Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-07 / 32. szám

1982. FEBRUAR 7.. VASÄRNAP «kcVCT ~é/?f V t/uwa» ló ügyek gazdája Cselekvéssel lenni többnek Beszélgetés Kovács Adtaínéval, a HUsF megyei titkárával Egy esztendő telt el a népfrontmozgalom megyei megyei küldöttértekezlete óta és amint azt a tapasztala­tok mutatják, megnőtt a helyi népfronbizottságok akti­vitása, fejlődött az a fórumrendszer — a falugyűléseké, a kiscsoportos beszélgetéseké —, amelyeknek a segítsé­gével célokat, teendőket ismertethet, véleményeket gyűjthet minden településen a Hazafias Népfront. A munka főbb jellemzőiről beszélgettünk Kovács Antalné- val, a népfront megyei bizottsága titkárával. • Tekintélyes eredmények, sok­féle gond, valahogy így össze­gezhetjük a társadalmi tudat for­málásának helyzetét. Mit vállal a gondokból, mit tekint az ered­ményekből a magáénak a nép­front? — Változatos formái, mód­szerei alakultak ki az isme­retterjesztésnek, magunk pél­dául eredménnyel hasznosít­juk ilyen tekintetben is a szü­lők iskoláját, a szülők akadé­miáját, amiket most már a megye szinte valamennyi isko­lájában és egyre több óvodá­jában megszerveznek. Tavaly 1300 összejövetelen ötvenezren vettek részt, különösen ered­ményesnek bizonyult a mun­ka Cegléd, Dunakeszi, Érd, Százhalombatta, Vác városok­ban, a ceglédi, a monori, a ráckevei, a váci járásban. Bevált fórumok Nem kisebb a hatásossága annak a formának sem, amely­nek terepe a kertbarátok és kistenyésztők növekvő tábora, az itt szervezett előadássoro­zatnak hatszáz rendezvényen V ezer résztvevője volt. Azért említem ezeket a számokat, hogy segítségükkel érzékelhe­tő legyen: a népfront tömege­ket tud elérni, velük párbeszé­det folytatni. Ami igaz olyan területen is, mint a könyves ünnepek megrendezése vagy a megyében már nagy hagyo­mányokra visszatekintő olva­sótáborok megszervezése. Ta­valy 29 tábor fogadott 1200 ál­talános és középiskolást. Ré­szese volt a mozgalom a La­kóhelyünk Pest megye című, a szocialista brigádok számára rendezett vetélkedőnek, amint az iskolai könyvtárak helyze­te felmérésének éppúgy, mint az ötnapos tanítási hét előké­születeinek. • Amit elmondott, az ízelítő a soltrétűségből, szinte előkészítve * ™vetkező kérdést: a népfront VII. kongresszusa által kiemelt fontosságúnak megítélt rétegpo­litikai munka meddig jutott? Változatlanul középponti helye van tevékenységünkben a családnak, a nőpolitikái te­endőknek, tavaly a kívánt ala­possággal voltunk képesek át­tekinteni a cigánylakosság helyzetét, módot leltünk arra is, ami növekvő fontosságú: a kisiparosok, a kiskereskedők közéleti szereplésének fokozá­sára. Most csupán egyetlen terü­letet nézve: aktíváink részt vettek abban a felmérésben, amelyet a népi ellenőrzés foly­tatott, s amelynek célja a csa­ládokat érintő állami támoga­tások hatásosságának megál­lapítása volt. Eredményes fó­rumot szerveztünk a népese­déspolitikai határozatok vég­rehajtásának megyei tapasz­talatairól, következetesen na­pirenden tartottuk az áruellá­tás és a szolgáltatások alaku­lását. Ez utóbbi témakörben összehívtuk az agglomerációs övezet -településeinek nép­front-tisztségviselőit és szem­től szembe — a megyei ta­nács, a MÉSZÖV, a KISZÖV, a KIOSZ, a KISOSZ, a Gel- ka, a megyei Patyolat képvi­selői is ott voltak — hangzot­tak el a vélemények, javasla­tok, illetve az intézkedési le­hetőségek. Sort kerítettünk arra is, hogy — eddig — öt járásban, a dabasiban, a rác­keveiben, a ceglédiben, a szentendreiben, a nagykátai- ban szót váltsunk a nőpoliti­kái aktívákkal, egyrészt véle­ményüket, tapasztalataikat kérve, másrészt a további te­endőket egyeztetve. Mint mondtam, ez csupán egyetlen részterület, s természetesen on­nét sem teljes a kép az előb­biek említésével. Azaz: min­den jó ügynek, minden lehet­séges lépésnek gazdája kívá­nunk lenni, szeretnénk eljut­ni — és remélem, el is jutunk — a lakosságnak olyan réte­geihez, amelyek még nem kap- csalódtak be a rendszeres közéletbe, amelyek még nem kóstoltak bele annak ízébe, hegy egy-egy ember a közös cselekvéssel lehet igazán több, elégedettebb, a mások számá­ra hasznos társ. • Különlegesen fontos tevé­kenységi köre a mozgalomnak a nemzetiségek mindennapjainak átfo^ása. — A megyében ez az átla­gosnál is lényegesebb, hiszen | településeinken szép számmal élnek olyanok, akik büszkén vállalják elődeik hagyomá­nyait. Fontos lépés volt, hogy megalakítottuk a nemzetiségi munkabizottságot, amely ki­terjedt aktívahálózatra tá­maszkodva kívánja koordinál­ni a feladatok végrehajtását. Aminek időszerűségét az is aláhúzza, hogy idén az orszá­gos nemzetiségi találkozó szín­helye Pest megye lesz. Okulva a felhalmozódott ta­pasztalatokból, fejlesztjük a nemzetiségi olvasótáborok munkáját — tavaly két szlo­vák nyelvű, egy-egy német, délszláv tábor fogadta a gye­rekeket, az elsőnek említettek színhelye Szlovákia volt _, fo kozott segítséget ad a nép­frontmozgalom a nemzetiségi együttesek tevékenysége fej­lesztéséhez, amint ez a célunk a nemzetiségi könyvtárak ese­tében is. Kiemelkedő hely Itt említem meg, hogy gaz­dagodó a kapcsolatunk az egy­házak helyi képviselőivel, ta­valy kontaktus teremtődött az adventista egyháznak a me­gyében élő lelkészeivel is. A két ízben megrendezett megyei papi gyűlésen a résztvevők száma 130 és 150 között volt, sikeresnek bizonyultak azok a megismertetést szolgáló kirán­dulások, amelyek a fóti gyer­mekvárosba, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalathoz, a Gyógynövénykutató Intézetbe, a Ganz Árammérőgyárba, az új gödöllői művelődési köz­pontba vezették el az érdeklő­dőket. • Korábban arról szólt, hogy jó gazdája kíván lenni a nép­front minden jó ügynek. Ha va­lamire, akkor ez a gazdaszerep a társadalmi munkára érvényes igazan. — Valóban kiemelkedő he­lyet foglal el a helyi nép­frontbizottságok, a megyei bi­zottság és elnökség tevékeny­ségében a társadalmi munka, az előkészítés éppúgy, mint a mozgósítás, az eredmények ér­tékelése. Az ötödik ötéves tervben megközelítette a két­milliárd forintot az áldozatos összefogás értéke, tavaly az első félévben — mert az évi adatok összegezése most tart — 190 millió forintot tett ki. A települések szebbé, korsze­rűbbé tétele mellett a magunk eszközeivel olyan akciókban is jelen vagyunk, mint korábban a kerepsstarcsai kórház építé­se volt, s mint amilyennek ta­valy szeptemberben és októ­berben az OmszKi parkban tel­jesített társadalmi munka bi­zonyult. A népgazdaság is­meretes gondjai tudatában határozottan azt valljuk: nem­hogy csökkenne, hanem emel­kedik a társadalmi munka je­lentősége, azaz a népfrontbi­zottságoknak most azt kell fellelniük, a szűkösebb pénz­ügyi lehetőségeket miként toldja meg, toldhatja meg az összefogás, a nagy eredmé­nyekre támaszkodó áldozat- készség. Hagyományos és sikeres te­repe a népfrontmozgalomnak a mezőgazdasági kistermelés tá­mogatása, benne a kertbarát­mozgalom, a kistenyésztés se­gítése. Tavaly újabb kertbarát­körök alakultak meg — Tár­nokon, Budajenőn, Dabason —, ezzel számuk száznyolcra emelkedett, ami azzal egyenlő, hogy országosan kiemelkedő­en itt található a legtöbb be­lőlük. Két ízben rendeztük meg 1981-ben a kistermelők fórumát, élénk visszhanggal, vitázó kedvvel. Annak is nagy múltja van, hogy helyi ter­ménykiállításokat szervezünk, s ezek legjobbjai képviselik a megyét az országos rendezvé­nyeken. Tavaly a pomázi és a dunabogdányi körök bemutat­kozása bizonyult a legszínvo­nalasabbnak, azaz ők lesznek ott a megye képviseletében a kertbarátok országos verseny- kiállításán, szeptemberben, Debrecenben. o Szorosan hozzátartozik a kertbarátsághoz a környezet becsülése, óvása, amiben ... — ... amiben sokszor vál­laltunk és vállalunk a jövő­ben is kezdeményező, ha kell, figyelmeztető szerepet. Erősí­tettük a környezetvédelmi őr­járatok tevékenységét, tavasz- szal és ősszel szervezői voltunk a lomtalanítási, közterület­rendezési akciónak. Növekvő tábor Hatásos akciókban persze azért nem szűkölködünk, így az ősszel a faültetéskor 21 ezer csemete és cserje került a földbe, ennek a társadalmi összefogásnak az értéke 770 ezer forint. Az ilyen és ha­sonló eredményeknek köszön­hető, hogy tavaly a megyében 423 lakosnak a kiváló társa­dalmi munkás, 1445 főnek pe­dig az érdemes társadalmi munkás elismerő címet ado­mányozhattuk. Amit talán sza­bad annak bizonyítékaként is felfogni, hogy nemcsak óhajt­ja a népfrontmozgalom a cse­lekedetek adta erkölcsi, em­beri, dologi többet, hanem egyre nagyobb azok tábora is, akik valóban így akarnak töb­bet érni, értékesebb emberré válni, akik a cselekvéssel sze­reznek rangot maguknak egy- egy településen. M. O. Megvitatták a lehetőségeket Jobban szervezett olvasótáborok Pályázati rendszert vezet­nek be az olvasótáborok gon­dosabb előkészítése, munkájá­nak javítása érdekében — je­lentették be a Hazafias Nép­front országos olvasótábori ta­nácskozásán. A háromnapos konferencián a mozgalmat fenntartó szervezetek képvi­selői, népművelők, táborveze­tők összegezték a tízéves ol­vasótábori mozgalom mód­szertani és szervezési tapasz­talatait. Hangsúlyozták, hogy a jövőben az általános isko­lások mellett a szakmunkás­tanulókat, szakközépiskoláso­kat az eddiginél nagyobb arányban vonják be a nyári szaktáborokba. A tanácskozáson elmond­ták, hogy tavaly összesen 139 olvasótábor működött az or­szágban, ezek azonban me­gyénként eltérő hatást gyako­roltak a fiatalokra. A jövőben a táborok számának növelése helyett tartalmi, minőségi megújítása került előtérbe. Ki­emelték: a nyári olvasótábor akkor a leghasznosabb, ha szervesen beilleszkedik a nép­művelés egész évi folyamatá­ba és a helyi kulturális intéz­mények további, sokrétű lehe­tőségeket kínálnak a fiatalok­nak egyéniségük kibontásá­hoz. A tanácskozás résztvevői felhívták a figyelmet arra is, hogy hatékonyabbá, rugalma­sabbá kell tenni az olvasótá­borokat fenntartó, segítő társ­szervek együttműködését. Pél­dául célszerű megyénként ol­vasótábori mozgókönyvtá­rakat létrehozni, tervszerűbben kell kiválogatni az olvasótábori előadókat és a megyei KISZ-, illetve úttö­rő-vezetőképző táborok rend­szeresen helyet adhatnának a nyári olvasótáboroknak. Ezek munkájába fokozottabban be­vonják az írókat, képzőművé­szeiket és tervszerűen felhasz­nálják a konkrét helyi irodal­mi, néprajzi, történelmi, mű­vészeti hagyományokat. A tanácskozás tapasztalatait, javaslatait az olvasótábori szakbizottság feldolgozza és hamarosan a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa elé terjeszti. Nagyobb központi támogatás Letelepedő mezőgazdák Számos kedvezmény ösztön­zi a mezőgazdák letelepedését. Mindenekelőtt azokban az üze­mekben, ahol kedvezőtlenek a természeti adottságok, és már ennél fogva is kisebb a bér. A MÉM az idén csaknem két­szeresére növelte a központi támogatás összegét, amely ez évben eléri a 190 millió forin­tot. A külön jogszabály szerint ebből az összegből támogatják a szolgálati-, illetve a sajátla- kás-építést és letelepedési se­gélyt is folyósítanak a munkát vállalóknak. Egy év alatt 215 szolgálati lakás épült fel az ál­lami gazdaságokban, és a tsz- ekben, 140 egyéni lakást is át­adtak, továbbá 2750 me­zőgazda kapott fizetéskiegé­szítést. További ötszázan kaptak tanulmányi ösztön­díjat. A támogatási . rend­szer új vonása, hogy bővítet­ték a kedvezményben részesít­hető üzemek körét, mintegy elősegítve azt, hogy a közepes szintet el nem érő gazdaságok is jól képzett szakemberekre bízhassák a helyi fejlesztést. Pest megyében például Far­kas Dezső, a kiemelkedően gazdálkodó gödi Dunamenti Termelőszövetkezet főkerté­sze egyetemi tanulmányai be­fejezésétől, 1973 óta gyakor­nokként a tsz-ben kezdett dol­gozni. Terve az, hogy tovább­ra is itt fejti ki tevékenysé­gét, amit mi sem bizonyít job­ban, mint az, hogy családi há­zat épít a szomszédos Duna­t keszin. Felesége is itt dolgozik, egy évvel később került a szö­vetkezethez. Két gyermekük­kel az anya jelenleg gyes-en van. A HÉT HÍRE sem a legtökéletesebb eszkö­zökkel, sem a legszigorúbb büntetésekkel nem lehet elér­ni. Ahhoz az kellene, hogy másként gondolkozzunk! Ve­zetőként és beosztottként, el­lenőrzőként és ellenőrzőnként, mert amikor már késő, ami­kor már megtörtént a baj, ak­kor hiába próbálunk másként nézni a dolgokra, mint eddig, a tragédiát nem tehetjük sem­missé. Évente 130—140 napot tölte­nek táppénzen az üzemi bal­esetek sérültjei a megyében, de természetesen ez csak azok száma, akik a megyében is dolgoznak. A bejárók nincse­nek benne! Ilyen idővesztesé­gek a népgazdaság számára sem mellékesek, ám mi ma­radjunk most az egyénnél, a családnál: 130—140 ezerszer ki tudja, mennyi szorongás, féle­lem, szenvedés, bánat, amik fogva tartják a balesetet szen­vedettet éppúgy, mint hozzá­tartozóit. Mert le kell írnunk a nagyon-nagyon furcsa jel­lemzőt: amíg sok részterüle­ten csökken a balesetek szá­ma, addig azok súlyossága szinte mindenütt jokozódik. Egy-egy baleset után hosz- szabb időre kényszerül beteg- állományba a szenvedő alany, mint két vagy öt esztendeje, azaz — meghökkentő — mint­ha egyre kisebb lenne egészsé­günk, épségünk értéke a saját szemünkben. Kezes jószág minden esz­közünk, a vasvilla éppúgy, mint a hegesztőapparát, a sa- vazó, a villás targonca, de per­sze akkor kezes, ha jószág, azaz, ha úgy bánunk azokkal, mint értő gazda a lovával, te­henével. Évente tizenhat, húsz ember fizet az életével a me­gyei munkahelyeken azért, mert ez az élet neki és má­soknak nem volt eléggé fontos, értékes a nagy alapossághoz, a minden veszélyt elhárító kö­rültekintéshez. Hosszú évek óta harminc és ötven között ingadozik azok csoportja, akik csonkulással, azaz maradandó rokkantsággal fizetnek azért a pillanatért, amikor már késő volt belátni az előírások iga­zát. A belátás a tudat síkja lenne. A szenvedés színtere a tudat és a fizikum. Miért koc­káztatjuk, vállaljuk mégis az utóbbit az előbbi helyett?! Mészáros Ottó ABC épült nyolc hónap alatt Hatszáz négyzetméter árubőség Rászánom magam, s körbelépkedem Fóton a régi élelmiszer- bolt hosszát és szélességét. A szorzószámok 15 és 10. Maximum 150 négyzetméter. Régi falusi lakóház, raktár sehol. Ebben az épületbe'n küszködtek a vásárlók áradatával azok az eladók, akik a szemben lévő, küllemre is szép, 600 négyzetméteres ABC- ben várják most a vevőket. A nagyportálos, alumíniumkeretes ablakok a kék és szürke színek kellemes, figyelemfelkeltő har­móniája fővárosiassá teszi az épületet. Győrfi Józsefné, a fóti nagy­községi tanács beruházási fő­előadója a következőket mond­ja: — A hajdani Kisalag az utóbbi tíz esztendőben ötezer lakosú településsé fejlődött. Égető szükség volt egy új ABC megnyitására. A régi épületben a helyzet már kritikus volt. Az építkezés menetét a lakosság napról napra követte. Aztán megtudom, hogy az üzlet 12 millió 400 ezer forint­ba került. A megyei tanács 7 és fél, a Váci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat csaknem "3, a község másfél milliót adott. A társadalmi munka értéke 600 ezer forintra rúgott. A telek évek óta erre a célra volt tar­talékolva. Az acsai Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezet 8 hónap alatt felépítette az ABC-t. Az üzletvezető Birkás János- né: — Négymilliós árukészlettel indultunk. Bár az utánpótlás folyamatos, három hét alatt 2 és fél millióra csökkent. Leg­alább nyolcszáz ember vásárol naponta, a két műszak 140— 150 ezret forgalmaz. Szerződéses kapcsolatban vannak a Budapesti Fűszéit- tel, a Fővárosi Tejüzemmel, a PENOMAH-val. a Zöldért-tel, a hernádi termelőszövetkezet baromfifeldolgozójával. Az el­adók a tejüzem pontosságát, áruinak minőségét, bő válasz­tékát dicsérik. Nem egyenletes viszont az ellátás téliszalámi­ból, gyulaiból. Járok helyiség­ről helyiségre. Ami a főváros­ban kapható, az itt is megvá­sárolható. Végre egy üzlet, ahol elég nagy a raktártér, jól mű­ködik és tágas á hűtőkamrás rendszer. Ahol a szociális léte­sítményeket sem nagyolták el, a központi fűtést, a hideg-me­leg vizet saját kazánház szol­gáltatja. ★ Weisz Józsefné eladó: — Hogy jobb-e itt? Kérdez­ni is kár. Kényelmesebb, kor­szerűbb, szebb, világosabb. A választék bővebb. Cipekedni itt is kell, de legalább van hozzá hely. ★ Hasznos Miklósné már meg­rakta a kosarát áruval; — ön a régi boltban is vá­sárló volt? — Ajjaj! Tizenöt éve ide járok. — Milyennek látja az újat? — Nagyon szép ez, de én mégsem vagyok elégedett. Kel­lett volna egy emelet is, a ru­házatnak meg a lábbelinek. — Udvariasak az eladók? — Nekem semmi bajom ve­lük. Az ABC-ben egy pillanatra sem szűnik a zsongás. Hétköz­nap van, kora délután, a forga­lom már meghaladta a százez­ret. Vicsotba Mihály AMIKOR KÉSŐ O A KISZ országos agitációs és propagandata­nácskozást tartott a fővárosban. ® A Pedagógusok Szakszervezete központi vezetősége a közoktatás fej­lesztéséről tárgyalt. © A megyei tanácselnökök érte­kezlete a tanácsok és a népfrontbizottságok együttmű­ködését tekintette át. © A Szabó Ervin Könyvtár rit­kaságaiból kiállítás nyílt Budapesten. @ A hét híre az is, hogy a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének el­nöksége az 1981. évi balesetek okait elemezte. Meghökkentő állítás igaz­ságát szeretnék elfogadtatni velünk a szakemberek. Az ál­lítás: minden tízezer üzemi balesetből akád egy olyan, ahol az objektív körülmények szerencsétlen összejátszása okolható a bajért. A többi esetben — sajnálatosan — a munkahely, a munkavállaló mulasztása, a technológiai fe­gyelem megsértése, a fölös kockázat következménye a jajszó. A meghökkentő állítás igazságát tehát nem, vagy csak nagyon lassan fogadjuk el, látjuk be, holott makacs­ságunk ára saját egészségünk, testi épségünk, olykor az — életünk... A megye vegyipa­rában évente százhúsz, száz­harminc embert ér üzemi bal­eset, a megye iparának egé­szében már 1400 és 1500 között ingadozik ez a szám, ha pe­dig a többi ágazatot is figye­lembe vesszük, akkor torok­szorítóvá válnak a statisztikai adattá sűrűsödő tragédiák, mert az üzemi balesetek szen­vedőinek tábora négyezer fö­lé nő! Sorscsapás, elkerülhetetlen következménye a gépek, be­rendezések sokasodásának, a bonyolultabb technikai isme­reteket követelő munkafelada­toknak? A kérdés szónoki, hi­szen tudjuk mindnyájan a fe­leletet. Nem objektív okok kö­vetkezménye, nem a gyarapo­dó technikai eszköztár okozata a baleset. Szívós munkával, a szemlélet változtatásával, az eszközök tökéletesítésével si­került elérni a balesetek szá­mának csökkentését a hetve­nes évek második felében a megyében, ám tavaly például a vegyiparban megnőtt ezek­nek a tragikus eseteknek a mennyisége, elfogadható indo­kokat teljesen nélkülözve esz­tendők óta egyre több a bal­eset — igen, egyre több. a várt, a remélt csökkenés helyett — a szövetkezeti mezőgazdaság­ban. / Arra figyelmeztetnek az el­lentmondásos tapasztalatok, amit magunktól is tudnunk kellene: a fejlődés a balesetek visszaszorításában egyenetlen, azaz itt lépünk egyet előre, ott viszont hátra egyet, tehát nem sikerült ezen a területen alap­vető fordulatot elérni. Nem a pesszimizmus, hanem a gya- kor'at kínálta ismeretek mon­datják velünk: a fordulatot

Next

/
Thumbnails
Contents