Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-07 / 32. szám
x/unap 1982. FEBRUÄR 7., VASÄRNAP ML VIIACPOUIIMLKÉRDÉSE! Újra előtérben a rakéták ügye A szovjet javaslat és az amerikai elutasítás Washington beavatkozási tervei Közép-Amerikában A Reagan-kormányzat a héten híreszteléseket szivárogtatott ki, hogy újabb szankciók alkalmazására készül a Szovjetunió és Lengyelország ellen. E szokatlan lépést nyilván több szándék együttesen motiválta. Egyrészt a harag, hogy az eddigi intézkedések nem befolyásolhatták a lengyelországi fejlődés menetét. Reagan elnök így befelé saját közvéleménye felé azt akarja bizonyítani, hogy az, ami eddig volt, tulajdonképpen csak afféle „első menet”, s most az újabb lépések, amelyeket most fontolgatnak, majd hatásosabbak lesznek. A másik indok természetesen a beavatkozási kísérlet a lengyel belügyekbe. Az újabb szankciókkal való fenyegetőzéssel is a Reagan- kormányzat kísérletet tesz arra, hogy eltérítse a varsói kormányzatot a határozott és célratörő politikai vonalvezetésétől. Mondani sem kell, hogy Washingtonban legalább olyan jól tudják, mint bárhol másutt: ezek az újabb beavatkozási kísérletek ugyanúgy kudarcra ítéltek, mint a korábbiak. Egy további cél a tervezett intézkedések kiszellőztetésével, hogy csökkentsék az Egyesült Államok elszigeteltségét. Az amerikai vezetés ugyanis korántsem elégedett azzal a tempóval, amellyel NATO-partnerei követik a szankciók útján. A Reagan- kormányzat több ízben fejezte ki a közelmúltban ingerültségét szövetségesei vonakodása miatt, s azért, hogy bár szavakban nem maradnak el a lengyelországi szükségállapotot elítélő amerikai nyilatkozatok mögött, tetteik csak lassan követik e megnyilatkozásokat. A Reagan-kormányzat most nyilván arra számít, hogy az újabb szankciók tervének kiszellőztetésével felgyorsíthatja szövetségeseinek cselekedeteit is... A héten egyébként a nukleáris robbanófejekkel ellátott rakéták ügye és a közép-amerikai helyzet veszélyessége került a nemzetközi figyelem előterébe. MI AZ tÍJ BREZSNYEV- JAYASLATOK JELENTŐSÉGE? Leonyid Brezsnyev a Szocialista Intemacionálé Moszkvába látogató vezetőinek egy csoportjával való beszélgetésen ismertette az új szovjet javaslatokat. A szociáldemokrata pártokat összefogó nemzetközi testület leszerelési kérdésekkel foglalkozó konzultatív csoportjának tagjai valamennyien jól ismerik a rakéta-nukleáris fegyverzetek problematikáját és azokat a nézeteltéréseket, amelyek jelenleg a szovjet—amerikai tárgyalásokon való előrehaladás akadályéi. Nem megleoő tehát, ha oly nagy érdeklődést tanúsítottak az új szovjet indítványok iránt. Az SZKP főtitkára, szovjet államfő átfogó tervet ismertetett arra, hogyan lehetne radikális módon a SO-es évek elejéin csökkenteni a hadászati támadó fegyvereket csakúgy, mint az úgynevezett közép- hatótvolságú rakéta-nukleáris arzenált. Arra az esetre pedig, ha a nyugati hatalmak még nem látnák ..érettnek” az időt ilyen általános radikális csökkentésre, a Szovjetunió kész volna arra, hogy a gyökeres korlátozást a közép- kezdíék. Ezekről most tárgyal Géniben a szovjet és az amerikai delegáció. Leonyid Brezsnvev olyan javaslatot terjesztett elő, hogy 1990-ia a mai menviiség eavharmadárn csökkentsék a rakéta-nukleáris arzenált ebben a pusztító fegyverfajtában. A NATO-fővárosokban azonban újra, meg újra azzal térnek k’ az ilven javaslatok elől, hogy hányzik a kölcsönös bizalom ogv ilyen leszerelési intézkedéshez. A szovjet államfő ezt is figyelembe vette in- ditvánvi megtételénél. Első lépésként — állapította meg — Washingtonban, a szenátus épülete előtt tömeggyűlést tartottak, amelyen szolidaritást hangoztattak a salvadori nép harcával. A feliratok követelik, hogy az Egyesülté Államok szüntesse meg a fasiszta Duarte- rendszer támogatását. szerződést lehetne kötni arról, hogy amíg a tárgyalásokat folytatják a csökkentésről, sem a NATO, sem pedig a Varsói Szerződés tagállamai nem növelik középhatótávolságú nukleáris eszközeik számát. S ha pedig ilyen megállapodás létrejön, a Szovjetunió, hogy a kölcsönös bizalmat növelje — jelentette be Brezsnyev — hajlandó bizonyos egyoldalú csökkentésre is. Vagyis: szovjet részről, mint annyiszor tették, valósággal elébemennek a Nyugatnak — mint kommentátorok megfogalmazták — a megegyezés végett a „félúton is készek tovább lépni”. HOGYAN VÁLASZOLT ERRE WASHINGTON? Reagan elnök anélkül, hogy komolyan tanulmányozta volna az új szovjet javaslatokat, merev elutasítással válaszolt. Nemcsak azt a szovjet indít-' ványt nem volt hajlandó megfontolni, hogy 1990-ig egyhar- madára csökkentsék a középhatótávolságú nukleáris eszközöket. hanem a többi javaslat ügyében is elutasító volt. Sőt azt is közölte az újságírókkal, hogy a héten Nitze a genfi amerikai küldöttség vezetője hivatalosan előterjesztette a Fehér Ház tervezetét. Ez az úgynevezett „nulla megoldáson” alapszik, azaz a „mindent vagy semmit” elvén. Egyoldalú teljes leszerelést követel a Szovjetuniótól a középhatótávolságú nukleáris eszközökben, s érintetlenül hagyja a NATO teljes fegyverkészletét ebben a fajtában. Igaz, cserében Washington lemondana arról, hogy 1983-ban Nyugat-Európá- ba telepíti azt az 572 új középhatótávolságú eszközt, amelynek gyártása jelenleg folyik az Egyesült Államokban. Az amerikai vezetés könnyen megtehetné ezt, hiszen ha a Szovjetunió történetesen leszerelné a jelenleg valamennyi meglevő középhatótávolságú nukleáris eszközét, a NATO kizárólagos helyzetbe kerülne ebből a fegyverrendszerből, s szükségtelen volna újakat elhelyeznie Nyugat-Európában... Az amerikai magatartás láttán több nyugati kommentátor fejezte ki azt a véleményét, hogy a Reagan kormányzatnak inkább a genfi tárgyalások zsákutcájára van szüksége, mint a tényleges megegyezésre. Azzal, hogy Genfben tárgyalásokat folytatnak, s nem hajlandóak semmiféle kompromisszumra, olyan benyomást szeretnének kelteni a nyugateurópai, közvéleményben, hogy nincs más út, mint az 572 új rakéta elhelyezése országaik területén. Vagyis Washingtonból változatlanul hidegháborús szelek fújnak. Ezt jelzi az 1983- as költségvetés tervezete is, amely hétfőn kerül az Egvesü't Államok kongresszusa elé. Ha a javaslatot a törvényhozás elfogadja, újabb 34 milliárd dollárral növekednek jövőre az amerikai katonai kiadások. MIÉRT ÉLEZŐDÖTT KI A HELYZET KÖZÉP-AMERIKA- BAN? ____________________ Má rcius végén Washington égisze alatt választásokat rendeznek Salvadorban. Különös választásokra kerül majd sor. Az országban polgárháború zajlik, területének mintegy harmadát a szabadságharcosok ellenőrzik, s az urnáknál csak a jobboldali pártok jelöltjeire lehet majd szavazni. Az egész komédiát washingtoni forgatókönyv szerint rendezik meg azért, hogy a jelenleg hatalmon levő jobboldali diktatúrának a törvényesség látszatát kölcsönözzék. A Reagan-kormányzat szerint ugyanis erre van szükség ahhoz, hogy a washingtoni törvényhozás még az eddigieknél is nagyobb segélyeket szavazzon meg a véres jobboldali rendszer támogatására, s felsorakoztassa a salvadori junta mögött a Wa- shington-barát közép- és dél- amerikai kormányzatokat. A választás dátumának közeledtével — bár Washington növelte a segély összegét — kiéleződött a helyzet Salvadorban, s az amerikai kormányzat attól tart, hogy a szabadság- harcosok sikerei nyomán kétségessé válik a rendszer törvé- nyesítési kísérlete a szavazócédulákkal. Ezért most előtérbe kerültek különböző beavatkozási tervek. Washingtonban egyes körök nemcsak a salvadori véres diktatúrát akarják valamilyen intervencióval stabilizálni, hanem le akarnak csapni a demokratikus úton haladó Nicaraguára és Kuba ellen is agresszív terveket dolgoznak ki. Ha a térségben az utóbbi napokban aggasztó módon éleződött a feszültség, ez az amerikai intervenciós tervekkel függ össze ... Arkus István Korom Mihály felszólalása Nemzetközi szolidaritási gyűlések Folytatódik a francia kommunisták tanácskozása Mint tegnapi számunkban beszámoltunk róla, pénteken este — az FKP kongresszusa alkalmából — nemzetközi szolidaritási gyűléseket rendeztek 31 francia városban, a kongresszuson részt vevő külföldi delegációk részvételével. Az MSZMP küldöttsége a Párizs- környéki Bobigny-ban rendezett szolidaritási gyűlésen vett részt. Mesterségesen szított kampány A városháza dísztermében tartott gyűlésen Francois Asen- st. a Seine-Saint-Denis megyei pártszervezet titkára üdvözölte a külföldi vendégeket. A gyűlésen többek között felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Beszédében Korom Mihály tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a magyar kommunisták meleg elvtársi üdvözletét és jókívánságait a Francia Kommunista Párt XXIV. kongresszusának és valamennyi francia kommunistának. Korom Mihály sikereket kívánt az FKP-nak, majd így folytatta: Az önök számára és számunkra is a legfontosabb, hogy népeink békében és biztonságban, emberhez méltóan éljenek. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben — amely az úgynevezett lengyel kérdésben mesterségesen szított hidegháborús kampány miatt tovább súlyosbodik — pártjaink egyformán legfőbb feladatuknak tartják, hogy mindent elkövessenek az enyhülési politika folytatásáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és az ezeket akadályozó felelőtlen akciók meghiúsításáért. Pártunk a leghatározottabban elítéli az agresszív NATO- köröknek a kialakult nemzetközi erőegyensúly felborítására irányuló kalandor próbálkozásait. A helsinki záróokmánnyal ellentétesnek tekintjük azt a politikai és gazdasági nyomást és szankciópolitikát, amellyel a Szovjetuniót és a többi szocialista országot belső rendszerük, úgymond, liberalizálására akarják rábírni. Mi másnak lehet ezt tekinteni, mint a szocialista országok belügyeibe való nyílt beavatkozásnak? — hangoztatta. Bízunk abban, hogy egymás tapasztalataiból okosan tanulva a szocializmus gyorsabb fejlődésével számolhatunk az elkövetkezendő időszakban. Hiszünk a szocializmus életerejében, térhódításában, mert önökkel együtt azt valljuk, hogy az emberiség biztonságosabb és jobb jövőjét a szocializmus hozza meg. Az agresszív körök törekvése Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a pénteken este rendezett egyik szolidaritási gyűlésen tolmácsolta a szovjet kommunisták francia elvtársaikhoz intézett üdvözletét. Beszédében Csernyenko a nemzetközi helyzet meghatározójának ,minősítette az imperializmus kihívását: a kialakult erőviszonyok megbontására, a katonai fölény megszerzésére irányuló amerikai törekvéseket. A kommunizmus ellenségei — folytatta a szónok — a szocializmus valamiféle válságának hírét költik, és sajnos, egyesek hisznek is nekik. Izraelt elítélő határozat (Folytatás az 1. oldalról) Az elfogadott határozattervezet agresszióként bélyegzi meg a Szíriához tartozó Golan- fennsík annektálását és felszólítja a világszervezet tagjáit: szakítsanak meg minden kapcsolatot Izraellel. Leszögezi: sorozatos agresszív cselekedeteivel Izrael nem tekinthető többé békeszerető államnak. A dokumentum rámutat továbbá, hogy Tel- Aviv nem teljesíti azokat a feltételeket, amelyek alapján annak idején fölvették az ENSZ-be. A határozatnak ez a része elvben utat nyit Izraelnek a világszervezetből való kizárásához, ami azonban A Kraszncja Zvezda cikke a szükségállapotról Aktívabb a párttagok munkája A szükségállapotról/ a katonai irányítás szerepéről nyilatkoztak a lengyel hadsereg magas rangú vezetői a Krasznaja Zvezda című szovjet lapnak. Mint Józef Baryla hadosztály- tábornok, a lengyel néphadsereg politikai főcsoportfőnökségének vezetője leszögezte: a szükségállapot semmiben sem hasonlítható össze az olyan rendkívüli állapottal, amelyet időről időre tőkés államokban vezetnek be. A szükségállapotot azért vezették be, hogy megvédjék és megszilárdítsák a dolgozók hatalmát, a szocializmust, elszigeteljék a politikai ellenséget, megakadályozzák a polgárháborút — hangoztatta a tábornok. Az országban változatlanul működnek az államhatalom és az államigazgatás korábbi szervei, a szejm valamennyi képviselőjének változatlan a meghatalmazása. Mint a szovjet lap leszögezi: a lengyelek milliói úgy látják, hogy a szükségállapot olyan lehetőségeket nyitott meg ismét előttük, amelyek már hosszú hónapok óta nem voltak meg: a helyzet nyugodtabbá vált. Mint Wladislaw Mroz hadosztálytábornok, Varsó katonai megbízottja elmondotta: az igazgatás szempontjai változatlanok maradtak, az elv a demokratikus centralizmus, a rendkívüli helyzet azonban átmenetileg a centralizmus megerősítését követelte meg. Nincs szó arról, hogy a döntéseket csupán a nemzeti megmentés katonai tanácsának teljhatalmú megbízottai hoznák: mind aktívabbá válik a vajdasági védelmi tanácsok működése, s ezekben részt vesznek a vajdasági vezetők, a LEMP képviselői is. Varsóban aláírták az idei évre szóló magyar—lengyel árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. Ez a forgalom további növekedését irányozza elő a múlt évhez viszonyítva. gyakorlatilag csak úgy lenne lehetséges, ha a Biztonsági Tanács valamennyi állandó tagja jóváhagyná. Az arab államok elsöprő politikai győzlmet arattak az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán — állapította meg Abdel Halim Khaddam szíriai külügyminiszter az An-Nahar című bejrúti lapnak adott nyilatkozatában. Csernyenko visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a nemzetközi kommunista mozgalom „túlélte magát”, a világnak, az egész emberiségnek épp olyan szüksége van a kommunista mozgalomra ma, mint korábban — mondotta. Dsimkratiikus reformok aíapján A Lengyel Egyesült Munkáspártnak az FKP kongresszusán részt vevő küldöttsége az észak-franciaországi Amiens- ben pénteken este tartott szolidaritási gyűlésen vett részt. A gyűlésen beszédet mondott Józef Czyrek, a LEMP PB tagja a KB titkára, a lengyel pártküldöttség vezetője. Czyrek rámutatott, hogy a LEMP IX., rendkívüli kongresszusán elfogadott megújulási programot a párt politikai eszközökkel, a nemzeti egyetértés alapján kívánta megoldani. Miután ezt a szocialistaellenes erők lehetetlenné tették, elkerülhetetlenné vált a szükségállapot bevezetése. Szeretnénk, ha ez az állapot a lehető legrövidebb ideig tartana, ha az a demokratikus reformok védőpajzsaként hozzájárulna a válság leküzdéséhez — mondotta Czyrek. A kongresszuson szombaton délután véget ért a vita a központi bizottság beszámolója felett. Guy Hermier, a politikai bizottság tagja előterjesztette a határozatszerkesztő bizottság jelentését. A kongresszus vasárnap fejezi be munkáját a párt vezető szerveinek megválasztásával. Konsztantyin Csernyenko, az FKP XXIV. kongresszusán részt vevő szovjet pártküldöttség vezetője tegnap találkozott Pierre Mauroy francia miniszterelnökkel. A szovjet fél aláhúzta: fontos, hogy megőrizzék és gyarapítsák mindazt, amit éveken át nagy erőfeszítéssel sikerült elérni a szovjet —francia barátság és együttműködés fejlesztésében és megszilárdításában, mert ez a szovjet és a francia nép érdeke. Kijelentette, hogy a Szovjetunió — a nemzetközi helyzet javítása, a fegyverkezési hajsza korlátozása, az európai és az egyetemleges béke szilárdítása érdekében — a Franciaországgal való baráti kapcsolatok és együttműködés megszilárdítására törekszik. Wiejacz nyilatkozata a madridi találkozóról A lengyel küldött álláspontja Lengyelország a madridi találkozón nem óhajtja megvitatni más európai államok bel- ügyeit, hasonlóképpen Lengyel- ország belügyeit sem — jelentette ki a PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatában Józef Wiejacz külügyminiszterhelyettes. a találkozón részt vevő lengyel küldöttség vezetője. Ha a találkozót a konfrontáció, a lengyel belügyekbe való beavatkozás színterévé teszik, az nemcsak Lengyelország, hanem minden európai nemzet érdekei ellen irányulna. Egy ilyen találkozón Lengyelország nem vesz részt, nem hajlandó eljátszani semmiféle önjelölt ítélőszék előtt a „vádlott” szerepét. Nem járulhatunk hozzá ahhoz, hogy a lengyelországi helyzetet a nemzetközi viszonyok kiélezésére, a feszültség fokozására használják fel egyesek, nyilvánvaló módon megsértve az egyenjogúság, a szuverenitás, a belügyekbe való‘te nem avatkozás elveit — hangoztatta a miniszterhelyettes. Kcivisto távirata Brezsnyevhez Mauno Koivisto finn köztársasági elnök táviratban mondott köszönetét Leonyid Brezs- nyevnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a köztársasági elnökké mm Csak röviden... A KAMBODZSAI nemzetvédelmi minisztérium meghívására szombaton hivatalos, baráti látogatásra Kambodzsába érkezett Nyikolaj Ogarkov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke. SZOMBATON délben a brit kormányfő Chequersi rezidenciáján megkezdődtek a tárgyalások Margaret Thatcher és vendége, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök között. Mubarak rövid, alig egynapos látogatásra érkezett Nagy-Britan- niába. történt megválasztása alkalmából küldött jókívánságaiért. Koivisto hangsúlyozta: csatlakozik ahhoz a szovjet állásponthoz, miszerint a szovjet— finn kapcsolatok a jövőben is a kölcsönös jóakarat, barátság és együttműködés alapján fejlődnek tovább az 1948-ban megkötött szovjet—finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodás alapján. Koivisto hangoztatta, hogy országa a jövőben is határozottan követi a korábbi elnökök — Juho Kusti Paasikivi és Ur- ho Kekkonen — által meghatározott- külpolitikai irányvonalat, amelynek központi kérdése a Szovjetunió és Finnország közötti sokoldalú kapcsolatok fejlesztése. /
