Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-23 / 69. szám

A zászlóbontás évfordulóján A párt hűséges társaként Németh SCároSy köszöntötte a fiatalokat a Kill KS ünnepi ülésén A KISZ zászlóbontásának 25. évfordulója alkalmából a KISZ Központi Bizottsá­ga kibővített ünnepi ülést tartott székhazában. Az ün­nepség elnökségében foglalt helyet Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Maróthy László, a budapesti pártbi­zottság első titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Ott voltak a KISZ Központi Bizottságá­nak korábbi első titkárai, titkárai, a KISZ Központi Bizottságának 1957. március 21-én megalakult ideiglenes intéző bizottságának tagjai, valamint az állami, társa­dalmi, tömegszervezetek ve­zető képviselői. Kovács Jenőnek, a KISZ KB titkárának elnöki kö­szöntője után Fejti György, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára mon­dott ünnepi beszédet. Megem­lékezett a mozgalom számos ismert és megszámlálhatatla­nul sok névtelen hőséről, a KISZ megalakulása előtti if­júkommunista mozgalmak be­járta útról, a dicső elődökről. Majd rámutatott: I — Az ifjúsági mozgalom ere­jének bővizű forrása volt és marad az MSZMP politikája, példamutatása, az emberek — köztük a fiatalok — iránt ta­núsított tisztelete, türelme, meggyőző és útmutató szava. Ez a KISZ eredményeinek, si­kereinek legfőbb záloga. A KISZ-tagság jó meggyőződés­sel igényli és elfogadja a párt vezető szerepét, amely elvi, po­litikai irányításban ölt testet, tiszteletben tartja az ifjúsági szövetség önállóságát, öntevé­kenységét és épít a kommu­nisták nemzedékeinek együtt­működésére. — Többre, jobbra törek­szünk a munkában, a tanulás­ban és a mozgalomban — ezt fogadtuk el a KISZ X. kong­resszusán. Ennek a látszólag egyszerű programnak a telje­sítéséhez láttak hozzá azok a fiatalok, akik a tisztességes, hatékony munkára összponto­sítják figyelmüket, a munka­helyeken és az iskolákban, élen járnak a műszaki, techni­kai haladásban. Negyedszázad tapasztalatai adják a felhatal­mazást, hogy közösen kimond­hassuk: a KISZ az lett, ami­nek létrehozói megálmodták: a munkásosztály pártjának hű­séges társa a szocializmus épí­tésében — mondotta befejezé­sül Fejti György. LEHET HÁZÁNK IFJÚSÁGÁRA ÉPÍTENI A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és az idősebb kommunisták nem­zedéke nevében Németh Ká­roly köszöntötte az ifjúkom­munistákat és az egész ma­gyar ifjúságot. Ünnepi beszé­dében többek között leszögez­te: — A pártra figyelő, a bizal­mat bizalommal viszonzó, fe­lelősségteljes munkája ered­EMLÉKHELY határában látható kőosz­lop, az 1848-as szabadsag- harc híres csatáját meg­örökítendő, nemcsak Gö­döllő mondhat magáénak fontos tanácsköztársasági emléket, nemcsak Dabas őrizhet múltjában itt élt hí­res családot, hanem a tele­pülések döntő többségének megvan a maga helyi kin­cse, a voltnak egy olyan darabja, amelyet óvni, tisz­telve szeretni, érzelmekkel telítve érteni lehet és kell. A történelmi tudat termé­szetesen könnyebben talál kapaszkodókat egy-egy nagy, a tankönyvek lapjai­ra bekerült eseményben, ám a helyi emlékek élő­vé tétele, illő ápolása ép­pen azt segíti elő, hogy az általános és éppen ezért elvontként érzékelt ese­mények érzelmekkel telí­tődjenek, azaz ne csak fontosak, hanem kedvesek is legyenek, összekapcso­lódjék a szőkébb és a tá- gabb haza, eszünkben, szí­vünkben egyaránt. Eszünk és szívünk együttes moz­dulása akkor remélhető tö­megekre kiterjedően, ha az emberek napról-napra ta­pasztalják közvetlen kör­nyezetükben a forradalmi hagyományok becsületét, külsőségeiben és tartalmá­ban azonos tiszteletét, ha meggyőződnek arról, hogy az emlékhely nem pusztán évente egy-egy alkalommal színhelye az ünnepélyes múltidézésnek, hanem az év minden napján azt sugallja környezetével, kül­sejével, amit kell: a ha­gyományok élő fontosságát, nem formális őrzését, a gondolati azonosulást. M i magunk is hagyomá­nyok teremtői va­gyunk — elég itt az Omszki parkra, a budai já­rásbelieknek a Garancsi- tr'nál, a váci járásiaknak a i'órökmezőn rendezett ta­lálkozóira utalni —, ám ezek csak akkor nemesed­hetnek igazán a jövendő nemzedékek számára élő emlékké, ha velük együtt mindaz szintén él, amit reánk testáltak elődeink. Forradalmi múltunknak nincs olyan darabkája, amely ne lenne fontos, csak éppen ezeknek a darab­káknak a súlya más és más, az egyik országos je­lentőségűvé lépett elő, a másik viszont helyben az el­ső. Az emlékhelyek az em­lékezés helyei, ám az em­lékezés nem korlátozódhat sgy-egy napra, bár kötőd­ni egy naphoz kötődik. Arányt tévesztenek tehát ott, ahol egy napba vélik sűríteni az emlékek felidé­zését, s az aránnyal a lé­nyeget vétik el. Mészáros Ottó , ményeként a Kommunista If­júsági Szövetség betölti társa­dalmi szerepét. A KISZ-nek, az egymást követő ifjú nem­zedékeknek is részük van ab­ban. hogy az elmúlt negyed­századra úgy tekinthetünk, mint hazánk felvirágozásának, népünk anyagi és szellemi fel- emelkedésének korszakára. — Eredményeinkre gondol­va. az ünnepi megemlékezés perceiben is o hála érzésével és a köszönet szavával fordu­lunk a szovjet néphez és leni­ni Kommunista Pártjához, amellyel közös eszmék, célok és érdekek fűznek össze ben­nünket. — Fontos, hogy a fel­növekvő nemzedékek — ame­lyek nem élték át a korábbi eseményeket — ismerjék hon­nan hová jutottunk. — Meggyőződéssel valljuk — amit a párt XII. kongresz- szusa újólag megfogalmazott, hogy lehet hazánk ifjúságára építeni a szocialista célok va­lóra váltásában. Mi azt tart­juk: az ifjúság nevelése, a fia­talokról való gondoskodás, amelyben a szülői háznak, a családnak meghatározó szere­pe van — változatlanul az egész társadalom ügye. Ami­kor azonban ezt hangsúlyoz­zuk, ezzel egyben aláhúzzuk a KISZ felelősségét is. A jövőt szilárd alapokra építhetjük. Biztonság, cselek­vőkészség, nyugodt, alkotó lég­kör jellemzi hazánk életét. Országunk belső stabilitása pártunk és népünk nagy kö­zös vívmánya. Pártunk, né­pünk, ifjúságunk előtt most az a feladat áll, hogy követ­kezetesen végrehajtsuk a XII. kongresszus határozatait, s mindent megtegyünk az idei népgazdasági terv sikeres tel­jesítéséért — húzta alá vége­zetül Németh Károly. A kibővített ünnepi ülés az Internacionálé hangjaival ért véget. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP XXVI. ÉVFOLYAM, 69. SZÄM Ara: !,4<í forint 1982. MÁRCIUS 23., KEDD Púja Frigyes elutazott Ázsiai körúton Púja Frigyes külügyminisz­ter hétfőn Délkelet-Ázsiába, indult. A magyar dip­lomácia vezetője hivatalos útja során ellátogat a Malay­siái Államszövetségbe, a Srí Lanka-i Demokratikus Szocia­lista Köztársaságba, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ságba, a Vietnami Szocialista Köztársaságba és a Kambod­zsai Népköztársaságba. Púja Frigyes ezen államok külügy­miniszterei meghívásának tesz eleget. A miniszter búcsúztatásánál ott volt Búi Tan Linh vietna­mi nagykövet és Khuon Ran kambodzsai nagykövet, vala­mint Zainudin Idris malaysiai nagykövetségi tanácsos. Még nem nagy a hátrány... még a határ Az Örkényi Béke Termelőszövetkezetben a mintegy hetvenhcktárnyi almást metszik Mei: 2. oldal: Két választás 3. oldal: A tát a nagyobb szakmai tudás Válasz az üzleti ajánlatra 4. oldal: Diákvasárnap a múzeumban Míves táncok élednek újra 7. oldal: Külsnös gól Gyarmaton Brazil siker, hőségben 8. oldal: Gazdára talált az áru Roncs, doKoíinos sofőrrel Még mindig nem kezdődtek meg teljes intenzitással a szántóföldi munkák, pedig a naptár meg a tennivalók na­gyon is gyorsabb tempóra ösz­tökélnék a mezőgazdákat. Csak hát az időjárás ... Hét­ről hétre áthúzza a szépen kidolgo­zott terveket. A kérdés az, nincsenek-e máris behozhatatlan hátrány­ban a szövetkezetek háza tá­ján. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya szakfelügye­leti csoportjánál Tunyogi András így vélekedik; — Nem vitás, kissé vissza­vetette a szezonkezdetet a szeszélyes időjárás. Az eső még a kisebbik baj, a nagyobb gond a hideg, a fagy. Aggo­dalomra nincs ok, mert az idén csak 7000 hektár tavaszi szántás vár a gazdaságokra, tavaly ilyenkor 60 ezer hektár volt a penzum ... Az őszi szántások elmunká- lása, a talajelőkészítés még nem késett, ami sürget, az a vetés. A zöldborsó földbe juttatását már megkezdték Tápiószent- mártonban és Tóalmáson, ve-» tik a mákot Tápióbicskén, Abonyban és Szentmártonká- tán. A vetés mintegy másfél­két hetet késik, a legsürgetőbb a tavaszi árpánál, de jó szer­vezéssel, a vetőmag folyama­tos kiszállításával még behoz­ható! A határt járva azt is vizs­gálják a szakemberek, miként teleltek a vetések, mekkora kárt okozott a hideg... A ta­pasztalatok biztatóak: az őszi árpát kevésbé viselte meg a tél, a búzánál a késői vetés nem egy helyen visszavetette fejlődésében a gabonát. A rep­cét viszont alaposan megkapdosta ft . fagy. A hét végén talán már in­tenzívebb lehet a munka, 8 idejében magágyba kerülhet a kukorica, a napraforgó is. Ve­tésük még nem késett el, sőt ezután lesz csak igazán időszerű... G. M. Befejeződött a látogatás Hazaérkezett a francia parlamenti küldöttség Hétfőn elutazott Budapest­ről Pierre Joxe, a Francia Szocialista Párt parlamenti Startra késsen, javítás alán • Tavaszt jelez a hajókürt Az üjpesti-öbölben egymás mellett sorakoznak a javításra, csinosításra váró hajók Erdösl Ágnes felvétele Ma még zsúfolt az Újpesti öböl. a dunai személy- és te- herhajck téli szálláshelye. Egymás mellett állnak a ja­vításra, felfrissülésre, meg­újulásra váró vontatók, bár­kák. szárnyasok, motorosok. S az egyetlen gőzhajó, az ipar- történeti emléknek is tisztes, de még legalább négy évig szolgálatot teljesítő Petőfi. Minden esztendőben, terv szerint veszik gondozásba őket az ezermesterek. Nem túlzás, valóban ezermesterek, hiszen század eleji technikával gon­doznak itt mindenféle hajót. Erdélyi János osztályvezető- helyettesi a téli nagyjavítások főfő felelőse a kalauzunk. A MAHART mind a 320 dunai hajója megfordul ná­luk, közöttük a 31 személy- szállító is Nem kis munkát ad mindegyik, hiszen egy-egy ha­jó téli generálja egy-másfél millió forint között mozog. Csipkedi magát a hajójaví­tóüzem. Először, még a télen, az egész évben használt átke­lő- és munkásjáratokkal vé­geztek (ilyen is van Dunaúj­városban). Utánuk csupa, Fest megyében Is jól ismert kedves név következik, a menetrend szerint közlekedőké: a Rácke­ve, a Tihany, a Dömsöd, a Gönyü, a Sződliget és a Fo­nyód. Ezek is elhagyták már a téli kikötőt. Sokezer embert kell a Dunakanyarba fuvaroz­ni a felszabadulás évforduló­ján a Vöröskő túrára, ezért most a Bogdányon, a Dömö- sön, az Óbudán, a Sirály in­ason, a Hunyadin, a Rákóczin, a Táncsicson és az Eszter­gomon munkálkodnak a szak­emberek. A Vöcsökre, az egyik legújabb szárnyasra az IBUSZ vár. S ha ezzel is végeztek, sorra kerülnek, a Sirályok, a Sólymok, a vízibuszok, a Moszkva típusú motorosok: a Tahi, a Nagymaros, a Verőce, a Visegrád és legvégül a du­nai hajók doyenje a Petőfi. Ez a munkaprogramja rqájus 1-ig a MAHART újpesti hajó­javító üzemének. S ha végeztek? Akkor ke­rülnek sorra a teherhajók. A szelíd motorosok, a pöfögő vontatók, a szilaj tolóhajók. Ha elhagyják az öblöt, vala­mennyi megújulva szeli a Du­na habjait Szobtól Százhalom­battáig, Budapesttől Eszter­gomig. vagy még tovább fel. egészen az NSZK-ig, s lefelé a Fekete-tengerig. Cs. A. frakciójának elnöke, a nem­zetgyűlés francia—magyar ba­ráti csoportjának elnöke ve­zette küldöttség, amely az or­szággyűlés magyar—francia tagozatának meghívására láto­gatott Magyarországra. A delegáció tárgyalásokat folytatott az országgyűlés dr, Pesta László vezette magyar— francia baráti tagozatának képviselőivel. Magyarországi tartózkodása idején a küldött­ség felkereste a Szakszerveze­tek Országos Tanácsát, el­látogatott a Magyar Optikai Művekbe, valamint Baranya megyébe. A küldöttséget fogad­ta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Púja Frigyes külügymi­niszter és Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár. Tegnap délben visszaérke­zett Párizsba a francia parla­menti delegáció. «Közélet Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Pakisztán nemze­ti ünnepe alkalmából távirat­ban üdvözölte Zia ul-Hak tá­bornokot, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság elnökét. Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnöke vezetésé­vel vasárnap hazaérkezett a magyar szakszervezeti küldött­ség, amely részt vett a szovjet szakszervezetek kongresszusán. Ulla Tillander közoktatási miniszter vezetésével, Pozs- gay Imre művelődési miniszter meghívására, hétfőn svéd kül­döttség érkezett Budapestre. R endezkednek, takarí­tanak, .csinosítanak városokban és közsé­geden a felszabadulási emlékművek körül. A buz­galom értékét, persze, nem mértéke adja, mivel a külsődleges jegyek ritkán állnak szoros és egyenes összefüggésben a tartalom­mal, a belső meggyőző­déssel, a hagyományok nem formális, hanem értő tisz­teletével. Mégis, némely helyen, főként ott, ahol az emlékhelyek nincsenek annyira szem előtt, azaz a település határában vagy a központon kívül találhatók, az ember meghökken, mennyire méltatlan kör­nyezetből kell kitisztítani azt. ami múltunk egy da­rabjára figyelmeztet. A meghökkenés nem a ke­mény tél nyomainak, ma­radványainak szól, hanem annak a látható feledé- kenységnek, amely azt mu­tatja: a jeles napok eltel­tével nem valami sok törő­dés, figyelem, kíváncsiság vezérelte áhítat jut ezek­nek az emlékhelyeknek. Nyersebben szólva: a ko­szorúzás lezajlik, a lobo­gók lengenek, a díszőrség feszesen áll, a kórus szé­pen énekel, a vörös nyak- kendős úttörők megillető- dötten köszöntik a vendé­geket, elhangzik a szavalat, a beszéd, s azután... az­után mintha egy feladat lenne a sok között, némely helyen kipipálják, megtör­tént az emlékezés, nem na­gyon néznek rá az év to­vábbi hónapjaiban, milyen is az a környezet, mely múltunk jelképét öleli. Ne legyünk igazságtala­nok. Hosszú évek szívós munkája ölt testet abban, bogy tömegek tanulták meg érteni, jól érteni a nemzeti hagyományokat, ötvöződésüket, a forradal­mak internacionalista je­gyeivel és hagyományai­val, ám elgondolkoztató módon még ma is a nagy történelmi események csu­pán lazán kapcsolódnak a helyi emlékekhez. Igaz, a megye ilyen tekintetben or­szágos kezdeményezések­nek is elindítója volt, igaz, a megyében a múlt őrzésé­nek olyan forrásai nyíltak tágra, mint például a hely- történeti krónikák megal­kotása, a hősök voltak, az őszirózsás forradalomtól a Tanácsköztársaságig, a la­kóhelyünk Pest megye el­nevezésű vetélkedők, ám, mindezek tudatában sem nyugodhatunk bele az egy évben egyszer megadjuk a külsőségeiben is illő tisz­tel etet módon megfogal­mazható gyakorlatba. Tele van a megye tör­ténelmi emlékhelyekkel, hi­szen nemcsak Tápióbics ke

Next

/
Thumbnails
Contents