Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-24 / 70. szám
1982. MÁRCIUS 24., SZERDA Fővárosi Nagycirkusz Bűvös kör Játék, ügyesség, hajlékony ság, erő, szépség, humor — és még mi szerepelhet a bűvös körben? Természetesen a va rázslat, mert az sem maradhat ki a Fővárosi Nagycirkusz új műsorából. Varázslat, hogy a gondterhelt arcok felderülnek, mert igazán nem lehet nevetés nélkül megállni, amikor Pio Nock és Mario (svájci bohócok) madárcsaládot alakítanak, vagy Pio Miss Alexandra társaságában kötélen egyensúlyoz, léggömbökkel szórakozik. Csodálni kell a tizenhárom éves mongol kislány hajlékonyságát; hát gumiból van ennek a gyereknek a teste? „Otthon én is megpróbálom” ígéri egy pufók kisfiú az édesanyjának, aki elégedett az újkeletű buzgalommal, mert legalább mozog egy kicsit a túlsúlyos csemete. (A cirkusz plakátján vajon miért nem láthattuk a kis sztár nevét?) Csodáljuk a szép, lenge svájci Izabellát, aki olyan természetesen mozog a trapézon, ahogy más sétálni indul, a bolgár Boriszov együttes mutatványát a hintán, a hazai pályán szereplő három Vácit, az akrobatákat, a két Donnert lovasszámát. A vadállatok ezúttal kimaradtak a műsorból, de láthatunk helyettük aranyos, ügyes csimpánzokat, akiket az olasz Togni mester sok mindenre megtanított. Tapsolunk az ugyancsak Olaszországból érkezett Oszkár pónin lovagló kutyáinak és Éva művésznő szép, fehér galambjainak, piros meg zöld tollú papagájainak, akik mindig a helyükre szállnak és bámulatosan kiismerik magukat ebben a reflektorfénynyel megvilágított forgatagban. Csillognak a flitteres ruhák, színes fények világítanak a sötétben és gyors rimtusú zene ütemére szól a taps. Elfogadjuk a csodát,, elhisszük a varázslatot. Mert jól csinálják. G. J. Kiállítótermekből Emberléptékű művek alkotói v A Gy. Szabó Béla életművét S idéző tárlat március végéig te- S kiüthető meg a Várban. Bada S Márta_ festményei a gödöllői ^ művelődési központban március 17-ig, Kerepestarcsán, a Szilas- K menti Tsz kultúrtermében áp- N rilis 5. és 17. között láthatók S Gálócsy Edit keramikus alko- n tásai a váci Madách Imre Mű- s velődési Központban várják X vendégeiket április 5-ig. A stílus tisztasága Cy. Szabó Béla tárlata, amely a nemzetközileg elismert erdélyi grafikusművész munkásságának keresztmetszetét mutatja be, több szempontból is figyelemre méltó. Elsősorban azért, mert kivételes fametsző technikáját a stílus világosságával és tisztaságával egyéni fogalmazássá fejlesztette. Az sem lényegtelen, hogy mindez sosem válik üres bravúrrá, mindig élményt, áhítatot, megrendülést hordoz. Tartalmazza egyúttal az élet teljességét, hiszen már a teljesítmény mennyisége is imponáló, amely régen 'túl van az ezredik metszeten. Mindez azonban nemcsak szám, sokkal inkább teljesség és minőség. Témáit fürdő bivalyoktól, kolozsvári gyertyánligetektől, Csicsó váráról Csokonai, Apáczai Csere János, Körösi Csorna Sándor szellemi könyezetéből merítette, de feltárta önmagának a kínai, mexikói, columbiai emlékeket is, betekintett Dante purgató- riumába, járt és képekkel őrizte meg Szigligetet, a fo- nyódi partot. A föld, a világ határai között a múlt mélységei felett mozog képzelete. Érdeklődési körének tágasságára jellemző hogy egyszerre érinti az évszakok leveleit, madarait, gyereket szitakötővel és János Jelenéseinek könyvét, kedves mókusokat és Madách Imrét, az élet megannyi apróságát és szellemi égtájakat. Figyeli, értelmezi, mértékkel átalakítja a természet ritmusát, mert a valóság hűséges leírását és a MOZIMŰSOR MÁRCIUS 25-TÖL 31-IG NAGYKÁTA ABONY 25—26: Szeleburdi család 27—23: Feltámadás I—II.* 28: Dundi orr és társai (du.) 29—30: Nevem: Senki BUDAÖRS 25—28: A 3. számú űrbázis** 29—30: A vágtató huszárosztag I—II. CEGLÉD, Szabadság 25—28: Éretlenek (este) 25—31: A kétéltű ember (cfíi.) 29—31: Kabala* (este) CEGLÉD, Kamara 25—31: Csalogány (du.) 25—28: Főúr, tűnés! (este) 29—31: Szabadgyalog** (este) DABAS 25—26: Mephisto I—II.* 27—28: A kölcsönkért gyufa 29: A bíró és a hóhér* DUNAHARASZTI 25—26: A vágtató huszárosztag I—II. 27—28: SOS Concorde 29—30: Anna* DUNAKESZI, Vörös Csillag 25—26: Skalpvadászok* 27— 28: Tobi (du.) Kramer kontra Kramer* 29—30: Pokoli torony I—II.* DUNAKESZI. József Attila 25: A macska rejtélyes halála* 28: A Csendes-óceán kalózai 29: Apokalipszis, most I—II.** 31: Fekete fülű fehér Bim I—II. ÉRD 25—26 és 28— 30: A Birodalom visszavág FŐT 25—26: Mágnás Miska 27—28: A macska rejtélyes halála* 29— 30: A Ilótündór GÖDÖLLŐ 25—31: Keresztapa I—II.** GÖDÖLLŐ Agrártudományi Egyetem 25: Szerelmeim* 28: Pantanár 29: Sugarlandi hajtóvadászat* GYAL 25— 26: Kettévált mennyezet* 27—28: A seűz cs a szörnyeteg* 29—30: -Tojjon el egy kV/éra hozzánk** MONOR 26— 28: Nevem: Senki 27— 28: Lúdas Matyi (du.) 29—31: Szerelmeim* 25—23: A koncert 29—30: Emberek és farkasok* NAGYKŐRÖS, Arany János 25—26: A terasz I—II. 27—28: Kabala* 29—31: Éretlenek NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 25—28: Robinson Crusoe (du.) Szabadgyalog** 29—31: Veszélyes játékok (du.) Főúr, tűnés! (este) PILISVÖRÖSVÁR 25—26: Pokoli torony I—II.* 27—28: Vük 29: Manhattan* POMÁZ 25—26: Moszkva nem hisz a könnyeknek I—II.* 27—28: Pukk!* 29: Túl a félelmen*** RÁCKEVE 25—28: Akiket forró szenvedély hevít** 27—28: A vágtató huszárosztag I—II. 29—30: A 3. számú űrbázis** SZENTENDRE 25—28: A vad hattyúk (du.) Anna* (este) 29—31: A pogány Madonna (du.) Akiket forró szenvedély hevít*** SZSGETSZENTMIKLCS 25—26: A hét különleges megbízott (du.) Piros pulóver* (este) 27—28: Mackó Misi és a csodabőröd (du.) Túl a félelmen*** (este) 29—30: Pukk!* 1 TÁPiŐSZELE 25—26: Néhány Interjú magánügyben 27— 28: Picdone Egyiptomban 29: Az egér és a macska VÁC, Kultúr 25—28: A Kótündér (du.) 25—31: Szamurájok és banditák I—II.** (este) 29—31: Robin Hood nyila (du.) VECSÉS 28— 28: A vízesés fia 27—28: A sah táncosnője (du.) 23—31: Tűzharc* * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. •** Csak 18 éven felülieknek. kép szükségletét fontosnak tartja. Gy. Szabó Béla: Dózsa, 1944, egyaránt Örvénylő színek ritmusa Bár évek óta köztudott tehetsége, eredeti világot bemutató kiállítása most mégis érzelmeket felkavaró meglepetés. Előttünk áll egy ember, Bada Márta, aki őszinte, feszültségekben tiszta álmait örvénylő színek ritmusára bízza. Expresszivitása nem stílus, hanem a megélt élet feszült örömeiből adódik, változik képpé őszinte és természetes lendülettel. Az is vonzóan egyéni, ahogy szenvedélyé áhítattal párosul. Kérdezhetjük, honnan ez az erő, ez a teljesség, ez a nem tanult, hanem gyakorolt ízlés, ez a mestereit is meghaladó eredetiség? Forrása: tehetsége, sorsa, embersége. Külsőségek nem érdeklik. Élete a festészet, lelkiszellemi megnyilvánulása. Perfekt anélkül, hogy tanulta volna műfaját. Eredetileg birtokolja. Művein felelevenednek a gyerekkor álmai, meséi, félelmei, riadalmai. Képzelete beleérzőképességén alapul, nemcsak a látott verekedést, balesetet idézi, hanem csigákat, korallokat, egy elképzelt és megálmodott világot is. Portréi közül különösen fia arcmása emelkedik ki. Nem puszta tárgyak Gálócsy Edit más úton közelítette meg lehetőségeit, a stúdiumok nem látványos, de annál alaposabb erőfeszítéseivel. Korrekt, tiszta és hibátlan, amit csinál, kellemes ritmusokkal gyűri, nyitja az anyagot formává, gondolatot, érzelmet kifejező alakzattá. Egyszerűnek látszó. probléma- felvetései a szerves egység révén külön természetté alakulnak, így árasztanak harmóniát. Kerámiái nem puszta tárgyak, már-már szobrok. A teret szépséggé sűrítik a formált, szerkesztett anyaggal. Azt az összetett, emberléptékű esztétikumot építik, melyre növekvő mértékben van szüksége az egész világnak. Gálócsy Edit más műfaj, más lépték, más megközelítési mód, mint Bada Márta. Egyben azonban társak, rokonok: tekintélyes a jelenük. Losonci Miklós Eltemették Bernáth Aurélt Pályatársai, tanítványai, tisztelői és családtagjai kísérték utolsó útjára kedden a Farkasréti temetőben Bernáth Aurél kétszeres Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Nép- köztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjének kitüntetettjét. A ravatalnál a Művelődési Minisztérium nevében Korcsog András államtitkár idézte fel a művész életútját, amely történelmi korokat és sorsfordulókat ívelt át. Az antifasiszta küzdelemben vált a magyar értelmiség egyik hangadójává. Tagja volt a Történelmi Emlékbizottságnak. 1942. március 15-én, amikor a háború ellen fellépő politikai erők a haladás és a nemzeti önállóság eszméit összefonva az ünnepet az antifasiszta, náciellenes harc zászlójának kibontására használták fel, Bernáth Aurél a magyar értelmiség képviselője volt a Petőfi-szobornál rendezett ünnepségen. A felszabadulást követően az új Magyarország kulturális politikájának első tennivalói közé tartozott, hogy Bernáth Aurélt meghívta a Magyar Képzőművészeti Főiskola katedrájára. Ű is ott volt az 1948-ban alapított Kossuth-díj első adományozottjai között és számos állami, művészeti díj után, 1970-ben ismételten elnyerte e kitüntetést, 80. születésnapján pedig megkapta a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét. A nemzeti értékeket ily módon is honoráló elismerésre Bernáth Aurél művészi teljesítményekkel válaszolt. A század egyik legnagyobb magyar képzőművésze nem csupán az új magyar festészet példát adó mestere volt, hanem pedagógusként és íróként is jelentős tevékenységet fejtett ki. Csaknem harminc esztendeig tartó főiskolai tanári működése során festőgenerációkat nevelt. A magyar festészet tradícióit megújító gazdag életű alkotó egyéniség_ne- véhez számos fontos .művészetelméleti írás is fűződik. A festőtársak, valamint a Képzőművészeti Főiskola nevében Sváby Lajos festőművész búcsúzott az elhunyttól, akinek sírját elborították a koszorúk és a virágok. Zenei panorámái A népdalkincs gyöngyszemei Tekintettel a nagy érdeklődésre, három elődöntőn válogatta ki a zsűri a május 15-i galgahévízi Kodály Zoltán-em- lékünnepség népdaléneklési versenyének résztvevőit. Több mint százötvenen jelentkeztek a versenyfelhívásra, így azután Szentendrén, Gödöllőn és Cegléden akadt tennivalója a háromtagú bírálóbizottságnak: n Miháltzné Tari Lujza, Lázár s Katalin és Olsvai Imre, a Ma- s gyár Tudományos Akadémia S Zenetudományi Intézet népze- S nei főosztályának tudományos $ munkatársai látták el a nem t könnyű feladatot. — Minden résztvevőnek tíz, előre meghatározott palóc népdalt kellett megtanulnia, amelynek a hagyományőrző Gal- gavidékről származnak, ahová Galgahévíz is tartozik. A Pest megyében gyűjtött népdalkincs gyöngyszemei ezek, természetes tehát, hogy megismertessük mindenkivel. A megismertetésnek és megszerettetésnek kitűnő eszköze az ilyen vetélkedő — mondta a zsűri elnöke, Olsvai Imre. Nehéz választani — Hogyan értékelték az énekeseket az elődöntőkben? — Minden fellépő négy szabadon választott dalt adhaARRA VAGYOK KÍVÁNCSI. Néhány éve talán még szentségtörésnek tűnt volna, hogy nyílt színen, a rádió milliós nyilvánossága előtt az államtitkár diákgverekkel vitatkozik. Ráadásul olyan hévvel és őszinteséggel, hogy kölcsönösen elhelyeznek s kapnak vágásokat. A vita tárgya pedig nem is valamilyen mondvacsinált, harmadrangú kérdés, hanem az, hogy miért olyan sok az idős vezető, s a nyolcvanas években, amikor az irányítók fele eléri a nyugdíjkorhatárt, hogyan zajlik ma^d le a váltás? Hogy mennyire élő, húsbavágó a téma, bizonyítja, hogy Bán László szerkesztő, csak hatodjára talált illetékes vá- iaszadót. Talán ők is arra gyanakodtak, amire a joghallgató: lesznek majd, akik nehezen válnak meg annak idején a posztjuktól, körömszakadtáig ragaszkodnak a? íróasztalhoz, akik a nyugdíias obsittal együtt nagy adag sértettséget cipelnek esetleg magukkal a pihenésre szolgáló évekre. Sejteti a generációváltással kapcsolatos bizonytalanságot hogy az illetékes főhatóságok még abban sem jutottak közös nevezőre, vajon a vezetők egyharmadának, vagy a felének pótlásáról kell majd gondoskodni. Igaza van dr. Rácz Albert államtitkárnak, miért ne lennének képesek a mai harmincasok átvenni a stafétabotot. de e kérdéskör jogosságát bizonyítja, hogy jó ’é- hány kérdés megválaszolatlan maradt. A legkü’önbözobb oo- litikai, gazdasági és államhaRádiófigyelő talmi szervezeteknek több figyelemmel kell előkészíteniük a generációváltást. Hasonlóan húsbavágó, s nem kevéssé közéleti a műsor másik három beszélgetése. A polgári társadalmak mintájára megalkotott választási rendszer nem gátja-e a valódi szocialista demokrácia fejlődésének, rendjénvaló-e, hogy az idősek jelentős hányada csak szociális segélyekkel képes létfenntartását is biztosítani vagy az, hogy az utóbbi húsz esztendő az egyén fokozatos gazdagodását s az állam szegényedését, helyesebben a közösségi javak mérsékelt fejlődését hozta? Drecin József művelődési miniszterhelyettes, Ferge Sán dór pénzügyminisztériumi főosztályvezető, dr. Papp Sán- dorné megyei tanácsi főelőadó, vagy a korábban említett dr. Rácz Albert államtitka' azzal tették igazán érdekfeszí tővé az eszmecserét, hogy nem csupán az ifjú kérdezőkké vitatkoztak, hanem saját kétségeiket is feltárták a hallga tők előtt. SZINTÉN ZETÉSZ. Ez is disputa, mégis, micsoda kü lönbség. A műsorújság tanú sága szerint még valami:.o- 1931 decem’.er eleien ülteti' egy asztalhoz a háziasszony Boros Anikó a komoly és könnyűzenészt, a lemezgyűj- tőt és zeneszerető irnrtqimár* a Piknik műsorához. Némi zenével fűszerezve egymással kellett diskurálniuk — mi másról? — a zenéről. így történt, hogy a lemezgyűjto és a karmester kínjában a szintetizátor hangszeres lehetőségeiről elmélkedett, negyedórás eszmefuttatást hallottunk a tamburmajorság kialakulásé ról, vagy arról, hogy a magyar és a japán zene szerkezetében tulajdonképpen rokon. Ami pedig a kísérő muzsikát illeti még ez sem tudta feloldani a tömény unalmat. Mert a japán pentatont is példázó sláger a magyar könnyűzene legrosz- szabb korszakára emlékeztetett, az ismeretlen amerikai- olasz nóta sem vált be csemegeként. Alig hiszem, hogy a komolyzene kedvelőit felcsigázta volna e slágeregyveleg vagy fordítva, a klasszikus muzsika nyelvét nem értők körében az okozna frontáttörést, hogy japán szimfonikusoktól hallják az ismeretlen művet. HÁTTÉRRÁDIÓZÁS. így nevezik a tömegkommunikációval foglalkozó kutatók azi a jelenséget, hogy az emberek ma már csak ritkán ülnek a készülék mellé, inkább nam teendőiket végezve fclfüllel figyelnek a szóra. E ténnyé1 rámolni keit. De nem megalkudni vele. Mert az a fél - ügyelem akár oda láncolhatta a hangszóró mellé az embert, vagy mint ebben az esetben tudatosan, vagy tudat alatt el is hallgattathatja s rádiót. Cs. A. tott elő, azután a tíz palóc dalból jelöltünk ki egyet, befejezésül. A teljesítményt, a stílushűséget, az átélést és a népdalcsokor összeállítását pontoztuk. — Megfelelő volt-e az általános felkészültség? — Általában három hetük volt a gyerekeknek a kötelező anyag átvételére. Ez elégnek tűnik, mert közülük sokan a szülői házban is ezeket a dallamokat hallják, köztük élnek, hiszen volt versenyzőnk Hévízgyörkről, Galgahévízről, Túráról, Tápiószöllősről. A mechanikus tudáson túl viszont van aki átéli, van aki felmondja az énekelt dalt, kiben hogy él. Néha úgy érzem, ezek a versenyek a pedagógusok seregszemléi valójában. Őket szeretnénk megóvni a túlzásoktól, néhány esetben figyelmeztettünk is, ne akarjanak operaelőadást bemutatni, a népdalhoz nem való a hatásvadász túlmozgatás, és csak tizenhat éves kortól felfelé javasoljuk az erdélyi haj- lításos dalok éneklését. Ezek azonban a kezdet nehézségei, hiszen Pest megyében ez az első ilyen népdalverseny. Bizonyítási lehetőség A szentendrei elődöntő egyik indulója volt a száztizenkettes nevezési számú Pintér Gyöngyi. A tizenegy éves, hosszú, szőke hajú kislány, szinte vizsgadrukk nélkül énekelte végig műsorát, otthonos biztonsággal mozgott a többi versenyzőből álló közönség előtt. — Az érdi általános iskolából jöttem, három társammal együtt. Három éve zongorázom, úgyhogy ezek a népdalok nekem nem voltak nagyon nehezek. Feleki László énektanár készítette fel a négy érdi iskolást az elődöntőre. — Pedagógusszemmel segít-e a nevelésben egy népdalvetélkedő? — Feltétlenül. A megszerzett zenei ismereteken kívül növeli felelősségtudatát az a tény, hogy az iskola érdekében tesz valamit. Egy-egy ilyen verseny kiválasztódási lehetőség is egyúttal, aki valamiben többre képes, mint társai, bizonyíthat. Van mire készülni, van olyan értékes cél, amelynek az érdekében érdemes erőt kifejteni. Ez egyúttal a tanárnak is nevelési segítség. Májusi elöntő A szerelemről, a katonaságról, a lakodalomról szóló palóc dalok, ismét felhangzunak Galgahévízen, a májusi döntőn, amelynek műsorában fellép egy szlovákiai magyar nép- táncegyüttes, a fedémesi és gazlgahévízi pávakör, valamint Szvorák Katalin, a Röpülj Páva népdalverseny első helyezettje. Hajós Anna
