Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-20 / 91. szám

►wr *r.r.\Tt 1982. ÁPRILIS 20.. KEDD Cfjfl 3 A magyar nyelv hetének országos megnyitója Társadalmi emlékezetünket őrzi Németh Károly mondott Ünnepi beszédet A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat magyar nyelvi választmánya április 18—24. között rendezi meg a magyar nyelv hetének központi eseménysorozatát. A magyar nyelv hete az idén először nem kampány­szerűen megszervezett esemény. Novemberig más-más megyében tartanak a nyelvművelés neves képviselői elő­adásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, vitákat. Vasárnap a Zala megyei Lentiben, a magyar nyelv hetének országos megnyitóján Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott beszédet. Koszorázás A volt koncentrációs tábo­rok felszabadításának 37. év­fordulója alkalmából a Ma­gyar Ellenállók. Antifasiszták Szövetsége Nácizmus Üldözöt­téinek Bizottsága vasárnap emlékünnepélyt rendezett a Magyar Néphadsereg Művelő­dési Házában. Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács elnöke ün­nepi beszédében egyebek kö­zött a következőket mondta: —- Vannak nevezetes esemé­nyek, dátumok, amelyek örök­re beíródnak az emberiség tör­ténetébe. Ezek közé tartozik 1945. április 11., amikor a buchenwaldi koncentrációs tá­bor foglyai fegyveres- felszaba­dító harcukkal megakadályoz­ták 22 ezer életben maradt tár­suk meggyilkolását. Ebben a bátor akcióban egy magyar il­legális csoport is részt vett ★ A Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetsége Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága — hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából — va­sárnap délelőtt koszorúzási ün­nepséget rendezett Budapesten a volt Gestapo fogház Gyors­kocsi utcai falán elhelyezett emléktáblánál. A tehenek nem szabad szombatosak és még csak — szerencsére — heti pihenőna­pot sem tartanak ... Ebből a szellemeskedő, de igaz állítás­ból adódóan a tehenészek is folyamatosan dolgoznak, illet­ve a törvényesen járó pihenő­időt más-más napokon kap­ják meg. S vajon a szorosán kapcsolódó tejiparban hogyan szervezték meg a szombati munkát, hogyan oldották meg az ötnapos munkahét üzem- szervezési kérdéseit? — Ezek­nek jártunk utána a hét vé­gén. Már most elárulhatjuk, hogy a végleges, a megnyugta­tó megoldás még csak ígéret. Versenytárs is akad A Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalat — tudtuk meg Tormási Miklós anyag- és áruforgalmi osztályvezetőtől — ellátási körzete Pest, Nógrád, Heves és Bács-Kiskun megyé­re terjed ki. Nagyon helyesen nincsenek monopolhelyzetben. Pest megyében rajtuk kívül még kaphatók a törökbálinti Budatej, a Dabastej, a vác- szentlászlói Galgatej, a ceg­lédi Tsz-tej és az Alföldi tej termékei. A legnagyobb a Kö­zép-magyarországi Tejipari Vállalat. A négy megyében 12 . üzeme van, s ebből 3 — a vá­ci, az alsónémedi és a nagy­kőrösi — Pest megyei. A legegyszerűbb talán, ha a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat legnagyobb és legkor­szerűbb üzemének, a vácinak a területén követjük nyomon a tej útját. A bemutatásban se­gítségünkre volt Fülöp Árpád, az üzem igazgatója és Rajner Gábor, a vállalat felvásárlási osztályának főinstruktora. Az 1976 decemberében át­adott váci üzem évente 31 millió liter tejet dolgoz fel. Huszonnégy termelőszövetke­zettől és egy — a magyarnán- dori — állami gazdaságtól, va­lamint számos kistermelőtől vásárolnak. Tavaly a kister­melők, háztáji gazdaságok a váciaknak 506 ezer liter tejet adtak el. Hatvannégy felvevő­helyük, s ötszáztizenöt úgyne­vezett vevőpontjuk (üzlet, kórház, iskola, büfé stb.) van. Vác, Dunakeszi és Gödöllő város, a váci, a gödöllői és a rétsági járás tartozik hozzá­juk. Naponta mintegy 240 ezer ember ellátásáról kell gondos­kodniuk. Beállnak az iskolások A Tejipari Szállítási Szolgál­tató és Készletező Vállalat (TSZSZKV) termoszgépkocsi­jai hozzák be a tejet az üzem­be. — Egy szimpla hét végén minden egyszerűbb. Húsvét előtt viszont nagy volt a föl­fordulás — mentegetőzött is Fülöp Árpád igazgató. — A Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága kibővített ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A testület megvi­tatta és elfogadta a Központi Bizottság 1982. április 7. ülé­séről szóló tájékoztatót, a Köz­ponti Bizottság 1970. február 18—19-i ifjúságpolitikai hatá­rozata végrehajtásának megyei tapasztalatairól szóló jelen­Különleges kézimunkával foglalkoznak a Tdpió és a Gal- ga csücskében, Dányban, Tó­almáson és Kákán, a legjobb szemű, s ügyes kezű asszonyok. Gobelint készítenek. A legkisebb méretű munká­kon szinte észre sem venni a fonalat, festménynek tűnik a varrt ábra. Egy-egy négyzet­napi átlagosnál kétszer, két és félszer nagyobb mennyiséget dolgoztunk fel és hoztunk for­galomba. — Hol van itt rendetlenség? Az emberek, a gépek, a tech­nológiai előírásnak megfele­lően, szabályosan, begyakor- lottan dolgoztak. — Nincs sarkos rend, meg máskor nyugodtabb a tempó — hangzott a válasz. Ez a máskor, tehát a szimp­la hétköznap is csak nagy szá­mokkal érzékelhető. Naponta literes, félliteres és poharas (iskola) tejből 60—70 ezer li­tert, 50 mázsa túrót, 50 ezer pohár tejfölt és 10 ezer pohár tejszínhabot készítenek és for­galmaznak. A hét hat napján folyamatos a termelés, a va­sárnapi tejet pedig pasztőrözik, illetve egy részét a Budapesti Tejipari Vállalatnak adják át. A hétfőn kora reggel a boltok­ban kapható tej tehát szomba­ton került a zacskókba. Még szombat délben is szállítanak. A gépesítettségre jellemző, hogy ez az üzem a réginek a háromszorosát termeli, s a lét­szám pedig még a duplája sincs. Különben százhatvan embernek kellene dolgozni, de húsz munkahely betöltetlen. — Az ötnapos munkahetet be kellet vezetnünk, s szom­baton viszont termelnünk, va­sárnap átvennünk és pasztő­röznünk kell. Ezért aztán le­hetetlenség megoldani, hogy a hét végi két nap szabad le­gyen. A vasárnapi munka sze­rencsére néhány emberrel megoldható, szombaton pedig a hosszabb szavatosságú ter­mékeket gyártó sorok munká­ját csökkentettük. Célunk, hogy havonta két alkalommal minden dolgozó szombat és vasárnap kapja meg a szabad­napját. Ezt most a hét folya­mán elosztva adjuk ki. Szom­batonként azonban most is kénytelenek vagyunk igénybe venni a honvédség és a sza­bad szombatos egészségügyi szakközépiskolás diákok, a 3. és 4. osztályosok segítségét. Persze magas órabérért. A diákok például 20 forintot kapnak egy órára. A katonák többet teljesítenek, több is a pénzük — mondja el Fülöp Árpád. Szavatossága hat nap Korszerű üzem, szép, illetve szépülő környezetben. Az ud­varon fű nő, van egy kispálya, s tavaly — társadalmi munká­ban — telepített rózsaerdő a kapu előtt. Miért nem vonzó mégsem ez a munkahely? — Monoton, fárasztó szala­gon dolgozni, de ami ennél is rosszabb, hogy ez folyamatos üzem. S ma már kiemelt fize­tésért sem igen vállalnak az emberek hét végi munkát. Vácott különben is sok helyütt jobban lehet keresni. tést, majd személyi kérdések­ben döntött. A megyei pártbizottság And- rikó Miklóst más (mint ápri­lis 16-i lapszámunkban közöl­tük), fontos állami beosztásá­ra való tekintettel, érdemei el­ismerésével felmentette me­gyei első titkári tisztségéből, valamint pártbizottsági és vég­rehajtó bizottsági tagsága alól. Dr. Majoros Károly, a pártbi­zottság titkárát pedig megvá­lasztotta a megyei pártbizott­ság első titkárának. centiméternyi terület mintája 200—250 öltésből születik. A Gobelin Háziipari Szövet­kezet kókai részlegében tizen, öten dolgoznak. Hárman. Üjfa­lusi Józsefné. Kis Ráfelné és Zollai Ráfelné, most nagymé­retű munkán dolgoznak. Több ezer öltésből áll össze, október­ben láttak hozzá, s néhány hó­napig lesz még azzal bőven dolguk. Tavaly az átlagbér 47 ezer forint volt. Az idén 5 és fél százalékos bérfejlesztést kap­tak. Félő azonban, hogy ez sem oldja meg a munkaerő­gondjaikat. — A további gépesítéstől és egy jelenleg próba alatt levő újdonságtól várjuk a megol­dást. Székesfehérváron most próbálnak ki egy finn gépet, az ezzel készült tej szavatossá­gi ideje hat nap. Ha ez bevá­lik, s úgy látjuk, hogy igen, akkor ismét és talán közmeg­elégedésre átszervezhetjük a munkarendünket — mondja az igazgató. A székesfehérvári próba si­kere után tehát kapható majd a nyáron egy, télen pedig két nap szavatosságú, valamint a hatnapos és a tartós tej. Mun­kaerőgondjaiktól függetlenül azonban mindennap friss tejet kell szállítaniuk a boltokba. A boltos már elégedett ••• — A lehető legjobbat tudom mondani a váci üzemről — hallhattuk Vácrátóton Márton Imrénétől, a 45-ös számú Áfész vegyes élelmiszerüzlet vezető­jétől. — Mi reggel 7-kor nyi­tunk, s még csak kétszer for­dult elő, hogy akkorra nem volt itt az aznapi szállítmány. Mindig mindenből annyit hoz­nak, amennyit megrendelünk. A vácrátói üzletben péntek délután jártunk. Tej és egyéb tejtermék bőven volt, bár nem nagy választékban. Szente Pál Alkotásra ösztönző légkör — Megtisztelő számomra, hogy kifejezhetem a Központi Bizottság megbecsülését, elis­merését önöknek, s mindazok­nak, akik szívügyüknek tekin­tik anyanyelvűnk ápolását és féltve őrködnek tisztaságán. Élve az alkalommal, a Köz­ponti Bizottság és személy sze­rint Kádár János elvtárs ne­vében valamennyiüket üdvöz­löm. Köszönetét mondok házi­gazdáinknak, hogy otthont ad­tak ennek a fontos tanácsko­zásnak — mondotta bevezető­ben Németh Károly. A továbbiakban a Központi Bizottság titkára szólt mai helyzetünkről, a munkánkat és az életünket is befolyásoló néhány fontosabb tényezőről. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaságban munkára, alkotásra ösztönző a légkör. Hazai viszonyaink kiegyensú­lyozottak egy olyan nemzet­közi helyzetben, amikor a tör­ténelmileg kialakult egyensúlyi viszonyok körül — amelyek kapcsolatosak mai világunk erőviszonyaival, biztonságával — éles küzdelem folyik a béke, a haladás hívei és az emberi­ség fennmaradását fenyegető, kalandorságra hajló visszahúzó erők között. Emlékeztetett ar­ra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszu­sán nagy feladatoknak gyűr- kőztünk neki. A lényeg — tö­mören szólva — az, hogy biz­tosítsuk népgazdaságunk helyt­állását az egyre fokozódó vi­lággazdasági versenyben, ké­pessé tegyük, hogy rugalmasan tudjon alkalmazkodni a szá­munkra is kedvezőtlenül ala­kuló külső feltételekhez. Ezt az utat járva tudjuk megőriz­ni vívmányainkat. népünk életszínvonalát, javítani élet- körülményeinket és megala­pozni a későbbi lendületes fej­lődést. Ez nemzeti progra­munk, ennek megvalósítása nemzeti ügy. Majd folytatta: — A nyelv ezernyi szállal kötő­dik gondolkodásunkhoz, kifeje­zi és őrzi egyéni emlékeinket, társadalmi emlékezetünkét. . A nyelv, a nyelvhasználat tükrözi a mindenkori társadal­mi viszonyokat. Nyelvünk mai gazdagodása szorosan össze­függ a felszabadulásunk óta megtett történelmi úttal. Ami­kor például azt halljuk:szövet­kezeti parasztság, szocialista mezőgazdasági nagyüzem, ház­táji gazdaság, csirkegyár, a magyar mezőgazdaság oüszke- ségre jogosító eredményeire gondolunk; ugyanakkor már- már feledésbe merülnek a milliók mostoha sorsára emlé­keztető olyan szavak, kifeje­zések, mint a béres, a nincs­telen paraszt, a summás. Köz­keletű szavunkká vált a test­vérország, a testvérpárt, a KGST. Biztonságunk szavato­lását jelenti a szocialista szö­vetséges. Ezek elterjedésével párhuzamosan eltűnt az árva nép, a társtalan, magányos nemzet, amelynek ezen a föl­dön nem, csak az égben vol­tak patrónusai. A közös erőfe­szítések révén született ered­mények, a szocialista vívmá­nyok hozzájárultak nyelvünk gazdagodásához is .., Van magas fokon kiművelt irodalmi nyelvünk; a tudomá­nyok élenjáró képviselői vilá­gos fogalmazásban taglalják fontos mondanivalójukat, s el­sajátították az ismeretterjesz­tés nem könnyű műfaját is; a párt- és az állami szervek következetes törekvései révén, nyelvészek segítségével kiala­kult a közéleti nyelv- és beszéd szabatos válfaja. Nem a művelődés belügye Ha számba vesszük nyel­vünk gyarapodását, gazdagodá­sát, de a fejlődés kóros kinö­véseit is, el kell gondolkod­nunk, mi e változás mérlege, s mit kell tennünk a fejlődés elősegítése érdekében. Ebben anyanyelvűnk féltő szeretete meg a felelősség vezérel ben­nünket, amelyet pártunk XII. kongresszusa fogalmazott meg: A műveltség megalapozása, a tudásvágy felkeltése, anya­nyelvűnk ápolása, a kulturális értékek terjesztése, az önmű­velés ösztönzése nem az okta­tás, a művelődés belügye, ha­nem elválaszthatatlan az egész társadalom fejlődésétől. A sokféle terület és teendő közül a közélet nyelvének jobbitását kívánom kiemelni, mert tapasztalataink szerint még meglevő fogyatékosságai A hazai kínálatból régóta hiányzó, hő- és hangszigete­léssel ellátott tapéták gyártá­sát kezdik meg hamarosan a Texta Ipari Szövetkezetben. Jó ütemben halad az új típusú falburkoló fejlesztése, a szö­vetkezet szakemberei kétféle — textil és papír alapú — tapétával folytatnak kísérlete­ket. A hő- és hangszigetelő hatást habosodó fóliaréteg al­kalmazásával érik el, s ter­mészetesen — akár a szövetke­zet többi tapétáját — ezt is mosható bevonattal látják el. A textiles változatot elsősor­ban a könnyűszerkezetes épü­letekhez ajánlják, ez ugyanis repedés nélkül vészeli át az előforduló minimális szerke­zavarhatják, fékezhetik politi­kai törekvéseink érvényesülé­sét is. Hivatali, mozgalmi nyel­vünk mesterkélt szóalkotásai­val. szófűzéseivel, mondatszer­kesztésével, semmitmondó frá­zisaival fölülkerekedik a min­dennapi beszéden, a köznyel­ven. És akkor még nem szól­tam a fölösleges idegen szók­ról, a nyelvi durvaság meg­annyi megnyilvánulásáról, az élő beszédben oly gyakori, s az írásban nem ritka pongyo­laságról. Ezekbe az eltérések­be. ebbe a mesterséges szét­választásba nem szabad bele­nyugodnunk, hanem okaikat feltárva megszüntetésükön kell munkálkodnunk. Azt igényel­jük a nyelvészektől, a nyelv­művelőktől, a kultúra munká­saitól. hogy lépjenek fel hatá­rozottan a torzulások ellen, ne hagyják szó nélkül a nyelv­rontást, bárki kövesse is el. Mi a teendő az efféle jelen­ségek, hibák elkerülésére? Ta­nítsuk meg az embereket ön­állóan gondolkodni, elemezni, dönteni, felelősséget vállalni, hogy ne csak fölfelé figyelje­nek, hanem a maguk erejére, munkatársaikra támaszkodja­nak ... Tanulmányozni kell a nyelvet, meg kell ismerni a je­lenében és múltjában, szabá­lyaiban és szellemében, te­remtő erejében. Óvni, ápolni, gyarapítani Erre mutat a magyar nyelv hetének idei központi témája, a nevek tanulmányozása. Zala megye tanácsa elsőnek adott példát az országban egy ha­talmas vállalkozás megvalósí­tásával a földrajzi, helytörté­neti nevek tanulmányozására. 1964-ben adta ki a Zala me­gye földrajzi nevei című mű­vet. Elég egy kis nézelődés, hogy rádöbbenjünk, a nevek­ben mennyi történelem, műve­lődéstörténet, településtörténet, a nép életének, munkájának, gondolkodásának mennyi em­léke öröklődött századokon át napjainkra. A haza, a nemzet, a nyelv szeretete vezette a mű anya­gának összegyűjtőit, elemzőit fáradságos útjaikon. Művük azt hirdeti — mondotta befe­jezésül Németh Károly — Em­ber, vigyázz a szép hazai táj­ra, felelős vagy érte. Nemcsak nyelvünknek, természeti kör­nyezetünknek is vannak ron- gálói. Óvd, ápold, gyarapítsd, miként anyanyelvűnket, kör­nyezetünket is. őrizd meg mindkettőt épnek és szépnek, hogy az utánunk jövő nemze­dékek is csodálhassák. Ez is hazafias kötelesség. Az ünnepi megnyitót köve­tően vasárnap elhangzottak xz első előadások is. Benkő Lo- ránd akadémikus Nevek és emberek címmel, majd ördög Ferenc nagykanizsai tanár Pais Dezső egykori nyelvész és a névtudományok kapcsolatáról tartott nagy érdeklődéssel kí­sért előadást. zetmozgásokat. Az új típusú tapéták nemcsak az átlagos, például a lakótelepi zajokat, hanem annál erősebb hang­hatásokat is megszűrnek. így alkalmasak például a ven­déglátóhelyek — zenés étter­mek, diszkók — közelében lé­vő lakások zajártalmának meg­szüntetésére is. Felragasztásuk azonban a szakásosnál is na­gyobb szakértelmet, gondossá­got igényel. A szövetkezet másik új ter­méke lesz a csempeutánzatú tapéta, amelynek papírlapját fóliával borítják, s a fürdő­szobák és konyhák, vizes, pá­rás helyiségek falának burko­lására alkalmas. Sok száz előfizető csatlakozott A hazai városi távbeszélő-hálózatok kábel- és épiiletgondjai- nak enyhítésére egy kihelyezhető, elektronikus, előfizetői táv­beszélő koncentrátorberendezés kidolgozása kezdődött meg a Távközlési Kutató Intézetben. A kisméretű szerkezet a lakó­tömbök rendelkezésre álló helyiségeiben helyezhető el, s 480 távbeszélő előfizetőt 4 vezetékpáron csatlakoztat a városi táv­beszélőközponthoz. Hét végén a tejüzemekben Ahol nem szabad szombatosak Festménynek tűnik Színes szálak mesterei Piiisvörösvárról Hangszigetelő tapéták Felmentés, választás Ülésezett a Szolnok megyei pártbizottság

Next

/
Thumbnails
Contents