Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-25 / 96. szám

ÉLJEN A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK INTERNACIONALISTA SZOLIDARITÁSA! ŰA HÉT VILÁCPOUTIKAI KÉRDÉSÉI Tel A vív ürügyet keres az invázióra Pártkongresszus Münchenben — Felháborodást keltett az amerikai vétó — A riói megállapodás jegyében Szokatlanul nagy érdeklő­dés kísérte a nyugatnémet szociáldemokraták hétfőn, Münchenben kezdődött 27. kongresszusát. Az Olimpiai csarnokban megtartott tanács­kozásnak az NSZK közvéle­ményét élénken foglalkoztató kérdésekre kellett választ ad­nia. így a biztonság és a le­szerelés, valamint a kormány gazdasági erőfeszítései, a mun­kanélküliség csökkentése volt az SPD-kongresszus legfonto­sabb kérdése. MILYEN EREDMÉNYEKET HOZOTT A TANÁCSKOZÁS? A párt elnöke, Willy Brandt hétfőn elhangzott beszámoló­jában foglalkozott az európai békeharc kérdéseivel. Kijelen­tette, hogy az enyhülési poli­tika nem vallott kudarcot, azonban vereséget szenvedhet, ha a leszerelési tárgyalások nem vezetnek konkrét ered­ményre. A párt elnöke ugyanakkor minden kétséget kizáróan ki­jelentette, hogy az SPD veze­tése továbbra is érvényesnek tekinti a NATO 1979. decem­beri határozatát, s annak vég­rehajtásától csak abban az esetben tekint el, ha a köze­pes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról meg­állapodás születik Genf ben, a szovjet és az amerikai fél kö­zött. Brandt ugyanakkor vé­delmébe vette a Szovjetunió moratóriummal kapcsolatos javaslatait. Mint mondotta: ezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az SPD belső helyzetét az jellemzi, hogy a vezetők kö­rében nézetkülönbségek van­nak. A nyugatnémet sajtó hosszú ideje arról közöl kü­lönféle elemzéseket, hogy Willy Brandt pártelnök, Hel­mut Schmidt kancellár és Herbert Wehner, a parlamenti frakció elnöke más és más koncepciót képvisel. Minden bizonnyal ez is szerepet ját­szik abban, hogy az elmúlt egy évben 30 ezerrel csökkent az SPD tagjainak száma, s elsősorban a fiatalok tartják távol magukat a szociálde­mokrata párttól. Schmidt a kongresszuson el­hangzott beszédében egyebek mellett az USA-val fennálló szövetségi viszonyt is elemez­te. Visszautasította az orszá­gon és párton belüli Amerika- ellenességet. Kiállt a NATO kettős határozata mellett, szor­galmazva a mindkét oldali „nullamegoldást”. A kancel­lár kijelentette, hogy az euró­paiak nagyobb biztonságban élnének, ha nem lennének európai célpontokra irányított közepes hatótávolságú nuk­leáris rakéták. A kancellár szerint ugyanakkor létezik partneri viszony más orszá­gokkal, így a Szovjetunióval is, mivel a nukleáris háborút csak közös erőfeszítésekkel lehet elhárítani. A párton belüli nézetkü­lönbségekre utal, hogy Brandt újraválasztását, az elnökség tagjainak megválasztását kö­vetően heves vita bontakozott ki a biztonságpolitikai kérdé­sekről, valamint a NATO 1979-es határozatáról. A fel­szólalók egy része elutasította a határozati javaslatot, ame­lyet Hans-Jürgen Wischnews- ki terjesztett elő, s amely az amerikai közepes-hatótávolsá­gú rakéták telepítéséről szóló döntést 1983-ra halasztja, s azt a genfi tárgyalások sike­rességétől teszi függővé. Hosz- szú és heves viták után végül is 75 százalékos többséggel fo­gadták el a javaslatot. MI TÖRTÉNIK A KÖZEL- KELETEN? Argentína a jelentések szerint már kb. 10 ezer íönyi hadsereget ál- iomásoztat a Falkland- (Malvin-) szigeteken. Képünkön: őrt álló argen­tin katonák Fort Stanleyben, a főváros kormányzósági épületének be­járatánál. tartó egyiptomi—izraeli üze­netváltások előzték meg, amelynek eredménye, hogy a Sínai-félsziget békés úton tér­het vissza Egyiptom kebelére. Tel Aviv számára nem olcsó ez a kivonulás. Izraeli adatok szerint ugyanis a megszállás 15 éve alatt 17 milliárd dollárt költöttek a félsziget fejleszté­sére, amely az ország jelenle­gi egyéves nemzeti jövedel­mének felel meg. A pénz je­lentős részét — 10 milliárd dollárt — katonai berendezé­sekre fordították, míg a töb­bit az olajmező kiaknázására, a mezőgazdaság fejlesztésére, | a települések és nyaralóöve­zetek kiépítésébe fektették. A Sínai-kivonulás ellenére a Bepin-kormányzat nem mond le agresszív külpoliti­kájáról, amelynek legfőbb tá­mogatója a Camp David-i megállapodás harmadik tagja, az Egyesült Államok, ■ Wa­shington,. isméi, látványos .jelét adta elkötelezettségének, ami­kor a Biztonsági Tanácsban megvétózta azt a határozati javaslatot, amely megbélye­gezte volna Izraelt a jeruzsá- lemi muzumán templomban, az Al-Aksza mecsetben elkö­vetett merénylet miatt. Az arab és az iszlám országokban általános felháborodást vál­tott ki az amerikai döntés, amely oda vezetett, hogy számtalan arab állam állás­pontja „megkeményedett" Washingtonnal szemben. Az amerikai vétó híre fe­letti felháborodás még le sem csendesedett, amikor arról érkeztek jelentések, hogy a kilenc hónapja tartó tűzszü- neti megállapodást Tel Aviv durván megsértette, heves lé­gitámadást intézve a Dél-Li- banonban levő palesztin állá­sok ellen. Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnö­ke összehívta a legfelsőbb ka­tonai tanácsot a helyzet meg­vitatására, s ugyannakkor üzenetben tájékoztatta az ENSZ főtitkárát az agresz- szióról. Bejrúti politikai körökben fontos kérdésként vetődik fel; hogy a szerdai izraeli légitá­madást újabbak is követik-e majd, vagy csupán elszigetelt akcióról van szó? Palesztin részről mindenesetre óvato­sak. Arafat kijelentette, hogy a PFSZ tisztában van az iz­raeli provokáció céljával. Mint mondotta, Tel Aviv ürü­gyet keres arra, hogy invá­ziót indítson Dél-Libanon el­ten. A PFSZ ezzel szemben továbbra is fontosnak tartja a tűzszüneti megállapodás meg­tartását. MEDDIG GYŰRŰZIK A BRIT—ARGENTIN VISZÁLY 1 Alexander Haig London és Buenos Aires közötti utazga­tása csekély eredményeket hozott a Falkland- (Malvin)- szigetek körül kirobbant hril —argentin viszályban. Az an- gal hadihajók időközben meg­közelítették a szigeteket amelyet csütörtökön — az an­gol flotta érkezése előtt — Leopold Galtieri argentin köz- társasági elnök is felkeresett Galtieri főparancsnoki minő­ségében, az ott állomásozó, mintegy 10 ezer fős katonai egységet ellenőrizte. Ez is jel­zi, hogy az argentinok számí­tanak egy esetleges brit táma­dásra, amelyet megerősít az is, hogy Sandy Woodward el­lentengernagy, a szigetek tér­ségébe irányított brit flotta főparancsnoka riadókészültsé­get rendelt el hajóin. Francis Pym brit külügy­miniszter, aki csütörtökön ér­kezett az Egyesült Államok­ba, hogy Haig külügyminisz­terrel tárgyaljon, egy nyilat­kozatában kijelentette, hogy az erőszak alkalmazását a tárgyalások idejére sem lehet kizárni. Aregntína ennek a nyilat­kozatnak az elhangzása előtt, a brit hadiflotta közeledése miatt, már kedden kérte az AÁSZ-t, hogy nyújtson támo­gatást Nagy-Britanniával szemben. Az Amerikai Álla­mok Szervezetének Állandó Tanácsa .úgy határozott, hogy április 26-ra összehívják az AÁSZ rendkívüli külügymi­niszteri értekezletét. Buenos Aires ezen túlmenően azt is követelte, hogy az ülést a riói paktum jegyében tartsák meg. Az 1947-ben kötött megállapo­dás uagyanis arra kötelezi a szerződést aláíró országokat, hogy bármely amerikai állam elleni támadást tekintsenek valamennyi amerikai ország elleni támadásnak, s diplo­máciai, gazdasági és katonai szankciókat alkalmazzanak a2 agresszor ellen. A brit—argen­tin viszály, mivel mindkél ország Washington szövetsé­gese, nehéz helyzetbe hozhat­ja az Egyesült Államokat, mi­vel aligha tudja vállalt köte­lezettségeit teljesíteni egyszer­re Londonnal és Buenos Airesszel szemben. Érthető hogy Washington egyre idege­sebbé válik a két szövetsé­ges közötti viszály elhúzódá­sa miatt. Csitári János Vietnam Kormányátalakítás A Vietnami Szocialista Köz­társaság államtanácsa pénte­ken jóváhagyta a miniszterta­nács által javasolt változtatá­sokat a kormányban. A 43 ta­gú kormányban, amelynek élén továbbra is Pham Van Dong miniszterelnök áll, ösz- szesen 14 tárca élén történt vál­tozás. A brit flotta a Déli-Georgia szigeteknél Kevés esély a megegyezésre London és Washington vi­szonyában súrlódásokhoz ve­zetett Francis Pym brit kül­ügyminiszter eredménytelen tárgyalása Haig amerikai kül­ügyminiszterrel. A brit kül­ügyminiszter kíséretében lévő egyik neves újságíró szerint Francis Pym „immár gyakor­0/szágos értekezlet Téves Reagan irányvonala Szombaton Milwaukee váro­sában Gus Hall főtitkár be­számolójával megkezdődött az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának II. országos értekezlete. „A hidegháborús szólamok, a katonai költségvetés óriási méretű növelése, a kommu­nista- és szovjetellenes kam­pány, a „korlátozott” nukleá­ris háború eszméje, a nukleá­ris fölény megszerzésének té­tele mind arra irányul, hogy az Egyesült Államok javára fordítsa a világban jelenleg kialakult erőegyensúlyt. Ezek a vilóguralmi törekvések azonban kudarcra vannak ítélve” — mondotta a Reagan- kormány külpolitikájával fog­lalkozva Gus Hall. Rámutatott, hogy a Reagan- kormányzatnak a békét fe­nyegető külpolitikája nagyban növeli az Egyesült Államok elszigetelődését a világban. Szerdán rendkívüli ülést tartott az izraeli kormány, amely mintegy kéthetes huza­vona után megerősítette szán­dékát, hogy április 25-én ki­vonja csapatait az 1967 óta megszállva tartott Sínai-fél- szigetről. A döntést hosszan Letartóztatták a Vö/ös Brigádok egyik vezetőiét Sikeses rajtaütés Milánóban latilag lehetetlennek tartja lö­vések nélkül megoldani a vál­ságot”. Margaret Tnatcher brit kormányfő — a londoni sajtó szerint — hétfőig adott hala­dékot a diplomáciának; ezen a napon a brit ílottacsoportosí- tás a Falkland (Malvin)-szige­tekhez érkezik. Nicanor Costa Mendez ar­gentin külügyminiszter a BBC-nek adott interjújában „fele-fele” esélyt jósolt a vál­ság fegyverekkel, illetve diplo­máciával történő rendezésé­nek. Az argentin—brit viszály­nak meglett az első áldozata: tengerbe zuhant a brit Her­mes repülőgép-anyahajó egyik helikoptere, s a legénység egyik tagja „eltűnt”. Vasárnap Buenos Airesben összeül a katonai junta, nyil­vánvalóan azért, hogy utasítá­sokkal lássa el Nicanor Costa Mendez külügyminisztert. Cos­ta Mendez hétfőn részt vesz az AÁSZ hétfői rendkívüli ülé­sén, és nem kizárt, hogy az 1947-es riói egyezmény alap­ján kéri a tagállamok katonai támogatását a brit agresszió­val szemben. Argentína hiva­talosan is tájékoztatta az AÁSZ-t, hogy-a brit flotta im­már a Déli-Georgia szigetek közvetlen közelében tartózko­dik. Buenos Airesben riadó­készültséget rendeltek el a lé­gierőknél. A Vörös Brigádok egyik, évek óta keresett vezetőjét tartóztatták le szerdán Milá­nóban. Francesco Lo Bianco lefogásának hírét azonban csak pénteken este hozták nyilvánosságra. Vele együtt feltehetőleg más terroristák­nak is nyomára bukkant a rendőrség. Francesco Lo Bianco egyike annak a nyolc, szökésben levő terroristának, akiket a Dozier­perben eljáró bíróság távollé- tükben halálra ítélt. Lo Bian- córa a veronai ítélet szerint 26 év fegyház vár. A perben elhangzott vallomások egyér­telműen őt tartották Dozier el­rablása egyik megszervezőjé­nek. Más bűncselekmények­kel is vádolják, köztük hat gyilkossággal, egyebek mellett egy kommunista szakszerve­zeti vezető és egy rendőrtiszt megölésével. A pekingi látogatás terve Bash tokiói George Bush amerikai al- elnök szombaton kijelentette: amennyiben hasznosnak és eredményesnek ígérkezne pe­kingi látogatása, akár jelenle­gi útitervének megváltoztatá­sa árán is, kész lenne a kínai fővárosba utazni. Tokiói saj­tóértekezletén Bush minden­esetre nem erősítette meg a hivatalos amerikai részről is valószínűnek minősített jelen­téseket, amelyek szerint már mostani csendes-óceáni kör-, útja után, május első hetében sort kerít pekingi látogatásra. Washington ezzel azt a célt követné, hogy az alelnök ré­vén megpróbálja enyhíteni a tajvani fegyvereladások nyo­mán támadt amerikai—kínai feszültséget. Miközben Bush bejelentette, hogy a vezető tőkés országok versailles-i csúcsértekezletén Reagan elnök indítványozni óhajtja a Szovjetuniónak nyújtandó újabb gazdasági hitelek visszafogását, Szuzuki szorgalmazta: az Egyesült Ál­lamok ne gördítsen akadályo­kat a Szahalin-sziget száraz­földi talapzatában folyó japán —szovjet kőolaj- és földgáz- feltárási munkálatok útjába, mivel ezzel súlyosan megká­rosítja Japánt. Levél a BT elnökéhez Nicaraguai aggodalmak Nicaragua pénteken aggo­dalmának adott kifejezést amiatt, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya a két ország közötti legmagasabb szintű párbeszédet nagyköveti szin­ten folyó tanácskozásokkal kí­vánja helyettesíteni. A nicaraguai kormány a Biztonsági Tanács soros elnö­kéhez intézett levelében kije­lentette, aggasztja az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsola­tok válságos volta. Emlékeztetett arra, hogy az Alexander Haig és Jorge Cas­taneda közötti megbeszélése­ken legmagasabb szintű tár­gyalásokban állapodtak meg. Ennek ellenére Washington húzódozik az időpont kijelölé­sétől és a kapcsolatokat zava­ró érdemi kérdések megvitatá­sától. Az ENSZ palesztin vitájában Rátz Pál felszólalása Az ENSZ-közgyűlés 7., a palesztin kérdéssel foglalko­zó rendkívüli ülésszakán pén­teken felszólalt Rác z Pál nagykövet, Magyarország ál­landó ENSZ-képviselője. Az esti plenáris ülésen elhang­Iegyiet CAMP DAVID MÉRLEGE terjedésű (gyéren lakott) arab területét, s semlegesítette a korábban legveszélyesebb, déli frontot. Saját értelmezése és akciói tanúsága szerint egy­úttal szabad kezet kapott a többi (palesztinok lakta) arab terület kezelésére, beleértve a szuverenitás kiterjesztését e területekre. Az egyiptomi—izraeli—ame­rikai — tárgyalásokon az iz­raeli fél több ízben jelezte; az „autonómia” számára nem le­het több, mint a szóban forgó területek lakosainak admi­nisztratív önigazgatása. Az ön- rendelkezés Izrael szemében ugyanakkor azt jelentené, hogy a történelmi Palesztina ez idő szerint „csak” megszállt (azaz még nem annektált) körzetei­nek lakói lemondanának az igazi önállóságról. Ezt az ér­telmezést az arab világ rea­gálására való tekintettel Egyiptom sem fogadhatja el. A Camp David-i különalku egyik felének sikerre vi­tele a másik rész összeomlását vetíti előre, minthogy az alá­írók egymástól eltérő érdekek­től vezérelve kötötték meg az egyezményt. zott beszédében kifejtette: az ülésszak huszonegy hónappal ezelőtti felfüggesztése óta semmi sem történt az ott el­fogadott határozatok valóra- váltása érdekében. Ellenkező­leg: a közel-keleti válság to­vább súlyosbodott és újra a robbanáshoz közeledik. A magyar küldöttség ezért üdvözölte az el nem kötelezett országoknak az ülésszak fel­újítását célzó kezdeményezé­sét. Rácz Pál kijelentette: az 1980 júliusa óta történtek ^me­télten megerősítették azt, hogy az egész közel-keleti válság alapvető oka Tel Aviv agresz- szív, területszerző politikája. Hangsúlyozta, hogy Izrael semmibe veszi az ENSZ alap­okmányában lefektetett elve­ket. a nemzetközi jog nor­máit, a világszervezet határo­zatait. Mindehhez Tel Aviv kezdettől fogva bátorítást ka­pott fő szövetségesétől, az Egyesült Államoktól. A magyar képviselő rámu­tatott, hogy mindaddig r.cm lesz béke a Közel-Keleten, amíg a palesztin kérdést meg nem oldják, erre azonban csak a közel-keleti válság át­fogó rendezésének keretében kerülhet sor. Rácz Pál a ma­gvar kormány és nép teljes támogatásáról biztosította a palesztin és a többi arab né­peket a függetlenségért, a szuverenitásért, a békéért és biztonságért folytatott igazsá­gos harcukban, Egyiptom osztozik az ameri­kai (katonai és gazdasági) kül­földi segélyprogram oroszlán­részén. Egyiptom Camp Davidnek köszönhetően vérontás nélkül visszaszerezte az 1967-es há­borúban elvesztett darabját, a Sínai-félszigetet. Magától ér­tetődik, hogy a félsziget gaz­dasági kincsei ezentúl az egyiptomi államkasszának hoz­nak hasznot. A legnagyobb ár. amit Kairó Camp Dávidért fizetett; a ter­mészetes arab közegből való kitaszítottság. A Sinai vissza­szerzése után ennek enyhülé­sére lehet számítani, feltéve — s ennek nagy a valószínűsége —. hogy Egyiptom eltávolodik az egyezményeknek a palesz­tin ügyekkel kapcsolatos elő­irányzataitól. Ami Izraelt illet, Camp David révén feladta az ál­tala megszállt legnagyobb ki­1982. április 26-án, hétfőn, nulla órától kezdve a Sínai-féisziget tel­jes egésze, tizenöt év múltán is­mét egyiptomi szuverenitás alá kerül. C amp David vívmányaként Washington, mint az egyezmények védnöke, tartós­nak ígérkező katonai jelenlé­tét biztosíthatja a stratégiai fontosságú Sínai-félszigeten. A külöribéke nemzetközi szente­sítésének hiányában (az ere­deti megállapodás szerint az ENSZ haderői ellenőrizték vol­na a szerződés tiszteletben tar­tását). a felek végülis egy — tizenegy ország részvételével létrehozandó — többnemzeti­ségű erő és megfigyelő csoport” elnevezésű alakulat felállításá­ban egyeztek meg. A két és fél ezres létszámú haderő túlnyo­mó többségét az Egyesült Ál­lamok adja. Washington közel-keleti ka­tonapolitikai koncepciójának támogatása fejében Izrael és

Next

/
Thumbnails
Contents