Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

1982. MÁRCIUS 28., VASÄRNAP Megfiszfeltefés? Rang? Különböző utak, azonos cél Decemberben rendezték meg a Mező- gazdasági Szövetkezetek IV. kongresszu­sát. A Termelőszövetkezetek Országos Ta­nácsának újjáválasztott vezetőségében né­gyen képviselik Pest megyét: Győré Sán­dor, az abonyi Ságvári Tsz elnöke, a TOT elnökségének tagja, Hemela Mihály, a szo­bi Gyümölcsfeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalkozás igazgatója, a TOT ellenőrző bizottságának elnöke, dr. Tresser Pál, a dunavarsányi Petőfi Tsz elnöke, a közgaz­dasági bizottság elnöke, Murvai László, a budapesti Rozmaring Termelőszövetkezet elnöke, a közművelődési és sportbizottság elnöke. Győré Sándorral és Murvai Lászlóval beszélgettünk arról, mit jelent számukra a szövetségben betöltött tisztség. Alig találtam meg az abonyi Ságvári Termelőszövetkezet irodáját. Nincs titkárság, nincs titkárnő sokgombos telefon­nal, kávéfőzővel és elutasító mosollyal. Győré Sándor elnök egy felirat nélküli ajtó mögött. csöpp irodában ül. A szövetkezetről azért any- nyit tudok, hogy nem a sze­génység jele a felsoroltak hiá­nya. Sokkal inkább az elnök szerénysége az oka. De erre már az ő szavaiból és korábbi riportok olvastán következte­tek. Közelebbről abból, aho­gyan saját gazdaságának ered­ményeiről, a TOT elnökségé­ben végzett munkájáról be­szél. Szerényen, kérkedés nél­kül. Pedig az bizonyos, hogy nem véletlenül választották el­nökségi tagnak mintegy más­fél évtizeddel ezelőtt. — Biztosan van ebben némi elismerés is, bár szövetkeze­tünk egy átlagosan jól dolgo­zó gazdaság. Az ország 1338 szövetkezete közül a huszadik helyen állunk a hatékonysági mutatók alapján. Kizárólag alaptevékenységet folytatunk 4250 hektáron. Évi termelési értékünk 150 millió forint. Amolyan hagyományos tsz a miénk. Hogy van-e példamu­tatásra ösztönző szerepe ennek a tisztségnek? Biztosan. Ha véleményt mondok valamiről — különösen ha bírálok — an­nak háttere kell, hogy legyen. Csak így van súlya a szavam­nak. Nem, előnyt azt sohasem akartam szerezni. Nem próbál­tam mondjuk mások elől pénzt megkaparintani pusztán azért, mert én közel vagyok a tűzhöz, ahogy mondani szokták. Talán annyival jobb a helyzetem, hogy bizonyos információkhoz előbb jutok hozzá, előbb érte­sülök egyes döntésekről. Kulcsfogalmak Alaposan ismeri a magyar mezőgazdaságot, a szövetkezeti mozgalmat. Az alapítás évében lett először elnök, 1957 óta tag­ja a TOT elnökségének. Az év­tizedes gyakorlati és elméleti tapasztalatok birtokában ho­gyan látja a szövetség munká­ját, szerepét? — A kormányzat figyel ránk. Mindig mérlegeli javaslatain­kat és nagyon sokat el is fo­gad közülük. Azt hiszem, ez nem kis mértékben annak kö­szönhető, hogy igyekszünk a lényegre figyelni. Nem nyel el bennünket a bürokrácia. És annak, hogy nem vagyunk tü­relmetlenek, figyelembe vesz- szük a lehetőségeket és min­dig eszerint kérünk. De ez csak az egyik oldal. Lényeges, hogy a szövetkezetekkel szem­ben nem hivatalként lépünk fel. Mi .csak ajánlunk. Az el­múlt tizenkét esztendő nem tűnt el nyomtalanul, munkánk beépült a midennapi gyakor­latba. Annak idején úgy indul­tunk neki az egésznek: na, va­jon mi lesz ebből? Különösen külföldön sokat emlegetik ezt a mezőgazdasá­got a magyar csodaként. Való­ban az? — Tényleg szépek az ered­ményeink. A dicséretet azon­ban a maga helyén kell el­könyvelni. Ma ez a mezőgaz­daság megtermeli tízmillió ma­gyar mindennapi reggelijét, ebédjét, vacsoráját. Sőt, bizó- zonyos terményekből még en­nél is többet. Ez a mezőgaz­daság megalapozta az ország biztonságát. Csodának talán nem csoda, de a legfontosabb­nak tartom: felismertük, hogy hagyni kell a mezőgazdaságot a maga tudására alapozni, nem kell helyette szervezni tervezni. Önállóság, bizalom. Ezek kulcsfogalmak. Egy volt állami gazdasági vezető, aki az ötvenes évek­ben a düledező tyúkólak he­lyén összkomfortos szolgálati lakásokat építtetett, felette­seinek rosszallásával találta magát szembe. De igazi „bű­ne" az volt, hogy teniszpálya is került az otthonok mellé. Ebbe kishíján belebukott. A történet ma már megmoso­lyogtató. Mégis eszembe jutott, miközben Murvai Lászlóval, a Rozmaring Termelőszövetke­zet, és a TOT közművelődési és sportbizottságának elnöké­vel beszélgettem. k hagyományok nyomán Mert bármennyit változtak is az idők, a termelőszövetke­zetek ma sem a közművelő­dés legerősebb bástyái. Számos objektív akadálya van ennek: az évezredes rossz beidegző­désektől kezdve a még ma is jobbára a természet törvé­nyeitől és szeszélyeitől függő munkarendig. Éppen ez az a bizottság tehát, amelyikre a legnagyobb feladatok hárul­nak, noha a termeléshez ha­sonló látványos eredményekre nem számíthatnak. De az, a már az egyetemi élet tapasz­talatain fölnőtt szakember- generáló, amelyhez Murvai László is tartozik, a szövet­kezeti mozgalom természetes és szükségszerű részének te­kinti a közművelődést és a sportot is. — Valóban, már az egye­temen közelállt hozzám a köz- művelődés. Sportolni pedig ma is nagyon szeretek, bármeny­nyire nem is látszik rajtam — teszi hozzá szabadkozva —. Teniszezem, korcsolyázom és síelek. Persze, a bizottságnak nem ezért lettem az elnöke. Vagy közvetve talán igen. Ak­kor választottak meg, amikor látszott már, hogy mi itt a szövetkezetben viszonylag so­kat tettünk a sportért és a közművelődésért. Komoly lab­darúgó és tenisz sportélet van nálunk, gyorskorcsolyázóinkat az európai mezőnyben is jegy­zik, s elsők között támogattuk a sárkányrepülőket is. Szín­vonalasan dolgozik függetle­nített közművelődési előadónk, KISZ-klubunk és a könyvtá­runk is. Rendszeres progra­mokat szervezünk munkás- szállóinkon. ., A főváros környéki szövet­kezetek adottságai az átlagnál jobbak, többet tudnak áldoz­ni a kultúrára, a sportra. Ál­talánossá lehet tenni ezeket a mércéket? — Nem, azt nem. De a szö­vetkezeti mozgalomban van­nak hagyományai a művelő­désnek, szórakozásnak, spor­tolásnak. A kórusokra, szín­játszócsoportokra és néptánc­együttesekre gondolok. Célunk elsősorban az, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki a szö­vetkezetek és a közművelő­dés hivatalos intézményrend­szere között. Nem azt akarjuk, hogy minden gazdaságnak sa­ját művelődési háza legyen, hanem azt, hogy támogassák a falu intézményeit erejükhöz mérten, kapcsolódjanak be munkájukba. Ez annál is in­kább kézenfekvő, hiszen egy községi művelődési ház, könyvtár közönségének zömét a tsz dolgozói adják. Persze, az távolról sem elég, ha a szövetkezet évente bizonyos összeget átutal ezekre a célok­ra! Hasonló a helyzet a sport­tal is. Nem a versenysport fej­lesztésére törekszünk, hanem tömegsportot akarunk. Kát teniszpálya A valóságban ez még sok­helyütt úgy fest, hogy a köz­ségi népművelő a tsz-elnökhöz megy egy kis pénzért a mű­velődési ház festésére. Vagy kap segítséget, vagy nem. — Azt hiszem, ez már mú­lófélben van. Mi itt 1974-ben kezdtük fölkarolni a közmű­velődés és a sport ügyét. Állí­tom, igenis, volt igény az em­berekben, csak ki kellett ak­názni. Ma már két tenisz­pályánk van, rendszeresein használjuk. Idén például két­száz gyereket tanítunk teni­szezni önköltségi áron. Ha­sonló érdeklődés mellett ok­tatjuk a sízést és szeretnénk ugyanezt a korcsolyában is el­kezdeni. Bár ismétlem, a mi példánk nem általánosítható. A szervező, meggyőző munká­ban nincs egyedül bizottsá­gunk, sok segítséget kapunk a helyi pártbizottságoktól, ta­nácsoktól. Akadnak még ki­aknázatlan lehetőségeink is. M. Nagy Péter Megzendiiit a harangszobor A Magyar Nemzeti Galéria műhelysorozatában nyílt meg Kígyós Sándor szobrászművész kiállítása. A művész zenész­ből, majd népművelőből vált szobrásszá. Most Pécsváradon él és dolgozik. A képen: meg- zendítik a harangszobrot. Két- és több oldalú kooperációban Budaörsön már bevált Az Intercooperation Rt. évi 80—100 témában keres part­nert a magyar iparvállalatok­nak, szövetkezeteknek, de gyakran éppen a külföldi cég kérésére hozza össze a leendő együttműködőket. Licencvá­sárlással általában akkor fog­lalkoznak, ha az valamilyen módon termelési együttmű­ködést is takar. Az ilyenfajta gyártási együttműködések nemcsak azért előnyösek a magyar vállalatoknak, mert új technológiához juthatnak, ha­nem mert termelésük és ter­mékük egy része hosszabb tá­von is biztos piacra kerül. Je­lenleg a részvénytársaság leg­több kooperációs partnere az NSZK-ban, Ausztriában, Svájcban, és Franciaországban van. s egyre nő az USA cégei­vel is az együttműködés. Orosházán egy osztrák cég közreműködésével rövidesen felépül a 2 ezer tonna évi ka- pacitásiú acélöntődé, amely nagy mértékben segíti a hazai ipar alkatrész-ellátását. NSZK- beli licenc alapján fontos élel­miszeripari nyersanyag, a bur- gonyapehely gyártására ké­szült fel a magyar ipar és a mezőgazdaság, a próbaterme­lés sikerrel járt. Ugyancsak külföldi kooperációval korsze­rű. tisztábban és csendesebben dolgozó aszfaltf őzöket kezd használni majd a magyar út­építőipar, felváltva azokkal a századelőt idéző pöfögő vas­masinákat. Valamennyi, az utóbbi időben létrejött ter­melési együttműködés az In- tercooperation Kereskedelem­fejlesztési Rt. közvetítésével alakult ki a magyar iparválla­latok és külföldi cégek között. A példákat még tovább is le­hetne sorolni, egyebek között az Orion—Grundig együttmű­ködéssel, amelyben a magyar híradástechnikai gyár színes tévé vevőkészüléket szállít a Grundig oktatástechnikai és zárt műsorláncaihoz. Egy má­sik kooperáció — Pest megye határain belül — a hazai ipari szerelvénygyártást korszerűsí­ti. finn együttműködéssel. Az energia- és vegyiparban hasz­nálatos tolózárak helyett al­kalmazzák az új típusú, ener­giatakarékos és mégis kisebb költséggel készülő NELES-pil- langószelepeket: a budaörsi Ipari és Szerelvény Gépgyár korszerű terméke iránt immár külföldön is nagy a kereslet. Az Intercooperation Rt. sze­rint lehetőség kínálkozik a szocialista országok iparválla­lataival és egy-egy tőkés vál­lalkozóval több oldalú koope­ráció kialakítására. A HÉT HÍRE FELSZÍNESEN ® Átadták az 1982. évi ifjúsági díjakat. $ Az építőiparban tevékenykedő fiatal műszakiak és közgaz­dászok tanácsainak vezetői országos megbeszélésüket tartották a fővárosban. (| A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a nedves kukoricatárolás tapasztalatait ele­mezték az érintett szakemberek széles körének részvé­telével. ® Cukorbetegek országos találkozóját, majd a nemzetközi diabetes kongresszust rendezték meg Szol­nokon. © A hét híre az is, hogy a felszíni vízminőség helyzetét tekintette át a Magyar Hidrológiai Társaság tudományos ülése. Okulásra szánt példatár Jóhiszeműségből megél a csaló előzmények után bízták meg a nagy forgalmú ABC-áruház vezetésével. A takarékszövetkezetek há- zatáján sincs minden rendben. Az egyik kirendeltségnél pél­dául a pénztári órák alatt a készpénzt olyan zárnélküli író­asztalfiókban tartják, amelyet korábban egy betörő már fel­tört. Lakásszövetkezeti példák: a lakásszövetkezet jogtanácsosa mindössze három kisiparossal szemben képviselte a közös­séget. s ezért több mint 46 ezer forint munkabért és gépkocsi­átalányt vett fel. Másutt vi­szont több százezer forintot tartanak bemutatásra szóló be­tétkönyvben, s a házipénztár- bap esetenként 20—30 ezer fo­rint készpénzt. Ha felületes a vizsgálat A fenti esetek azokból az úgynevezett példatárakból va­lók, amelyeket a MÉSZÖV ellenőrzési irodája állított ösz- sze. (A példákat a Pest megyei fogyasztási szövetkezetek ve­zetőinek okulásul szánták, ezért nem közölték a pontos helyszíneket.) A MÉSZÖV el­nöksége ugyanis nemrég vi­tatta meg a fogyasztási szö­vetkezeteknél 1981-ben vég­zett szövetkezeti, szövetségi, ál­lami ellenőrzések tapasztala­tait. az ellenőrzési iroda tevé­kenységéről szóló beszámolót, s ajánlást dolgozott ki az idei ellenőrzési feladatokra. Az elnökség többek között megállapította, hogy a belső ellenőrzés fejlődött ugyan, szervezettebb, tervszerűbb, és hatékonyabb’ lett. de továbbra sem kielégítő a középvezetők személyes ellenőrző munkája és a helyszíni vezetői ellenőr­zés. A nagykőrösi és az ócsai áfészek"elmulasztották például a kötelezően előírt szakcsopor­ti felülvizsgálatokat. A daba- si áfésznál pedig a vizsgálat nem volt elég alapos, s így nem fedték fel 300 ezer forint állami dotáció jogtalan igény- bevételét — állapította meg a MÉSZÖV ellenőrzési irodájá­nak beszámolója. A takarékszövetkezeti fel­ügyelő bizottságok munkája 1981-ben tovább javult. A bel­ső ellenőrzés hatékonysága nyolc szövetkezetnél emelke­dett. ötnél stagnál és négynél romlott. A Fáy András, a Du­nakanyar és a Kis-Dunamenti Takarékszövetkezet vezetősége példamutatóan hasznosítja a belső ellenőrzés eredményeit. Következetesebben! A lakásszövetkezeteknél az ellenőrzés színvonala sajnos még mindig nem éri el a kí­vánt szintet — állapították meg. A vezetői vizsgálatok sem mindenütt kielégítőek. Mind­ezek ellenére, a lakásszövetke­zetek többsége takarékosan gazdálkodik. A MÉSZÖV elnöksége fel­hívta a fogyasztási szövetke­zetek vezetőinek, valamint az ellenőrzési iroda illetékeseinek a figyelmét, hogy az eddigiek­nél nagyobb súlyt helyezze­nek a következetes ellenőrzés­re. a rtíegelőzésre. az okok fel­tárására. a hibák kijavítására és ha szükséges, a szigorú fe­lelősségre vonásra. Sz. P, köztárnak a teljes megterem­tése sok-sok milliárd forintot követel, de: már megkezdő­dött, már vannak megfogható tények, eredmények. Ennek köszönhető például, hogy a hetvenes években a Ráckevei (Soroksári) Dunaág vizének minőségi jellemzői nem rom­lottak tovább, holott korábban ez törvényszerűnek látszott. Veszélyes leegyszerűsítése lenne a bonyolult valóságnak az a laikus gondolkodás, hogy a felszíni vizek óvása a szak­emberek fizetett kötelme, azaz másoknak nincs, mert mi gondja lehet ezzel?! Hajiunk mindenkor a felszínes gondol­kodásra, környezetünk elemei­nek megítélésében különösen igaz ez. Ennek következménye­ként azután azt a bajt sem ke­rüljük el, amit lehetne, ami helyi összefogást — így a pan­gó vizek egy részének ügyében — és semmi többet nem kö­vetelne. Mert sok évtized adósságai nem tüntethetők el könnyen, ám gyakran az is az adósságok között marad, ami megszüntethető lenne. Nyomós érveket magukban hordó, adatok sorakoztathatóak fel arról, mekkora a jelentősé­ge a felszíni vizek védelmé­nek, hiszen a főváros és Pest megye ivóvízellátásának alap­vető tényezője a Duna; a me­gyében több, mint tízezer hek­tár földterületet öntöznek fel­színi vizekből; negyven tele­pülésen okoz gondokat a víz nitráttartalma ... Felszínesen gondolkodva akár azt mond­hatjuk, nem veszélyesek a teendők, hiszen a megye la­kosságának 63 százaléka min­den tekintetben kifogástalan vizet fogyaszt, ám ha alapo­sabbak vagyunk, akkor azt is hozzá kell tennünk: a megye népességének csupán hat szá­zaléka él közcsatornázott te­rületen. Az ilyen és hasonló ténypárok figyelmeztetnek rá: felszínes gondolkodásmóddal és még inkább ilyen cseleke­detekkel nagyon ingoványos talajra merészkedünk. Ezért elengedhetetlen, hogy a szak­emberek mellett most már a laikusok is a felszín alatti mélyt a valóságnak megfele­lően lássák, tudják. Mészáros Ottó Kristálytiszta vizű patakok ma már csak a mesék birodal­mában léteznek, a valóságban alig, akkor is az ember nem jarta helyeken. Érthető tenát na világszerte fokozott érdek­lődés jár ki elsősorban a tu­domány művelőitől a felszíni vizeknek; állapotuknak, rom­ló vagy javuló minőségüknek, utánpótlásuknak. A felszíni vi­zek adják ugyanis az ivóvíz­készletek döntő forrásait, azaz az ereknek, patakocskáknak, íolyóknak és folyamoknak mind nagyobb a szerepe ab­ban, milyen italhoz jut a la­kosság, milyen technológiai anyaghoz az ipar, a mezőgaz­daság. Nem szűkölködik a megye felszíni vizekben, hiszen csu­pán a Duna maga kilencven­kilenc kilométer hosszúságban szeli át az országnak ezt a közigazgatási egységét. Mellé­je olyan folyók sorakoznak, mint az Ipoly, a Zagyva, pa­takok sora, mint a Tápió, a Perje, a Gerje, a Szilas, egé­szen a Cigányszéki árokig, a Büdös érig. A megyében egyet­len olyan felszíni víz sincsen, amely ne lenne szennyezett, ráadásul többségükre a rom­lásnak nem egyfajta veszedel­me leselkedik, hanem a tisz- títatlan szennyvizek befogadá­sától kezdve a nitrátosodásig tucatnyi. Kétes értékű rekord, de sajnálatosan most már van ilyen is: a megye legszennye­zettebb vízfolyása Nagykőrös alatt a Kőrös ér. Évszázadokon át élt úgy az ember a vízzel, mint a nagyon gazdag tesz javaival; pazarol­va, nem kímélve, ügyet sem vetve rá. A gyülemlő, de fi­gyelemre nem méltatott gon­dok azután hirtelen maga­sodtak elénk, a legutóbbi egy, másfél évtizedben már elke­rülhetetlenné váltak az ala­pos elemzések, az első — nagy bajokat megelőző — intézke­dések. Ma már szerencsére gondos munkával készült tör­vények, más jogszabályok ren­delkeznek arról, mi minden­nek kell majd lennie abban a gazdag eszköztárban, amelynek rendeltetése a felszíni vizek minőségromlásának megállí­tása, majd lassú, fokozatos ja­vítása. Ennek a majdani esz­Az ellenőrök az áfészek szállítási tevékenységét vizs­gálták. Kiderült, hogy volt olyan tehergépkocsi is, amely­nek kihasználtsága mindössze 29 százalékos. Vajon miért? A gépkocsivezető a teherautóval járt haza, s így naponta 30 ki­lométert üresen tett meg. Egy másik áfésznál az italboltve­zető részére a szomszédos élel­miszerüzlet vezetője a szállí­tóktól megbízásban átvett 20 ezer forint körüli italárut, amit nem könyvelt el. Vétkes könnyelműség Minden csalás visszataszító és büntetendő. De természete­sen vannak fokozatok. A csa­lók kihasználta jóhiszeműség­nek is. Sőt. az könnyen átcsap­hat vétkes könnyelműségbe. Egy ilyen esetet is felderítettek az ellenőrök. Az egyik áfész ABC-áruházban 47 ezer forint volt az áruhiány. Vezetője ko­rábban egy másik egységben 15 ezer, majd 30 ezer forint hiányt „produkált.” Ilyen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents