Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-30 / 100. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM 1983. ÁPRILIS 30., PÉNTEK Miniszteri elismerő oklevél Modernizált üzem és termelés Már az udvarra lépve fel­tűnt, ez egy másik szövetkezet. Murvával felszórt parkoló, .frissen festett üzemépületek. ‘A városi párt-végrehajtóbi­zottság azon tagjai, akik ré­gebben is jártak a gödöllői Háziipari Szövetkezetben, alig lépték át az első műhely kü­szöbét, hangot adtak megle­petésüknek és elismerésüknek: ez igen, ez egészen más. Ez már nem háziipar, jegyezte meg egyikőjük, hanem ipari ruhatermelés. Nem tudom, hogy az elnök­nő és munkatársai hallották-e a közbevetést, abban azonban biztos vagyok, hogy ennek örültek volna a legjobban. Hiszen erre törekedtek, ezt a célt tűzték ki néhány éve, amikor elhatározták a szövet­kezet korszerűsítését. A mo­dernizálás jelentette az épü­letek felújítását, a fejlett technika és technológia ide- hozatalát, s nem utolsósor­ban a termelési szervezet ha­tékonyságának növelését, a dolgozók szaktudásának gya­rapítását, mely nélkül lehe­tetlen lenne a régebbinél ter­melékenyebb gépek működte­tése. Elektronika — Ha újra neki kellene fognunk, talán nem tennénk — mondta a szövetkezet alap­szervezetének titkára — utal­va az elmúlt esztendők gond­jaira, feszültségeire, arra a nagy és felelősségteljes mun­kára, amibe ez a minden te­kintetben felfrissült, megújult üzem került. Szerencsére túl vannak a nehézségeken, leg­alábbis a rekonstrukció gond- jain-bajain, mert egyébként a hétköznapok is tartogatnak váratlan helyzeteket szép számmal. Micsoda változások történ­tek itt! A hetvenes évek ele­jén motorikus meghajtású gé­pek beállítása jelentette a nagy előrelépést, ma azonban az elektronika is megtalálható a szövetkezetben. S ugyan­ilyen látványos a fejlődés a gyártásban, a termékválasz­tékban és a munkások szaktu­dásában. A tempót nem min­denki tudta követni, különö­sen nem az idősebbek, a falu- »i bedolgozók, akik hosszú év­tizedek alatt másfajta ritmus­hoz, eszközökhöz és módsze­rekhez szoktak. Olyan embe­reknek szűnt meg a tagviszo­nya, akik 20—25 éve dolgoz­tak a szövetkezetnek. Ma már nincs is kötőrészle­gük, felsőruházati konfekció gyártására tértek át. Itt lát­hatók azok a volt kötődéi dol­gozók is, akik vállalták az újat, a továbbképzést, s ma a szalagszerűen termelő mű­helyben dolgoznak társaikkal, olyan modelleket előállítva, amelyek a legkényesebb hazai és külföldi igényeket is ki­elégítik. A külföldet említve, ne felejtsük ki azoknak a gé­peknek a hatását, amelyeket a bérmunkához kaptak, s bi­zonyos idő elteltével megvásá­roltak. Alighanem jó üzlet volt ez. A munkáért kapott ellenérték miatt is, de talán elsősorban a régebbieknél sokkal terme­lékenyebb gépek megszerzése okán. Az ezeken dolgozók ugyanakkor megszokták azo­kat a szigorú követelménye­ket, amelyeket külföldi meg­rendelők támasztottak. Meg­szokták és megfeleltek. A lá­togatáson levő testület hölgy tagjai vágyakozva és nagy el­ismeréssel szemlélték a bemu­tatott darabokat, szakértő szemmel mustrálgatva a ki­munkálást, a ráncokat és hó- lokat és miegyebeket, ami a férfiszemnek fel sem tűnik a próbababán feszülő ruhán. Első a konfekció A szövetkezet mai termelési szervezete tavaly alakult ki, amikor befejeződött az üzem­épület rekonstrukciója. A konfekcióüzem mellett talál­ható a bőrdíszműrészleg, is­kola-, sport- és bevásárlótás- kákat gyárt, alacsony techni­kai színvonalon, műbőr kel­lékekből. Ezt a terméket és részleget nem fejlesztik, ka­pacitását ennek az ötéves tervnek a végére a konfekció- üzemhez csatlakoztatják. A múlt évben, a felújítások, a sok költözés miatt nem vál­lalhattak külföldi bérmunkát. Az idén ismét kötöttek koope­rációs szerződést. Évente, az ötéves terv végéig, kétezer darab bélelt női felsőruhát gyártanak. A szerződés lejár­tával az erre a munkára igénybe vett gépeket is meg­vásárolják majd. A felújítás persze nem csak közvetve, a modern gépekkel és munkaszervezéssel szol­gálta a szövetkezet dolgozóit, hanem közvetlenül is. Javul­tak a feltételek, a szociális körülmények. Ma jóleső ér­zés belépni a műhelyekbe, mert a falakat ugyan nem magasíthatták, a tetőszerkezet is változatlan, de amit lehe­tett, megcsinálták. Üj a pad­lóburkolat, a lambéria, a fű­tésrendszer, a világítás, a mennyezet, kicserélték az aj­tókat, ablakokat. Többször utaltunk rá, hogy a kollektíva tanulással, to­vábbképzéssel alkalmassá vált a nagyobb feladatok ellátásá­ra. A tanulás most is tart. Hárman ruhaipari technikus­sá képezik magukat, ketten ruhaipari szakközépiskolába járnak, ketten szakmunkások szakközépiskolájába. Nagyobb feladat A gödöllői Háziipari Szö­vetkezet kiemelkedő teljesít­ményéért néhány napja átve­hette a miniszteri elismerő oklevelet. A közelmúlt mun­kájáért kapták az elismerést. Hogy ezt később is kiérde­meljék, azért dolgoznak ma a műhelyekben, irodákban. De már a jövőért is fáradoznak, elsősorban a tervezők és a tanulók, akik a következő évek termelését és munka- szervezetét papírra vetik, és akik használják azokat a gé­peket, berendezéseket, ame­lyek a még fejlettebb techni­kai ismereteket megtestesítik. K. P. Több fa a tsz-ekből B ' 0 f9 9 " 3 •• •• Jói fizető közös erdők Az erdők hozama 30 év alatt megkétszereződött. A lehetősé­geket mindenekelőtt a jól fel­készült és a szakmai munká­ban is erős állami erdészetek használták ki; a tsz-ek tulaj­donában levő erdők hasznosí­tása sokáig vontatottan haladt. ' Az elmúlt egy-két évben azonban a termelőszövetkezeti erdőgazdálkodás legalább 10 éves lemaradást hozott be, a tsz-gazdálkodásnak ebben az ágazatában is az intenzív fej­lődés jelei mutatkoznak. Ta­valy már 1,9 millió köbméter fát adtak a termelőszövetkeze­tek és az idei tervek szerint ezt a teljesítményt 5—10 szá­zalékkal javítják. A termelőszövetkezeti erdő­gazdálkodás egyik jellemzője az elaprózottság. A közös gaz­daságok a kiutat a társulásos formában találták meg. Nem­csak egymás között alakítot­tak tsz-erdőtársulásokat, ha­nem a környékbeli erdőgazda­ságok segítségével élve több helyen azokat is bevonták a fejlesztési elképzelések meg­valósításába. A MÉM felmé­rése szerint a termelőszövet­kezeti erdőknek már csaknem felét'társulásos formában mű­velik, gondozzák. Hozzávetőleg 230 ezer hektáron dolgoznak már közös elképzeléseik alap­ján, szemben az 1979. évi 48 ezer hektárral. • Átlagos erdőterületük — egy-egy gazdaság 300 hektáré­val szemben — általában 3000—5000 hektárt tesz ki,, ami már megfelel egy kisebb erdőgazdaság művelési körze­tének és ennélfogva a gépe­ket és a modern technikát is jó hatásfokkal lehet alkalmaz­ni a társulások keretében. Népi ellenőrök vizsgálata Telepek, szállták, anyagok Nagyobb választék, kevesebb hiánycikk Akinek 1976-ban volt szük­sége vasbeton gerendára, kis méretű téglára, cserépre, csempére, feltehetőleg lassan- lassan elfelejti a bosszúságot, amivel az építési anyagok összeszedése járt, ma elége­detten él házában, lakásában. De talán neki sem árt meg­tudni, ami azóta történt az építőanyag-ellátásban, még ha közvetlenül nem érinti is a fejlődés. A járási-városi népi ellenőrzési bizottság abban az évben tartott úgynevezett alapvizsgálatot, s most, hat év után ismét megnézték, mi változott azóta, mennyire szívlelték meg a kéréseket, ja­vaslatokat az ellátásért fele­lős gyártók és árusítók. Beszerzési forrás Az utóvizsgálat a múlt évre terjedt ki, a helyszíni ellenőr­zést az idei márciusban tar­tották. A járás és a város ál­lami és szövetkezeti telepeit, boltjait nézték meg. A vizs­gálat nyomán átfogó képet kaphatunk ennek a vidéknek a helyzetéről. Az első fontos megállapítás: 1976 óta jócskán nőtt a keres­let, amit többé-kevésbé köve­tett a kínálat bővülése is. Át­menetileg azonban ezekben az években is akadtak hiány­cikkek. Például a cement, a kisméretű tégla, a cserép, a hullámpala, a vasbeton geren­da. Az Áfészek. telepeinek gondot okoz, hogy a Budapest környéki TÜZÉP-telep nem mindig gondoskodik a szerző­désben lekötött mennyiségű anyagról. , Ilyenkor a telepvezetők máshol próbálkoznak, az or­szág legkülönbözőbb részeiben néznek beszerzési források után. Kisméretű téglát pél­dául Nyíregyházáról hozattak, ami érthetően költségtöbblet­tel jár. Mindenesetre az alapvizsgá­lat idejéhez képest kevesebb a hiánycikk, de akad. Az is előfordul, hogy bizonyos cik­kekből van raktáron, de elő­fordul, hogy a vásárló a má­sik gyár termékét keresi, amelynek minőségében jobban megbízik. Villanyszerelési cikkek Mi a véleménye az áruellá­tásról a vevőnek, az építtető­nek? Egyetért a vizsgálókkal, hogy -a kínálat javult, de úgy érzi, az árak túl gyorsan emelkedtek. Nem folyamatos az ellátás cementből, mészből, téglából. Az építőanyagot nem tudják egy helyről beszerezni, gyakran távoli telepeket kell megjárniuk. Több idő, több pénz. Kifogásolták az ablakok, ajtók minőségét. A hibát többnyire csak otthon veszik észre, utólag azonban hiába reklamálnak a telepeken. Tanulságos az épületgépé­szeti cikkek kínálatában tör­tént változás. A korábban hiába keresett termékek, csö­vek, bojlerek, radiátorok, Levél a szerkesztőséghez Az eladónak lett igaza Ráday-szcher Ha a tervek valóra válnak, még az idén tavasszal, május végén szoboravatót rendezhet­nek a péceli Ráday Pál Gim­náziumban. Amint megtud­tuk, az iskola a Képzőművé­szeti Alaptól ígéretet kapott arra, hogy felállíthatja Ko­vács László szobrászművész­nek a vajai szoborparkban levő, Rádayt ábrázoló alkotá­sának másodpéldányát. Az avatónak aktualitást ad­na az is, hogy a középiskola az idén ünnepli fennállásá­nak huszonötödik évfordulóját, s hogy jövőre emlékeznek meg Ráday Pálról. Halálának évfordulóján KISZ-es küldött­ség utazik az iskolából a cseh­szlovákiai Losoncra, ahol az iskola névadója nyugszik. A gödöllői áruház konfek­cióosztályán mosolyra készte­tett az egyik eladónak az a kijelentése, miszerint „A ked­ves vevő innen addig el nem megy, mig kívánsága nem tel­jesül”. Mivel néhány nappal korábban számos budapesti áruházat bejártam eredmény­telenül, az idézett mondatot csupán egy kereskedő szelle­meskedésének véltem. Csakhamar be kellett azon­ban látnom, hogy az eladó gondoskodik is arról, hogy amit mond, az igaz legyen. Udvariasságával, szorgoskodá­sával, eladni akarásával túl­tett hat budapesti áruház és nadrágszaküzlet eladóin, de még a gödöllői konfekcióosz­tály áruválasztéka is bővebb volt, mint a budapestieké. Így történt, hogy amit a fő­városban egy teljes nap fá­radsága árán nem tudtam be­szerezni, azt a Gödöllő és Vi­déke Áfész áruházának kon­fekcióosztályán húsz perc alatt megkaptam. Nem tudom, az udvarias és vérbeli kereskedő nevét, de hálával gondolok rá, mint ahogy bizonyára ezt teszik azok a vásárlók is, akik az üzletben való tartózkodásom ideje alatt valamennyien elé­gedetten távoztak a pulttól. Fedor István Gödöllő Paál László köz 5. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Stúdiómozi. Rocky, színes amerikai film, 20 órakor. Szolgáltatás: fotólabor, 10— 20 óráig, kondicionálóterem, 10—18 óráig. Egy kis romantika. Színes, szinkronizált amerikai film, 4, 6 és 8 órakor. szögacélok, jelenleg kaphatók, ez azonban nem jelenti a hiánycikkek megszűntét. Most például a horganyzott termé­kek, mosdók, fajanszáruk nem érkeznek folyamatosan az üz­letekbe. Villanybojlerből, csaptelepből, villanyszerelési cikkekből minden típus kap­ható. Az elmúlt esztendőkben újabb telepeket alakítottak ki járásunkban, másokat bőví­tettek. Több helyen azonban a megnövekedett teret is ki­nőtték. A gödöllői telepen, ahol az alapvizsgálat évében volt bővítés, ma már gondot jelent a fűrészelt áru, a farost­lemez tárolása. Nincs megfe­lelő raktártér Aszódon. Rak­tározási nehézségeik vannak a vas-műszaki boltoknak is, amelyeken ilyen-olyan módon igyekeznek úrrá lenni. A Gödöllő és Vidéke Áfész Veresegyházon korszerű vas­boltot nyitott, amelyhez nagy vasraktár csatlakozik, itt he­lyezik el az épületgépészeti anyagokat és szerelvényeket. Egy időben propagálták az anyagbiztosítási szerződést, amelyet a telepek kötöttek volna az építőkkel, s amely­nek lényege, hogy határidőre szállítanák a kért anyagokat. Ebből mindeddig nem sok va­lósult meg, ami az áruszállítás bizonytalanságait ismerve, nem is csoda. Mennyire je­lentéktelen a dolog, jelzi, hogy a túrái Áfész-telep éven­te mindössze tíz szerződést köt. Egységcsomag Javult az építőanyagok mi­nősége, a kíméletes szállítás, raktározás, ami elengedhetet­len a termék épségének védel­mére, igen lassan terjed. Vontatottan hódít teret az egységcsomagolásos áru. A vá­sárló bizalmatlansága érthető: ha a csomag kibontásakor észleli a hibát, törést, hossza­dalmas vitát kezdhet a szállí­tóval, a feladóval. Mindent egybevetve azt ál­lapította meg az utóvizsgálat, hogy 1976-hoz viszonyítva lé­nyegesen javult az építőanya­gok kínálata. Hogy a lakosság, tehát a vásárlók elégedettsége ezzel mégsem arányos, az fő­képpen a nem folyamatos szállításnak tudható be. Sok terméket nem akkor kap meg a vevő, amikor akar­ja, ki kell várni a megfelelő alkalmat, ami lehet, hogy ne­ki éppen nem az. A minőségi kifogásokat legtöbbször nem gyártási hiba okozza, hanem a rossz szállítás és tárolás. Ha meggondoljuk, ezt pozitívum­ként is felfoghatjuk. Gyárta­ni már tudunk, de még meg kell tanulnunk szállítani, tá­rolni. Ez talán mégis köny- nyebb. Gyakran csak figyelem és akarat szükséges hozzá. K. P. Sporthírek! Kartal Kispályások bajnoksága A kartali kispályás labdarú­gó-bajnokság tizenkét csapa­ta lejátszotta a tavaszi idény harmadik és negyedik fordu­lóját. A mérkőzéseket, ame­lyek összességükben gólokban gazdagabbak voltak az előző fordulóknál, ezúttal is a sport- szerűség jellemezte. A várt­nál gyengébb teljesítményt nyújtott a Lendület, az őszi bajnok vereséget szenvedett a Barátságtól. A Viktória, az őszi második helyezett is csu­pán egy-egy pontot szerzett, jól rajtolt viszont az ATE, amely eddig minden összecsa­pását megnyerte, s játékosai huszonegy alkalommal találtak az ellenfelek hálójába. Ök aratták a legnagyobb gólkü­lönbségű győzelmet is, még­pedig a legutóbbi fordulóban. Hasonló módon kedvezett a szerencse a Fortunának is. A harmadik forduló eredmé­nyei: ATE—Barátság 5-4, Tö­rekvés—Lendület 5-4, Fortune —Tsz 1-0, Pedagógus—Viktó­ria 1-1, Egyetértés—Lokomo­tív 4-4, KIOSZ—IMI Munkás- őr 2-2. A negyedik forduló eredmé­nyei: Lendület—Barátság 4-2, Fortuna—Törekvés 0-6, Peda­gógus—Tsz 2-1, Egyetértés— Viktória 3-3, KIOSZ—Lokomo­tív 1-2, ATE—IMI Munkásör 7-1. Kézilabda Nehéz hazai győzelem Első hazai tavaszi mérkőzé­sükön a nagykőrösieket fogad­ták az IM Vasas kézilabdázói. A vendégeknél a játékjogukat visszakapott csapattagok is pá­lyára léphettek. (Grécs, Hor- nyák). A mérkőzés elején azonban mégis úgy tűnt, hogy sima hazai győzelem lesz. IM Vasas—Nagymaros 29-28 (14-13). IM Vasas: Hévíz — Liszkai (4), Fehér (1), Sima (15), Raf- fai (16), Szalai (3), Gaál. Cse­re: Hortobágyi, Majoros, Óra. vecz. Varga. Csapatunk az első félidő kö­zepéig négy góllal elhúzott. Ekkor a nagymarosiak zsinór­ban négyszer találtak a háló­ba, a hazaiak hétméterest és több ziccert is elhibáztak. A játékrész befejezése előtt há­rom perccel még a Nagymaros vezetett egy góllal. Szerencsé­re ez a kevés idő is elég volt a fordításhoz, 14—13-as ikla- di vezetésnél következett a pi­henő. A második félidőben is jól kezdett együttesünk, a 6. perc­ben már három góllal vezetett A továbbiakban váltakozva estek a gólok, egészen a haj­ráig. Ekkor szinte lekopírozta az ikladi gárda az első félidő kritikus időszakát, azzal a kü­lönbséggel. hogy most eladott labdák után érte el góljait a vendégcsapat. Végeredményben, ha nehe­zen is, megérdemelten tartotta otthon a két bainoki oontot az IM Vasas. A vendégcsapat Is jó benyomást keltett, főleg ke­mény, határozott védekezése. Jó: Liszkai, Raffai, Hortobá­gyi- „ „- S. G. A fiatalok eredményei Égy áll a bajnokság A járási labdarúgó-bajnok­ság tabelláinak az ifjúságiak­ra és a serdülőkre vonatkozó részét az alábbiakban közöl­jük: Ifjúságiak 1. Hévízgyörk 17 13 3 1 62-23 29 2. Pécel 17 13 2 2 74-14 28 3. Túra 17 13 - 4 87-31 26 4. Szada 18 10 3 5 75-43 23 5. Veresegyház 17 8 — 9 40-43 16 6. Erdőkertes 16 7 1 8 46-48 15 7. Galgahévíz 17 5 5 7 43-51 15 8. Mogyoród 16 6 3 7 32-37 15 9. Isaszeg 16 5 4 7 31-39 14 10. Valkó 18 3 4 11 26-61 10 11. Domony 17 3 4 10 23-80 10 12. Zsámbok 16 — 1 16 19-93 1 Serdülők 1. Gödöllő 2. isaszeg 3. Dány 4. Veresegyház 5. Bag 6. Erdőkertes 7. Kartal 8. Iklad 9. Aszód 10. Vácszcnt- 1ászló 14 12 2 — 89-14 26 13 10 — 3 71-21 20 5 36-37 18 6 57-46 17 6 40-26 16 7 45-36 14 9 28-39 12 9 33-42 10 9 30-67 9 8 2 8 1 8 — 6 2 6 — 5 — 3 3 14 — 2 12 13-114 2 ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents