Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-20 / 67. szám
1983. MÁRCIUS 30.. SZOMBAT 7 Zsigmond Ferenc a keverőpultnál Báli Mária a klubban Szűcs Balázs forró dróton Baloghné Cselédes Anna, az előadó Erős János az erősítőnél Ennyiben és csakis ennyiben... Mi készen kaptuk a világot? SODRÁSBAN A ZÁSZLÓVIVŐK Nagyjából olyanná válunk, mint a körülményeink, megítéltetésünknek mégis csak az lehet az alapja, hogy mennyit tettünk és próbáltunk tenni jobbításukért. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának negyedszázados évfordulóján a fiatalok úgy is fogalmazhatnák: hogyan vittük tovább a kibontott zászlót? Miiyenek vagyunk mi, mai KISZ- esek? Azt senki sem vitatja, hogy a fiatalok becsülettel kivették és kiveszik részüket az ország gyarapításából, fejlődéséből. Mégis az utóbbi években mindig számítani kell a képletes, vagy a valóságos legyintésekre. Az ünnepi percekben is ott lappangnak az ifjúsági szervezet mozgalmi jellegének és az aktivitás csökkenésének kifogásai. De vonzó, elismerésre méltó, hogy maguk a legaktívabb KISZ-t&gok is az új lendület lehetőségét keresik. Elsősorban a maguk portáján. Az ötszörös bajnok A Nagykőrösi Konzervgyárban már túl vannak egy ünneplésen: a közelmúlt napokban , vették át a KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlóját. Minden indoklásnál többet mond Gimesi Tibornak, a vállalati pártbizottság titkárának véleménye: a vezetés számára nélkülözhetetlen partner a KISZ- szervezet, jelentős erőt képviselnék, a gyár minden második fiatalja ifjúkommunista. Segítségükre egyformán számíthatunk a gazdasági, szociális és a szűkebben értelmezett politikai feladatok megoldásában. Szűcs Balázs, a KISZ vállalati bizottságának titkára már nem sorol- • ható az egészen „ifjak” közé, mégis népszerű a fiatalok között. — Alig tizenhat évesen, segédmunkásként jöttem a gyárba — keresi a magyarázatot. — Előbb lettem híres, és csak később kezdtem tanulni. Bennem valahogy összefonódott ez a két dolog. Először a tizennyolc éven aluliak alapszervezetének voltam a titkára, később beválasztottak a helyi bizottságba. Közben elvégeztem az iskolát és öt országos szakmai versenyen nyertem első helyezést, többször nem is indulhattam, mert megszereztem a technikusi végzettséget. Tíz éve . párttag vagyok és a KISZ városi bizottságának szervező titkára, sőt tagja lettem a KISZ KB mellett működő mezőgazdasági fiatalok tanácsának is. De a szakmát nem akarom elfelejteni, ismerem a legmodernebb gépeket, az új konzervipari eljárásokat. Munkaidőm nagy részét az üzemekben töltöm, a fiatalok között. Másképpen nem tudnék, együtt dolgozni velük. — Nos azt magam is érzem, hogy a KISZ tevékenysége eltolódott a gazdasági feladatok megoldása felé. Sokkal több időt kellene szentelni az ideológiai képzésre, .az aktív politizálásra, az éjfélekbe nyúló vitákra. Az ifjúsági vezetők felelősségé, hogy minél több fiatal számára vonzóvá tegyük szervezetünket. Ehhez érdekes, szórakoztató programok is kellenek. Abban nem hiszek, hogy elmúlt a látványos akciók ideje. Mondok egy példát: a börzsönyi úttörővasút építése idején három évig minden hétvégén 60—80 fiatal ment dolgozni tőlünk. Kétkedő népművelő Báli Mária, a monori járási művelődési központ előadója is a számottevő KISZ-akciókkal kezdte a beszélgetést. Sorolta a törteli kisvasút felbontását, a kerespestarcsai kórház építését és a nagyközségben végzett társadalmi munkákat. De az egyik legfontosabb feltételnek tartja, hogy azok is ott dolgozzanak a fiatalokkal, akik az akciót szervezik.* — Tizenötévnyi KISZ-es múlttal állítom: sokmindent tett az ifjúsági szervezet — mondta. — Személyiségüket is képes volt formáhii. Én még a hivatásomat is a KiSZ-nek KISZ megyei bizottságának, valamint az üzemi KISZ-bizottságnak. Tegyük hozzá: közgazdasági egyetemre jár. — Mostanság tényleg nehezebb mozgósítani a srácokat és a lányokat — mondta Cselédes Hona. — Ennek sok összetevője közül érdemes végiggondolni néhányat. A fiatalok életkörülményeivel együtt megváltoztak az igényeik is, átformálódott az érdeklődésük. Eközben mi évről évre szinte ugyan azokat a programokat kínáljuk, még a vitakörök, ismeretterjesztő előadások témája sem sokat változott. Elvétve akad egy-egy jó, izgalmas újdonság, de ezek nem terjednek el széles körben. A másik gond: ma már a huszonéves fiataloknak is igényük van az önálló lakásra, különösen, ha házasok. Mondom a saját példámat: építkezünk — vállalati kölcsönt nem kaptunk, mert gyerek nincs —, a férjem kénytelen különmunkát vállalni és közben a házon is dolgozni. Meg kell érteni, hogy átmenetileg kialakul a befeléfordu- lás, hiszen mi még sem teljesen készen kapjuk a világot. — Mindezek melleik elmondhatjuk, hogy vállalatunknál hagyományosan aktív a KISZ-élet és kitűnőek a feltételek is. Viszonylag sok a rendezvény gyakran hívjuk vendégségbe a város, különböző alapszervezeteinek tagjait és két iskolával is rendszeres a kapcsolatunk. Gondolni kell az utánpótlásra. Mió|a KISZ-es vagyok mindig a politikai képzéssel foglalkoztam. Most már négy éve, vezetek egy tanfolyamot a ceglédi középiskolák leendő és megválasztott KISZ-vezetőinek. Az a tapasztalatom, hogy a nyolcadik osztályt végzett gyerekek nagyon csekély politikai és még kevesebb mozgalmi ismeretekkel rendelkeznek. Ez is kedvezőtlenül hat az alapszervezetek munkájára. Lemezlovas Zsigmond Ferenc, a bejárók táborát gyarapítja: naponta ingázik Gyálról a Taurusba. Munkahelyén szerszámkészítő, lakóhelyén ifivezető, s emellett közgazdasági szakkör zépiskplában tanul. , — fiíég 1969-ben, iparitanulóként léptem be a KISZ-be, de nem volt szerencsém: rosszul működött az iskolai szervezet, a programok formálisak, unalmasak voltak, el is ment a kedvem az egésztől. Öt év múlva aztán a falunkban össze jött egy jó csapat, egész sor lelkes fiatalból és hozzájuk sodródtam. Rövid idő múlva ifivezető lettem a Rákóczi úti iskolában. Fokozatosan sikerült letennem az összes próbát és a nagyközségi alapszervezet támogatásával megszerveztem az ifivezetők klubját. Nem egészen jó az elnevezés, mert olyasmire ritkán érünk rá, ami klubbá tenné ezt a 25—30 fiatalból álló csoportot. Gyakorlatilag az ifivezetők továbbképzését biztosítjuk, felkészítjük őket az úttörő rendezvények szervezésére és lebonyolítására. — Sajnálom, hogy egyre kevesebb időm marad, hogy a gyerekek és a fiatalok között legyek. De van egy hobbim: a lemezlovasság. Eljárok zenét adni az iskolai, valamint a KISZ-rendezvényekre. Én magam is jól szórakozom és ez is alkalom arra, hogy barátok között legyek. Az úttörők mozgalmi felkészítésére tehát megvan a szervezeti lehetőség. S a jelenlegi helyzeten remélhetően javítani fog, hogy a Ki- tián-próbákat már nem a középiskolában hanem az általános iskolában tehetik le a gyerekek. Ez persze azzal is együtt jár, hogy nagyobb felelősség hárul az ifivezetőkre. Az egyik alapító Alakult egyszer 1979-ben egy különleges KISZ-alapszervezet Albert- irsán. A nagyközségi művelődési ház művészeti csoportjainak néhány tagja elhatározta, hogy újra életre kelti a már megszűnt ifjúsági klubot. A tettrekész fiatalok többsége KISZ-tag volt, de a járás különböző üzemeiben. Ebből született az ötlet. hogy alakítsák meg Albertirsa területi alapszervezetét. — Amatőrfilmesekből, táncosokból és énekkarosokból állt az alapszervezetünk — mondta Erős János alapító tag, aki azóta már a nagyközségi KISZ-bizottság titkára. — Olyan lelkesedéssel tudott dolgozni ez a kis csapat, hogy rövidesen a figyelem középpontjába kerültünk. Igaz, bírálatot is kaptunk eleget, mert hadilábon álltunk az adminisztrációval, késtünk a jelentésekkel és a taggyűlések formai előírásait se tartottuk be pontosan. Viszont részt vettünk a falu életériek legapróbb megmozdulásaiban is. Rengeteg segítséget kaptunk Pán- czél Ferenctől, a művelődés ház igazgatójától a programjaink megszervezéséhez, amelyeken az alapszervezet tagságának többszöröse vett részt. Valahogy úgy tudnám megfogalmazni, hogy klubszerű KISZ-életet éltünk, lazán határoztuk meg az egyéni vállalásokat és az értékelést is mindig egy folyamat részének tekintettük. — Különös tapasztalat: jelenleg stagnál a községi alapszervezet működése. Pedig tavalyelőtt jutottak a csúcsra: a tanács és a pártszervezet segítségével hangulatos ifjúsági klubhelyiséget alakítottak 'ki. Ügy tűnik, mintha a több éve áhított cél elérése után kicsit megfáradtak volna. A- tanulság figyelemre méltó: a jó KlSZ-muhka feltételet hogy értelmesen fiatalokat érdeklő, közösségi és személyes érdekükben álló feladatokat, célokat kell kitűzni. S ami legalább ennyire fontos: oda kell figyelni rájuk, ellenőrizni — segítő szándékkal ellenőrizni — kell őket és elismerni a jó munkájukat. Tudom ez a kívánságlista nem számít újdonságnak, de túlhaladottnak se tekinthetjük. Öt arc a mai aktív KISZ-esekről...' mintha egymás gondolatát folytatnák. Hogy milyenek is a mai KISZ- tagok? Mint a negyedszázaddal ezelőttiek: állandóan változó körülmények között keresik az újat, s olyanok is, mint a világ, amely körülveszi őket, az a világ, amelyet ők sem kapnak készen. Minden apró ’ eredményért ugyanúgy meg kell küzdeniük — ha másként is —, mint az 1919-eseknek és az 1957- eseknek. S az eredmények ma sem kevésbé látványosak, csak szerencsére már nem a hatalom kérdéséhez kapcsolódnak. Ennyiben és csakis ennyiben valóban készen kapták a világot. KRISZT GYÖRGY köszönhetem, hiszen érettségi után mezőgazdasági előadó voltam a tanácsnál, a községi alapszervezetben pedig kultúrfelelős. Végül a tár- yáédalmi megbízatás fontosabbá vált ■fzámomra, mint a szakmám, megszerettem a közművelődést. Jelenleg is az ifjúsági klubokkal foglalkozom, ez a legalkalmasabb forma arra, hogy vonzó művelődési 'és szórakoztató programokat szervezzünk. .■Ugyanakkor a művelődési ház kiscsoportjai, szakkörei és tanfolyamai is sok fiatalt vonzanak. Elégedettek mégsem lehetünk. — Megfogadtam, hogy sohasem fogom kimondani: ezek a mai fiatalok, bezzeg ... Mégis igaz, hogy visszaesett az érdeklődés. Meglehet, hogy mi — a sok felmérés ellenére — nem tudunk igazán vonzó programot kínálni. Valami más, új kellene, nem a megszokott. De mi? Miben másak a mai tizen-, huszonévesek, mint mi voltunk? Talán az a baj, hogy készen kapnak mindent, hogy semmiért sem kell igazán harcolniuk. Ez a kérdésekkel tűzdelt gondolat-, sor a monori járási KISZ-bizottság húszévesnél nem sokkal idősebb közművelődési bizottsági tagjától hangzott el. A tanuló tanító B aloghné Cselédes Ilona éppen hogy túllépett a második ikszen. A ceglédi Közúti Gépellátó Vállalat adminisztrátora és öt éve tagja a
