Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

LLjÖI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM 52. SZÁM 1982. MÁRCIUS 3., SZERDA Gazdaságilag, szakmailag Hasznos egészségügyi integráció Több a törzsgardatag, kisebb se fluktuáció Kevesebb állami támogatás Fejlesztik a tejfeldolgozást öt évvel ezelőtt, 1977-ben kezdte meg működését a vá­rosban az Egyesített Egészség­ügyi Intézmény és az egész­ségügyi gondnokság. Azóta már többször értékelték tevé­kenységüket, legutóbb is ala­posan: költségvetési, szakmai, szervezeti szempontok alap­ján. A beteg, aki felkeresi a város valamelyik egészség- ügyi intézményét, talán nem is sejti, hogy mi minden szük­séges ahhoz, hogy zökkenő nélkül állhassanak rendelke­zésére az orvosok az ápolók. Egységes elvek Az integrált egészségügyi intézmény beszámolójából azonban mindez kiderül. Szó esik itt anyagi és személyi feltételekről, különféle szerve­zési intézkedésekről, új ren­delésekről, a fejlesztés eddigi eredményeiről, a további ter­vekről, sőt még az energiata­karékosságról is. Mert amellett, hogy az ösz- szevonás, a közös igazgatás el­ső rangú' célja az volt, hogy egységessé, hatékonyabbá, szervezettebbé tegye a gyó­gyítást, a megelőzést, arra is irányult, hogy gazdaságosabb legyen. Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy az egészségügy területén is forin­tókat takarítsunk meg,, hanem arról, hogy a felesleges költ­ségek megtakarításával a ren­delkezésre álló pénzt még jobban használják fel, pél­dául új gyógyászati eszközök­re, új rendelőkre, körzetekre. Ä takarékosságra pedig Igenis ezen a területen is szükség van. Hiszen például az elmúlt időszakban a gyógy­szerre fordított kiadások 118, az energiaköltségek pedig 132 százalékkal emelkedtek. Az intézmények ezért külön-kü- lön is takarékossági tervet Intézmény járásbeli feladatai­nak megfelelő ellátáshoz a községi tanácsokkal alakítot­tak ki megfelelő kapcsolato­kat, ami gazdasági és szakmai téren egyaránt gyümölcsözik. Ötnapos munkahét A betegellátás szempontjá­ból — kell-e külön mondani — nagy előrelépést jelentett a városban és a járásban egy­aránt a kerepestarcsai kórház megnyitása. A kórházzal min­den szempontból megfelelő az együttműködés s az elkövetke­ző időben várható, hogy járó­beteg-ellátási feladatokat is átvesz amellett, hogy az öt­napos munkahét bevezetésé­ben is szerepet vállalt G. Z. Galgatej. Gondolom, sokak­nak ismerős ez a felirat, amely látható az országutakon fel­feltűnő tehergépkocsikon, te­jesflakonokon, tejfölös-, tejszí­nespoharakon, túróscsomago­kon. Egy cég rövidített nevét takarja, mégpedig a vácszent- lászlói Zöldmező Tsz és társai által több mint évtizede lét­rehozott vállalkozásét, amely azóta gazdasági társasággá alakult.-- A megalakulás óta a ti­zenkettedik gazdasági évet zártuk — mondja Gádor Jó­zsef, a Galgatej igazgatója. — Hogy milyen volt 1981? Az az igazság, hogy a két éve be­vezetett gazdasági szabályzók igen érzékenyen érintették üzemünket, mivel az általunk feldolgozott és forgalmazott tej árbevételénél csaknem húsz százalékkal csökkent az álla­mi támogatás, és közben emel­kedett az energiahordozók, az alkatrészek és a csomagoló­anyagok ára. A teljesítések Mindezekkel együtt, s per­sze, mert több takarékossági intézkedést hoztak és hajtot­tak végre, eredményesen zár­ták az esztendőt. A hat taggaz­daság tíz tejtermelő telepéről, valamint nyolc háztáji begyűj­tőből együttvéve 16 millió li­ter tejet vásároltak fel. Ez né­hány tized százalékkal több, mint amennyit terveztek, de kétmillió Iterrel kevesebb, mint 1980-ban. Év elején általában megter­vezik: melyik partner-, illetve taggazdaság mennyi tejet ér­Gödöllő és Vidéke Áfész Kedvezmény a termelőnek Ketrec, tenyészállat, méhészcukor Az elmúlt években nyilván­valóvá lett, hogy a mezőgaz­dasági kjsárutermelésben nagy tartalékok voltak, s van­nak. Csak meg kellett terem­teni a termények felvásárlásá­nak korábbinál jobb rendsze­rét, s támogatást nyújtani, fi­gyelmet kell fordítani azokra, akik vállalják a többletmun­kát. A háztáji termelést segítő, szervező mezőgazdasági nagy­üzemek mellett fontos szerep jutott a fogyasztási és értéke­sítő szövetkezeteknek is. A Gödöllő és Vidéke Áfész pél­dául tavaly a felvásárolt áruk nagy részére szerződést kötött a termelőkkel, s az ily módon lekötött termékre tíz szá­zalékkal magasabb árat fize­tett. Nem volt kiemelkedő a ta­valyi esztendő, de így Is fel­vásároltak 9 ezer 520 mázsa zöldséget és gyümölcsöt, 16 tonna mézet, csaknem 2 mil­lió tojást és 39 ezer 600 nyu- lat A velük szerződéses kapcso­latban levőknek, no meg szakcsoporttagjaiknak sokol­dalú kedvezményt nyújtottak: nyúlketrecet, tenyésznyulat, méhészcukrot, palántákat, gyümölcsfacsemetéket szerez­ték be számukra. A kisterme­lőknek több mint félmillió fo­rint kedvezményt nyújtottak. A gödöllői Áfésznél egyéb­ként két kisállattenyésztő, két kertészeti, két gomba- és mé­hészeti szakcsoport működik. Áz általuk tavaly megtermelt áruk értéke meghaladta a tíz­millió forintot. tékesít a Galgatejnél. Saját vállalását a galgamácsai szö­vetkezet teljesítette a legjob­ban ; a legtöbb tejet viszont, 67 ezer hektolitert, a Zöldmező Tsz adta. A nagy szállítók, illetve tér melők sorát gyarapította a Galgatej társaságba két éve be­lépett alagi tangazdaság, amely 27 ezer hektolitert termelt. Volt persze olyan is, mint például a tóalmási Lenin és a túrái Galgamonti tsz, amely az ígért- nél kevesebbet értékesített ta­valy, így azután, hogy a fel­dolgozóüzemet, illetve elsősor­ban a lakosságot a megszokott színvonalon lássák el, a Bu­dapesti Tejipari Vállalattól vá­sároltak fel 2 ezer 5Q0 hekto­liter tejet. Szigorúbb ellenőrzés A Galgatej árbevétele ta­valy , 141 millió forint volt, nyereségük pedig meghaladta a 6 milliót így azután mód nyílt a taggazdaságok nyeresé­gének növelésére is: literen­ként tíz fillért fizettek a gaz­daságoknak, és jelentős össze­get hagytak a tagok a fejlesz­tési alapban is. Dolgozóik éves keresetük öt százalékát kapták nyereségrészesedésként. Az igazgatói tanácsülés előtt mód volt arra, hogy megkér­dezzem Gódor Józsefet, milyen területeken sikerült tavaly nagyobb mértékben takarékos­kodni. Elmondta, hogy egye­bek közt átszervezték a gép­kocsik üzemeltetését, szigo­rúbb ellenőrzést vezettek be a szállításban. Szerencsére, mondta, van elég gépkocsijuk, az állapotuk is megfelelő, sőt tartalékjármű is rendelkezésre áll, így azután, ha valamelyik­nél azt észlelik, hogy túlzott a fogyasztása, a vizsgálat idejére tudnak másikat adni a pilótá­nak. Sok hárul egyébként gépko­csivezetőikre is, hiszen a Gal­gatej huszonöt üzletközponttal áll kereskedelmi kapcsolatban, naponta átlagosan 45 ezer liter tejet gyűjtenek be, ez önmagá­ban sem kis feladat. Hajnal­ban kelnek és késő estig tal­pon, illetve a gépkocsi nyergé­ben vannak. Az igazgatói tanácsülésen a tejtermelés helyzete és a Gal­gatej jövője is szóba került. Könczöl Ferenc, a túrái szö­vetkezet elnökhelyettese és mások is tolmácsolták azt az aggodalmat, hogy a tejpré­mium megvonása és más intéz­kedések, amelyek most nem a tej-, hanem a hústermelésnek kedveznek, a tej begyűjtésére, értékesítésére létrejött gazda­sági társaságukat bizony nem a legkedvezőbben érintik. A visszajuttatott nyereség ma már nem olyan vonzó, mint régebben. Ne nulláról Ezzel a kérdéssel dr. Stipek Zoltán, a járási hivatal elnöke is foglalkozott, s mintegy vá­laszt adva a kicsit elbizonyta- lanodóknak, egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a központi intézkedések miatt van is egy kis lassítás, nem szabad a tejtermelő ágazatban a visszafejlesztésre gondolni, a szinten tartás a fontos, ne­hogy évek múlva a nulláról kelljen indulni a fejlesztésben. Egyetérthetünk azzal a meg­állapításával is, hogy a Galga- tejnél is tovább kell folytatni a feldolgozóüzem fejlesztését, noha ezt részletekben szüksé­ges megtenni, ahogy az anyagi lehetőségek engedik. A Galga- tej közhasznú érdekeket szol­gál, a közellátáson fáradoznak vezetői és munkatársai. ___________ F. I. Eg ymillióval kevesebb A gödöllői tangazdaságban nagy területen termesztenek lucernát, amelynek termését a most már hagyományosnak mondható gépi szárítással és őrléssel dolgozzák fel. így azután fontos a számukra az, hogy mennyi energiát tudnak megtakarítani ebben a folya­matban. Tavalyi eredményük mindenképpen biztató: a ter­vezett 23 literrel szemben csupán 15 liter gázolajat hasz­náltak fel egy mázsa lucerna­liszt előállításához, összessé­gében mintegy 200 ezer liter olajat takarítottak meg, ennek értéke pedig meghaladja az egymillió forintot Talán megtört a Jég Zsámfec’si vállalkozás estét, köszönjük a gyerekein­kért végzett munkát. Talán megtört a jég. A való­ságban biztosan, de talán kép­letesen is, hiszen a megyebaj­nokságban szereplő gödöllői labdarúgók sikerrel mutatkoz­tak be a tavaszi idényben. Noha pályaválasztók voltak, nem otthonukban, hanem Ke- repestarcsán. Ismeretes, hogy a városi sporttelep játékterét felújítják, ezért játszottak más pályán. Mindenesetre jó ha­tással volt a kerepestarcsaiak szíves fogadtatása és buzdítá­eredményét. Az első mérkőzé­sen a csapat valamennyi játé­kosa dicséretesen küzdött. De meg kell említenünk a Gödöl­lőről átrándult és a kerepes­tarcsai szurkolók buzdítását is. Csapatunk így állt fel: Horváth — Vörös, Szőllős, Iványi, Kolop, Tanács, Lu- kovszki, Zlatnik, Szabadi, Berták, Kántor. Csere: Szabó, Kapitány, Rácz. Góllövő: Kán­tor, Zlatnik. Elébe állni a pusztulásnak % Még az elmúlt nyár végén hallottam Széphalmi Pálné és negyven zsámboki kisdiák közös vállalkozásáról: a gyer­mek néptáncegyüttes és a né­pi gyerekjáték-csoport egy tel­jes estét kitöltő önálló műsor előadását határozta el. A vál­lalkozás nagysága meghaladja egy kis falu általános iskolá­jának lehetőségeit — mondták egyesek azok közül, akikkel a hírről beszéltem, de nem akadt senki, aki ne kívánta volna, hogy sikerüljön a me­résznek tűnő álom megvalósí­tása. Az elmúlt vasárnap reggel nagyon sok zsámboki gyerek és szülő ébredt szokatlan iz­galommal. Az ebéd is korán készült el, mert a táncot ér­ző, értő tanár néni még a be­mutató napjára is szervezett egy próbát. Délután benépesültek a zsámboki utcák. Szülők, nagy­szülők. rokpnok és sok-sok ér­deklődő sietett a művelődési házba, ahol erre a rendez­vényre nem árusítottak belé­pőt, ugyanis már minden jegy elővéteiben elkelt. A nagy ér­deklődést érthetőbbé teszi, ha megismerkedünk a gyermek­együttes rövid történetével. A csoport 1975 óta működik. Megalakulásuktól kezdve^ min­den évben arany minősítést szereztek az úttörő bemutató­kon, így rendszeresen eljutot­tak a megyei szemlékre is. Kétszer képviselték Pest megyét az úttörő néptáncfesz­tiválon. Egy alkalommal fel­léptek a hagyományőrző né­pi együttesek veresegyházi or­szágos találkozóján. Ott vol­tak a Galga menti népművé­szeti találkozón, és eljutottak a Kalocsán szervezett Duna menti nemzetközi folklórfesz­tiválra is. A látványos, nagy rendezvények mellett sokat szerepeltek a helyieken is az áfész, a tsz, a tanács meghí­vottjaként. Hét esztendő munkája Ezen a telet búcsúztató va­sárnap délutánon az elmúlt hét esztendő kemény munká­jának szépségesen gazdag eredményét láthattuk, akik befértünk a művelődési ház nagytermébe. Elsőnek a zsám­boki párostáncot, amelynek koreográfiáját helyi játékok­ból, dalokból Széphalmi Pál­né készítette. A kisebbek a Görbe Julis című gyerekjáté­kot mutatták be. A nagylá­nyok Györfalvay Katalin: Pa­lóc leánytáncával érdemelték ki a közönség tapsait. A ki­csik játékának Uborkáné volt a címe. Amikor az aprók táncát a műsorközlő bejelentette, el­hangzott a kérés: továbbra is kérjük az idősebbek támoga­tását a játékok gyűjtésében, és elhangzott a köszönet azok­nak, ,akik eddig segítettek: Lapu lstvánnénak, Somogyi Jánosnénak, Zábel Józsefné- nak, Mezei Jánosnénak. A szülők köszöneté A középkorosztályba tarto­zók csoportja Tímár Sándor Galga-menti csárdását táncol­ta. A műsor első részét a Szatmári táncokkal zárták. Szünet után a fiúk Lami Ist­ván Mars-ót .táncolták, aztán ismét helyi gyűjtés követke­zett. A fiúk által bemutatott Kapuvári verbunknál már ér­ződött a siker és dr. Oskó Endrénél Galgai játszóját hosszan ünnepelte a közönség. Mosóczi István: Dél-alföldi ugrás és páros című koreográ­fiájának záró részét három­szor újráztatta a nézők vas­tapsa, pedig fáradtak voltak a táncosok, fáradtak a zenészek és fáradt volt Széphalmi Pál­né, ennek az estének megál­modója és a megvalósítás nagy munkájának szervezője, rendezője. A gratulációk, az elismerések pergőtüzében ak­kor oldódott a feszültsége, amikor a szülők szorongatták a kezét: köszönjük tanár né­ni, nagyon köszönjük a szép És a gyerekek, amint meg­törölték izzadó homlokukat, a tanár nénihez szaladtak. Ugye, szépen táncoltunk? — kérdez­te a nyolcadikos Szabó Jóska és Kurunczi András, aki úgy ropták, hogy lábukban ott van a profik táncismerete. Aztán futott a szőke, hatodi­kos Kiss Marika: Én újra járnám a frisset! — csacsog­ta, mosolyogta a tanár néni fe­lé a legnagyobb elismerést. Széphalmi Pálné, a nagy, so­kak által vitatott elképzelés megvalósulásának munkával teremtett melegét érezte az elcsendesedett öltözőben. A néptánc feltámadása Az igazi hagyomány sosem a múlt élethű visszaállítására törekszik, hanem arra, hogy elébe álljon annak a pusztu­lásnak, amit az idő, a feledé- kenység, a dolgok természetes halála elhoz közénk. De azt hiszem — mondja Széphalmi Pálné —, hogy a színpadi tánc nélkül a táncházakba járó fiatalság soha nem vetette volna bele magát a néptáncok megismerésébe és megőrzésé­be, ha a színpadról a földre lekerülő tánc az eredetiség él­ményével nem ajándékozza meg. Amit Kodály az éneklő országról elképzelt, és az is­kolában szépen meggyökerez­tetett, valójában ebben az új mozgalomban, a néptánc fel­támadásában bontakozott ki. F. M. sa. Együttesünk a szigetszent- miklósiak ellen már az első percben nagy helyzetet terem­tett, ez azonban kihasználat­lanul maradt. A percek múlá­sával mindinkább fokozódott az iram, csapatunk sorra ve­zette támadásait, de csak egy kapufára tellett góllövési tu­dományából. Ha lehet, a második játék­részben még nagyobb iramban folytatta küzdelmét a két el­lenfél. Sikerült a góllövés is. Kántor mintaszerűen fordult le védőjéről és nyolc méterről a kapus mellett az úgyneve­zett hosszú sarokba vágta a labdát. Nyolc perccel később Szabadi ugrott ki a sziget- szentmiklósi védők között, akik azonban a büntetőterüle­ten belül lerántották. A 11-est Zlatnik -'rtékesítette. Ezután az ellenfél percei következtek. Az SZTK egyre- másra vezette támadásait, eredménytelenül. A hatásta­lan offenzíva felidegesítette a szigetszentmiklósiakat, akik közül kettőt kiállítottak. De még ékkor is maradt erejük a szépítésre. Bal oldali szabadrúgás után a gödöllői védők egymásra vártak, s ezt az ellenfél csatára kihasznál­ta, becsúszva a hálóba sodor­ta a labdát. A 2-1 maradt a végeredmény. összefoglalóul azt mondhat­juk, hogy úgy tűnik, a január eleje óta tartó felkészülés, a komoly edzésmunka és a fe­gyelmezett játék meghozza Aszód Kern piac — vásártér Február 24—i, szerdai szá­munkban azt írtuk, hogy piac épül Aszódon. Informá­ciónk téves volt, mert az az igazság, hogy a Pesti út mel­letti Galga-hídnál vásártér kialakítását tervezi a nagyköz­ségi tanács. A létrehozására 350 ezer forintot terveztek. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Moliére: A fösvény. A Ma­dách Színház vendégjátéka, 15 órakor. Városi moziműsor A szőke indián. Szinkroni­zált NDK ifjúsági kalandfilm. Kísérőműsor: Csodafurulya. Csak 4 órakor. A biztosan ölő Sárkány La­dy. Japán bűnügyi film. Kí- sérőrnűsor: A lélek és a szel­lem. 16 éven felülieknek, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1057 (Gödöllői Hírlap) dolgoztak ki, amelynek végre­hajtását rendszeresen ellen­őrzik. Korábban gond volt a város egészségügyi intézményeiben a fluktuáció, amelynek mostan­ra részint sikerült útját állni. Ezt nagymértékben segítette, hogy az 1978-as bérpolitikai intézkedések révén 20 száza­lékkal megemelkedtek a bé­rek, s hogy évente ötszázalé­kos a béremelés. Több a törzsgárdatag is, mint koráb­ban, s a fluktuáció ma már elsősorban a nyugdíjazások­nak, a gyermekgondozási se­gélyen levők pótlásának tud­ható be. Az integráció gazdasági elő­nyeihez sorolható az elmúlt évek tapasztalata alapján az is, hogy a központi raktáro­zás, beszerzés, az egységes va­gyonnyilvántartás és a köz­ponti bérgazdálkodás így egy­szerűbb, szervezettebb, hatá­sosabb. Nem elhanyagolhatók a szakmai előnyök se, hiszen éppen ez volt a fő cél. Kiala­kították a belgyógyász cso­portvezető-hálózatot, amely erősítette a területi elvet a betegellátásban és javította a körzeti egészségügyi szolgála­tok szakmai színvonalát. Speciális rendelés A gyermekorvosi és a fog­orvosi körzetek élére csoport- vezetőket neveztek ki. A gö­döllői szakorvosi rendelőben speciális szakrendeléseket ala­kítottak ki, mint amilyen az urológia vagy a gyógytorna, s ezzel ellátják a várost és a járást is. Az viszont már vilá­gos, hogy a gödöllői szakren­delő mihamarabbi bővítése — legkézenfekvőbb módon eme­letráépítéssel — nagyon fon­tos. Az Egyesített Egészségügyi

Next

/
Thumbnails
Contents