beszélve arról, hogy ha felügyelet nélkül maradnak a gépek, milyen kár keletkezhet. A szívesség kölcsönös Az érvek hitelesek, de azt is mindenki tudja, hogy a gyűrűsfonoda óriási zajában még a legszükségesebbről is bajosan lehet szót váltani. így hát marad a szokásos megoldás: a munkatársak megkérik egymást rövid ideig tartó helyettesítésre. A szívesség kölcsönös, ma nekem, holnap neked. Tíz perc cigarettaszünet. Ólmosi Cáborné és Szabó Lászlóné gyűrűsfonóval beszélgetek a HFSZ pomázi gyárában, a nagy teljesítményű modern gépek kihasználási lehetőségeiről, a három műszakról. Mindketten hosszú ideje dolgoznak ebben a váltásban, amit ma már, különösen a fiatalasszonyok közül, egyre kevesebben tudnak vállalni. A gyár háromszázkilencvennyolc dolgozója közül százan három műszakosak, de ennek Karbantartási konferencia kezdődött Nem csupán vállalati ügy — Hazánkban a gépek, nagy értékű berendezések karbantartása és megóvása fejlődik bár, de messze elmarad a technika által diktált ütemtől — hallottuk a IV. nemzetközi karbantartó konferencia tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyet a Gépipari Tudományos Egyesület nevében Gede JVHn.ós elnök és Mátay László főtitkár tartott. Az országosan kiemelt programok közül is háttérbe szorult a karbantartás ügye; sok ipari szakember csupán vállalati feladatként látja a megoldást. A konferencia szervezői vitatják e szemléletmódot, véleményük szerint: „ha van például Környezetvédelmi Hivatal, akkor kell egy olyan központi intézmény is, amely a nemzeti vagyont óvja”. Jelenleg a forgácsoló berendezések szakosított felújítására például mindössze három kisüzem áll rendelkezésre (köztük a fóti Béke Tsz szerszámgépjavító üzemága), amelyek kapacitása a szükségesnek negyedét sem éri el. Létre kell tehát hozni szolgáltató jellegű karbantartó vállalatokat, felülvizsgálva azokat a gazdasági szabályozókat, amelyek ma még elfedik az egyes vállalatok ilyen irányú érdekeltségét. E főbb gondok mellett a konferencián részt vevő mintegy hatszáz szakember az egyes megoldási lehetőségeket, a rendszerfejlesztés teendőit, ; :atrész-felújítás ké-'óé'T. • rét vitatja meg. Az előadások mellett kiállítás nyílik az MTESZ Kossuth téri székházában, amely a karbantartás számítógépes lehetőségeit, a diagnosztikai feladatokat, s a szakirodalmat mutatja be. A háromnapos programot ma reggel 9 órakor dr. Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár nyitja meg. K. T. a kétszeresére lenne szükség. Hetvenen vannak eltérő munkarendben, ami ma már mindennapi fogalom lett, elsősorban a sok nőt foglalkoztató üzemekben. Többféle variációja létezik. Beletartozik például olyan megoldás is, hogy valaki két nap délelőttös, utána egyszer éjszakázik, vagy fordítva. A délutános munkát kevesebben vállalják, mint az éjszakait. A kisgyermekes anyák közül legtöbben állandó délelőttösök, bár így fizetéskor kevesebb kerül a borítékba. — A három műszak anyagilag kifizetődő — ezt már Olmosiné mondja és hozzáteszi, hogy ötezer forint megvan havonta. Akkor, ha alaposan kihasználják a nyolc órát. Ami az anyagiakat illeti, többet is lehetne keresni, de pillanatnyilag még kevés a vállalkozó. Fekete falitábla Két hónappal ezelőtt a gyár vezetői összehívták a munkásnőket, és ismertettek egy olyan munkamódszert, melynek lényege, hogy három gépoldalt kell kezelni kettő helyett. Fekete falitáblán levezették azt is, hogy milyen az orsószám- növekedés és a kereset emelkedése közötti összefüggés. A végeredmény nem rossz, ezer- hatszáz forinttal kereshet többet havonta, aki győzi a három gépoldal kiszolgálását. Ennek ellenére csak ketten vállalták műszakonként, a többiek várnak. Beszélgetőtársaim is így vannak vele, annak ellenére, hogy mindkettőjüket már hosszabb ideje a legjobb munkásnők között tartják számon. A pénznek is lenne éppen helye, mert egyik fiatalasszony ■ családja építkezik, a másiknak nemrég épült fel a háza Budakalászon. Mégis, egyelőre óvatosak, bár amikor nagy szükség volt rá (péidául karácsony előtti szabadságok idején) kezeltek már három gépoldalt kettő helyett. Hosszabb tavon mégis más, mint hajrában — mond- 1 a Szabóné. — A gépeket rendben is kell tartani, meg egymásunk segíteni, ha úgy adódik, hogy egyszerre fogynak le az orsók, és gyorsan kell cserélni. És a három műszak sem éppen pihentető. Textilgyárakban mosjf már mindig napirendben szereplő téma: ki tudja folyamatosan vállalni a három műszakot? Nehez a megoldás. Kisgyermekes anyák gyakrlan a férjükkel ellentétes műszakban dolgoznak, hogy a család ellátását valamiképpen megszervezzék. Akik megpróbálják Mit nyújt a gyár azoknak, akik az átlagosnál sokkal nehezebb körülmények között dolgoznak? A központi rendelkezésekben szabályozott műszakpótlékon felül most egy újabb juttatás: májustól havi négyszáz forintot szavazott meg részükre a vállalat öizalmi küldötteinek tanácsa. Mi várható a műszakpótlék növelésétől? Bánvölgyi István, a pomázi fonoda üzemvezetője négy nevet említ; azokét, akik jelentkeztek, hogy májustól megpróbálják az átállást. De azt is nyomban hozzáteszi, hogy egy fiiatalasszony még habozik; mert a nagymama, aki elvállalta a kisgyerek hazaszállítását az óvodából, időközben viszalépett. A negyedik jelentkező tehát bizonytalan. Az üzemvezető ismeri mindenkinek a körülményeit. Neki nemcsak az esetleges gépállásokkal, hanem az egyéni döntések indítékaival is számolni kell, amikor előrejelzést készít arról, hogy tudják-e a tervet teljesíteni. Egyelőre nem ad határozott választ arra a kérdésre, hogy remélhető-e kedvező változás a műszakpótlék emelésétől? Tömeges jelentkezés biztosan nem várható, de az adott lehetőségeken belül tettek valamit. Kiárusítás, helyben Mondják, hogy mielőtt elmegyek a gyárból, nézzem meg a kiárusítást a kultúrteremben. Kedyezményesen kaphatók néhány napig az itt gyártott fonalak és szövetek, emellett idén más cikkekről is gondoskodtak. Tavaszi ballonok, cipők, ágyneműfélék között lehet válogatni. Nagy a forgalom. Az asszonyok jókedvűek, dicsérik a vásárt. Az árkedvezmény mellett az is sokat számít, hogy nem kell messzire menni, helybe jött a lehetőség. Igazán apróság egy ilyen vásárlási akció, talán még munkatervben sem szerepel, de időt, energiát fektettek a megszervezésébe. Jól sikerült. Két óra már elmúlt, lezajlott a műszakváltás. Figyelem az asszonyokat, akik közül sokan a környékbeli üzletekbe, mások a gyári óvodába sietnek. Mindenki siet, sétáló embert nem látni a gyárkapu előtt. Odabent pedig cserélődnek az orsók, zakatolnak a gépek. Gál Judit Ajfólánc, kulcs, feafűzSiely Hiánycikkéül nyomában jártunk Hetek óta nem kapható az üzletekben (a szakboltokban sem), biztonsági ajtólánc és többféle kulcs. Utánanéztünk a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban és Skálában, sőt, a kulcskirályként ismert Bajcsy-Zsi- linszky úti szaküzletben is. S szintén hiánycikk lett az olcsó teatűzhely. Miért? — érdeklődtünk a PIK-nél Telekes Imre áruforgalmi osztályvezetőtől. ígérik: lesz! — Biztonsági ajtólánc, egykét szaküzletünkben, például