Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-28 / 74. szám
1982. MÁRCIUS 28., VASÁRNAP Mesterhangszerek árverése Mikor igazi a Stradivari? Vácott így pótolják Lépések az iskolaotthon felé ^ Nicolaus Stradivari az § itáliai Cremonában élt a ^ XVII. században. Mesteré- tői, Antalitól, olyan tökéle- § tesen elsajátította a vonós- § hangszerek készítését, hogy ^ alkotásaival még nagy ta- \ nítóját is felülmúlta. Ne- ^ véhez fűződik a hegedű i mai formájának végleges § kialakítása. Remek kiálli- i tású és hangú mestermű- ^ veit a vonóshangszer készítés felülmúlhatatlan al- \ kotásainak tekintik. Fiai- ^ val együtt ezernél több ^ hegedűt készített, amelyek k ma ritkaságszámba men- í nek és rendkívül értéke. § sek. Habos jávorfából Idős házaspár állított be a Bizományi Áruház Vállalat fővárosi hangszer szaküzletébe. Idegenül toporogtak a színes lampionok, tükrös mozaikok, éjszakai bárok hangulatát idéző forgatagban, míg körülöttük farmernadrágos fiúk és lányok nézegették az elektronikus hangszereket. Egyik kedves, fiatal eladónő a nagy tumultusban is felfigyelt az idős párra, és megkérdezte, hogy mit óhajtanak? — Kérem szépen, mi azért utaztunk fel Pestre, mert van egy igazi Stradivarink és most eladnánk. Azt hallottuk, aukciót rendeznek. Nyomban hívták Vida Lajos üzletvezetőt, hogy tekintse meg az áruba bocsátott hegedűt. A kézimunkába csomagolt hangszer már az első pillantásra és kipróbálásra is értékesnek tűnt. A fedőlapja vörös fenyőből, az oldal- és a hátlap habos jávorfából, a fogólap ébenfából készült, és benne a jel: Stradivari. A bizományba átvett hangszert igazságügyi szakértőhöz vitték vizsgálatra, aki megállapította, hogy Stradivari mintára készült, de nem a cremonai mester alkotása. Ennek ellenére nagyon értékes régi hegedű, amely mind hangját, mind eredetét tekintve megfelel a mesterhangszerek követelményeinek, értékét 20 ezer forintra becsülték. Persze, hogy milyen áron kel majd el májusban, a mesterhangszerek első országos árverésén, azt nem lehet előre tudni. Mint ahogy azt sem, hogy mennyi érték kerül még addig elő? Művészek és gyűjtők — Miért rendeznek aukciót? — kérdezem Vida Lajost az esemény előkészítőjét és szervezőjét. — Sokan keresnek nálunk régi, értékes mesterhangszereket, s a kínálat eddig nagyon szerény volt. Az aukció híre viszont érdeklődést keltett, már eddig több figyelemre érdemes darab került elő. Vásárlóként elsősorban a művészekre, meg a gyűjtőkre számíthatunk. És csak a hazai közönségre, mert az országból tilos kivinni ezeket az értékes darabokat Eddig hegedűből érkezett a legtöbb. Hoztak mutatós, gyöngyházberakásos darabokat, és szerényebb küllemű, kopottasakat, melyek értékét csak az igazi szakember ismeri fel. A becsüsök mind tanulták a hangszerkészítő szakmát, de többnyire igazságügyi szakértő írásban adott véleményét is kérik. A leírás hosszú, ilyen esetekben minden apró részlet fontos'. A legértékesebb vonóshangszer egy Amati mintára készült mesterhegedű, amelyet Prágában készítettek a XIX. században. Kikiáltási ára 35 ezer forint. Előkerült egy múlt századi Leebe gyártmányú osztrák mesterhegedű is, szintén nagyon értékes. Kuriózumnak számít az az öt, tökéletesen egyforma, rendkívül finom kivitelű és csodálatos hangú hegedű, melyeket egy ezermester asztalos készített puszta kedvtelésből, a múlt században. A fia, ma már ő is nyugdíjas, őrizte mostanáig családi ereklye■IR A D IÓ F I GYE L Ő PANNÓNIA SZINKRON. Műfordításban régen, s az utóbbi évtizedekben már szinkronban — azaz a külföldi filmek megmagyarításában — is nagyhatalom vagyunk. Ügy tartják, Arany János Shakes- peare-átültetései legalábbis egyenrangúak az eredetivel. Ilyen előzmények után, ha a modern kor azt követeli, ugyan miért maradnánk el a huszadik század művészetének titulált filmek, természetesen a külhoni stúdiókból kikerült alkotások magyar megszólaltatásában? Tény, hogy a magyar szinkron nagyszerű. A mozikban, a televízióban lepergetett külföldi filmek túlnyomó többsége, mintha csak magyar szereplőkkel készült volna. Nekünk Roger Moore már mindörökre egy kicsit Láng József, a Mup- pet show, először természetesen angolul beszélő békája Tahi Tóth László hangján szólal meg. S nemcsak Colombo hadnagy, de az eredetileg semmilyen nyelvet sem ismerő Bubó doktor vagy Frakk, az érző szívű kutya is Szabó Gyula. Ahol ez a magyarító csoda történik, a Pannónia Filmstúdió szinkron műterme. Ide kalauzolt el pénteken este a szerkesztő Zoltán Péter és a riporter Dallos Szilvia. Kellemes, érdekes órát töltöttünk segítségükkel rendezők, dramaturgok és technikai szakemberek között. Megismerkedtünk a szinkronkészítés néhány mesterfogásával. Sokan megörvendeztettek-megnevet- tettek egy-egy adomával, mulatságos történettel is. Igazán izgalmassá mégis azáltal lett ez a hatvan perc, hogy kiderült: nemcsak szeretik, kedvvel végzik e sokszor hajnaltól hajnalig tartó munkát, de igazi szenvedélyükké is lett a filmmagyarítás. S mindent egybevetve, mégiscsak ez lehet az oka, hogy filmszinkronban nagyhatalom vagyunk. A SZAMOK VARAZSA. El- gondolkodtak-e már azon, hogy vajon miért nem szabad páros számú virággal köszönteni, s a sárkánynak miért van éppen hét feje? A mesében a három fiúnak éppen három út közül kell meglelnie az igazit S ha valaki esetleg azt hinné, hogy e számszimbólum csak a rég- . múlté, sietek közölni, hogy az autóversenyeken valami oknál fogva nincs 13-as rajtszám, s amerikaiak milliói halálosan komolyan gondolják, hogy az első holdra szállás azért maradt sikertelen, mert egy 13-as számú űrhajót pont 13-án lőttek fel. Embertársaink többsége szinte betegesen irtózik a számok világától. A misztikus idegenkedés egy nehezen elsajátítható jelrendszernek szól. Mentségünkre szolgáljon, hogy tudatunkban évezredekkel ezelőtt gyökeret vertek ezek a babonák, csoda-e, hogy nem olyan könnyű megszabadulni béklyóiktól. E sok furcsaság eredetét kutatta Egyed László és Rózsa T. Endre műsora. Arra kerestek választ, honnan erednek, s felvilágosodott korunkban miért élnek tovább e hiedelmek? A szociológus, a tudománytörténész, s a többi közreműködő a félig komoly, félig játékos számvetés során aligha tudta feloldani minden hallgatójában e megmagyarázhatatlannak tűnő félelmeket, de ismét bizonyította: ahogy a tudomány sorra megfejti az érthetetlennek tűnő jelenségeket, úgy kopik azok varázsereje. S ha egyszer a megismerés csúcsaihoz is elérünk, akkor már a sárkány is lehet hatfejű, kettő a magyar igazság, s a gonoszok is kevesebben lesznek, mint heten. Cs. A. I ^ Se szeri se száma manapság a pedagógiai próbál- \ hozásoknak, újdonságoknak, melyek egy célt szolgálnak: ^ a nevelés, az oktatás eredményességének növelését. Az ^ ötnapos munkahéttel több lett a szülők hétköznapi ^ elfogaltsága, a napközik így korántsem szorítkoznak a § gyermekmegőrzésre. Azután az is közszájon forgó té- ^ ma: csökkenteni kellene az iskolai tanulókat terhelő i hatását. ként. „Évtizedek óta nem játszott rajtuk senki. Talán most értő kezekbe kerülnek, olyan emberekhez, akik becsülni tudják. Édesapám sok szép darabot készített, de ezek'valahogy mások. Legkedvesebb munkája volt ez az öt egyforma hegedű.’’ Akadnak derűs történetek is. Például, a minden mozdulatra különös, csörgő hangot adó nagydob rejtélyének megfejtése is, ami nem bizonyult túlságosan bonyolultnak, ösz- szeszáradt hurka- és kolbászmaradvány került elő a belsejéből. Lakótelepi szomszédok Egy férfi olykor megjelenik és érdeklődéssel szemléli az összegyűjtött értékeket. Nem játszik ugyan semmiféle hangszeren, legalábbis egyelőre, de vásárolni akar. Jó befektetésnek érzi. Meg ... egyéb tervei is vannak. Lakótelepi szomszédai folyton a lemezjátszót bömböltetik. Mikor tiltakozott ellene, kul- túrember mivoltát vonták kétségbe. Hát, majd ő megmutatja ... Egy hölgy is a törzsvendégek közé tartozik, a férjét kívánja meglepni Lajos napra, valami széppel. Lajos ugyan nem muzikális, fő az, hogy a hangszer mutatós legyen és falra akasztható. A többség azonban zeneértő és komoly érdeklődő. A legnagyobb figyelmet eddig egy Bergonzi mestercselló keltette fel. Sümegről hozták. A híres barokk épületek valamelyikéből kerülhetett elő, két évszázada száll apáról fiúra. Értékét 600 ezer forintra becsülik, de a tulajdonos, úgy döntött, egyelőre mégsem bocsátja áruba. Kiállítási tárgyként, mint muzeális kincs, talán szerepel majd az aukción. Nagy az érdeklődés. Egy óra leforgása alatt, amíg figyeltem, sokan fordultak meg az eladópultnál. Egy asszony Kanadába költözik a lányához, behozta hát az édesapja százévesnél régebbi fuvoláját. Sternberg Ármin császári és királyi udvari szállító készítette, több mint ötven éve nem játszott rajta senki. Vajon ki fogja majd életre kelteni? Sok márkás mesterhangszer került elő már eddig is a ládák, szekrények mélyéből. Féltve őrzött, rég elnémúlt darabok. Azt mondják, a hangszer nem olyan holmi, mint például a ruha meg a kabát. Fontos, hogy kihez kerül, mert csak értő kezében kel életre. Gál Judit Mi következik az iméntiek- ből? Ismerkedjünk meg a tényekkel, ezúttal a váci Árpád úti általános iskolában, ahol ősz óta már ötnapos a tanítási hét, s megoldást keresnek a pedagógia feszítő gondjaira. — Tavaly másképp volt — mondja Nagy Mihály, a második B osztályból. — Napközibe jártam. Délelőtt csak tanítás volt, ebéd után játszottunk egy órát, azután a leckét készítettük el, uzsonnáztunk, négykor pedig hazamentünk. Most délelőtt a kul- túrfoglalkozáson mesél a tanító néni, rajzolunk, énekelünk. Reggel úgy kezdődik a nap, hogy egyedül tanulunk, olvasunk. Hétfőn délutánonként rajzórát tartanak, csütörtökön technikát. Az is jó, hogy most egy délutános tanító néni jön egész évben, tavaly öten is tanítottak a napköziben ... Egészséges program Kállai Zsuzsanna szintén másodikos: — Jobban szeretek most iskolába járni. Tavaly csak félévtől voltam napközis. Előtte néha egészen estig egyedül maradtam a testvéremmel, Sanyikéval, én melegítettem az ebédet, este én ágyaztam, mert anyu három műszakban dolgozott, apu pedig különmunkát vállalt. De most a napközi is jobb. Van olyan óra, amikor mindenfélét készítünk, kutyát tejfölösdobozból, hóembert papírból, többet játszunk, délelőtt nemcsak tanulunk. Járási Józsefné, a második osztály „délelőttös” tanítónője: — Oldottabb, könnyebb lett a munkánk. Tóth Józsefné, a „délutános” tanítónő: — Érdekes helyzetben vagyok, mert 14 évig osztálytanító voltam, s most érzem: eredményesebb a munkám. A tanítás mellett az a lényeg, hogy ebben a munkarendben több időm jut a nevelésre. Anyagilag sem jártam rosszabbul, két órával kevesebb ugyan a kötelező penzum, de az osztályfőnöki és a napközis pótlék egyaránt jár nekünk. Az iskola igazgatója, Tama- sy Endre magyarázattal szolgál. Megtudjuk tőle, hogy ebben az iskolában sajátosan éltek az ötnapos munkahét kísérlete adta lehetőségekkel, s a korábbinál korszerűbb nevelési-oktatási és belső iskolai struktúrát kezdtek formálni. Első lépésként az alsó tagozat első három osztályában integrálták a napközivel az oktatást. — Mit jelent ez? — A szülőkkel tartott többszöri beszélgetés után megszüntettük a hagyományos napközit, s mindegyik osztály két tanítót kapott: egy délelőttöst és egy délutánost. Mindketten alkalmazzák a napközis nevelési formákat, módszereket. A tanórák közé így pihentető foglalkozások iktatódnak. Gyurmázás, játék, diavetítés, lemezhallgatás, meseolvasás, kötetlen beszélgetés (persze nevelési célzattal) — mindez szabadidős kezdeményezésnek számít. Reggel már hét órától tartalmas tevékenységgel várjuk a gyerekeket, s ez délután négy óráig tart folyamatosan. Az a célunk, hogy egész napos ellátást adjunk növendékeinknek. Akadnak persze a kicsik között olyanok is, akik nem napközisek. Otthon ebédelnek, de hetente két alkalommal ők is az iskola falai között — vagy azon kívül, de a pedagógussal s társaikkal — együtt töltik a délutánt. Jobb eredménnyel — Bevált az új munkarend? — Szembeötlő néhány előnye. Most úgy mennek haza az iskolából a gyerekek, hogy otthon már nem kell tanul- niok. Megoldódott a „napközis” probléma is: nálunk délután sem nyugdíjas pedagógus foglalkozik a kisebbekkel. Eleinte aggódtak a szülők, féltek, hogy kifáradnak a diákok. A tények az ellenkezőjét igazolták. Az sem lényegtelen, hogy javult az oktatás hatékonysága. Az első osztályban félévkor felmértük a gyerekek anyanyelvi és matematikai tudását. Ez kilenc- ven-kilencvenhat százalékos eredményességet mutatott a korábbi nyolcvanöt-nyolcvan- hat százalékossal szemben. Hogyan tovább? A váci Árpád úti iskolában készek a tervek, s aki körülnéz, láthatja: hat félig kész beton pingpongasztal áll az udvaron, akad itt teniszpálya, röplabda-, kézilabdapálya (az utóbbin télen korcsolyázhatnak a gyerekek), van szabadtéri óriási sakk, szalonnasütő hely, görkorcsolyaterep, lesz még színpadi pódium, tekepálya, s ki győzné sorolni, mi minden. A szülők, az iskolát támogató brigádok, üzemek társadalmi munkája egy év alatt közel másfél millió forintot ért. S persze, ami épül, az a környék lakóié is lesz. Igaz, ezek csupán feltételek a szabad idő hasznos eltöltéséhez, aminthogy feltételnek számít a harmincegy szakkör, klub, tanfolyam, amelyen a gyerekek okos, s érdeklődést keltő foglalatosságot találnak. Klubnapközi Ma mindez csak előkészület. Jövőre ugyanis megszűnik a napközi a negyedik osztályban, s a felső tagozaton is. — Mi lesz helyette? — Az első három osztályban iskolaotthon. A kicsik még a táskát sem viszik haza, csak hét végén, s ebéd után alhatnak is nálunk. A nagyobbaknak pedig klubnapközit szeretnénk teremteni. Ez utóbbi minden korábbinál változatosabb, s így a tanulók személyiségét sokoldalúbban fejlesztő szabadidős lehetőséget kínál. Természetesen a tanulásban is hasonlóra törekszünk. Minden tanulónk az igényének megfelelő csoportban szerezhet és mélyítheti el az ismereteket. Az intenzív csoportban a tanári segítés, korrepetálás lesz a jellemző, az önálló csoportban egyénileg készülnek fel, az ellenőrzött csoportban pedig a pedagógus főleg felügyel, s szakmai támogatást nyújt a tanuláshoz. ★ Nem különleges iskola a váci. Itt jobb szervezést, alaposabb előkészítést kívánó oktatási-nevelési formát választottak. Ügy tűnik, ehhez nem kell több pénz, mint másutt. Ami viszont elengedhetetlen feltétele a változtatásnak, az a pedagógiai felkészültség. Ebben az iskolában minden nevelő szakképzett. S többségük vállalkozó szellemű, akár Járási Józsefné: — Jövőre arányosabban eloszthatjuk majd a tanórákat és a többi foglalatosságot. Igaz, kéthetente délután én leszek majd a gyerekekkel — 21 évig csak délelőtt tanítottam —, de azt hiszem, megéri ezt az áldozatot. A gyerekek érdekében szívesen jövök majd az iskolába délután is ... Vasvári G. Pál Új politikai könyvek A világgazdaság helyzete ács Ervin könyve, amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg, a világgazdaság helyzetére, fejlődésének tendenciáira, kilátásaira hívja fel az olvasó figyelmét. Mint ismeretes, hazánk gazdasági életében nagy szerepe van a külgazdasági kapcsolatoknak. Ezért tarthat nagy érdeklődésre számot egy olyan könyv, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. A szerző az 1970- es éveket elemzi, s a gazdasági erőviszonyokat tárja fel. Hangsúlyozza, hogy korunk világában a gazdasági élet több mint 150 országban folyik, s a fejlődésnek közös vonása: a gazdasági élet nemzetközivé válása, a nemzetgazdaságok közötti kapcsolatok erősödése, rendszerré formálódása. Ezután arról ír, hogy napjainkban nagyon felgyorsult a termelőerők fejlődése, s ez szorosan egybefonódott a társadalmi viszonyok világméretű átalakulásával. Az utóbbi negyedszázadban vált világrendszerré a szocializmus, kialakult a szocialista világgazdaság sajátos törvényeivel, új típusú gazdasági kapcsolataival, versenyre késztetve, belső társadalmi-gazasági engedményekre kényszerítve a tőkés világ- gazdaságot. A tőkés országok, hogy megőrizzék világgazdasági pozícióikat fegyverkezési hajszába kezdtek, s erre akarják kényszeríteni a világ többi részét is, különösen a Szovjetuniót. Pócs Ervin vizsgálja, hogy mi okozta a kőolajárrobbanást, az energia- és nyersanyaghiányt, annak hatását a világgazdaság fejlődésére, majd rátér az európai KGST-országok fejlődésének vizsgálatára és helyzetének elemzésére. Megállapítja, hogy a gazdasági fejlődés ezekben az országokban különösen az 1960-as években gyorsult fel: a szocialista országokban a nemzeti jövedelem ebben az évtizedben évenként csaknem hét százalékkal, az ipari termelés több mint nyolc százalékkal, a mezőgazdasági termelés három százalékkal nőtt, a külkereskedelmi forgalom növekedése pedig elérte az évi kilenc százalékot. Ezen belül egyes országokban nagyobb, míg másokban kisebb volt a növekedés: átalakult a foglalkoztatottság szerkezete, a fejlődés kiegyensúlyozottabbá vált. A gazdasági fejlődés sajátosságairól szólva pedig megállapítja: az 1970-es évtized első felét az jellemezte, hogy beszűkültek a munkaerőforrások, s a beruházási ráta olyan magas szintet ért el, hogy a lakosság életszínvonalának csökkentése nélkül nem volt növelhető. Ezzel egyidejűleg megnőtt a termelés eszközigénye, viszonylag rövid idő alatt nagymértékben emelkedtek a nyers- és fűtőanyagok kitermelési költségei. A továbbiakban az ipari fejlődést, majd a mezőgazdasági kérdéseket vizsgálja, rögzíti a beruházás új vonásait. S e feltételek mellett milyenek a lakosság életszínvonalának fejlődési lehetőségei. Rátérve a fejlett tőkés országok gazdaságának elemzésére, különösen sokat foglalkozik a kőolajár-robbanás következtében előállott helyzettel, az ipari fejlődés sajátosságaival, a mezőgazda- sági fejlődés és a beruházás alakulásával. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokról szólva elmondja, hogy a fejlett tőkés országok külkereskedelmi forgalma a második világháború után gyors ütemben bővült, áruszerkezete átalakult, legdinamikusabban a feldolgozó- ipar fejlődött. Befejezésül a fejlődő országok gazdasági helyzetét ismerteti. A lassú fejlődés következeiében több mint a felénél megmaradt a szegénység, a lét- fenntartásért folyó küzdelem, illetve az éhezés állandósult, a táplálkozás mindennapi gond maradt — állapítja meg. összegzésképpen pedig a gazdasági erőviszonyok változását tárgyalja a különböző országcsoportok, főként a szocialista és a fejlett tőkés országok között. A jelenlegi helyzet elemzéséből kiindulva felvázolja a várható fejlődés tendenciáit, perspektíváit a nyolcvanas években. TV em könnyű olvasmány, Pócs Er- vin tanulmánya, de aki átrágja magát rajta, az világosabban látja a mai gazdasági helyzetet idehaza és a nagyvilágban. Gáli Sándor
