Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-07 / 81. szám
Man A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 81. SZÄM 1982. Április 7., szerda A Kossuth Tsz-ben Biztonságosabb a gazdálkodás Nemcsak világít már a Nap, hanem melegít is. Fontos a jó idő, hiszen halaszthatatlanok a tavaszi teendők. A ceglédi Kossuth Tsz-ben az ősszel és a téllel elégedettek, és tartani szeretnék a munkák eddigi ütemét, ősszel sikerült minden szokásos tennivalót rendben elvégezni. A gabonák jól teleltek, mór túljutottak a kétszeri fejtrágyázáson, s a gyomirtás elvégzésére most várják a Lenin Tsz helikopterét. Aprómag — nagy pénz A szövetkezet élén kis ideje új elnök áll, Sáfrán József személyében, aki tizenharmadik esztendejét tölti ebben a gazdaságban és a termelési elnökhelyettesi posztot cserélte fel a jelenlegi beosztással. (Elődjét, Bódizs Antalt, a közelmúltban a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet közgyűlése választotta tsz-elnökké.) Az új vezető alaposan ismeri a Kossuth Tsz teljes tagságát, alkalmazotti gárdáját, a 2100 hektár szántóterület erényeit és gyenge pontjait, általában az egész gazdálkodást. — Milyen szándékaik vannak a*növénytermesztésben az idén? — kérdeztük az elnököt — Gabonaféléink vetésterülete változatlanul 550 hektár. A napraforgó az idén csak 260 hektáron terem a korábbi 380—400 hektár helyett, mivel kicsi a területünk, s nem jó, ha ugyanaz a növény gyorsan visszakerül ugyanarra a táblára. A talajban lévő kártevők gondokat okozhatnak, s ezt kell elkerülnünk. Kétszáz hektáron a Monori Vetőmagtermeltető Vállalatnak aprómagvakat termesztünk, így például tavaly 600 hektár búzaterület terméskiesését pótolta a köménymag ára. Egyes lucerpatábláink is alkalmasak a magfogásra, s ebből is jól pénzelünk. — Homoki lucernatelepítésünk, egyéb takarmánynövényeink állatállományunk szálas- és lédús takarmányszükségletét kielégítik, az abrakféle egy részét kell vásárolnunk. Egyébként az a célunk, hogy a vetésszerkezeten belül a takarmánynövények területét csökkenthessük az árunövények javára. Ehhez viszont nagy szükségünk lenne az általunk jónak látott meliorációs program végrehajtására a Pesti út melletti legelőkön. Ennek az anyagi fedezetét csak központi erőforrásból remélhetjük. Jobb jövedelem — Az állattenyésztéstől mit remélnek? — Ez az ágazatunk az elmúlt évben ráfizetéses volt. A juhászat fejlesztését tűztük célul. Ezerhatszáz anyajuhunk van, s a tenyészállomány egy részét vásárlásokkal frissítettük fel, ugyanis már eléggé elöregedtek az anyaállatok, s gyenge volt a bárányszaporulat. A kétévenkénti háromszori elletést vezettük be, s az idén már szeretnénk szerény nyereségre szert tenni a birkákból. — Négyszáz szarvasmarhából és ennek szaporulatából álló húshasznosítású állományunk van. Eddig a hízóalapanyagot értékesítettük, s ezen nem volt hasznunk. Most már nem adjuk el, hanem kihelyezzük a háztáji gazdaságokba a jószágokat. — Milyen ipari tevékenységet folytatnak? — Szövetkezetünk nyereséges gazdálkodása és az alap- tevékenység fejlesztése szempontjából nagy jelentősége van a melléküzemágaknak. Az ócsai Vörös Október Tsz-szel létrehozott gazdasági társaság keretében, többféle szolgáltatást végzünk, például az építőiparban, de van kiállításszervező és -rendező részlegünk is. Megbízatásaik szinte az egész országot átfogják. Nyolcvan millió forintos árbevételük, s az ebből származó — részünkre jutó —, 6 millió forint körüli nyereség sokat jelent. Hasznot hajt saját kovácsüzemünk és színesfém- öntödénk is. Ezeknek 55 milliós árbevételi tervük van. Az ősszel alakult meg 25 személlyel szolgáltató részlegünk, — A felsorolt sokrétű feladatokhoz elegendő létszámmal rendelkeznek-e? — Tavalyi dolgozólétszámunk 270 főből állt, s ennek egyharmada fiatal. Különösen a vonzóbb munkakörökbe — például gépekre —, jelentkeznek. Az idén szeretnénk 330-ra emelni a létszámot. A célul tűzött 4077 forintos havi átlagbér olyan összeg, amely a környék mezőgazda- sági nagyüzemeit tekintve, nem lebecsülendő. Tavalyelőtt 8, tavaly 9 százalékos nyereségrészesedést fizettünk, ami azt jelenti, hogy felvették a 13. havi fizetést, akik jól dolgoztak. Ennek is híre megy ás szerepe van a jó hangulat kialakulásában — mondotta Sáfrán József elnök. Felkészült szakvezetés — A termelőszövetkezetek pártvezetősége hogyan látja az idei gazdálkodás lehetőségeit az elnökváltás után? — tettük fel a kérdést Kovács Jánosnak, a pártalapszervezet titkárának. — A Kossuth Tsz erre az évre az eddig elért eredmények megőrzését tűzte célul, és szerény előrelépésre számít. A gazdaságban dolgozó kommunisták úgy látják, hogy az új vezetés alkalmas a gazdálkodás zökkenőmentes folytatására. Olyan szakembergárda alakult ki, amely szakmai és politikai felkészültségénél fogva képes a feladatok megöl-' dósára. A pártszervezet több éve bevált gyakorlata szerint, minden kulcsfontosságú kérdést időben megtárgyal, s véleményt formál a gazdaságvezetés számára. E munkába bevonjuk a gazdaságpolitikai munkabizottságot, amely szakmailag mond ítéletet, tesz javaslatot. A pártvezetőség véleményezi a születendő döntéseket, teret adva az egyszemélyi felelősség érvényesülésének — nyilatkozta Kovács János párttitikár. T. T. Tojást hoznak, csibét visznek Benépesült a felvásárlóhely Cegléden, a Dél-Pest megyei Áfész Dorottya utcai felvásárló telepének központján zajlik az élet. Szó szerint zajlik. Az imént telefonon az ■egyik felvásárlót, Varga Józsefet kerestem. Udvarias, komoly szavú ember, készséges tájékoztató. Mialatt beszélgetünk, szokatlan zsongás hallik a telefonból. Nem, ez nem rádiószó, nem is irodai beszélgetés. Madárhang, csipogás. — Csipogás hát — mondja nevetve a vonal túlsó végén Varga József. — Itt a szezon, tojással, napos csibével foglalkozunk, ezerszám. Ma például 7 ezer napos csibét adtunk ki, azoknak a zenebonáját hallja. Kezdődik hamarosan a méhészszezon. Jönnek a nyúlte- nyésztésre szerződöttek is: április 19-e után már minden hétfőn, kora reggeltől élőnyűl- átvétellel is foglalkozunk rendszeresen. Ki nem fogy a mókából A lagzikban ő az első ember Mindenre tud rigmust az örökös vőfély Vajon mennyien lehetnek ebben az országban olyanok, akik tanult mesterségük, fő- foglalkozásuk mellett valami mást nagyobb hozzáértéssel csinálnak, mintha tanulták volna? Ez a valami lehet akár másik szakma, akár ritkaság- számba menő feladat, alkalmi megbízatás. Ilyen például a vőfélyé. Énekelt, táncolt Ö az, aki a vendégeket lakodalomra hívja, s a lakodalmat irányítja. Néhány évtizeddel ezelőtt a vőfélynek — főleg faluhelyen — különösen fontos szerepe volt a menyegzőkön. Manapság egyre kevesebbet hallunk róluk, sőt egyre több az olyan esküvő, melynek egyáltalán nincs ilyen szereplője. Jászkarajenőn viszont ez a titulus a mai napig megmaradt. A helybeli 73 esztendős Tugyi Gézát úgy emlegetik a községben, hogy ő a mennyeg- zők örökös vőfélye, aki a korát meghazudtolóan fiatalos, többet vidám, mint rosszkedvű. Kár, hogy a lakásán találkozhattam vele, és nem egy lakodalomban. Ám talán így is érzékeltetni lehet, hogy mi mindent csinál az esküvők „karmestere”. — Hogyan lesz valakiből a mennyegzők örökös vőfélye? — Mint mindenhez, ehhez is érteni kell. Ismerni és jól előadni a rigmusokat. Ha látják, hogy az ember érti a dolgát, jó hangulatot teremt, rendesen viselkedik, vagyis nem it- tasodik le, azt megkedvelik. Először 1926-ban egy barátom esküvőjén voltam vőfély, akkor figyeltek fel rám. Azután mások is felkértek, később pedig minden esküvőre engem hívtak. Igaz, meg is adtam a módját. Jól szerveztem, irányítottam, nem ittam, nem go- rombáskodtam, jól énekeltem és táncoltam, ki nem fogytam a mókából. — Milyen feladatai vannak egy vőfélynek? — Először a vendégeket meg kell hívni. Külön-külön fel kell keresni minden meghívandó családot, ha közel lakik, ha távol. Kezdetben gyalog jártam, később vettem egy kerékpárt, és így már könnyebb volt. Amikor belépek a lakásba, köszönök illendően, és elmondok egy rigmust, amiben szerepel, hogy ki hívja meg őket, milyen eseményre, mikorra, valamint ebédre, estebédre vagy mindkettőre. A lakodalom napján, amikor a vendégsereg együtt van, ugyancsak rigmusban köszöntőm őket. Majd minden lényegesebb mozzanathoz tartozik egy-egy strófa, az étkezéseknél pedig valamennyi fogás előtt úgynevezett beköszöntőt mond a vőfély. Pompás sonkák, tarják, csülkök Húsáruk bő választékával készül húsvétra a PENOMAH ceglédi gyára. Pest megye üzleteibe 75 tonna ízletes húskészítményt, kötözött és parasztsonkát, füstölt csülköt, tarját, s még számos finomságot szállítanak. Apáti-Tóth Sándor felvétele — Mondana egy ilyet? — Ismét megérkeztem, olyan sokára, merem mondani, nem jártam hiába. Finom eledelhez jutottam valójában, mely első lesz az étkek sorjában. Finom eledelért nagy próbát tettem, egy szilaj kossal két napig verekedtem. Kicsin múlott, fogam ott nem feledtem, ráadásul neki, csakhogy legyőzhettem! Nosza hevenyében bőrét, nyakát, fejét egyszerre levettem, ezt a jó paprikást abból készítettem. Megvallom, uraim, hogy nincs több ilyen étek, erre aztán a magyarnak vizet inni vétek. Kívánom, széles, jó étvággyal egyétek! — Ez például a birkapaprikás tálalása előtt hangzik el. Természetesen ezek a köszöntők aszerint változnak, mi a menü. Régi rímes mondókák, amelyeket ahány vőfély, annyiféleképpen mond, hangsúlyoz, cifráz. A vőfély feladatai közé tartozik a vendégeknek az ünnepi asztalnál való elhelyezése, neki kell ügyelni, hogy mindenki az előre kijelölt székre üljön. Egy társaságba — Van-e különbség a régi és mai lakodalmak között? — Alapjában véve nincsen, inkább a külsőségek változtak. Azelőtt lovas kocsival közlekedett a lakodalmas menet, ma viszont autóval. Nagy ritkán gyalog. A vőfélyre ekkor ugyancsak fontos szerep vár. Neki kell elrendezni a menetet, ő határozza meg, ki kivel kerül egy társaságba, autó esetén egy járműbe. Egyikből a másikba Tugyi Géza tanult szakmája kőműves. Sokáig dolgozott a földművesszövetkezetnél. Nyugdíjazásáig emellett vőfé- lyeskedett. — Régebben szombaton és vasárnap is volt lakodalom, újabban csak szombaton. Szombaton reggel elmentem az egyik helyre, és következő nap hajnalban tértem haza. Megmosdottam, átöltöztem, és indultam a piásik lakodalmas házhoz. Onnan hétfőn hajnalban jöttem el. Amikor hazaértem, ismét alaposan lemosdottam, átöltöztem, és indultam dolgozni. Győztem az éjszakázást, nem éreztem fáradtságot. Gondolom, azért, mert szeszes italt alig fogyasztottam, evésben is parancsoltam magamnak. No és nagy kedvem volt ehhez a szerephez. Nagy tisztesség, hogy mindig engem kértek! Meddig csinálja még? Nem határoz meg időpontot, bár hozzáteszi, hogy hamar elfárad már. A nótázástól, a sok beszédtől fullad. De ha nagyon kérlelik, azért elmegy. Annak a mennyegzőnek, ahol Tugyi Géza a vőfély, híre, rangja van. Gy. F. A zászlóbontásra emlékeztek KBSZ-fiatalok találkozója Színes, vidám eseménysor .. Cegléden a KISZ zászlóbontásának 25. évfordulója alkalmából közös ünnepséget, találkozót rendeztek a helyőrségben szolgálatot teljesítő KISZ-aktivisták, a város és a járás ifjúsági vezetőivel, KlSZ-szervezeteinek, alapszervezeteinek képviselőivel, az ifjúgárdistákkal együtt. Délelőtt a megemlékező ünnepség zajlott, délután a Helyőrségi Művelődési Központ adott helyet a rendezvények hangulatos, egymást érő sorának, amelyeken több mint félezer fiatal vett részt Varga András operaénekes műsorát szívesen, lelkesen hallgatták, nagy tapssal köszönték : mozgalmi dalok hangzottak el, pompás tolmácsolásban. A délutáni programsor szó szerint „többszintesen” zajlott, mert a klub valamennyi előadóterme másmás látni- és hallanivalót kínált a vendégseregnek. Fellépett a helybeli Petrik dzsessz- trió, majd Kovács László hivatásos diszkós (most katonai szolgálatát teljesítő, fiatal őrvezető) műsora vonzott közönséget. Az étterem helyiségében a Kaláris művészegyüttes, a Kossuth Művelődési Központ előadócsoportja szerepelt, majd a MORSE együttes zenéjére táncolhattak, éjfél utánig. Az emeleti galérián a KISZ életútját bemutató tablósort szemlélhették a vendégek és az egyik teremben a csöndesebb szórakozást kedvelők filmbemutatót láthattak : dokumentumfilmet, rajzfilmet, játékfilmet, vígjátékot. A konyha, ahol a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz üzemegységének szakácsai foglalatoskodtak, kitett magáért, jó falatokból, étel-italból nem volt hiány. H. I. Indulnak kora hajnalban, vagy váltótársként, délutáni műszakra. A munkakezdést jelző gyári kürt hangja, a pontos óra mutatja, a nyolcadikként beléjük táplíálódott pontos időérzék diktálja. Szakmunkások, vállalatoknál, üzemeknél, gyárakban vagy termelőszövetkezeti üzemágban. Cegléden lendületet kapott a városfejlesztés. Évek óta mozgalmas, eleven. A fejlesztésben részt vevők tetemes társadalmi munkával járulnak az örvendetes változásokhoz. Segítségükkel épült már óvoda, járda, csinosodott üzem, kialakult a pihenőerdő jelen képe. Se szeri, se száma az apróbb segítségeknek, amelyekben egy-egy intézményt, köztük iskolákat, az öregek napközi otthonlát is részesítették. Valaki mondta egyszer: ha jól szervezik a társadalmi munkát, a városfejlesztésnek oly’ erős alapja lehet, mint épületnek a jól kevert, jókor öntött beton. Társadalmi munkára, legyen az hórukkos, vagy szakipari, mindig van jelentkező. Ki-ki hozzáértése, tudása szerint vállal feladatot. S hogy minden szervezetten, jól alakuljon, hogy jobban lehessen haladni. nem árt, ha a munkálatok irányítói tájékozottak. Ha tudják, hány helyről, milyen segítséget kaphatnak. Épp erről adott tájékoztatást egy. a minap látott lista. A vállalatoknál, szövetkezeteknél, a gyárakban dolgozó szakmunkások számát összesítette, nem számítva bele a magánkisiparosokat. Eszerint a járási székhelyen 511 lakatos, 197 villanyszerelő, 211 kőműves, 121 festő-mázoló szakmunkás van. Számontarta- nak 49 ácsot, 78 asztalost, 51 szakképzett vízvezeték-szerelőt, 10 üvegest, 9 vasbetonszerelőt, 22 fűtésszerelőt, 12 hideg- és 9 melegburkolat, 9 műkövest, 11 kubikost. Dolgozik egy csapat gázvezetékszerelő, a műszerészek most listára sem kerültek. Megany- nyi szorgos-dolgos ember. Városlakók. akik szakértelemmel figyelhetik, segíthetik a társadalmi munkákat, feladatot vállalhatnak, véleményükre adhatnak. Ebben az évben Cegléden a legfontosabb és a legtöbb társadalmi munkát az iskolaépítés, a malomtószéli és a pihenőerdei park rendezése, a művelődési központ, a lakótelepi művelődési centrum s lehetne sorolni, mi minden adja. Kell tehát, hogy hozzáértői, gyakorlatban példát mutatói legyenek minden közös ügynek. Szükség van a szakemberekre. Számítanak rájuk. ISSN 0133—251» (Ceglédi Hírlap» Kőművesek, ácsok és mások