a szigethalmiban van, másutt valóban nincs. A kulcs hiánya az igazán kifogásolható, évek óta rengeteg gondunk-bajunk van ezzel. Teatűzhely viszont márciusban még volt. Űgylát- szik a fűtési szezon végén mind elvitték. Különben mindegyik cikkféleséget a VASÉRT-től kapjuk, s természetesen meg is rendeltük. Káldor Ede, a VASÉRT Vállalat kereskedelmi igazgatója: — Teatűzhelyből bőséges az ellátás, és mi folyamatosan szállítunk. Legfeljebb néhány napig nincs egy-egy üzletben. Állandóan kapható Salgó- és Fikó-tűzhely. Nem drágák, s a teatűzhelynél többet is tudnak. Ismétlem, ahol éppen nincs teatűzhely, csupán egy kis türelmet kérünk, s oda fog érni a szállítmány. Biztonsági ajtólánc is lesz rövidesen. Évekig nem szerepelt a hiánycikkek listáján. Lengyelországból kaptuk. Most átmeneti megoldásként, kisiparosokkal gyártatunk. Sajnos, a kulcsok esetében ezt nem tudjuk megtenni. Gyártásukra új vállalkozó nem akad, mivel igen sokba kerül a felkészülése, a berendezkedés. A kulcs Elzett termék. S az Elzett keveset szállít. hbdapasszolás Lakatos Rezső, az Elzett Művek kereskedelmi osztály- vezetője: — A kulcsokat a saját zárjainkhoz, lakatjainkhoz sem mi gyártjuk, hanem úgy vesszük. S ott veszünk, ahol tudunk. Sokáig csak a hazai szállitóktól, főképpen a mostani nevén Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyártól. Milliószámra vásároljuk a kulcsokat, s nem tudnak elegendőt adni. Tavaly kénytelenek voltunk nyugatról, dollárért beszerezni. A kulcsokat különben két fő csoportba soroljuk. Az egyikbe tartoznak azok, amelyek a mi termékeinkhez kellenek, a másikba pedig a pótkulcsok. Tudni kell azonban, hogy rengeteg féle kulcsról van szó. Minden fajtát még dollárért sern tudtunk venni. A saját horganyöntödénkben is készíttettünk bizonyos típusúakat, de nem győzzük. A háttéripar nem lát el bennünket. Viktor Pál, az Elzett Művek zár- és lakatgyárának beszerzési osztályvezetője: — Tavaly 2 millió darabot Olaszországból, 2 és fél milliót az NSZK- ból vásároltunk. Nagyon sokba. a hazai gyártmányúak többszörösébe kerültek, s az idén nem áll szándékunkban dollárért vásárolni. Salgótarjánon múlik, hogy megszűnik-e a kulcshiány. 'Lakatos Rezső: — ök arra hivatkoznak, hogy nincs elég emberük. Valóban így van. Két évvel ezelőtt azonban azt mondták, ha küldünk tíz embert, akkor megduplázzák a termelést. Hét szakembert kölcsönöztünk, de nem kaptunk több kulcsot. Ha a salgótarjániak nem gyártanak többet. akkor vagy importálni keli, vagy továbbra is, hol itt, hol ott, hol ez, hol az a kulcs hiánycikk lesz. Embereket várnak Persik Lajos, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár öntödei gyáregységének a vezetője: — Nem hét, hanem négy embert küldött az Elzett, és csak három hónapra. A betanítás fél évbe kerül... Erről ennyit. Tény, hogy a gyárból, mintegy 240 ember hiányzik. A kulcsöntödébe 24 kellene. De ennyi sincs! A kulcsgyártás egyébként az össztermelésünk másfél százalékát teszi ki. A lényeg azonban, hogy a jelenlegi technoíógiához, több szakember kellene. Tervezzük a technológia korszerűsítését. Most jártunk Dániában, ahol az Elzett képviselőivel együtt tárgyaltunk. Még az idén júniusban és júliusban felújítjuk gépparkunkat, sor kerül kísérleti gyártásra is. Remélhetőleg sikerrel. Megnyugtatásul még azt tudom mondani, hogy a belkereskedelemnek a 'nyerskulcsokra vonatkozó minden igényét kielégítjük, az Elzett Művekét azonban több emberrel vagy korszerűbb technikával tudjuk csak. Mi elindultunk ezen az ú^on. Szente Pál
