Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám

1982. MÄRCIUS 11., SZERDA Busómaszkok A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár sok ér­dekes látnivalóval csalogatja vendégeit Szentendrén. A na­pokban lezajlott zenei úttörő­vetélkedő résztvevői megtekin­tették a szünetben — kikap­csolódásként — a busómasz­kokat és egyéb használati tárgyakat bemutató kiállítást. Erdősi Agnes felvétele Csend a múzeum körül? Pest megyei internacionalisták emléke előtt tiszteleg Fűrészfogmintára Újabb táj házak Űj köntösbe öltöztették a fertőszéplaki népi műemlék­együttest, s épületeit még az idén tájházakká alakítják. Az öt nádfedeles vályogházsor a Nyugat-Dunántúl népi építé­szetének jellegzetességeit őr­zi: fűrészfogmintára épültek egymás mellé. A többi ház bútorzata képet ad majd a paraszti otthon ko­ronkénti változásairól, a múlt század közepétől napjainkig. A népi műémlékegyüttest a tervek szerint még az idén megnyitják az érdeklődők előtt. — Tessék mondani, hol ta­lálom a munkásmozgalmi múzeumot? — Hát azt én nem tudnám megmondani, de talán a busz­vezető ... — Nem tudja véletlenül, merrefelé van a munkásmoz­galmi múzeum, hol kell le- szállnom? — Fogalmam sincs róla. Hanem ott, a zöldségesnél biztosan el tudják igazítani. Busz két percenként Mindjárt az elején szeret­ném megállapítani, hogy ezek a röpke párbeszédek nem va­lami istentől elrugaszkodot' tanyavilágban, de nem is egy olyan, műemlékektől és kiál­lításoktól zsúfolt városban zajlottak le, mint Sopron vagy éppen Szentendre. A főváros határán fekvő nagyközségben, Budakeszin történt. A Moszkva térről kétper- cenként induló 22-es busz pu­hán rugózva áll be a budake­szi művélődési ház modern épülete előtti megállóba. Elébb jókora tábla hívja fel a figyelmet a makkosmáriai tu­ristaházban elérhető ínyenc­falatokra, kicsit odébb, a ház­falon pedig hatalmas, harso­gó színekből összeállított rek­lámdzsungel segít eligazodni a helybeli kisiparosok nyúj­totta szolgáltatások özönében. Lángosevésre invitál a követ­kező felirat — csak éppen ar­ról nem találok egy nyúlfa- roknyi cetlit sem, hogy hol rendezték *be a Pest megyei internacionalisták emléke előtt tisztelgő kiállítást. Végül az egyik helybeli szán meg, rámutatva a szerény méretű bár aranyozott táblával ékes­kedő házra. Az 1979-ben átadott kiállí­tás helyiségeiben csak az aj­tónyílás keltette csengettyű­hang töri meg a csendet. Kel­lemes meleg — mint később kiderül: csak újévtől működ­nek a konvektorok —, az áramtakarékosság jegyében MOZIMŰSOR MÁRCIUS 18-TÓL 24-IG ABONY 18—23: A Birodalom visszavág 21: Lúdas Matyi (du.) BUDAÖRS 18—19: Kettévált mennyezet* 20— 21: Abba 22—23: Tűzharc*** CEGLÉD, Szabadság 18—21: Majmok bolygója* 21— 24: Rákóczi hadnagya (du.) 22— 24: A biztosan ölő sárkány Lady** CEGLÉD, Kamara 18—21: Izzás* (este) 18—24: A legkisebb törpe (du.) 22—21: Feltámadás I—II. (este) DABAS 18—19: A félhold árnyékában I—II. 20—21: Félelem a város felett** 21: Szegény gazdagok (du.) 22: A nyolcadik utas: a Halál**» DUNAHARASZTI 18—19: Sasszárny 20—21: Tűzharc* 22—23: Abba DUNAKESZI, Vörös Csillag 18—23: Szamurájok és banditák I—II.** 20—21: Robin Hood nyila (du.) DUNAKESZI, József Attila 17— 18:... és megint dühbe jövünk 21: A fekete farkasok üvöltése* 22: A 3. számú örbázis** 24: A bíró és a hóhér* ÉRD 18— 19 éS 2l: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* 22—23: Kettévált mennyezet* FŐT 18—21: A 3. számú űrbázis** 22—23: Kóma** GÖDÖLLŐ 18—21: Üjra szól a hatlövetű 22—24: Sivatagi show (du.) Tegnapelőtt (este) GÖDÖLLŐ Agrártudományi Egyetem 18: Jesse James balladája* 21: Az amatőr* 22: A zsarnok szíve** GYÁL 18— 19: Pokoli torony I—II.* 20—21: Manhattan* 22—23: Az összekötő jönni fog MONOR 19— 21: A vtzes's fia 19—20: Sivatagi show (du.) 22—24: Majmok bolygója* NAGYKATA 18—21: A macska rejtélyes halála* 22—23: Moszkva nem hisz a könnyeknek I—II.* NAGYKŐRÖS, Arany János 18—19: A vadnyugat hőskora I—II. 20—21: Start két keréken 22—24: A fekete kalóz NAGYKÖRÖS, Slúdiómozi 18—21: Ulzana (du.) Feltámadás I—II.* (este) 22—24: Zorán a zsoké fia (du.) Izzás* (este) PILISVÖRÖSVÁR 18—19: Reouiem* 20—22: A 3. számú űrbázis** 21: Vadállatok a fedélzeten (du.) POMÁZ 18—19: Főidet veszünk vadnyugaton 20—21: Kettévált mennyezet* 22: Az egér és a macska RÁCKEVE 18—19: Tegnaoelőtt 20—21: Sasszárny 22—23: SOS. Concorde SZENTENDRE 18—21: Seriff az égből 22—24: A kétéltű ember (du.) Kabala* (este) SZIGETSZENTMIKL ŐS 18—19: Abba 20—21: Dundiorr és társai (du.) Tegnaoelőtt (este) 22—23: Sasszárny TÁPiÖSZELE 18—19: Zcarutörténet** 20—21: Moszkva nem hisz a könnyeknek I—II.* 22: A macska rejtélyes halála* VÁC, Kultúr 18— 21: Tobi tdu.) Kóma** leste) 22—24: Üjra szól a hatlövetű VÁC, Madách Imre 19: A férfi, aki szerette a nőket** 20: Forgalmi dugó VECSÉS 19— 21: Kabala* 20— 21: ördögcsapat (du.) 22—24: Volt egyszer egy vadnyugat I—IÍ.* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. •*• Csak 18 éven felülieknek. leoltott lámpák és a tárlók­ban, vitrinekben szépen cso­portosított, gazdag anyag fo­gad. Az első világháború ki­törésétől a Tanácsköztársaság, majd az azt követő Horthy- korszak napjain át hazánk felszabadításáig követő idő­rendben közreadott dokumen­tumok, igazolványok, egyen­ruhák, kitüntetések idézik a múltat. Az öt teremben kiállított anyag nem elégszik meg pusz­tán a szovjet-oroszországbéli és hazai események bemuta­tásával — be kell vallanom, sosem tudtam, hogy megyénk­ből ennyien harcoltak a fasiz­mus ellen Spanyolhonban, Szlovákiában, Jugoszláviában, Franciaországban. Nem lehet meghatottság nélkül nézni a relikviákat, amelyek egysze­riben emberközelbe hozzák a fényképekről rámtekintő ar­cokat. — Gondolom, sokan járnak ide — fordulok Nemes László vezető teremorhöz, aki a vil­lanyokat kapcsolgatva-olto- gatva kísér teremről teremre. — Hát azt éppen nem mondhatnám — hangzik a válasz. — Nagy átlagban havi 100—150 látogató fordul meg nálunk, pedig ennél jóval na­gyobb forgalmat is elbírnánk. Mi is, de az itt megtekinthető anyag is. A látogatók nagy részét ráadásul üzemi csopor­tok, úttörőőrsök, no meg az általános Iskolák felső tagoza­tának tanulói teszik ki. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ők nem lennének ugyan­olyan értékesek számunkra, mint az, aki családját hozza el egy vasárnapi látogatásra, de tudja, így aztán tényleg jár itt olyan ember is, aki csak társai kedvéért jön be. A gyermekek túlnyomó több­sége odafigyel a tablók szöve­gére, de azért köztük is van olyan, akit az egész nem iz­gat túlságosan. Régebben oe- dig, amíg az udvaron ki volt téve egy nagy aknavető, töb­ben kizárólag azért jöttek be, hogy itt is valami olyasmi fegyvergyűjteményt láthatnak mint a Hadtörténelmi Mú­zeumban. Volt, aki reklamál­ta is a puskákat. A vendégkönyv Szavait alátámasztják az elém tett vendégkönyv lap­jai. Van azokon — egyébként elismerő — bejegyzés a fran­cia nagykövetség munkatár­saitól. sorok a legkülönbözőbb brigádoktól, láthatólag nagy gonddal és megilletődöttség- gel kerekített, kisiskolás kéz­re valló betűk. Abból van a legkevesebb, amit a legjobban keresek: olyan magánemberek véleményéből, akiket pusztán saját érdeklődésük vezetett ide. Mialatt ide-oda lapozgatok, a Művelődési Minisztérium marxizmus—leninizmus okta­tási főosztálya egyik kiadott tanulmányán jár az eszem. Az írás részletesen elemezte az 1979-ben — ne feledjük, ez a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 60. évfordulója, a mú­zeum alapítási éve — az EL­TE történelem szakán felvéte­lizők siralmasan alacsony is­mereteit. Illusztrációként ide­kívánkozik egy-két példa a munkásmozgalmi kérdésekre adott válaszokból: volt. aki Kun Bélát tette meg az anar- choszindikalizmus első ma­gyarországi apostolának, de olyan vélemény is akadt, hogv 1914 júniusában a Szovjet­unió (!) megtámadására ke­rült sor. Hogy miért hozom föl most mindezt? Egyszerű a válasz. Gondolom, a Központi Múzeumi Igazgatóság kiállí­tásrendező csoportjának kö­szönhető, bőséges információ- mennyiség éppen ezeken a gondokon tudna segíteni. Az illetékesek bőségesen áldoztak pénzt is. munkát is a cél ér­dekében. Lépni kell A kiállítás létrehozása 583 000 forintjába került a Pest megyei Múzeumi Igazga­tóságnak — mondja Radnai Rudolfné gazdasági igazgató — Külön tételként szerepelt a ház felújítása — erre a Buda­keszi Nagyközségi Tanács ál­dozott igencsak tekintélyes summát. Nem volt olcsó a gázfűtés bevezetése sem — ez 55 000-be került — és nem kis összeg az évi fenntartás sem: kereken 140 000 forint. Hogy ebbe nem fért volna bele egy figyelemfelhívó tábla — nos. az a helyzet, hogy eddig nem érkezett be ilyen reklamáció Egyébként könnyű segíteni a bajon — csak a KPM Közúti Igazgatóságától kell engedélyt kérni, ha ezt az országút szé­lére kívánjuk elhelyezni. Farkas Rozália történész- muzeológusnak, a megye mun­kásmozgalom-története szak­kutatójának már nagyobbak a gondjai. Miután a Pest me­gyei Múzeumi Igazgatóságnál ő irányítja a budakeszi mú­zeum ügyeit, neki is a látoga­tottság emelése a legfőbb tö­rekvése. — Valóban, nekünk kell to- váblépni, ha eredményt aka­runk elérni. Ezért a Pest me­gyei TIT-szervezettel közösen felhívást bocsátottunk ki, amelyben tárlatvezetést, az is­kolák—gimnáziumok számára különleges történelemórák, brigádvetélkedők lebonyolítá­sát vállaljuk. Meg kell mon­danom, ez a körlevél eddig még nem váltotta be a hozzá­fűzött reményeinket. Így az­tán a megyei, járási és közsé­gi pártszervezet segítségét is szeretnénk igénybe venni. Közreműködésüket ígérték a veteránok is — ennek, gondo­lom, meglesz a vonzereje — és végül magam is szívesen vállalom a témáról szóló elő­adások megtartását. A múzeumot körülvevő csend tehát csak látszólagos. Megalapozott, szép tervek fű­ződnek hozzá, ezek az elkép­zelések meg is hozzák ered­ményüket. Komáromi Béla Zenei Panorámái Ü tőhamszeres-találkozó o Az ütőhangszerek egyre fon­tosabb szerepet töltenek be a modern hangversenyzenében. Népszerűségüket bizonyítja a zeneiskolák ütőtanszakain a növendékek nagy száma is. Az erre a hangszercsaládra írt darabok századunk szülöttei, csak a húszas években alkot­ják meg az első önálló ütő- hangszeres művet, de még 1936-ban is szokatlannak szá­mított Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cse­lesztára című darabja. Két nap Vácott Az érdeklődés fokozódása — egymás hangszeres tudása és tapasztalatai iránt — terem­tette meg azt a zeneiskolai igényt, hogy kétévenként szakmai bemutatókkal egybe­kötött országos ütőhangszeres találkozót rendezzenek. A Mű­velődési Minisztérium, az Or­szágos Pedagógiai Intézet, a Pest megyei Tanács V. B. vala­mint a Vác városi Tanács V. B. művelődési osztálya, az or­szágos zenepedagógus szakosz­tály és a váci Bartók Béla Ál­lami Zeneiskola közreműködé­sével harmadik alkalommal került megrendezésre Vácott ez az összejövetel. Tizenhat csoport érkezett az ország szinte minden tájáról, hogy számot adjon tudásáról, s okuljon a tapasztaltakból. A rendezvény szakmai vezetői: Schwarz Oszkár, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, Váray László, a győri és Vrana József a debreceni tanárképző tagozat tanárai ütőhangszeres szakon. A kétnapos találkozó műso­rában több mint száz zeneis­kolás vett részt, a kicsiktől kezdve egészen a továbbkép- zősökig. A műsor változatos­ságára jellemző, hogy Beetho­ven Török indulója, Shearing: Lullaby of Birdland jazzme- lódiája éppúgy szerepet ka­pott, mint Carl Orff hangszer nélkül, tapsokból és dobban- tásokból álló kitűnő, élveze­tes játékot nyújtó Tapsrondó­ja. Szép műsort hallottunk a budapesti III. kerületi állami zeneiskola tíz év körtjli nö­vendékeitől, különösen a jazz­darab előadása volt jó. A do­rogiak tanáruk, Zempléni László: Kolompárium című, csak kolompra írt művével arattak sikert. Hatásos volt a leninvárosi növendékek já­téka Zempléni Dunaújvárosi kvartettjében. Műsorválasz­tásukban és játékukban egya­ránt kiemelkedőt nyújtottak a nyírbátori állami zeneiskola hallgatói. Siegfried Fink — akinek több darabja is szere­pelt az együttesek műsorán — Tangents című művében a vál­tozatos monotónia érzékelte­tése volt nagyszerű, a már em­lített Orff-darab hangszer nélkül húzta alá a ritmus sze­repét, végül pedig a nekik ajánlott Borsody László-mű, a NyíH szeptett, amely elsöprő lendületével váltott ki nagy hatást. A nyíregyházi állami zeneiskola egy nagyon érde­kes Fínk-átiratot adott elő. Rolf Liebermann: Les Echan­FEHÉREN-FEKETÉN. A rádiófolyóirat Boros János szerkesztette 28. számában három jó riport hangzott el, s ezzel mindjárt az elején le is tettem a garast: egészen kivé­teles egy órát hallhatott, aki hétfőn este kilenckor bekap­csolta a rádiót. Mogyoró Katalin Bácskai Tamással, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójával beszélgetett sok mindenről. Ami konklúzióként megmaradt bennem ebből a húszperces, ismeretterjesztő előadásnak is beillő (mert olyan közérthető volt) rádió-közgazdaságtanból, azok a beszélgetés befejező percei voltak. Bácskai Tamás a kockázatot tudatosan vál­laló eredményes gazdálkodás személyi feltételeiről szólva azt bizonygatta — s bizony jó lett volna, ha ezt minél több ve­zető hallja —; nagyszerű do- lag, ha egy vezető jól képzett, kitűnő gazdasági szakember és szervező, de az sem árt, ha rugalmas, vállalkozó szelle­mű. kockáztatni is tudó-merő munkatársakat választ, mert Rad IÓ FI GYE LŐ bármily nagy egy óriás, ha törpék vállára áll, bizony csak kis ember marad. Pásztor Magdolna és Szen­té László huszonhárom per­cet kapott egy sokakat fog­lalkoztató kérdéskör körül­járására, s még arra is ma­radt idejük, hogy a megkér­dezett szakemberek eltérő vé­leményét egymás mellé sora­koztatva gondolkodásra kész­tessék a hallgatót: döntse el magában kinek van igaza. MIRŐL IS volt szó volta­képpen? Arról az eljárásról, melynek során az anyaméhben növekvő magzatot körülvevő vízből mintát vesznek, s a benne található sejtek alap­ján nagy valószínűséggel kö­vetkeztetnek a születendő magzat nemére. Dr. László János professzor, az Orvostovábbképző In­tézetből azt a meggyőződését hangoztatta: ezt az eljárást ki­fejezetten diagnosztikai céllal szabad csak alkalmazni, mert — az eljárás optimális ered­ményt a terhesség 16. hetében ad — a késői terhességmeg­szakításnak nagy a kockáza­ta. Dr. Czeizel Endre orvos- genetikus az elmúlt héten az USA-ban járt, s az ott meg­szerzett legújabb statisztikákra hivatkozva amellett foglalt ál­lást, hogy többedik gyermek esetében lehetővé kellene ten­ni ezt a vizsgálatot, Stefka István kitűnő riport­alanyt választott dr. Fekete Istvánná, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatójának sze­mélyében. Az igazgatónő mo­nológnak is beillőn beszélt ar­ról, miért hiányzik, s milyen kár. hogy hiányzik a ma isko­lájából a humor. Élvezet volt hallgatni ezt a Fehéren-feketén-t. Bányász Hédi ges címmel százhuszonhat írógépre Komponálta szerze­ményei. utosoKre a (.hangsze­relve is osztatlan sikert ara­tott. A második napon sorra ke­rülő egyúittSeK Között Ki- emeikeuoen szerepeiteK a Komioiaií. A hazigazaa váci zeneisKoia űtösei zárták a szaKmax üemutatót. A. C. Jo- oim—aalazs uszkár: Számon egy hangra című müve ritmu­súval, üuiiamossagavai a tanc- zene feie Közelit, nem vélet­len, hogy az együttes hatásos, jo eioauasaoan vas tapsot ka­pott. Jó színvonalon A szakmai vezetők az együt­tesen műsorát erteKelve, lei­mének azt az utat, azt a tej— xouest, amelyet az itt Dernutat- kozou esopurioK színvonala országosán Dizonyít. A tanu- íok eietKori sajaiossagatnak ugyeieműevéteiet támasztotta axa a lejátszott programoK nagy része, s az a tény is, nogy sok tanar ír daraoot a gyereKeK reszere. Ez a szak­mai Demutato is bizonyította, nogy az utosok önanosoaasa mind erőteljesebb; megcalál- taK neiyuKet es szerep UKet a zenei eleiben. A reszt vevő zeneiskolások vasarnap este nagy sikerű cnsznang versenyt nallga mat­tak. tlanael: Vízi zenejeoöl Hangzott let részlet a iovurosi ni. Kerületi ailami zeneisKoia Aquincum ütősegyüttesének előadásában, uaiazs Uszkár vezenyietevel, majd a miskol­ci Bartók Béla Zeneművésze­ti ÜzakkozepisKola ütőhang­szeres együttese játszott 'i o- zser uaniel luvolaművész közreműködésével és Vrana József vezényletével. Minősítő hangverseny Minősítő hangversenyt hir­detett a megye szakmunkas- Korusai reszere a Fest me­gyei KISZ-bizottsag és a KO­VA területi szervezete. A pá­lyázókat a gödöllői művelődé­si központban a rendezők ne­vében Heltai Miklós, a Török Ignác Gimnázium igazgatója Köszöntötte. Bakonyi Árpád vezényleté­vel a gödöllői gimnázium es óvónőképző szakközépiskola összevont lánykara, Bardos-, Karai- és Kodály-művek elő­adásával bizonyított. Teljesít­ményüket arany oklevél jutal­mazta. A pilisvörösvári 206. Ipari Szakmunkásképző negy­ven tagú férfikara, Szaoó Vencel nevelőtanár Irányítá­sával mutatta be Bartók-, Bárdos- és Kodály-kórusokat tartalmazó műsorát. Talán szerencsésebb, ha egy árnya­lattal könnyebb műveket vá­lasztanak, mert az előadásuk­ban hallott műsor még sok csiszolást kiván. Ceglédről két kórus is érke­zett. ' A kereskedelmi szak­munkástanuló lányok kedves, ötletes — a Cappella-műveket, egyszólamú dalokat felvonul­tató — összeállítása jól sike­rült bemutatásáért ezüst fo­kozatot nyertek. A 203. szá­mú Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézet lányka- ra Ungváriné Szabó Edit kar­naggyal az élén a mezőny leg­jobbjának bizonyult. Balázs-, Bárdos-, Tulikov-kórusműve­ket és népdalokat énekeltek kimunkáltam szép, tiszta elő­adásban. Fődíjuk mellé arany oklevelet is szereztek. Vendégként mutatkozott be egy kamaraegyüttes is, az aszódi gimnázium és gépésze­ti szakközépiskola kórusának tizennégy tagú lánykara, Fel­lépésüket és az őket követő polbeat-műsort, valamint a közös éneklést jókedv, kelle­mes hangulat jellemezte. Izgalmas utazás után — le­robbant az autóbuszuk. így csak késve érkezhettek — kerülhetett sor a nagykőrösi Toldi Miklós Konzervipari Szakmunkásképző Intézet leá­nyainak bemutatkozására. Kindlcr Ferencné vezényleté­vel Fasang-, Kodály- és So- morjai szerzeményeket adtak elő olyan felszabadultan, könnyedén, hogy teljesítmé­nyükért ők is arany oklevelet kaphattak. Hajós—Pintér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents