Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-14 / 62. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ XXVI. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Ara: 1,40 forint 1982. MÁRCIUS 14., VASÄRNAP Automata berendezés Vásott ÉT Áttelepült a fény csőgyártás Az utolsó hagyományos fénycsőgyártó gépsort is átte­lepítették az Egyesült Izzó újpesti gyárából Vácra, így ezentúl már valamennyi ilyen fényforrás ott készül. A Tungsram váci üzemében a múlt év végén rendkívül termelékeny, automata beren­dezést szereltek fel, a tech­nológiát magyar és japán partnerek közösen alakították ki. Ez a korszerű gép egyma­ga annyit termel két műszak alatt, mint az eddig használt négy régebbi fénycsőgyártó sor. A berendezést csak né­hány szakember irányítja, ve­zérli, a nagyfokú automati­záltság pedig lehetővé teszi, HÚZD KI MAGAD, FIAM! V ésd föl ezt a nagy napot! — szólított Petőfi: Föl a szabadság nevében, / Pestnek elszánt ifjai!... — / S lelkesülés szent dühében / rohantunk, hódítani. Részegítő lehetett az a március tizanötödike. Ajtó­kat tépett fel, méteres falakon lépett át, nem ismerve félelmet, lehetetlent, oroszlánkörmeit mutatta meg az ifjúság. Legjobbjai daccal, tűzzel, lázadással, feszítő el­szántsággal rohantak a forradalomba, akár csak mintegy háromnegyed századdal később ... Ö, azóta hányszor játszottuk Le az eseményeket, csa­tákat? A fecskeszárnyú képzelet elragadta fantáziánkat: mezítláb voltunk, Klapka, Damjanich és Lenkey, nyak- kendősen Jókai, Vasvári, Irinyi és Nyári, szélköntö­sünkben lobogósan Petőfi ... Gyerekként játszottunk, s aligha sejthettük, hogy történelmet élünk át. Száz évvel később fapuskát ragad­tunk, kerítéseket rohamoztunk, miközben a romokból felocsúdva apáink felemelték a zászlót és fényes szel­lőkről énekeltek, s mi néztük őket bűvölten, ahogy Pető- fiékre tekinthettek tüzes szemeikkel március tizenötö­dikén az akkori öt-tíz évesek ... Dehogy tudtuk, s há tudjuk, sem értettük volna azt, amit a költő leírt naplójában, immár józanul mérlegelve a részegítő eseményeket: „Nehezebb a gyermeknek az első lépést megtennie, mint mérföldeket gyalogolnia meglett embernek.” Csak azt éreztük, hogy tavasz van, s nekünk apáinkkal együtt kell tartanunk, miként száz évvel korábban azoknak, akik apáink nagyszülei vol­tak ... Ha március tizenötödikén meghallgatom a Nemzeti dalt, megállók a költő szobránál, bejárom Múzeum- kertet, a szépunokák fiaként cselekszem: megpróbálom kideríteni, mit is őrzünk meg mi abból a március tizen­ötödikéből, többet tudunk-e mondani — éppen ezért — iskolai tankönyveknél március huszonegyedikéről, ápri­lis negyedikéről... Meditálok, mert aligha lehet egyetlen gondolat nél­kül is túllépnünk március tizenötödikén. Akár kokárdát tűzünk kabátunkra, akár Petöfi-kötetet kapunk a ke­zünkbe, ugyanazt érezhetjük: tisztelettel tartozunk elő­deinknek. Legfőképpen azzal, ahogy generációk értelme­zik újra meg újra tetteiket, miközben arra is gondolnak, hogy azóta mekkorát változott a világ. Ekként nem árt azt sem firtatni, hogy meglevő energiáinkat mibe és ho­gyan fektessük be, hogyan tegyük hasznossá magunkat? A jó évtizeddel ezelőtti vitára gondolva: milyen nap­jaink forradalmisága? Miként követhetjük eleink pél­dáját, hasznosan, cselekvőén? Legyenek-e eszményké­peink, tudjuk-e hazánkat, hőseinket becsülni, szeretni, tudunk-e rajongani egy népért, s ezzel együtt másokért úgy, hogy közben megőrizzük méltóságunkat, hagyomá­nyainkat ... F elnőtt fejjel gondolkodva, ma már csupán emlék a gyerekkori fapuska. Fiamnak szintén játék, lányom már a Himnuszt énfkli. Én bennük látom a foly­tatást. Nekik mondom el, hogyan szólt rám apám: húz­zam ki magam, mert nagy ünnep ez. Nekik olvashatom Petőfi, Ady, József Attila, Nagy László verseit, ahogy anyám tette velünk. S ebben nem volt semmi pátosz, semmi megrendezettség. Természetesnek tartottuk, hogy amikor kibontják rügyeiket a fák, mi a márciusi ifja­kat emlegetjük. Romantikusak voltunk, mert átéreztük tetteiket. Ma csak annyit tehetünk ehhez, hogy talán si­kerül átörökítenünk gyermekeinkbe a kötelességet: élni nemcsak a forradalomért, az eszmékért kell; a hétköz­napokon is hasznossá kell tennünk magunkat... Ezen elmélkedhetett Petőfi is, amikor az első lépés­ről és gyaloglásról rótta sorait. Ö igazán tudhatta, miért írja le. Mi azonban azt is érezzük, hogy a gyalog­lás legalább olyan fontos, mint az egyszeri ráérzés. Igényt, szándékot is csak úgy tudunk teljesíteni, ha a hétköznapok nagy meneteléseihez igazítjuk feladatain­kat, mintha saját kis forradalmainkat élnénk meg ... Napjaink kokárdái a mi helytállásunkra buzdíta­nak. Arra, hogy legyen véleményünk, ne nyugodjunk bele a nemtörődömségbe, a gáncsoskodásba. A hagyo­mányok, a népismeret, a múlt emlékeinek őrzése — a látvány helyett sokkal inkább a belső átélést igényli. A mindennapi célok megoldását, a hasznos munkát, az adott szó becsületét. így a gyaloglás ma számunkra leg­alább olyan értékű, mintha csak állandóan járni tanul­nánk. Persze, tavasszal minden könnyebben megy. A járás-kelés is. Kedvünk vidámabb, miközben a nap is melegebben süt... A hogy kitekintek az ablakon, látom, szél hajlítja az ágakat, föpteti a galambokat, levéteti a bundát az ember fiáról. Kamaszosan fantáziát mozgat, törté­nelemhez ragaszkodót, megmagyarázhatatlanul érzel­mekre hátót. Látom, megjelentek az első zöld pamacsok a fákon. Elnézem fiamat, s most én szólok neki: húzd ki magad! Unnen van. Tavasz. Egv-két hét, és zöldell­nek a fák, s rövidesen nyílnak a virágok. Molnár Zsolt hogy az új technológiával ké­szülő fénycsövek a legszigo­rúbb szabványoknak is meg­feleljenek. A váci gyárban a tavaly 15 millió helyett ( 22 millió fény­csövet készítenek ebben az 1 évben, s egy részüket expor- I táljak. Vácott gyártják a bü- I rakat is, az ugyancsak a kö­zelmúltban átadott üveggyár­ban. A korszerűsítési' mun­kák tovább folytatódnak, eb­ben az évben megkezdik a fényporgyár rekonstrukcióját, zömében az Egyesült Izzó gép­gyáraiban előállított berende­zéseket telepítenek oda. A gyorsan bővülő fénycsőterme­léshez ugyanis jóval több fénypor kell, jelenleg már mintegy évi 200 tonna. A Tungsram felmérései sze­rint gyorsan nő az izzólám­páknál egyharmaddal keve­sebb áramot fogyasztó fény­csövek iránt az igény, így a kapacitást bővítik a követke­ző években. 1983-ban még egy nagy teljesítményű gépsort ál­lítanak majd munkába. Ma: 3. oldal: Félelemmel Nem jótékonyság — közös érdiek 1. oldal: A nagy költő aszódi örökösei 6. oldal: Postabontás 1. oldal: Cselgáncs, csárdacsapdában 8. oldal: Nyári időszámításról Trafók tőkés országokba Az első negyedév végéig 3000 Hetra típusú transzformátort exportálnak tőkésországokba a Trakis nagykőrösi gyárából. Deák Józsefné és Bakos Ferencné pneumatikus szerszámokkal szereli a hegesztőtranszformátorokat. Barcza Zsolt felvétele MEFI a megyében Rugalmasan alkalmazkodó kutatás A Mezőgép Fejlesztő Inté­zet alapvető feladata a gyárt­mányfejlesztés; az alkalmazott kutatások hányada az összes árbevételnek mindössze 18 százalékát teszi ki. Alapkuta­tás — a fejlesztési feladatok­hoz illően — egyáltalán nincs. A* kis hányad azonban nem jelent kicsiny munkákat. Az alkalmazott kutatásokhoz az intézetnek jókora apparátus áll rendelkezésére — mérő és vizsgáló, konstrukciós, illetve gyártórészleg —, hogy a ren­Pusztítoit a belvíz Hasznosított legelők Napjainkban már egyre nyilvánvalóbb, hogy a szeré­nyebb eredményeket felmuta­tó gazdaságok nem ' érhetik utol a milliárdps árbevétellel büszkélkedő „nagyokat”. De az is tisztázódott, hogy a kis és a közepes termelőszövetke­zetek tevékenysége ugyan­olyan fontos és hasznos a népgazdaság számára, mint a sorból kiemelkedő tsz-eké. Felismerték ezt a letkési kö­zös gazdaság vezetői, tagjai, alkalmazottai is. Habár né­hány éve még meglehetősen bizonytalan volt a közelebbi és távolabbi jövő, a vezetés stabilizálása, a tsz-beliek ér­dekeinek érvényesítése a gaz­dálkodás eredményességét is segítette. Jelenleg az alaptevékenysé­gen belül a növénytermesztés nyereséges csupán. Különösen sikeres ezen a tájon a bogyós­gyümölcsök termesztése. A ter­melőszövetkezet tagja a berne- cebarátj központtal működő bogyósgyümölcs-termesztési rendszernek, amelynek leg­újabb szolgáltatása, hogy az idén már a partnergazdaságok gépbeszerzését is közösen in­tézik. Néhány napja a növényter­mesztés vezetői határszemlén vettek részt. Gondot okoz, hogy meglehetősen nagy terü­letet — összesen több mint 50 hektárt — borít belvíz. An­nak ellenére, hogy szinte he­tente törték traktorokkal a je­get, ezzel segítve a zsendülő növények levegőzését — vár­ható, hogy több helyen pótol­ni kell a kifagyott, tönkre­ment vetést. Nagy figyelmet fordítanak a gyepgazdálkodásra is. A he­gyes, dombos réteken a jövő-, ben szarvasmarhákat legeltet­nek majd, így az Ipoly part­ján lévő termékeny talajú föl­deket ismét bevonhatják a művelésbe. Az alaptevékenység másik ága, az állattenyésztés tovább­ra is sok gondot okoz a gaz­daságnak. 1980-ban még 3,7 millió forintos veszteséggel zárták az évet, tavaly a ráfi­zetés már csak 870 ezer fo­rint volt. Ezt mindenesetre si­kerként könyvelik el Letké- sen, hiszen elsősorban a taka­rékosabb gazdálkodásnak kö­szönhető az eredményesség. Az idén — bár tervükben még 437 ezer forintos veszteség szerepel — titkon reményked­nek: sikerül legalább nullára kihozni az állattenyésztés mérlegét. F. Z. deléseknek megfelelően a pro­totípus raj- és tervdokumen­tációját nyújthassák át. Az egyik legjelentősebb alkalma­zott kutatást az elmúlt év­ben — éppen megyénkben — fejezték be, a kísérleti kom­posztáló berendezés a duna- varsányi Petőfi Tsz-ben már tavasszal vizsgázik. Talán különösen hangzik, de tény, hogy a korszerű keverő-forga- tó berendezésekből olyan csí­ramentes, szagtalan, táp­anyagban mégis dús komposzt kerül ki, amely akár szobá­inkban, virágföldként is hasz­nálható. Hasonló jelentőségű az együttműködés a MEFI és a Monori Mezőgép Vállalat kö­zött. Az intézet a vágóhídi berendezések hajtóműveinek fejlesztését kezdte meg 1981- ben, a kisebb súlyú, forma- tervezett konstrukció-család terhelési vizsgálatainak ,ered­ményei a második félévre vár­hatók. Az elmúlt két évben súly­ponteltolódás következett be a piacon — mondotta a MEFI igazgatója, Szalka Antal. Az­előtt a zöldségkultúrák fej­lesztése iránt volt nagyobb a kereslet, ma már ennek ré­szesedése csak 10 százalék körüli. Előtérbe került viszont a szántóföldi kultúrák fejlesz­tésének igénye, a mellékter­mékek hasznosításának, az energiatakarékosságnak kö­vetelménye. E rendkívül szer­teágazó programnak megfele­lően hozták létre a jászkisé- rl szárító, bálázó referencia- üzemet, a gabonaszalma hő­hasznosítására szolgáló kí­sérleti berendezéseket, s fej­lesztik tovább az eddig is sok sikert aratott nedves kukori­ca tárolásának technológiáját. A központi kiemelt programok közé tartozik még az anyag- mozgatás gépi fejlesztése, en­nek keretében segítettek a Csepel Autógyárnak a mező- gazdasági teherautók vezető­fülkéinek megtervezésében. K. T. Ellátás, szolgáltatás Az áfészek a lakosságért Az Áfészek elsődleges fel­adata; a körzetükben élő la­kosság kiskereskedelmi ellátá­sa. .Emellett azonban — külö­nösen az utóbbi években — egyre bővítik egyéb tevékeny­ségüket. Természetesen gazda­ságosságra, nyereségre törek­szenek, de ez nem mehet sem az ellátás, sem a szolgáltatá­sok rovására. A Szob és Vidéke Áfész pél­dául sok gondot fordít a szál­lítási ágazat fejlesztésére. Ezt a — nem mindenütt nyeresé­ges — részleget úgy sikerült hatékonnyá tenniük, hogy a gépkocsivezető a szállításve­zetővel együtt közvetlenül ér­dekelt a járművek folyamatos kihasználtságáért, a pontos­ságért és a költségek csökken­téséért. A Ráckeve és Vidéke Áfész pedig keresett, sok he­lyütt hiánycikknek számító Húsz helyett hárman dolgoznak Húsz ember munkáját helyettesítő, új sertetisztító, -szárító és -osztályozógépet helyez­tek üzembe a Kefe- és Műanyagipari Vállalatnál. Az új gép kezeléséhez mindössze három emberre van szükség. A berendezéssel évente 100—120 tonna állati szőrt — sertét — lehet elő­készíteni további feldolgozásra, melynek az értéke csaknem 20 millió forint. A sertéből készülő puha ruhakefék, borotvaecsetek, fogkefék több mint felét exportálják. termékek gyártásába fogott. Műanyag szódásfejet és több­féle elektronikai cikket készí­tenek. Jól jövedelmez a la­kosság igényeit kielégítő taka­rítój szőnyeg- és függönytisz­tító részlegük is. Pest megye egyik legfonto­sabb fogyasztási szövetkezete a Vác és Vidéke Áfész. Ök a kishatármenti forgalomban je­leskednek, sok új — Csehszlo­vákiából származó — áruval lepik meg vásárlóikat. A háló­zatukat tavaly a TIGÁZ-tól átvett hat gázcsereteleppel is bővítették. Az V. ötéves terv­időszak alatti eredményeiért a Minisztertanács Vörös Zászlajával kitüntetett Gödöl­lő és Vidéke Áfész a buda­pesti Sugár üzletközpont meg­nyitásával nehéz helyzetbe került. A vásárlóikat állandó jó ellátással, új, korszerű ter­mékek árusításával és külön­féle kedvezményes akciókkal igyekszenek megtartani. Az egyik legdinamikusab­ban fejlődő áfész a Monor vi­déki. Tavaly például az árbe­vételük 6, 8, a nyereségük 27 százalékkal nőtt. Három nagy­kereskedelmi vállalattal kötött szocialista együttműködési szerződésük- segíti, hogy áru­készletüket a lakossági igé­nyeknek megfelelően alakít­sák. Ennek eredménye: a jó ellátás és a kiskereskedelmi forgalom folyamatos növeke­dése. Közéletü Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Grenada nem­zeti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte Maurice Bi- shop-t, a grenadai népi forra­dalmi kormány elnökét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents