Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-10 / 58. szám
1982. MÁRCIUS 10., SZERDA V izsgamunkadí szlet A színielőadás egyik alkotója és megvalósítója a díszlet- és jelmeztervező, akinek munkája a színjáték egységes folyamatában nyer értelmet. A szakemberek öt éven át ismerkednek a színházi társművészet mesterségbeli fortélyaival a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. A közeli napokban fejeződött be félévi vizsgamunkáik értékelése. Anyaggyűjtés, dramaturgiaelemzés és a rendezői elképzelés kialakulása után készí tették el a hallgatók az év elején kapott vizsgafeladat makettjét, iletve modelljét. A képen Dévényi Rita vizsgamunkáját látjuk, Csehov Lakodalom című színművének díszlettervét. Zenei panorámái Oslo és Bern között Ritkán fordul elő a kamarazene világában, hogy fiatal együttes rövid idő alatt olyan kiemelkedő művészi eredményt érjen el, mint a nagy sikerrel hazánkban turnézó Moszkvai Vonósnégyes. A kvartett valamennyi tagja a moszkvai konzervatórium növendéke volt, többen nemzetközi díjat nyert hangszeres művészek. Tanulmányaik befejezése után Lev Gelbard (első hegedű), Leonyid Jakon (második hegedű), Igor Szu- liga (brácsa) és Alekszandr Oszokin (cselló) a közös muzsikálást választotta hivatásul. Nem sokkal ezután, 1971- ben a fiatal vonósnégyes nagy meglepetésre megnyerte a belgrádi nemzetközi kvartettverseny első díját. Ezt újabb hazai és nemzetközi elismerések követték. Megalakulásuk óta rendszeresen turnéznak a világban. Hazánkban most harmadszor hallgathatjuk játékukat, melyre az együtt- hangzás szépsége és tisztasága, a biztos stílusérzék, a nagyfokú technikai tudás és a sokszínű muzikalitás jellemző. Hetven koncert évente Az elmúlt hét csütörtökén Budapesten, a Zeneakadémia nagytermében léptek közönség elé. Ezt megelőzően beszélgettem velük. — Turnéik közül melyek voltak a legemlékezetesebbek? — Szívesen gondolunk vissza Oslóra, Stockholmra és persze Párizsra! Ez utóbbi közönsége és művészi légköre, a kritikák, egyszóval minden elbűvölt mindannyiunkat. Magyarországon, mint tudja, nem először járunk. Szegedre, Debrecenre, a Balaton körüli, s a budapesti szabadtéri hangversenyeinkre emlékezünk örömmel. — Milyennek tartják a magyar közönség reagálást muzsikálásukkal, műsoraikkal kapcsolatban? — A zenei világ egyik leg- hálásabb, legfogékonyabb publikumát ismertük meg az önök hazájában. Ezt minden udvariasság nélkül mondjuk, hisz van tapasztalatunk: évente mintegy hetven hangversenyt adunk, ennek egyhar- madát külföldön. — A klasszikus, romantikus, és modern darabok egyaránt megtalálhatók műsoraikban. A mai hangversenyen Csajkovszkij, Mozart és •Pro- kofjev egy-egy vonósnégyesét szólaltatják meg. Műsorössze- állitásaikban mik az elsődleges szempontok? — Egyetlen kívánalmunk van csak a művekkel szemben, mégpedig az, hogy az irodalom élvonalába tartozzanak. Hazánk zeneszerzői természetesen előkelő helyet kapnak összeállításainkban, de Bartók darabjai éppúgy szerepelnek repertoárunkban, mint Mozarté. Feszültséggel az igazi — Több hanglemezfelvétel készült eddig közreműködésükkel. Számos művész idegenkedik attól a sterilnek tartott hangzástól, amit a mai modern technikai színvonal segítségével lehet elérni, s jobban kedveli az élő, közönség jelenlétében születő előadást. — Furcsa, két világ ez, de mind a kettőnek meg van a maga szépsége. A koncerttermek légkörét, feszültségét nem lehet stúdiókörülményekkel helyettesíteni. Számunkra ezért szerencsés, hogy többször játszunk közönség előtt, mint nélkül. Eddig nemcsak a Szovjetunióban, hanem Mexikóban és az NSZK-ban is készítettek játékunkról felvételt. — Milyen feladatokra készülnek, netán szólistaként játszanak-e valahol külön- külön? , — Megalakulásunk óta felhagytunk az önálló muzsikálással. Hazautazásunk után Jerevánban és Tbilisziben, az ősszel pedig Ausztriában, az NSZK-ban és Svájcban fogunk hangversenyezni. De addig is a viszontlátásra Vácott, március tizedikén, amikor a Bartók Béla Állami Zeneiskola hangversenytermében lesz a Moszkvai Vonósnégyes megyénk vendége. Pintér Emőke Üdülés — tavaszelőn A karosszéktől a kirándulásig Hangfoszlányok, kávéskanál csörrenése, reggeli utáni zsongás, az üdülő délelőtti neszei. Néhány nap alatt már összebarátkozott a társaság. Az asz- szonyok beszélgetés közben kézimunkáznak, a férfiak meg- hányják-vetik az előző nap eseményeit, itt-ott előkerül a kártya is. A gyerekek téblá- bolnak. A könyvtárban a kul- túros a programot készíti elő. A Dunakanyar üdülőiben mindenütt hasonlóan indul a nap. Hogy miként folytatódik — mindannyiunktól függ. Pihenni, kikapcsolódni — A kisebb szakszervezeti üdülők családiasabbak. A nagyobbaknál', mint itt nálunk, a leányfalui Építőknél több a lehetőség — kezdi a beszélgetést Varga Ildikó, kultúríelelős. Mielőtt tovább fűzné a szót és hosszas gazdasági- fejtegetésbe kezdene az üdülőknek jutó kulturális forintokról, idős bácsi hozza az elmúlt heti kirándulás emlékeit, a fotókat. — Együtt fényképeztek le bennünket a visegrádi várban — mutatja a képet. Emléke az itt töltött két hétnek. Hazaviszi, s mindig jó érzéssel gondol a leányfalui telelésre. Miközben az idős ember az élményeit meséli, azon gondolkodom; talán sehol sincsen ekkora szerepe a személyiségnek, mint az üdülőkben. Ä különböző vidékekről érkező, másmás érdeklődésű, műveltségű és korosztályú vendégek a maguk módján nyílnak meg a kedves szóra. — Elsősorban pihenni, kikapcsolódni jönnek hozzánk — folytatja Varga Ildikó. A két hét alatt sokkal több idő jut olvasásra, kirándulásra, mint otthon, akár egész évben. Ugyanakkor programokra lehet jelentkezni. Az étkezéstől a múzeumlátogatásig mindent pontosan megszervezünk. Szeretem, ismerem a Dunakanyart, idegenvezetői képzettségem van. Így aztán hetente legalább egy egész napos és egy félnapos túrára invitálom a csoportjaimat. — Nem unalmas, mindig ugyanoda visszatérni? — A környék hétről hétre újdonságokkal lep meg. Állandóan változtatom az útvonalakat, ugyanakkor Szentendrén a kiállítások tárháza szinte kimeríthetetlen. Igyekszem minél jobban tájékozódni, hogy minél többet mutathassak be szűkebb hazámból. Elmaradozó újságok Felemás az üdülői kultúrfe- lelős helyzete. Nevében köz- művelődési szakember, tje a szakszervezeti. üdülők többségében inkább az idegenforgalomból lépnek e pályára. Valójóban minek érzi magát az ezen a területen munkálkodó? — Manapság a kultúrosok összejövetelein divat ízlésnevelésről, tudatformálásról beszélni. Én inkább apró hatásokról szólnék. A beutalók egy-, vagy kéthetesek. Ilyen rövid idő alatt csupán a figyelmet lehet felkelteni. Nem szeretnénk és nem is tudjuk átvenni a művelődési házak szerepkörét. Inkább a segítségüket kérjük. A helyi művelődési ház, valamint Szentendrén a megyei művelődési központ értesít,bennünket a fontosabb eseményekről. Határterületen mozgunk: ismereteket közvetítünk, igyekszünk szórakoztatóan élményt nyújtani. — Hogyan telik el egy hét az Építőknél? — A hét elején ismerkedőestet tartunk, s bemutatjuk a Dunakanyart. Másnap kirándulunk Vácra, délután a gyerekekkel bábozunk. A hét közepén egész napos túrát szervezünk Visegrádra, majd sportnapot tartunk. — Mindezt egyedül szervezi? — Helyben lakom, a magam ura vagyok. Senki nem szól bele, hogyan osztom be az időmet. Gondot csak a könyvtár zártsága jelent. A könyvek leltári tárgyak, szekrényben, el- zártan tartjuk, pedig milyen jó lenne a szabad polc, hogy bármikor bárki helyben olvashatna. — Miért nem látok itt újságot, folyóiratot? — Erre, sajnos nincsen keret. Mostanában, ki tudja miért, el-elmaradozik a postás a friss napilapokkal, képes újságokkal. Élmények és ismeretek Ahogyan telik az idő, megélénkül mindenütt az élet. A klubban gyülekezők éppen azon mérgelődnek: megint el- felejilcezett róluk a postás. — Apróságok hiányoznak — dohog Domonkos Ferenc. Feleségével, totyogó gyermekével jöttek, még mielőtt a második kicsiny megszületne. A kirándulásokon nem tudnak részt venni. Hiányzik egy állandóan nyitva tartó könyvtár, s az egész napos játékkölcsönzés. — Ügy hírlik, felújítják a főépületet — folytatja Domonkos Ferenc. — Reméljük, a berendezéseket is kicserélik, mert egymás után csuklanak össze alattunk a fotelek, székek. — A szomszédból, Veresegyházról jöttem — mutatkozik be Kővári György. — Pihenni szeretnék és tévét nézni. Épületenként egy-egy televízió található. Örökké vitatkozunk, ki melyik csatornát . akarja nézni. Szívesen mennék moziba, otthon úgyis ritkán jutok el. A közelben, sajnos, nincs erre lehetőség. Az asszonyok csendben figyelik a beszélgetést. Nem állják meg szó nélkül. — Valóságos felüdülés számomra a két hét — mondja Mizsei Józsefné. — Pécsett lakom, először vetődtem el a Dunakanyarba, mindent megnéztem. Lábadozó beteg vagyok, de itt sohasem lettem rosszul. Hiába, a jó levegő, a nyugalom ... Két részre szakad a beszélgetők tábora. Sokan dicsérik Varga Ildikót: kedves, jó kirándulásokat, múzeumlátogatásokat szervez. Mások sorolják, mi minden hiányzik ahhoz, hogy bent az üdülőben kulturáltan szórakozhassanak. Másként vélekednek a nyugdíjasok, a gyerekes szülők, a kirándulásokat kedvelők, az otthonülők. Abban azért mindannyian megegyeznek, hogy üdülés közben lehet igazán szórakozva ismereteket gyűjteni, szép élményeket szerezni. Erdős! Katalin Évfordulóra Kodály-kották Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából a Zeneműkiadó Vállalat számos Kodály-kottát jelentet meg jubileumi díszköntösben. Közöttük három újdonság is lesz: olyan kották, amelyek most először jelennek meg a vállalat gondozásában. Az egyik, A bereknek gyors kaszást című, Kisfaludy Sándor költéménye alapján készült, énekhangra és zongorára írt alkotás, a másik egy gavotte három hegedűre és gordonkára írt partitúrája és szólamai, a harmadik énekkarra és zenekarra írt mű pedig A vértanúk sírján címet viseli. A jubileumi kiadványok köntösét — a borítókon látható stilizált népi motívum fel- használásával — Szántó Tibor grafikusművész tervezte. Kodály Marosszéki táncok című művét az esztendő végéig fakszimile kiadásban teszi közzé a vállalat. Dabnsiak, váciak az élen Próbára tette a versenyzőket Az asztalokon, melyeket matrózblúzos lányok és öltönyben feszítő fiúk ültek körül a monori József Attila gimnázium és szakközépiskola dísztermében, nem akadt egyetlen segédeszköz sem. A tudomány már a fejekben volt, hosszú hónapokon át böngészett könyvek, folyóiratok, nemkülönben, friss hírek adataival, eseményekkel. A Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő megyei döntőjére hat csapat érkezett Monorra tegnap délután. Hogy honnan, az csupán a verseny végén derült ki, amikor a zsűri — a már megszerzett végső pontszámok után —, kibontotta a borítékokat. Addig, hogy a pártatlanság biztosított legyen, számok jelölték az asztalokon a csapatokat. A hátsó sorokban izgulok, az elnöki emelvényről diákjaiknak drukkoló tanárok mosolya vagy fejcsóvá- lása sem igazította útba az idegent. A pontos, alapos felkészülésről, a nehéz kérdésekre adott válaszok tanúskodtak. Hatfordulós volt a vetélkedő: a földrajzi, történelmi, irodalmi és képzőművészeti ismereteket egyaránt próbára tette. Farkas Lajosné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője, a zsűri elnöke hirdette ki az eredményt. Első helyen a da- basi gimnázium és szakközép- iskola csapata, másodikon a váci mezőgazdasági szakközépiskola diákjai végeztek, ök jutottak tovább az országos döntőbe. De mosolyok, kézfogások tanúskodtak arról, hogy a többiek — az aszódi, az érdi és a monori gimnazisták, a ceglédi közgazdasági szakközépiskolások —, munkája sem volt hiábavaló. Barátokat, ismereteket, s olyan tudást szereztek, amely nem felejtő- dik el a verseny után sem. K. Zs. R'Á D I Ó FIGYELŐ MIT IS ÜZEN A RÁDIÓ? Ezúttal, a 380. adásban nem üzent semmit. Legalább is szóban nem, Balassi Bálint jutott eszünkbe egy más gondolati összetételben, de a szavak igézete megdöbbent: Emberségről példát. Hát erről volt szó. Egy kiskunhalasi asszony gyógyíthatatlanul mozgás- képtelen gyereke jelentette az emberi tragédia mélységét. Ez az asszony reményünk szerint jelképpé vált. Az ő gyereke gyógyíthatatlan, de gyógyítható az az ezerkétszázti- zenhárom gyerek, akik hasznos, termelő, egészségesen érző, világot befogadó tagjai lehetnének társadalmunknak, ha lenne intézet, amely segíteni tudna rajtuk. Igaz, volt ilyen intézmény, volt egy Budapesten, a rászorulók tizedét befogadó. Tóthné, a gyógyíthatatlan gyermek édesanyja, a nyakába vette a világot. A mi világunkat. Kért, harcolt, szívre hatott, morálisan sarokba szorított és társakat szerzett magának, szerzett 5 és fél millió forintot. És már két intézet van. Kiskunhalason a második. Most éppen az épület melegpadlóját ragasztja egy szocialista brigád. E helyütt felso- rolhatatlan azoknak a brigádoknak a neve, akik segítettek. Költők, festők, újságírók, s öregek végeláthatatlan sora küldött pénzt. A Mit üzen a rádió? — Herényi Mária és dr. Szegő Tamás szerkesztette műsora három esztendő hanganyagát ötvözte megdöbbentő adássá vasárnap délelőtt és a hétfői ismétlésben. Riport volt, 'igazi, a javából. Ügy kezdődött, hogy lerakták az intézmény alapkövét. Hát persze. Ünnepélyes keretek között. Többről van szó, mint egy intézményről! AZ ÉLET FÄJ, NEM A SZEMÜNK. Nemcsak testi, hanem lelki nyomorúság az is, amit Bakonyi Péter dokumentum- riportja bemutat. Két vak ember a főszereplő, akik nem rendelkeznek azzal a kivételes képességgel, hogy fölül tudjanak kerekedni a sorscsapáson, nem látóként is sikerrel birkózzanak az élettel. Hálátlan a feladat, olyan emberek szószólójává lenni, akik nem szolgálhatnak példa gyanánt, akiket emberi fogyatékosságuk miatt nem kísér a környezet, s a társadalom ro- konszenve sem. Hálátlan ez a szerep, amikor egymás után tévében, rádióban, az írott sajtó lapjain remekbe szabott történetek mutatták' be éppen e tragédiának az ellenkezőjét. Oly jól sikerültek azok a riportok, hogy már el is feledkeztünk erről az árnyékosabb oldalról, az igazán elesettekről, a valóban segítségre szorulókról. Jó lenne ugyan elhitetni magunkkal, hogy e történet szereplői, és hozzájuk hasonló társaik, akik problémáikra csak az ital mámorában keresnek megoldást —, megkeserítik saját életüket, elhagyják gyerekeiket, tönkreteszik egymást, s még környezetüket —. a társadalom jobbik fele számára egyszer s mindenkorra elvesztek. Lelkiismeretünknek tehát nem kell háborognia. Bakonyi Péter dokumentumjátéka azonban éppen a közösen elvesztegetett lehetőségeket kutatja, s azt bizonyítja, hogy az ilyen, könnyű sikert nem ígérő feladatokat is fel kell vállalnunk. Kr.—Cs. MOZIMŰSOR MÁRCIUS 11-TÖL 17-IQ ABONY 11—14: Vük 15—1G: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* BUDAÖRS 11—12: A férfi, aki szerette a nőket** 13—14: Piros pulóver* 15—-IS: A szűz és a szörnyeteg* CEGLÉD, Szabadság 11—14: Nevem: Senki 15—17: Seriff az égből CEGLÉD, Kamara 11—17: A kis manók furulyája (du.) 11—14: Cserepek* (este) 15—17: Amokfutó* (este) DASAS 11—12: JVIuppet show 13: Szívzűr 14: Ilintónjáró szeretem 15: A macska rejtélyes halála* DUNAHARASZTI 11—12: Az egér és a macska 13—14: Csillagok háborúja I-II 15—IS: Kék laguna* DUNAKESZI, Vörös Csillag 11—12: Muppet show 13—14: A tizedes meg a többiek (du.) Kettévált mennyezet* (este) 15—16: Piedone Egyiptomban DUNAKESZI, József Attila 11: Lidérces álmok** 14: Fantozzi* 15: Hasonmás 17—18: .. és megint dühbe jövünk ÉRD 11—12 és 14: A 3. számú űrbázis* 15—IS: Fehér telefonok*** FÓT 11—12: Kettévált mennyezet* 13—14* Pokoli torony i—II.* 15—16: A vízesés fia CCDÖI.LÖ 11—14: A pogány Madonna (du.) 11—17: Szamurájok és banditák I—II.** (este) 15—17: Dot cs a kenguru (du.) GÖDÖLLŐ Agrártudományi Egyetem 11* A bíró és a hóhér* 14: Mondd, hogy mindent megteszel értem* 15: Mephisto I—II. GYAL 11—12: Moszkva nem hisz a könnyeknek I—II.* 13—14: A macska rejtélyes halála* 15—16: Fehérlófia MONOR 12— 17: A Birodalom visszavág 13— 14: Nuki majom kalandjai (du.) NAGYICÁTA 11—14: Jöjjön el egy kávéra hozzánk** 15—16: Requiem* NAGYKÖRÖS, Arany János 11—14: Seriff az égből 15—17: Földet veszünk vadnyugaton NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 11—17: A Hólündér (du.) 11—14: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* (este) 15—17: Cserepek* (este) PILISVÖRÖSVAR 11—12: Hurrikán* 13—14: A koncert 15: Fészek a szélben POMÁZ 11—12: A macska rejtélyes halála* 13—14: Luxusborbély Párizsban** 14: Csutak és a szürke ló (du.) 15: Egyszerű eset* RÁCKEVE 11—12: Fuss utánam, hogy elkapjalak , 13—14: Blöff 15—16: Piros pulóver* SZENTENDRE 11—14: Üjra szól a hatlövetű 13—17: Különös házasság (du.) Kóma** (este) SZIGET SZENTMIKLÖS 11—12: A kölcsönkért gyufa (du.) Gyilkosság az Orient expresszen* (este) 13—14: Egyszerű eset* 15—16; SOS Concorde TAPIÖSZELE 11—12: Akiket forró szenvedély hevít** 13—14: Ifequiem* 15: Jöjjön el egy kávéra hozzánk* VÁC. Kultúr 11— 12: SOS Concorde 13—14: A pogány Madonna 15—17: A hét mesterlövész (du.) Kettévált mennyezet* (este) VECSÉS 12— 14: Kék laguna* 13— 14: Különös házasság (du.) 15—17: Üjra szól a hatlövetű * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek. /
