Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-22 / 93. szám

I 1982. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK %Mr, (m Ellenállók, antifasiszták Bajtársi találkozó Bajtársi találkozót rende­zett tegnap a Belügyminiszté­rium művelődési házában a Magyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetsége, a II. világhá­ború idején a hazai illegális politikai harcokban és a fegy­veres ellenállásban részt vett ttag jai számára. A bajtársi találkozón Padá- nyi Mihály alelnök köszöntötte a résztvevőket, ezután dr. Nagy Gábor, az elnökség tag­ja mondott beszédet. Kínálják termékeiket Ha csikken a piac! keresi®! Takarékoskodni, mint azt annyiszor tapasztaljuk, nem­csak. ésszel, hanem oktalanul is lehet. A Magyar Kereske­delmi Kamara egyik közel­múltban készült felmérése sze­rint sok vállalat a nehéz gaz­dasági körülményekre hivat­kozva az elmúlt két esztendő­ben jelentősen csökkentette a vásárokra, kiállításokra, be­Csehszlovák vendég a sári iskolában Kapcsolatuk mm újkeletű Meghitt beszélgetés a szlovák nyelvi szaktanteremben a gyerekekkel — természetesen szlovákul. A kép jobb oldalán Gombos Pál, a Cseh­szlovák Kulturális Központ igazgatója Halmágyi Péter felvétele Sáriban, Dabas első kerüle­tében ötezren élnek, közöttük sok szlovák nemzetiségű csa­lád is. A kerület iskolájában tanuló 421 növendék 98 száza­léka így a magyar és az orosz mellett részt vesz a szlovák anyanyelvi oktatásban is: az alsó tagozatosok ciklusonként 3—4, a felsősök pedig 7—8 órában sajátítják el — nyelvi Szaktanteremben — a szlovák Irodalmi és nyelvtani ismere­teket. Az iskolai könyvtár 2000 kötete közül 300 szlová­kul íródott. A tanulók tudásukat a szlo­vák nyelvű folyóiratok olvasása mellett levelezéssel is elmé­lyíthetik: testvérkapcsolatot tartanak a Selmecbányái út­törőházzal, s tavaly táborozá­son is vendégül látták egy­mást. Tegnap délután 4 órakor kedves vendéget várt az isko­la, ide látogatott Gombos Pál, a budapesti Csehszlovák Kul­turális Központ igazgatója. Találkozott az iskola tanulói­val, pedagógusaival, a szülők­kel, valamint a település párt-, állami és tömegszervezeteinek képviselőivel. A vendéget Hi­bái Ilona, a HNF Dabas nagyközségi bizottságának titkára köszöntötte, majd az iskola igazgatója, Kilincsányi Tamás ismertette az oktatási intézmény munkáját. A Csehszlovák Kulturális Központ igazgatója beszélge­tett az itt tanuló gyerekekkel, s megtekintette az általuk gyűjtött népviseleti ruhadara­bok kiállítását. Végezetül Gombos Pál elő­adást tartott Csehszlovákia el­múlt Harminchét' éves fejlődé­séről. Új ABC és presszó Bevásárlóközpont Bevásárlóközpont építését kezdik meg az év második fe­lében Foton, a település köz­pontjában, a buszpályaudvar szomszédságában. A bevásárlócentrum két fő egységből áll majd: egy mo­dern 600 négyzetméter alapte­rületű ABC-ből, valamint egy 400 négyzetméter alapterületű vendéglátóipari egységből. A tervezett költség meghaladja a 21 millió forintot. A beruhá­záshoz a Pest megyei Tanács is anyagi támogatást nyújt, mintegy 8 millió forint érték­ben. A költségek jelentős ré­szét a Vác és vidéke Áfész, mint beruházó fedezi, bár a községi tanács — lehetőségei szerint — ugyancsak anyagi támogatást ad. mutatókra fordítható költség- vetését. Már pedig — ehhez nem kell szakembernek len­ni —, éppen akkor kell a ter­mékeket propagálni, amikor általában csökken a piaci ke­reslet. Mi a helyzet Pest megyé­ben? — érdeklődtünk néhány Pest megyei vállalatnál. Magyar Hajó- és Harugyár. Dr. z,uani ísíván keresaeael- mi osztaiyvezeto: — Konténe­remig tuinyomo töbosegenex biztos vevői vannak, egy ame­rikai és egy osztrák cég a leg­nagyobb vásárló. Mégis részt veszünk külföldi és hazai ki­állításokon, mert fontos, hogy ismerjék a világpiacon nevün­ket és gyártmányainkat. Áp­rilis 4-én fejeződött be a ham­burgi vásár, most pedig Rot­terdamban mutatjuk be a 20 tonnás box, illetve a ponyvás konténert. Az ilyen kiállítás­nak általában közvetlen üzle­ti haszna is viafi, hiszen gyak­ran kapunk olyan kis soroza­tú, de az átlagosnál jobban fi­zető megrendeléseket, ame­lyekre van kapacitás, A Csepel Autógyár terme­lésének túlnyomó többségét az autóbusz-alvázak teszik ki. Hogy mégis részt vesznek kü­lönböző hazai és nemzetközi bemutatókon, annak minde­nekelőtt az a magyarázata, hogy egyre szélesebb körben keresnek piacot áruszerszá­maiknak, a különböző főegy­ségeknek és a hazai vásáriók körében mind jobbén ismert különleges rendeltetésű teher­autóknak. Az idei program: Kairó, Belgrád, Damaszkusz és Lipcse. Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat. — Vincze Imréné pro­paganda-osztályvezető sze­rint nagy a konkurrencia a nemzetközi piacokon, éppen ezért nagyon fontosnak tart­ják, hogy termékeiket ismer­jék a lehetséges vásárlók. A már befejeződött kuvaiti ma­gyar heteken különböző bú­torvédőket, abroszokat, pony­vákat és törlőruhákat mutat­tak be. Igaz, konkrét üzletkö­tés nem követte ezt a kiállí­tást. de a tárgyalások folynak, s remélhetőleg nem eredmény nélkül. Részt vett a vállalat a Hungarotexszel közösen egy frankfurti bemutatón, s ott lesznek Kölnben is, ahol sát­rak szerepelnek kiállításukon. A nürnbergi műszaki textíliák bemutatóján a Budaflax lég­szűrőket. olajszűrőket és pony­vákat mutatott be a szakem­bereknek. Mint ismeretes, a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat egy éve kapta meg az önálló külkereskedelmi jogot, s az idén máris egy-másfél millió forintot költenek vásá­rokra és kiállításokra. Egyesült Villamos Gépgyár. — Bajnok Andor, a vállalat budapesti központjának keres­kedelmi főosztályvezetője sze­rint a ceglédi gyár termékei a különböző motorok, villamos- gépek, elektroféklazítók olyan termékek, amelyeket érdemes Polgári védelmi vetélkedő Farmosén maradt a zászló A nagykátai járás helységei­ből sokan ellátogattak tegnap a farmosi művelődési házba, ahol délután két órakor izgal­mas polgári védelmi vetélkedő kezdődött. Takács Ferenc ez­redes, megyei törzsparancsnok elégedetten állapította meg, hogy ez az esemény felkeltette a járás közvéleményének az érdeklődését. Nem is csoda, hiszen miként Nagy Géza őrnagytól, a járás polgári védelmének törzspa­rancsnokától megtudtuk, a munkahelyi vetélkedők leg­jobb csapatai mérték itt ösz- sze tudásukat, természetes te­hát, hogy ottani versenytár­saik most itt szurkolnak nekik. Bencze József farmosi ta­nácselnök ezúttal a játékveze­tő szerepét töltötte be, a köz- megelégedésre pontozó zsűri pedig éberen figyelte, hogy_ a történelemmel, állampolgári jogokkal és kötelességekkel, harcanyagokkal kapcsolatos ismeretekből, az önvédelmi eszközök használatában és a sérültek szakszerű ellátásában tanúsított készségekből és jártasságokból hogyan vizs­gáznak a háromtagú csapatok. Czikora Béla hadnagy, a me­gyei parancsnokság tisztje tartotta nyilván a hétfordu­lós versenyben gyűjtött pon­tok számát, s végül Mógor László hadnagy, a zsűri elnö­ke kihirdette, hogy az első he­lyezést a farmosi Tápiómente Tsz csapata nyerte el. Fehér István csapatkapitány, vala­mint Kása Éva és Baranyi István csapattagok örömmel vették át a megyei parancs­nokság elismerő zászlaját. A helyezettek további sorrendje: Tápiószele és Vidéke Áfész, a Telefongyár nagykátai gyár­egysége és a tápióbicskei Áp­rilis 4. Tsz, Ám a másik hat csapat sem érezhette vesztesnek magát, egyrészt, mert jutalmat ka­pott, másrészt, mert sokat ta­nulhatott itt. Gémes István fű­zött magyarázatot a megyei törzsparancsnokság itteni ki­állításához, amely az MHSZ és a Vöröskereszt tárlatával együtt sok új ismerethez jut­tatta a jelenlevőket. Kedves színfoltja volt az eseménynek a Gyermekek a honvédelemről című rajzpá­lyázat eredményhirdetése is. Húsz farmosi úttörő legsike­rültebb munkáit láthattuk. Józsa István hetedikes, Nádas Gábor harmadikos és Oroszi Katalin ötödikes diák rajza volt a legsikerültebb. Okleve­let és könyvet kaptak, s tizen­hét pajtásukkal együtt juta­lomkiránduláson vesznek részt. Cs. S. szerepeltetni a nemzetközi be­mutatókon. Április 21-én feje­ződött be a hannoveri vásár, de júliusban a moszkvai elekt­rotechnikai szakkiállításon, augusztusban az algíri nem­zetközi vásáron, ősszel Helsin­kiben és Teheránban egy­aránt ott lesznek a ceglédi ter­mékek. Az ilyen vásárokat szinte mindig követi valami­lyen alku. Az árban ugyan nem mindig sikerül megegyez­ni, de ilyenKor sem eredmény­telen a bemutató, hiszen a kapcsolatok már megszület­tek. Az igazsághoz tartozik — mondta Bajnok Andor —, hogy nem is terheli meg túl­ságosan a vállalat pénztárcá­ját a szereplés, hiszen a költ­ségek túlnyomó többségét a külkereskedelmi vállalatok fe­dezik. Cs. A* Importot takarítanak meg Az Egyesült Izzó Fényforrás Gyárának autó halogénlámpa* gyártó üzemében dolgozik az Edison aranykoszorús szocialista brigád. Vállalásaikban idén is a munka termelékenységének növelése és a selejt csökkentése szerepel első helyen; hibát­lan munkájuk eredményeként közel 1,5 millió forint értékben takaríthatnak meg importanyagot és a termék előállítására fordított energiamegtakarításuk is jelentős. Vsn még tartalék és tennivaló ieszélgetés Soós Gáborral, a MÉM államtitkárával Az agrártermelés növekvő népgazdasági súlya mind nagyobb érdeklődést kelt az ágazat eredményei és fel­adatai iránt. E feladatok és a fejlesztés módozatai kü­lönféle kérdéseket vetnek fel. Ezek közül néhányról be­szélgettünk Soós Gáborral, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium államtitkárával. 9 Gabonaprogramunk az idén olyan nagy mennyiség be­takarítását írja elő, amilyenre eddig még nem volt példa. Megvannak-e ennek a reális alapjai? A vetésterület növe­kedésén kívül milyen tartalé­kaink vannak még a ter­mesztés fejlesztésére? — A mezőgazdaság legfon­tosabb feladata most és a jö­vőben is, a gabonatermelés fo­lyamatos növelése. Ez a lakos­ság kenyérellátásához szüksé­ges, valamint a növekvő állat­állomány abraktakarmány- alapját adja és fedezetet ex­portlehetőségeink kihasználá­sához. Megjegyzem, a mező­gazdasági üzemek számára az egyik legjobb árbevételt is biztosítja. Az utóbbi évtize­dekben olyan jelentős ered­ményt értünk el a gabonater­melés növelésében, amilyent nem sok ország tudhat ma­gáénak. A gabonaprogram célja, hogy az 1980. évi 13,8 millió tonna kalászosgabona- és kukoricaterméssel szemben ez évben 14,2 millió tonnát, a VI. ötéves terv végére 15,4 millió tonnát termeljünk. Ha­tározott véleményem, hogy ennek megvannak a reális feltételei. Az egyik feltétel, hogy az idén a kalászosgabo­nát és a kukoricát 2,9 millió hektáron, szántóföldünknek 62 százalékán termeljük. Az üze­mek egy része területhiányról adott jelentést, pedig vélemé­nyem szerint, ha jobban hasz­nosítjuk a gyepeket és a mel­léktermékeket, akkor a szán­tóföldi egynyári szálas- és tö­megtakarmány területét a ku­korica javára csökkenteni le­het. Erre indokolt felhasznál­ni a tél folyamán esetleg ki­pusztult őszi kalászos- és rep­cevetések területét is. A ga­bonaprogram egyéb feltételei is adottak. A termelés komp­lex gépesítése a leginkább megoldott, megfelelő mennyi­ségű és választékú műtrágya és növényvédő szer áll ren­delkezésre. Nem hallgathatom el ugyanakkor, hogy az új pá­lyázatos rendszer mellett sem javul lényegesen a gabonatá­roló kapacitás, ezért már elő­re fel kell készülnünk a leg­alkalmasabb szükségmegoldá­sokra. A gabonatermelés bio­lógiai alapjai jók: Most az a feladat, hogy a gabona faj­taösszetételét mindenütt oko­san alakítsák ki és az annak legmegfelelőbb komplex tech­nológiát érvényesítsék minden üzemben. A gabonatermelés növelésének lehetőségét adják a másodvetésként szemnek is beérő szuperkorai kukorica- hibridek, amelyeket különö­sen öntözött területeken indo­kolt felhasználni erre a célra. Végül, de nem utolsósorban, a gabonatermelés növelését az állam ösztönző felárral hono­rálja. • A szabályozórendszer év­ről évre szigorodik, ezért egy­re nagyobb teher nyomja a termelő üzemeket. A kedvezőt­len adottságú tsz-eket támo­gatják, de egy átlagos termő­helyi viszonyokkal rendelkező gazdaság nehezen tud előbbre lépni. Hogyan lehet így nö­velni évről évre csaknem azo­nos ütemben a mezőgazdasági termelést? — Elsősorban azt kell leszö­geznem, hogy a szabályozók nemcsak a kedvezőtlen adott­ságú tsz-eket támogatják. Számtalan olyan beruházási és üzemviteli támogatás léte­zik, amelyre az árrendszer ki­egészítéseként, az adottságok­tól függetlenül valamennyi üzem jogosult. Az átlagos adottságú mezőgazdasági nagy­üzemek versenyképességét mu­tatja, hogy az 1976. évihez ké­pest 1980-ra 40 százalékuk ké­pes volt a magas jövedelműek közé kerülni. A gabona- és a húsprogram teljesítésében e gazdaságoknak jelentős szere­pet szánunk, hiszen ezekben az üzemekben nagyok még a termelési, hatékonysági tarta­lékok. Ezeket — az érdekelt­ség fenntartása mellett — az adottságokhoz igazodó terme­lési szerkezettel, a közgazda­sága szabályozókhoz való ru­galmas alkalmazkodással, az üzem- és munkaszervezés ja­vításával és a megfelelő sze­mélyi feltételek kialakításával lehet feltárni. 9 A külpiac követelményei­nek a termékek egyre jobb minőségével kell megfelelni. Erre milyen lehetőségeik lesz­nek azoknak az élelmiszeripari üzemeknek, amelyek január 1- től önállókká váltak? — Az év elejével számos tröszt és iparági iroda meg­szűnésének eredményeként a vállalati önállóság és a közvetlen érdekeltség hozzájá­rul a jobb minőségű nyers­anyagok megtermel tetőséhez, a gazdaságosabb termelési szer­kezet kialakításához, az apró cikkek exportjának növelésé­hez és a piaci igények változá­sához való rugalmasabb al­kalmazkodásához. Az export­tervek teljesítése és a vállala­ti szintű exportérdekeltség; feltételek megteremtése érde­kében az iparági adottságok­hoz és sajátosságokhoz kap­csolódó számos intézkedést kezdeményeztünk. Például a baromfiiparban differenciált exporttámogatási rendszert vezettünk be; a 'konzervipar­ban minden relációba irányuló exportnál vállalati szinten dif­ferenciált exporttámogatás van érvényben. Egyes iparágak kö­zös vállalatokat, társulásokat hoztak létre, amelyek a válla­latok megbízásából szervezik meg az egyes tevékenységeket. A kezdeti tapasztalatok arra utalnak, hogy a vállalatok ér­zik az önállóságadta lehetősé­geket és gyorsan alkalmaz­kodnak az új feltételekhez, mind jobb kapcsolat alakul ki a partnervállalatok között. © Ha az időjárás engedi, a hétvégeken is dolgoznak a határban, a feldolgozó üze­mekben. Hogyan oldható meg az ötnapos munkahét beveze­tése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban? — Igen, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem tűr naptári munkabeosztást. A szabadnapokat a csúcsidőn kívüli hónapokban veszik ki a dolgozók. Az állattenyész­tésben az évi 52 szabadnap kiadása jelenleg még gondo­kat okoz, ezért fokozatosan oldják meg az üzemek a kor­szerű munkaszervezet kialakí­tásával, létszám-átcsoportosí­tással, a gondozási normák fe­lülvizsgálatával és új bérezési formák bevezetésével. Ugyan­ilyen munkarendben dolgoz­nak az idényszerű élelmiszer­ipari üzemek is. Mindkét eset­ben tehát nem 5 napos mun­kahétről, hanem évi 52 sza­badnap biztosításáról beszé­lünk. 9 Milyen lehetőségei vannak az ágazatnak a népgazdasági egyensúly javítására, ezen belül mit tesz és mit tehet még a racionálisabb energiagazdál^ kodásért? — Az agrártermelésnek je­lentős szerepe van az export­árualapok előállításában, hi­szen a népgazdaság össz.es ki­vitelének mintegy egynegye­dét adja, a nem rubelelszámo­lású kivitelünkből pedig több' mint egyharmaddal részese­dik. A belső ellátás mind jobb kielégítése eredménye­ként az agrártermelés mégin- kább export-örientálttá válik. Megítélésem szerint az agrár- termelés képes a népgaz­daság egyensúlyi helyzeté­hez való hozzájárulásának eddigi arányát tartani, sőt igé­nyesebb munkával és kedvező körülmények esetén még nö­velni is. A mezőgazdaságnak, az élelmiszeriparnak még na­gyobb figyelmet kell fordítani a választék, a minőség javítá­sára, a versenyképes árak ki­alakítására. Ennek nagyon fontos eszköze a racionális energiagazdálkodás. A mező- gazdaság területén 1979-től az energiafelhasználás az előző évekhez mérten már nem nö­vekedett, a termelés pedig azonos energiafelhasználás mellett, nőtt. A jövőben is alapvetőnek tartjuk a fajla­gos energiafogyasztás mérsék­lését. Ezt szolgálja több intéz­kedésünk. Szorgalmazzuk az energiatakarékos talaj műve­lési módszerek széles körű el­terjesztését, fokozzuk a ned- veskukorica-tárolási és -ete­tési technológiáinak az alkal­mazását. Űj energiaforrások, elsősorban mezőgazdasági melléktermékek hasznosítását biztosító berendezések üzembe állítását szorgalmazzuk. A ta­karékosabb energiafelhaszná­lásra természetesen anyagilag is ösztönözzük a dolgozókat. A. G.

Next

/
Thumbnails
Contents