Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-22 / 93. szám
xJunap 1982. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK Könyvművészeti kiállítás az NDK-ban Gutenberg-díj Lipcséből A könyvkészítésben legmagasabb nemzetközi elismerésnek számító Gutenberg-díjjal tüntetik ki az idén 70 éves Szántó Tibort, aki kimagasló teljesítményekkel gazdagította a magyar könyvművészetet, az egyetemes könyvkultúrát. A kitüntetést Lipcse városa adományozza, és a május 7-én megnyíló V. lipcsei nemzetközi könyvművészeti kiállítás (IBA) alkalmából nyújtják majd át — jelentette be szerdán Kurt Rüddiger, a Lipcsében működő Kiadó Egyesülés főtitkára, aki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésénél Zöld Ferenc igazgatóval együtt találkozott az újságírókkal. Elmondták, hogy az 1959 óta Lipcsében immár ötödik alkalommal meghirdetett nemzetközi könyvművészeti szemlén ezúttal nyolcvan ország íráskultúrájának művészi meg- formálású kötetei szerepelnek. Természetesen — mint eddig minden esetben — a magyar könyvkiadás is bemutatkozik legjava termésével. Az idei rendezvény mottójaként Johannes R. Becher sora szolgál: „A könyv éppoly szükséges, mint a kenyér." A helytörténészek érdekében Présházban rejtegették Segítség a kutatáshoz OKLEVÉL 1336-ból, középkori periratok, kiváltságlevelek, kéziratos térképek, Kos- suth-leVelek — csupán néhány a nagykőrösi levéltár kuriózumaiból. őrzésükkel — egészen 1848-ig — a mindenkori főjegyzőt bízták meg, azután pedig a kinevezett levéltárost. A rendkívül gazdag és hányatott sorsú anyag (a fel- szabadulást megelőzően sokáig a város határában lévő présházban rejtegették) ma már Új helyzet Dabason A népművelők presztízse Ritkán fordul elő, hogy egy településhez három művelődési ház tartozzon. Pest megyében egyetlen nagyközség van ilyen: Dabas. Mégsem ítélhetjük előnyösnek az ottani feltételeket, mindenekelőtt azért nem, mert az intézmények nagyon magukon viselik a múlt jegyeit, alapos felújításra szorulnak, s még akkor sem lesznek korszerűek. Szerepel ugyan a távlati tervekben egy új szabadidő-központ felépítése, de erre semmiképpen sem lehet ölbe tett kézzel várni. A helyi vezetők igyekeztek segíteni a szűkös lehetőségek adta körülményeken, de alapvetően nem változott sem az épületek állaga, sem felszereltségük. Mégis, úgy tűnik, új helyzet formálódik Dabason. Megmozdult az állóvíz, kibillent holtpontjáról a hajtókar. Egyre több hír érkezik előadásokról, amatőr művészeti csoportok bemutatójáról, sőt frissnek ható közművelődési módszerekről is. Mi hozza a változást? A pénz nem lett több, amelyet a három művelődési házban és az azokhoz tartozó, Dabas-szőlői ifjúsági klubban a kultúra terjesztésére fordíthatnak. Dabason ismét példát találhatunk azonban arra, hogy a népművelők személyisége, szakértelme és hivatástudata meghatározó a közművelődés színvonalában. Ezúttal úgy is fogalmazhatunk: jót tettek a személyi változások. Kecskés Annamária tavaly augusztustól, a művelődési ház igazgatója; Üj- vári Irén művészeti előadó is, alig egy évnél régebben; Bo- ross Endre gazdasági ügyintéző ugyancsak a közelmúltban érkezett vissza, ő egy fél évtizeddel ezelőtt már volt ennek az intézménynek a vezetője. Egyikük így mondta: ösz- szejött egy jó csapat, nagyjából azonos elképzelésünk van a népművelői munkáról, szeretnénk jól dolgozni. Kívánságműsorok Munkájukat nehezíti', hogy a járási székhellyel közigazgatási egységet alkotó, és ma már csak kerületszámokkal megkülönböztetett Sáriban és Gyónón jelentősen eltérő környezeti feltételek között tevékenykednek, de a cél csak az lehet: egységessé tenni Dabas közművelődését. A kerületeket kilométerek választják el egymástól, így a kulturális ellátottság egyenletes színvonalának biztosítása is nehéz feladat. Annyit már sikerült elérni, hogy a programok számát tekintve közelít egymáshoz a három művelődési ház kihasználtsága. Bár kétségtelen, hogy meghatározó szerepet tölt be a központi, a legjobb állapotban lévő Kossuth művelődési ház. A további kiegyenlítődéshez, az új közművelődési kiscsoportok létrehozása mellett, bizony az épület- felújítások is szükségesek. A művelődési házak közös fenntartására hat dabasi üzem összesen 275 ezer forintot fordít. Az általános művelődés- politikai elvek megvalósítása mellett már ez a tény is a munkahelyi művelődés támogatására irányítja a 'figyelmet. Ám a gazdasági egységek közül csak a Dabasi Nyomda igényli az együttműködést: szabás-varrás tanfolyam, író— olvasó találkozók, külpolitikai tájékoztatók megtartását kérik. Változást ígér a népművelők terve: a Nyitott üzem akció, amely*egy-egy hetes közös programok megszervezését jelentené. A vállalatok iskolásokat fogadnak a műhelyekben, termékkiállításokat rendeznek a művelődési házakban, a szocialista brigádok szakmai és művelődéstörténeti vetélkedőkön vesznek részt, s a győztes brigádnak kívánságműsort rendeznek a népművelők a dabasi Motelben. Ez a módszer jól kapcsolódhat a szakmaközi bizottság által évente megrendezett a Szocialista Dabasért elnevezésű akcióhoz. Egy hónap húsz esemény A kiemelt rendezvények akkor lehetnek igazán hasznosak, ha nem gátolják, hanem segítik a folyamatos közművelődési munkát, ha szervesen beépülnek a mindennapokba. A dabasi művelődési házakban immár fél éve, havonta átlagosan húsz saját rendezvényt tartanak: gyermekműsorokat, filmvetítéseket, ismeretterjesztő előadásokat és természetesen jut hely a discónak is. Ugyanakkor a reményeket is felülmúlta az érdeklődés, a dabasi Motelben rendszeresen szervezett irodalmi és zenei műsorok iránt (pedig a belépők nem éppen olcsók). Kiegészítik a programot a havonta egy-két alkalommal induló színházi autóbuszok, márciusban például a József Attila Színház és a Gyermekszínház előadására látogattak el. A korábbi évekhez képest, jelentősen emelkedett a rétegklubok, szakkörök és művészeti csoportok száma is, s ami legalább ennyire fontos: rendszeresebbé vált a működésük, tartalmasabbá a munkájuk. A néptánccsoport és a népdalkor például a múlt hónap második felében önálló műsort adott a táborfalvi helyőrségi klubban. Részben éppen az eredményesség, részben a fejlődés igénye azt sugallja, hogy hasznos volna további művelődő kis közösségeket szervezni. Ezzel egy időben pedig ki kellene alakítani a csoportok közötti együttműködés különböző formáit, az érdeklődés kiszélesítése, a művelődés komplexitásának megteremtése érdekében. Erre is mutatkozik szándék Dabason. Megkezdték egy Pest megyei középiskolás képzőművészeti tábor szervezését. A grafikával, festészettel és kisplasztikával foglalkozó diákok a táborban töltött két hét alatt, komplex művelődéstörténeti, esztétikai ismeretekkel gyarapodhatnak. A tábor megszervezése azzal válik különösen hasznossá, hogy alapot teremt a Nagy István Képzőművészeti Kör helyi csoportjával kialakítandó kapcsolathoz is. Egyszerre kínál lehetőséget a fiatalok fejlődéséhez, és a művészek közművelődési tevékenységéhez. Ez a belső mozgás akár formálója lehet a nagyközség szellemi életének. Ki az üzemekbe Képletesen szólva: ma még sokan a pálya széléről figyelik, hogy mire jut Dabas köz- művelődésének három új vállalkozója. Nem mondják, de érzik ezt a népművelők is. Tálán éppen ennek köszönhető munkamódszerük lényege: nem az irodából kell irányítani a közművelődést. Ki kell menni az üzemekbe, az intézményekbe, felkeresni a szocialista brigádokat, klubokat, szakköröket, művészeti csoportokat. Személyes, emberközeli kapcsolatok nélkül, képtelenek előbbre jutni. A számokkal kifejezhető fejlődés enélkül csupán statisztikai hányados marad. Dabason nemcsak a kényszer szülte viszonylagosan rossz körülményekkel, és a település sajátosságaiból fakadó nehézségekkel küszködnek. Szembe kell nézni azzal is: a korábbi hosszú csendben, az emberek elszoktak attól, hogy művelődési házba járjanak, szokásokat kell tehát formálniuk. Ehhez a népművelőknek újra meg kell teremteniük hivatásuk presztízsét is. Kriszt György Zenei ünnepek Prágában Kodály-művek Immár harminchetedszer kerül sor a Prágai tavasz rendezvénysorozatra. melyről tegnap tartottak tájékoztatót Budapesten, a Csehszlovák Kulturális Központban. A szervezők elmondták, hogy a műsor összeállításánál változatosságra törekedtek. Jelentős szerepet kap a Kodály-centenárium, de megemlékeznek a lidicei tragédiáról is. Ismert szólisták, karmesterek szerepelnek azon a konferencián, amelynek témája Smetana életműve. Továbbá szó volt még a Brnói Nemzetközi Zenefesztiválról, amely szeptember 9-től október 10-ig tart, valamint a Pozsonyi zenei ünnepek programjáról. Mindkét eseményen jelentős zenetudósok vesznek részt, az utóbbin fiatal szólisták is versengenek. A pozsonyi szereplők között lesz a Budapesti Kamaraegyüttes, melyet Mihály András vezényel. felbecsülhetetlen történelmi érték. Ám sejthette-e valaki, mondjuk, anno 1654-ben, hogy a halálos ítélettel végződő körösi boszorkányper jegyzőkönyve féltett kinccsé válik? Valószínűleg nem, mint ahogy ma sem lehet megjósolni, hogy a két városból: Nagykőrösről és Ceglédről, valamint a községekből: Abonyból, Albertir- sáról, Ceglédbercelről, Cse- mőről, Dánszentmiklósról, Jászkarajenőről, Kőröstetét- lenről, Kocsérról. Miíkebudáról, Nyársapátról és Törteiről a körösi levéltárba kerülő iratok közül melyeket emlegeti majd történeti csemegeként az utókor ? » NEM LEHET TUDNI, őrzésük. megmentésük ezért is különös fontosságú. Eligazodni közöttük azonban igen nehéz, még a szakembereknek is, a kívülállókról, az érdeklődőikről nem is beszélve. Pedig sok helytörténész keresgél közöttük. Éppen ezért a Pest megyei Levéltár nagykőrösi osztálya most új kiadvánnyal lepte, meg a kutatókat, a helytörténészeket, azaz a múlt iránt érdeklődőket, amikor megjelentette a nagykőrösi osztályán őrzött irataiban való búvárkodást megkönnyítő Útmutatót. A mintegy 250 oldalas kiadványról a szerkesztővel, dr. Lakatos Ernővel, a megyei levéltár nemrégiben nyugdíjba ment igazgatójával, valamint az új vezetővel. Égey Tiborral beszélgettünk. — Az útmutató megjelentetésével elsősorban a helytörténeti kutatómunkához kívántunk segítséget nyújtani — mondta dr. Lakatos Ernő. — A kötet — a hazai levéltár-irodalomban először — komplexen szolgálja a helytörténeti kutatók érdekeit. Ennek nyitja: egyszerűbbé válik a tájékozódás az iratok köpött. Újdonság az is, hogy a könyv végén az alapvető kutatáshoz nélkülözhetetlen, nyomtatásban már megjelent fontos történeti, helytörténeti forrásmunkákat (krónikákat) is felsoroltuk. mindazt az irodalmat. mely nélkülözhetetlen az alapkutatáshoz. AZ UTÓBBI IDŐBEN rendkívül sok irattal gyarapodott nagykőrösi osztályunk, s ez a változás föltétlenül szükségessé tette az új jegyzék kiadását — magyarázta Égey Tibor. — Egyébként úgy véljük. hogy* nemcsak a helytörténészek, illetve a kutatók forgatják majd örömmel ezt az adatgazdag kötetet, hanem fontos információkhoz juthatnak belőle mindazon szervek illetékesei is, akiknek iratait Nagykőrösön őrzik. Nagy érdeklődéssel várjuk a kötet fogadtatását (örülnénk neki, ha a megye valamennyi könyvtárának polcán lenne egy-egy példány), hiszen ez történelmi értékeink megmentésére tett erőfeszítéseink egyik állomása. K. É. Az idén jubileumi A televízió fesztiválja A Magyar Televízió fennállásának 25. évében rendezik meg az idén — május 13. és 19. között — a miskolci tv-feszti- vált. Az immár 22. találkozón — ezúttal először — részt vesz a televízió valamennyi —ösz- szesen 18 — műhelye; először szerepel műsoraival a pécsi és a szegedi körzeti stúdió is. A vetélkedőre minden rendező, illetve szerkesztő 2—2, 1980. január 1. és 1981, december 31. között sugárzott munkáját nevezhette be. hat kategóriában. A versenyre 313 produkciót küldtek be, amelyeknek vetítési ideje csaknem 200 órát tett ki. Az előzsüri ebből 61 alkotást — közöttük 17 híradóműsort —. összesen 27 órányi anyagot választott ki. E programokat tekintheti meg a fesztivál 6 napja alatt a tízszer 10 tagú zsűri, valamint a közönség a miskolci Rónai Sándor megyei művelődési központban és a megye több művelődési házában, üzemi klubjában. A versenyfilmeket — a vetítéssel egyidőben — készülékükön láthatják majd a miskolciak és a város 40 kilométeres körzetében élők. A program egyébként számos szakmai vitára, ankétra is alkalmat kínál. Délutánonként közönségtalálkozókat szerveznek többek között Miskolcon. Leninvárosban. Tisza- lucon. Tokajban, valamint Diósgyőrben is. A díjazott alkotásokat május 20-tól a televízió főműsoridőben sugározza majd. . Heti eilmiegyzet Egy elvált férfi ballépései Jill Clayburgh és Búrt Reynolds ai Egy elvált férfi ballépései című filmben Megrögzött agglegények körében dívik a mondás: — A legszörnyűbb sors a nőtlen férfié. Ennél csak egy szörnyűbb sors van: a nős férfié. De akkor milyen a sorsa az elvált férfinak? Aki kedvét leli a statisztikák böngészésében, tanulságos számokra bukkanhat a válásokról, a második házasságokról, e második házasságok gyakorta igen rövid időtartamáról, az újra elvett első feleségekről, az újra első férjükhöz ment nőkről, a közbülső — második — házassággal a hátuk mögött újra egymásra talált volt házastársakról, és a sem vele, sem nélküle téma számtalan más variánsáról. A száraz adatok mögött persze mindig emberi sorsok, drámák, gyakran tragédiák húzódnak meg. Amire a válóperes aktákból statisztika lesz, semmiféle módon fel nem mérhető mennyiségű ideg ron- csolódik, könny hull, gyűlölet, utálat, megvetés, rosszindulat, s más súlyos szenvedély halmozódik fel. Ha azt az iszonyatos mennyiségű emberi energiát, időt, ideget, szellemi kapacitást, amit a házasságok egyensúlyban tartására, a válások körüli hercehurcákra, s az újrakezdésekre, az ismételten a nulláról indulásra elpazarolunk, valamiféle egyetlen energiatömegbe egyesíteni lehetne, atomerőműveket működtethetnénk vele. Alan J. Pakula amerikai rendező filmje, az Egy elvált férfi ballépései, ebből a kimeríthetetlen témakörből merít egy filmre valót. Hősei, Phil és felesége, Jessica, amolyan átlagamerikaiak, egy kis komplexussal, egy kis infanti- litással, egy kis divatos önmegvalósítás-mániával, egy kis gátlásos szexualitással, egy kis érzelmi-idegi labilitással. Elválnak, mert Jessicának az a rögeszméje, hogy dalszerzőként és énekesként kell megvalósítania önmagát, Philnek meg az a véleménye, hogy ez marhaság, és Jessica tehetségtelen. Az amerikai válóperekben oly igen gyakori „lelki kegyetlenség" formula ide is alkalmazható tehát. Mi sem természetesebb, mint hogy Phil hamarosan összeismerkedik egy szintén elvált nővel, Marilynnel, és létrejön a klasszikus levezető kapcsolat, amelyről először az derül ki, hogy végre ez az igazi, aztán meg az, hogy mégsem ez az igazi — amint az már az ilyen köztes kapcsolatoknál lenni szokott. Jessica újra felbukkan, ez szétzilálja Phil és Marilyn kapcsolatát, olyany- nyira, hogy az asszony egy infantilis égimeszelő kosárlabdázóval kezd járni. De aztán mégis rájön, hogy Phil komoly ügy, s visszatér hozzá. Vajon mennyi időre? Ki tudja? A film azt sejteti: tartósan. De az előzmények, valamint Marilyn és Phil addigi magatartása, reagálásai ismeretében, a néző már nemigen tud optimista lenni. Természetes ez is, mint minden emberi (férfi—nő) kapcsolat, kétesélyes: vagy sikerül, vagy nem. A film egyébként minden neoszentimentalista vonása, minden sfcirupos sablonja ellenére sem élvezhetetlenül érzelgős. Van egyfajta ironikus humora, s ez egy ilyen témánál nem is csekélység. Azonkívül igen jó a három főszereplő színész: Candice Bergen (Jessica), Burt Reynolds (Phil) és főleg Jill Clayburgh (Marilyn). Kung Fu Igen kevés lengyel film jut el mostanság a magyar mozikba. Ez a mostani sem új alkotás: Janusz Kijowski rendező (ő írta a forgatókönyvet is) még 1979 végén, 1980 elején készítette. Otthoni bemutatója 1980 kora tavaszán volt. Jóval megelőzte tehát 1980 emlékezetes augusztusának eseményeit. És mégis: a Kung Fu-ból félreismerhetetlenül árad valamiféle ideges feszültség, valami rossz, bénító feldúltság, egy robbanás előtti pillanat megmagyarázhatatlan balsejtelme. Mindezt nem is annyira a cselekmény vagy a figurák sorsa hordozza a filmben; inkább a képek légkörében, a film tempójában, illetve tempóváltásaiban, a kameramozgatásban, a színek alkalmazásában érzékelhető. Hosszabb elemzést érdemelne, miképp, milyen hajszálereken át szivároghat be egy műalkotásba — nevezetesen: egy filmbe — a társadalom egy adott pillanatának feszültsége, egy konfliktushelyzet mindenben megjelenő, mindenre kiterjedő elektromos töltete. Mert a Kung Fu pontosan ilyen mű. A történet négy fiatal értelmiségi — testi-lelki jóbarátok — sorsának alakulását meséli el a 70-es évek elejétől egészen a film elkészültének idejéig, azaz mondjuk 1980-ig. A három fiú és az egy szem lány sorsa keresztül-kasul egymásba fonódik, de miközben ezek az egyéni sorsutak keresztezik egymást, belefonódnak a történelem, az adott esztendők lengyel történelmének szálai is. Az 1970- es nagy nekilendülést mihamar követő önáltató politikai légkör vésztjósló tünetekkel jelentkezik a filmben: az egyik fiút — mérnök egy vidéki gyárban — a személyi kultusz éveinek módszereire emlékeztető praktikákkal eltávolítják a gyár vezetői, mert kellemetlen nekik a férfi nyílt, őszinte, az ostoba melléfogásokat leleplező, a tehetségtelen és korrupt vezetőket megbélyegző magatartása. A csak hódolat illet meg, nem bírálat évei ezek, s Kijowski nagyon körültekintően rajzolja fel a társadalmi hátteret a sztori és a figurák mögé. Sok mindent megértünk ebből a filmből az 1980 augusztusához vezető út mikéntjéből és hogyanjaiból. Megértjük, hogy a belső társadalmi, politikai és gazdasági feszültségek olyanok voltak, hogy előbb vagy utóbb valamiféle változásoknak kellett elkövetkezniük, s ezek akkor is elkövetkeztek volna, ha nincs Szolidaritás. Innen nézve, a Kung Fu roppant tanulságos film; tanulságai némiképp feledtetni is tudják, hogy egyébként eléggé erősen képletszerű és publicisztikus. Takács István
