Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-11 / 85. szám

2 ’tj&hp 1982. Április 11., vasárnap \A hít UMJUUUdUML UJAÉJJLl Megmozdulnak a józanabb erők Neves amerikai személyiségek az atomfegyverkezés ellen Diplomáciai erőfeszítések a Falkland-válság ügyében A Felkland-válság fejleményei Hétfőtől érvényes Bár a múlt hétre eléggé rá­nyomta bélyegét a kardcsör- tetés, amely mind London, mind Buenos Aires hivatalos megnyilatkozásait jellemezte, mégsem ez volt a „világpoli­tikai alaphang”. A húszezer négyzetkilométernyinél is ki­sebb, s mindössze kétezer la­kosú szigetcsoport — amely eddig brit koronagyarmat volt —, ugyan egyszerre a világ- politikai érdeklődés első vo­nalába került, miután argen­tin csapatok szálltak ott part­ra, és elfoglalták a területet. Az angol flotta, mintegy 27 egységből álló csoportját irá­nyították a térségbe, s Lon­don bejelentette: hétfőtől kezdve tengeri blokádot léte­sít a szigetcsoport körül, s 200 mérföldes körzetben el­süllyeszt minden argentin ha­dihajót. Washington mindent megtett a közvetítésre, s Lon­donba, majd Buenos Airesbe küldte Haig külügyminisztert a viszályból való kiút keresé­sére. A Falkland-válság sem tud­ta elnyomni azonban a sok­kal nagyobb szenzációt: az Egyesült Államokban, a raké­ta-nukleáris fegyverkezést erőszakoló Reagan-kormány- zat akkor szorult váratlanul védekezésbe, s éppen a „ha­zai pályán”, amikor röviddel azelőtt „győzelmet ünnepeltek idegenben.” Az történt, hogy a NATO legutóbbi Colo­rado Springs-i értekezletén Washingtonnak sikerült ke­resztülvinnie azt, hogy szövet­ségeseinek döntő része uta­sítsa el közép-hatótávolságú rakéta-nukleáris fegyverek befagyasztására tett szovjet javaslatot, s adjon ismét „zöld utat” az 1983-ban Nyugat- Európába telepítendő új, mo­dern fegyverrendszereknek, ha a jelenlegi szovjet—amerikai tárgyalások erről a témáról nem járnak eredménnyel. S miközben a Reagan-kormány- zat valósággal sütkérezett eb­ben, amerikai közéleti szemé­lyiségek egész sora emelte fel szavát a fegyverkezési ver­seny újabb veszélyes fordulói ellen, s a közvéleménykutatá­sok azt jelzik, hogy az Egye­sült Államokban növekszik azok száma, akik megkérdő­jelezik a reagani nukleáris po­litikát. mit bírálnák reagan politikájában? ______ Az amerikai kormányzat azt állítja, hogy az elmúlt esz­tendőkben a washingtoni ve­zetés nem fordított elegendő összegeket a fegyverkezésre, így ahhoz, hogy a hadászati támadó fegyverek csökkentése ügyében újra leülhessenek a tárgyalóasztalhoz a Szovjet­unióval, előzetesen arra van szükség, hogy az Egyesült Ál­lamok jelfuttassa új, maga­sabb színvonalra rakéta-nuk­leáris fegyverrendszereit, hogy így az „erő helyzetéből” foly­tathasson megbeszéléseket. Vagyis: a Reagan-kormányzat tulajdonképpen a diktátumok politikájának hátterét szeret­né kialakítani, a legtöbb kommentátor megítélése sze­rint, hogy a jövőbeni fegy­verzetkorlátozás olyan legyen, amely megfelel egyoldalú mó­don a washingtoni érdekek­nek. Ezt az alaptételt vette cél­ba most egyszerre négy olyan vezető politikus, aki nem tagja ugyan a Reagan-kor- mányzatnak, de sok évtizedes szereplése miatt a legkülön­bözőbb amerikai kabinetek­ben, rendkívül nagy súlya van szavuknak, mind a Demok- ratapárt, mindpedig a Köz­társasági Párt soraiban. Geor­ge Kennan, az Egyesült Álla­mok volt moszkvai nagyköve­te, Robert McNamara volt hadügyminiszter, George Bun­dy volt elnöki tanácsadó és Gerard Smith, a Nixon-kor- mány egykori leszerelési fő­tanácsadója együtt ült egy amerikai televíziós program­ban a kamerák elé, hogy ki­fejtse aggodalmait a Reagan által annyira erőszakolt atom­fegyverkezés veszélyei ellen. Javasolták: az Egyesült Álla­mok kormánya fogadja el azt a szovjet javaslatot, hogy a két világhatalom mondjon le kölcsönösen arról, hogy első­nek alkalmaz atomfegyvert. Az Egyesült Államok mind­eddig azért zárkózott el mere­ven egy ilyen indítványtól — amely pedig rendkívül fokoz­ná a bizalmat és erősítené az enyhülés irányzatát a jelenle­gi feszültség közepette —, mert a Pentagon éppen most igyekszik elfogadtatni az ame­rikai és a nyugat-európai köz­véleménnyel egy állítólagos „korlátozott atomháború” gon­dolatát. Azt szeretnék plhitet­ni az egyszerű emberekkel, hogy abban az esetben is, ha az Egyesült Államok atom­fegyverrel válaszol egy ha­gyományos fegyverzettel ki­robbant fegyveres konfliktus­ra, ezt egy bizonyos területre le lehet szűkíteni, s nem ter­jed át ez olyan általános atomháborúvá, amely meg­szünteti az emberi élet felté­teleit bolygónkon. A Reagan-kormányzatnak nélkülözhetetlenül szüksége van erre a tételre, még akkor is, ha egyszerűen elképzelhe­tetlen „egy korlátozott atom­háború”, különben, hogyan indokolná meg az Egyesült Államok adófizető polgárai előtt azt, hogy miért van szükség a rakéta-nukleáris rendszerek további rendkívül erőteljes fejlesztésére, olyan helyzetben, amikor mindkét oldalon annyi nukleáris tölte­tet halmoztak fel, hogy leg­alább tizenhétszer elegendő a földi élet megsemmisítésére. MILYEN HATÁSA VOLT A KRITIKÁNAK? ____________ Reag an elnök kénytelen volt sajtóértekezleten bejelenteni, hogy júniusban, amikor az ENSZ-ben az atomfegyverke­zés kérdése felvetődik, a vi­lágszervezet fóruma elé áll, s ott fejti ki az amerikai ál­láspontot. Azt ígérte, hogy az ENSZ-ben majd ismerteti a hadászati támadó fegyverek csökkentésére vonatkozó el­képzeléseit. De — mint cím- szószerűen utalt ezekre —, azonnal kitűnt az is, hogy az amerikai álláspontban sajnos, nincs semmi új. Ugyanúgy az „erő helyzetéből” való tárgya­lások képezik a washingtoni politika alapállását, mint ed­dig. Reagan ezt megtoldotta egy ajánlattal is, amelyet a szov­jet vezetéshéz intézett. Kije­lentette: ha Leonyid Brezs- nyev szovjet államfő részt vesz e New York-i ülésen, kész arra, hogy találkozzon vele az ENSZ keretén belül. Mint célzott reá: ez az általa elképzelt beszélgetés —amely nem volna hivatalos csúcsta­lálkozó —, kiterjedhetne a le­szerelés bizonyos kérdéseire, s így a hadászati támadó fegy­verek problematikájára is. Reagan javaslatát még a nyugati sajtó nagy része is csak fenntartással fogadja. Az, hogy Washingtonnak nincs semmiféle új javaslata a rakéta-nukleáris fegyverzet csökkentése ügyében, s hogy magatartása semmit sem vál­tozott, sok kommentátor sze­rint komolytalanná teszi az elnök kijelentését. Mint az AFP Washingtonból keltezett jelentése megállapítja: Rea­gan javaslatát nyilván az sugallta, hogy Washington ki­kerüljön abból a védekező helyzetből, amibe a közép-ha­tótávolságú rakéta-nukleáris fegyverek befagyasztására vo­natkozó szovjet béketerv me­rev elutasítása juttatta. A francia hírügynökség megál­lapítja, hogy a Fehér Házat nö­vekvő idegességgel tölti el az a mozgalom, amit „pacifistá­nak” bélyegez meg, s azzal vá­dol, hogy sérti az Egyesült Ál­lamok érdekeit. Legutóbb, amikor az amerikai főváros­ban az atomfegyverkezés el­len olyan nagyszabású tünte­tés bontakozott ki, mint an­nak idején a vietnami háború ellen, Reagan tanácsadói va­lóságos riadót fújtak. Sikerült meggyőzniük az elnököt, hogy valamilyen propagandalépésre van szükség. Az AFP szerint ebbe illett bele a New York-i megbeszélésre való ajánlat... MI TÖRTÉNT A FALK- LAND-SZIGETEK ÜGYÉ­BEN? _____________________ Az Egyesült Államok azért közvetít oly lázasan, mert a viszályban szereplő két or­szág mindegyikét katonai egyezmény köti az Egyesült Államokhoz. Anglia, mint nyugat-európai főszövetségese, a NATO tagja, Argentína vi­szont az 1947-ben aláírt riói szerződés értelmében, az egyezmény egyik cikkelye sze­rint, igényt tarthat a nyugati félteke országainak kollektív segítségére, ha a kontinensen kívüli erő támadja meg. Washington gondjait az Is növeli, hogy mind Angliával, mind Argentínával éppen a Reagan-kormányzat idején erősítette meg és tette a ko­rábbinál „szívélyesebbé” a kapcsolatokat. A Thatcher-ka­binet mind az új amerikai rakéták telepítése, mind pe­dig a szovjetellenes intézkedé­sek ügyében, a legerőteljeseb­ben szállt síkra a nyugat-eu­rópai kormányok közül a Fe­hér Ház elgondolásainak tá­mogatására. A Fehér Házban jól tudják: ha nem sikerül olyan formulát találni, amely­nek segítségével London na­gyobb tekintélyveszteség nél­kül térhet át a diplomáciai megoldásra, akkor a Thatcher- kabinet belebukik a Falkland- válságba. Ugyanakkor a Galtieri-kor­mányzattal való jóviszonyra is szüksége van az amerikai vezetésnek. A Fehér Ház fel­újította Buenos Airesnek a katonai segélyt, és sikerült el­érnie, hogy az argentin tábor­nokelnök nemrég az amerikai fővárosba látogasson egy ma­gasrangú küldöttség élén, és beható tárgyalásokat folytas­son a Pentagonban is. Itt pél­dául felvetődött, hogy ha a salvadori helyzet teljesen ki­csúszik az Amerika-barát ele­mek ellenőrzése alól, akkor esetleg argentin katonák ér­keznek valamilyen „rendfenn­tartó misszióra”, azaz a sza­badságharcosokkal való le­számolás segítésére... Haig amerikai külügymi­niszter londoni, majd Buenos Aires-i tárgyalásairól hitelt érdemlő információ nem szi­várgott ki. Az azonban Washingtonban ismertté vált, hogy útját megelőzően a Fe­hér Ház leginkább egy olyan megoldással rokonszenvezett, amely a szigetcsoport kor­mányzását átmenetileg meg­osztja Anglia és Argentína kö­zött, és diplomáciai eszközök­kel igyekszik valamilyen vég­leges megoldást találni. Árkus István Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke pénteken szemleútját kö­vetően kijelentette, hogy azért szakította félbe kuvaiti láto­gatását, mert nyugtalanító hí­reket kapott az izraeli agresz- szió előkészületeiről. A külön­böző forrásból származó érte­sülések nem hagynak két­séget az izraeli szándékokat illetően. A PFSZ elnöke a továb­biakban elmondta, hogy az iz­raeli offenzíva egyszerre há­rom térségben, Tyr, Nabatijeh és a Bejruthoz közeli Damur irányában várható. A száraz­földi erők előnyomulása be­ható légitámadásokkal páro­sul majd. Arafat közölte, hogy Bolgár szakszervezetek Befejeződött a kongresszus Határozat elfogadásával és a szervezeti szabályzat részle­ges módosításával, szombaton befejeződött a Bolgár Szak- szervezetek IX. kongresszusa. A háromnapos tanácskozás teljes ülésein 31-en, a szek­cióüléseken pedig 85-en szó­laltak fel. Szombaton megtartotta első ülését a Bolgár Szakszerveze­tek újjáválasztott Központi Tanácsa. Ezen az ülésen meg­választották a vezető szerve­ket, az irodát és a titkárságot. A bolgár szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnökévé Petr Djulgerovot, a BKP KB Politikai Bizottságának pót­tagját választották újjá. Nagyszabású békemegmoz- dulásck voltak pénteken és szombaton Észak-Amerika- és Nyugat-Európa-szerte — je­lentették a hírügynökségek. Pénteken, az amerikai had­ügyminisztérium épülete előtt; tüntetők tiltakoztak az ameri­kai kormány atomfégyverke- zési politikája ellen. Mint a UPI hírügynökség jelentette, közülük többet letartóztattak. Ugyancsak letartóztatták an­nak a tüntetésnek 18 résztve­vőjét, amely a Nevada állam­beli rakétaindító-telep köze­lében zajlott le. Itt Daniel Ellsberg, a Pentagon egykori munkatársa, jelenleg az ame­rikai háborúellenes mozga­lom egyik vezetője szólalt föl. „Nem bombát, munkát aka­runk!” — ezzel a jelszóval rendeztek tiltakozó megmoz­dulást a Lockheed repülőgép­gyártó társaság dolgozói, a cég Mountain-View-i (Kalifornia) gyáránál. Pénteken, a Washington ál­lambeli Bangorban, az ame­rikai atom-tengeralattjárók egyik támaszpontjának köze­lében 13 vallási zarándok, mintegy tízezer kilométeres békemenetbe kezdett. A za­rándoklat végpontja a cisz- jordániai Betlehem. A menet legidősebb résztvevője a 66 éves George Zabelka, aki a második világháború idején, a Hirosimát és Nagaszakit bom­bázó repülőraj lelkésze volt. Kanadában, mintegy száz­ezer ember írta alá a kana­dai békevédelmi kongresszus felhívását. A felhívást, amely a háborús feszültséggel kap­csolatban érintkezésbe lépett a szovjet vezetéssel, Fidel Cast- róval, mint az el nem kötele­zett mozgalom elnökével és az Iszlám Világszervezetnek ott­hont adó Szaúd-Arábia ural­kodójával. Az Egyesült Államok bej­rúti nagykövete ismételten biztosította a libanoni kor­mányt, hogy Washington megtesz minden tőle telhetőt az izraeli támadás megakadá­lyozására, mert attól tart, hogy egy regionális háborúvá fej­lődő konfliktus veszélybe so­dorhatja a Sínai-félsziget ápri­lis 25-én esedékes izraeli ki­ürítését, amelyért az USA ga­ranciát vállalti Alexander Haig amerikai külügyminiszter pénteken éj­jel Buenos Airesbe érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson az argentin vezetőkkel a Falkland (Malvin) szigetek kérdésében kirobbant viszály­ról. Haig megérkezése után kije­lentette: a viszály tárgyalásos megoldásának alapját az ENSZ Biztonsági Tanácsának dönté­sében látja, amely felszólítja Argentínát, hogy vonja ki csa­patait a szigetekről. Az argentin—brit viszály ügyével ismét foglalkozott a Biztonsági Tanács. A BT pén­teken zárt ajtók mögött, nem hivatalos konzultációt tartott arról az argentin panaszról, leszerelésre és az enyhülés védelmére szólít föl, támoga­tásáról biztosította 60 társa­dalmi szervezet is. Több tízezer ember vett részt pénteken és szombaton az NSZK-ban,‘,tartott békeme- neteken és más, a leszerelés érdekében rendezett megmoz­dulásokon. Békemenetek in­dultak szombaton Duisburg- ból, Dortmundból, Hamburg­ból, Brémából, Stuttgartból, Majna-Frankfurtból, Nürn- bergből és Münchenből, va­lamint azokból a helységekből, ahová a NATO 1979-es hatá­rozata értelmében középható­távolságú rakétákat kívánnak telepíteni. Megmozdulások voltak ezenkívül az amerikai katonai támaszpontok közelé­ben is. Dániában, a nyugatnémet határ közelében fekvő egykor ri froeslevi koncentrációs tá­bor területén, az atomfegy­verkezés, mintegy kétezer észak-európai ellenfele adott egymásnak találkozót. „A JKSZ egységét oly módon kell megszilárdítani, hogy a párt a munkásosztálynak, az ország nemzeteinek és nem­zetiségeinek egységes élcsapa­ta, eszmei-politikai vezető ere­je legyen” — állapította meg Dusán Dragoszavac, a JKSZ KB elnökségének elnöke. A központi bizottság csütörtöki plénumán tartott beszámolóját a Komuniszt című hetilap szombati száma közölte. Dragoszavac hangoztatta: A 12. pártkongresszust megelőző mostani vitákban — azzal a jelszóval, hogy minden kérdés nyitott — nem kérdőjelezhető meg a JKSZ egysége, továbbá az egységes JKSZ keretein be­lül a köztársasági és a tarto­mányi kommunista szövetsé­gek önállósága és felelőssége. Az egységes JKSZ-re azért van szükségünk, hogy önigaz­gató szocialista és szövetségi rendszerünk, szocialista szö­vetségi államunk egységes program alapján, eredménye­sen működhessen, hogy meg­valósulhasson országunk nem­zeteinek és nemzetiségeinek egyenjogúsága, hogy az egy­séges JKSZ-ben biztosítani lehessen a köztársasági és a hogy a brit kormány úgyne­vezett tiltott övezetet rendelt el a Falkland- (Malvin) -szige­tek körül. Az Egyesült Államok közve­títési kísérletével egy időben mindkét fél készül az esetleges katonai összecsapásra. A szi­getek felé tartó brit hadihajó­kon gyakorolják az összecsa­pás különböző manővereit. Argentína szintén felkészül: a szigetek partjain tüzérséget telepítettek, a partraszállás várható térségben páncélos egységeket összpontosítanak. Argentin katonai források sze­rint a hadsereg aknamezőt lé­tesített a brit kormány által tiltott övezetnek minősített vi­zeken. A Falkland-szigetek tengeri blokádja és a húsvéthétfőtől érvényes tűzparancs ellen fel­emelte szavát Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Poli­tikai Bizottsága. Közös piaci szankciók A Közös Piac tagállamai le­állítják valamennyi argentin áru importját — jelentette be a belga külügyminisztérium szombaton a tízek állandó képviselőinek brüsszeli tanács­kozása után, amelyen az Ar­gentína elleni kereskedelmi és pénzügyi korlátozásokról volt szó. A Közös Piac tagállamai egyhangúlag elfogadott közle­ményükben követelik az ar­gentin csapatok visszavonását a szigetekről; sürgetik a vál­ság tárgyalásos úton történő rendezését, s felszólítják a vi­lág más országait, hogy az Ar­gentínából származó behoza­tal leállításával kövessék az EGK példáját. Szovjetunió Űrhajózás napja Hétfőn ünnepük á Szovjet­unióban az űrhajózás napját. Jurij Gagarin 21 évvel ezelőt­ti első űrrepülésének évfordu­lóján országszerte előadáso­kat, ünnepi esteket tartanak. A szovjet televízió több film­ből álló sorozattal idézte fel az ünnep előtt az űrhajózás történetének legfontosabb fe­jezeteit, több új könyv is megjelent az űrhajózás törté­netéről. elméleti és gyakorlati eredményeiről. Az idei ünnep jelentőségét fokozza, hogy rö­videsen megemlékezhetnek a világűr kutatása nyitányá­nak, az első szovjet mes­terséges hold indításának 25. évfordulójáról. Az idén 20 éves a Kozmosz típusú mesterséges holdak sorozata és 15 éves az Interkozmosz, a szocialista országok űrkutatá­si együttműködése. tartományi szervezetek önálló­ságát. E lényegbevágó kérdé­sekben semmiféle ingadozás­nak sincs helye. Dusán Dragoszavac végül hangsúlyozta, hogy a JKSZ június 26-án kezdődő 12. kongresszusa a folyamatosság, a titói politikai vonal követ­kezetes folytatásának kong­resszusa lesz. BT-hiszóütás Pretoriához Az ENSZ Biztonsági Taná­csa pénteken este egyhangú határozatban szólította fel Pretoriát: változtassa meg a halálos ítéleteket, amelyeket a hatóságok három dél-afrikai szabadságharcost sújtottak. A három elítélt a betiltott dél-afrikai felszabadítási szer­vezet, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) tagja, s az a vád ellenük, hogy 1980-ban többedmagukkal támadást hajtottak végre egy rendőrör» ellen. Háborús feszültség Dél-Libanonban Az izraeli támadás előjelei Békemenetek Amerikában,■ Nyugat-Európóban „Nem heréét, munkát akarunk" Nyugatnémet katonák, a Kcllinghusenből Hamburgba tartó húsvéti békemenet résztvevői transzparenssel tiltakoznak az atomrakéták ellen A JKSZ KB ülése Az egységen van a hangsúly

Next

/
Thumbnails
Contents