Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-07 / 32. szám
1982. FEBRUAR 7.. VASÄRNAP «kcVCT ~é/?f V t/uwa» ló ügyek gazdája Cselekvéssel lenni többnek Beszélgetés Kovács Adtaínéval, a HUsF megyei titkárával Egy esztendő telt el a népfrontmozgalom megyei megyei küldöttértekezlete óta és amint azt a tapasztalatok mutatják, megnőtt a helyi népfronbizottságok aktivitása, fejlődött az a fórumrendszer — a falugyűléseké, a kiscsoportos beszélgetéseké —, amelyeknek a segítségével célokat, teendőket ismertethet, véleményeket gyűjthet minden településen a Hazafias Népfront. A munka főbb jellemzőiről beszélgettünk Kovács Antalné- val, a népfront megyei bizottsága titkárával. • Tekintélyes eredmények, sokféle gond, valahogy így összegezhetjük a társadalmi tudat formálásának helyzetét. Mit vállal a gondokból, mit tekint az eredményekből a magáénak a népfront? — Változatos formái, módszerei alakultak ki az ismeretterjesztésnek, magunk például eredménnyel hasznosítjuk ilyen tekintetben is a szülők iskoláját, a szülők akadémiáját, amiket most már a megye szinte valamennyi iskolájában és egyre több óvodájában megszerveznek. Tavaly 1300 összejövetelen ötvenezren vettek részt, különösen eredményesnek bizonyult a munka Cegléd, Dunakeszi, Érd, Százhalombatta, Vác városokban, a ceglédi, a monori, a ráckevei, a váci járásban. Bevált fórumok Nem kisebb a hatásossága annak a formának sem, amelynek terepe a kertbarátok és kistenyésztők növekvő tábora, az itt szervezett előadássorozatnak hatszáz rendezvényen V ezer résztvevője volt. Azért említem ezeket a számokat, hogy segítségükkel érzékelhető legyen: a népfront tömegeket tud elérni, velük párbeszédet folytatni. Ami igaz olyan területen is, mint a könyves ünnepek megrendezése vagy a megyében már nagy hagyományokra visszatekintő olvasótáborok megszervezése. Tavaly 29 tábor fogadott 1200 általános és középiskolást. Részese volt a mozgalom a Lakóhelyünk Pest megye című, a szocialista brigádok számára rendezett vetélkedőnek, amint az iskolai könyvtárak helyzete felmérésének éppúgy, mint az ötnapos tanítási hét előkészületeinek. • Amit elmondott, az ízelítő a soltrétűségből, szinte előkészítve * ™vetkező kérdést: a népfront VII. kongresszusa által kiemelt fontosságúnak megítélt rétegpolitikai munka meddig jutott? Változatlanul középponti helye van tevékenységünkben a családnak, a nőpolitikái teendőknek, tavaly a kívánt alapossággal voltunk képesek áttekinteni a cigánylakosság helyzetét, módot leltünk arra is, ami növekvő fontosságú: a kisiparosok, a kiskereskedők közéleti szereplésének fokozására. Most csupán egyetlen területet nézve: aktíváink részt vettek abban a felmérésben, amelyet a népi ellenőrzés folytatott, s amelynek célja a családokat érintő állami támogatások hatásosságának megállapítása volt. Eredményes fórumot szerveztünk a népesedéspolitikai határozatok végrehajtásának megyei tapasztalatairól, következetesen napirenden tartottuk az áruellátás és a szolgáltatások alakulását. Ez utóbbi témakörben összehívtuk az agglomerációs övezet -településeinek népfront-tisztségviselőit és szemtől szembe — a megyei tanács, a MÉSZÖV, a KISZÖV, a KIOSZ, a KISOSZ, a Gel- ka, a megyei Patyolat képviselői is ott voltak — hangzottak el a vélemények, javaslatok, illetve az intézkedési lehetőségek. Sort kerítettünk arra is, hogy — eddig — öt járásban, a dabasiban, a ráckeveiben, a ceglédiben, a szentendreiben, a nagykátai- ban szót váltsunk a nőpolitikái aktívákkal, egyrészt véleményüket, tapasztalataikat kérve, másrészt a további teendőket egyeztetve. Mint mondtam, ez csupán egyetlen részterület, s természetesen onnét sem teljes a kép az előbbiek említésével. Azaz: minden jó ügynek, minden lehetséges lépésnek gazdája kívánunk lenni, szeretnénk eljutni — és remélem, el is jutunk — a lakosságnak olyan rétegeihez, amelyek még nem kap- csalódtak be a rendszeres közéletbe, amelyek még nem kóstoltak bele annak ízébe, hegy egy-egy ember a közös cselekvéssel lehet igazán több, elégedettebb, a mások számára hasznos társ. • Különlegesen fontos tevékenységi köre a mozgalomnak a nemzetiségek mindennapjainak átfo^ása. — A megyében ez az átlagosnál is lényegesebb, hiszen | településeinken szép számmal élnek olyanok, akik büszkén vállalják elődeik hagyományait. Fontos lépés volt, hogy megalakítottuk a nemzetiségi munkabizottságot, amely kiterjedt aktívahálózatra támaszkodva kívánja koordinálni a feladatok végrehajtását. Aminek időszerűségét az is aláhúzza, hogy idén az országos nemzetiségi találkozó színhelye Pest megye lesz. Okulva a felhalmozódott tapasztalatokból, fejlesztjük a nemzetiségi olvasótáborok munkáját — tavaly két szlovák nyelvű, egy-egy német, délszláv tábor fogadta a gyerekeket, az elsőnek említettek színhelye Szlovákia volt _, fo kozott segítséget ad a népfrontmozgalom a nemzetiségi együttesek tevékenysége fejlesztéséhez, amint ez a célunk a nemzetiségi könyvtárak esetében is. Kiemelkedő hely Itt említem meg, hogy gazdagodó a kapcsolatunk az egyházak helyi képviselőivel, tavaly kontaktus teremtődött az adventista egyháznak a megyében élő lelkészeivel is. A két ízben megrendezett megyei papi gyűlésen a résztvevők száma 130 és 150 között volt, sikeresnek bizonyultak azok a megismertetést szolgáló kirándulások, amelyek a fóti gyermekvárosba, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalathoz, a Gyógynövénykutató Intézetbe, a Ganz Árammérőgyárba, az új gödöllői művelődési központba vezették el az érdeklődőket. • Korábban arról szólt, hogy jó gazdája kíván lenni a népfront minden jó ügynek. Ha valamire, akkor ez a gazdaszerep a társadalmi munkára érvényes igazan. — Valóban kiemelkedő helyet foglal el a helyi népfrontbizottságok, a megyei bizottság és elnökség tevékenységében a társadalmi munka, az előkészítés éppúgy, mint a mozgósítás, az eredmények értékelése. Az ötödik ötéves tervben megközelítette a kétmilliárd forintot az áldozatos összefogás értéke, tavaly az első félévben — mert az évi adatok összegezése most tart — 190 millió forintot tett ki. A települések szebbé, korszerűbbé tétele mellett a magunk eszközeivel olyan akciókban is jelen vagyunk, mint korábban a kerepsstarcsai kórház építése volt, s mint amilyennek tavaly szeptemberben és októberben az OmszKi parkban teljesített társadalmi munka bizonyult. A népgazdaság ismeretes gondjai tudatában határozottan azt valljuk: nemhogy csökkenne, hanem emelkedik a társadalmi munka jelentősége, azaz a népfrontbizottságoknak most azt kell fellelniük, a szűkösebb pénzügyi lehetőségeket miként toldja meg, toldhatja meg az összefogás, a nagy eredményekre támaszkodó áldozat- készség. Hagyományos és sikeres terepe a népfrontmozgalomnak a mezőgazdasági kistermelés támogatása, benne a kertbarátmozgalom, a kistenyésztés segítése. Tavaly újabb kertbarátkörök alakultak meg — Tárnokon, Budajenőn, Dabason —, ezzel számuk száznyolcra emelkedett, ami azzal egyenlő, hogy országosan kiemelkedően itt található a legtöbb belőlük. Két ízben rendeztük meg 1981-ben a kistermelők fórumát, élénk visszhanggal, vitázó kedvvel. Annak is nagy múltja van, hogy helyi terménykiállításokat szervezünk, s ezek legjobbjai képviselik a megyét az országos rendezvényeken. Tavaly a pomázi és a dunabogdányi körök bemutatkozása bizonyult a legszínvonalasabbnak, azaz ők lesznek ott a megye képviseletében a kertbarátok országos verseny- kiállításán, szeptemberben, Debrecenben. o Szorosan hozzátartozik a kertbarátsághoz a környezet becsülése, óvása, amiben ... — ... amiben sokszor vállaltunk és vállalunk a jövőben is kezdeményező, ha kell, figyelmeztető szerepet. Erősítettük a környezetvédelmi őrjáratok tevékenységét, tavasz- szal és ősszel szervezői voltunk a lomtalanítási, közterületrendezési akciónak. Növekvő tábor Hatásos akciókban persze azért nem szűkölködünk, így az ősszel a faültetéskor 21 ezer csemete és cserje került a földbe, ennek a társadalmi összefogásnak az értéke 770 ezer forint. Az ilyen és hasonló eredményeknek köszönhető, hogy tavaly a megyében 423 lakosnak a kiváló társadalmi munkás, 1445 főnek pedig az érdemes társadalmi munkás elismerő címet adományozhattuk. Amit talán szabad annak bizonyítékaként is felfogni, hogy nemcsak óhajtja a népfrontmozgalom a cselekedetek adta erkölcsi, emberi, dologi többet, hanem egyre nagyobb azok tábora is, akik valóban így akarnak többet érni, értékesebb emberré válni, akik a cselekvéssel szereznek rangot maguknak egy- egy településen. M. O. Megvitatták a lehetőségeket Jobban szervezett olvasótáborok Pályázati rendszert vezetnek be az olvasótáborok gondosabb előkészítése, munkájának javítása érdekében — jelentették be a Hazafias Népfront országos olvasótábori tanácskozásán. A háromnapos konferencián a mozgalmat fenntartó szervezetek képviselői, népművelők, táborvezetők összegezték a tízéves olvasótábori mozgalom módszertani és szervezési tapasztalatait. Hangsúlyozták, hogy a jövőben az általános iskolások mellett a szakmunkástanulókat, szakközépiskolásokat az eddiginél nagyobb arányban vonják be a nyári szaktáborokba. A tanácskozáson elmondták, hogy tavaly összesen 139 olvasótábor működött az országban, ezek azonban megyénként eltérő hatást gyakoroltak a fiatalokra. A jövőben a táborok számának növelése helyett tartalmi, minőségi megújítása került előtérbe. Kiemelték: a nyári olvasótábor akkor a leghasznosabb, ha szervesen beilleszkedik a népművelés egész évi folyamatába és a helyi kulturális intézmények további, sokrétű lehetőségeket kínálnak a fiataloknak egyéniségük kibontásához. A tanácskozás résztvevői felhívták a figyelmet arra is, hogy hatékonyabbá, rugalmasabbá kell tenni az olvasótáborokat fenntartó, segítő társszervek együttműködését. Például célszerű megyénként olvasótábori mozgókönyvtárakat létrehozni, tervszerűbben kell kiválogatni az olvasótábori előadókat és a megyei KISZ-, illetve úttörő-vezetőképző táborok rendszeresen helyet adhatnának a nyári olvasótáboroknak. Ezek munkájába fokozottabban bevonják az írókat, képzőművészeiket és tervszerűen felhasználják a konkrét helyi irodalmi, néprajzi, történelmi, művészeti hagyományokat. A tanácskozás tapasztalatait, javaslatait az olvasótábori szakbizottság feldolgozza és hamarosan a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elé terjeszti. Nagyobb központi támogatás Letelepedő mezőgazdák Számos kedvezmény ösztönzi a mezőgazdák letelepedését. Mindenekelőtt azokban az üzemekben, ahol kedvezőtlenek a természeti adottságok, és már ennél fogva is kisebb a bér. A MÉM az idén csaknem kétszeresére növelte a központi támogatás összegét, amely ez évben eléri a 190 millió forintot. A külön jogszabály szerint ebből az összegből támogatják a szolgálati-, illetve a sajátla- kás-építést és letelepedési segélyt is folyósítanak a munkát vállalóknak. Egy év alatt 215 szolgálati lakás épült fel az állami gazdaságokban, és a tsz- ekben, 140 egyéni lakást is átadtak, továbbá 2750 mezőgazda kapott fizetéskiegészítést. További ötszázan kaptak tanulmányi ösztöndíjat. A támogatási . rendszer új vonása, hogy bővítették a kedvezményben részesíthető üzemek körét, mintegy elősegítve azt, hogy a közepes szintet el nem érő gazdaságok is jól képzett szakemberekre bízhassák a helyi fejlesztést. Pest megyében például Farkas Dezső, a kiemelkedően gazdálkodó gödi Dunamenti Termelőszövetkezet főkertésze egyetemi tanulmányai befejezésétől, 1973 óta gyakornokként a tsz-ben kezdett dolgozni. Terve az, hogy továbbra is itt fejti ki tevékenységét, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy családi házat épít a szomszédos Dunat keszin. Felesége is itt dolgozik, egy évvel később került a szövetkezethez. Két gyermekükkel az anya jelenleg gyes-en van. A HÉT HÍRE sem a legtökéletesebb eszközökkel, sem a legszigorúbb büntetésekkel nem lehet elérni. Ahhoz az kellene, hogy másként gondolkozzunk! Vezetőként és beosztottként, ellenőrzőként és ellenőrzőnként, mert amikor már késő, amikor már megtörtént a baj, akkor hiába próbálunk másként nézni a dolgokra, mint eddig, a tragédiát nem tehetjük semmissé. Évente 130—140 napot töltenek táppénzen az üzemi balesetek sérültjei a megyében, de természetesen ez csak azok száma, akik a megyében is dolgoznak. A bejárók nincsenek benne! Ilyen időveszteségek a népgazdaság számára sem mellékesek, ám mi maradjunk most az egyénnél, a családnál: 130—140 ezerszer ki tudja, mennyi szorongás, félelem, szenvedés, bánat, amik fogva tartják a balesetet szenvedettet éppúgy, mint hozzátartozóit. Mert le kell írnunk a nagyon-nagyon furcsa jellemzőt: amíg sok részterületen csökken a balesetek száma, addig azok súlyossága szinte mindenütt jokozódik. Egy-egy baleset után hosz- szabb időre kényszerül beteg- állományba a szenvedő alany, mint két vagy öt esztendeje, azaz — meghökkentő — mintha egyre kisebb lenne egészségünk, épségünk értéke a saját szemünkben. Kezes jószág minden eszközünk, a vasvilla éppúgy, mint a hegesztőapparát, a sa- vazó, a villás targonca, de persze akkor kezes, ha jószág, azaz, ha úgy bánunk azokkal, mint értő gazda a lovával, tehenével. Évente tizenhat, húsz ember fizet az életével a megyei munkahelyeken azért, mert ez az élet neki és másoknak nem volt eléggé fontos, értékes a nagy alapossághoz, a minden veszélyt elhárító körültekintéshez. Hosszú évek óta harminc és ötven között ingadozik azok csoportja, akik csonkulással, azaz maradandó rokkantsággal fizetnek azért a pillanatért, amikor már késő volt belátni az előírások igazát. A belátás a tudat síkja lenne. A szenvedés színtere a tudat és a fizikum. Miért kockáztatjuk, vállaljuk mégis az utóbbit az előbbi helyett?! Mészáros Ottó ABC épült nyolc hónap alatt Hatszáz négyzetméter árubőség Rászánom magam, s körbelépkedem Fóton a régi élelmiszer- bolt hosszát és szélességét. A szorzószámok 15 és 10. Maximum 150 négyzetméter. Régi falusi lakóház, raktár sehol. Ebben az épületbe'n küszködtek a vásárlók áradatával azok az eladók, akik a szemben lévő, küllemre is szép, 600 négyzetméteres ABC- ben várják most a vevőket. A nagyportálos, alumíniumkeretes ablakok a kék és szürke színek kellemes, figyelemfelkeltő harmóniája fővárosiassá teszi az épületet. Győrfi Józsefné, a fóti nagyközségi tanács beruházási főelőadója a következőket mondja: — A hajdani Kisalag az utóbbi tíz esztendőben ötezer lakosú településsé fejlődött. Égető szükség volt egy új ABC megnyitására. A régi épületben a helyzet már kritikus volt. Az építkezés menetét a lakosság napról napra követte. Aztán megtudom, hogy az üzlet 12 millió 400 ezer forintba került. A megyei tanács 7 és fél, a Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat csaknem "3, a község másfél milliót adott. A társadalmi munka értéke 600 ezer forintra rúgott. A telek évek óta erre a célra volt tartalékolva. Az acsai Vörös Október Termelőszövetkezet 8 hónap alatt felépítette az ABC-t. Az üzletvezető Birkás János- né: — Négymilliós árukészlettel indultunk. Bár az utánpótlás folyamatos, három hét alatt 2 és fél millióra csökkent. Legalább nyolcszáz ember vásárol naponta, a két műszak 140— 150 ezret forgalmaz. Szerződéses kapcsolatban vannak a Budapesti Fűszéit- tel, a Fővárosi Tejüzemmel, a PENOMAH-val. a Zöldért-tel, a hernádi termelőszövetkezet baromfifeldolgozójával. Az eladók a tejüzem pontosságát, áruinak minőségét, bő választékát dicsérik. Nem egyenletes viszont az ellátás téliszalámiból, gyulaiból. Járok helyiségről helyiségre. Ami a fővárosban kapható, az itt is megvásárolható. Végre egy üzlet, ahol elég nagy a raktártér, jól működik és tágas á hűtőkamrás rendszer. Ahol a szociális létesítményeket sem nagyolták el, a központi fűtést, a hideg-meleg vizet saját kazánház szolgáltatja. ★ Weisz Józsefné eladó: — Hogy jobb-e itt? Kérdezni is kár. Kényelmesebb, korszerűbb, szebb, világosabb. A választék bővebb. Cipekedni itt is kell, de legalább van hozzá hely. ★ Hasznos Miklósné már megrakta a kosarát áruval; — ön a régi boltban is vásárló volt? — Ajjaj! Tizenöt éve ide járok. — Milyennek látja az újat? — Nagyon szép ez, de én mégsem vagyok elégedett. Kellett volna egy emelet is, a ruházatnak meg a lábbelinek. — Udvariasak az eladók? — Nekem semmi bajom velük. Az ABC-ben egy pillanatra sem szűnik a zsongás. Hétköznap van, kora délután, a forgalom már meghaladta a százezret. Vicsotba Mihály AMIKOR KÉSŐ O A KISZ országos agitációs és propagandatanácskozást tartott a fővárosban. ® A Pedagógusok Szakszervezete központi vezetősége a közoktatás fejlesztéséről tárgyalt. © A megyei tanácselnökök értekezlete a tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködését tekintette át. © A Szabó Ervin Könyvtár ritkaságaiból kiállítás nyílt Budapesten. @ A hét híre az is, hogy a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége az 1981. évi balesetek okait elemezte. Meghökkentő állítás igazságát szeretnék elfogadtatni velünk a szakemberek. Az állítás: minden tízezer üzemi balesetből akád egy olyan, ahol az objektív körülmények szerencsétlen összejátszása okolható a bajért. A többi esetben — sajnálatosan — a munkahely, a munkavállaló mulasztása, a technológiai fegyelem megsértése, a fölös kockázat következménye a jajszó. A meghökkentő állítás igazságát tehát nem, vagy csak nagyon lassan fogadjuk el, látjuk be, holott makacsságunk ára saját egészségünk, testi épségünk, olykor az — életünk... A megye vegyiparában évente százhúsz, százharminc embert ér üzemi baleset, a megye iparának egészében már 1400 és 1500 között ingadozik ez a szám, ha pedig a többi ágazatot is figyelembe vesszük, akkor torokszorítóvá válnak a statisztikai adattá sűrűsödő tragédiák, mert az üzemi balesetek szenvedőinek tábora négyezer fölé nő! Sorscsapás, elkerülhetetlen következménye a gépek, berendezések sokasodásának, a bonyolultabb technikai ismereteket követelő munkafeladatoknak? A kérdés szónoki, hiszen tudjuk mindnyájan a feleletet. Nem objektív okok következménye, nem a gyarapodó technikai eszköztár okozata a baleset. Szívós munkával, a szemlélet változtatásával, az eszközök tökéletesítésével sikerült elérni a balesetek számának csökkentését a hetvenes évek második felében a megyében, ám tavaly például a vegyiparban megnőtt ezeknek a tragikus eseteknek a mennyisége, elfogadható indokokat teljesen nélkülözve esztendők óta egyre több a baleset — igen, egyre több. a várt, a remélt csökkenés helyett — a szövetkezeti mezőgazdaságban. / Arra figyelmeztetnek az ellentmondásos tapasztalatok, amit magunktól is tudnunk kellene: a fejlődés a balesetek visszaszorításában egyenetlen, azaz itt lépünk egyet előre, ott viszont hátra egyet, tehát nem sikerült ezen a területen alapvető fordulatot elérni. Nem a pesszimizmus, hanem a gya- kor'at kínálta ismeretek mondatják velünk: a fordulatot
