Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-11 / 108. szám

Kitüntetések Kiváló újítók Az újítók és feltalálók kö­zelgő országos tanácskozása alkalmából Méhes Lajos ipari miniszter hétfőn kitüntetése­ket adott át kiváló újítóknak és feltalálóknak, továbbá újí­tási ügyintézőknek. Az ünnep­ségen Juhász Ádám ipari ál­lamtitkár köszöntötte a megje­lenteket, méltatta az újító­mozgalom 1948 óta elért eredményeit, s szólt arról, hogy a jövőben az eddiginél is nagyobb gondot fordítanak a műszaki alkotómunka, az in­nováció .ösztönzésére. Ezt követően a miniszter kitüntetéseket adott át. Nyol­cán a Kiváló feltaláló, négyen a Kiváló újító kitüntetés arany fokozatát kapták, egy újítót pedig a Kiváló újító kitüntetés bronz fokozatával jutalmaztak. Huszonötén Ki­váló munkáért miniszteri ki­tüntetésben részesültek. 1982. MÁJUS n„ KEDD Vasútvonal-villamosítás A MÄV villamos felsővezeték-építési főnöksége szakembe­rei a Budapest és Pécs közötti vasútvonal viliamosításán dol­goznak. A Kelenföldi pályaudvar és Háros között már elké­szült a felsővezeték, most Háros és Pusztaszabolcs között a mintegy ötvenöt kilométer hosszú szakaszt építik ki. Felvéte­lünk a Nagytétény—Diósd, illetve Érd állomáson dolgozó tar- tőoszlop-állító géplánc munkájáról készült. Hegyet-völgyet járva Szemleúton a fészekőrzővel Süpped a talpunk alatt az avar. Felfelé kaptatunk a me­redeken. A tavasz gyönge hír­mondói, a sárga kankalin, a lila pöttyös tüdővirág csak fél­ve dugja ki fejét. Vezetőm a hideg széllel mit sem törőd­ve mutatja az utat. Fején a vadászok jól ismert kalapja, lábán terepjáró csizma, rajta viharkabát; mindez elengedhe­tetlen öltözéke annak, ki na­ponta a hegyet-völgyet járja. Hivatal - hivatás? Saskó Istvánnal, az egyik út­elágazásnál találkoztam. Fel­felé haladunk a meredeken. Egyre szaporábban szedem a levegőt. Az előttem haladón látom, hogy számára megszűnt létezni a világ, nincs más, mint a fák, a virágok, az erdő, a hegy és a madarak. Most éppen — bizalmába fogadva — egy ritka látvány ígéretében megyünk fel a hegyre, miköz­ben szó kerül életéről, mun­kájáról. Alig cseperedett, már meg­barátkozott az erdővel. Két erdész sógora korán megízlel- tette vele, mennyi szépség la­kozik a természetben. Talán ő volt a faluban az egyetlen fiúcska, aki nem rabolta ki a fészkeket, inkább figyelte, véd­te a madarakat és az állato­kat. A biológia volt kedvenc tantárgya. Nem véletlen, hogy tanulmányait. Sopronban vé­gezte. Erdőmérnök lett. Húsz évig élt Nagybörzsönyben, mint erdészetvezető. — Ide, Verőcemarosra 1973- ban telepedtünk le családom­mal — idézi Saskó István. — Így mindenki jól járt, amikor elvállaltam ezt a hivatalt. Hogy mennyire hivatali mun­ka egy tájvédelmi felügyelőé? Van benne az is, hiszen az Észak-Pest megyei tájvédelmi körzetben valamennyi válto­zásról nekem is tudnom kell Engedélyünk, 'beleegyezésünk nélkül a környezeten itt mó­dosítani nem lehet. Számvetés, porszemekkel Találkozásunkkor két fiata munkatársával kirándulókna szóló térképet és tájékoztat táblát állítottak éppen az ú mellé. Saskó István kezébei. ezúttal nem puska, hanem eg mindentudó szerszám vol amellyel éppen egy ágat £ű részelt. — Ügyes szerszám — mon­dotta —, ha összecsukja az ember, kalapács és fejsze gya­nánt is használható. Mindem szükség van ehhez a munka hoz. Közben egyre feljebb ka­paszkodunk. Azt is megtudom kísérőmtől, hogy míg lent völgyben egy köbcenti levegő ben több mint 60 millió por szem is van, addig itt fenn hegyen nincs több öt-hatná Mindezeket az érdekességeke a Börzsönyről szóló története két Saskó István nemcsak ne kém mondja el, hanem rend szeresen tart diavetítéseket ( előadásokat a kisiskolásoknak is. Amint mondja, nem lehet elég korán megszerettetni és megismertetni a gyerekekkel az erdőt, a természetet. ~ munka kitölti egész eletemet Most éppen egyik legnagyobb problémánk a muflonok miatt van. A Bör- zsonybe mintegy száz muflont telepítettek 1969-ben. Számuk feleeVmiatt Tra gyarapodott, él sw •? fSzentmihály-réten EST faj betelepítése — bármely helyre — nem marad hatas nélkül. Jelenleg az a ve- “£ ■ ezt mi érzékeljük nogy ha nem teszünk ellene hamarosan kopár lesz a Szentmihaly-rét. Már öt éve ügyelem, mennyire megritkult a természetes növénytakaró, •10—40 százalékkal kevesebb a muflonok betelepítése óta A figyelmeztető szót ugyan már többször kimondtuk, de most meg adatokkal is alátámaszt- Í,Uk’ . -h°,gy mindenki számára hihető legyen. Népszerűtlen nemek Amint elmondta, itt nem csupán a muflonok pusztíta- naK. Jószerével néha egy-eev intézmény vagy szervezet akarja megbontani a táj csöndjét és gyönyörűségét. Hogy mivel? Sokszor önös ér- szem előtt tartva, üdülőt, tábort kívánnak itt fel- epiteni. Sokszor azzal sem tö­rődve, hogy ezzel a táj képét rontanak. Ha ezt engednénk, hazank egyik természetvédel­mi területét, a Börzsöny állat- és növényvilágát zavarná meg az ilyen létesítmény. Ez esetben a nemet ne­kem kell kimondanom. Nem mondhanám, hogy népszerűvé lettem. Több hivatal is érez- teti velem szemben a nehezte- eset. Hogy jutalmat mikor kaptam? Nem is emlékszem, hogy egyáltalán kaptam vol­na. Százezres árfolyam Saskó István, az . Országos Környezet- és Természetvédel­mi Hivatal alkalmazottja, de tagja a Madárvédő Egyesület­nek is. Az egyesület tagjai öbbek között a Börzsönyben élő kerecsensólymok fészkét Jrzik, a költés idején fokozott igyelemmel. A sólyom fészké­ig a helye: titok. A kerecsen- sólyom védett ragadozó ma­iaraink egyike. Nemrég ér­keztek meg a Balkánról bör­zsönyi költőhelyükre. Ebből a kihalófélben levő madárfaj­ból mindössze 10—12 pár él hazánkban. Tojásaik, fiókáik kincseket érnek, árfolyamuk meghaladja a 100 ezer forin­tot is. Ha a madarakat fész­kükön megzavarják, és netán néhány órára el kell hagy­niuk a tojásokat: azok megzá- nulnak, s nem költenek fióká- at. — Nos, mi többek között zekre a fészkekre is vigyá- ink — mutatja Saskó István, iközben megérkeztünk. A kis csapat — melyet már ,ó előre csendre intett veze­tőnk, bár a fészektől egy mély völgy és több száz méter vá­laszt el bennünket — nesztele­nül, csak távcsővel figyelheti, hogy a sólyompár milyen fél­tőn őrzi a sziklára rakott tojá­sokat. Szalai Mária * *.«*•*<*» hajrában Hossw távon más, > A figyelmeztetés ismerős, gyakran elhangzik a textil- gyarakban. Kérik, hogy a fo­nónőkkel lehetőleg a gép mel­lett beszélgessek, mert egy em­ber több száz orsót kezel egy­szerre, és ha valaki negyedórá­ra abbahagyja a munkát, az már kilókban és forintokban mérhető érzékeny veszteség. Nem beszélve arról, hogy ha felügyelet nélkül maradnak a gépek, milyen kár keletkezhet. A szívesség kölcsönös Az érvek hitelesek, de azt is mindenki tudja, hogy a gyűrűsfonoda óriási zajában még a legszükségesebbről is bajosan lehet szót váltani. így hát marad a szokásos megol­dás: a munkatársak megkérik egymást rövid ideig tartó he­lyettesítésre. A szívesség köl­csönös, ma nekem, holnap ne­ked. Tíz perc cigarettaszünet. Ólmosi Cáborné és Szabó Lászlóné gyűrűsfonóval beszél­getek a HFSZ pomázi gyárá­ban, a nagy teljesítményű mo­dern gépek kihasználási lehe­tőségeiről, a három műszakról. Mindketten hosszú ideje dol­goznak ebben a váltásban, amit ma már, különösen a fia­talasszonyok közül, egyre ke­vesebben tudnak vállalni. A gyár háromszázkilencven­nyolc dolgozója közül százan három műszakosak, de ennek Karbantartási konferencia kezdődött Nem csupán vállalati ügy — Hazánkban a gépek, nagy értékű berendezések karban­tartása és megóvása fejlődik bár, de messze elmarad a technika által diktált ütemtől — hallottuk a IV. nemzetközi karbantartó konferencia teg­napi sajtótájékoztatóján, ame­lyet a Gépipari Tudományos Egyesület nevében Gede JVHn.ós elnök és Mátay László főtitkár tartott. Az országosan kiemelt prog­ramok közül is háttérbe szo­rult a karbantartás ügye; sok ipari szakember csupán válla­lati feladatként látja a meg­oldást. A konferencia szerve­zői vitatják e szemléletmódot, véleményük szerint: „ha van például Környezetvédelmi Hi­vatal, akkor kell egy olyan központi intézmény is, amely a nemzeti vagyont óvja”. Je­lenleg a forgácsoló berendezé­sek szakosított felújítására például mindössze három kis­üzem áll rendelkezésre (köz­tük a fóti Béke Tsz szer­számgépjavító üzemága), ame­lyek kapacitása a szükséges­nek negyedét sem éri el. Lét­re kell tehát hozni szolgáltató jellegű karbantartó vállalato­kat, felülvizsgálva azokat a gazdasági szabályozókat, ame­lyek ma még elfedik az egyes vállalatok ilyen irányú érde­keltségét. E főbb gondok mellett a konferencián részt vevő mint­egy hatszáz szakember az egyes megoldási lehetőségeket, a rendszerfejlesztés teendőit, ; :atrész-felújítás ké-'óé'T. • ­rét vitatja meg. Az előadások mellett kiállítás nyílik az MTESZ Kossuth téri székhá­zában, amely a karbantartás számítógépes lehetőségeit, a diagnosztikai feladatokat, s a szakirodalmat mutatja be. A háromnapos programot ma reggel 9 órakor dr. Ju­hász Ádám ipari minisztériumi államtitkár nyitja meg. K. T. a kétszeresére lenne szükség. Hetvenen vannak eltérő mun­karendben, ami ma már min­dennapi fogalom lett, elsősor­ban a sok nőt foglalkoztató üzemekben. Többféle variáció­ja létezik. Beletartozik példá­ul olyan megoldás is, hogy va­laki két nap délelőttös, utána egyszer éjszakázik, vagy for­dítva. A délutános munkát ke­vesebben vállalják, mint az éj­szakait. A kisgyermekes anyák közül legtöbben állandó dél­előttösök, bár így fizetéskor kevesebb kerül a borítékba. — A három műszak anya­gilag kifizetődő — ezt már Olmosiné mondja és hozzáte­szi, hogy ötezer forint meg­van havonta. Akkor, ha alapo­san kihasználják a nyolc órát. Ami az anyagiakat illeti, töb­bet is lehetne keresni, de pil­lanatnyilag még kevés a vál­lalkozó. Fekete falitábla Két hónappal ezelőtt a gyár vezetői összehívták a munkás­nőket, és ismertettek egy olyan munkamódszert, melynek lé­nyege, hogy három gépoldalt kell kezelni kettő helyett. Fe­kete falitáblán levezették azt is, hogy milyen az orsószám- növekedés és a kereset emel­kedése közötti összefüggés. A végeredmény nem rossz, ezer- hatszáz forinttal kereshet töb­bet havonta, aki győzi a há­rom gépoldal kiszolgálását. En­nek ellenére csak ketten vál­lalták műszakonként, a töb­biek várnak. Beszélgetőtársaim is így van­nak vele, annak ellenére, hogy mindkettőjüket már hosszabb ideje a legjobb munkásnők között tartják számon. A pénz­nek is lenne éppen helye, mert egyik fiatalasszony ■ családja építkezik, a másiknak nemrég épült fel a háza Budakalászon. Mégis, egyelőre óvatosak, bár amikor nagy szükség volt rá (péidául karácsony előtti szabadságok idején) kezeltek már három gépoldalt kettő he­lyett. Hosszabb tavon mégis más, mint hajrában — mond- 1 a Szabóné. — A gépeket rendben is kell tartani, meg egymásunk segíteni, ha úgy adódik, hogy egyszerre fogy­nak le az orsók, és gyorsan kell cserélni. És a három mű­szak sem éppen pihentető. Textilgyárakban mosjf már mindig napirendben szereplő téma: ki tudja folyamatosan vállalni a három műszakot? Nehez a megoldás. Kisgyerme­kes anyák gyakrlan a férjük­kel ellentétes műszakban dol­goznak, hogy a család ellátá­sát valamiképpen megszervez­zék. Akik megpróbálják Mit nyújt a gyár azoknak, akik az átlagosnál sokkal ne­hezebb körülmények között dolgoznak? A központi ren­delkezésekben szabályozott műszakpótlékon felül most egy újabb juttatás: májustól havi négyszáz forintot szava­zott meg részükre a vállalat öizalmi küldötteinek tanácsa. Mi várható a műszakpótlék növelésétől? Bánvölgyi István, a pomázi fonoda üzemvezetője négy nevet említ; azokét, akik je­lentkeztek, hogy májustól megpróbálják az átállást. De azt is nyomban hozzáteszi, hogy egy fiiatalasszony még habozik; mert a nagymama, aki elvállalta a kisgyerek ha­zaszállítását az óvodából, idő­közben viszalépett. A negyedik jelentkező tehát bizonytalan. Az üzemvezető ismeri min­denkinek a körülményeit. Ne­ki nemcsak az esetleges gép­állásokkal, hanem az egyéni döntések indítékaival is szá­molni kell, amikor előrejel­zést készít arról, hogy tud­ják-e a tervet teljesíteni. Egyelőre nem ad határozott választ arra a kérdésre, hogy remélhető-e kedvező változás a műszakpótlék emelésétől? Tömeges jelentkezés biztosan nem várható, de az adott le­hetőségeken belül tettek vala­mit. Kiárusítás, helyben Mondják, hogy mielőtt el­megyek a gyárból, nézzem meg a kiárusítást a kultúrte­remben. Kedyezményesen kaphatók néhány napig az itt gyártott fonalak és szövetek, emellett idén más cikkekről is gondoskodtak. Tavaszi ballonok, cipők, ágyneműfélék között lehet vá­logatni. Nagy a forgalom. Az asszonyok jókedvűek, dicsérik a vásárt. Az árkedvezmény mellett az is sokat számít, hogy nem kell messzire men­ni, helybe jött a lehetőség. Igazán apróság egy ilyen vásárlási akció, talán még munkatervben sem szerepel, de időt, energiát fektettek a megszervezésébe. Jól sikerült. Két óra már elmúlt, lezaj­lott a műszakváltás. Figyelem az asszonyokat, akik közül so­kan a környékbeli üzletekbe, mások a gyári óvodába siet­nek. Mindenki siet, sétáló em­bert nem látni a gyárkapu előtt. Odabent pedig cserélőd­nek az orsók, zakatolnak a gé­pek. Gál Judit Ajfólánc, kulcs, feafűzSiely Hiánycikkéül nyomában jártunk Hetek óta nem kapható az üzletekben (a szakboltokban sem), biztonsági ajtólánc és többféle kulcs. Utánanéztünk a Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat boltjai­ban és Skálában, sőt, a kulcs­királyként ismert Bajcsy-Zsi- linszky úti szaküzletben is. S szintén hiánycikk lett az ol­csó teatűzhely. Miért? — ér­deklődtünk a PIK-nél Telekes Imre áruforgalmi osztályveze­tőtől. ígérik: lesz! — Biztonsági ajtólánc, egy­két szaküzletünkben, például a szigethalmiban van, másutt valóban nincs. A kulcs hiánya az igazán kifogásolható, évek óta rengeteg gondunk-bajunk van ezzel. Teatűzhely viszont márciusban még volt. Űgylát- szik a fűtési szezon végén mind elvitték. Különben mindegyik cikkféleséget a VASÉRT-től kapjuk, s termé­szetesen meg is rendeltük. Káldor Ede, a VASÉRT Vál­lalat kereskedelmi igazgatója: — Teatűzhelyből bőséges az ellátás, és mi folyamatosan szállítunk. Legfeljebb néhány napig nincs egy-egy üzletben. Állandóan kapható Salgó- és Fikó-tűzhely. Nem drágák, s a teatűzhelynél többet is tud­nak. Ismétlem, ahol éppen nincs teatűzhely, csupán egy kis türelmet kérünk, s oda fog érni a szállítmány. Biztonsá­gi ajtólánc is lesz rövidesen. Évekig nem szerepelt a hiány­cikkek listáján. Lengyelor­szágból kaptuk. Most átmene­ti megoldásként, kisiparosok­kal gyártatunk. Sajnos, a kulcsok esetében ezt nem tud­juk megtenni. Gyártásukra új vállalkozó nem akad, mivel igen sokba kerül a felkészülé­se, a berendezkedés. A kulcs Elzett termék. S az Elzett ke­veset szállít. hbdapasszolás Lakatos Rezső, az Elzett Művek kereskedelmi osztály- vezetője: — A kulcsokat a saját zárjainkhoz, lakatjaink­hoz sem mi gyártjuk, hanem úgy vesszük. S ott veszünk, ahol tudunk. Sokáig csak a hazai szállitóktól, főképpen a mostani nevén Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyártól. Milliószámra vásároljuk a kulcsokat, s nem tudnak ele­gendőt adni. Tavaly kénytele­nek voltunk nyugatról, dol­lárért beszerezni. A kulcsokat különben két fő csoportba so­roljuk. Az egyikbe tartoznak azok, amelyek a mi termé­keinkhez kellenek, a másikba pedig a pótkulcsok. Tudni kell azonban, hogy rengeteg féle kulcsról van szó. Minden fajtát még dollárért sern tud­tunk venni. A saját horgany­öntödénkben is készíttettünk bizonyos típusúakat, de nem győzzük. A háttéripar nem lát el bennünket. Viktor Pál, az Elzett Művek zár- és lakatgyárának beszer­zési osztályvezetője: — Tavaly 2 millió darabot Olaszország­ból, 2 és fél milliót az NSZK- ból vásároltunk. Nagyon sok­ba. a hazai gyártmányúak többszörösébe kerültek, s az idén nem áll szándékunkban dollárért vásárolni. Salgótar­jánon múlik, hogy megszű­nik-e a kulcshiány. 'Lakatos Rezső: — ök arra hivatkoznak, hogy nincs elég emberük. Valóban így van. Két évvel ezelőtt azonban azt mondták, ha küldünk tíz em­bert, akkor megduplázzák a termelést. Hét szakembert kölcsönöztünk, de nem kap­tunk több kulcsot. Ha a salgó­tarjániak nem gyártanak töb­bet. akkor vagy importálni keli, vagy továbbra is, hol itt, hol ott, hol ez, hol az a kulcs hiánycikk lesz. Embereket várnak Persik Lajos, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár ön­tödei gyáregységének a veze­tője: — Nem hét, hanem négy embert küldött az Elzett, és csak három hónapra. A beta­nítás fél évbe kerül... Erről ennyit. Tény, hogy a gyárból, mintegy 240 ember hiányzik. A kulcsöntödébe 24 kellene. De ennyi sincs! A kulcsgyár­tás egyébként az összterme­lésünk másfél százalékát teszi ki. A lényeg azonban, hogy a jelenlegi technoíógiához, több szakember kellene. Ter­vezzük a technológia korsze­rűsítését. Most jártunk Dániá­ban, ahol az Elzett képviselői­vel együtt tárgyaltunk. Még az idén júniusban és júliusban felújítjuk gépparkunkat, sor kerül kísérleti gyártásra is. Remélhetőleg sikerrel. Meg­nyugtatásul még azt tudom mondani, hogy a belkereske­delemnek a 'nyerskulcsokra vo­natkozó minden igényét ki­elégítjük, az Elzett Művekét azonban több emberrel vagy korszerűbb technikával tudjuk csak. Mi elindultunk ezen az ú^on. Szente Pál

Next

/
Thumbnails
Contents