Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

1982. MÁRCIUS 10., SZERDA m Szebb üzletek Többféle éfel, kevesebb szesz A Budai járási Áfész 113 kiskereskedelmi boltjának for­galma az előző évihez képest több mint öt százalékkal növe­kedett. Hegyi János, a járási áfész elnökének tájékoztatása szerint a vendéglátóipari egységek forgalmában kedvező jelen­ség, hogy 1981-ben az előző évinél több üdítőt és ételt ad­tak el, viszont csökkent a ki­szolgált alkohol mennyisége. A szövetkezet idei tervei között szerepel, hogy az üzemi étkezdékben bevezetik a két­féle menüt. A vendéglőkben és bisztrókban pedig gasztrofol ételekkel javítják a készételvá­lasztékot, A kiskereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek korszerű­sítésére, bővítésére, a kulturál­tabb eladási feltételek megte­remtésére jelentős összegeket fordítottak az elmúlt évben. Herceghalmon és Budajenőn fejlesztették a gázcseretelepet, Perbálon a gázcseretelep mel­lett építő- és tüzelőanyag-áru­sító helyet létesítettek. Buda­keszin, a Vörös Hadsereg út­ján bővítették és korszerűsí­tették az önkiszolgáló élelmi­szerboltot, ABC-kisáruházzá fejlesztették a biatorbágyi — Vasút utcai — és tárnoki — Fő utcai — önkiszolgáló boltot, teljesen felújították a diósdi büfét. Melléküzemágból gazdasági társulás Munkába állt a Skálabau-GT A felnőtté serdült Skála-Coop rendezett anyagiakkal házasságra szánta el magát. Szándéka komolyságához nem férhet kétség, hiszen olyan partnert keresett, aki megfelelő társa lenne nagyberuházásainak megvalósítá­sában. Vállalkozásaival devizát is hoz a közös konyhára. Ez különösen fontos kikötés volt a leendő házastárssal szemben, hiszen minden befolyó márka, dollár egy ré­szét külföldi áruvásárlásra lehet fordítani. A kurrens cikkekre pedig harap a hazai vásárló. Holland közvetítő A Skála a ráckevei Arany­kalász Termelőszövetkezet ex­portfőosztálya személyében ta­lálta meg a fenti kritériumok­nak megfelelő partnert. A Skálabau-GT névre hallgató gazdasági társulás január el­sején alakult meg. A Skálá­nak 51, az Aranykalásznak pe­dig 49 százalékos az érdekelt­sége. Az egybekelés érdekes­sége, hogy egy holland vállal­kozó közvetítette a házassá­got. Ott ugyanis nagyobb hí­re volt a ráckeveiek megbíz­ható építőipari tevékenységé­nek, mint idehaza. A közös vállalat egyik szü­lőatyja Bóna János. Friss mű­szaki diplomával a tarsolyá­ban 1969-ben került Ráckevé- re. Most a Skálabau-GT igaz­gatója. Persze, a 60-as évek óta azért történt egy és más. — Kétszemélyes mellék­üzemággal kezdtük, ebből fej­lődött ki hosszú évek során az exportfőosztály — mondja a fiatal vállalkozás ifjú vezető­Szigetszentmiklóson bevált Készülődnek a halászok Megkezdődött a felkészülés a gazdaságokban, szövetkezetek­ben az idei halászati szezonra. Legtöbb helyen jelenleg halas­tavak gátjait, töltéseit javít­ják, máshol — elsősorban a halászati célra is hasznosított, emeltszintű tározókba — a bel­vizekkel borított területekről szivattyúzzák a vizet. A tavak­ba áprilisban helyezik majd ki a szaporulatot. Az állomány jól telelt át, s ez alapvető feltétele annak, hogy az ágazat megismételje tavalyi jó eredményét. A hal iránti hazai és külföldi keres­let élénkülése nyomán kifize­tődőbbé vált a halászat, s idén is a tavalyit megközelítően, 40 ezer tonna halhús elérése a cél. Mindezt a tartási, takarmányo­zási technológiák színvonalá­nak további emelésével kíván­ják elérni. Több újfajta mód­szert terjesztenek el. Közéjük tartozik a ketreces haltartás, amely Szigetszentmiklóson ta­valy már bevált, s most a többi között Bikaion, a Nagykunság és a Keleti főcsatorna mentén rendezkednek be erre a tartási módra. Az ágazat jövedelmezőségé­nek fokozására a szarvasi Ha­lászati Kutató Intézet konzerv­ipari és húsipari hulladékok hasznosítására dolgozott ki el­járást, ezzel a drága importból származó, fehérjedús haltáplá­lék olcsóbb előállítása válik le­hetővé. összességében több mint 40- féle terméket állítanak elő: pá­colt halat, frikadellát, különfé­le ízesítésű szeletelt és fa­gyasztott keszeget, pontyot és újdonságot is: a füstölt piszt­rángot. je. — A követelmény mindig az volt, hogy kevés eszközzel jövedelmezően gazdálkod­junk. Ehhez először is jó szak­embereket kellett toborozni. Nem volt könnyű. Most hat- százan dolgoznak a cégnél, de mire kialakult az ütőképes gárda, az emberek 40 százalé­ka kicserélődött. A többség szakmunkás, a vezetők pedig felsőfokú végzettségűek és fia­talok. A harmincnégy eszten­dőmmel én vagyok a legidő­sebb. Nem az évek száma ha­tározza meg, hogy kiből mi lesz, és ez óriási perspektívát jelent mindenkinek. Nálunk nincs általános mértékkel sza­bott munkaidő, csak munka van. Igaz, a ' jó szakembert meg is fizetjük. Misztifikált export... — Tudtuk, ha (jól) meg aka­runk élni, kockáztatni kell. Így vágtunk bele a külföldi építkezésekbe. Nem ismertük eléggé a kemény piaci törvé­nyeket, ám később rájöttünk: az exportot nálunk sokan haj­lamosak misztifikálni. Pedig ezt is meg lehet tanulni. A ráckeveiek meg is ta­nulták. A gazdasági dekon­junktúra idején három évre előre lekötötték a kapacitásu­kat. Az NSZK-ban irodaépü­leteket, lakásokat, szupermar- kettet építenek, nyugati cé­gekkel társulva. Irakban négy hűtőház, több raktárcsarnok kivitelezésében vesznek részt. Líbiában filmszínházak, transzformátorállomások elekt­romos szerelésére kaptak meg­bízást. Nagy világcégekkel kerül­tek kapcsolatba, amelyek szí­vesen hívják alvállalkozónak az Aranykalász jogutódját, a Skálabaut. Ezt bizonyítja az a tíz esztendőre szóló keretszer­ződés is, amelyet egy nyugat­német nagyvállalattal kötöt­tek a közelmúltban. Ebben benne foglaltatik; évente kö­rülbelül 209 magyar szakem­bert kívánnak alkalmazni a különböző építkezéseken. Természetesen az exportte­vékenység eredményessége nem nagyságrendjén, hanem jövedelmezőségén mérhető Vigyázat, hamisítják! Gsuzeng, a keleti csodagyökér Még a leggyanakvóbb, leg­óvatosabb ember sem vitatja azt az indokolt érdeklődést, amivel a házi gyógyítás a fito- terápia, a fűgyógyítás felé fordul. Régen ismert, de a kö­zelmúltban elfelejtett és soha­sem látott, még csak nem is hallott füvek, levelek, virágok, gyökerek használata jött di­vatba, és mi sem bizonyítja jobban a sikerüket, mint az, hogv dicsérik, használják, ke­resik. Mint például a ginszen- get, amely Keleten honos ősrégi gyógynövény gyökere. Furcsán többágú törzse alul kettéválik és a felső oldalágakkal valóban olyan az alakja, mintha pará­nyi emberke lenne, és levelei alkotnák bozontos haját. Ezért nevezték el embergyökérnek. Keleten azt mondják inszánn, renszenn. meg zsen-zsen, ami egyszerűen azt jelenti, hogy gyökér. Újabban ginszeng né­ven hívják, mert a latin neve Panax gin seng. Azt is mond­ják, hogy csodagyökér, mert hatása — egyesek szerint — valóban csodálatos. A szakember mindenesetre kellő óvatossággal figyeli az ügyet. De még annak is el kell ismerni, hogy átlagon felüli hatású erősítőnövény a csoda­gyökér. Hatását szakintézetek, tudósok, orvosok, gyógyszeré­szek, vegyészek, biológusok elemzik, és a legmeggondoltabb szakintézetek állítása szerint is elismert, hogy jó hatása van a szívre, a tüdőre, a májra, a ve­sére, a lépre, a belső elválasz­tásé mirigyekre egyaránt, ahogy azt már évtizedek, sőt évszázadok óta suttogták Euró­pában azok, akik behozták: el­sősorban a hollandok. Ma már nem suttogják, hanem kiabál­ják, üvöltik... és nem is a hollandok, hanem a keletiek, akik termelik, akik árulják, elsősorban a vietnamiak. A vizsgálók pedig megállapítják, hogy tekintélyes mennyiségű glikozidát, ginzenint, panax- savat. panacent, B1 és B2 vita­mint és elég sok ismeretlen anyagot is tartalmaz. Erősíti, ruganyosítja. mozgatja az iz­mokat. megnyugtatja és élénkí­ti az idegeket, javítja, serkenti a vérkeringést és a mirigymű­ködést. és bizonyíthatóan növe­li az erőt, illetve az általános egészségi állapotot. Mellékhatása nincs. Az az érdekes, hogy egyszerre nyug­tat és élénkít is. Ezt úgy kell érteni, hogy amíg a felesleges izgalmat fékezi, a szervezet pihentető nyugvását javítja, addig a reakcióképességet, a teljesítményt, az erőt fokozza Egyesek szerint még a férfi­erőt is. ... És most a legfontosabb, hogyan kerül hozzánk? A keleti ember — ismerve jó tulajdonságait — meglátta, hogy kitűnő üzletet biztosít és termelni, szállítani kezdte. Ma Koreának. Vietnamnak, Kíná­nak és a többi keleti államnak fontos kiviteli cikke. A £sen- zsen megjelent a gyógy füves boltokban, sőt még a zugpiacon is. Megjelent maga a gyökér — aminek sajnos már a hami­sításáról is tudunk, mert egyes európai gyökerek nagyon ha­sonlítanak hozzá —. de nem tud bemutatkozni és közvetlen, kézzel fogható, mindenki által felismerhető jele, íze, szaga, tulajdonsága nincs. No. de az óvatos ember nem vásárol bi­zonytalan eladóktól, sötét ka­puk alatt ginszenggyökeret. A gyógyfüves boltok áruja, való­di, igazi. Ginzeng a csodagyökér, ami nem csoda, nem varázslat, de kitűnő erősítő, és az a csoda, hogy csak most, az utóbbi né­hány esztendő alatt ismerte meg a világkereskedelem. Ma még háziszer, de állítani me­rem. hogy rövidesen bevonul a hivatalosan is nyilvántartott természetes gyógyanyagok kö­zé, már csak azért is. mert az orvosok jó része nem viszolyog tőle, hanem komoly segítség­nek tartja, hiszen szedatív (nyugtató, ionizáló) és roboráló (erősítő) hatását maga is ész­leli. és azt tartja, ez a cél szen­tesítheti az eszközt. Tehát el­fogadja és gyógyszerré neme­síti a keleti jövevényt. , Dr. Buga László igazán. Kurucz Pál export­igazgató nem kis büszkeséggel sorolja az idevágó adatokat: — Egy munkásunk egy hó­nap alatt háromezer-nyoicszáz nyugatnémet márka értékű anyagmentes termelési érté­ket (ebben az összes járulé­kos költség, a kiutazás, az el­látás, a felszerelés szerepel) állít elő. Ez tíz százalékkal jobb a Magyarországon szoká­sos átlagnál. És még egy jel­lemző szám: egy ma.ka kiter­melése 13 forint alatt van, de volt már 9 forint 80 fillér is (!). Ez lenne az első — Arról a gazdasági haszon­ról nem is szólva, hogy a ha­zatérő dolgozók itthon is a kint megszokott intenzitással látnak munkához. Mór mások az igényeik, megnőtt az önbe­csülésük. Amelyik közösség­be bekerültek, ott ugrássze­rűen javult a munka minősé­ge. A krónikás végezetül még egy hírről számolhat be. A Skálabau előrehaladott tár­gyalásokat folytat egy NSZK- beli céggel, egy külföldi érde­keltségű közös vállalat létre­hozásáról. Ez lenne az első pesti székhellyel működő ma­gyar—nyugatnémet — nem nyugatnémet—magyar — ve­gyes vállalat. Célja a harma­dik piacra való betörés. Kövess László Szépirodalom présben Nyáron túlnyomórészt egyetemi cs középiskolai tanköny­vek készülnek a Dabasi Nyomdában. Most a két szezon között szépirodalom fut a préseken. Nemsokára a boltokba kerül a Légy jó mindhalálig újabb kiadása. Erdőst Agnes (elvétele A KGST-országok piaca Külföldön is keresett vegy­ipari gépek a magyar ipari centrifugák. Ezeket az úgyne­vezett szétválasatástechnikai berendezéseket a »Vegyipari Gépgyárban készítik. A hazai igények kielégítésén túl csak­nem tíz éve gyártásszakosítá­si és kooperációs megállapo­dások alapján, zömében a KGST-országokba, főleg a Szovjetunióba szállítják a centrifugákat. A gépgyár választékában összesen 15-féle centrifuga szerepel, köztük néhány kör­nyezetvédelmi berendezés és laboratóriumi centrifuga. Egyik legújabb ilyen berende­zésük a vérsavóból kivonja a vérplazmát. Ennek rendkívül nagy a jelentősége, hiszen a vérátömlesztések során a vérplazma ezáltal visszajut­tatható a szervezetbe. Gombó Pál Wiíóztih uá eáet Ha azt hiszik, hogy én most közkívánságra be fogom mutatni a megmagyarázhatatlan, a csoda mindennapi szerepét életünk valóságá­ban, akkor tévednek. Az eset, amit ismerte­tek, valóban misztikus, de végül is hogy úgy mondjam felfedődnek a titokzatos ai^tt mű­ködő racionális tények. ... Elég gyakran vezet el az utam egy isko­laudvar előtt. Olyan mint a többi. Pontosab­ban szólva: olyan volt. Egészen a mostani tél beálltáig, mikor is egy szép napon mit látok, mit nem? Hát kérem, felöntötték az iskola­udvart, jég nőtt rajta, nyilvánvalóan korcso­lyapályának. Üdvös dolog! Vártam is, hogy mikor legközelebb arra járok, nevetgélő, csúszkáló gyerekeket, netán felnőttebbeket, avagy egészen érett koriakat is bógnizni lá­tok, pulóverben és vidáman. Ám legköze­lebb megint csak az üres udvart és a meddő jeget észlelteim. Minden bizonnyal még hiz­lalják a jeget. Közben jártam másfele is, lát­tam is néhány iskolaudvart, rajta csúszkáto­kat, összefogódzkodott táncolókat, többen fe­nék! ékkel álltak meg; egyszóval volt mit néz­ni és hallgatni, hiszen magnózene is szólt, hogy egyebet ne mondjak. Az én iskolaudva­romat újfent csak némán találtam. Gondol­tam: talán vasárnap, akkor csúszkál igazán a diák, de nem, akkor is üres volt és aztán úgy is maradt egész télen, mindmáig, amikor már a jég is elolvadt. Az eset misztikusnak tűnt. Mesebeli rej­télynek, mint az okos lány ruhájáé, amit há­lóba burkolózva viselt is, nem is — hát itt meg létezett is jégpálya, nem is. Rastelkedvebár, de én bizony bekopogtat­tam a pedellushoz, akiről kiderült, hogy isko­lagondnoki státusa van; majd lendületet ka­pott a kíváncsiság és végignyomoztam a tör­ténéseket, olyannyira, hogy most képes vagyok rekonstruálni azokat. Íme: november végén, egy tantestületi ülés napirendjének kimerülésekor, pontosabban szólva, az egyéb napirendi pontnál felállt az igazgatóhelyettes és a következőket mondot­ta: Tisztelt testület! Van szerencsém bejelente­ni, hogy számos kerületi iskolában az iskola­udvaron jégpályát hoztak létre, illetve ké­szülnek létrehozni. Ez, én utánajártam, meg­felel az ifjúságpolitikai és művelődéspolitikái, továbbá a sportpolitikai elvek és szervek'ál­láspontjának. Így tehát azt hiszem, közfel­kiáltással megszavazhatjuk, hogy mi sem le­szünk utolsók! Az idő előrehaladott voltára való tekintet­tel a közfelkiáltás megtörtént és az iskola­gondnoki minőségű pedellus utasítást kapott az udvar szakszerű felöntésére. Ennek egy ön­tözőslag segítségével eleget is tett másnap, majd a jeget három további napon felhizlal­ta, annak a természeti törvénynek az alkal­mazása útján, mely^ szerint a víz nagyjában- egészében vízszintesen terül el, így a belőle keletkező jég felülete is nagyjában-egészében sima lesz. Ekkor azután soron kívül összeült a tantes­tület, hogy megtárgyalja a létező jégpálya üzemeltetésének módjait. Elsőként az igazga­tóhelyettes emelkedett szólásra: . — Örömmel töltött el a kollégák egyöntetű mellémállása a korcsolyapálya létesítése ügyében. És már kész is a terep, jelenthetem örömmel, hála gondnokunk eredményes erő­feszítéseinek. A kollégákkal egyébként me­net közben is szót értettünk. Lényegében egyetlen megfontolás merült fel, amire azt kell mondanom, hogy jogos. Tudniillik az, hogy tanítási napokon a pálya ne üzemeljen, mert elvonná tanulóink figyelmét a tantár­gyaktól. Hiszen, ha jól megfontoljuk, a tíz perc szünet alig elegendő a korcsolyacipő íel- és leesatolására, tűrhetetlen későnszaladgálást pedig nem tűrhetünk. — Gondoskodnunk kell — szólalt meg a matematikatanárnő tárgyilagosan — magnó­kezelőről, melegedőről, esetleg büféről. Talán ez utóbbit a gondnok elvtárs vállalná. Aztán felmerül, hogy szedjünk-e belépődíjat, leg­alább azoktól, akik nem diákjaink. — Ne engedjünk be idegeneket! — kiáltott közbe a biológiatanárnő! — Még lopnának, huligánkodnának, meg minden. — Gondoskodnunk kell továbbá felügyelet­ről is — fejezte be szavait a matematikata­nárnő. — Igen, éppen ez az — szólalt meg az igaz­gatónő, homlokát ráncokba vonva. — Én egész éjjel álmatlanul forgolódtam. A felelős­ség.nem hagyott nyugodni. Mert hány, de hány baleset szülőatyja lehet a korcsolyázás! Olvastam én már erről a napisajtóban, de né­zem a tévében is a világbajnokságokat, és még ott is! Felteszem tehát mindenekelőtt a kérdést: ki vállalja teljes pedagógusi lelki is­meretével a mindenirányú felelősséget a he­lyettesem javasolta létesítmény működteté­séért? Talán a tornatanárnő ... — Én nem — pattant fel a tornatanámő. — Én hétvégére síoktatást vállaltaim. Kell a pénz, lakásra gyűjtünk. — Pedagógust pedig hétvégi foglalkozta­tásra kötelezni az irányadó rendelkezések szerint nem lehet — szögezte le az igazgató­nő. Dürmcdt csend ereszkedett a tanári szobá­ra. Végül újra az igazgatónő szólalt meg, enyhén szemrehányó pillantást vetve helyet­tesére: — Azt hiszem legcélszerűbb lesz, ha valaki tapasztalatcsere céljából felveszi a kapcsola­tot a műjégpálya igazgatóságával. Talán így kellett volna kezdeni. Nézzük meg a bizton­ságos működtetés feltételeit! A tornatanárnő ezt vállalta. Alig két hét múlva beszámolt a grémiumnak: — Hát, kérem kollégák, néhány dolog szük­ségesnek látszik. Sportfelügyelőnek mindig kell lennie. Orvosi ügyeletet feltétlenül szük­séges működtetni. Melegedőt biztosítani kell. Büfét csak a törvényes feltételeknek megfele­lő személy vezethet. A jegyeket, a pénztárt csupán erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező pánztárosnő kezelheti. — Talán a szülői munkaközösség tagjai­ból ... — jegyezte meg bátortalanul az igaz­gatóhelyettes. — Nem lehet őket hétvégeken is leterhelni — szegezte le az igazgatónő. — Ez is irány­elv. Tehát tetszenek látni, hogy a misztikus jég­pálya nemműködteiésének reális okai buk­kantak felszínre. És ha erre azt kérdeznék, hogy de hát akkor hogyan korcsolyázhattak más iskolai udvarokon, csak azt válaszolha­tom, amit régi katonák mind tudnak: Nem kérdezni, csinálni kell. Ä többi iskolából nem mentek tapasztalatcserére. És ha jól meggondoljuk, ez volt az igazán misztikus jelenség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents