Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-03 / 52. szám
6 SSSrer -é/ír W sbnmaD 1982. MÁRCIUS 3., SZERDA TANÁCSOK Illeték csak a lakott forgalmi érték után Az eltartott nem maradhat gondozó • Ha a vevfi szerez lakást a megvásárolt ingatlanban lakónak, a vagyonátruházási illeték kiszabásánál az ingatlan lakott forgalmi értéke az irányadó, H. Z.-né gödöllői és Horváth László visegrádi olvasónk (utóbbi telefonon) kérte tanácsunkat. Problémájuk azonos, ezért válaszolunk a levélben és a telefonon érkezett kérdésre együtt lapunk hasábjain. Házas ingatlant vásároltak. Utóbbi olvasónk Abonyban. Az ingatlanok két lakásból állnak, de úgy, hogy faajtó választja el azokat egymástól. Az egyik elkülönített lakrészben lakó lakik. H. Z.-né és H. L. lakói vállalták a kiköltözést, ha megfelelő cserelakást kapnak. Ezt a körülményt egyébként olvasóink az eladókkal kötött adás-vételi szerződésben is megjelölték, s a ház vételára is tükrözi, hogy az Ingatlant lakottan vásárolták meg. Vagyis: a helyben szokásos házak forgalmi értékénél mintegy 40 százalékkal olcsóbb volt. Olvasóink azt panaszolják, hogy az illetékkiszabásnál ezt a körülményt nem veszik figyelembe, mondván, hogy a teljes forgalmi érték után kell illet ékezniük. Olvasóink kérdezik, mi a jogi álláspont? Véleményünk, hogy mindkét olvasónk esetében az ingatlan lakott forgalmi értélte az irányadó, a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabásánál. Az illetékesekről rendelkező 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendelet 1531 §. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az illeték alapjának megállapításánál általában az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló forgalmi érték követendő. Forgalmi értéken azt a pénzben kifejezett értéket kell érteni, amelyet a vagyontárgy & Magyarországon a nyugodt belső helyzet, a kedvező közhangulat egyik garanciája a minden területen — így az igazságszolgáltatásban is — érvényesülő szocialista törvényesség. Ugyanakkor a társadalmi valóságunkhoz hozzá tartozó negatív jelenség a bűnözés. Mindezeket a tényeket együttesen figyelembe véve joggal elmondható, hogy hazánkban a közrend és a köz- biztonság alapvetően szilárd. A Legfőbb Ügyészség az elmúlt évben is szorgalmazta, hogy az arra illetékesek rendszeresen tegyenek eleget ellenőrzési feladataiknak, jobban hasznosítsák ellenőrzéseik tapasztalatait, intézkedjenek a hiányosságok megszüntetése érdekében és kérjék számon intézkedéseik végrehajtását. Ha azonban a jogsértés az állami vagy az állampolgári fegyelem megszegéséből adódik, akkor az ügyészség kezdeményezi a vétkes személyek felelősségre vonását. Erre 1981- ben 724 — összehasonlításul: 1980-ban 591 — esetben került sor. A jogalkalmazás törvényességét illetően a jogszabályok száma még mindig nem csökkent a kívánatos mértékben. az esetenkénti túlszabályozás nem egyszer lehetőséget ad a felelősség alóli kibúvásra. Nem csökkent az ismételten alaptalanul panaszkodók száma. akik ügyükkel számos állami szervet foglalkoztatnak, gyakran indokolatlanul és éveken keresztül. Az államigazgatási szervek munkájával kapcsolatos. valamint a büntető ügyekben benyújtott panaszok mellett 1981-ben polgári jogi tárgyú törvényességi óvás iráneladása esetében az illetékkötelezettség keletkezésekor általában megér. Jelen esetben egyik olvasónk beköltözését sem akadályozza az a körülmény, hogy lakó lakik benne, mert hiszen részükre külön bejáratú, teljesen önálló lakrész áll rendelkezésre. Kétségtelen, hogy a ház egy részének lakottsága csökkenti az ingatlan forgalmi értékét. Ezt figyelembe kellene venni, különös tekintettel arra is, hogy a vevőknek azáltal, hogy a lakóknak biztosítják a cserelakást, többlet- kiadásuk merül fel. Mindkét olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy az illetékhivatal határozata ellen, adjanak be fellebbezést, és ha itt sem érnek el eredményt, kíséreljék meg az illeték csökkentését bírósági úton. Más lenne a helyzet abban az esetben, ha olvasóink csak úgy tudnának a lakásba beköltözni, ha előbb a bérlők onnan kiköltöznének. Vagyis az épület teljesen lakott lenne, és más a helyzet akkor is, ha a bérlő, vagy esetleg az eladó kiköltözéséről és elhelyezéséről nem a vevő gondoskodik, és nem ő teszi számukra lehetővé a kiköltözést cserelakás biztosításával. Köztudott ugyanis, hogy az ingatlan forgalmi értékét növeli az a körülmény, ha az eladó a vevő közreműködése nélkül költözik ki az eladott ingatlanból, tehát ténylegesen beköltözhető lakást ad el, ellenben csökkenti a forgalmi értéket, ha az eladó vagy a bentlakó bérlő elhelyezéséről a vevőnek kell gondoskodnia, tehát, ha a vevő ténylegesen lakott állapotban lévő lakást vesz meg. Mindezeket a körülményeket az illetékkiszabásnál értékelni kell. • Az eltartási szerződésben vállalt kötelezettséget a feleknek be kell tartaniuk. Azoknak az olvasóinknak, akik eltartási problémában forti kérelem összesen 3677 érkezett. Ezek számában évek óta nincs lényeges változás. Az ügyvédek szakszervezeti tagok lehetnek a jövőben. A magyar ügyvédi kar ezzel az integrálódás, a társadalom testébe való beépülés újabb állomásához érkezett. A nagymúltú testület és az állam kapcsolatában az elmúlt években lényeges változások, történtek. Nagyobb hatáskör Az igazságügyi kormányzat a kamarai tagok helyzetének rendezését azzal kezdte, hogy a tárcán belül nagyobb hatáskört biztosított az ügyvédi szervezet irányításáig és érdekképviseletéhez. A minisztériumban megszervezték az ügyvédi főosztályt. Vezetője, dr. Pálmai Gyula, a Pest megyei kamara közgyűlésén úgy fogalmazott, hogy új lapot kell nyitni az ügyv .dség történetében, el kell felejteni azokat a sérelmeket, amelyek az ügyvédi kart a múltban érték. Több régi vitás kérdésben ennek jegyében már megoldás született: a kis- és középkeresetű ügyvédek adója csökkent, a rmmkadíjak a pénz értékváltozásának megfelelően növekedtek és várhatóan még az idén megoldódik a Munkaközösségi tagok társadalombiztosítása is. Az ügyvédség számára kednélkül dúlnak hozzánk, általában levélben válaszolunk. Az, ami most bennünket mégis arra késztet, hogy a lapban is foglalkozzunk e témával az, hogy közérdekűek a kérdések, és ha mi név és lakcím ismertetése nélkül adjuk meg a szükséges felvilágosítást, talán hasznosabb lesz, mintha zárt levélben küldenénk el véleményünket. Természetesen olvasóink részére konkrét esetben levélben is megírjuk a válaszunkat, véleményünket. Ma már nem kötnek olyan eltartási szerződést, amelyet az illetékes tanácsi hatósággal ne hagyatnának jóvá. Ez biztonságot nyújt a szerződést kötő feleknek, de az államigazgatási szervnek is, mert figyelemmel tudja kísérni, hogy az eltartási szerződésben foglalt kötelezettségeket betartják-e. Természetesen a jogosultnak is vannak kötelezettségei, hiszen ez kölcsönös megállapodáson alapszik, és kicsit szerencseügyletnek is lehet nevezni. Az eltartásra jogosult halálának időpontjától, közeli vagy távoli lehetőségeiről, az eltartott egészségi állapotától és sók mindentől függ az, hogy hogyan alakul a szerződésteljesítése. Függ ezektől az is, hogy hamarabb vagy később jut-e az eltartó az ingatlan vagy az ingóság, illetve mindkettő tulajdonába, illetve birtokába. Egy azonban feltétlenül lényeges szempont. Az eltartott nem maradhat gondozó nélkül. Az eltartási szerződést a közös háztartásban kell teljesíteni, és nem lehet egy vagy két község távolságából az eltartottat gondozni vagy ápolni, főleg, ha nem is úgy állapodtak meg. Joggal sérelmezik az ilyen eltartottak be- csapottságukat, és kétségbeesésükben nem tudják, mit tegyenek. Nekünk az a tanácsunk, hogy ilyen esetben, elsősorban a tanácsot keressék fel a jogaikban megsértett emberek, és onnan kérjenek segítséget. A tanács minden esetben törekszik arra, hogy az idős emberek gondozása, eltartása biztosított legyen. A végső eset legyen már az, amikor a bírósághoz fordulnak, a szerződés felbontása iránt. vező változások legfontosabb célja az, hogy az igazságszolgáltatásban garanciális feladatot ellátó testület a jövőben színvonalasabban tudjon dolgozni. Ennek érdekében a minisztériumban egy nagy jelentőségű tervezet is született, amely a törvény által kirendelt védők díjazását, o meghatalmazott, „fogadott” ügyvédek munkadíjával egyenlő szintre emelné. A javaslat szerint a honoráriumot az állam előlegezné meg a védőnek, s a per végén a kliens a költségeket visszatérítené az államkasszának. A kirendelés kérdése A tervezett kétségkívül a bűnügyi védelem neuralgikus pontján kíván változást elérni. Jelenleg a kirendelések ki- mondva-kimondatlanul szükséges rossznak számítanak a munkaközösségekben, hiszen a négy óránál rövidebb tárgyalásokért mindössze nyolcvan forint jár az ügyvédnek. Egy klientúra nélküli kezdőnek ez persze még előnyös is lehet, nem véletlen, hogy ilyen ügyekben eljárni általában a fiatal védők reszortja. A védencek számára ugyanakkor nem feltétlenül kedvező, hogy kezdő „ügyvédbojtár” képviseli Állami Biztosító Kártérítések Az Állami Biztosító több mint másfél millió ügyfelének nyújtott kártérítést különféle biztosítások alapján az elmúlt évben, s közülük 1400-an olyan mértékben kevesellték a részükre megállapított összeget, hogy beperelték az intézményt. Bár a perek száma csökkent az utóbbi években — tavaly nem érte el a kártalanítási ügyek egy ezrelékét — a köte- liező gépjármű felelősségbiztosításra kifizetett összegek miatt még mindig minden századik károsult bírósághoz fordult. Több éves tapasztalat mutatja, hogy az ilyen jellegű jogvitákban a per megnyerésének esélye mindkét fél számára körülbelül 50 százalék. A szakemberek véleménye szerint az autó- tulajdonosok nagy része hajla- mas eltúlozni azt a kárt, amelyet más okozott gépkocsijában, másrészt valóban nagyon nehéz megállapítani a veszteség mértékét. Ez a munka óhatatlanul nagyon sok szubjektív elemet tartalmaz, s előfordult, hogy ugyanannál a sérült gépjárműnél két szakértő közül áz egyik nyolcezer, a másik 30 ezer forintra becsülte a kárt. Hogy mi jár. mi nem jár az ügyfélnek, azt ilyen esetekben a bíróság dönti el. I “ Tíz NAP | KendeletetbótJ A kitüntetésekről, és a kitüntetések adományozásának rendjéről a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 5/1982. (II. 22.) MÉM szám alatt rendeletet adott ki. (Magyar Közlöny 9. szám.) • A veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatról a közlekedés és postaügyi miniszter 2/1982. (II. 22.) KPM számú rendelete is a február 22-i Magyar Közlönyben jelent meg. Az élelmiszeripari gépek és berendezések belföldi beszerzési lehetőségeiről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 2. számában jelent meg tájékoztatás. Az államigazgatási eljárással összefüggő miniszteri utasítás módosításáról 1/1982. KPM szám alatt jelent meg utasítás á Közlekedési Értesítő 1. számában. a perben. A javaslat szociális szempontból is figyelemre érdemes, hiszen védők kirendelésére többnyire az alacsony iskolázottságé, kis jövedelmű vádlottak ügyeiben kerül sor. Az új rendszer — a minisztérium várakozása szerint — szemléletváltozást hozhatna a munkaközösségekben, s az ilyen perek elhárítása helyett versengés kezdődne a kirendelésekért. Kell-e vagy sem? Az igazságügyi tárca javaslata a megyei ügyvédség egyetértésével találkozott, a kamarai közgyűlésen legtöbb szó azonban nem erről, hanem az újabban konkurrenciaként jelentkező különböző társaságokról esett. Az Agora, Innova, Jogszer és más, jogi tanácsadásra, valamint szerződések előkészítésére alakult vállalkozások működése több ügyvéd szerint törvényellenes és voltaképpen nem más, mint zugirászat. Mások elfogadták a kihívást, de mint mondották, a verseny csak azonos feltételek, egyforma közteherviselés mellett tisztességes. A minisztérium időközben már állást foglalt a vitában, az igazságügyi kormányzat szerint nincs szükség új, jogi szervezetekre — ám ez még nem feltétlenül az utolsó szó az ügyben. A tárca jelenleg e kérdésről konzultációt folytat a Legfelsőbb Bírósággal. B. E. Közrend és -biztonság Fokozott ellenőrzés Dr. M. J. Kamarai közgyűlés Ügyvédek és reformok ■Tallózás* Üzemi lapokban olvastuk Van környezetvédelmi törvényünk is. És vannak — sajnos — környezetrombolóink is; személyek, ipari és mezőgazdasági üzemek. A környezet védelme nem kampány, hanem mindennapi feladat. A most tallózásra kiválasztott üzemi lapok is ékes bizonyítékai ennek. (De aimak is, hogy akadnak még egymásra mutogatók — ahogy arról a Gördülőcsapágy című lap polémiája árulkodik.) Válogatásunkat aktuálissá tette az is, amiről a február 27-i napilapokban olvashattunk: a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa új törvényerejű rendeletet alkotott a természetvédelemről. Megállapította, hogy a természetvédelemről szóló első törvényerejű rendelet csaknem húsz éven át megfelelő keretet biztosított a természetvédelmi tevékenységhez, és elősegítette az ország természeti értékeinek megóvását. Az új jogszabály célja, hogy a természetvédelem hagyományait megőrizve, eredményeit továbbfejlesztve megállapítsa az emberi környezet védelme érdekében egyes természeti értékek különleges oltalmának, megőrzésének és fenntartásának alapvető szabályait. A budakalászi Óbuda Mezőgazdasági-Kertészeti Termelő- szövetkezet üzemi lapjában Csonka Csaba, az MSZMP Szentendre járási Bizottsága első titkára írt egy informáló és elemző cikket. Környezetünkért cím alatt. A szerző Szentendre járás jelenének, gazdasági, társadalmi életének tömör bemutatásával kezdi írását, majd megállapítja: „Fokozza felelősségünket nemzeti kincsünk, a Duna és a Pilis-hegység, valamint a főváros vizének 3/t részét adó szentendrei-szigeti vízbázis védelme.” Pontról pontra felsorolja, hogy mi mindent tettek a tanácsok a környezet védelméről szóló, 1976-os II. törvény végrehajtásáért. Így: „Tanácsaink évente 5,5—6 millió forintot fordítanak környezetvédelemre, közterületfenntartásra, köztisztaságra", A településkörnyezet, a természet, a táj, az élővilág védelmében is felbecsülhetetlenek az V. ötéves tervidőszak során és folyamatosan, központi alapból megvalósuló idegenforgalmi beruházások, melyek értéke meghaladja a 300 millió forintot. Az ISZV 100 milliós beruházással a korábban fel nem használt lenpozdorjából és lenkócból tőkésexport-növelő terméket, bútorlapot, illetve zsineget állít elő; általánossá vált a fáradtolaj gyűjtése. Csonka Csaba kritikus hangon szól a környezetvédelmi törvényt semmibe vevőkről és a közönyösökről. Megállapítja: legkirívóbb és meghatározó jelentőségű, hogy nem sikerült a végrehajtásban széles körű társadalmi összefogást kibontakoztatni. Tanácsaink így magukra hagyatkozva, nem kezelték olyan súllyal az ellenőrzést, mint kívánatos lett volna. A múlt év gyökeres változást hozott. 1981 májusában a járási feladatok irányítására, koordinálására járási környezetvédelmi bizottság, a helyi végrehajtásra községi operatív bizottságok alakultak. 1981 első felében a bizottságok szervezete környezetvédelmi társadalmi munka értéke több mint 1 millió forint volt. összegzésül kimondja: „Mérleget készítve megállapíthatjuk, hogy a járás környezetvédelmi, köztisztasági helyzete elfogadható. A megnövekedett követelmények azonban még több munkát igényelnek, s ennek maradéktalan végrehajtására az arra illetékesek részletes munka- és ütemtervet dolgoztak ki.” SASAD HÍRADÓ 1980. október || ' \ VII. évfolyam 5. A M«0r*i Saud Kertészeti és Mezügazriasági Termelosrivetkent lapja A budaörsi Sasad Kertészeti és Mezőgazdasági Termelőszövetkezet lapja a szállítási telep munkáját mutatja be. Megírták többek között, hogy a szállítási részleg rövidesen új telephelyre költözik. A szállítás szocialista brigádjai sok-sok társadalmi munkával járulnak hozzá a telep felépítéséhez. A több mint egy kilométer hosszú kerítést például a telep gépkocsi- vezetői, rakodói és adminisztratív dolgozói építették a gépjavító műhely néhány brigádjának segítségével. Hátravan még azonban a terület rendezése. A mély talaj feltöltéséhez rengeteg anyagot kellett ideszállítani. Ügyes szervezéssel úgy oldották meg ezt a feladatot, hogy más cégek rakodták itt le felesleges törmelékanyagaikat. Az 50 ezer köbméter végső soron ingyen került az új telepre. A szállítás öt szocialista brigádja vállalta, hogy az átköltözés után sem állnak le a társadalmi munkával. Közösen végzik majd új otthonuk csinosítását, fásítását. "*■ A Magyar Gördülőcsapágy Művek dolgozóinak lapja február 15-i számában Válaszolt a diósdi tanács cím alatt egy — ugyancsak elgondolkodtató és szépen mondva — furcsa eszmecseréről, levélváltásról ír. A lap fotóval illusztrálva cikket jelentetett meg arról, hogy a környék lakói és a telektulajdonosok évről évre a gyárudvar hátsó kerítéséhez hordják a gazt, a szemetet és a hulladékot — írja a lap. Közli, hogy a diósdi gyár egy- egy brigádja társadalmi munkában el-eltakarította a szemetet. Megsokallták azonban az éveken át ismétlődő rendellenességet. Felhívták a Diósd községi Tanács figyelmét e tényre, és kérték: tegye meg a szükséges intézkedéseket, mivel a tanácsi szervek rendelkeznek azokkal a jogi észközökkel, amelyek alkalmazásával ez a közegészségügyi és környezetesztétikai szabálysértés megszüntethető, illetve megelőzhető. Idézet a diósdi tanács elnökének — az újságban közzétett — leveléből: „ ... Ameny- nyiben konkrét személyről bejelentés érkezik hozzánk, élünk a törvény adta lehetőségünkkel, és bírság megfizetésére kötelezzük. Sajnos, Diósd község Tanácsának nincs lehetősége, hogy a csapágygyár környékén állandó környezet- védelmi járőrözést tartson, így megakadályozza az illegális szemétlerakást. Az állampolgárok hajlamosak arra, hogy ahol rendezetlen területet látnak, ott szemeteljenek... ... a felsoroltak alapján úgy ítéljük meg, hogy a címzett nem a diósdi tanács, hanem az MGM diósdi gyára.” — fejeződik be a tanácselnök levele. Sz. P.
