Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-25 / 96. szám
ELŐRE AZ 1982. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV SIKERES VÉGREHAJTÁSÁÉRT! Pártéletiink aktuális kérdései Kovács Péternek, az MSZMP KB aSeszfáíyvezefőjének a Lenm-emSéküSésen elmondott korreferátumából Amint arról lapunk szombati számában tudósítottunk, Lenin születésének 112. évfordulóján emlékülést rendeztek az MSZMP Pest megyei Bizottságának oktatási igazgatóságán. Az elméleti konferencia egyik kor- referátumát tartotta Kovács Péter, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője, pártéletünk néhány aktuális kérdéséről. Érintette a párt vezető szerepének fejlesztését szolgáló fontos tennivalók közül a pártszervek munkamódszerének korszerűsítését, a párt- alapszervezetek önálló arculatú tevékenységének formálását. Az alábbiakban a Lenin-emlékülésen elhangzott korreferátumot ismertetjük. Napjainkban a politikai, a társadalmi és a gazdasági viszonyokra a dinamikusan változó körülmények és a fokozatosan növekvő követelmények a jellemzők. Ez és. számtalan más egyéb tényező is közrejátszott abban, hogy a XII. kongresszust követően Központi Bizottságunk napirendre tűzte saját munkamódszerének vizsgálatát és egyúttal meghatározta a továbbfejlesztés hosz- szabb távra szóló feladatait. Ugyanakkor kötelezte a pártszerveket, hogy az év végéig az alapszervezetek is mindenütt hasonló módon járjanak el. A rendelkezésünkre álló tapasztalatok alapján már most megvonható e széles körű politikai önvizsgálódás mérlege, amely számtalan figyelemre méltó feladatot ad a pártszervek irányító munkájának tovább javításához. Az elmúlt 25 esztendő során az MSZMP már az első lépésektől kezdve szakított az MDP gyakorlatában felgyülemlett, a marxista pártoktól idegen munkastílussal. Megállapítható, hogy egyre következetesebben érvényesülnek a pártélet lenini normái: o demokratikus centralizmus, a pártdemokrácia, a kollektív vezetés és egyszemélyi felelősség, a pártegység fejlesztését szolgáló bírálat és a pártszerű vitaszabadság. A pártbizottságok működési területükön összességében felelősség- teljesen töltik be a társadalom vezetésében szerepüket, önállóan irányítják a főbb por litikai folyamatokat. A nem kevés fáradsággal elért eredményeket a jövőben is féltő gonddal kell őriznünk. továbbfejlesztésükről nagy felelősséggel folyamatosan kell gondoskodnunk. Mindezeket figyelembe véve döntött a Központi Bizottság saját munkamódszereinek tárgyalásakor oly módon, hogy a jövőben minden kongresz- szust követően indokolt kritikai vizsgálat tárgyává tenni — a politikai célkitűzésekkel, és feladatokkal összhangban — a párt munkastílusát és egyúttal szükséges megfogalmazni a munkamódszer jól bevált. állandó elemeinek megtartása mellett a megújítás, a korszerűsítés tennivalóit Is. Az eredmények elismerése mellett felszínre kerültek szinte mindenütt hasznosítható, figyelemre méltó tennivalók is. Ezek közül az egyik legerőteljesebben hangsúlyozott igény az volt, hogy a pártszervek tevékenységében, a párt- munkában a politikai, mozgalmi jelleg érvényesülését következetesebben biztosítsuk. A pártbizottságok — e téma jelszószerű hangoztatása helyett —a a jövőben tegyenek határozottá bb intézkedéseket a munkájukban fellelhető formalizmus. bürokratizmus visz- szaszorítása, megszüntetése érdekében. Következetesebben valósítsák meg a pártirá- nyitás fejlesztésével együtt az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek közötti munka- megosztást. Kapjon nagyobb szerepet a pártszervek ellenőrző munkájában o helyszíni, konstruktív segítség. Gyakrabban éljünk a meggyőzés módszerével, közvetlen emberi kapcsolatokban az eszmecserékkel. A pártbizottsági tagok a jövőben fontosnak tartják, hogy ne csak a döntések meghozatalában, a vitában számítsanak aktivitásukra, hanem az eddiginél gyakrabban — a munkabizottságokban való részvételükön túl — legyenek bevonva az átfogóbb jellegű testületi előterjesztések előkészítésébe. Legyen módjuk saját szűkebb területükön kívül más pártszervek, szervezetek tevékenységének megismerésére. A döntést követően közreműködhessenek a határozatok végrehajtása szervezésében, ellenőrzésében. Figyelemre méltóak a tömegszervezetek, a társadalmi szervek és vezetőiknek a pártirányítás megítélésére vonatkozó észrevételei is. Alapjában elismeréssel szólnak a pártszervek ez irányú munkájáról. Hasznosnak és nélkülözhetetlennek tartják a kongresszusi felkészülésüket segítő és az azt követő tevékenységet. Ugyanakkor igénylik, hogy a pártbizottságok átfogóbb döntéseik előtt tudatosabban hasznosítsák a tömegszervezetek véleményét, a párt politikájával összefüggő észrevételeiket, jelzéseiket. A párt yezető szerepe mind{ tökéletesebb megvalósítása érdekében — a pártszervek munkamódszerének korszerűsítésén túl — jelentős szerepe van a pártalapszervezetek munkája továbbfejlesztésének: mind a politika helyi megvalósításában, mind a párt politikája formálásában való felelősségteljes részvételében. Kádár János elvtárs az alapszervezetek jelentőségével kapcsolatban a következőket mondotta: „A pártmunka színvonalát és eredményességét nagymértékben az' határozza meg, hogy a munka miként halad a végrehajtás első vonalában, az alapszervezetben.’’ Hatalmas politikai erőt képviselnek pártszervezeteink hazánk közéletében. E szervezetek tulajdonképpen átfogják hazánk, társadalmi életének minden fontosabb területét. Mindnyájukban. — bár nem azonos színvonalon — érvényre jutnak a párt politikáját meghatározó, a párt belső életét szabályozó lenini elvek. Többségükben aktív részesei a politika képviseletének, a kommunisták egységes szemléletének és példamutató magatartása formálásának. Ha napjainkban a pártalapszervezetek belső életét vizsgáljuk — a tiszteletre méltó eredmények elismerése mellett — fellelhetjük azokat az időszerű konkrét feladatokat is, amelyek mind a gyakorlati pártmunkában, mind a propagandatevékenységben nagyobb figyelmet, a felsőbb pártszervek részéről pedig fokozottabb segítséget érdemel- j nek. Ezek közül e korreferátumban csak néhány fontosabbra tudok utalni. A pártmunka hatékonysága dugy- mértékben függ attól, hogy milyen az alapszervezetek pártéletének szervezettsége, rendje, tervszerűsége. Lényeges tényező az adott szervezetekben működő vezetőség aktivitása, kezdeményezőkészsége, öntevékenysége, a gondjaikra bízott kommunista kollektíva irányításában, a működési területükön tevékenykedő társadalmi és tömegszervezetek, illetve azok kommunista vezetőivel való érdemi munka- kapcsolat, együttműködés megvalósításában. Természetesen az alapszervezetek belső életének formálásában meghatározó szerepe a taggyűlés fórumának van. Tapasztalataink szerint a taggyűlések színvonala, hatékonysága mindenütt javítható. Itt az egyik legfontosabb követelmény, hogy e fórumon a kommunisták egyre teljesebb értékűen legyenek képesek önállóan, felelősséggel részt venni a párt politikájának helyi alkalmazásában, az ellenőrizhető gyakorlatias feladatok megfogalmazásában. Éljenek a szervezeti szabályzatban biztosított döntési jogkörükkel. Fordítsanak fokozottabb gondot a taggyűléseken, a vezetőségi üléseken és a pártcsoportmegbeszéléseken a határozatok, a feladatok ésszerű elosztására, a korábbi határozataik ellenőrzésére. Legyenek kezdeményezői is a társadalom fejlődésével együttjáró ellentmondások feltárásának és a feloldást szolgáló helyi tennivalók kimunkálásának. A jövőben még inkább tovább növekszik az alapszervezetek felelőssége a párttagok eszmei-politikai nevelésében, a párt idősebb és fiatalabb nemzedékeinek egységes kommunista közösséggé kovácsolásában. A párttagság magatartása, cselekvési készsége aszerint alakul, hogy mennyire segítjük őket a marxista—leninista elmélet elsajátításában, a mozgalom, a párt történelmi tapasztalatainak megismerésében. Csak az eszmeileg, politikailag szilárd, egységesen cselekvő kommunista közösségek %ydnak megfelelni a politika megvalósításából reájuk háruló feladatoknak. E felelősségteljes munkában a párt propagandistáinak szerepe meghatározó és mindenféleképpen tiszteletre méltó. Budapest: Aushwitzbizottság Szombaton Budapesten, a Hotel Ifjúságban megkezdte kétnapos tanácskozását a Nemzetközi Auschwitz Bizottság (IÁK) vezető testületé. A tanácskozást Verő Gábor, a Nácizmus Üldözöttéi Bizottsága auschwitzi táborcsoportjá- nak vezetője nyitotta meg. Ezután a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében Ispánovits Márton főtitkár üdvözölte a Nemzetközi Auschwitz Bizottság vezetőségét, méltatva a szervezet immár három évtizedes tevékenységét. A vezetőségi ülés első napján — Maurice Goldstein, a Nemzetközi Auschwitz Bizottság elnöke és Kazimierz Smo- len főtitkár beszámoló jelentése alapján megvitatták a legutóbbi ülés óta végzett munkát, valamint a további tennivalókat. A bizottság ma reggel folytatja tanácskozását. Magyar—NSZK kooperáció Kombájnprograin tíz esztendőre Üjabb mezőgazdasági gépekre is kiterjesztették a kooperációs gyártást a Komplex Külkereskedelmi Vállalat, a Mezőgéptröszt vállalatai, illetve az NSZK-beli Claas cég között. Így a közös gyártás megvalósult a rendsodrógépek, önjáró szecskázók, nagyobb fűkaszák, felszedő és rakodó berendezések körében is, amelyek licencét a magyar ipar átvette. Az NSZK-beli Claasszal az egyik legsikeresebb magyar— NSZK ipari kooperáció alakult ki, ez a fajta együttműködés immár kereken tízéves. Tíz év alatt 75 millió márka értékben gyártott a magyar ipar kombájnegységeket, elsősorban adaptereket a Claasnak. Szurdokban, köveken Bakancsban és hátizsákkal Kiporolhatjuk a megpihent hátizsákokat, jó tornával felfrissíthetjük vállunkat, karunkat. Kivehetjük a bakancsból a sámfát, s nem marad más hátra: irány a hegyek! A Pilis, vagy a Börzsöny? Melyik a szebb, a vadregénye- sebb? Többen esküsznek a Dunakanyar bal partjára. Mi mégis a Pilist választjuk, a parkerdő útjai közül is a leg- sziklásabbat. Már a Rám-szakadékban is enyhül a mikroklíma. Mellettünk csobog a pfatak, mikor a láncokon kapaszkodunk, alattunk és felettünk zuhog a vízesés ... Megkerülve a Szőke-forrás- völgyet, felkapaszkodunk a prédikálószéki nyeregre. Vad- állókövek őrzik itt a tájat, élvezetes mászások színhelyei de nem veszélyesek. Ilyen magasan — négy-ötszáz méterre a Duna szintjétől — lassíabban nyílnak a rügyek. Most igazán messzire látni. Hazafelé, míg nem jön a dömösi átkelés kishajója, a szolidabb vízparti szórakozás — hisz fürödni még nem lehet — a kacsáztatás szenvedélye ragad el bennünket. A HÉT HÍRE VENPEGFEJJEL P Az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága ülése az áruszállítás és a külkereskedelmi áruforgalom feltételeit, a szociális, valamint a kereskedelmi bizottság együttes ülése pedig a népélelmezés és -táplálkozás helyzetét vizsgálta. P Kétnapos országos tanácskozáson elemezték Pécsett a kisvállalatok és kisszövetkezetek alapításának, működésének főbb jellemzőit, p A Közlekedéstudományi Egyesületben a csónak- és hajóbalesetek okait, a megelőzés lehetőségeit vitatták meg. P A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a munkaerő-gazdálkodás aktuális kérdéseit tekintette át. P A hét híre az is, hogy országos öntőnapok színhelye volt Székesfehérvár. YSO Császár égyik irata az időszámításunk kezdete előtti harmadik évezredből már mint nem rendkívüli dologról tudósít a legősibb mesterségek közé tartozó öntészet- ről. Ehhez képest a most tizedik alkalommal megrendezett országos öntészeti napok nyúlfarknyi darabkáját jelölik csupán a mesterség történelmének, ám nemes hagyományok föltámasztása, éltetése sűrűsödik bennük, mível korábban sem akárki volt az öntés titkainak tudója. Igaz, akadt ahol — Tibetben — a gyanakvás, mert olyasmit tud, amit mások nem. kirekesztette a normális társadalmi érintkezés köréből, másutt viszont — fekete-afrikai törzseknél — az előkelőségeknek kijáró különleges jogok illétték meg. Valahogy így, végletek között futott a sorsa a hazai ön- tészetnek, öntőknek is, hol büszkélkedések terepe volt, hol át nem gondolt intézkedéseké. Amit szemléletesen mutatott a megyében — Vácott — megszervezett öntőmunkásképzés; hol egy egész iskola szolgálta a jövendő mestereit, hol pedig nem sikerült egyetlen egy gyermeket sem fölvenni, mert nem akadt olyan megátalkodott ifjú, aki öntő akart volna lenrj. Miért kívánt volna az lenni, amikor mind a mesterség technikai, technológiai körülményei, mind anyagi, erkölcsi megbecsültsége csekélynek bizonyult más szakmákhoz mérten?! Vannak fogásai, szerszámai, kifejezései ennek a nemes szakmának, amelyek több száz, sőt, több ezer évesek, hiszen a legfejlettebb technika sem tudja nélkülözni az öntöhomokot, amint ma *s vendégfejként említik az öntecsnek azt a fölös, de meg nem kerülhető darabját, amely a forma és a beöntési nyílás között keletkezik és amelyet azután el kell távolítani. Boszorkánylisztet azon- ba ma már nem használnak az öntödékben, amint kimentek a divatból azok a hosszú nyelű fafogók is, amelyekkel az ingot, azaz az öntecs volt kiemelhető a formából. Nem ott a baj, hogy változnak egy mesterség eszközei, fogásai, kifejezései, sőt, ez természetes jele a haladásnak, hanem az a baj. hogy ez a változás feszültségekkel, ellentmondásokkal teli. A megyében sok öntöde működik, a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat váci gyárától, a Monori Mezőgéjj Vállalat érdi gyárától a termelőszövetkezeti öntödékig, s az a bökkenő, hogy a korszerű fonódik össze a rendkívül kezdetlegessel, mert hiszen akad olyan öntöde a megyében, ahol a legfiatalabb eszköz is idősebb ötven esztendősnél... Ami azt mutatja; az iparfejlesztésben határozók döntők némelykor mintha a nem érintett vendég fejével gondolkoztak volna arról. hol, miként és milyen gyakorisággal formálódjanak a vendégfejek az öntés befejező aktusaként. Aminek egyik következménye lett az évekig tartó öntecshiány, aminek további következménye a szakmai utánpótlás elapadása, hiszen nemcsak a megyében szorult vissza ez a mesterség, hanem országosán is égy évtized alatt az öntőtanulók száma a felére csökkent. Remekműveket is alkottak valamikor — az ókori Egyiptomban, Fekete-Afrika sok országában — az öntők, ám többségében akkor ugyanúgy, mint most, mindennapos használati eszközök anyagát készítették. A megye jelentős öntödéiből a legutóbbi évek átlagában esztendőnként 2500 tonna vasöntvény került a to- vábbfelhasználókhoz, ehhez azonban hozzá kell számítani azokat a házi üzemek gyártotta öntecseket, amelyeket a kényszer hozatott létre, rácáfolva a ráfordítások és a hozamok minél egészségesebb viszonyának szükségességére. Az ilyen és hasonló cáfolatok nyomatékosan figyelmeztetnek rá: a vendégfejek az öntecseken csupán feleslegesek, a döntéseknél azonban a ven- dégfejség kimondottan veszedelmes. A szükségesnél többe került a társadalomnak, amíg ezt megjegyeztette azokkál, akikre tartozott. Remélhető: nem engedjük elfeledni áz egyszer megjegyzetteket. Mészáros Ottó Egyensúlyozó gyakorlat természetes tornapályán. fölfelé haladva egyre keskenyebb a szurdok. Megugrik a Dunába hajított kavics. Balázs Gusztáv felvétel«!
