Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-03 / 79. szám

m n r.crtt 1982. ÁPRILIS 3., SZOMBAT ÓRÁT, NAPOT NEM SZÁMLÁLNAK, CSAK ADNAK Szükebb pátriánkért, sokan önként is, sokat teszünk. Nem jár érte fizetség, csu­pán köszönet, melynek meghonosodott formája, immár hagyományosan, a Pest megyéért emlékérem, mellyel azok önfelál­dozó tevékenységét ismerik el, akik a töb­biek közül is kiemelkednek. Tegnap — mint lapunk második oldalán hírül adjuk — a gödöllői felszabadulási ünnepségen ismét hárman vehették át a Pest megyéért emlékérmet. Az elismerés­ben ezúttal az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának Oktatási Igazgatósága, illetve Kovács Gyula, az Országos Takarékpénz­tár Pest megyei igazgatója, valamint dr. Szabadfalvi András, a ceglédi kórház igaz­gató főorvosa részesült. Az alábbiakban az ő munkásságukról szólunk. Itt a meggyőződésen, azaz a meggyőzésen a hangsúly A napokban mondta egyik Ismerősöm, aki már harma­dik éve az Amerikai úti isko­lában tölti hetente egy dél­utánját: azon gondolkodom, jövőre mit tanuljak? A nyá­ron végzek, s többé nem kell ide járnom. Ki kell találni valamit. Amikor idézem ezt Göndics Zoltánnak, az MSZMP Pest megyei Bizott­sága Oktatási Igazgatósága Igazgatójának — erről az is­koláról lévén szó —, nem na­gyon lepődik meg, csak kér­dez: — Szóval, valóban nem olyan nagy teher itt tanulni? A jelek szerint nem. Ö me­séli, hogy volt olyan hallga­tójuk, aki összesen hét esz­tendeig koptatta az Amerikai úti padokat: elvégezte a marxizmus—leninizmus esti egyetem általános tagozatát, aztán a szakosítót, speciális továbbképzőt. Pedig az itt okulóknak gyakran ötven-hat- van kilométert is kell Buda­pestig buszozni, vonatozni, hogy ideérjenek a hét egy- egy napjára, a benntlakók egész hetüket távol töltik a családjuktól — mégis szeret­nek itt lenni. A hatalmas előadóterem — az auditórium maximum —, előtt, a hallban nemrég nyílt új' kiállítás, közönsége is van szép számmal. Ezen a helyen mindig nagy a nyüzsgés, itt mindenki megfordul, aki a házban tartózkodik. Baráti, de azt is mondhatnám, in­kább családias a hangulat. "Az igazgató adatokat idéz: — A megyében még 1963- ban megkezdődött a marxiz­mus—leninizmus oktatása es­ti egyetemi keretek között. Korábban Budapesten a kü­lönböző kerületek, illetve Kecskemét és Szolnok fogad­ták a Pest megyei hallgató­kat. Ez mindenképpen hátrá­nyos volt. Javult azonban a helyzet, amikor önálló esti egyetemi osztályok kezdték meg működésüket Gödöllőn, illetve Vácott, 59 hallgatóval. Egy esztendő múlva kiszéle­sedett az oktatás: Aszódon, Cegléden, a Csepel Autógyár­ban, Dabason, Nagykátán és Szobon szerveztek osztályo­kat, már nem a budapesti pártbizottság esti egyetemé­nek kihelyezett tagozataként. A későbbiekben minden járá­si székhelyen alakultak osz­tályok. Létrejöttek a tanszé­kek, amelyeket tiszteletdíjas tanszékvezetők irányítottak. Az általános tagozaton 1971- ben 901 hallgató tett eredmé­nyes vizsgát. Most tíz esztendeje, hogy a területileg szétszórt iskolák szervezeti összevonása meg­történt, az oktatási igazgató­ság beköltözhetett jelenlegi székhelyére: 1972-ben. Ugyan­abban az évben — február­ban —, letették az alapkövét a nyolcvanszemélyes kollé­giumnak, októberben már el­foglalták benne helyüket a hallgatók, megkezdődhetett a munka. — Azóta csaknem 18 ezer ember tanult itt, a megye minden tájáról, valamennyi foglalkozási ágból, a legválto­zatosabb korösszetételben. Ál­landó oktatási formáink az egyéves, illetve az öthónapos pártiskola, a marxizmus— leninizmus esti egyetem álta­lános tagozata, a szakosítók, valamint a speciális tovább­képző tanfolyamok. Nagyon gyakran tartunk úgynevezett rövid tanfolyamokat is, kü­lönböző témákban, néhány napos, vagy egyhetes időtar­tammal. Jelenleg 149 tiszteletdíjas oktató működik az iskolában, öt tanszék keretében. Az igaz­gatóságnak 14 főállású tanára van. Az idén 1247 hallgató végez a nyári vizsgák letéte­lével. A számszerűség mellett azonban lényegesen fontosabb az a tartalmi változás, ami az oktatás egészét áthatja. Gön­dics Zoltán most erről beszél tiszteletre méltó pedagógiai elhivatottsággal, a kommunis­ta pártmunkás elkötelezettsé­gével : — Mint minden iskolában, nálunk is alapvető az oktatás és a nevelés egysége. Mun­kánk azonban módszerében, valamint végső célját tekint­ve is különbözik az állami oktatástól. Nem az a legfonto­sabb, hogy megtanítsuk a hallgatóknak a különböző té­nyeket, definíciókat. A legha­talmasabb ismerethalmaz sem változtatja meg szükségsze­rűen a világnézetet. Marxi idézetek, a munkásmozgalom A leefontosabb teendőkről folyik a sző. Balról jobbra: Papp Miklós, a munkásmozgalom-történeti tanszék vezetője, Vízi István, a filozófia- tanszék tanára, Göndics Zoltán, dr. Benedek Sándor *8“*őatóhelyettes. a filozófiai tanszék vezetője és Kukucska Janosné igazgatóhelyettes A kiállításnak mindig van közönsége történetének pontos, időrendi biflázása még senkit se tesz marxistává, A polgári filozó­fusok is ismerik — de még milyen jól ismerik! —, a marxizmus klasszikusainak, Leninnek a munkásságát, mégis polgáriak maradnak. Itt a meggyőződésen, azaz a meggyőzésen van a hangsúly. Ezért tulajdonítok akkora je­lentőséget egyebek közt an­nak, hogy sikerült megszeret­tetnünk és rendszeressé ten­nünk a politikai oktatás pe­dagógiájával és módszertaná­val foglalkozó, szakosító ta­gozathoz kötődő speciális to­vábbképzőt. Sokat segít azok­nak a hallgatóknak, akik ezt elvégezve a megye különböző területein maguk is oktat­nak, de a szoros együttműkö­dés a tanszékkel az iskola fa­lain belüli munkához is ér­tékes támogatást nyújt, hi­szen mi is felnőttekkel fog­lalkozunk, mégsem lehet egy az egyben átültetnünk az ál­lami felnőttoktatás módsze­reit. Nekünk az a dolgunk, hogy a magunk eszközeivel járuljunk hozzá a párt politi­kájának valóra váltásához, hogy a gyakorlatban dolgozó pártmunkásokat alkalmassá tegyük sajátos feladataik ma­radéktalan megoldására. És ez nem is kevés. Nagy a felelősség, de adott a magas felkészültség is, amivel ezt vállalni lehet. A felkészült­séghez párosul az elhivatott­ság, a kommunista hűség, a feltétlen tenniakarás, annak óhajtása, hogy minden tevé­kenységükkel az életet szol­gálják, a mindennapokat, s a távolabbi jövőt egyaránt. Bálint Ibolya Egy szocialista pénzember vitatkozik, érvel, biztat A szóban forgó bankárnak nincs: Mercedese. emeletes há­za és szabadideje. Van: egy Zsigulija, de mivel drága a benzin, egy távolsági busz- és egy budapesti kombinált bér­lete. Családi háza konyhakert­tel Monoron s Pest megyében vagy százezer személyes is­merőse. Kovács Gyuláról, az Orszá­gos Takarékpénztár Pest me­gyei igazgatójáról jegyeztem fel e tulajdonságokat. Ami pe­dig a bankár, illetve a pénz­ember titulust illeti, jogossá­gához két okból sem férhet kétség. Évente 20 milliárd fo­rint az OTP forgalma Pest megyében, hozzávetőlegesen ebből 10 milliárd a betét, s ugyanennyi a hitel is. Az OTP fiókok vezetik a tanácsok kö­rülbelül 14 milliárdos számlá­ját is. S hasonlóan más pénz­intézetekhez. a vállalkozási, pénzforgatási készség sem hiányzik. A statisztika bizony­sága szerint 1952-től az OTP beruházásában majdnem 11 ezer Pest megyei lakás készült el. s ezen felül 78 ezer csalá­di ház, illetve 4 és fél ezer tár­sasház építéséhez nyújtottak hitelt, támogatást. Az utóbbi esztendőkben az OTP csak fokozta erőfeszíté­seit. így az ország tizenkilenc megyéje közül nálunk épült a legtöbb ilyen lakás. — Mi minden történik, amfg átadják a lakóknak a kulcso­kat; — Először is az igényeket kell felmérnünk, S ezekben Pest megyében igazán nincsen hiány. Egyeztetjük a lehetősé­geket a tanácsokkal, majd velük közösen beépíthető tel­kek után nézünk. Építeni csak közművesített területre lehet, s mert a településeknek erre sincs mindig pénze, a megyei tanácsnak, s nekünk kell for­rások után járni. A következő lépcső a tervkészítés. Bár tí­pustervekkel dolgozunk, a me­gyei tervezővállalat túlterhelt­sége miatt, mire elkészül a dokumentáció, két év is el­telhet. Megbízzuk az építke­zések bonyolításával, felügye­letével a Pest megyei Beruhá­zási Vállalatot, majd kivitele­zőt keresünk. Most már a Pest megyei cégeken kívül Bács, Nógrád. veszprémi, dunaújvá­rosi és budapesti vállalatok­kal is dolgoztatunk. Ha azt akarjuk, hogy gyorsan halad­jon előre az ügy, állandóan pattogni kell az embernek. Vitatkozni, érvelni biztatni fe­nyegetőzni. — Es mégis gyakran késve s nem is a legjobb minőségben készülnek el a lakások. — Bizony, ez áldatlan ál­lagot. Nem mi. hanem az il­letékes építő vállalat szab ha­táridőt munkájára, s aztán gyakran még ezt sem tartja be. Pedig jól tudjuk, hogy a jövendőbeli tulajdonosok mennyire várják a kulcsát­adást. — A pénzintézetnek pedig nem forog a pénze. — Nyereségünk amúgy sincs ezen a vállalkozáson. Ha mégis olyan nagy jelentőséget tulajdonítunk a lakásépítke­zésnek. annak nem az az oka, hogy futunk a pénzünk után. Minél előbb, minél több em­bert szeretnénk otthonhoz se­gíteni. Ez az oka. hogy nem a legtöbbet ígérőkkel kötünk szerződést, hanem a tanácsok közreműködésével a rászorul­taknak juttatjuk a tulajdonjo­got. — Idő, utánajárás. De meny­nyi? — Az elmúlt tíz napban Cegléden. Gödöllőn, Dunake­szin. Ráckevén. Dabason a já­rás, illetve a város vezetőivel beszéltük meg a soronlévő OTP-lakásépítési terveket. De mint máskor is. erről vitatkoz­tunk a megyei tanács vb-ülé­sén a szünetben, s akkor még a rengeteg telefont nem is számoltam. Személyesen is járt nálam néhány panaszos ügyfél. S nagyjából így néz ki minden hetem. — Nem túl sok a panasz? — Nagyon is. S nyolcvan százalékuk teljesen jogos. Ha kölcsön formájában is, da félmillió forintja fekszik egy egy családnak a lakásban, joggal vár érte tisztességet munkát. Mi pedig lakópártiak vagyunk. Elismerjük a kifo­gásokat. Ha csak kisebb hibák­ról van szó. megelőlegezzük a javításra a pénzt. Ha súlyo­sabbról. az építőhöz fordulunk. Általában ők sem zárkóznak el, csak éppen adósak maradnak a munkával. Aztán, per. vita, jogi csűrés-csavarás. Munkánk­nak ez az árnyoldala. Kovács Gyula 52 éves. Hu­szonhárom éve lakik a megyé­ben. először Vasadon, s most tizenhat éve Monoron. Agrár­mérnök, majd pártmunkás. El­végezte az MSZMP KB Po­litikai Főiskoláját. A sors úgy hozta, hogy pénzintézetvezető lett. S most itt Pest megyében szívvel-lélekkel vállalkozó^ építési szakember is. Csulák Andráa Helyreáll a beteg szívek rendetlen ritmusa Kereken kilenc éve nevezték ki dr. Szabadfalvi Andrást a ceglédi kórház igazgatójává. Egy negyvenéves orvos kap- hat-e szebb feladatot, mint hogy korszerű, új intézmény élén bizonyítsa be szakmai rá­termettségét, vezetői felké­szültségét? Még mielőtt Pest megyébe került, az a bizonyos marsall- bot már az orvosi táskájában volt. A debreceni megyei kór­házban hamar adjunktus, majd másodfőorvos lett a bel­gyógyászati osztályon. Az ot­tani vezetők — felismerve ké­pességeit — újabb feladattal bízták meg: megyei területi belgyógyász főorvosnak sze­melték ki. Erről a posztról hívták Ceglédre. A fiatalokhoz fordult Teremtő időszak volt az a kilenc esztendő. Dél-Pest me­gye életében gyökeres válto­zást jelentett az egészségügyi ellátásban a kórház mind sokoldalúbb és színvonalasabb gyógyító munkája. Az igazga­tó lett a motorja a fejlődés­nek. Szívvel-lélekkel fárado­zott a rábízott intézmény fel­virágoztatásán. Ügy tudott jó vezetővé válni, hogy közben a gyógyítás gyakorlatától sem szakadt el. Örömmel látta, amikor a városba került, hogy sok jól képzett, fiatal munkatárs ve­szi körül. Éles- szemmel vá­lasztotta ki, ki milyen fel­adatkörre a legalkalmasabb, s ennek megfelelően kerültek egyre többen vezető beosztá­sokba. Jól tudta, hogy ez csu­pán az első lépés, amelyet kö­vetni kell a többinek, hiszen a második és a harmadik vo­nal kiépítése ugyanilyen fon­tos. Megkönnyítette a dolgát. hogy nemcsak a kórházbeliek álltak mellette, hanem korlát­lan bizalmat kapott a megyei és a helybeli vezetőktől is. Látva a kollégáiban rejlő képességeket, fűtötte a becs­vágy, hogy mind magasabb színvonalra emelje a gyógyí­tó munkát. Sikerült hozzájut­ni több nagyon korszerű, drá- g_ külföldi kardiológiai mű­szerhez, amelyek lehetővé tet­ték a betegek pontosabb, sok­oldalúbb vizsgálatát. Erre ala­pozták a pacemaker (szívrit­mus-szabályozó) programot. Az évek során seregnyi szív­beteg életét hosszabbították meg azzal, hogy a belgyógyá­szokból, sebészekből és altató­orvosokból álló csoport egy apró szerkezetet helyezett be a rászorulók mellkasába. (A hazai orvostudomány történe­tében egyedülálló, hogy egy városi kórház, mint a ceglédi, ilyen feladatot kapjon.) Közkinccsé teszi Bebizonyosodott, hogy a jó vezetőnek az a dolga, hogy megfelelő tudású szakembe­rekkel vegye körül magát, s úgy szervezze meg a munká­jukat, hogy szeros együttmű­ködésben hatványozódjon hoz­záértésük. Ezek a ma divatos szóval teamnek nevezett munkacsoportok létjogosultsá­got vívtak ki maguknak a ceglédi kórházban is. Dr. Szabadfalvi András azt vallja, hogy egy intézmény élén nem várható el, hogy az ember mindenhez egyformán jól értsen, ugyanakkor nél­külözhetetlen, hogy egy-két szakterületnek alapos ismerője ■legyen. Igazgatói teendői mellett az egyik belgyógyá­szati osztály vezető főorvosa, s így egyetlen percre sem szakad el a gyakorlati gyógyí­tástól. Tapasztalatait széles körben közkinccsé teszi, a töb­bi között kardiológiai előadá­sokat tart. Az Orvostovább­képző Intézetben a társadalmi orvostan egyes témaköreinek előadója. Az Egészségügyi Fő­iskolán a dietétikus szakon az államvizsga-bizottság tagja. Feleségével, dr. Bíró Éva csoportvezető belgyógyász fő­orvossal közösen is tartanak előadásokat, írnak tanulmá­nyokat, főleg az egészségügyi szervezés tölti ki érdeklődési körüket. A Magyar Kórház- szövetség konferenciáin fel­kért előadóként számítanak rájuk. Az idén az öregkor re­habilitációjával kapcsolatos feladatokról tartanak referá­tumot. Egy másik előadás ha­sonló gondolatkört érint. Ezt dr. lllanitz Béla főorvossal, a ceglédi kórház igazgatóhe­lyettesével közösen állították össze. Azt vizsgálták meg, hogy a kórház betegforgalmá­ban az utóbbi öt évben milyen volt a hatvanévesnél időseb­bek aránya. Ha csak a fentiekben leírta* kát tekintenénk, akkor is nagy teherbírású, sokoldalú érdek­lődésű embernek látnánk a direktort, ám teljes képet csak akkor kaphatunk róla, ha közéleti tevékenységét Is megismerjük. Tevékeny a testületekben A megyei tanács mel­lett működő egészségügyi ál­landó bizottság 1973 óta igényt tart munkájára. A ceg­lédi városi pártbizottságnak már a második választási cik­lusban tagja. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségében és el­nökségében ugyancsak hosz- szabb ideje képviseli a gyó­gyításban dolgozó társait. Fá­radtságot nem ismerve vesz részt az Országos Orvosetikai Tanács tevékenységében, mint a szomszédos Szolnok megye patronálója. Erejéből még ar­ra is futja, hogy az Országot Dietétikai Intézet szakmai kollégiumában munkálkodjon. Egyáltalán nem érzi tehernek e sokféle fórummal a kapcso­lattartást, hiszen mindenhon­nan új ötletekkel, tapasztala­tokkal, számos jó kezdemé­nyezés gondolatával tér haza. S ahogy telnek az évek, mind több ágyat számlál Dél- Pest megye kórháza. Csupán a két elmeosztály csaknem háromszáz új helyet jelentett. Néhány éve átadták a baleseti sebészetet, utána a szemésze­tet. Egv régi épületből most formálódik ki a vérterápiás osztály. Korszerű nővérszál­lás kínál helyet ötvenkét lány­nak. asszonynak. Kinn a városban is változás várható. A Pesti úti, egykori baleseti sebészet énületét ha­marosan átalakítják. Nemcsak a tüdőgondozó intézet kap benne helyet, hanem komplex szűrőállomás lesz. A jelek azt mutatják, hogy az igazgató talál még bőven újabb feladatokat magának és munkatársainak a következő évekre. TamasI Tarnál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents