Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-23 / 94. szám

ELŐRE A XII. KON GRESSZUS HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁÉRT! A Parlamentben Főpapok eskütétele Az újonnan kinevezett kato­likus főpapok — dr. Paskai László kalocsai koadjutor ér­sek, dr. Szakos Gyula székes- fehérvári megyéspüspök, dr. Szendi József c. püspök, veszp­rémi apostoli kormányzó, dr. Páka György szombathelyi se­gédpüspök és dr. Belon Gellért pécsi .segédpüspök — csütörtö­kön Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tet­tek a Magyar Népköztársaság alkotmányára. Az eskütételen jelen volt Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára, Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke és dr. Lé­kai László bíboros, esztergo­mi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke. Jövőre Inúékkongresszus Orvosok eszmecseréje Semmelweis- és Michaelis- emlékkongresszusilu készül a Magyar Nőgyógyász Társaság és az Északnyugat-német Nő­orvos Társaság. Amint dr. Gi- mes Rezső egyetemi docens, a Magyar Nőgyógyász Társaság főtitkára elmondta, Kurt Semm professzor, a kiéli női klinika igazgatója, a meddő­ségkutatás világhírű szakértő­je másfél évvel ezelőtt — a budapesti nemzetközi androló- gus szimpozion alkalmából — vetette fel a kongresszus meg­rendezésének gondolatát. Most közösen kezdtek az emlékülés megszervezéséhez, amelyet Budapesten 1983 júniusában tartattak. A várható kétnapos ülésen megvitatják a szülésze­ti profilaxis, az aszepszis és az antiszepszis problémáit, is­mertetik korszerű vizsgálati módszereik és eszközeik alkal­mazásának eredményeit. Köl­csönösen tájékoztatják egy­mást: miként óvják a szülő nők és az újszülöttek egészsé­gét. A kongresszus alkalmából emlékplakettet adnak ki. Munkakörük a természetvédelem is Beszélgetések a Dunakanyarról Fokozott veszélyben a víz és a talaj minősége A Dunakanyar környezetvé­delmi szempontból az ország egyik legfontosabb övezete. Egyszerre üdülő, agglomeráció és állandó falusi településeik rendszere. A Szobtól Budapes­tig, s az Esztergomtól a fő­városig tartó üdülőterületre a magyar és külföldi turisták tízezrei érkeznek évente. Nem közömbös számunkra, hogy a környezetvédelemről, mint a kultúra részéről mi a vélemé­nyünk. Wächter Rolandtól, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési ' és vízügyi osztá­lyának vezetőhelyettesétől kér­dezzük : — Milyennek látja a Duna­kanyar környezetvédelmi hely­zetét? — A Dunakanyarban az egyik gond, hogy az utóbbi évtizedben sokszor a táj jelle­gébe egyáltalán nem illő há­zakat építettek. Gyakran nem készültek el a kommunális lé­tesítmények, a víz, a villany, az út és a csatorna. Napjaink­ban a legnagyobb problémát a szennyvíz elvezetése jelenti. A vízellátás a legkedvezőbb: a lakosság 85 százaléka vezeté­kes vizet fogyaszt. A vízvédelem javítását szol­gálja a Dunakeszin épült szennyvíztisztító telep, a váci bővítése és nem utolsósorban az egyre nagyobb összegű szenny­vízbírságok. Bár araszolva ha­ladunk, mégis eljutunk odáig, hogy a vállalatoknak nem lesz érdemes kifizetni a büntetést. Átgondolt megoldások — Mi a megyei tanács ter­ve a táj- és vízvédelem javítá­sára? — A jövőben kevesebb tel­ket parcellázunk a Dunaka­nyarban — folytatja Wächter Roland. — A rendezési tervek Betoncserepet is gyártanak Több lesz az építőanyag Csempe, padló és falburkolásra Az utóbbi években sok jo­gos panasz hangzott el a vál­lalatok, szövetkezetek, kisipa­rosok részéről: nincs elegendő építőanyag. Néha apróságok hiánya miatt kellett félbesza­kítani a munkát, s napokat eltölteni az anyagbeszerzéssel. Ezen az áldatlan helyzeten változtatni kíván az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium. Ar tegnapi sajtótájékoztatón Tóth Gábor minisztériumi fő­tanácsos elmondta, milyen vál­tozások várhatóak, hogyan igyekeznek megoldani az anyagellátást? Mivel az állami nagyberuházások csökkentek, több erő marad más felada­tok megoldására, így a lakos­sági ellátásra is. A prognózis szerint a VI. ötéves terv so­rán 250—270 ezer lakás épül magánerőből. (Az összes la­kásnak mintegy kétharmada.) Rendkívül tonlos, hogy le­gyen miből építkezni. Még a múlt nyáron is elő­fordult. hogy egyes Tüzép-te- lepeken nem lehetett cemen­tet kapni; miközben a hazai gyártást vissza kellett fogni a túltermelés miatt. A hiányt tehát semmi sem indokolta. Hogy ilyen ne fordulhasson elő, a cementipar 12 millió forintot átadott a belkereske­delmi szerveknek, abból acél­ból. hogy a készletezést, a ce­ment terítését megoldhassák. Beremcnden befejezték az építkezést, s az új üzemben elegendő mészhidrátot gyárta­nak. Felépült négy új tégla­gyár. s a régiek közül többet felújítanak, hogy legyen elég ííis- és nagyméretű tégla. Emellett importálnak is tég­lát, amire még nemigen volt példa. A korábbinál többet ál­doznak a cserép és a színes pala gyártására. Tervezik, hogy nálunk Is meghonosítják a Nyugat-Európában ked­velt betoncserepet. Míg az agyagcserép súlya két kiló, a speciális könnyűbeton­ból készülő cserépé 2,2 kilo­gramm. Tehát nem szükséges hozzá erősebb tetőszerkezet. Az építőanyagipar több új­donsággal szolgál a következő években. Mivel a födémszer­kezetekből — betongerenda, kitöltő elemek — hiány van; megvettek egy francia licencet, hogy a választékot e területen is bővíthessék. Az építő ve­gyianyagok gyártására koope­rációs megállapodásokat kö­töttek néhány tőkés céggel. Az új vegyi anyagok megkönnyí­tik majd a házak külső és bel­ső burkolatainak fenntartását, növelik élettartamukat. Tavaly 17 százalékkal nőtt az egészségügyi kerámia — mosdók, kagylók stb. — ter­melése; falburkoló csempéből pedig túlkínálat alakult ki. Ezért megkezdték az olyan csempék készítését, amelyek padló- és falburkolásra egyaránt alkalmasak. A minisztérium szeretné el­érni, hogy növekedjék a köz­vetlen termelői értékesítés a vonzási területeken, s a vásár­lók megtakaríthassák a fölös­leges fuvarozási, rakodási, készletezési költségeket. Erre a váci cement, a törökbálinti tégla is példa lehet. Úgy tűnik, ha nem is egy csapásra, de fokozatosan ja­vulni fog az építőanyagok kí­nálata, s kevesebb gondjuk lesz a beszerzéssel az építke­zőknek. P. J. messzemenő figyelembevételé­vel a jövőben valóban csak a tájba illő építkezésekhez adunk engedélyt. Nehézipar nem települ erre a vidékre, csak mezőgazdaságii feldolgo­zók létesítését engedélyezzük. A bírságot, a lakossággal szemben is, következetesen kivetjük. TiiokbEii kihordott szemét A hétvégék után rengeteg szamát, hulladék marad az er­dőkben, parkókban, tisztáso­kon. Faluvégeken, az elha- gyatottabb területeken olyan szemétdombok találhatók, me­lyeikből! pontosan megállapít­ható, hogy magán.iázakból szállították oda. A lendületes magánházépítések sittanyagai is erdőszéleken, árokpartokon gazosodnak. Sok hulladék ke­rül ki illegálisan a főváros­ból is. Dr. Nagy Magdolna, a Váci Városi-Járási Köz­egészségügyi és Járvány­ügyi Szolgálat főorvosa elmondta, hegy nemrégen számoltak fel Gödön egy illegális szom étlerak óhelyet. Ök fedezték fel azt is, hogy a Chdnoin újpesti telepéről a Magasépítő Vállalat három­száz köbméter vegyszerrel át­itatott földet szállított egy magántelekre, és sóderral be- f edette. — A megyei tanács gyűjtő- bázisokat alakít ki a szent­endrei városgazdálkodási vál­lalat, a nagymarosi, a váci, a dunakeszi költségvetési üze­mek bevonásával. A jobb par­ton, Dunabogdányban szesnét- lerakóhely épül, ahol végre megfelelő egyengető és nyo­mógépek is rendelkezésre áll­nak. bírságait rendeletek szabá­lyozzák. Jogtalan fakivágásért, sőt a természet rongálásáért is büntethetnek. Nagy szerepe volna a lakosságnak abban, hogy lebuktassák a titokban szemstelőket. A KÖJÁL észre­vételei alapján a tanácsok mű­szaki vagy igazgatási osztályai kiszabják a bírságot. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatósáig központjában Radványi Rudolf vízellátási és csatornázási, valamint dr. Varra Pál környezet- és víz­minőség-védelmi osztályvezető helyeslő egyetértéssel nyug­tázza eddigi tapasztalataimat. A társadalom segítségével — A tavaszi égetések idején, amikor szinte minden üdülő kertjéből száll a füst, a kén­dioxid terhelés néhol megkö­zelíti a téli fűtési időszakét — mondja dr. Hölter Katalin, a Pest megyei KÖJÁL telep­egészségügyi osztályának ve­zetője. — A házi szemét ége­téséből fehérje és nagyon sok más bomlástermék kerül a le­vegőbe. Egészségesebb lenne, ha a lakosság a szemetet a gyűjtőhelyekre szállítaná. A levegő- és vízszennyezés Még teszünk rá egy lapáttal — A vízminőség-védelem a térség hasznosításának megha­tározó eleme — kezdi a be­szélgetést dr. Varga Pál, A megállapítás a felszín alat.d vízkészletre, a szennyvízelve­zetésre is vonatkozik. — A Duna, a KGST-tagor- szágok egységes minősítési rendszerével mérve, kissé szennyezett, másodosztályú. Ez azt jelenti, hogy közvetlen kommunális felhasználásra, haltenyésztésre, ipari célokra csak tisztítás után használha­tó. A folyam már szennyezet­ten érkezik a Dunakanyarba. A jobb parton az olajszennye­zés nagy, amit Szőny és Al­másfüzitő tovább fokozza, a bal parton a Vágón érkező, nehezen bomló szerves anya­gok rontják a minőséget. Vác- nál a város tizenöt csapadék- csatornája ömlik tisztítás nél­kül a folyó vízébe. Emiatt a váci és a szentendrei Duna- ág vízminősége — ez utóbbi javára — jelentősen eltér. Égetően fontos tehát a váci szennyvíztisztító bővítése. — Önök kényszeríthetik er­re a vállalatokat? — Mi kötelezhetjük a vál­lalatokat szennyvíztisztító épí­tésére. Ha nőm teszik, büntet­jük. A Dunakanyar kiemelt vízminőség-védelmi körzet, a bírság itt más területhez ké­pest két és félszeres. Ez az összeg sokszor meghaladja egy technológiai váltás költ­ségeit. A Dunakanyar természet, levegő-, víz- és talajállapota nem a legjobb. Segíteni nehéz, de a lámpa pirosra váltható, s ideje is, hogy a jelzést ész­revegyük. Vicsotka Mihály Megalakult a Fogyasztók Országos Tanácsa Nem hivatali apparátusként A fogyasztók érdekvédel­mét' szolgáló állami intézmé­nyek és a jogi szabályozás mel­lett szükség van egy olyan tár­sadalmi szervezetre is. amely a lakosságnak a szolgáltatá­sokról, a kereskedelemről, az áruellátásról alkotott vélemé­nyét tolmácsolja, és ezzel elő­segíti a kereskedelempolitika fejlesztését célzó kormányzati elképzelések megvalósítását, az elért ellátási színvonal meg­őrzését, javítását — hangsú­lyozta a Fogyasztók Országos Tanácsának tegnap megtartott alakuló ülésén S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Pest megyei képviselő (24. vk.). A Fogyasztók Országos Ta­nácsa hozzájárul majd a köz­vélemény tájékoztatásához is: megbízható információkat nyújt a termékek minőségére^, széles körű felvilágosító mun­kával segíti a fogyasztók jo­gainak, az érdekvédelem tör­vényes lehetőségeinek megis­mertetését. E szervezet az egyéni panaszok elintézését nem vállalhatja magára, de ta­nácsot nyújthat a hozzá fordu­lóknak. kirívó, illetve gyakori jogsértések esetén figyelem­mel kíséri az érdekvédelem ér­vényesülését. vizsgálatot, in­tézkedést — ha kell. felelősség­re vonást — kezdeményezhet. Komlósi József, a Fogyasz­tók Országos Tanácsának elnö­ke a többi között emlékezte­tett arra. hogy a Miniszterta­nács nemrégiben tartott ülé­sén megteremtette a szervezet megalakulásának jogi feltéte­leit, meghatározta tevékeny­ségi körét. A fogyasztói érdekvédelem politikai jelentőségére muta­tott rá felszólalásában Sághy Vilmos nyugalmazott belke­reskedelmi miniszter is. Mint mondotta: a közvélemény ere­jének mozgósításával számos olyan kérdés oldható meg, amelyhez nem kellenek sok­milliós beruházások, csak több figyelem és jóakarat. Kiemel­te. hogy a FŐT nem az eddi­gieket egy újabbal gyarapító hivatali apparátusként kíván fellépni, erre nincs is szükség. Az ülésen a többi között ja­vasolták. hogy a termékekről, a szolgáltatásokról alkotott ob­jektiv ítéletek megismerteté­séből is vállaljon részt az új szervezet. A következő hóna­pokban megalakuló megyei, vá­rosi fogyasztói tanácsok szer­vező. bátorító szerepet vállal­hatnak a helyi lakossági igé­nyeket szolgáló kisvállalkozá­sok kibontakoztatásában is. Miként a tanácskozáson el­hangzott: a fogyasztói véle­mények közvetítésének fon­tos színterei lesznek a telepü­léseken rendszeresen megren­dezett lakossági fórumok. Termést növelő tudomány &•«§ ,, ^ ^ ^ _ '4, m m i isr.f ^ msB^rnm ■^■■1 A mezőgazdaság termelésfejlesztésének új Ipari anyagai, eszközei vannak. A nagyobb hozamok elérésének szolgálatá­ban áll például a Rozmaring Tsz-ben a növényi sejtszaporító laboratórium is. Mezőgazdaság és technika A kipróbált módszer haszna Valaha régen — amikor a technika még gyerekcipőben járt — az emberek el nem dobták volna a kopott, törött alkatrészeket. Inkább nekiül­tek, s addig toldozgatták, ja­vítgatták, amíg újjá nem szü­letett, vagy más célra nem használhatták. M g újjá születik Jött azután az ipari forra­dalom, a szabványosítás, s ez­zel a csereszabatosság fogal­ma. A korszerű technikában már olyan egyformák az al­katrészek, hogy a kopottat, tö­röttet az ember egyszerűen ki­szereli, eldobja, s jöhet az új. De a fejlődésnek nincs vé­ge- A még korszerűbb techni­kában ugyanis az ember nem dobja el a törött, kopott, al­katrészt, hanem addig javít­gatja, amíg az újjá nem szüle­tik. Nem, szó sincs visszalépés­ről. Köztudott, hogy évek óta mily nagy gondot okoz a me­zőgazdaságban az alkatrész- hiány, hogy a befektetett mil- liárdok ellenére is hányszor volt szinte lehetetlen a gépek javítása. Ám érdemes annak is utánagondolni; ha nem lenne alkatrészhiány, s csupán a gaz­daságosságot vennénk figye­lembe és a takarékosság kö­vetelményét; a régi módszer­hez akkor is vissza keíl térni. Napjaink szűkös gazdasági körülményei között immár el­odázhatatlan az úgynevezett felújításos gépjavítás életre keltése — ezt ismerte fel a MÉM, amikor létrehozta a mezőgazdasági gépüzem-fenn- tartási együttműködés javí­tástechnológiai -munkabizott­ságát. Tálcán kínálják A konkrét, tevőleges munkát a MÉM Gödöllői Műszaki In­tézetének gépjavítás! főosztá­lya szervezi. A technológiai osztály — élén Hartmann Vilmossal — a legfontosabb erő- és munkagépekhez olyan komplett javítástechnológiá­kat dolgozott ki, ame­lyekkel a felújítások nagy része — különösen az egyedi daraboké — egy átla­gos felszereltségü javítómű­helyben, vagy akár szerény beruházással is megoldható. Az érdekes technológiák leírását könyvben is megjelentették — a mezőgazdaságon a sor, hogy hasznosítsa is azokat. Melegen, hidegen A lángporszórással például tengelycsapok és csapágyfész­kek újíthatok fel. Lényege, hogy a kopott felületre mint­egy 2000 °C hőmérsékleten felvitt fémpor lehűlése után szilárdan kötődik az alap­anyaghoz, majd keményfém- lapkás esztergakéssel viszony­lag kis költséggel méretre munkálható. A vizsgálatok sze­rint az újjászületett alkatrész minden szilárdsági és minősé­gi igényt kielégít. A lángporhegesztéssel már edzett felületeket lehet újjá­varázsolni, amelynek során a fémpor be is olvad az alap­anyagba. Ilyen hegesztéssel például törött villák javítha­tók. öntvények repedése vagy törése azonban csak egyedileg, ekkor alkalmazzák az úgyne­vezett hideghegesztést. Vajon valóban szinte min­den javítóműhelyben elvégez­hetők ezek a munkák? A kutatók szerint a láng­porszóráshoz szükséges forga­tóberendezés —- például egy esztergapad — minden mű­helyben megtalálható. így van ez az ívhegesztő készülékkel is, mindössze a fémpor szórá­sához kell megvásárolni a 70 —80 ezer forint értékű beren­dezést. Hogy megéri, arra áll­jon itt csak egyetlen példa: a John Deere traktor egy fél ten­gelyének ára 13 ezer forint, s ha elkopott, a javítás költsége mindössze kétezer forint. Egyetlen alkatrésznél tízezer forint a megtakarítás! Nem beszélve arról, hogy a traktor rövid idő alatt újra elindítha­tó, ami alkatrészhiány eseté­ben nem valószínű­Milliárdokst hoz A MÉM-Mi szakemberei nem csak a puszta technoló­giai lehetőségeket írják le, ha­nem számos mezőgazdasági — nagy értékű — gép esetében egyedi karbantartási utasítá­sokat is adnak. Ezen kidolgo­zott felújítási eljárásokkal a számlások szerint a mezőgaz­dasági gépek alkatrészköltsé-' geinek 10—75 százaléka taka­rítható meg. Ez pedig milliár- dokat jelent. Kolossá Tamás >

Next

/
Thumbnails
Contents