Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-22 / 93. szám

1982. Április 22., csütörtök 5 Hojjy soha ne akozzunk balesetet... Mások bőrét is vásárra viszik S Vezetni jó, vezetni szép, vezetni öröm. Gázt adni, S négyesbe kapcsolni és rajta ... Hagyni, hadd fussanak ^ el mellettünk a falvak, a mezők, az erdők. S miközben ^ szemünk a betonkígyóhoz tapad, mindent elfelejthetünk. ^ Minden rosszat, minden bántót. A sebesség furcsa dol- ^ gokra képes. A bátorság, a merészség és a vakmerőség ^ határait észrevétlenül lépteti át velünk. Különös ez a i hétköznapi száguldás, ez a publikum nélküli modern i aréna. Akár csodálatos is lehetne, ha csupán csak a ma- S gunk bőrét vinnénk vásárra, másokét sohasem. Am visz- ^ szűk! Tetszik, nem tetszik, a száguldás éppen ezért csak ^ a versenyzők privilégiuma lehet. Nekünk úgy> kell ve- ^ zetnünk, hogy soha ne okozzunk balesetet. S ha valami- ^ kor, hát vezetés közben szigorúan törvénytisztelőnek s kell lennünk. Magunkért — másokért. SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Mérlegen: 15 év Krcszertörténet is áz lúd terv: közel félmillióid A szentendrei járási és vá­rosi Közlekedésbiztonsági Ta­nács » napokban ülést tar­tott. A biztonságos közlekedé­sért tenni akaró résztvevők között — az elnökségben ott volt Nagy István városi és járási rendőrkapitány, Varga Mátyás rendőr százados, al­osztályvezető, valamint Né­meth István vezető ügyész. A KBT-ben társadalmi elhiva­tottságból funkciót vállalók­nak Nagy István tartott tájé­koztatót. Szomorú statisztika Az alezredes beszámolója egyrészt érdekes, másrészt igen szotnorú volt. A közúti balesetek száma ugyanis az elmúlt esztendőben növeke­dett. A járásban százat je­gyeztek föl, tíz halállal végző­dött, negyven pedig súlyos sé­rüléssel. (Idén április köze­péig mintegy hatvan baleset történt a ' szentendrei járás­ban.) Ha tudjuk azt, hogy nyári hétvégeken Szentendrén na­ponta 25—30 ezer gépkocsi halad át, akkor akár azt is mondhatjuk, hogy a nagy szá­mokhoz viszonyítva kevés a közúti baleset (főképp, ha a megyei adatokat is ismerjük: Pest megye útjain az elmúlt — Német bábosok. Május elején nemzetiségi hetek kez­dődnek a szentendrei járás­ban. Pilisszántón, Pilisszent- kereszten és Pilisszentlászlón a szlovák, Pomázon a szerb, Dunabogdányban pedig a né­met nemzetiségi együttesek és amatőr csoportok adnak majd műsorokat. A rendez­vénysorozatot előadások, an­kétok és táncestek is színesí­tik. — Épülő lakások. Budaka­lászon jövőre fejezik be annak a 11 lakásnak az építését, melybeh nagycsaládosok kap­nak majd otthont. A célcso­portos lakások építésének elő­készítéséhez már hozzáláttak. — Visegrádi pantomim. A népszerű visegrádi pantomim­szakkör következő foglalkozá­sa április 26-án, hétfőn dél­után két órakor kezdődik a helyi művelődési házban. A Káii Éva vezette csoportba még most is be lehet iratkoz­ni. — Az iskola tervei. Pilis­szántón egy négytantermes is­kola, valamint egy tornate­rem építéséhez kívánnak hoz- lákezdeni a jövő évben. Az évben 162-en vesztették életü­ket, 685-en pedig súlyosan megsérültek). Ám amíg egyetlen ember is meghal a közutakon, addig a másutt l bevált statisztikai számítások­ra éz esetben nem hagyatkoz­hatunk. Arról nem is beszélve, hogy a járásban történt halálos balesetek többsége elkerülhe­tő lett volna. Ami méginkább elgondolkoztató: a szerencsét­lenségek hatvan százalékát ittas vezetők idézték elő ... (Figyelmeztető adat az is, hogy megyénkben az országos átlagnál magasabb az italosán balesetet okozók száma.) Az ülés résztvevői éppen ezért külön kitértek arra, hogy a jövőben szigorúbban kell bün­tetni azokat, akik alkoholos állapotban ülnek a volán mögé. Feladata a prevenció A balesetet előidéző okok közül egyébként a szentendrei járásban is a gyorshajtás, a szabálytalan előzés, irányvál­toztatás és kanyarodás vezet. Különösen sok a megengedett sebességet túllépő. Az ok: a vezetők alig várják, hogy megszűnjön a sebességkorlá­tozás, s amint elhagyták a főváros határát, vadul hajta­épület — tető alá hozatalához a községből sokan fölajánlot­ták már segítségüket — ter­vei most készülnek. — Tolcsvay-tanya. A pomázi művelődési ház rendezvénye, az országos hírnévnek örven­dő Tolcsvay-tanya, április 23- án, pénteken este 6 órakor nyit. Vendégek: Szörényi Le­vente és a Kolinda együttes. © Bóbita. A pécsi Bóbita bábegyüttes vendégeskedik ma, | ápiilis 22-én a művelődési I központban. A népszerű cso­port tagjai Az egér és az j oroszlán, valamint a Piroska és a farkas című meséket játsszák el a gyerekeknek. Az adások délelőtt 10 és délután 2 órakor kezdődnek. © Nemcsak klubtagoknak. Kodály Zoltán és művészete címmel tart előadást Kovács Lajos karnagy holnap, pénte­ken este 6 órától a művelődési központban. Az Ország-világ­ni kezdenek. Megszívlelendő és tanulságos az az észrevétel is, hogy a karambolozók két­harmada csak hétvégeken ül kocsiba. (A járási és városi KBT ez évi munkatervében külön kiemelik valamennyi imént fölsorolt tünetnél a pre­ventív tevékenység szükséges­ségét.) Az ülésen az utak állapotá­ról szintén sok szó esett. Pél­dául arról is, hogy e területen ugyan zavartalannak nevezhe­tő a közlekedés, ám sok gon­dot okoz a Dunakanyar körút lámparendszere. A villany- rendőrök sajnos nem alkal­mazkodnak kellően az átmenő forgalomhoz, s sokszor elrom­lanák. Kijavításuk, beállításuk a KPM feladata lenne. Töb­ben szóvá tették azt is, hogy Szentendrén nehéz gépkocsi­val járni, mivel a város agyontáblázott, ráadásul egyre nehezebb parkírozni. Melyik könnyebb? A KRESZ-táblák említésé­vel az ülésről szóló beszá­molónk egyik fontos csomó­pontjához érkeztünk. A járási városi KBT-tagok munkája közül kiemelkedik a gyerekek­kel való törődésük. Igyezetük sikeres, ezt számok is igazol­ják; a járásban csökkent a gyermekbalesetek száma. Ez köszönhető — a szülőkön, pe­dagógusokon kívül — a szám­talan mini KfdESZ-tanfolyam- nak, vetélkedőknek. Talán ők, akik már gépko­csiba születtek, mire felnőnek, .jobban vezetnek majd ná­lunk. Legalábbis biztonságo­sabban! Én és Caterina, Szuperex- ] pressz, Szexis hétvége. Három I filmcím. A közönség előtt job­bára ismeretlenek, a kellemes nyári szórakozást Ígérő alko­tásokat még nem mutatták be. A szentendrei Autósmoziba lá­togatók valamennyit premier előtt tekinthetik meg (mától az Én és Caterinát vetítik, az előadások este fél kilenckor kezdődnek). Az Autósmozi szombat óta fogadja az érdeklődőket. A má­sodik évadjába lépő szabad­téri vetítőterem kapunyitása adta az ötletet, hogy alaposab­ban szétnézzünk a mozik háza táján. Sokszor zárva A kérdésekre Havass Márta (korábban a művelődési köz­pontban dolgozott) szentendrei járási és városi üzemvezető válaszol. Ezt a pozíciót egyéb­ként kísérletképpen alakítot­ták ki, mondván, hogy a Pest megyei Mozi üzemi Vállalat dolgozói — Budapesten van a székhelyük — a legnagyobb igyekezetük ellenére sem tud­nak mindent megtenni a helyi mozikért. Egyebek között sem a személyi, sem a műszaki problémákat nem tudják úgy megoldani, mint egy helybéli szakember. S ami még ennél is sokkal fontosabb: az ötnapos munkahét bevezetésével a filmszínházakra is nagyobb feladat hárul. Egy közműve­lődési szakember jól megoldja járók klujának foglalkozására nemcsak a klubtagokat várják! © Papír virág világ. (E külö­nös című rendezvény 25-én, vasárnapi délelőtt 10 órakor kezdődik a művelődési köz­pontban. A játékdélelőttöt Ja- kus Erzsébet és Sáros Mária vezeti. © Hangfelvétel. Az Újvidé­ki Rádió és a Magyar Rádió közös szerb nyelvű irodalmi estjének a szentendrei műve­lődési központ ad otthont. A helyszíni hangfelvétel április 27-én, kedden este 7 órakor kezdődik. Visszapillantás: ezt a nevet is adhatták volna az ízlése­sen és nagy gonddal összeállí­tott, valóban látványosra sike­rült kiállításuknak a pomá- ziak. A nagyközség modern művelődési háza május köze­péig ad otthont az ICO Írószer Szövetkezet termékeinek. Az­zal a nem titkolt céllal, hogy ily módon még szoro­sabbra fonódjék Pomáz és az egység kapcsola­ta. S hogy miért tartják ezt fontosnak? A múlt évre már 910 főre emelkedett a szövet­kezet összlétszáma, s bár Pest megye határain túl is van két üzemegységük, a dolgozók nagy része helybéli, vagy a környék településeiről jár be. Tizenöt esztendő alatt — 1967-ben épült föl az első po­mázi termelőüzem, majd 1976-ban teljesen kitelepültek a fővárosból —, hihetetlen fej­lődést tett meg az ICO. Fi­gyelve az igények változását, az 1960-as évektől folyamato­san átalakították a termék- szerkezetüket: megkezdődött a golyósiró- nok tömeggyártása ezeket a feladatokat: a fiata­lokat és az időseket most programgazdag szombatokkal és vasárnapokkal kell várni. Természetesen a szakember is csak akkor tevékenykedhet igazán eredményesen, ha a munkájához szükséges feltéte­lek adottak. Elöljáróban tehát azt tudakoltuk meg Havass Mártától, hogy van-e elegendő mozi a járásban? Válasza: — Sajnos, nincs. Leányfalun például csak kertmozi van (május elsején nyit), a csobán- kai meg legtöbbször zárva tart. Négy településünk pedig a fehér folt néven közismert kategóriába tartozik. azaz egyáltalán nincs mozija. Ép­pen ezért szeretnénk minden lehetőséget megragadni, s ahol csak lehet, helyszíni, kihelye­zett vetítéseket tartani. Régi mesterségek — Van ennek akadálya? — Részben igen. Hogy ez gördülékenyen menjen, ahhoz két dolog szükséges. Először is egy olyan vándorvetítőst kell találnunk, aki rendszeresen járná a járást. Ez a munka nem könnyű, ám a fizetség kárpótolja azt. aki elvállalja. Másodsorban nagyon jó lenne, ha az óvodákból, iskolákból, a különböző munkahelyekről jeleznék igényeiket az érde­keltek. Tehát ha helyszíni ve­títésekre tartanak igényt — keskeny filmekről van szó —. úgy jelentkezzenek itt, a szent­endrei Felszabadulás Film­színház fölött lévő irodában. Ez persze, nem azt jelenti, hogy én nem keresem föl az érdekelteket, de ha kölcsönö­sen keressük egymást, akkor hamarabb indul a gépezet. — Tervek? — Jócskán vannak. Szent­endrén folytatjuk a nagy si­kerű ovimozit, melyet kollé­ganőm, Terényi Ildikó üzem­vezető hívott életre. A PE- FÉM-ben kihelyezett vetítése­ket tartunk, s ezt szeretnénk hagyománnyá fejleszteni, te­hát a város központjától tá­volra eső munkahelyeken kí­vánunk filmeket vetíteni. Jú­nius elsejétől — kísérletkép­pen — naponta három előadás és a rostironcsaládok kifejlesz­tése. Tőkés exportlehetősége­ket keresve léptek kapcsolat­ba az osztrák SAX-céggel 1968-ban, s megvásárolták tő­lük a fűző- és lyukasztógépek gyártási licencét. A cég ma is egyik legnagyobb kereskedel­mi partnerük. Visszapillantás? Természete­sen több annál ez a kiállítás. Láthatjuk a vitrinekben az első töltőtollak mellett a for­matervezett golyóstollak tucat­jait; műanyag mappákat és papírárut; olyan elektromos kapcsolókat, amelyekből idén már az Ikarus autóbuszokhoz is rendeltek. Űj terméke az ICO-nak a Signetta-golyóstoll, de terveztek a szövetkezet szakemberei új típusú, csavaros ceruzákat, különleges írószertartókat, naptárakat és különféle ház­tartási műanyag cikkeket. A gyártmányfejlesztés, amelyet a kiállítás is reprezentál, termé­szetesen nem öncélú. Az egyik beszédes tábláról olvashattuk; míg 1980-ban 360 millió forint árú írószert adtak el, idén 470 milliós árbevétel elérése a cél. lesz a skanzenben. A nézők az egykori népi életmóddal és a régi mesterségekkel is­merkedhetnek meg a filmek­ről. A videoklub — A videoklub? — Ez a legújabb helyi spe­cialitás. Április 4-én nyilt meg az ifjúsági klubban. Szerdán, szombaton és vasárnap — öt­től tízig — várják itt a fiata­lokat. akik három színes tele­vízión nézhetik a válogatott filmeket. Jobbára tizenévesek járnak ide. és mi szeretnénk, ha a harmincasoknak is lenne módjuk hasonló, kulturált szó­rakozásra. Remélhetőleg rö­videsen erre is sor kerül — ‘mondta Havass Márta. Valóban jó lenne, ha sikerül­ne. Mint ahogy bizonnyal azt ts sokan örömmel fogadnák, ha a járás és a város iskolái­ban egyre több ismeretterjesz­tő filmet vetítenének, ha szá­mos filmklub alakulna, s ha a fehér foltok ponttá zsugorod­nának. A budakalászi Pálma eszp­resszóban komolyan vették azt a vendéglátóipari szentenciát, amelyről a publikum általában kis táblácskákról értesülhet, éspedig: Ittas embert nem szolgálunk ki! Kaltner Györgynek tehát ká­véval kellett beérnie. A Buda- kalászon vendégeskedő — egyébként budapesti illetőségű — férfiút ez fölöttébb bos­szantotta, s szesz utáni sóvár­gásának hangot is adott, azaz kötekedni kezdett. Miután az illuminált méltatlankodót szép szóval nem tudták távozásra bírni, az egyik pincér erősíté­sért ment. Szerencséjére a szomszédos italboltban talált egy civilruhás rendőr őrmes­tert, aki készségesen segítsé­gére sietett. Az őrmester igazoltatni akarta Kaltner Györgyöt, aki ahelyett, hogy megmutatta Hallottuk, láttuk Megkaptuk az első leve­let, az elsőt, amely tudatja velünk, hogy az új posta körül nincs minden rend­ben, azaz az örömbe ezút­tal is vegyül üröm. Ameny- nyiben valaki nem értené — bár a város lakói között aligha akad ilyen, mert a most felépült postahivatal állandó beszédtéma, ezért kiegészítésünk inkább a kívülállóknak szól —, a ré­gi posta a város közép­pontjában állt, évtizedek óta megszokott, jól bevált helyen. Azaz a város szélén lakóknak körülbelül azo­nos távolságot kellett meg­tenniük, ha a hivatalt föl akarták keresni. Aztán lassan — még mindig a történeti hűség kedvéért — a régi posta épülete kinőtte magát. El­avult, korszerűtlenné vált. Megtervezték, felépítették hát az újat — a város szé­lén. Hogy miért ott? Mert — csak ott volt hely. Am a szép'épület az átadás óta ezért is a viták kereszttü­zébe került. Pedig jó he­lyen áll, hiszen a HÉV-ál- lomásnál szinte mindenki megfordul. A levél tudósít arról is: hiába a modern épület, .ha várakozni leg­alább annyit kell, mint a régiben! Reméljük, ezen is segítenek a jobb szervezés­sel. Le kell szögeznünk: az új posta kialakítására való­ban nagy szükség volt. A korszerű telefonszolgálta­tást másképpen nem lehetne megoldani. Ezek ellenére tény, hogy még vannak gon­dok. Tima Kálmán üzem­vezetőtől megtudtuk, hogy a Szentendréhez hasonló nagyságú települések között nem egy van, ahol a főpos­ta mellett öt felvevőhely is létezik. Szentendrén ma még egy sincs... In médiás rés, azaz min­den előzetes magyarázko­dás nélkül rögtön a köze­pén, egy örömhírrel foly­tatjuk: jövő év végéig meg­nyílik a Felszabadulás la­kótelepen egy felvevőhiva­tal. (Ez egyébként az új postán látható hosszú so­rokat is lerövidíti majd, mivel a pénzbefizetők zöme a Felszabadulás lakótele­pen él.) Aztán valamivel később, 1985 végéig ä Vas­vári lakótelepen is átadnak egy kis postát. A régi épü-' leiben — most a tanácsé — is rövidesen kialakítanak egy felvevő helyiséget. Reméljük tehát, hogy le­vélíróinknak nem kell már sokat várakozniuk. Bízunk abban, hogy sokat segít majd az, amikor a régi posta épületében is fel le­het adni a leveleket, az ajánlott küldeményeket és a táviratokat. volna személyijét, fölugrott, és feketekávéját r- trágár szavak kíséretében — a rendőrre ön­tötte. Az őrmester a támadást úgy hárította el, hogy pofon­vágta a locsolkodót. Kaltner Györgyöt, aki már öt ízben volt büntetve — pál­mabeli vendégszereplésekor is csak ideiglenesen, mint próba­idős tartózkodott szabadlábon —, a Szentendrei Járásbírósá­gon nyolc hónapi szabadság- vesztésre ítélték. A börtönvá­rományos azonban úgy érezte, hegy hivatalos személy elleni erőszakért túl sok a rászabott büntetés —, s fellebbezett. Az oldalt írta: Koffán Éva Fotó: Erdösi Agnes Kis boríték meg nagy k ■ . JiW A Szentendrei Papírgyárban futószalagon állítják elő a bo­rítékokat. Képünk az utolsó munkafázist ábrázolja: szállításra készítik elő a kisebb és nagyobb borítékokat. Hírek a járás életéből Tarka műsorajánlat Pánttá zsugorítható fehér foltok Yándorvetítős kerestetik! A tárgyalóteremből Rátámadt a rendőrre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents