Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

Készül az új gyalogjáró Ét T. . j|§§l ElkészUlt a Rákos-patak fölötti híd Gödöllőn, a Szőlő utcában. A Galgamenti Vízi Társulat dolgozói most a 40 méter hosszú gyalogjárót betonozzák, s a hét végére befejezik a munkát Barcza Zsolt felvétele Gyalog- és kerékpártúrák Kirándulások sajátosságai Járási szinten, versenyszerűen A kirándulásoknak minden Iskolában megvannak a ha­gyományai, de mindegyikre érvényes jellemzők is felfe­dezhetők. Az alsó tagozatos osztályok lakóhelyükkel és a járási székhellyel ismerked­nek meg, de lehetőségeiktől függően eljutnak távolabbi helyekre is, főként a főváros­ba. A felsősök általában tör­ténelmi nevezetességű helye­ket keresnek fel., A vérségi általános iskolá­ban már hagyománnyá vált a tavaszi kétnapos kirándulás, amely során az ország egy-egy távoli kis tájegységével is­merkednek meg a résztvevők. Az idén erre a kirándulásra április második felében * ke­rül sor, az úticél Miskolc és környéke lesz. Természetesen e közös ki­rándulás mellett, az osztályok külön szerveznek utakat, tú­rákat, Az ötödikesek Pesten jártak, a hatodikosok Buda nevezetességeit keresik fel. A színházlátogatások is felértek egy-egy kirándulással, mivel ezeket egyéb programokkal, többnyire múzeumlátogatással kötötték egybe. A közös kirándulásokra a nagyfokú kényelem jellemző, hiszen háztól házig szállítot­ta, illetve szállítja a tanuló­kat az autóbusz. Nem kell vá­rakozni, átszállni, metrózni, így az utazás szabályait, nor­máit sincs alkalmuk ilyenkor elsajátítani, gyakorolni, an­nál inkább az osztály keretén belül szervezettek során. Az autóbusz nyújtotta ké­nyelmet jól ellensúlyozzák a gyalog- és kerékpártúrák, amelyek nemcsak az iskolán belül, hanem járási szinten is versenyszerűen folynak. Vérségi gumiüzem Megszűnt az ingázás A nyárra elkészül az új csarnok Emlékszünk még rá: nagy riadalmat keltett a télen, hogy tetemes kár érte a kartali Pe­tőfi Tsz közösségét, amikor leégett a vérségi gumiüzemük. A közvetlen kár minden kö­rülmények között rosszul érin­ti az embert, a szövetkezet egész tagsága megrendült ak­kor, de már túljutottak a ne­hezén. — Nemcsak arra kellett gondolnunk, hogy miképpen állítsuk helyre a termelést, hiszen az épület szinte porig égett, a gépeknek csak egy ré­sze javítható ki, legalább ilyen gondot, feszültséget okozott bennünk az ott dolgozó ötven asszony sorsa is — mondta Kovács László, a szövetkezet elnöke. — Szerencsére segítsé­günkre sietett a Szilasmenti Tsz, így az asszonyok felének tisztességes elfoglaltságot és bért biztosíthattunk. De hát ezért naponta el kellett utaz­niuk Versegről Kerepestarcsá- fa olyanoknak, akik eppen azért dolgoztak, s dolgoznak nálunk a gumiüzemben, mert így az otthoni munkájukat is el tudják látni. Arról adhatott számot most Inár a szövetkezet elnöke, hogy hiárcius elejéig azután vala­mennyi asszony hazakerült. — Engem is rosszul érintett, tz a dolog, de most már elé­f edettebb vagyok, mert nem ell utazni — emlékszik visz- sza Kalmár Joachimné, áki vulkanizáló gépen dolgozik. — Pont a leghidegebb időben utaztunk. Ha a reggeli mű­szakba mentünk, akkor há­romnegyed ötkor indultunk, ha a délutánosra, akkor bi­zony éjfél volt, mire hazake­rültünk. Hogy mennyit keres­tünk? Nem rosszul, de itthon mindenképpen jobb. Tetszik tudni, a sorjázással például jobban lehet teljesíteni. Boda István, a gumiüzem vezetőjének helyettese is meg­erősíti azt, amit már elnökük mondott. Egyebek közt arról is szólt az elnök, hogy szeren­csére egyetlen megrendelőjük sem bontott szerződést velük, amiért csak jó szívvel emlé­keznek megértésük miatt. — Három géppel folyik már A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1983. ÁPRILIS 7., SZERDA r tiáonz Árammérőgyár Az önállóság első esztendeje Javuló minőség, erősödő piaci helyzet a vulkanizálás. Egyebek közt a Ganz Árammérőgyárnak készítünk különféle tömítése­ket a villanyórákhoz és a kap­csolóórákhoz — mondja Boda István. — Hatféle tömítést ké­szítünk nekik. Már két hen­gerszékünk üzemel a régi he­lyen, és közben tart az építke­zés is. A biztosító kifizette a szö­vetkezet kárának egy részét. A beruházás már tavaly meg­kezdődött. Üj, hatszáz négy­zetméteres alapterületű üzem­csarnok épül, májusban vagy júniusban átadják. Mindent összevetve az idén mintegy húszmillió forint értékű gu­miárut állítanak elő, a bedol­gozók munkáját is számítva. Tavaly 1,7 millió forintot, az idén 3,2 millió forintot fordí­tanak az üzemcsarnok építé­sére, 2,5 millió forintért állí­tanak be, illetve javíttatnak fel gumiipari gépeket, a villamo­sításra valamivel több mint egymilliót költenek. Különben az óv második felében szociá­lis helyiségek építésébe fog­nak. az új épület mellett: öl­töző, fürdő, tálaló és irodahe­lyiséget építenek hozzá. F. I. A múlt év januárjától is­mét önálló vállalatként mű­ködik a Ganz Árammérőgyár. Tizenkét hónap nem nagy idő, messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le az önálló­ság első esztendejéből, annak teljesítményéből. Célunk nem több, mint a ma már egészen pontos adatok alapján a tava­lyi eredmények és tendenciák rögzítése. összehasonlító áron több mint kilenc százalékkal emel­kedett az üzem termelési érté­ke, árbevételük kerekítve 12 százalékkal volt több az 1980. évinél. A fő feladat A Ganz márkanév világszer­te ismert, a vele jelzett áram­mérők exportja is régi kele­tű. A gödöllői vállalat meg­bízhatósága, szállítókészsége elismerést kelt a külhoni part­nereknél és jó alapot ad a to­vábbi eladásoknak. Tavaly to­vább javult az Árammérőgyár termékeinek minősége, amit egyebek között az is mutat, hogy elenyésző volt ellenük a kifogás, s azok sem bizonyul­tak mindig megalapozottnak. Ismeretes, hogy a gyár hosszú évek óta a tőkés ex­portot tekinti egyik fő felada­tának. Ez az irányzat érvé­nyesült a múlt évben is, hi­szen a teljes bevétel harminc százaléka a dollárpiacról szár­mazott. A szocialista orszá­gokba irányuló szállítmányo’' 16, a hazai eladások 53 száza­lékot képviseltek az árbevé­telben. A dollár elszámolású piacon a legjelentősebb vevők ezút­tal is a fejlődő országok vol­tak. amelyekkel tovább erő­södött a kapcsolatuk. A leg­fontosabbak közé tartozik Lí­bia, Algéria, Marokkó és Pe­ru. A gyár termékei még 31 ország piacán találnak vevőre. Fontos tevékenységük volt az új fogyasztásmérők kivitelé­nek előkészítése. Ezek a termékek kedvező fogadtatás­ra találtak a fejlett tőkés or­szágokban. A rubel elszámolású forga­lom több mint 70 százaléka a Szovjetunióba irányult. Jelen­tősek voltak a kubai rendelé­sek. Ebbe az országba a szo­cialista kivitel húsz százaléka kerül. Mint a számok is jelzik, a Ganz Árammérőgyár piaci helyzete tovább erősödött, nem utolsósorban a műszaki fej­lesztés eredményeként. A pia­ci igényeknek megfelelően fej­lesztették ki a GE és GH jelű mérők alaptípusait. A műsza­kilag kevésbé igényes órák­nál az önköltségcsökkentésre törekedtek. Előkészítették a licenc alapján készülő kvarc- vezérlésű kapcsolóórák gyár­tását. A gyártásfejlesztés ered­ményeként csaknem hatmillió forintnyi megtakarítást értek el. A készletek A készletgazdálkodásban már nem büszkélkedhetnek ilyen szép eredményekkel. Mind a vásárolt anyag, és fo­gyóeszköz, mind a saját gyár­tású befejezetlen, félkész és készáru értéke átlagosan ma­gasabb volt a tervezettnél. Nagy volt az exportáruk kész­lete is, néhány piac időleges kiesése miatt. A termelés és értékesítés nem kellő össz­hangja egy-két esetben pénz­ügyi nehézséget is okozott. Az önállóság első évében a jó termelési eredményeket produkáló kollektíva tagjai nem panaszkodhattak. A ter­vezettnél nagyobb nyereséget értek el, javult a munka haté­Gyorsan haladnak a munkával Csinosodó Afész-iizletek A majdnem kétszáz egység­gel rendelkező túrái Galgavi- déke Áfész nem csupán az üzletpolitika anyagi vonatko­zású eredményességére helyez nagy hangsúlyt, arra is ügyel, hogy a különféle boltok, üzle­tek, büfék küllemükben is esztétikusak, barátságosak le­gyenek. Minden esztendőben tetemes pénzösszeget fordítanak a rá­szoruló egységek tatarozására, festésére, szépítésére. Az épü­letek csinosításának munkála­tait részben a házi brigád végzi, s mert ők egyedül nem Közúti figyelmeztető Gödöllő, Légszesz utca. A járda szélén idős ember néz jobbra is, balra is, majd görbe botjával elindul a túloldal felé. Alig ér az út­test közepéig, mögötte te­rem egy krémszínű Lada, lassít, vezetője lehúzza az ablakot, s kiszól: — Nem látsz, tata? — S folytatja durván sértően, drasztikusan. A bácsika összébb húzza magát, tőle telhetőén igyekszik jobban sietni a másik oldalra. A következő alkalommal még tétovábban, bizonytalanab­bul. fokozottabb szorongás­sal indul majd el akár be­vásárolni. akár másért lép ki otthonából. A Lada vezetőjének — aki akár unokája is lehetett volna a letegezett, megalá­zott idős embernek — tü­relmetlensége, sajnos, nem egyedi eset. Jóllehet a ha­sonló vérmérsékletű, eléggé el nem ítélhető magatartá- sú vezetők a KRESZ egyet­len előírása ellen sem vé­tenek. a közlekedési erköl­csöt tekintve viszont az egyik alapvető normát sér­tik meg. Az idősek minden­kori tisztelete a volán mö­gött ülőktől is elvárható, s ez nem korlátozódhat csak az öregek napjára, sem a közvetlen idős hozzátarto­zókra! B. M. győzik, igénybe veszik a kis­iparosokat is. Az ellátási körzeteknek szin­te minden községében sor ke­rül az idén ilyen külső-belső szépítésre. Versegen három üz­let átfestéséhez láttak az el­múlt napokban. A gyorsaságra jó példa az önkiszolgálóbolt, amely mindössze két napig tartott zárva, de gyorsan ha­ladtak a belső munkák a bisztróban és az italboltban is, ahol egyéb módon is igye­keztek még kulturáltabbá ten­ni a helyiségeket, így például csempéztek, az ablakokra új függönyöket raktak. A munkák zömét Varga Sándor bagi kis­iparos végezte, aki nemcsak a gyorsaságra, hanem a minő­ségre is sokat adott. konysága, jóval termeléke­nyebben dolgoztak, így nem meglepő az átlagosan 8,7 szá­zalékos béremelkedés. Javítot­ta a dolgozók közérzetét a munkavédelemben és a szo­ciális ellátásban ugyancsak az elképzeléseket meghaladó eredmény: a sajtológépeken zajvédő kabinokat alkalmaz­nak, bővítették az üzemegész­ségügyi létesítményeket és az oktatási központot, szélesítet­ték az üdülési lehetőségeket. Fokozódó ütem Az Árammérőgyárra a telje­sítménybér a jellemző, de úgy látják, ennek hatásossága fe­lülvizsgálandó. Túl nagynak ítélik a műhelyátlag alapján elszámolt teljesítménybéresek számát, hiszen így egyrészt elsikkad az egyéni felelősség, másrészt szűkül a differenciá­lási lehetőség. Arra töreked­nek, hogy fokozatosan vissza­szorítják a nagy csoportok és műhelyek átlagteljesítményén alapuló bérezést, nagyobb sze­repet kap az egyéni és a kis­csoportos elszámolás. Az önállóság és a hatodik ötéves terv tehát jól kezdődött az Árammérőgyárnak, de hogy ezen az alapon még szebb eredményeket érhessenek el, a fejlődés ütemét fokozni kell, munkájukat szervezettebbé és hatékonyabbá, ahogyan ez idei terveikben szerepel. G. Z. A járda és az árok között Fásítás Versegen Ahol a vezetéknek nem lesz útjában Az elmúlt években a vérsé­gi népfrontbizottság elsősor­ban a járda és az árok közötti kis területek virágosítását szorgalmazta, facsemeték ülte­tésére viszont csak alkalom­szerűen került sor, amihez legtöbbször a falu lakói adták vagy szereztéx be az elülte­tendő fákat. A szorgalmazás mellőzésének az volt az oka, hogy a következő években sorra kerülő közművesítés miatt így is ki kell szedni a majd útba eső fákat, s ezek számát a bizottság nem akar­ta növelni. Az idén azonban nagyarányú fásításra kerül isor, amelyhez a csemetéket a népfront megyei bizottsága biztosítja támogatás gyanánt. E csemetéket kizárólag olyan helyekre ültetik, ahol a víz­vezetékeknek nem lesznek út­jában. Mozi Vadölő. NDK kalandfilm fel­újítás, 4, 6 és 8 órakor. Hasznos melléktermék Csutka, húspép, tejsavó Vizsgálat a Műszaki Intézetben Részben a melléktermék hasznosítása fogalomkörébe tartozik az, ha a kukoricá­nak nemcsak a szemtermését, hanem a csutkáját is etetik. A MÉM Műszaki Intézetében a sertések takarmányozására alkalmas kukoricaszem-csut- ka keverék betakarításának gépesítését vizsgálták. A kí­sérletekben Claas Dominátor 105-ös és E—516-os arató­cséplő gépek vettek részt. Megállapították, hogy a gé­pek beállításától függően a csutkának 30—90 százalékát takarítják be a kombájnok; a csutka részaránya a szalma- rázók átejtő felületének, és a törekrosta szabályozása révén változtatható a kívánalomnak megfelelően. A Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban folytatott kísér­letekben hagyományos silóba mintegy 1600 köbméter tér. ményt ömlesztettek, tároltak átlagosan 37 százalék nedves­ségtartalommal. A mintegy öt százalék nyersrost tartalmú anyagot még egy IGK—30b Gafgamácsa Húsvéti hcsolkodás Az idén is megrendezik áp­rilis 12-én a hagyományos galgamácsai húsvéti locsolíco- dást. A vidám, élményt adó népi szokás felújítását ezúttal is a galgamácsai művelődési ház dolgozói, Vankóné Dudás Juli népművész, s a galgamá­csai hagyományőrző együttes tagjai vállalták. Húsvéthétfőn már reggel hét órakor zenés ébresztő hívja lo- csolkodásra a lányos házakhoz a fiúkat, majd 10 órától a fa­lumúzeum udvarán folytatódik az esemény. Ebéd után masku- rázással és tojásszedéssel foly­tatódik az ünnep, délután pe­dig levetítik a művelődési ház­ban az 1981-ben forgatott és díjat nyert galgamácsai nép­szokásokról készített filmet. Az egész napos programra, akárcsak az esti locsolóbálra, nemcsak a községből, hanem a környékből, s távolabbi vidé­kekről is várnak vendégeket. jelű géppel aprították. A siló­ból kihordott takarmányt hús­péppel és tejsavóval keverve etetik hízósertésekkel. Új traktorok Hét nagy teljesítményű, T— 150K típusú traktor már meg­érkezett a gödöllői búza—borsó termelési rendszer központjá­ba, abból a szállítmányból, amelyet a második negyedév­re rendeltek. Az előszállítást — hiszen a gépek márciusban gördültek be szervizükbe — örömmel fogadták, annál ke­vésbé nyugodtak az idei szál­lítási feladatokra gondolva, mert az IFA-tehergépkocsikat viszont még nem kapták meg. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Sándor György humoralista Lyukasóra című estje a FEB- tábor résztvevőinek, 19 órakor. Társas kapcsolataink? Ven­dég: dr. Gerevich József pszi­chiáter. Házigazda: Pásztor Magdolna, a Magyar Rádió szerkesztő-riportere, 17 órakor. A középkor és a reneszánsz zenéje, 18 órakor. Szolgáltatás: Logopédiai tanácsadás. Vár­ják azokat a gyerekeket és fia­talokat. 3—18 éves korig, akik beszédhibával küzdenek. A ta­nácsadó díja alkalmanként 200 forint, 16—18 óráig. Fotólabor. A labor használati díja órán­ként 30 forint. (Fotópapírt és oozitív vegyszert mindenki hozzon magával!), 10—20 óráig. A kondicionálóterem 10—15 óráig tart nyitva. Az itt elhelye­zett eszközök alkalmankénti használati díja 10 forint. ISSN 0133—1907 (Gödöllői Hírlap) Hulladékból is ECenyérfarfó, tortakarika A Gödöllői Tangazdaságban az idén folytatják a fekete és az ónozott lemeztepsik gyártá­sát. miután segédüzemeik mindjíét termékre ötven-öt- vetezer darabos megrendelést kaptak a nagykereskedelmi vállalatoktól. Januártól önálló terméknek számít a kétkilós kenyerek tá­rolására szolgáló kenyértartó doboz, amelyet eddig koope­rációban készítettek. A higié­nikus, tetszetős dobozokból mintegy hatvanezret készíte­nek el az idén. A napokban új termék: a tortakarika gyártását is meg­kezdik. Ezeket is ónozott le­mezből készítik, nagy részü­ket a tepsik lemezének kisza­básakor keletkezett maradék anyagokból állítják elő. Egye­lőre húszezer tortasütő alkal­matosságra van megrendelé­sük.

Next

/
Thumbnails
Contents