Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-27 / 97. szám
ÉLJEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT! Auschwitz Bizottság Békefelhívás Vasárnap folytatta vezetőségi ülését a Hotel Ifjúságban a Nemzetközi Auschwitz Bizottság (IÁK). A tanácskozás második napján további felszólalások hangzottak el. A különböző országok küldöttei egyöntetűen egyik legfontosabb feladatként jelölték meg áz ifjúság antifasiszta szellemű nevelését, valósághű felvilágosítását, A Nemzetközi Auschwitz Bizottság kétnapos budapesti ülése vasárnap, a kora esti órákban ért véget. A tanácskozáson határozatot fogadtak el. Ebben egyebek között az auschwitzi haláltábor túlélői mély aggodalmukat fejezik ki az egész emberiséget fenyegető fegyverkezési hajsza és az atomfegyverek továbbterjedése miatt. Felhívással fordulnak minden volt ellenállóhoz és azokhoz, akik végigszenvedték a deportálás, a fasizmus borzalmait, hogy vegyenek részt továbbra is a leszerelésért. a béke megóvásáért folytatott harcban. Légi növényvédelem msm ■ A MÉM Repülőgépes Szolgálatának pilótái már a tél végén hozzáláttak a termőföldek légi gondozásához. Van munkájuk éppen elég. A budapesti reptér mintegy kétszáz helikopterével és merev szárnyú gépével évente csaknem félmillió felszállást hajtanak végre. Képünkön a kertészeti kultúrák ápolásában különösen bevált KA—26-os masina indul műtrágyaszóró feladatának elvégzésére. Állandó Jelenlétük nem nélkülözhető Á szándék önmagában még kevés Az asztalon mindennapi kenyerünk. A szemnek is kedves, illatával is csalogató péksüteményt ízlelgetve a legtöbb embernek eszébe sem jut, mennyi fáradsággal, milyen sok — olykor megoldhatatlannak látszó — akadályt leküzdve kerül a boltok polcaira, onnan kosarainkba, bevásárlótás- káinkba a ropogós cipó, a zsemle, vagy a kifli. Persze, az emberi szándék önmagában még kevés. Közbeszólhat az időjárás, mint ahogy tavaly sem volt éppen kedvező a csapadékos és a napsütéses napok megoszlása. Akkor esett, amikor a magot érlelte a kalász, s akkor hiányzott az eső, amikor arra a növények fejlődéséhez a legnagyobb szükség lett volna. Csalóka statisztika Megyénkben az elmúlt évben összesen tizenkilenc búzafajtát termesztettek, többnyire jó eredménnyel. S mint Tu- nyogi Andrástól, a megyei tanács szakfelügyelőjétől megtudtuk, néhány új fajta is kitűnően vizsgázott. Ezek közé tartozik a Super Zlatma, a Ju- goslávia, a Baranjka, valamint a hazaiak közül a martonva- sáni MV—8-as és a GK Tiszaié j. Ám már az elmúlt időszakban is kiderült, hogy nem lehet elhanyagolni a tájkörzeti termelés fontosságát, mert még mindig gyakori, hogy egyes termelőszövetkezetekben azt a fajtát vetik, amely — legalábbis papíron — a legnagyobb hozamot ígéri. S közben elfeledkeznek. annak vizsgálatáról: vajon a választott fajta megfelel e a téesz adottságainak? Példaként az elmúlt esztendőből az MV 8-as esetét említhetnénk: ez a fajta megtalálható volt a Dabas környéki gyenge homokon és a Vác környéki sekély termőrétegű dombokon is. Hazárdí- rozi k tehát az a gazdaság, amely figyelmen kívül hagyja egyebek között a területére jellemző talajadottságokat, a mikroklímát és az arrafelé honos növénytakarót. Az igazsághoz az Is hozzátartozik. hogy mind több helyen ismerik fel a tájkörzeti termesztés fontosságát. Ám ahhoz, hogy a helyzet rendeződjön. a szövetkezeti szakemberek és a nemesítők összefogására is szükség lenne. Mint ahogy az együttműködésre jó példa, hogy a vadveszélyes helyeken vethető szálkás GK— 3-as búza előállítása is Pest megyei javaslatra került napirendre. S alakulnak már a kapcsolatok az agrome+eoro- lógusok.kal is: tavaly a mesye két mezőgazdasági nagvüze- mében kezdődtek kísérletek annak tanulmányozására. hoev a téeszek területén milyen mikroklíma változások figyelhetők meg. A siker eevík alapja a kifogástalan vetőmag, amelyből napjainkban már elegendő és minőségét tekintve is kiválóak állnak rendelkezésre. Sokat tesznek a téeszek igényeinek maradéktalan kielégítésére a termelési rendszerek is. A Gödöllői Búza- és Borsótermesztési Rendszer például korszerű vetőmagtermelő hálózatot alakított ki, megteremtve a zavartalan működés technikai feltételeit. Ennek ellenére még a megye néhány gazdaságában előfordul, hogy maguk állítják elő a vetéshez szükséges, magot, ezzel mintegy 30—60 forintnyi megtakarítást érve el. Csakhogy a közismert közmondás bölcsességével élve: olcsó húsnak híg a leve, vagyis a házilag termesztett vetőmag gyakran jóval kisebb hozamokat ad, mint a rendszeresen ellenőrzött, államilag forgalmazott fajták. S különösen káros az a gyakorlat — s ez elsősorban a daba- si térségben okozza a legtöbb gondot —. hogy saját vetőmag használatánál az alacsony csírázás! arány miatt 10—20 százalékkal . nagyobb mennyiséget szórnak ki egv-egy hektárra, mint az indokolt lenne. Feledékeny szakemberek Szólnunk kell, s nem a dicséret hangján, a vetések minőségéről is. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, hogy szűkehb pátriánkban meglehetősen nagy területen hanyagul került a földbe a kenyérnek való. Tunyogi András azt mondja, az agronómusok, a brigádvezetők — tehát,, akiknek kötelessége. — elfelejtettek kimenni a táblákra! Kevés figyelmet fordítottak arra. hogy vajon a gépek megfelelően vannak-e beállítva, vagy éppenséggel szakszerűen töltötték-e be a tartályokba a vetőmagot. Gyakori, hogy egy- eey terület nincs rendesen megművelve, a forgók rosszak, a sortávolság egyenetlen, a gépcsatlakozások nem .sikerülnek. Ezen talán az anyagi érdekeltség megteremtése segíthet: követendő oélda az a néhány nagyüzemben — egyebek között a táviószentm&rtoni Aranyszarvas Tsz-ben — alkalmazott módszer, hogy a vetés°k befemzéce idén az abban részt vevők munkáját személyre szólóan értékelik és oremizálják. Nett a szemveszteség Változást hozhat az új technológiák terjedése is. Ezek közül kiemelkedik a túrái Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezetben alkalmazott, úgynevezett szórva vetés, amelynek az a lényege, hogy előbb műtrágyaszórókkal terítik a magot, majd pedig tárcsákkal bedolgozzák a talajba. A kedvező tapasztalatok hatására a megye egyre több szövetkezete alkalmazza az új módszert, a turaiak példáját követik a bernecebaráti gazdaságban is. S befejezésül néhány szó a betakarításról. Sajnálatos tény, hogy tavaly a téeszekben nem fektettek akkora hangsúlyt a szemveszteségek mérésére, mint korábban. Az ellenőrzést végző szakemberek találkoztak olyan esetekkel is, amelyekben a hozzá nem értés játszott döntő szerepet: az egyik termelőszövetkezetben például nyugdíjas vasutasra bízták a kombájnok után kipengő búza számontartását, így nem is lehet csodálkozni azon, hogy egyes területeken az átlagot jóval meghaladó szemveszteség volt tapasztalható. Szükség van hát a felelős irányítók állandó jelenlétére! A határban még csak zsen- dül a vetés. Elsősorban az emberen múlik, hogy aratás után nyugodt leikiismerettel szeljük fel az új kenyeret. Furucz Zoltán Ágazati kapcsolatok Minő a tőke, olyan lesz a bora Társadalmi-gazdasági fejlődésünk diktálta alapkövetelmény: legyen elveiben szilárd ágazati gazdaságpolitika, mert csakis így alakulhatnak ki a gazdaságpolitika egész rendszere alkotta céloknak megfelelően az ágazati kapcsolatok. A hivatalosan szakszerű megfogalmazás lényegében azt is kimondja, hogy a társadalmi, gazdasági folyamatok lezajlása erőteljesen támaszkodik a különféle ágazatok kapcsolatára. illetve ezeknek a kapcsolatoknak a rendszerére. Tartós fejtörés Még mindig az elvek síkján maradva: a jelenleg érvényes osztályozási rendszer szerint — azaz ezek az elhatárolások függvényei az objektiven létrejött fejlesztési szintnek is, az irányításban kialakított döntésnek is — a kilenc népgazdasági ágon belül harmincegy ágazatot különböztetünk meg, s ezek további alágazatokra, azok pedig szakágazatokra bomlanak. Az ipar kilenc ágazatra tagolódik; logikus, elsősorban ezek egymás közötti kapcsolatának kell rendezettnek lennie. Az kézenfekvő, hogyha fölépül egy nagy erőmű, akkor oda tüzelőanyag érkezzék folyamatosan, hazai termelésből vagy importból, s az erőmű típusának megfelelően ez a tüzelőanyag szén. olaj, földgáz, gundron vagy éppen dúsított urán legyen. Az már nem eny- nyire nyilvánvaló, milyen többletfeladatokat ró egy új erőművi rész megteremtése — ráadásul olyan. 215 megawattos blokkokból, amilyeneket addig hazánkban nem építettek össze — például a kábel- gyártásra ... Holott valójában ez is az ágazati kapcsolatok hömpölygő folyamát tápláló búvópatak, s nem a jelentéktelenek közül való. A százhalombattai Dunamenti Hőerőmű Vállalat említett blokkjainál kezdetben a kivitelezési késedelmek egyik oka éppen a szükséges kábelek mennyiségi, minőségi hiánya volt. Folytatva a példák nem egészen ól nélküli említését: ha bő termő burgonyafajtákat vásárolunk külföldön köztermesztésre és ha ezeket — a termelési rendszerek segítségével — rövid idő alatt nagy területen vetik már. akkor óhatatlanul arra is gondolni kell, a korábbiakhoz képest megugró árumennyiséget hol helyezzük el, miféle tárolókba, milyen bel- és külföldi felhasználóknál. fogyasztóknál értékesíthetjük. Azaz: a mezőgépipartól a szállításon át a hűtőiparig, a tartósítóiparig, a vendéglátásig és a kereskedelemig nyúlnak a kapcsolatok ágai és kétségtelen, ezek még az egyszerűbb ágak közé tartoznak. Mégis, ennek ellenére a megye mezőgazdasági üzemeiben jó időn át okozott tartós fejtörést ennek a fontos növénynek a sorsa, a hol nagy, hol a tervezettnél kisebb termés, annak tárolása, feldolgozása. mert például a termesztett fajták döntő része nem alkalmas — beltartalmi jellemzőinél fogva — burgonyape- hely készítésére. Például a földgáz... Kitartva a példák mezején: a hetvenes években rendkívül gyorsan hódított tért a megyében mind az ipari, mezőgazda- sági üzemekben, mind az úgynevezett kommunális területen. valamint a lakosság körében is, a földgáztüzelés. Amiben szerepet játszott a hazái termelés nagyarányú bővítése — a hatvanas évek végéhez képest a termelés a kétszeresére, a behozatal a hatszorosára nőtt —. az import fokozódása. A földgázbányászat fejlesztésére kiadott mil- liárdok mellett szükség volt gerincvezetékekre — mint amilyen szántja végig például a ceglédi és a monori járást —, a helyi elosztóhálózatok megteremtésére — öt év alatt a megyében ennek a hálózatnak a hossza megkétszereződött —, továbbá új tüzelőberendezések, gázégők megtervezésére és sorozatgyártására. Szükség volt továbbá korábban nem ismert tárolási módszerek alkalmazására, egészen odáig, hogy kellett — semmiség, ám. ha nincsen, akkor nagy lehet a baj — olyan szaHincs megkötve a kezük Kinek-kiitek érdeme szerint — Az egész csak mese — morogja szerszámtáskás útitársam a mellette ülőnek —, nálunk a fizetésemelés most is csak úgy lett, ahogy a főnök akarta, ő mondta ki az áment. S ha a komámnak — aki bizalmi — volt ellenvetése, lehurrogták, hogy nem látja jól a kérdést. Mondta is a komám, ezt ő nem bírja sokáig, mert végül a melósok rá haragszanak ' — közös a döntés, neki is oda kell biggyeszteni a nevét a papírra. Előre puhatolózom Az útitárs ingerülten igazít egyet a táskaszíjon, amely húzza a vállát, majd határozottan leszögezi: — A lényeg, ami a borítékban van. A fizetésemelés után néhányan egy életre haragosokká válnak egy forint órabér miatt. De mostanában mintha mégis változott volna valami. A mi Sanyi gyerekünk bizony keményen harcol az emberekért. Sűrűn hallani manapság ilyen beszélgetéseket. Az embereket foglalkoztatja a fizetésemelés. Utóhatása még sokáig ott lebeg a műhelyek levegőjében. Egy-egy igazságtalan vagy annak vélt döntés a munkahelyek légkörét megmételyezheti, sok ember kedvét szegheti. — Nekem már előre volt elképzelésem, egy papírra fel is írtam, kinek mennyit javasolok — mondja a tekercsműhely bizalmija a Nagyká- tai Telefongyárban. — A lényeg az volt, hogy kinek-ki- nek érdeme szerint adjunk. Hét éve dolgozom társaimmal, ismerem őket jól. Ügy J érzem, nem hibáztam, ök is ezt mondták. Urban Erzsébet nem az egyetlen bizalmi a gyárban, aki szavát hallatta a fizetés- emelés előtt. Pataki Antal, a tmk bizalmihelyettese és Pa- tócs Gábor, az alkatrész műhelybizalmija is alaposan meghányta-vetette a dolgot. Utolsó a gépnél — Nincs mit szégyenkeznünk — mondja Szécsényi István, az üzemi szakszervezeti bizottság titkára —, a döntés demokratikus volt. Az emberek pedig, évek óta talán először, elégedettek. Mintha a titkár szavait kívánná megerősíteni Juhász Istvánná betanított munkás. — Elégedett vagyok. Igaz, kaptak nálam többet is, de kevesebbet is. Jól jön ez a pár forint. Nekem így most tizennyolc forint az órabérem. — Persze azért volt vita nálunk is — veszi át a szót Pataki Antal. — Akinek fegyelmije volt, az nem kapott béremelést, ez nyilvánvaló. Azok a fiatalok sem, akiknek decemberben rendeztük a bérét. — Nem mondhatom én sem, hogy nekem nem morogtak — így Patócs Gábor — igaz, éppen az, aki mindig utolsónak esik be az ajtón. Még véletlenül sem foglalja el időben a hefyét a gépnél. Meg is mondtam neki, először ezen változtasson, s azután reklamáljon. Beszél a tizenkét év — Nem nézem én a mások zsebét — szabódik Tóth Mik- lósné, a présműhely betanított munkása, amikor társai fizetésemeléséről faggatom —, egyébként sem szokás itt megmondani, hogy ki mennyit kapott. Csak a papírról tudhatnánk, azt meg nem nézhetem meg. A villanyszerelők közül a pénz elosztásakor Halasi István sem került a sor elejére. Mégsem kesereg ezen: — Hogy elégedett vagyok-e? Beszél helyettem az itt töltött tizenkét év. Az emeléssel most huszonkét forint felett van az órabérem. S ez nagykátai viszonylatban’ nagyon jó. Nem keresnék máshol sem többet. A titkár szavait a dolgozók megerősítették. A Nagykátai Telefongyárban az idei béremelésnél nyolc százalékot emeltek a középszintű vezetőknél, s hat százalékot a fizikai dolgozóknál. A döntések meghozatala — ritka kivétel — nem szült rossz vért. A többség — erről beszéltek az emberek — jól járt! Szalai Mária gosítő anyag, amely a szagtalan földgázt „büdössé” teszi, az esetleges szivárgást, omlóst a jellegzetes szaggal azonnal észrevéteti. Amit ebben a nem túl nagy horderejű ügyben és csupán vázlatosan elsoroltunk, az mind-mind egy-egy ágazat, alágazat, szakágazat teendője, gondja, s kapcsolataik rendszerének, rendezettségének eredménye — sok más. hasonló jellegű pozitívum mellett — a földgáztüzelés nagy iramú elterjedése, elsősorban a kommunális ágazatban, hiszen a megyében fél évtized alatt az összes gázfelhasználók száma a korábbi két és félszeresére nőtt. Furcsa kálvária Még egy példát említve, mert, ha mondtunk sikereset, akkor hozzunk szóba olyat is, ahol késett, döcögött a megoldás. A festékipar új, műanyagalapú festékek termék- családjával rukkolt elő. Ezek némelyike azonban — gazdaságosan — csak szórással használható fel. azaz a gépiparban is lépni kellett; megfelelő festőberendezések. szóróaggregátok gyártását megszervezni. Ami licenciavásárlással végül megoldódott, de addig, majd azután is jó ideig a vállalkozó cég — a Mechanikai Művek — furcsa kálváriát kényszerült bejárni. Az ágazati kapcsolatokban támadt átmeneti zavar és következménye, a cselekvési késedelem, egy ideig hátráltatta az új, hosszabb élettartamú bevonatok alkalmazását, azaz veszteséget okozott, ám nem ott, aho] a késedelmek keletkeztek, hanem másutt, de: a népgazdaságban! Sorolhatnék a tények, esetek regimentjéj, ‘ám talán az eddigiekből is kiviláglik: minő a tőke, olyan lesz a bora, tehát már a tervezés szakaszában alapvető lenne az ágazati kapcsolatok mérlegelése, csakhogy egészen pontosan, részletekbe menően nem lehet mindent előre számításba venni, programba foglalni. Éppen ezért a kapcsolatok gyakorlati érvényesítésénél kell némi rátartást, mozgást lehetővé tevő rést hagyni; beleférjen az, ami a tervezéskor még nem volt, nem lehetett ismert, de a megvalósítás idejére szükségszerűvé. megkerülhetetlen- né lépett elő. Ami nemcsak az ún. termelő — anyagi — ágakra. hanem a nem termelő — nem anyagi — ágakra is igaz. illetve e két nagy terület kapcsolataira úgyszintén érvényes. A gyakorlat azt mutatja, hogy hosszú időn át éppen ez a mozgást lehetővé tevő rés hiányzott, az ágazatok kapcsolata rugalmatlannak bizonyult, a változásokra való reagálói lassan, késve ment végbe. Magasabb fok Hazánkban — tudományoi alapossággal és rendszerességgel — csupán 1957 óta foglalkoznak az ágazati kapcsolatokkal. s készítik el azok terv-, illetve ténymérlegét. Természetesen a nagy összesítésekben — a cikkünkben Szereplő példákkal ellentétben — nem gáztűzhelyek, kábelek, erőművi blokkok, burgonyatárolók szerepelnek, hanem az áruelőállítás, az értékképzés, s végső felhasználás sokszorosan egymásba fonódott jellemzői. A gazdasági fejlődés magasabb foka elválaszthatatlan az ágazati kapcsolatok folyamatos tökéletesítésétől, mind a tervezés, mind a végrehajtás. továbbá az utólagos elehn- zés alkalmával. Ugyanis: minél bonyolultabb feladatokat kell megoldani a termelőfolyamatokban — és ma ezek hiányára nem lehet oanasz —. annál nagyobb a jelentősége az összehangoltságnak, a különböző ágazatok saját és mások céljaihoz idomuló kapcsolatának. Mészáros Ottó
