Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-23 / 94. szám

BÉKÉS JELENT, BIZTONSÁGOS JÖVŐT AZ EMBERISÉGNEK!, Lenin születésének 112. évfordulóján Díszünnepség a moszkvai Kremlbe® Leonyid Brezsnyev, valamint az SZKP és a szovjet állam más vezetőinek részvételével tartották meg csü­törtökön délután Moszkvában, a Kreml kongresszusi pa­lotájában a Lenin születésének 112. évfordulója alkal­mából rendezett díszünnepséget. Az ünnepséget Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára nyitotta meg. Az Internacionálé elhangzása után Jurij Andropov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió állambiztonsági bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Lenin születésnapján ismét a lenini irányvonallal vetjük össze terveinket és politikán­kat. Joggal állapíthatjuk meg: az SZKP hűséges Lenin nagy ügyéhez, a marxizmus—leni- nizmushoz. A szovjet nép ma­gabiztosan halad a kommu­nizmus építésének útján, a szovjet társadalom fejlődése megmutatja, mire képes a munka emberének összeková- csolódott kezdeményezése: egész évszázadokat sűrített alig néhány évtizedbe — mon­dotta ünnepi beszédében Ju­rij Andropov. Ma világméretű, kiélezett eszmei-politikai küzdelem fo­lyik arról a kérdésről, ho­gyan vesznek részt a tömegek az állam irányításában, mi­lyen a szocialista demokrácia — folytatta Andropov. Ezzel kapcsolatban kitért a pluralizmus kérdésére és ki­jelentette: a kapitalista és a szocialista társadalomban egy­aránt különböző az emberek álláspontja, érdeke. A kapita­lizmusban ez a különbözőség osztályantagonizmussá válik, kifejezésre jut a különböző, ellentétes osztály orientációjú pártok létében. A Szovjetunióban az egyes társadalmi csoportok érdekei­nek számításba vétele, össze­hangolása az egész nép érde­keivel részint egy párt kere­tei között valósul meg, részint az egész nép által választott hatalmi szerveken, a szak- szervezeteken és a társadalmi szervezetek szétágazó rendsze­rén keresztül. Azokban a szocialista or­szágokban, ahol több párt van, mindegyiknek ihegvan a ma­ga társadalmi alapja, saját érdeke. Elvi fontosságú azon­ban, hogy mindezek a pártok a szocializmus alapján állnak. Pontosan ez az, ami nem tetszik a „pluralizmus” nyuga­ti prófétáinak. Azt akarják el­érni, hogy a Szovjetunióban és a többi szocialista ország­ban legyen a szocializmusnak szervezett ellensége, még ha azt művi úton hozzuk is létre. A szovjet emberek semmikép­pen sem egyeznek bele ebbe —- hangoztatta Andropov. Beszédében kitért azokra az állításokra, hogy egyes szocia­lista országok jelenlegi nehéz­ségei állítólag a rájuk, kény­szeritett „szovjet modell” kö­vetkezményei. Ha azonban előítéletek nél­kül vizsgáljuk a valóságot, ki­derül ezeknek az állításoknak abszurd volta. Bármelyik szo­cialista országról legyen is szó, mindenütt megnyilvánulnak a sajátos nemzeti, történelmi, kulturális és egyéb sajátossá­gok. Vitára csak akkor kerül sor, amikor a különböző „model­lekről” folytatott beszélgetés mindinkább elmossa a szocia­lizmus lényegéről alkotott el­képzelést, a szocializmus gyö­keres eltérését a kapitalizmus­tól. Valamennyi ország és nép számára azonosak azonban a szocialista társadalmi rend el­vi alapjai, osztály természete, lényege. Andropov aláhúzta, hogy a leninizmus elméletében és gyakorlatában rendkívül fon­tos helyet foglalnak el a világ- politika, különösen a háború és a béke kérdései. E téren a legfontosabb annak követ­kezetes és kompromisszumok nélküli megerősítése, hogy a béke és a szocializmus szerve­sen kapcsolódik össze. Andropov megállapította, hogy az imperialista körök a háborúellenes tömegmozgalom példátlan arányú fellendülése láttán, most különböző manő­verekhez folyamodnak a köz­vélemény félrevezetésére. Olyan benyomást alakítanak ki, mintha már küszöbön áll­nának a tárgyalások a fegy­verek korlátozásáról, a lesze­relésről — ez azonban csak arra szolgál, hogy a közvéle­mény éberségét elaltatva foly­tassák o fegyverkezési hajszát. Mint ismeretes, Washington nemrég ismét megígérte, hogy az amerikaiak rövidesen ké­szek lesznek a hadászati fegy­verzet korlátozásáról és csök­kentéséről szóló tárgyalások megkezdésére. Nos, hát a Szovjetunió már régóta kész ezekre a tárgyalásokra. Abból a meggyőződésünkből indu­lunk ki, hogy ezt a fontos problémát meg lehet oldani, ha a tárgyalásokat konstruk­tív légkörben, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek alapján folytatják. Leonyid Brezsnyev válasz­úihoz hasonlította a jelenlegi nemzetközi helyzetet — foly­tatta Andropov. — Az embe­riség Vagy arra az útra lép, amely a békéhez vezet, vagy a fegyverkezési hajsza és a kon­frontáció folytatásának útján halad. Válaszul az imperializ­mus agresszív erőinek arra a próbálkozására, hogy katonai fölényre jussanak a Szovjet­unióval szemben, továbbra is a kellő szinten tartjuk védel­mi képességünket, hogy meg­bízhatóan tudjuk biztosítani országunk és az egész szocia­lista közösség biztonságát. A nemzetközi légkör megrontá­sára, a feszültség növelésére irányuló kísérletekkel új bé­kés kezdeményezéseket szöge­zünk szembe. Külpolitikánk, éppúgy, mint Lenin idejében, kifejezésre juttatja a világ minden országa és népe irán­ti békés szándékunkat. Erről a lenini útról sohasem* térünk le — hangoztatta beszédében Ju­rij Andropov. Púja Frigyes Helsinkiben Púja Frigyes külügyminisz­ter finnországi látogatásának' második napján Helsinkiben, csütörtökön délelőtt ellátoga­tott a Finn—Magyar Barátság székházéba és a magyar kul­turális és tudományos köz­pontba. Csütörtököm a vezető finn lapok számoltak be Púja Fri­gyes látogatásának első nap­járól. Részletesen ismertetik Pär Steinbäck finn és Púja Frigyes magyar külügyminisz­ter első napi tárgyalásainak témáit, hangsúlyozzák a nem­zetiközi élet elemeinek közös értékelését, a kétoldalú kap­csolatok zavartalanságát. A délelőtt folyamán Púja Frigyes udvariassági látogatást tett a parlamentben Johannes Virolainennél, a parlament el­nökénél, majd fogadta őt Ka­iéul Sorsa miniszterelnök. Átadták a Lenin-dí/ekot Moszkvában a művészeti­irodalmi Lenin-díjjal egy idő­ben odaítélték az idei tudo­mányos-műszaki díjakat is. A bizottság az idén öt díjat adott ki. A nagy energiájú, kozmikus sugárzás terén végzett alapve­tő fontosságú kutatásaiért ka­pott Lenin-díjat egy öttagú tu­dóskollektíva. Lenin-díjban részesítették azt a tudomá­nyos kollektívát, amely elké­szítette a Szovjetunió mérnö­ki geológiájának nyolckötetes gyűjteményét. Egy harmadik tudóscsoport olyan fényképe­zőgéplencsék kifejlesztéséért kapott Lenin-díjat, amelyek a lehető legkorszerűbb légi­fényképezési eljárások alkal­mazását tették lehetővé. Az ilyen berendezések segítségé­vel készült el a Szovjetunió új térképének megszörkesztésé- hez szükséges légifényképek sorozata. A két orvosi-bioló­giai díj közül az egyiket Sz. J. Szeverin professzor kapta az izmok biokémiai működését vizsgáló kutatásaiért. Szív- gyógyászati felfedezéseiért ré­szesült Lenin-díjban az az or­vostudományi kollektíva is, amely az ismert szovjet tu­dós. J. Csaszou akadémikus vezetésével a szív- és vér- edényrendszeri megbetegedé­sek gyógyításának új eljárását dolgozta ki. Gazdasági problémák a LEM1? KS előtt Tömöríteni kell az erőket MegvcLsztották az SPD vezetőségét ismét Brandt az elnök A Német Szooiáldemokrata Párt müncheni kongresszusán a küldöttek a 426 leadott ér­vényes szavazat közül 388 sza­vazattal (91,1 százalék) ismét Willy Brandtot választották meg a párt elnökévé. Ez az eredmény egyértelműen an­nak az összefogó, integrációs szerepnek az elismerését jelen­ti, amellyel Brandt a koráb­ban élesen megosztott párt egységének helyreállításáért tevékenykedett. A küldötteik a 436 leadott érvényes szavazat közül 365- tel (83,7 százalék) újra az SPD elnökhelyettesévé választották Helmut Schmidt kancellárt. Bár a nyugatnémet kormányfő ezúttal három és fél százalék­kal kevesebb szavazatot ka­pott, mint a három évvel ko­rábbi kongresszuson, a mün­cheni tanácskozás eddigi le­folyása azt bizonyítja, hogy az SPD többsége minden döntő kérdésben elfogadta a kancel­lár politikai irányvonalát, erő­sítve ezzel a bonni koalíciós kormány cselekvőképességét. Brandt másik — pártügye­kért felelős — helyettese Jo­hannes Rau, Észak-Rajna- Vesztfália 51 éves, nagy nép­szerűségnek örvendő minisz­terelnöke lett. Rau a 432 ér­367-et egyéb­vényes szavazat közül (85 százalék) kapott. Ö ként Hans-Jürgen Wischnews- kit váltotta fel ezen a poszton. Wischnewski ugyanis a közel­jövőben ismét átveszi a kan­cellári hivatalban a kulcsfon­tosságú államminiszteri tisz­tet. Csütörtökön délelőtt meg­kezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának nyolcadik. ■ gazdasági kérdésekkel foglalkozó teljes ülése. Az ülést a tanácskozá­son elnöklő Wojciech Jaru­zelski, a központi bizottság el­ső titkára nyitotta meg. A teljes ülésen két referá­tumot terjesztettek elő, egyet a politikai bizottság, egyet pe­dig a kormány nevében. A politikai bizottság beszá­molója „A LEMP kilence­dik kongresszusán hozott ha­tározat következetes megvaló­sítása, a válság leküzdése, a gazdasági reform végrehajtása és a társadalmi igazságosság erősítése érdekébencímet vi­seli. A referátumot előterjeszt­ve Marian Wozniak, a politi­kai bizottság póttagja, a KB titkára emlékeztetett arra, hogy a kilencedik kongresszus ha­tározata értelmében a párt és az egész társadalom előtt kó­rom fő feladat áll. Ezek a kö­vetkezők: a válság leküzdése és a gazdaság stabilizálása, az átfogó gazdasági reform gya­korlati megvalósítása és a társadalmi igazságosság szo­cialista alapelveinek megszi­lárdítása. A válságból való kijutás — hangsúlyozta a referátum — Gzftieri a Fulklttnd-szige teken Holnaptól ricdókészöltség Leopoldo Galiieri argentin köztársasági elnök csütörtö­kön a Falkland- (Malvin-) szigetekre utazott. Galtieri most tesz először látogatást az április 2-án elfoglalt szige­teken — de hivatalos argentin források kiemelik: útjára az argentin hadsereg szárazföldi haderőinek főparancsnoki mi­nőségében került sor, azért, hogy ellenőrizze az ott állomá­sozó, mintegy 10 ezer főt szám­láló argentin katonai egysége­ket. Az argentin elszántságot el­lensúlyozandó, Sandy Wood­ward ellentengernagy, a szige­tek térségébe küldött brit ha­ditengerészeti csoportosítás főparancsnoka szerdán este bejelentette, hogy péntek éj­féltől a brit armadához tarto­zó hajókon — számuk immár 61 — állandó riadókészültsé­get rendel el. Az ellentenger­nagy nem. zárta ki egy esetle­ges brit—argentin fegyveres összecsapás lehetőségét, de — mint mondotta — a brit erők fő célja, hogy tengeri és légi blokádot vonjanak a szigetek köré. A brit külügyminiszter, egyesült államokbeli útja előtt, a parlamentben közölte, hogy az erőszak alkalmazását (az argentinok ellen) nem lehet kizárni, még arra az időre sem, amikor a diplomáciai rendezés előmozdítására hi­vatott tárgyalások folyamat­ban vannak. az egész nép. az egész allam ügye, amely körül tömöríteni kell ' valamennyi társadalmi erőt. Az elkövetkező évek fő feladata a többi között az hogy fokozottabban kihasznál­ják a termelő kapacitásokat, lépésről lépésre elérjék a pénz­ügyi és a piaci egyensúlyt, rendet csináljanak a beruhá­zások terén, fokozatosan meg­teremtődjön az ország fizetési mérlegének egyensúlya és szo­rosabbá tegyék az együttmű­ködést a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal A politikai bizottság referá­tuma foglalkozott a munkás önkormányzati szervek tevé­kenységének felújításával, nyers- és alapanyagokkal va­ló takarékossággal, a külke­reskedelem, a mezőgazdaság feladataival, a termelékenység emelésével, valamint az ön­költségek csökkentésével is. A másik referátumot, amely „A kormány fő törekvései gazdaság területén” címet vi- •seli. Janusz Obodowski mi­niszterelnök-helyettes terjesz tette elő. Az iparban a fő feladat a termelés fokozatos növekedésé hez szükséges feltételek meg­teremtése, a mezőgazdasági po litika célja pedig az. hogy Len­gyelország hosszabb távon élelmiszerekből önellátóvá vál­jék — jelentette ki Obodowski miniszterelnök-helyettes LEMP KB plénumán. A kor­mány — mondotta — nagy súlyt fektet a pénzügyi és a piaci egyensúly helyreállttá sára. Ennek érdekében arra törekszik, hogy a bérpolitiká­ban olyan elvek jussanak ér vényre, amelyek alapján a fi­zetések a munka tényleges eredményeit tükrözik. Ennek érdekében a vállalatok számá­ra biztosítani kell az önálló bérgazdálkodás jogát. A jelen légi válsághelyzetben azon­ban szelektív szociális politi­kát keli folytatni. Meg kell reformálni a nyugdíjak és a járadékok, valamint a családi pótlékok rendszerét, változta­tásokra van szükség az egyéni parasztoknak biztosított jut­tatások terén, és gondoskodni kell arról is. hogy legalábbis részben ellensúlyozzák a lét- fenntartási költségeknek az iparcikkek drágulásából ere­dő emelkedését. Magyar—lengyel tárgyalások Közös közlemény a látogatásról Szerdán a késő esti órákban visszaérkezett Varsóba a len­gyel párt- és állami küldöttség, amely Wojciech Jaruzelski hadseregtábornoknak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának, miniszterelnöknek, a nemzeti megmentés katonai tanácsa elnökének vezetésével egynapos hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. A látogatásról közös közleményt hoztak nyilvánosságra. A megbeszéléseken a küldöttségek vezetői kölcsönösen tá­jékoztatták egymást országuk belső helyzetéről, kétoldalú kapcsolatainak alakulásáról és véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről. Kádár János tájékoztatta a lengyel küldöttséget a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatainak vég­rehajtásáról, a Magyar Népköztársaság politikai és gazdasági fejlődésének időszerű kérdéseiről. Ismételten kifejezésre jut­tatta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság kormánya és a magyar nép megértéssel fogadta a Lengyel Népköztársaság államtanácsának 'múlt év decem­beri alkotmányos döntését a szükségállapot bevezetéséről, va­lamint a nemzeti megmentés katonai tanácsának megalakulá­sát. A magyar fél a szocialista internacionalizmus szellemé­ben támogatja a lengyel kommunisták és az összes hazafias erők tevékenységét a válság leküzdésére, a társadalmi konszo­lidáció kibontakoztatására és a szocializmus vívmányainak . megőrzésére. Wojciech Jaruzelski ismertette Lengyelország jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzetét, és tájékoztatást adott a kon­szolidáció érdekében folytatott tevékenységéről. A Lengyel Egyesült Munkáspárt, a társadalom vezető ereje, IX. kongresz- szusának határozatai alapján erősíti kapcsolatait a munkás- osztállyal, és együtt a szövetséges pártokkal — az Egyesült Parasztpárttal és a’ Demokrata Párttal —, síkraszáll a széles alapokon nyugvó, a szocializmus talaján álló, valamennyi erőt tömörítő hazafias mozgalom megteremtéséért. A Lengyel Nép­köztársaság kormánya erőfeszítéseket tesz a konszolidációra, a lengyel nemzet alkotó erőinek mozgósítására, a válság le­küzdésére, a rend és a nyugalom biztosítására, a szocialista­ellenes tényezők romboló tevékenységének felszámolására, hogy felépüljön a munkán és a társadalmi igazságosságon ala­puló, erős, gazdag szocialista lengyel állam, amely szavatolja a nemzet biztonságos jövőjét. A felek egybehangzóan megállapították, hogy Magyaror­szág és Lengyelország testvéri barátságának szilárd alapja a társadalmi rend, az eszmék és az alapvető érdekek közössége. Hangsúlyozták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt kapcsolatainak további szilár­dítása a két ország együttműködése fejlesztésének és a két nép barátsága erősítésének legfontosabb feltétele. Kifejezték szándékukat, hogy fejlesztik pártközi kapcsolataikat, együtt­működésüket és tapasztalatcseréjüket, támogatják a tömeg­szervezetek partneri együttműködését. A tárgyalásokon kiemelték a magyar—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jelen­tőségét a két ország kapcsolatainak széles körű bővítésében. A felek állást foglaltak a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés és árucsere-forgalom bővítése, valamint azok­nak a lengyel javaslatoknak a megvizsgálása mellett, amelyek a lengyel ipar meglevő termelőkapacitásának kihasználására irányulnak. .... A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság szilárd elhatározása, hogy a Szovjetunióval és a Varsói Szer­ződés más tagállamaival szorosan együttműködve, továbbra is aktív tevékenységet folytat egységük és összeforrottságuk, va­lamint a Varsói Szerződés védelmi képességének erősítéséért, mert ez nélkülözhetetlen tényezője biztonságuknak, a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott harc sikerének. A megbeszélések során a teljes nézetazonosság jegyében folytattak véleménycserét a nemzetközi helyzetről. A felek nyugtalansággal állapították meg, hogy az imperializmus szél­sőséges köreinek politikája kiélezi a nemzetközi helyzetet, ve­szélyezteti a békét és a biztonságot. Határozottan elítélték egyes NATO-tagállamok durva beavatkozási kísérleteit a Len­gyel Népköztársaság belügyeibe. Ezek szöges ellentétben állnak a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival, az ENSZ alapokmányával és a helsinki záróokmány elveivel. Az impe­rialista körök diszkriminatív politikája, gazdasági korlátozó intézkedései és a zsarolás más eszközei súlyos kárt okoznak a békés egymás mellett élés ügyének, veszélyeztetik az enyhü­lést, rontják a nemzetközi helyzetet. A két fél határozottan visszautasítja mindazokat a kísér­leteket, amelyek a háború utáni európai béke alapjainak és elveinek aláásására irányulnak. A két ország megerősítette elkötelezettségét a helsinki zá­róokmány alapján folyó összeurópai együttműködés mellett. A madridi találkozó eredményes befejezésére és olyan, konstruk­tív dokumentum elfogadására törekszik, amely állást foglal az európai katonai, enyhülési és leszerelési értekezlet összehívása mellett is. A két állam következetesen törekszik a nemzetközi hely­zet javítására. Legfontosabb céljának tekinti az atomháború veszélyének elhárítását, a nukleáris fegyverek és tömegpusz­tító eszközök fokozatos megsemmisítését. A felek hangsúlyoz­ták, hogy a NATO döntése a közép-hatótávolságú amerikai rakétafegyverek nyugat-európai telepítéséről, összeegyeztethe­tetlen az európai népek érdekeivel. A felek azt várják, hogy a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján szülessen megállapodás. Magyarország és Lengyelország a szocilista közösség más országaival együtt következetesen fellép az USA vezető körei által erőltetett fegyverkezési hajsza ellen. Támogatják azokat az újabb szovjet javaslatokat is, amelyeket Leonyid Brezsnyev terjesztett elő. A felek értékelik a tőkésországok egyes felelős képviselői­nek fellépését az enyhülés érdekében. Üdvözlik a néptömegek széles társadalmi alapokon fejlődő mozgalmát a fegyverkezés ellen, a béke és a nemzetközi biztonság védelmében. Reményüket fejezték ki, hogy a bácsi haderő-csökkentési tárgyalásokon a nyugati partnerek pozitív választ adnak azok­ra a javaslatokra, amelyeket a részt vevő szocialista országok nevében Lengyelország terjesztett elő. A felek megerősítették, hogy az államok békés egymás mellett élése, egyenlősége és szuverenitása elvei alapján készek fejleszteni a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat a más társa­dalmi rendszerű országokkal. A tárgyalásokon kifejezésre juttatták, hogy támogatják Afrika, Ázsia, Latin-Amerika népeinek küzdelmét a nemzeti felszabadulásért; elítélik a gyarmatosítás és a faji megkülön­böztetés minden formáját. Méltatták az el nem kötelezett or­szágok szerepét a békéért, a fegyverkezési verseny megféke­zéséért és a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért folyó küzdelemben. A két küldöttség tárgyalásai a hagyományos barátság szel­lemében, a kölcsönös megértés légkörében folytak, és hozzá­járultak a két ország és nép testvéri kapcsolatainak erősíté­séhez. Wojciech Jaruzelski hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Lengyelországba Kádár Jánost, aki a meghívást köszönettel elfogadta­I

Next

/
Thumbnails
Contents