Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-23 / 69. szám

vuitap 1982. MÁRCIUS 23., KEDD Fókusz KÉT VÁLAS S Washingtoni kormányzati kö- S rökben, a NATO brüsszeli fő- S hadiszállásán és általában, a S nemzetközi jobboldal berkei- § ben, alighanem kellemesnek találták az elmúlt vasárnapot. S Nem meteorológiai, hanem po- § litikai okokból. Ezen a vasár- S napon ugyanis Nyugat-Európa S két fontos országában került x sor választásra, és mindkettő- N ben határozottan előretört a Ä jobboldal. A két választásnak vannak rokonvonásai. Egyik sem or­szágos, ám hosszabb távon mindkettőnek az eredménye hatással lehet az országos és a parlamenti képviseleti ará­nyokra. Franciaországban a járási választások második forduló­ját tartották meg. Az ered­mény baloldali visszaesést és jobboldali előretörést hozott, ugyanúgy, mint az első for­duló. Jogos a kérdés: mi tör­tént abban az országban, amelyben nem oly régen, több évtized után a baloldalnak is­mét sikerült megszereznie a parlamenti többséget és a kormányzás lehetőségét? Az eredmény alapos elemzé­séhez természetesen még hosz- szabb idő kell. Két dolog azonban már most nyilvánva­lónak tűnik: a bonyolult vá­lasztási rendszerből Francia- országban hagyományosan kö­vetkezik az is, hogy a helyha­tósági és az országos választá­sok irányzata rendszeresen el­térést mutat; legalább ilyen erős hagyomány, hogy a sú­lyosbodó gazdasági nehézsé­gek mindig visszaütnek a hi­vatalban lévő kormányzatra. Mindkét igazság, bár eltérő mértékben, érvényes a Né­met Szövetségi Köztársaság fontos tartományában, az Al- só-Szászországban megtartott választás eredményére is. Ami viszont különbség a két vá­lasztás között, az elsősorban külpolitikai szempontból fon­tos. Arról van sző, hogy Fran­ciaországban az eredmény tel­jesen független a külpolitikai motívumoktól (már csak azért Is, mert a korábbi, jobboldali kormányzat bizonyos kérdé­sekben nagyobb távolságot tartott a NATO-tól, mint a jelenlegi), az NSZK-ban vi­szont a kormánykoalíció min­den veresége valóban külpoli­tikai töltésűnek bizonyulhat. Tévedés ne essék: az Alsó- Szászországban most abszolút győztesnek, bizonyult SDU ed­dig is egyedül kormányzó párt volt a tartományban. Azonban az SPD hat (!) szá­zalékos vesztesége, az FDP és a Zöldek előretörése olyan or­szágos irányzatra utalhat, amely rossz esetben nemcsak megnehezítheti, hanem egye­nesen mgbéníthatja a kor­mány munkáját. Az. FDP ve­zetője, Genscher alkancellár és külügyminiszter a napok­ban többször érzékeltette, hogy szerinte „csökken a külpoliti­kai nézetkülönbség a Szabad- demokraták és az unio-pártok között”. Ezt Strauss — a jelek szerint nem egészen alaptala­nul —, minősítette olyan le­hetőség „lélektani előkészíté­sének”, hogy az FDP később esetleg a jobboldallal „köthes­sen házasságot”. Márpedig egy ilven „házasság” nemcsak az NSZK belDolitikájában éreztetné a hatását... H. E. Jobboldali előretörés Franciaországban Nem változik a politika A francia járási választá­sok második fordulója is megerősítette az első forduló­ban mutatkozó tendenciát: a jobboldali pártok több man­dátumot szereztek a megye­gyűlésekben, mint a balol­dal pártjai. A megyegyűlési mandátu­mok megoszlása (a ten­gerentúli megyék eredményei nélkül) a következők: Szo­cialista Párt: 50, héttel keve­sebb, mint 1976-ban; FKP: 191, negyvenöttel kevesebb; Bal­oldali Radikálisok: 61, huszon­héttel kevesebb; különböző más baloldali csoportok: 42, huszoneggyel kevesebb; RPR (Chirac-féle párt): 323, száz­negyvennéggyel több; UDF: 460 hetveneggyel több; különböző más jobboldali csoportok: 363, ötvenkettővel több; szél­sőjobboldal: 1, változatlan. A baloldali pártok összesen 798, a jobboldali pártok 1147 megyegyűlési mandátumot sze­reztek. A mandátumnyeresé­gek és veszteségek száma azért nem egyenlő, mert idő­közben több mint 160 új já­rási választókerületet létesí­tettek, az eddigi választóke­rületi határok módosításával. Lionel Jospin, a Szocialista Párt főtitkára a választások kimenetelét kommentálva be­ismerte, hogy a baloldal ve­reséget szenvedett, de ennek ellenére — mint mondotta — a kormányon lévő baloldali- pártok nem változtatnak ed­digi politikájukon. A válasz­tások kimenetelét figyelmez­tetésnek kell felfogni, amellyel számolni kell a jövőben — tette hozzá. Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtitká­ra úgy vélekedett, hogy a vá­lasztók részleges elfordulása a baloldaltól arról tanúskodik, hogy vannak problémák, és felszólította a kormányt, hogy ezeket vegye figyelembe a reformok meghozatalánál. Jacques Chirac, az ellen­zék egyik vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy bár a járási választások kisebb jelentőséggel bírnak, azaz nem veszélyeztetik a kor­mány hatalmát, az eredmé­nyek szerinte mégis azt mu­tatják, hogy a lakosság mind nagyobb része csalódott a kor­mány politikájában, és ag­gódik jövőjéért. Ellenzéki győzelem Alsó-Szászországban A CDU abszolút többsége A Német Szociáldemokrata Párt érzékeny vereségét és a Kereszténydemokrata Unió abszolút győzelmét eredmé­nyezték az NSZK-beli Alsó- Szászországban vasárnap meg­tartott tartományi választá­sok. A választások hivatalos végeredménye: CDU: 50,7 változás 1978-hoz képest: 2 százalék; SPD: 36,5 változás: 5,7 százalék; FDP: 5,9 változás: 1,7 százalék; Zöl­dek (környezetvédő mozga­lom): 6,5 változás: 2,6 száza­lék. ­A CDU tehát két százalék­kal több szavazatot kapott, mint az 1978-as tartományi választásokon, az SPD viszont elveszítette szavazóinak majd­nem hat százalékát. A négy év­vel ezelőtti tartományi válasz­tásokkal ellentétben ezúttal mind a Szabad Demokrata Párt, mind a Zöldek néven is­mert környezetvédő mozgalom bejutott a tartományi parla­mentbe. Fölényes győzelme alapján az Ernst Albrecht ve­zette CDU újabb négy eszten­dőre egyedül alakíthat kor­mányt, mivel a 171 főre növelt tartományi parlamentben 87:84 arányú abszolút többséggel rendelkezik. Ernst Albrecht Alsó-Szász­ország kereszténydemokrata miniszterelnöke a választási győzelmet „a CDU országos sikereként” értékelte. Albrecht szerint a mostani választások­nak országos kihatásuk lesz, befolyásuk érződni fog a jú­niusi hamburgi és a szep­temberi hesseni tartományi választásokon is. Albrecht azt hangoztatta, hogy a CDU győ­zelmében jelentős szerepet játszott „az SPD hanyatlása, a kül- és gazdaságpolitikában jelentkező kormányzásképte­lensége”. Hasonló szellemben foglaltak állást első nyilatko­ke­ve­zataikban az ellenzéki resztény uniópártok más zetői is. Willy Brandt, a Szociálde­mokrata Párt elnöke „csaló­dást okozó, egyértelmű vere­ségnek” nevezte az alsó-szász- országi választásokat. Aitdínos sztrájk Ciszjordmáhan Szíria a BT összehívását kéri A szíriai kormány vasárnap úgy határozott, hogy a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kéri az Izrael ál­tal megszállt Ciszjordániában, a Golan-fennsíkon s a Gaza-övezetben kialakult legújabb helyzet miatt. Szíria ENSZ-nagykövetét utasították, hogy a világszervezet székhelyén terjessze elő a damaszkuszi kérést. A bejelentés közvetlen előz­ményeként Abdel Halim Khaddam külügyminiszter Fa­ruk Kaddumival, a PFSZ po- Itikai osztályának vezetőjével folytatott megbeszéléseket. A találkozón egyetértettek, hogy a megszállt területek helyze­tét a BT elé kell vinni, vala­mint abban is, hogy felszólít­ják az Iszlám Konferencia szervezetét és az el nem köte­lezett országokat: vitassák meg a kérdést és alakítsanak ki egységes álláspontot a kér­désben. Űjabb kétnapos általános sztrájk kezdődött hétfőn a 850 000 lakosú Ciszjordániá­ban. A palesztin terület pol­gármesterei vasárnap este dönöttek a hét végén meg­hirdetett háromnapos sztrájk meghosszabbításáról, miután az izraeli megszálló hadsereg az El Bira-i városi tanács tör­vénytelen feloszlatását követő megmozdulások elfojtása je­gyében a nap folyamán út­akadályokkal zárta el a külvi­lágtól Ramallah, Nablusz és EL Bira városát, valamint a szomszédos palesztin mene­külttáborokat. A katonai elnyomó intézke­dések reakciójaként kibonta­kozó ciszjordániai tiltakozási hullám vasárnap átterjedt a Gazai-övezetre is, miközben a Golan-fennsík annektálása miatt immár hatodik hete sztrájkoló drúz falvakban Warnke és Vsncs nyilatkozatai Konkrét lépések Az Egyesült Államok nem­zetbiztonságát nem lehet ha­dászati fegyvertárának felduz­zasztásával biztosítani — je­lentette ki Paul Warnke, az amerikai fegyverzetellenőrze- si és leszerelési hivatal egyko­ri igazgatója. Az amerikai fegyverkezési szakértő a nukleáris fegyve­rek korlátozása érdekében teendő konkrét lépések mel­lett foglalt állást. Naivnak es alapvetően hibásnak nevezte azokat a számítgatásokal, hogy napjainkban, a felmér­hetetlen pusztítóképességgel rendelkező atomfegyverek ko­rában e fegyverek további fel­halmozása növelné egy nuk­leáris összecsapás megnyeré­sének lehetőségét. Nem kevés­bé hibás és veszélyes az a vé­lemény — mondotta Warnke —, hogy a nukleáris fegyve­rek bevetésével való fenyege­tőzés politikája megváltozta­tására kényszeríti a Szovjet­uniót. A Szovjetunióval szem­beni katonai fölény elérését célzó kísérletek nem vezetnek sehová, csak a nukleáris ösz- szecsapás veszélyét növelik. Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszter a Times című hetilapnak adott nyilatkozata ban hangoztatta, hogy a leg­komolyabb erőfeszítéseket kel­lene tenni a hadászati támadó fegyverek korlátozását célzó tárgyalások sikeréért. A Pentagon érdekelt a kísérletekben A Columbia Hétfőn közép-európai idő szerint 17 órakor harmadik próbarepülésére indult a Columbia amerikai űrrepülő­gép. A Columbia a floridai Kennedy űrrepülőtérről egy­órás késéssel startolt Jack R. Lousma és Gordon Fullerton asztronautákkal. A késést egy földi hősugárzó készülék meg­hibásodása okozta. A Colum­bia kör alakú pályára állt a föld felszínétől 241 kilométer­re. A Columbia harmadik út­ja egy hétig tart. A Columbia rakodóterében tíz tonna súlyú berendezést visz magával a világűrbe. Ezek nagy része makett. Azok­nak a szputnyikoknak és egyéb berendezéseknek a ma­kettje, amelyeket a későbbiek­ben a NASA (Országos Űrha­józási Hivatal), illetve a Pen­tagon kíván a világűrbe kül­deni a Columbia segítségével. Az amerikai űrkomp leg­főbb „munkaadója” a Penta­gon, de a Reagan-kormány a jelek szerint politikai célokra is fel akarja használni a prog­ramot. A Columbia harmadik re­pülését Reagan elnök kezde­ményezésére „Afganisztánnak szentelték”. Kétszázezren tüntettek Hirosimában A nukleáris fegyverek ellen li Közel neffyedmillió ember tüntetett vasárnap Hirosimában, az 1915-ös atombombázás után meghagyott romépületnél. Azt követelték, hogy száműzzük földünkről az atomfegyvereket. Képünkön: a japán tünte­tők az egykori atomcsapás epicentrumában Az atomfegyverek ellen ki­bontakozott japáni küzdelem­nek újabb lendületet adott az a nagyszabású tömegmegmoz­dulás, amely Hirosimában zaj­lott le vasárnap a várt 200 ezer embernél is több résztvevővel — jelentette az MTI tudósító­ja. Az ötmilliós taglétszámú Szakszervezeti Főtanács, a Sohye, a kommunista, a Szo­cialista Párt, valamint a leg­különbözőbb társadalmi szer­vezetek és polgárjogi mozgal­mak által kezdeményezett tün­tetésre az ország minden ré­széből érkeztek küldöttek. Tomizuka Micuo, a szak- szervezeti főtanács főtitkára, az MTI tudósítójának hangsú­lyozta: „a mostani nagygyűlés csupán a kezdete annak az el­következő akciósorozatnak, amelyet egységes politikai és népi mozgalommá kívánunk szélesíteni. Ennek keretében kerül sor április 10-én 38 ja­pán nőszövetség együttes tün­tetésére, majd május 23-án a 300 ezres tokiói tömeggyűlésre. ugyancsak Izrael-ellenes fel­vonulások voltak. A hét végi tüntetések alkal­mával az izraeli „rendfenntar­tók” több nyugati parti tele­pülésen tüzet nyitottak a résztvevőkre, egy tizenéves arab fiút megöltek, további nyolc személyt megsebesítet­tek, s több tucat felvonulót letartóztattak. Sáron izraeli hadügyminisz­ter a kabinet vasárnap ülésén azt áhította, hogy a palesztin lakosság ellen fegyverüket használó izraeli katonák „az előírásoknak megfelelően jár­tak el”. Ezzel szemben az el­lenzéki Munkapárt vezetősége a robbanásveszélyes helyzet okait elemezve a kormány fe­lelősségét állapította meg, hangoztatva, hogy a Sáron hadügyminiszter által képvi­selt „keménykezű” politika „teljes kudarcot vallott” a Tel Aviv által ellenőrzött te­rületeken. Az Arab Liga titkársága va­sárnap közleményben ítélte el az izraeli megszálló hatóságo­kat Bira városi tanácsának feloszlatásáért. A dokumen­tum felhívja a figyelmet ar­ra, hogy az izraeli megszállók az arab területek teljes an­nektálása érdekében fokozato­san felszámolják a még mű­ködő arab intézményeket. Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási szervezet VB elnöke nyilatkozatban biztosította támogatásáról az izraeli megszállás elleni tilta­kozó akciókat. Bteisnyev Tüskémben Leonyid Brezshyev, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke hétfőn az Uzbég Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság fővárosába, Taskentbe ér­kezett. Itt részt vesz azon az ünnepségen, amelyen a köztár­saságnak átnyújtják a Lenin- rendet. A magas kitüntetést a köztársaság a gyapot és más mezőgazdasági növények ter­mesztése terén elért sikerei­vel érdemelte ki. Megnyílt az Indiai KP XII. kongresszusa Meghatározzák Hétfőn az Uttar Pradesh állambeli Varanasiban meg­nyílt az Indiai Kommunista Párt XII. kongresszusa. A kongresszusi küldöttek elem­zik a pártnak az előző, a XI. kongresszusa óta eltelt négy év során végzett munkáját, meghatározzák az elkövetkező időszakban követendő takti­kát, s a konkrét feladatokat. Csandra Radzsesvara Rao, az Indiai Kommunista Párt országos tanácsának főtitkára megnyitójában értékelte az Országos Tanácsnak, s a párt vezető szerveinek a tanácsko­zás előkészítésében végzett munkáját. Megállapította: a párt mindig a munkásosztály alapvető érdekeinek védelmé­ben vívott harc élén állt, küz­dött a belső reakció ellen, amelynek célja az indiai nép egységének aláásása. Gandhi Londonban Margaret Thatcher bril mi­niszterelnök hétfőn délelőtt Londonban egyórás négyszem­közti eszmecserét tartott ven­dégével, Indira Gandhi indiai kormányfővel. Az eszmecserét a tanácsadókkal kiegészített delegációk találkozója követte, majd Gandhi asszony a brit miniszterelnök ebédvendége volt. Hivatalos helyről származó szűkszavú közlés szerint a két kormányfő a kétoldalú keres­kedelemről, az Anglia által nyújtott segélyekről és a le­hetséges hadiszállításokról tárgyalt „részletesen”. Megalakult a lengyel újságírók új szervezete Tárgyszerű tájékoztatás a cél Lengyelországban, miután szombaton feloszlatták az ed­digi Újságíró Szövetséget, ugyanaznap megalakult a saj­tó dolgozóinak új szervezete, amely o Lengyel Népköztársa­ság Űjságíróinak Szövetsége nevet viseli. A szervezetet a sajtó képvi­selőinek Varsóban tartott or­szágos találkozóján alakítot­ták meg. Űj, ideiglenes szerve­zeti szabályzatot fogadtak el, s létrehozták a vezető testüle­teket, köztük a Főtanácsot, amelynek élére Klemens Krzy- zagorskit választották. Az elfogadott programnyi­latkozat hitet tesz a LEMP IX. rendkívüli kongresszusán ki­dolgozott, a szocialista meg­újulásról szóló program mel­lett. Az új szövetség programnyi­latkozatában a lakosság tárgy­szerű, gyors tájékoztatásáért száll síkra, olyan újságírói munkáért, amely híven tükrö­zi a különféle nézeteket, s amely a szocializmus érdekeit szolgálja. Több forgatócsoport elhagyta Salvadort Katonák állítottak csapdát A salvadori kormány kato­nái csalták tőrbe és gyilkolták meg Salvadorban a négy hol­land televíziós újságírót — je­lentette ki szombaton a hol­land „Ikon” tévétársaság szó­vivője. A négy holland újságíró a társaság megbízásából dolgo­zott a közép-amerikai ország­ban. A szóvivő szerint a kor­mánykatonák, tudomást sze­rezve arról, hogy a holland újságírók szerdán gerillákkal találkoznak, csapdát állítottak a találkozó színhelyén és tü­zet nyitottak az újságírókra illetve kíséretükre. Többen azonnal meghaltak, másokat később lőttek agyon. Egy nyugatnémet újságíró, aki a végzetes interjúra szállította holland kollégáit, szombaton Managuában cáfol­ta a salvadori juntának azt az állítását, hogy a négy újság­író a kereszttűzben vesztette volna életét. Az esemény hatására több, Salvadorban dolgozó tévé-for­gatócsoport, így a brazil tévé és az amerikai ABC stábja elhagyta az országot. Duarte külföldi újságírók előtt kénytelen volt szomba­ton este bejelenteni, hogy sze­mélyesen fogja a holland új­ságírók ügyét kivizsgálni. Duarte fontosnak nevezte, hogy a külföldi újságírók Sal­vadorban maradjanak a junta által kiírt választások alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents