Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

ina A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1982. MÁRCIUS 27., SZOMBAT •e Ötletekkel fele a tarsolyuk Felívelőben a vasipari export Időben felismerték a pias parancsát ^ Némely vállalat igazgatói irodájában hatalmas tér­\ kép terpeszkedik a falon, rajta megannyi színes jel és ^ vonal, mint valamely nagy hadvezér mappáján, aki se- ^ regeket és ütegeket mozgat, csoportosít át, mindig a ^ pillanatnyi helyzet diktálta módon. A jövevénynek két- k ségtelenül imponál a látvány, talán még szavait is eh- 5 hez igazítja. Motyovszky Mihály szerény terjedelmű elnöki szobájának nincsen ilyen kelléke, pedig ha lenne, sok apró lámpácska pisloghatna rajta, hirdetvén a cég helyét és jelenlétét a vi­lágban. A ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Szö­vetkezet ugyanis legalább tu­catnyi országgal tart fenn rendszeres — és jól jövedel­mező — üzleti kapcsolatot. Rendszeres agySorna Indonéziában téglagyár épí­tésén szorgoskodnak szerelőik, az általuk készített elektro­mos és gépi eszközök beállí­tásán. Ugyanabban az ország­ban acetiléngyár születésénél is bábáskodnak. Irakban rak­tárépületek valósulnak meg közreműködésükkel. A Szov­jetunióba poliuretán habosító- berendezéseik utaznak, az NDK-ba öntödei berendezések. Vezérlőszekrényeket Bulgáriá­ba és Romániába. Arra sem kevésbé büszkék, hogy részt vehetnek a paksi atomerőmű munkálataiban. Ne tévesszen meg a felsoro­lás senkit,- hiszen korántsem törekedett teljességre, mert szólni kellene még a hazai feladatökról meg a városnak, járásnak szóló szolgáltatások­ról, a többi között a megye- szerte ismert lakásszerviz mű­ködéséről. Ennek a kis szövetkezetnek talán az egyik legnagyobb eré­nye, hogy már akkor felismer­te: magas színvonalú szellemi terméket kell a gépekkel ex­portálni, amikor arra a piac parancsa még nem kényszerí­tette olyan határozottan, mint ma. Évek óta tréningben van a csapat, mindennapos az agytorna. Olyan partnerektől jutnak friss információkhoz, mint a Számítástechnikai Automatizálási Kutató Inté­zet és az Állami Eötvös Lo- ránd Geofizikai Intézet, ök tudják, hogy az együttműkö­dés révén — közvetve — egy­re több pénz üti a markukat. Színvonalas szolgáltatás A korszerű termékszerkezet fontosságát maguktól ismer­ték fel, nem kellett leckének feladni. Ügy tudtak tavaly 19,3 millió forint nyereségre szert tenni, hogy termelési értékük 20 százalékkal, árbevételük 11 ■ százalékkal volt' magasabb az előző évinél. A szocialista or­szágokba, meg a dollárral fi­zető partnereknek egyaránt több árut szállítottak. Ipari termelésük 28,2 százalékát nem rubel elszámolású piacon értékesítették. Igaz, a szolgáltatásokon csekély a haszon, mégis köte­lességüknek tartották fejlesz­tését. A lakótelepi szolgáltató­ház létrehozásának tevékeny részesei voltak, és ott alakí­Közérdekű témákról Miinkásakadéüia Hallanak közéletről, jogról A TIT ceglédi járási-városi szervezetének éves munkater­vében központi helyet foglal el a munkásművelődés szor­galmazása. segítése. A tudo­mányos ismeretterjesztésre nagy gondot fordítanak a szo­cialista brigádmozgalomban, a klubfoglalkozásokon. A köz­élet kérdései, a gazdasági hely­zet alakulása éppúgy érdekli az embereket, mint a munka­helyi jogokról, kötelességekről szóló tájékoztató, munkavé­delmi, egészségnevelési tanács­adás. vagy épp a külpolitika. A TIT rendszeresen műkö­dő munkásakadémiát szerve­zett a Május 1. Ruhagyár ceg­lédi gyárában, a PEVDI cipő­gyárában, a Pest megyei Szol­gáltató és Csomagoló Válla­latnál, a Nagykőrösi Konzerv­gyárban, a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalatnál, a PE- NOMAH-nál, a KÖZGÉP gyá­rában, a CEGLÉDTEJ üzemé­ben és a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál. Egy-egy előadá­son általában harmincán vesz­nek részt, de ha a téma úgy hozza, ennél sokkal többen is meghallgatják az előadót. Pslántanevelde Kiskert bi emeleten Ablakok közt fut a zöld Hűvösek a hajnalok, ám dél­előtt már melegebben tűz a nap a városra, beragyogja a kerteket, csillog-villog fénye az emeletes lakónegyedben a frissen tisztított ablakokon. Be­kíváncsiskodik a napsugár a szobákba, pásztázza az erké­lyeket. s mit lát? A Károlyi lakótelepen, ab­laktáblák közt. vagy az erké­lyeken rendben sorakozó, föld­del teli tejfölös, kakaós, kefí- res poharakat, zománca vesz­tett lábasokat, fazekakat. A ki­mustrált pohár, edény most palántanevelde. Mag szunnyad a föld alatt, paprika, paradi­csom. saláta, virágtő lesz, ha felcseperedik. Elültetik a hét­végi kiskertben. Ügy mondják: erkélyes gazdálkodást folytat­nak, — s teszi ezt több száz család. tották ki korszerű javítóbázi­sukat, a minden igénynek megfelelő háztartási gép-, tv-, rádióklinikát. Mellettük szól, hogy szűkmarkúan bántak a költségfelhasználással, s ez is az eredményességet javítot­ta. A jó munkának elsősor­ban maguk látták hasznát, hiszen hétszázalékos bérfej­lesztést hajthattak végre, s a 19 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés is jól jött mindenkinek. Újdonságok a vásárra n. szövetkezet eddigi műkö­désére most teszi fel a koro­nát. Elkészült a 36 millió fo­rintos költséggel épített üzem­ház, s ehhez méretezték az idei tennivalókat is. A jóváha­gyott tervek szerint 26 millió forintos nyereségre számíta­nak. Ehhez — kalkulációjuk szerint — 113 milliós árbevé­telre lesz szükség. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy eb­ből 33 millió forintnyi termé­ket rubellel fizetnek, 41 mil­liónyit meg tőkés valutával, akkor látjuk, hogy nagy do­logra vállalkoztak. A tarsolyukban egész se­reg újdonság van. A muníció java most megvalósuló szaba­dalmak sora. Elkezdik a fény- reklámtáblák kísérleti gyártá­sát, meg a forgó nyelű met- szőollókét, továbbá a közvi­lágítás céljait szolgáló acél kandeláberekét. Többféle cél­ra hasznosítható utánfutók és még más meglepetések is be­vetésre várnak. Tavasszal, a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron már láthat a nagyközön­ség egyes s mást tőlük, ott lesznek Moszkvában is a nagy ipari seregszemlén, őszre pe­dig a METRIMPEX-szel kö­zösen szervezkednek, hogy illő módon vezessék be a nem­zetközi piacra új termékeiket. Tamasi Tamás Megáiülf a Százsa klub Zene szál a falból, a föld alól Hamarosan jen A kékszakállú iiergsg Merőben szokatlan jelenség tanúi lehettek a napokban Cegléden a Kossuth tér sarki, „játékboltos” épület előtt este sétálók. Diszkót dübörgött a járda, föld alól, ház falából kapaszkodott elő a dallam, a ritmus. Nem fülsértőén, nem zajongóan, de hallhatóan. Je­léül annak, hogy odalenn tör­ténik valami. Történt is. Megnyílt ismét a ceglédiek Dózsa klubja. A klubról többet a Kossuth Mű­velődési Központban tudtunk meg. ­Csákánnyal, lapáttal — Valamikor, több eszten­deje a város munkahelyeinek összefogásával, támogatásával készült el a Dózsa György if­júsági klub — mondja L űr István, a művelődési központ igazgatója. — Voltak jó idő­szakai. hullámvölgyei is. Az­után 'egy szép napon „hullám­sírja” is lett, vagyis, gazdátla­nul maradt, nem történt ben­ne semmi. Felújítani, újból megszervezni a Kossuth Mű­velődési Központ kapta meg, így most irányítását, üzemel­tetését tekintve hozzánk tarto­zik. Ám, a megnyitásig, a pince­mélyből előkapaszkodó zene­szóig sok minden történt. A nyirkos, szellőztetethetet- len. egészségtelen helyet szin­te teljesen fel kellett újítani, nyirkos falborító vakolat le­verve,, padlózatát felszedve, .világítását átszerelve, hogy va­lóban jobb, a célnak megfe­lelőbb legyen. Mind ezt lehe­tőleg olcsón, hiszen nincsen azért oly teli az e célra fordít­ható buksza. Segítségadásra el­sőként készen álltak a klub törzsgárdájának tagjai. Kis csapatukhoz mások is csatla­koztak munkahelyek — saját munkahelyeink is — adtak se­gítséget. Rab László, a klub vezetője is inkább látszott hó- rukkosnak, munkavezetőnek, telefonügyeletesnek és min­denesnek az utóbbi, hónapok­ban. mint népművelőnek, Ä hét minden napján — Más megoldás nem volt. Dolgoztunk. Fiúk, lányok ver­ték a vakolatot, hordták a tör­meléket, segítettek úgy har- mincan-negyvenen, köszö- nömért. Nem számolták a tár­sadalmi munkára fordított órá­kat, örültek, hogy végre lehe­tőség nyílik a korszerűsítésre. Szervezett segítséget adott a 203. Bem József Ipari Szak­munkásképző, annak villany- szerelő-, kőműves-, valamint festőtanulói, szakoktatóikkal egyetemben. Segített a Dél- Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a Vasipari Elektro­mos és Műszerész Szövetkezet, a KÖZGÉP ceglédi gyára és a honvédség KISZ-esei. A klubnyitó ünnepségen részt vett Némedi József, a párt városi bizottságának po­litikai munkatársa. Halasi Márton, a KISZ városi bizott­ságának titkára, dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-tit- kára, Eljpttek a társadalmi munkában segítő, valamint a klubot a jövőben anyagilag támogató munkahelyek kép­viselői. Megnyitó beszédet Szabó Alfréd, a városi tanács művelődésügyi ' osztályának vezetője mondott. Rab László klubvezető ismertette a prog­ram tervét. IMr István mond­ta el, hogy mit várnak az itt verbuválódó, megújuló törzs- közönségtől. Szólt arról is. hogy ezentúl nemcsak ifjúsági klub lesz ez a hely: mivel a város most rendezvényeknek szűkösen tud helyet adni a művelődési központ átépítése miatt, a délelőtti és a kora délutáni órákat is kihasználva lehetőséget adnak arra, hogy itt tanácskozásokat, előadáso­kat, úttörőraj-foglalkozásokat is tarthassanak. A klub a hét minden napján üzemel. A „ti­zennégyen felülieket” délután fél négytől várják, záróra este fél 10-kor van. A tagsági igazolványok fel­újítását, kiadását megkezdi ék. Aki igazolványt szeretne vál­tani, április 30-ig teheti. Az Az áprilisi Ceglédi műsorka­lauz már a Dózsa klub prog­ramját is közli. Lesz diszkó, rendszeresíteni akarják a dzsessz-klubok és az amatőr színpadok fórumát. E sort a Jáuory-dzsesszegyüttes és a kecskeméti színjátszók kezdik. Szülők, vendégségben A kecskemétiek, Balázs Béla színművét, A kékszakállú her­ceg várát mutatják be. Ápri­lisban a klubtagok szüleit is meghívják egy ízben, hadd nézzenek körül, lássák. hol töltik szabad óráikat cseme­téik. Terveznek kiállításokat, sőt kirándulásokat is. A megnyitó után. mint a járókelők észlelhették. Godó Ágnes diszkója szórakoztatta az egyébként is víg közönséget. A klub büféjét a vendéglátó­ipari vállalat ceglédi igazgató­sága üzemelteti, az áruskála összeállításakor szigorúan fi­gyelembe véve, hogy: csak fiataloknak! E. K. Homokon termő, pohárban csillanó Borversenyről dipt hozhat Ebben az esztendőben me­gint megrendezik az országos borversenyt. Ennek előkészí­téseként most, április 23-án a Pest megyei Pincegazdaság bu­dafoki központjában tartanak borversenyt, mivel az országo­san csak a megyei verseny- győztes, aranyérmes borok in­dulhatnak. A megyei verseny szívesen látott és díjra számítható italai a homoki borok. E fajtákból szépen terem Cegléd határá­Csak tenni kell érte Parkoló, játszóhely lehetne Tevékenyen^ frissen a városért Igen sokat fejlődött váro­sunk az utóbbi esztendők alatt — állapította meg számos ol­vasónk helyeselve szóban és levélben a tapasztaltakat —, ám most itt az ideje, hogy a meglévő értékeink fenntartá­sával, óvásával, környezetének csinosításával még többet tö­rődjünk. Érvényes ez régi vá­rosrészre és új lakónegyedre egyaránt. Nem elegendő a zöldövezet; a park, a játszótér. Mi, városlakók is sokat tehet­nénk ezek szebbüléséért, job- bulásáért. Cegléd gyáraiban, üzemei­ben sok olyan szocialista kol­Felsőrészt szab az új csákozó Üj csákozó — felsőrész-szabász gépet — vásárolt a Dél-Pest megyei Cipész Szövetkezet. Á korábbinál modernebb, termelékenyebb gépen Zsámbéki Ferencné férficipő-felsőrészeket szab Apáti-Tóth Sándor felvétele lektíva van, amelyek már bronz, ezüst vagy arany foko­zatot nyertek el érdemeikért. Brigádvállalásként azért pél­dául ők is sokat tehetnének a város szépítéséért, akár mun­kahelyük környékén, akár másutt, hiszen Cegléd elsősor­ban azoké, akik lakják, akik itt élnek, dolgoznak. Fontos volna például a kór­ház előtt rendezni, bővíteni a járműparkolót. Látogatási na­pokon tarthatatlan ott az álla­pot, autó autót ér, a parkoló­helyen időnként se ki, se be. Átmenő forgalomról szinte szó sem lehet. Elhordani való tör­melék is volfta a környéken, nem kevés. A mélyebb fek­vésű területet ezzel használ­hatóvá lehetne bírni. Fásítani is lehetne. Van egy jókora terület a Ju­hász Gyula utca, Dohány utca, Szolnoki út közt is. Nagyjából már feltöltötték, arról is szó volt, hogy idővel fásítják, úgy lesz belőle zöldövezet. Ám most még rendezetlen, csúfos. Az erdőgazdaság erőgépe időn­ként elteríti a felgyülemlő hul­ladékdombokat, ám ennél több nem történik. Pedig, micsoda játszóteret lehetne ott kialakí­tani, a környékben lakó több száz gyereknek! Nem mind­egy, hogy ők, a mi gyerme­keink vagy a másoké, hol töl­tik szabad idejüket, s ahol vannak, biztonságban van. nak-e, nyugodt lehet-e a szülő vagy sem, hogy hol játszik kisfia, lánya? _ A tavasz a felújítások, fris­sítések, a környezetrendezés időszaka. Itt az ideje, hogy amiben tudunk, segítsünk, parkosítsunk, szépítsünk. Ceg­léden erre bőven lesz lehető­ség. Ferencvári Tibomé _____________Cegléd______ KÖ SZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Mind. ároknak, akik édesanyánkat, ÖZV. OSGYANT JOZ«EFNIÍT utolsó útjára e'kfs*"-rték. velünk együtt ereztek, köszönetünket nyilvánítjuk. A GYÁSZOLÓ CSALAD. ISSN 0133—2,500 (Ceglédi Hírlap) ban és a járás területén. Ceg­lédi és járásbeli gazdák borai már számos díjat hoztak a megyei versenyről, sőt orszá­gosról is. A részvétel feltételeiről ér­deklődni a ceglédi városi ta­nács termelés-, ellátásfelügye­leti osztályán lehet, hivatali időben. Fást Sándor főelőadó ad tájékoztatást a megyei bor­versenyen indulni szándéko­zóknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents