Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

Vándor Sándor énekkari szemle Megyénkben tudnak dalolni / Élnek a munkásmozgalmi hagyományok Kiállítótér me kb öli Festői percek varázsa WÍwM- Patay Éva: Akvarell Az elmúlt hét végén került sor az országos Vándor Sán­dor munkásénekkari szemle területi hangversenyeire me­gyénkben. Szombaton Duna­keszi, vasárnap Érd fogadta a dalosokat. A Pest megyei te­rületi szemlére huszonhárom kórus jelentkezett. Három együttes a karnagyok, illetve a tagok betegsége miatt nem tudott részt venni a hét végi bemutatón. Két kórus a me­gye határain kívül bizonyít majd: a nagymarosi férfikart Szolnokra, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola és a szent­endrei gimnázium vegyes ka­rát Tatára hívták vetélkedni. A legjobbak a megyei díszhang­versenyen mutathatják be tu­dásukat. Erre a koncertre a Vándor Sándor-szemle megyei operatív bizottsága a területi zsűrik javaslata alapján hív­ja meg az együtteseket. Humor és lendület A dunaharaszti József Atti­la Művelődési Központ régi munkásmozgalmi hagyomá­nyokkal' rendelkezik. Ezen a hangversenyen is bizonyítot­ták a helyiek, hogy mennyire szívükön viselik a kórusmoz­galom ügyét: szervezésből, bo­nyolításból, vendégszeretetből egyaránt jelesre vizsgáztak. A szombati zsűri elnöke Sapszon Ferenc Liszt-díjas, tagjai: Dobray István főiskolai tanár és Árvái Ilona megyei szak­felügyelő voltak. Elsőként Szentendre városi és szövetkezeti kórusa — hu­szonkét lány és asszony, va­lamint húsz férfiénekes — lé­pett a színpadra. Igényes, jól választott műsorukat Kovács Lajos és W. Kovács Zsuzsa vezényletével adták elő. A zongorakísérő Szentey Ma­rianne volt, a zárószámként bemutatott Alexandrov-mű szólóját Tóth János énekelte. Jókedvű, összeszokott együttes a péceli szövetkezeti férfikar, Bakonyi Árpád vezényletével. Előadásukon érződött, hogy Bárdos: Baj van! című remek humorú műve állt legközelebb szívükhöz. Fiatalos lendületű kamaraegyüttest ismerhettünk meg a fóti Vörösmarty Műve­lődési Ház Ifjú Zenebarátok Kórusában. A nyolc fiú és tíz leány Baráz József irányításá­val legnagyobb sikerét Far­kas: Pataki diákdalok bemu­tatásával aratta. A ceglédi vasutas-szakszervezet vegyes kara az idős generáció kötődé­sét bizonyítja az énekléshez, de a fiatalabb arcok arról is meggyőztek, hogy a városban biztosítottt az utánpótlás. Kis István karnagy biztos kézzel fogja össze őket. Kodály-művek Szakáll Lászióné vezényle­tével a dunakeszi MÁV-férfi- kar „öregei” nehéz műsort választottak, de bírták erővel, tehetséggel. A Huszárnóta huszáros volt, a munkáskezek lendületét, erejét a Májusi kalapács előadása reprezen­tálta a teremben. Fiatal kórus következett ezután: a nagy­marosi művelődési ház ének­karát Brusznyai Margit vezé­nyelte érthetően, lendületesen. Kodály-év lévén külön örül­tünk a mester szépen tolmá­csolt műveinek. A legnagyobb létszámot felvonultató Vác Városi KISZ Kórus remek befejező műsort produkált Bogányi Tibor vezényletével. Érden elsőként a ceglédj 203. sz. Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet leánykara mutatkozott be. Ungváriné Szabó Edit szak­avatott kézzel vezeti az új együttest. Népdalcsokruk elő­adásában már érződött, hogy hamarosan komoly teljesít­ményekre is képesek lesznek. A biai férfikar Szakály Má­tyás vezényletével érett, ki­próbált együttes, különösen András: Nos hát előre! című kórusa sikerült jól előadá­sukban. Amilyen jó a szem­nek, olyan nehéz a karnagy­nak és az énekeseiknek, ha gyerekek felnőttek és idősek együtt kezdenek énekelni. Még nagyon sok munka, s fő­leg az adottságait jobban figyelembe vevő műsorössze­állítás kell ahhoz, hogy a Gi­la lllésné által vezetett po- mázi Hermes Porpáczy Kert­barát Énekkar megszólalása is olyan élményt nyújtson, mint megjelenése. örömmel éne­kelnek viszont és ez biztosíték az előrelépéshez. Jó felkészülés A Hazafias Népfront soly­mári férfikara három Ko­dály-, egy Marenzio- és egy Szokolay-művet mutatott be felkészülten, Marosi Albert irányításával, sok tapsot arat­va. A legszebb plánokat két­ségtelenül a ráckevei Vox Pa- cis járási pedagógus női kar szólaltatta meg a mezőnyben. A háziak, az érdi ÁFÉSZ és* Takarékszövetkezet férfikara jól ellenpontozta az előző kó­rust. Székely Miklós és Sza- báné, Bozók Flóra karnagyok biztos kézzel vezényelték mű­sorukat, melyből a zárószám aratta a legnagyobb sikert. A Hazafias Népfront pilisszent- ivánd vegyes karának műsorán természetesen kaptak helyet német nyelvű darabok is. Szép ívű, jó összeállítású műsoru­kat méltóan tolmácsolták. Kar­nagyuk Neubrandt Ferenc és felesége — bár nem hivatásos muzsikusok — példamutató felkészülésről és ügybuzga­lomról győztek meg vala­mennyiünket. A ceglédberceliek két kate­góriában is bemutatkoztak: vegyes karként különösen Ka­rai: Ugrótáncát, férfikarként Bárdos egy remek kórusát ad­ták elő hangulatosan. A Dózsa György Művelődési Ház kar­nagyának, Rostetter Szilvesz­ternek a nagy hagyományú férfikarhoz méltó, vegyes kari hangzást produkáló' együttest A Színház- és Filmművésze­ti Főiskola felvételt hirdet az 1982—83-as tanévre: színész, tévé-filmrendező, valamint té- vé-filmoperatőr szakokra. Elő- felvételt hirdet az 1983—84-es tanévre: a színházrendező szak zenés (opera, operett, musical) évfolyamára, a Zeneművészeti Főiskolával együttműködve. A felvételre érettségizett, vagy az 1981—82-es tanévben érettsé­giző fiatalok jelentkezhetnek. A színházrendező szakon in­duló évfolyamra előfelvétel a zenei előképzettség, lehetőleg hangszertudás. A felvételi kor­határ a színész szakon 22 év, a többi szakon 26 év. Jelent­kezni a választott szak fel­TINI-TONIK. Nem lehet a rádió szemére vetni, hogy a sokféle igényre ügyelve nem szentel elég figyelmet a fel­serdülő nemzedékek különböző rétegeinek. Szinte minden korosztály hanghordozásában készülnek adások, az óvodá­soktól az életútkezdés küszö­bén álló egyetemistáig. A kér­dés az, hogy vajon a műsor- szerkesztők mennyire képesek okosan és játékosan hallga­tóik ízlését, magatartását for­málni. Vitáznak azon, hogy a ne­velésben az iskola vagy a csa­lád vállán nyugszik-e a na­gyobb teher. Anélkül, hogy ennek a látszólag egyszerű, ám meglehetősen bonyolult kérdésnek a firtatásában el­mélyednék, magam részéről azokkal, értek egyet, akik a tágabb környezet, ha tetszik — a társadalom szerepét hangsúlyozzák. Mert lebecsül­hető-e például az a hátás, amely a fiatalokat éri, amikor úton-útfélen a mocskos szájú kiszólások bogáncsként tapad­nak rájuk? Vagy amikor egyes ifjúsági klubok diszkó közegében sekélyes életérzé­sek bűvöletében ringatják őket. És tovább sorolhatnánk a példákat kell kovácsolnia. Szerencsés lenne, ha még több lány és asszony kapcsolódna munká­jukhoz e cél eléréséhez. A mezőny talán legrégebbi, átlagéletkorát tekintve a „leg­öregebb” kórusa a Csepel Au­tógyár művelődési központjá­nak férfikara. Tóth Béla ve­zényletével bizonyították ösz- szekovácsolt, érett munkáju­kt. Borgulya András feldol­gozásában a Hej, brigádokat! Szécsi János szólója tette em­lékezetessé. Fiatalok zárták a területi vetélkedőt: a gödöllői városi és egyetemi kórus két igen nehéz művet szólaltatott meg Üjváry Géza vezényleté­vel. Balázs: Memento című kompozíciója méltó befejezése volt a munkásénekkari sereg­szemlének. Közös éneklés Érden a zsűri elnöke Nóg­rádi László karnagy volt, míg a megyei szakfelügyelő szere­pét Szentey Marianne vette át Sajnos a dicséret helyett elmarasztalóan kell az érdi ta­pasztalatokról szólnom, mert a nyugodt, jól szervezett lég­kört nem tudták biztosítani. A művelődési ház előcsarnoká­ban zajongó vendégek, vagy várakozó kórusok zavarták az előadókat és a közönséget. Mind a két hangverseny kö­zös énekléssel kezdődött. Ko­dály—Berzsenyi : A magya­rokhoz és Vándor—Hárs: Ta­lán tudunk dalolni még című művét szólaltatták meg a je­lenlevő kórusok. E két mű, s az azt követő produkciók ar­ról győztek meg, hogy me­gyénkben tudnak dalolni még. Pintér Emőke tüntetésével írásban lehet: eh­hez jelentkezési lapot, iskolai végzettséget igazoló bizonyít­ványt, életrajzot, 75 forint vizs­gadíj befizetését igazoló pos­tai csekkszelvényt kell mellé­kelni. Miniszteri utasítás értelmé­ben a művészeti főiskolákra jelentkezők egyidejűleg egy másik egyetemre vagy főisko­lára is jelentkezhetnek. A fel­vételre jelentkezés határideje: március 31. Cím: Színház- és Filmművészeti Főiskola tanul­mányi osztály, 1088. Budapest Vas utca 2/c. A jelentkezési lap és a vizsgadíj befizetéséhez szükséges csekklap a főiskolán beszerezhető. Ami a rádiót illeti, mindez a Tini-Tonik című — feltehe­tően középiskolásoknak szánt adás hallgatása közben jutott az eszembe. A szerkesztő-mű­sorvezető Kőszegi Gábor ke­délyes hangú bevezetőjében rádióriportertől kért tanácsot arra, hogy miként újíthatná meg magát. Jobb híján az ő példáját követve sorra telefo­nált rá 15—16 éves fiatalokra. Az eredmény — enyhén szól­va — elszomorító volt. Mert mit is tudtunk meg ezekből az alkalmi párbeszédekből? Ta­más például a váratlanul ne­kiszegezett kérdésre: — Szia, jó fej vagy? — kényszeredet­ten azt válaszolta: — Különle­ges fej vagyok. Ezt a továb­biakban elhangzottak nemigen igazolták. A Mónikával lezaj­lott társalgás viszont már egyenesen fejcsóválásra kész­tetett. Egy elvált szülők 16 éves gyermekére csöngetett rá a kéretlen telefonáló, aki a legelemibb tapintatot sutba vetve fogta vallatóra beszél­gető társát. Valahogy ily mó­don: — Miért nincs otthon édesanyád? Van neki valaki­je? Szép az anyu? Majd bú­csúzásul így köszönt el: — nekem az a gyanús, hogy na­gyon csinos vagy. Patay Éva akvarelljei a győ­^ ri Műcsarnokban tekinthetők 5* meg március 21-ig, Fegyó Bé­S la dabasi kiállítása a helyi S művelődési házban március 15­S ig várja vendégeit. Patay Éva 1900-ban született Aranyosmaróton és győri fes­tőnek számít. Évtizedek óta fest olajképeket szigorú követ­kezetességgel. Állandó ottho­nát és műfaját megtartva fo­lyamatosan portyázott is. Első képei Pozsonyban születtek, bejárta Sopron. Henkulesfürdő, Kismegyer. Erdély tájait. Rác- kevére is eljutott, ahol a Du- na-part szintén több képre ih­lette. Az utazás belső értelem­ben is értendő, így az akvarell állandó kirándulást jelentett életében, amikor sokszor „gém- beredett ujjakkal” állt meg a téli dombok, az őszi Rába, Rábca előtt és vízfestménye­ken vette számba az élet meg­annyi és a festői percek meg­ragadható varázsait. Jegyzetek rajzban Rudnay-tanítványként vé­gezte el a Képzőművészeti Fő­iskolát. több önálló kiállítása nyílt Budapesten, Ráckevén, Szombathelyen. Nyíregyházán 1973-ban kitüntették Győr- Sopron megye művészeti díjá­val. Zsoltársűrű és mélységű olaj képei mellett tiszta, derűs felüdülésnek számít sokszáz akvarelle, melyek áhítattal te­lítettek. Színben, rajzban olyan friss jegyzetek ezek, melyek méltó módon adnak számot kaszálókról, tavaszi virágokról, kerekes kútról, legelésző te­hénről. megriadt lovakról, az élet ünneppé avatódó számta­lan hétköznapi történéséről. Számunkra felettébb érdekes, hogy Patay Éva minden küz­delme. szenvedése, kételye köz­ben is megőrizte derűjét. Így teljes nemcsak az élet, hanem az életmű is. Az akvarellek múzeumi elhelyezése éppen a rajzi kulturáltság, a festői ér­tékrend és az élet enciklopé­Nem folytatom tovább, mert az egész műsor ilyen és ha­sonló szirupos, az operettek világát idéző kérdés-felelet játék volt. Hogy mit szűrhet­tek le a hallgatók? Erre a választ csak a szerkesztő ri­porter adhatná meg — ha tud­ja. Kár érte, mert a rádió több más, egyébként kitűnő ifjúsági műsorának a hitelét is rontotta. A HÉT EMBERE. Ez alka: lommal Rózsahegyiné Csapó Olga, a Pest megyei tanács környezetvédelmi titkára volt a stúdió vendége. A beszélge­tés során kendőzetlen őszin­teséggel és körültekintő tá­jékozottsággal szólt azokról a körülményekről, amelyek a megye jó levegőjét, tiszta vi­zét, általában egészséges élet­módját veszélyeztetik. Kitért azokra a gondokra, melyek a terület sajátos helyzetéből adódnak. Egyebek között a nagy mennyiségű hulladékot termelő főváros közelségére. Egyes vállalatok ugyanis haj­lamosak szennyesüktől mi­előbb megszabadulni, fittyet hányva minden környezetvé­delmi előírásnak, s ügyet sem vetnek arra, hogy a megye Budapest legnagyobb gyümöl­csös- és zöldségeskertje. Nem beszélve a kirándulók és a hétvégi üdülők felhőtlen örö­méről, melvet felelőtlenül, be­árnyékolnak. Sz. E. dikus teljességű összefoglalása révén indokolt. Képek Ráckevéról Bár Fegyó Béla Gyálon él, képzelete ma is Ráckevén jár, ott terebélyesül az ő festői forrása. Olyan erővel alakítja festészetté a Duna átmoszféri- kus színváltozatait, hogy az egyik képén, mint azt a cím is jelzi — a nádas Csend-dé válik a fogalom festői értel­mében. Ráckeve másik rétege a parttól távol eső régi falu házhalmaza. Ez a sok éltető változat ma is foglalkoztatja Fegyó Bélát. Hasonlóan a Má­tyás király idejében épült rác­kevei szerb templom, amely­nek építészeti együttesét festé­szetre ülteti át a külső hom­lokzat és a belső tér komplex idézeteivel. Dabasi tárlata ar­ról győzi meg látogatóit, hogy ezúttal nemcsak őrzi rajzi, festői képességeit, hanem több irányban is kutatja lehetősé­geit. Az egyik a líra. mellyel éctesapja portréját örökítette még, a másik a kompozíció iz­galmasabb alakítása, a felület összetettebb technikai kezelé­sé. Ezeknek köszönheti, hogy egyre inkább éljut az esztéti­kai értelemben vett általános­tól az egyedi és különös meg­ragadásáig, s ez a tény bizo­nyítja fejlődését. Pályázat Iskolaszínházak Diáknemzedékek nőnek fel anélkül, hogy színpadon lát­hatnák a klasszikus dráma- irodalom alkotásait. Az iskolai irodalomoktatás csak az írott mű ismertetésére vállalkozik, így a fiatalok nem kapnak a műfaj lényegét feltáró él­ményt. E hiány részleges pót­lására a Népművelési Intézet Iskolaszínház elnevezéssel pá­lyázatot hirdet. Ezen minden arany vagy ezüst minősítésű színjátszócso­port részt vehet, de azok szá­mára is adott az indulás lehe­tősége, amelyeknek a produk­cióját a bíráló bizottság meg­felelőnek tartja. Az együttesek programjukat a magyar és a világirodalomnak az iskolában oktatott műveiből, valamint az ehhez kapcsolódó darabokból állíthatják össze. Műsoru­kat saját színpadukon, sa­ját közönségük előtt mutat­ják be. A legjobb előadásokkal később az ország több pontján is megismerkedhetnek a né­zők. Mód nyílik több felvoná- sos művek feldolgozására, ke­resztmetszetek bemutatására is. A pályázatra március 31-ig lehet jelentkezni a Népműve­lési Intézetnél. Az eredményt jövő áprilisban teszik közzé. A nyertesek között három első, négy második és öt harmadik díjat osztanak. Zrínyiászok A szigetvári várbaráti kör, amely évtizedek óta gyűjti a Zrínyiekhez kapcsolódó emlé­keket, gazdag tárát alakította ki a Zrínyiász különféle kiadá­sainak. Nagy nemzeti eposzunk, a Szigeti veszedelem első ki­adása 1651-ben látott napvilá­got Bécsben. Ennek csupán ha­sonmás kiadásával rendelke­zik a kör, de a második ki­adásból már őriz egy eredeti példányt. Kazinczy Ferenc rendezte sajtó alá és 1817-ben jelent meg Pesten. Ritka ki­adásnak számít a gyűjtemény­ben ugyancsak meglevő har­madik és negyedik is, ezek 1848 előtt, illetve után készül­tek. Losonci Miklós MOZIMŰSOR MÁRCIUS 4-TÖL 10-IG ABONY 4— 5: Anna* 6— 7: A vízesés fia 7: Tobi (du.) 8— 9: Kettévált mennyezet* BUDAÖRS 4—- 5: Fehérlófia G— 7: Uvcgtörők** 8— 9: Picdonc Egyiptomban CEGLÉD, Szabadság 4— 7: Üjra szól a hatlövetű 8—10: Dundiorr és társai (du.) Anna* (este) CEGLÉD, Kamara 4—10: Hogyan lehet megijeszte­ni egy oroszlánt (du.) 4— 7: Bankett (este) 8—10: Egy pisztoly eltűnik DABAS 4— 5: Ideiglenes paradicsom* 6— 7: Kicsi a kocsi, de erős S: Sivatagi show DUNAHARASZTI 4— 5: Szeleburdi család G— 7: Piedone Egyiptomban 8— 9: Variációk egy szerelemre DUNAKESZI, Vörös Csillag 4— 9: A Birodalom visszavág 6— 7: A kis manók furulyája (du.) DUNAKESZI, József Attila 4: Edénkért a sikátorban** 7: Éjjel-nappal énekelek 8: Víkendház nélkül nem élet az élet 10: Amerikai barát** ÉRD 4— 5: Moszkva nem hisz a könnyeknek I—II.* 7: A tizedes meg a többiek 8: Szívzűr 9: Bontás cs reménység FŐT 4— 5: A szűz és a szörnveteg* G— 7: Óvakodj a törpétől** 8— 9: Keresztül a nagy vízvá­lasztón GÖDÖLLŐ 4— 7: Seriff az égből 8—10: Csalogány (du.) Kabala* (este) GÖDÖLLŐ Agrártudományi Egyetem 4: Zsaru vagy csirkefogó? 7: Leszámolás a kocsmában 8: Ratataplan GYÁL 4— 7: A 3. számú űrbázis** 7: Puska és bilincs (du.) 8— 9: A koncert MONOR 5— 7: A macska rejtélyes halá­la* 6— 7: A legszebb ló (du.) 8: Békeidő* 9: Húsz óra 10: Rontás és reménység NAGYKÁTA 4— 7: Hurrikán* 8— 9: Akiket forró szenvedély hevít** NAGYKŐRÖS, Arany János 4— 5: Kettévált mennyezet* 6— 7: Anna* 8—10: Üjra szól a hatlövetű NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 4—10: Osceola (du.) 4— 7: Egy pisztoly eltűnik (es­te) 8—10: Lavina* (este) PILISVÖRÖSVÁR 4— 5: Emberek és farkasok* 6— 7: Apokalipszis, most I—II.** 7: Kár a benzinért (du.) 8: A szűz és a szörnyeteg* POMÁZ 4— 5: Ellopták Jupiter fenekét 6— 7: Kabala* 8: Piros pulóver* RÁCKEVE 4— 5: A XX. század kalózai 6— 7: Szeleburdi család 8: Rontás és reménység 9: Szívzűr SZENTENDRE 4—10: Szamurájok és banditák I—II.** 4— 7: Csalogány (du.) 8—10: A tizedes meg a többiek (du.) SZIGETSZENTMIKLÓS 4— 5: Ragadozó madarak* 6— 7: Ellopták Jupiter fenekét 8— 9: Szeleburdi család (du.) Blöff (este) TAPIÓSZELE 4— 5: Piros pulóver* 6— 7: Meghívás egy gyilkos vacsorára* 8: Hurrikán* VÁC, Kultúr 4— 7: Különös házasság (du.) A nyolcadik utas: a Ha­lál*** (este) 8—10: Szegény gazdagok (du.) Kramer kontra Kramer* (este) VAC, Madách Imre 5: Cserepek* 6: Víkendház nélkül nem élet az élet VECSÉS 5— 7: S.O.S. Concorde 6— 7: Mackó Misi és a csoda­bőrönd (du.) 8—10: Emberek és farkasok* * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. *• Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek. Felvételt hirdetnek Színész, filmrendező, operatőr ■ R A D ÍÓFIGYELŐ 1

Next

/
Thumbnails
Contents