Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Pest megyei inferp@*ládó veszélyes hulladékok lerakéEielyének kijelölése ügyében Tegnap 10 órakor a Parlamentben a köz­művelődési törvény végrehajtásáról szóló beszámoló feletti vitával folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A padso­rokban helyet foglalt Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke. A tanácskozás második napján je­len voltak az MSZMP Politikai Bizottsá­gának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság tit­kárai, a kormány tagjai. Az emeleti pá­holyokban a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek több vezetője és tag­ja foglalt helyet. Az ülést Cservenka Ferencné, az ország­gyűlés E'lfetnöke nyitotta meg. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — az 1976. évi V. törvény végrehajtásáról szóló művelődési miniszteri beszámoló vitájában további felszólalások következtek. Gyulavári Pál (Békés m„ 1. Vk.). a Békés megyei Tanács elnöke elmondotta, hogy a köz- művelődési tevékenység terve­zése valamennyi részterületen előrelátóbbá, átgondoltabbá Vált, ám a szakembereknek az­zal is számolniok kellett és kell, hogy rövid távon nem várhatnak társadalmi méretű változást, a tervszerűség hosz- szú időszakra szóló gondolko­dást jelent. Fölvetette: a munkásművelődési tevékeny­ség formális vonásainak meg­szüntetéséhez nagyobb segít­séget kellene nyújtaniuk a művelődéselméleti kutatások­nak is. Véleménye- szerint a munka és a kultúra valós vi­szonyait, egymásra hatását még nem sikerült megismer­tetni a közvéleménnyel, még a szakmai köztudattal sem. Különösen fontos, hogy mind­inkább teret hódítsanak a köz­művelődés és az -oktatás le­hetőségeire egyaránt építő képzési formák, amelyek az egyéni törekvéseket is jobban figyelembe veszik. Nagy Pálné (Zala m., 4. vk.), a zalaszentgróti 2. számú ál­talános iskola tanára kifejtet­te: a közművelődés a maga te­vékenységével és intézmény- fejlesztési törekvéseivel a me­gyében szükségképpen követte a városiasodás folyamatát. Az így kialakult helyzetben két területen keletkeztek feszültsé­gek a kulturális ellátottságban, a gyorsan növekvő városi la­kótelepeken és az egyre fogyó lélekszámú falvakban. A leg­nagyobb és legösszetettebb fel­adatként a kisközségek kultu­rális ellátásának megszerve­zését említette a képviselő. Dési Zoltánné (Budapest, 7. vk.), a Budapesti Harisnya­gyár minősítője a főváros III. kerületének közművelődéséről szólva elmondta, hogy ezt a városrészt a nagyarányú la­kásépítés, lakótelepek jellem­zik. Figyelmet érdemel, hogy a modern, tízemeletes házak­ban több olyan, viszonylag nagy alapterületű helyiség van, amelyből klubot lehetne for­málni, de sajnos, ezt ma még lehetetlenné teszik a szabadon futó közművezetékek, -csövek. Érdemes lenne — mondotta — az új lakóépületek tervezésé­nél gondolni arra, hogy a holt­területeket miként lehetne job­ban hasznosítani. A beszámo­lélekszámúra nőtt Kőbányán három fő vonulata van a helyi közművelődésnek: a munkás­művelődés segítése, az ifjúság művelődési igényeinek felkel­tése és a lakótelepek közmű­velődési ellátása. Mindhárom tevékenységnek központjává vált a nagy társadalmi össze­fogással 1975-ben megépített Pataky István Művelődési Központ, amely a főváros köz- művelődési bázisintézménye is. A képviselő munkahelyén, a Budapesti Konzervgyárban a dolgozók csaknem fele bejáró, s ez sajátos feladatokat és módszereket tesz szükségessé. A politikai továbbképzés, a marxista oktatás, a szocialis­ta hazafiságra nevelés, a köz­oktatás, a szakmai képzés, a különböző rétegek művelődési igényeinek kielégítése és a sportmozgalom fejlesztése je­lenti a fő teendőket. Klenovícs Imre (Somogy m. 7. vk.), az MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára egyetértett azzal, hogy a köz- művelődési törvény végrehaj­tása mindinkább társadalmi ügy. A kultúra demokratizáló­dása örvendetes, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a még tapasztalható kedvezőtlen tendenciákat. Az (Folytatás a 3. oldalon.) m:sr MüVYlEi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK üa Í jÁZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA Is A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM Ára: 1,ftO forint 1982. MÁRCIUS 27., SZOMBAT Ma: 2. oldal: Ez a cipő szorít... 4. oldal: A beteg nem látja kárát, sőt! Színházi levél 6. oldal: Horgászszáiló és szaíariút A riasztócsengőt is ellopták Együtt az utakon 7. oldal: Tengeren járva, széllel alkudva 8—9. oldal: Csak az ember tud hős lenni 10 oldal: Családban - ház körül 11 oldal: Indul a megyei intőkét FOaVB-HtSTÓR!A(T) 1930: ki „URUK" AZ URAK 12. oldal: Efcreáll tjük az órát Hét végi kalauz Tegnap ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Határozatot hozott a hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából ado­mányozandó kitüntetésekről; továbbá bírákat mentett fel és választott meg; valamint egyéni kegyelmi ügyeket és egyéb folyamatban levő kér­déseket- tárgyalt. Porzik a szántóföld... Barna mustárt vet a gép «I Péntek délelőtt, szikrázó napsütés. Erre az időjárásra vártunk — sóhajthattak a me­zőgazdák megyeszerte. Nem véletlen, hogy ugyancsak moz­galmas volt a határ, gépek zajától hangos Bernecebará- titól Jászkarajenöig. A határ­járásra indult tollforgató a megye egyik legnagyobb gaz­daságában, a gyógynövény- termesztéséről nevezetes Szi- lasmenti Tsz-ben talált idő­szerű s érdekes témára. Csömörön, a tsz majorjában Somogyi Zoltán, a traktoros­brigád vezetője csak úgy seb­Fé! év alalt új iskola PiEisszentivánon Versenyt futnak az idővel Tavaly 170 nap alatt épített iskolát Budakeszin a Solymári költségvetési üzem. Most újabb rekordra készülnek. Ta­valy december utolsó napjai­ban kezdték meg a pilisszent- iváni új iskola építését, s a szeptemberi tanévkezdésre már itt kezdhetik a munkát a pilisszentiváni és a pilisvörös- vári bányász lakótelepen élő kisdiákok. Az 1800 négyzetméter alap- területű 8 tantermes új iskola már tető alatt van. Most kez­denek dolgozni a belső szere­lők. Az előregyártott Betonyp elemekből összeszerelt új ok­tatási intézményben a, tanter­meken kívül több száz kötet befogadására alkalmas könyv­tár, 35 négyzetméteres klub­szoba, úttörőszoba áll majd a diákok rendelkezésére. Az ok­tatást segítik a különböző szakelőadó-termek, ahol poli­technikai ismereteket szerez­hetnek a gyerekek. De fizikai, kémiai szertára is lesz az is­kolának. A tetszetős épületet átrium- szerűen alakítják ki, ami azt jelenti, hogy az iskola falai körbeölelik az 52 négyzetmé­teres alapterületű játszó- és sportudvart. A megyében először, újsze­rű konténeres fűtési megol­dást alkalmaznak. Az öt da­rab négy köbméteres tartály­ba a TIGÁZ a budaörsi, gáz­töltő állomásról speciális gép­kocsival szállítja majd a gázt. K. Z. tében fogyasztja késői regge­lijét — vagy korai ebédjét —, papírból, csaknem féllábon állva. Érthető a sietsége, hi­szen a mogyoródi határban már igazi nagyüzem várja. A pompázó napsütésben Rába- Steigerek, MTZ-k járják a dimbes-dombos táblákat — vetéshez készítik elő a talajt vagy éppen már az apró gyógynövénymagvakat juttat­ják a földbe... — Minden perc számít, sür­get az idő, egyébként is a jó munkaszervezés fél siket — magyarázza útközben a bri­gádvezető. — Már a múlt hé­ten elkezdtük a munkát ezen a területen, itt homokos a ta­laj, viszonylag könnyen bol­dogulunk a gépekkel. Végisze­rezünk, fogasolunk és mennek a vetőgépek is. Ebben a tér­ségben mintegy 400 hektárnyi gyógynövényt vetünk, most éppen a barna mustár van műsoron. Nem sok van már hátra az itteni tennivalókból, aztán irány Gödöllő ... Csak úgy porzik a szántó­föld a ragyogó napsütésben a boronák nyomában. A vetőgé­pekkel Balogh Imre. Fekete János és Fényes István kato­nás rendben araszol a dimbes- dombos táblákon. Az ősszel elvetett rozs, ka­por, angelika szerencsére jól vészelte át a térsésben a telet, nem volt túl nagy a fagyve­szély, legfeljebb az édeskö­mény sínylette meg kissé a komor időjárást — mindezeket már a majorban, meséli a brigádvezető, s elnézést kér. de siet a szokásos program- meghatározó megbeszélésre. Ezen dől el, vajon a hét vé­gét is a határban tölfik-e. Ha ilven kellemes marad az idő, szinte egészen biztosan. Érd a városiasodás útján r üjabb lakások, áruház A megye képviselői a vitát hallgatják. Hatvan tanácsi bérlakás épí­tését fejezték be Érden; a Bé­ke téri lakótelep új házába a napokban beköltözhetnek a la­kók. A főváros melléki félszáz­ezer lakosú város vezetést hosszú évek óta nagy erőfeszí téseket tesz a lakáshelyzet ja­vítására. a városi jelleg meg teremtésére, s ezzel együtt r település központjának kiala Htására. A legégetőbb felad -n a lakásprogram megvalósítás» A hatodik ötéves tervidőszak alatt ötszázhetvenkilenc lakás! építenek fel. A lakásépítkezések mellett gyarapodnak a város gyermek- intézményei, bővül kereskedel­mi és szolgáltatási hálózata. A több mint százhúszmillió fo­rint költséggel épülő „500 négyzetméter alapterületű Áfész-áruházat még az idén novemberben átadják. Saját anyagi forrásaiból nyolctantermes általános isko­la építését is megkezdi a váro­si tanács, s ezzel jelentősen enyhíti az oktatási intézmé­nyek zsúfoltságát. I lónak az Iskolák, a pedagógu­sok növekvő szerepét hang­súlyozó részével messzemenő egyetértését fejezte ki. Kovács Ibolya (Borsod m., 1. vk.), a December 4. Drótmű­vek esztergályosa elmondta: a munkahelyi művelődés szerve­zett kerete a szocialista brigád­mozgalom, s számos brigád már nem látszateredményeket akar elérni, igyekszik tényle­gesen gyarapítani tagjainak szellemi, erkölcsi értékeit. Jó lenne, ha ez az igyekezet hat­ná át minden brigád tagjait, s az üzemi értelmiségi dolgozók tevékenyen közreműködnének mindenütt a brigádok műve­lődési életének gazdagításá­ban. A képviselő felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a fiatal dol­gozók közül számosán nem vé­gezték el az általános iskola nyolc osztályát, s nem mind­annyian pótolják mulasztásu­kat, bár — tapasztalatai sze­rint — a vállalatok szorgal­mazzák, segítik a továbbtanu­lást. Egy másik járható út: gondoskodni kell arról, hogy megakadályozzuk az általános iskolát el nem végzettek újra­termelődését. Szalai Istvánné (Vas m. 3. vk.), a Szombathelyi Lakás­textil Vállalat fonó- és szövő­gyárának szövőnője saját vál­lalata eredményeit sorolta an­nak bizonyítására, hogy a közművelődés az üzemek szer­ves feladatává vált. Megemlí­tette, hogy a szombathelyi Tanárképző Főiskola figye­lemre méltó kísérleteket foly­tat a népművelők oktatásá­ban: összekapcsolták a tanár- és népművelőképzést. így a közművelődés érdekeit jobban szolgáló szakpárosításokat hoztak létre abból a meggyő­ződésből kiindulva, hogy az oktatást és a népművelést úgy lehet egymáshoz köze­lebb hozni, ha mindkettőt jól felkészült szakember gondoz­za. Csarnai Zoltánná (Bp. 23. vk.), a Budapesti Konzervgyár elektronikai műszerésze a fő­város egyik legnagyobb mun­káskerülete, Kőbánya közmű­velődési helyzetéről és saját munkahelyének a munkásmű­velődésben elért eredményei­ről szólt. A gyorsan fejlődött és hét esztendő alatt 110 000 Folytatódéit a vita Barna mustárt vet a gép a mogyoródi határban. Természetesen nemcsak a minél gyorsabb, hanem a minél jobb munka is alapvető követelmény a traktorok nyergében. ..... Erdösi Agnes felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents