Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-25 / 96. szám

1982. Április 25., vasárnap v/^rTíiP A tudomány a zöldségtermesztés gyakorlatában Vállalja a Kertészeti Egyetem Kapcsolatok Ráckevén és Dánszenfmiklóson A kertészeti termelés anyagi-műszaki fejlesztési le­hetőségei most a korábbiaknál szűkösebbek, ennélfogva gyorsítani kell a tudomány termelőerővé válásának fo­lyamatát, ami részben ellensúlyozhatja a termelők szá­mára sokszor előnytelennek tűnő és jelenleg tőlük füg­getlenül ható külső tényezőket, feltételeket — mondotta Dimény Imre, a Kertészeti Egyetem rektora, a Magyar Agrártudományi Egyesület alelnöke Jászonyi Ferenc­nek, az MTI munkatársának. — A hatodik ötéves terv előirányzata a kertészeti ter­melésben a szántóföldi -ö- vénytermesztés átlagánál na­gyobb ütemű fejlesztéssel szá­mol. A gyümölcstermelést 16,5 százalékkal, a szőlőét 17,6 százalékkal kell fokozni öt év alatt, amíg a zöldségtermelés­nél hozzávetőleg változatlan termelési színvonal. Ám az elmúlt időszakban csökkent a kertészet termőterülete és a nagyüzemi termésátlagok is több növényfajnál elmarad­tak a várakozástól. Miköz­ben viszont a kistermelők helyzete a tervezettnél kedve­zőbben alakult. Az egyetemen végzett elemzések szerint ez a helyzet összefügg azzal, hogy a nagyüzemek anyagi érde­keltsége mérséklődött, drá­gább lett a termelés. Nőttek a költségek az elmúlt két esz­tendő intézkedései, áremelései nyomán. A kialakult helyze­tet az arra illetékes szervek folyamatosan elemzik, egve- lőre azonban alapvető válto­zás még nem következett be az ágazati jövedelmezőségben. Kétségkívül a nagyüzemek időközben sokat javítottak költséggazdálkodásukon, erő­feszítéseik eredményeként a hozamok is gyarapodtak — hadd tegyem hozzá: nem min­den esetben kielégítő módon — és szorosabb kapcsolat 4ött létre a nagyüzemek és a kis­termelők között. Akik végül is a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtermelésnek hozzáve­tőleg felét adják, és szerepük a továbbiakban is meghatá­rozó lesz. Jó partnerek — A kertészeti tudomány kötelessége a kínálkozó lehe­tőségek felkutatása. A Kerté­szeti Egyetem elkötelezettje a programnak. Az egyetem szakembereit 100—110 kuta­tási téma foglalkoztatja. Negyvenöt vállalattal, gazda­sággal, termelési rendszerrel alakítottunk ki szoros együtt­működést és témáink átfogják a kertészeti termelés egész körét. Korábban azt tartottuk, hogy egy-egy tudományos eredmény bevezetéséhez öt­hat évre van szükség, nos, ez az átfutási idő máris felére mérséklődött, ám még így is esetenként lassúnak bizonyul — Több együttműködési formát alakítottunk ki part­nereinkkel, ezek általában oe- váltották a hozzájuk fűzött reményeket. Bővült a szer­ződéses kutatómunka köre. Tavaly az egyetemnek 31 mil­lió forint értékű megrendelé­se volt különféle, nagyon is gyakorlatias témák kidolgozá­sára. Egyebek között a ter­melési rendszerek megbízá­sából ökonómiai értékeléseket végeztünk és például az egye­tem zöldségtermelési intézete szaktanácsonat adott a ma már ötezer hektáron berende­zett fólia alatti termesztés to­vábbi fejlesztéséhez. A terme­lési rendszerek egy részének az egyetem — mint intéz­mény — időközben tagja lett és szerepet vállalt egyebek között a gyümölcstermesztés koordinált irányításában, él­ve a tagsági jogokkal, illetve kötelezettségekkel. Újszerű munkákra is vállalkozunk; ezek határideje két-három évvel odébb van, addig keli bebizonyítanunk egy-egy gaz­daságban, üzemben, hogy el­járásunk eredményes. Csak ezután részesedünk a várt többletjövedelemből, a na­gyobb haszonból. — Terveztük azt is, hogy erőteljesebben részt veszünk a tudományos-termelői együtt­működésben, de némely kér­dés egyelőre itt is tisztázat­lan; például az, hogyan vál­lalhat az egyetem rendszer- irányító gesztorságot — azaz rendszervezetést — és az is, hogy a termelési céltársulás­ban milyen elszámolási rend­szerben vehet részt például a tudományos oktatási intéz­mény. Nagyüzemek, kistermelők A továbbiakban Dimény Imre az egyes ágazatok helv- zetét ismertette az egyetemi kutató elemző munkatapaszta- tai alapján. — Ugyan a központi elkép­zelés is számolt a zöldségte­rület csökkenésével, összefüg­gésben a növekvő hozamokkal és a tényleges igényekkel, ám a terület visszaesése nagyobb a vártnál. Szembetűnő ez a paradicsom esetében. Nem egy nagy gazdaság, kihasznál­va a gabonatermesztést ösz­tönző új keletű közgazdasági feltételrendszert, visszafogta a fontos kertészeti termékeknek az előállítását. Más kertészeti kultúrák is hátrányosabb helyzetbe kerültek. Ezt a fo­lyamatot azonban jó hatásfok­kal ellensúlyozhatja a kister­melés. Ezért a tudományos kutatás most megkülönbözte­tett figyelmet szentel a nagy­üzemek és a kistermelők kooperációjának elmélyítésé­hez szükséges feltételrendszer kimunkálására. Gyakorlatias módon előadásokkal, kiadvá­nyokkal, valamint új fajták­kal és technológiákkal is se­gítjük a kistermelőket. A gyü­mölcstermelésben az áruvá válás egész folyamatát figye­lemmel kísérjük. Az egyetem a feldolgozási és hűtőházi munka fejlesztésében is sze­repet vállalt, például Rácke­vén és Dánszentmiklóson, ugyanakkor széles körű elem­zőmunkával igyekszik meg­alapozni a korábbinál is a je­lenleginél is eredményesebb gyümölcstelepítéseket. A ker­tészeti kutatás információit a MÉM figyelembe vette a sző­lészeti és a borászati fejlesz­tés iránytmutató elemzésénél, amely az érdekeltségi viszo­nyok kiaknázásában rejlő to­vábbi lehetőségeket tárta fel. Hosszú távra A kertészeti termelésben a műszaki fejlesztés kétségkívül megtorpant. Főleg a géppark korszerűsítése és bővítése akadozik, ami később, hosz- szabb távon krónikus gondo­kat okozhat. A tudomány és a gyakorlat egymásratalálása, továbbá a nagyobb vállalati önállóság és a gazdasági élet több más kedvező jelensége előreviheti a kertészeti terme­lés ügyét, ám hosszú távra szólóan mindez csak átmene­ti megoldás lehet abban az esetben, ha a közgazdásági környezet a továbbiakban nem lesz az eddiginél inkább melegágya a kertészeti terme­lésnek, és nem ad megnyug­tató feloldást a termelés egyes — jövedelmezőségi, műszaki fejlesztési, érdekeltségi — gondjaira — mondotta befeje­zésül a Kertészeti Egyetem rektora. Napsütésben A meteorológu­sok vasárnapra nem ígértek ugyan jó időt, a hőmérséklet hi­ganyszála ma is fagypont körül mocorog. A hét végén, mégis so­kan voltak, akiket kicsalt a néhány órás napsütés a szentendrei Duna- partra. Barcza Zsolt felvétele Fontos fórumok — fontos témák Összetart®, hasznos kötelék A válasz, intézkedés nem késhet soká Fontos fórumokon, fontos témák kerültek napirendre az elmúlt hónapokban, illetve he­tekben. A járásszerte megtar­tott falugyűlések, rétegtalálko­zók a helyi tanácsi vezetők számára sokféle tanulság le­vonására alkalmat adtak. Vír, környezet Számos olyan kérdés, javas­lat hangzott el, amelyekre sikerült egyértelmű és meg­nyugtató választ adni, de bő­ven akadtak olyan problémák is, amelyek megoldása jelen­leg meghaladja a helyi taná­csok anyagi erejét. A falugyűlések és rétegta­lálkozók azonban nemcsak a kölcsönös tájékozódás, tájé­koztatás fórumai, hanem al­kalmasak a lakosság közös feladatokra történő mozgósítá­sára is. Természetesen a pár­beszédnek e tanácskozások megtartása után is folytatód­nia kell, mivel csak így erő­södik rangjuk és hitelük. Az egyik legfontosabb fel­adat a lakosság tájékoztatása arról, hogy a helyi szakigaz­gatási szerv vezetői milyen intézkedéseket határoztak el a település „parlamentjén” el­hangzottak nyomán. A járásban elsőként a na­pokban a gombai községi kö­zös tanács tett eleget ennek a feladatának. Benyó Pál ta- tanácselnök elmondta, hogy nemcsak fontos közéleti fó­rumnak, hanem a társközsé­gek egymás közötti és a köz­ségi tanáccsal őket összefűző jó köteléknek tartják a falu­gyűlést. A Gombán, Bényén, illetve Káván megtartott falu­gyűlésen összesen húsz közér­dekű bejelentés hangzott el, ennek fele a székhelyközség ben. Több régi, és új téma is te­rítékre került. A vízműépítés­sel, illetve a vízhálózattal kapcsolatos gondok megoldá­sában sajnos vajmi keveset tehet — a jelzésen túl — a tanács. Utak,járdák Számos bejelentés, illetve kérés jelezte, hogy az emberek többsége gondot fordít kör­nyezete, lakóhelye tisztaságá­nak megóvására. A gombai falugyűlésen hozzászólók sza­vai nyomán intézkedett a tanács a Bényei úton levő ve­gyesbolt előtti térség rendbe hozására, több híd kijavításá­ra, valamint az úgynevezett kisszurdiki gyalogjárót korlát tál látják el a közlekedők biztonsága érdekében. Egy egész utca lakóit kellett fel A rakott a keresett Sok szoknya Budakesziről A méretes szabászat és a szövetkezeti méretek között, valahol félúton tart a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipa­ri Vállalat budakeszi részlege. Igazi kisüzem a javából, olyan termelőegység, ahol nem tör­ténnek látványos dolgok, ahol nincs vezetők idegeit borzoló vándorlás, igaz elég nehéz új Ma is másoknak drukkol Hozomány volt a hímzett holmi Megvan még az aranykezű asszony Vendégség van itt, az ódon polgári hajlékban. Amolyan rokoni-baráti nyugdíjas talál­kozó Félig behajtva a zsalu- gáter. Különben is alkonyo- di.k. Állólámpa és a halkra fogott televízió képernyője szórja a fényt a szúette búto­rokra, szekrény tetején sor­jázó szép piros almákra. Az aranyló Earl Grey tea finom empire stílusú csészékben gő­zölög — régen nincsen már, aki nászajándékba hozta. Cso­dálatos az asztalt borító, angol madeira szegélyű, közepén richelieuhímzéses asztalterí­tő. Enyhe szekrényillatot áraszt, amely keveredik a va­níliás sütemény illatával. Ismerte a módit — Ki készítette ezt a szén darabot? — Hozományom része volt — cirógatja a térítőt az idős háziasszony. — Itt, Cegléden hímezték. Az üzlet a Pesti úton volt, tulajdonosa pedig korombeli lehetett. Ki tudja, él-e még az az aranykezű asszony. Fakuló tábla hirdeti a Kis­faludy utca 26. számú szép modern ház falán: ott találha­tó özvegy Buborí Istvánná ké­zimunkaelőnyomó műhelye. Az udvari piciny épületben za­katol az öreg, lábbal hajtós varrógép. Törékeny, szemüve­ges néni vezeti a tű alatt az anyagot. Hófehér damasztot varr éppen, ablakos paplanhu­zatot. — Kislány koromban sóvá­rogtam nagyon a varrógép után — emlékezik. — Akikor még nem volt majd’ minden háznál ilyesmi. A gépi hím­zést is megtanultam: laposat, cakkozást, azsúrt, lyukhímzést, és persze az angol madeira és az igazi richelieuhímzést Is, ami merőben más azért, mint amilyet a divattá lett kalocsai motívumokhoz használnak mostanában. 1926-ban egy ceg­lédi kézimunkaüzletben tanul­tam. Akkoriban nagy divat volt a monogramozás, gépi hímzés díszítés. A menyasz- szony hozományából ki nem maradhatott az ilyen hímzett holmi. Megesett, hogy a meg­rendelő házához kellett men­nünk, hogy a kiválasztott min­tát, motívumot, betűket a sta- fírung anyagára, darabjaira drukkoljuk. Ez a mintamáso­lás szakszava. Volt, aki kézzel hímezte, azután más ránk hagyta a munkát. Búb oriné 1947-ben váltott iparengedélyt, azóta saját kis műhelyében dolgozik. Való­ban, műhelye valamikor a Pesti úton volt. Felkeresik itt is régi kuncsaftjai, azok is­merősei, rokonai. Akik dol­goztattak vele, egymásnak ajánlják szép munkájáért Elfelejtett motívumok — Csak elmúlt az idő. Het­vennégy esztendővel a válla­mon, már lassabban bírom. Hímzőgépem is a régi, öreg jószág. De mondom, nagyon szeretem a munkámat Az is­merősökkel elbeszélgetünk. El­szalad a nap. Néha igen gyor­san szalad. A szekrénypolcon pausz- es pergamenpapír tekercsek, fes­téktől lilult-feketült sablonok. Van, amelyiket évek óta ki sem bontotta. — Most kezd a hímzés, hí- meztetés megint divatba jön­ni. Kislányok hoznak ruha- anyagdarabot, hímezzek rá virágot■ Van, aki a motívumot is maga rajzolja hozzá, örö­met szerzek neki, hát kedvvel csinálom. Hadd viselje szil­veszterre! Olyan abroszokat, patyolat kisfüggönyöket, ri- chelieu-s angyalkákkal, virág­kosarakkal senki sem kér már. Igaz, a múltkor 'egy asszonyka párnát hozott. Ragaszkodott a szép angol madeira mintázás­hoz. Időnként monogramot is kérnek. A fehér az igazi Kérdezem Bubori nénit: sze- reti-e a csipkét, hímzést? Sze­me nevet a csillogó szemüveg mögött. — Én, kedvesem? Csak a fehéret. A fehér hímzést sze­relem legjobban. Párnákban a sima angol szegélyűt, füg­gönyt pedig? Igen, szívesen varrók a most kapható, szép csipkegyári anyagokból. Eszes Katalin munkáskezet keresni a nem is legutóbbi évjáratú gépek mö­gé ... Három helyiség mindössze az egész „üzem”, raktár és sza­bászat, iroda, no meg a sza­lag, ahol az ügyes kezű lányok- asszonyok a kisszériás kon­fekciótermékeket gyártják. Főként bakfisok számára ké­szülnek itt a kellemes textí­liákból szoknyák, az áru, mint­egy 30 százalékát a már nem egészen tizenéves korosztály ízlése szerint varrják. A minta­bolti hálózatnak szállítják a Budakeszin készült szoknyá­kat, legfeljebb 100—200 darab­ból áll egy-egy széria, tehát nem valószínű, s kellemetlen perceket sem okoz majd a szebbik nem képviselőinek, hogy minduntalan ugyanolyan fazonú, színű szoknyát viselő társaikba ütköznek. S, hogy mit gyártanak most a kis részlegben,' milyen is a tavaszi kínálat? A szalagon, s már készre vasalva az állvá­nyokon mindenütt rakott szok­nyák. Nem a hagyományos körbenrakott változat, csupán egy-két rakás díszíti, teszi vál­tozatossá a fazont elöl, vagy a szoknya hátulján. Nem rossz­indulatú megjegyzés, csupán a divat mindenhatóságát bizo­nyítja, hogy keresettek is ezek a szoknyák annak ellenére, hogy ülni nemigen tanácsos bennük, me^t a szépen vasalt rakások bizony könnyen meg- gyűrődhetnek a strapás uta­zás. vagy az irodai munka közben. A tavaszi kollekció utolsó darabjait készítik ezek­ben a napokban, s aztán már a nyárban járnak a budakeszi pevdisek. A mintaboltok veze­tői már megrendelték a nyári módit, a fehér mindent el­söprő egyeduralmát. aligha­nem könnyű megjósolni. szólítani, hogy kövessék a községben egyre inkább elter­jedőben levő példát, s javít­sák ki az ingatlanaik előtti járdákat. Akik ehhez, illetve az új járda építéséhez sódert és cementet kértek, s felaján­lották saját munkaerejüket, ezúttal is igenlő választ kap­tak. — A községben egyébként azokban az utcákban lakók­nak, ahol a járdák és átere­szek kitisztítása még nem történt meg, felszólításokat küldtünk ki, s aki ennek el­lenére sem tesz eleget április 25-ig a köztisztasági szabály- rendeletnek, azt 3 ezer forin­tig terjedő pénzbírsággal sújt­juk — mondta Benyó Pál. A környezetvédelem Bényén is az egyik legfontosabb té­mája volt a falugyűlésnek. Számos bejelentés hangzott el illegális szemétlerakó he­lyekről, amelyek megszünteté­se épp ezekben a napokban történt meg az úttörők, a he­lyi termelőszövetkezet, illetve a Monori Állami Gazdaság felsöfarkasdi kerülete dolgo­zóinak segítségével. Ezen a településen is több utcában kértek anyagot jár­daépítéshez, sőt ezen felül szóvá tették, hogy a település földútjait gyakran indokolat­lanul tönkreteszik a helyi termelőszövetkezet gépei. Ter­mészetesen nem a szükséges .mozgás korlátozását kérték, hanem a szigorúbb ellenőrzé­sét annak, hogy a traktorosok napközben és este is többször a lakásuk előtt parkolnak. Nem először hangzott el ké­rés a reggel Pánd—Káva, il­letve Bényéröl Monor felé közlekedő, úgynevezett isko­lai autóbuszjárat zsúfoltságá­nak megszüntetése érdekében. Az illetékesek ezúttal is intéz­kedtek, hogy szerdai és szom­bati piacnapokon kisegítő já­rat közlekedjen ezen a szaka­szon. Kérdés azonban, hogy ez mennyire marad tartós álla­pot, mert korábban néhány hét után a Volán Vállalat he­lyi vezetői mintha elfelejtkez­tek volna ígéretükről. Bényén a kenyérellátásra is panasz­kodtak a helybeliek, elsősor­ban a minőséget kifogásolták. A Monorvidéki ÁFÉSZ és a Sütőipari Vállalat válasza biz­tató. A második félévtől ugyanis a pilisi sütőüzemben is sütnek majd úgynevezett alföldi kenyeret, amelyet mostanában a leginkább ked­velnek a környéken. A kávaiak legnagyobb gond­ja a településen keresztül fo­lyó patak medrének eliszapo­sodása, illetve a temetőhöz vezető út gyakori járhatatlan- sága volt a falugyűlés idejé­ben. Az utóbbi probléma megoldására egyelőre nincs pénze a tanácsnak, de a gya­logjáró megépítéséhez meg tudják vásárolni az anyagot, s ez alkalommal is számíta­nak maid a helybeliek társa­dalmi munkájára. Ez is eszköz Természetesen a falugyűlé­seken olyan kérdések és hozzá­szólások is elhangzottak, ame­lyek elsősorban a helybeliek hozzáállásán, magatartásán múló gondokat vettek számba. Viszont ezek megszüntetésé­ben a tanács csak ösztönző, szorgalmazó lehet. Persze, ha kell, a meggyőzés legszigorúbb eszközét, a pénzbüntetést is alkalmazzák. V. J. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents