Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

1982. MÁRCIUS 28., VASÁRNAP IA ~Hjj VjTÄCPMWKÄl Az elutasítások politikája ellen Negatív NATO‘Válasz — Növekvő feszültség üsijerdámákm Közép’Amerika a guátemalai államzsíny után A gyors nemleges válasz ellenére, amely a nyugati fő­városokból érkezett Leonyid Brezsnyev immár majd két hete elhangzott javaslatai az úgynevezett „eurorakéták” ügyében, változatlanul a fi­gyelem középpontjában állnak. Nyugati államférfiak próbál­ják megmagyarázni, mind ne­hezebben saját közvélemé­nyüknek, hogy miért „lehetet­len” elfogadni a közép-ható­távolságú rakéta-nukleáris fegyverrendszerek további európai telepítésének befa­gyasztását, amelyet a Szovjet­unió javasolt, s amelyre egy­oldalú módon kötelezettséget vállalt, hacsak a másik oldal nem folytatja a fegyverkezési versenyt ebben a fegyverfaj­tában kontinensünk területén. A héten Colorado Springs-ben tartott ülést a NATO úgyne­vezett nukleáris tervező cso­portja és az észak-atlanti ka­tonai szervezet nevében hiva­talosan is megismételte azo­kat az elutasító válaszokat a szovjet javaslatokra, amelye­ket korábban az egyes tagor­szágok kormánykörei külön- külön fogalmaztak meg. A héten túl ezen az események a Közén-Keleten és Közép- Amerikában gyorsultak fel és keltették fel joggal a világ­közvélemény fokozódó figyel­mét. MI A NATO-NYILATKO­ZAT LÉNYEGE? A NATO nukleáris tervező csoportja évente kétszer ülése­zik. Ezúttal az idei első ta­nácskozásra kerül sor, s ezen most a tagállamok hadügymi­niszterei is részt vettek. Az Észak-atlanti Szervezet illeté­kesei azért tulajdonítottak ily nagy fontos»ágot ennek a megbeszélésnek, mert Leonyid Brezsnyev moratóriumjavasla­ta után világossá kívánták tenni: a nyugati katonai szö­vetség változatlanul folytatja az 572 új rakétafegyver Nyu- gat-Európában való elhelyezé­sének előkészületeit. Weinber­ger hadügyminiszter fellépé­sére a közleménybe bekerült az a kitétel, hogy „hacsak a folyamatban levő genfi tár­gyalások nem vezetnek addig eredményhez”, 1983 végére az új amerikai gyártmányú fegy­verrendszerek elhelyezése el­kezdődik a NATO európai te­rületén. Arról viszont, hogy a genfi megbeszélések a Szovjetunió­val ne lehessenek eredménye­sek, az amerikai vezetés gon­doskodik. Hiszen olyan felté­teleket támaszt cserébe azért, hogy „lemond az 572 új ame­rikai gyártmányú rakétafegy­ver” nyugat-európai elhelye­zéséről, amelyet egyetlen olyan állam sem fogadhat el, amely szem előtt tartja biz­tonságát. Ráadásul a Szovjet­unió joggal érezhet felelőssé­get az egész szocialista közös­ség kollektív biztonságáért. Ezért nem meglepő, ha eluta­sítja az úgynevezett „nulla megoldást”, amelyet a wa­shingtoni vezetés fogalmazott meg feltételként a megegye­zésre. Ez azt jelentené, hogy a Szovjetunió leszerelné vala­mennyi közép-hatótávolságú rakétáját, miközben az előre­tolt amerikai rendszert csak­úgy, mint az önálló francia és angol közép-hatótávolságú ra­kéta-nukleáris ütőerőt érintet­lenül hagynák. Vagyis: a Var­sói Szerződés országai egyol­dalú teljes leszerelést hajtaná­nak végre ezekben a fontos fegyverrendszerekben, miköz­ben a NATO jelenlegi hasonló ütőerejét még csak nem is csökkentenék! S ezt nevezi a nyugati propaganda „nulla megoldásnak”... Szovjet részről világossá tették: folytatják, a küzdelmei az elutasítás politikája ellen, s további erőfeszítéseket tesz­nek azért, hogy az „euroraké- tákban” ne kerüljön sor i 8*». Ciszjordániában változatlan a feszültség az izraeli hatóságok kihívó intézkedései nyomán. Képünkön: Eamailah városában palesztin fiatal­ember benzinhordót gurít egy közeledő izraeli katonai jármű elé. fegyverkezési verseny újabb fordulójára. MIÉRT ÉLEZŐDÖTT KI A HELYZET CISZ JORDÁNIÁ­BAN? _______________ A Ciszjordániáhan és az úgynevezett Gázai-övezeíben éiö mintegy 1,3 milliónyi pa­lesztin lakosság hosszú eszten­dők óta küzdelmet folytat a megszálló izraeli hatóságok ellen. Amikor a Camp David-i egyezmény létrejött az Egye­sült . Államok, Izrael és Egyip­tom között, megállapodtak ar­ról, hogy a Tel Aviv által el­foglalt Sínai-félszigetet foko­zatosan, 'több lépcsőben visz- szaadják a kairói kormány­zatnak. A Jordán folyó nyu­gati partvidékéről, amelyet Ciszjordániának neveznek és a Gázai-övezetről a Camp Da­vid-i különalku során úgy rendelkeztek, hogy Tel Aviv kezében hagyják, azzal a fenntartással, hogy önkor­mányzatot biztosít lzrel állam keretén belül az ott élő pa­lesztinoknak. A három eszten­deje tartó tárgyalások azon­ban tavaly megfeneklettek, s még washingtoni szóvivők szerint sincs esély arra, hogy ebben az „autonómiaügyben” bármiféle megállapodás jöjjön létre. Izrael magatartása nyilván­való a legutóbbi események láttán. Először Jeruzsálem ke­leti részét, amelyet illegálisan megszállva tartott, kebelezte be, s tette meg a nemzetközi tiltakozás ellenére a várost fővárosává. Ezután követke­zett a Szíriától elragadt és megszállva tartott Golan-fenn- sík bekebelezése. Most pedig láthatólag Tel Aviv nem keve­sebbet tervez, minthogy Cisz- jordániát és a Gázai-övezetet is bekebelezze Izrael államba. Ezt készítette elő Begin mi­niszterelnök és Sáron hadügy­miniszter döntése, amellyel egyszerűen feloszlatták Cisz- jordániában és a Gázai-öve- zetben a megszálló katonai közigazgatást és izraeli polgá­ri tisztviselőket állítottak a két terület élére. Ciszjordánia és a Gázai- övezet arab lakossága azonban bojkottálta az újonnan kine­vezett Tel Aviv-i polgári köz- igazgatást és a saját maga ál­tal korábban megválasztott városi tanácsoknak és az azok élére delegált polgármesterek­nek engedelmeskedett. Tel Aviv válasza az volt, hogy el­mozdította Bira város polgár- mesterét és feloszlatta a városi tanácsot. Erre sztrájkmozga­lom kezdődött az arablakta Ciszjordámában és a Gázai- övezetben. Izrael katonaság bevetésével válaszolt a meg­mozdulásokra, s az összecsa­pások során Tel Aviv fegyve­res erői két arab fiatalt agyonlőttek és tíznél többet megsebesítettek. A történtek még a nyugati kommentátorokat is megdöb­bentették, hiszen — mint rá­mutattak — az arab városi tanác okát és a polgármeste­reket az izraeli kormányzal kezdeményezésére választották meg 1976-ban. Az ügy azonban nem feje­ződött be az izraeli lövöldö­zéssel. Mivel a megmozduld­sok folytatódtak, a Tel Aviv-i kormányzat erőszakos módon leváltotta Nablusz és Ramallah város polgármesterét is. Ez akkora nemzetközi vihart kel­tett, hogy a washingtoni kor­mányzat is jónak látta, ha ki­fejezi tiltakozását az izraeli kabinetnél. A Reagan-kor- mányzat köreiben ugyanis at­tól tartanak, hogy Ciszjordá­niában és a Gázai-övezetben a palesztin lakosság ellenállá­sa olyan fokot ér el, hogy az események irányítása kicsú­szik Tel Aviv kezéből, s a fo­kozódó terror-rendszabályok, amelyekkel ezt az izraeli kor­mány meg akarja akadályozni, ellenlépések megtételére kész­tetik az arab világot. HOGYAN ALAKULT A KÖZÉP-AMERIKAI HELY­ZET? A guaíemalai puccsisták ak­ciója láthatólag egyelőre sem­mit sem oldott meg az ország égető problémáiból. Azzal, hogy a jobboldali jelöltek ál­tal is csalónak nevezett két hét előtti választások győzte­sét és az államhatalmat a ter­vezett „őrségváltásig” még gyakorló tábornok-elnököt egyaránt házi őrizetbe helyez­ték, s nyilatkozatokat tettek a korrupció ellen, még nincs alapvető változás. Így persze a guatemalai szabadságharcosom nem teszik le a fegyvert, aho­gyan az új junta követeli. Az államcsíny körülményei egyéb­ként rendkívül emlékeztetnek arra a „fordulatra”, amellyel Salvadorban távolították el annak idején a hitelét veszteit Romero diktátort, csupán azért, hogy olyan jobboldali Washington-barát juntával he­lyettesítsék, amely nem komp­romittálta annyira önmagát, mint a lejáratott vezetés. A héten egyébként Washing­ton fokozta a nyomást Nicara­guára is. Castaneda mexikói külügyminiszter azonban több térségbeli országban utazga­tott egy olyan tervezettel, amely az erőszakos megoldá­sok helyett — amelyekhez Washington szeretne folya­modni — tárgyalásos, békés rendezést kínál. Bár Castane- dának és a mexikói kormány­nak nem sikerült eddig köze lebb hozni az álláspontokat, de mindenesetre az a tény, hogy a térség fővárosai között dip­lomáciai érintkezést biztosít közvetítési missziójával, aka­dályozza a washingtoni erő­szakos beavatkozási törekvé­seket, elsősorban Nicaragua ellen. 1 Árkus István Pujz Frigyes Síi hűkében Buja Frigyes külügyminisz­ter szombat délelőtt folytatta hivatalos tárgyalásait Szahul Hamid Sri Lanka-i külügymi­niszterrel. Jóllehet a magyar diplomá­cia vezetőjének eredeti prog­ramjában ez a szombati tár­gyalás nem szerepelt. Púja Fri­gyes örömmel fogadta el a házigazda újabb találkozóra vonatkozó javaslatát. A szom­bati megbeszélésen főképpen a kétoldalú kapcsolatok bővíté­sének lehetőségét vizsgálja meg a két fél. Púja Frigyes vasárnap indul tovább délkelet-ázsiai útjának következő állomására. Laoszba. Mexikói közvetítés Amaükzi céhki Porfirio Munoz Ledo, Mexi­kó ENSZ-nagyköveíe pénteken nyilatkozatban közölte: Mexi­kó javaslatára „az Egyesült Államok és Nicaragua megál­lapodott abban, hogy április­ban mggas politikai szinten találkoznak Mexikóvárosban a köztük felmerült nézeteltéré­sek tisztázása végett”. Az ame­rikai külügyminisztérium nyi­latkozata tagadta ennek á megállapodásnak a létezését. Washingtoni diplomáciai megfigyelők az amerikai vá­laszt, amely külön hangsú­lyozza, hogy az Egyesült Álla­mok — ha eljön az ideje — „kétoldalú alapon maga fog­ja intézni ezeket a kérdése­ket”, gyakorlatilag a mexikói közvetítés elutasításaként ér­tékelték. Országépítés nehéz körülmények között Megnyílt a VKP kongresszusa (Folytatás az első oldalról.) Le Duan, a VKP KB főtit­kára beszámolójának bevezető részében áttekintette az el­múlt öt év eredményeit, hiá­nyosságait, kiemelve, hogy az igen bonyolult belső és nem­zetközi körülmények ellenére az ország több területen elő­relépett. Kiemelkedő siker­ként könyvelhetjük el, mon­dotta, hogy ami az állami szervezeteket illeti, gyorsan végrehajtottuk az ' ország egyesítését. így történelmünk­ben első ízben az egységes haza alapján továbbhaladha­tunk a szocializmus építésé­ben. A kínai terjeszkedők azon­ban támadást indítottak elle­nünk. Tárgyalásokat ajánlot­tunk, a konfliktus békés meg­oldására törekedtünk, de az események végül is az 1979-es kínai agresszióba torkollottak. Történelmi jelentőségű győ­zelmet arattunk az ellenünk indított hatszázezer kínai ka­tona felett. Ezzel egy időben megerősí­tettük szolidaritásunkat a má­sik két indokínai országgal, szorosabbra fűztük kapcsola­tainkat a Szovjetunióval, a KGST-vel. Ezek az események stratégiai jelentőségükkel be­folyásolták, elősegítették a szocializmus építését, egy­szersmind védelmi képessé­geink javítását. Ami a gazdaságot illeti, említésre méltó sikereket könyvelhettünk el: északon megszilárdultak az új terme­lési viszonyok és délen is kezdeti eredményeket értünk el a szocialista átalakításban. A szovjet javaslatok kínai és japán visszhangja Egyoldalú lépesekre várnak A szombati Zsenmin Zsjpao, a KTíP központi, lapja, közölte az Új.Kína hírügynökség pén­tek esti jelentését1 és á hozzá kapcsolódó kommentárt, ame­lyekben a kínai tömegtájékoz­tatás először számol be Leo­nyid Brezsnyev taskenti ja­vaslatairól. A pénteki külügyminiszté- riumi nyilatkozathoz hasonlóan ezek sem foglalnak állást a szovjet javaslatokkal kapcso­latban. A hírszolgálati iroda is kifogásolja a kínai politi­kát ért bíráló szavakat, és — közelebbről meg nem határo­zott — tetteket vár el a Szov­jetuniótól, amelyek, úgymond, igazolnák a Szovjetunió sza­vainak ..igazi értékét”. Szuzuki Zenko japán kor­mányfő kijelentette, hogy ..üd­vözli a szovjet—japán kölcsö­nös bizalomerősítő intézkedé­sek megtételére felhívó Brezs- nyeo-beszéd némely vonatko­zásait”. A miniszterelnök azonban, aki a parlament felsőházában foglalkozott * az SZKP KB főtitkárának a két­oldalú kapcsolatok javítását szorgalmazó. taskenti állásfog­lalásával. változatlanul felté­telekhez kötötte „az őszinte ja­pán—szovjet barátság” megte­remtésének lehetőségét. Az újabb moszkvai kezde­ményezés nyomán is azt fejte­gette, hogy a Szovjetuniónak egyoldalúan kellene leszerelé­si lépéseket tennie a Távol- Keleten, illetve a második vi­lágháború következményeként nemzetközi döntéssel a szovjet felségterület részévé vált volt japán szigeteken, amelyeket Szuzuki most ismét megalapo­zatlanul visszakövetelt. , Feltétlenül említést érdemel az új alkotmány, amely rög­zítette a párt forradalmi veze­tő szerepét, a szocialista út folytatását, a nép mint leg­főbb irányító,- tulajdonos jo­gait. A főtitkár ezután a hiá­nyosságokról beszélt, aláhúz­va, hogy ezek említése, kijaví­tásának szándéka nélkül nem lehet teljes az 1976 óta eltelt időszak jellemzése. Elsősorban a gazdaságot jellemezték a gondok, de nem volt mentes a tévedésektől a társadalmi-gaz­dasági szféra néhány más te­rülete sem — mondotta. Mindmáig hiány van alap­vető élelmiszerekben, ruhane­műkben, nyersanyagokban, energiában, sok gyár mélyen kapacitása alatt termel, nem szilárdak a piacok, az árak, munkaképes emberek nem ta­lálnak állást maguknak. A negatív jelenségek ma­gyarázatára objektív és szub­jektív okok egyaránt említhe­tők. Az elmaradott termelési viszonyok, a kisárutermelő gazdaság mellett a hosszan tartó háború következményei, a kínaiak támadása, a termé­szeti katasztrófák is közre­játszottak. Másrészt a párt- és állami szervek — az alaptól egészen a legfelső irányítókig — hibái, a nehézségek lebe­csülése, a szubjektívizmus, ha­nyagság, kapkodás, a túl ma­gasra törő ’tervek, a hozzá nem értés — ezek mind-mind hozzájárultak a nehézségek­hez. Sok pártszervezet — s itt az alapszervezetektől a legfel­sőkig terjedőkről beszélek — nem teljesítette a központi bi­zottság határozatait, nem tar­totta magát az irányvonal­hoz. Mindezen hiányosságokért a VKP Központi Bizottsága ke­mény önkritikát gyakorol a kongresszus előtt, egyben ja­vasolja, hogy a kongresszus után a párton belül az alap­szervezetektől a legfelsőkig, hozzanak hatékony intézkedé­seket a hibák kijavítására, kritikusan vizsgálják fölül az eddigieket. A VKP főtitkára ezután rá­mutatott, hogy Vietnam kény­telen számolni egy nagyobb, ellene indítandó háború lehe­tőségével. Emiatt a hadsereg, a nép a párttal szoros egység­ben kettős feladatot hajt vég­re: „úgy építjük gazdaságun­kat, iparunkat, hogy az a hon­védelem követelményeinek is eleget tehessen amellett, hogy kielégíti a lakosság igényeit”, Az ind'ci kommunisták tanácskozása Fő cél a béke fenntartása Szombaton a főtitkári be­számoló jelentés és a politikai határozat tervezetének elfoga­dásával folytatta munkáját az Egyre többen ítélik el Izraelt Elnapolták a BT ülését Az ENSZ Biztonsági Taná­csa pénteken elnapolta a ciszjordániai izraeli akciókról kezdett vitát.' Jelentések sze­rint a BT tagjai legközelebb hétfőn tartanak magánjellegű­nek minősített konzultációt ar­ról, miként és mikor folytassák a munkát. Az USA a katonai kiadások növelését sürgeti Nyomás nehezedik Tokióra Weinberger amerikai had­ügyminiszter szombaton To­kióban megtartotta második megbeszélését Ito Szoicsiróval, a japán nemzetvédelmi hiva­tal igazgatójával (hadügymi­niszterrel). A japán hadügyminiszter részletezte a kétoldalú katonai együttműködés terén a sziget- ország részéről tett lépéseket, óvatosan kitért azonban az amerikai követelések elől, hogy a japán kormány még nagyobb ütemben növelje katonai ki­adásait. Weinberger megismételte, hogy Washington „nagy vára­kozással tekint a japán kato­nai erő növelése elé. Weinber­ger utalt ró, hogy a nagyobb japán katonai szerepvállalás lehetővé tenné az Egyesült Ál­lamok számára, hogy erőit Délnyugat-Ázsiába csoporto­sítsa át. A nyugati országokban is mind többen érzik szüksé­gesnek elítélni a Ciszjordániá­ban tanúsított izraeli maga­tartást. Legutóbb pénteken Pierre Trudeau kanadai mi­niszterelnök emelte föl szavát a közel-keleti feszültség növe­lése ellen és kijelentette: ha Izrael bekebelezné a területe­ket, Kanada élesen elítélné ezt a döntést. Lord Carrington brit külügyminiszter London­ban egy tv-nyilatkozatban ja­vasolta. hogy Izrael helyezze vissza tisztségükbe az általa önkényesen leváltott palesztin polgármestereket, különben az eddigieknél is nehezebb lesz a közel-keleti megoldás kérdé­se. A PFSZ kezdeményezésére kedden rendkívüli ülést tart Tuniszban az Arab Liga kül­ügyminiszteri tanácsa, hogy átfogó arab intézkedéseket fo­ganatosítson az izraeli anne­xiós tervek meghiúsítására. Indiai Kommunista Párt XII. kongresszusa. A politikai határozat terve­zete — amely a pártnak a 80- as évekre kidolgozott legfon­tosabb célkitűzéseit összegzi — a jelenkor kulcskérdésének ne­vezi a béke fenntartását. és teljes támogatásról biztosítja a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország valamennyi béke- és leszerelési javaslatát. A do­kumentum megállapítja, hogy a tömbönkívüliségen alapuló külpolitika, az antiimperializ- mus. valamint a Szovjetunió­val és a szocialista országok­kal való barátság és együtt­működés India nemzeti érde­keinek és a világbéke ügyének egyaránt megfelel. Banglades Új e M Űj köztársasági elnököt ne­veztek ki Bangladcsben. A szerda óta hatalmon lévő ka­tonai kormányzat Abdulfazal Csaudurit bízta meg a tiszt­séggel. Csauduri a bangladesi legfelsőbb bíróság nyugalma­zott bírája, A daecai rádió nem közölt életrajzi adatokat Csauduriról, annak ellenére, hogy — hír- ügynökségi jelentések szerint — személye nem túl ismert az országban sem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents