Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-28 / 50. szám

NAGYKŐRÖSI ^tirioii A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM 50. SZÁM 1982. FEBRUAR 28., VASÁRNAP Gyártanak bútart, műanyagot HarmlitcmilEiós haszon Kocséron Fennállása óta a legeredmé­nyesebb esztendejét zárta a kocséri Petőfi Termelőszövet­kezet. Nem csoda hát, hogy a biztonság derűje szabta mega zárszámadó közgyűlés hangu­latát. Az egyesülés óta eltelt időszak munkája meghozta a joggal várt eredményt. A más­fél ezer tagot számláló szövet­kezetben Tóth Róza tsz-elnök olyan gazdasági eredmények­ről adott számot, amelyekkel — a Végeredményt tekintve — méltán lehetett elégedett a tag­ság. (A személyenkénti jöve­delem ezerötszáz forinttal volt több, mint egy évvel koráb­ban.) Megszűnt a kertészet Az évről évre mind maga­sabb nyereség 1981-ben meg­haladta a harmincmillió forin­tot, pedig — mint a növény- termesztés lemaradása mutat­ja — nem volt könnyű eszten­dő. A cukorrépa kivételével szinte minden terményből jö­vedelemkiesésük volt. Így volt ez a gabonával, a kapás kultú­rákkal, a szőlővel. Szálas ta­karmány viszont szépen ter­mett. A néhány éve telepített legelő 60 mázsás hektáronkén­ti fűmennyiséget adott, s ez a nagy számú állatállomány el­látása szempontjából különö­sen fontos. A földterület javí­tása érdekében folytatódott a melioráció. A tereprendezést 278 hektáron befejezték, meg­vizsgálták a talaj tápanyagigé­nyét, gondjuk volt gyeptelepí­tésre, -felújításra és megfele­lő talajerő-utánpótlásra. A kertészet — a gondos munka és a hatalmas erőfeszí­tés ellenére — sem volt nyere­séges. Az ágazat kétmillió fo­rintos vesztesége is hozzájá­rult, hogy az év végével felszá­molták. A szőlő a fagy és a jég kártétele következtében négy­milliós kieséssel sújtotta a kö­zös gazdaságot Törzstenyészetek Hogyan tudtak mégis fordí­tani helyzetükön? 1981 az ál­lattenyésztés kimagaslóan jó éve volt. A szarvasmarha-, sertés- és juhállomány meg­tartotta törzstenyészet minősí­tését. A 1-es telep hegyitar­ka tehenei 4905, a 2-es telep keresztezett állatai 6093 liter évi tejet adtak átlagosan. Mindezt úgy érték el, hogy egy liter tejet 37 dekagramm ab­rak felhasználásával állították elő.' Húsmarhaállományuk törzstenyészetjelölt lett. A he­gyitarkák ötödik alkalommal nyerték meg az országos tej­termelési versenyt, s az üllői tájkiállításon üszőik első díjat érdemeltek, összességében a szarvasmarha, sertés és a ju­hászat húszmillió forinttal túl­teljesítette árbevételi tervét, s ez tette lehetővé a magas nye­reséget. Mindehhez hozzájá­rult, hogy a tartási körülmé­nyek tovább javultak. A ser­téstelepen technológiai felújí­tást hajtottak végre. Átadták a harmadik hatszáz férőhelyes juhhodályt. Más üzemágaik sem vallot­tak szégyent. A szállítási és a fenntartási üzem elérte a kitű­zött célt. Az ipari főágazat mozgalmas évet hagyott maga mögött. A bútorgyártás az üze­mi technológia tervének kidol­gozásával és két új termék gyártásának bevezetésével fej­lődött. Az új gyártmányok a nyári Pécsi Ipari Vásáron ezüstérmesek lettek, s hasonló elismerésben részesült maga a szövetkezet is az aktív részvé­telért. A műanyagüzemet át­szervezték, üzembe helyezték a műanyagpoharakat gyártó gép­sort. Az ipar munkája eredmé­nyesen egészítette ki a Petőfi Tsz alaptevékenységét. Az építőrészleg Nyársapá­ton, Törteién és Jászkarajenőn járult hozzá a települések fej­lesztéséhez, jelentős beruházá­si feladatokat oldva meg. A la­kosságnak is dolgoztak, a jövő­ben viszont saját épületeik fel­újítására, karbantartására és a szövetkezeti beruházásokra rendezkednek be. A közösben végzett munka mellett jelentős mértékben tá­mogatták a háztájiban folyó gazdálkodást. Szőlőtelepítés 1982-ben a többi között bú­zát, rozsot, takarmányborsót, lucernát, kukoricát és cukorré­pát termesztenek. Elsősorban szántóföldi növényvédő gépe­ket vásárolnak. A meliorációt 350, a talajjavítást 231 hektá­ron folytatják, s ebben az öt­éves tervben 90 hektár szőlőt telepítenek. Az állattenyésztés ben szeretnék állandósítani az elért színvonalat. A háztáji tá­mogatása ezentúl is napiren­den marad. Erre az évre 434 millió forint árbevételt tervez­nek. Látva szorgalmukat és hozzáértésüket, erre megvan az esélyük. S. J. A Toldi Miklós Élelmiszer­ipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet igazgató- helyettese, Kanyó Teréz arról tájékoztatott bennünket, hogy rendben lezajlottak a szak­munkás tantárgyi tanulmányi versenyek megyei fordulói is. Örömmel számolt be arról, hogy az intézet diákjai a kü­lönféle versenyeken derekasan megálltak a helyüket, s to­vább öregbítették az iskola jó hírét. A megyei versenyekre az iskolai házi győztesek juthat­nak. Tantárgyanként 30 tanu­ló küzdött a legjobb helyezése­kért. A versenyzőknek az Or­szágos Pedagógiai Intézet által összeállított kérdésekre, írás­ban kellett a választ megadni. A dolgozatokat háromtagú versenybizottság értékelte. Az intézet a különféle versenye­ken egy-egy végzős szakmun­kástanulóval képviseltette ma­gát. — Öröm és megtiszteltetés volt számunkra — mondotta Kanyó Teréz —, hogy a ma­gyar irodalomból, a magyar nyelvből és a történelemből a megyei versenyt intézetünk rendezhette meg. Ezeken a versenyeken tanulóink szép sikerrel szerepeltek. A szak­munkás tantárgyi tanulmányi verseny során a magyar r Egészségőr látogatáson ~ m A KÖJÄL munkatársai nemcsak a közületeket ellenőrzik, hanem feladatkörükbe tartozik az arra rászoruló családok lá­togatása. Képünkön: Varga Sándor egészségőr családlátogatás közben. „ . . , , , Varga íren felvétele nyelvből Horváth Irén bizo­nyult a legjobbnak, s megsze­rezte az első helyet. Kitett magáért Skrenyoczi Ilona is és a magyar irodalomból küzdel­mes versenyben a második helyen végzett. Mindketten továbbjutottak az országos versenyre, melyet Egerben rendeznek meg, április 2-án. — A megyei versenyeket munkavédelemből és üzem­gazdaságtanból Cegléden, a 203. sz. Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben tartották. Ott Kucsera István, a Toldi Inté­zet végzős diákja üzemgazda­ságtalanból a második helye­zett lett, s ezáltal bejutott az országos versenyre is, melyet Biatorbágyon rendeznek meg, április 5-én. K. K. Versenyre késztetve Visszahódították vendégeiket Sokféle tartalékot hozott a felszínre Rossznyelvek szerint, ha neip is a pad alá, de egy ke­vésbé kényelmes lócára került a vendég aközött a két szék között, amelyet újabban a ven­déglátás kínál neki. A gazda­ságpolitikusok szerint viszont nagy eredmény az is, hogy a két szék közül választani le­het: a hagyományos formá­ban és a szerződésben műkö­dő vendéglátóhelyek jelentik e két lehetőséget. Olcsóbb alapanyag Korábban a vendég a nem­törődömséget kifogásolhatta; az egyhangú étlapok, a szak­szerűtlen ételkészítést, az ud­variatlan felszolgálást, a vas­tagon fogó ceruzákat, az egy­kor híres magyar gasztronó­mia nyomasztó elszürkülését. 1979 júliusa — az emlékeze­tes áremelés — után már alig akadt kifogás, mivel alaposan megcsappant a vendégek szá­ma. Csaknem kiürültek az ét­termek, és még az önkiszolgá­lók, sőt, az italboltok törzs- közönségének egy része is át­pártolt az élelmiszerboltokhoz. Természetesen az alacsonyabb árak miatt Ez a helyzet alaposan meg­rázkódtatta a vendéglátóipart. Idegesek lettek a tétlenségre ítélt pincérek, a forgalom, a bevétel csökkenését számláló vállalati vezetők. Állították, hogy a felemelt árszínvonal még a nyugati vendégek szá­mára is magas, és tiltakoztak, amiért az élelmiszerárak eme­lésével egyidejűleg a vendég­látó vállalatoktól megvontak szinte minden állami támoga­tást. Így nem lehet megélni! — állították. Megszokták ugyanis, hogy lehetett kicsi az adag, mor­cos a felszolgáló, pecsétes az abrosz, íztelen a gulyás, hideg a húsleves és meleg a sör —a vendég jött. Bosszankodott ugyan, beírt a panaszkönyvbe, és, ha az ízeket nem is, de az állami támogatást élvezte. A mesterségesen alacsonyan tar­tott éttermi árak évtizedeken át gondoskodtak a vendégek­ről és a szakma elkényelme­sedéséről. Az alapanyagok árának eme­lése és az ártámogatás meg­vonása dilemma elé állította a szakmát: vagy visszaszerzi vendégkörét, vagy lehúzhatja a redőnyt. Természetesen az előbbit próbálták meg, sok he­lyen vendégcsalogatókat ta­láltak ki — reklámkampányt indítottak. Különféle árenged­ményeket adtak, ám ezek sem bizonyultak igazán célraveze­tőnek: bár a forgalom nőtt, az engedmények a vállalatok gaz­daságosságát veszélyeztették. Sikereket csak ott értek el, ahol újra felvették az étlap­ra a zónaételeket, az olcsóbb Március 1-től 7-ig A szolnoki rádió műsora Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Nyugdíjasok magazinja. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Sláger­koktél. 18.26—18.30: Hírössze­foglaló. Lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Queen együttes énekel. 17.15: Kalauz a homokon. Látogatóban a kecskeméti Forrás szerkesztő­ségében. 17.45: A kecskeméti szövetkezeti vegyeskar és a pedagóguskórus énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az Eruption együttes felvételei­ből. 18.26—18.30: Hírösszefog­laló. Lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Pár perc dzsessz. Békéscsabai és törökszentmiklósi zeneka­rok játszanak. 17.15: Romanti­ka. Braun Ágoston jegyzete. 17.20: A Délibáb együttes fel­vételeiből. 17.30: Zenés autó­stop. Közlekedési magazin. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből énekel Dave Clark együttese. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Babe együttes énekel. 17.10: Lósport, kisvállalkozásban. 17.25: Örökzöldek a Montavá- ni zenekar felvételeiből. 17.40: Kórus, gazdát keres. 17.50: Stúdiópódium. A szarvasi ze­neiskola tanárai játszanak. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hír­összefoglaló. Lap- és műsor­Pl 07ptpc Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. 17.35: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportmű­sor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.26 —18.30: Hírösszefoglaló. Mű­sorelőzetes. Szombat, 7.00: Román nyel­vű műsor. 7.30: Rádióvíkend. (Hírek. Piaci körkép. Alföldi lapszemle. Filmlevél.) 8.05: Szerkesztik a hallgatók. (Köz­ben: riportok a hét esemé­nyeiről.) 9.00: A nap hírei. Programajánlat. Zenés kíván­ságok. 9.30: A gazdálkodó is­kola. 10.00: ötven év táncme­lódiáiból. 10.26—10.30: Műsor­előzetes. Vasárnap, 8.30: Szlovák nyelvű műsor. 9.00: Hírek, programajánlat. Alföldi lap­szemle. 9.10: A szegedi Hulin István quintettje játszik. 9.20: A plasztika arcai. Szabó László szobrász műtermében. 9.40: Demis Roussös énekel 10.00: Műsorelőzetes. 18.00— 18.30: Sport és muzsika. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. alapanyagokból készíthető tésztaféléket, utcán át is áru­sítottak, szórakoztató progra­mokkal. mindenekelőtt disz­kóval csalogatták be a vendé­get. Gebines forma Miközben a vendéglátó vál­lalatok, szövetkezetek keres­gélték a módszert, amely a megváltozott árak mellett is a felszínen tartja őket, a nép­gazdaság ágai közül elsőként ők kaptak lehetőséget a szer­ződéses üzemeltetésre. Ha a szövetkezetek nem is, az álla­mi vállalatok éltek ezzel: meg­indították a nagy érdeklődés­sel kísért versenytárgyaláso­kat. Ma hozzávetőlegesen 1600 vendéglátóhely működik az új formában: az üzletvezető vál­lalja a kockázatot, és ha a vállalatnak befizetendő össze­gen túl nyereségre tesz szert, azt tesz vele, amit akar. Zseb- revághatja, szétoszthatja munkatársai között, vagy be­fektetheti az üzletbe. A vállalkozásnak ez a for­mája sokféle tartalékot hozott a felszínre. A vendégek kezd­ték észrevenni, hogy a szer­ződéses üzletekben változato­sabb lett a kínálat, kelleme­sebb a légkör, és mintha az árak is csökkentek volna. Pe­dig az 1600 vendéglátóhelyen összesen ezer fővel csökkent a létszám. A szerződéses üzletvezetők többsége csökkentetté egyéb költségeit is, és miközben rendre fizeti a vállalatnak a szerződésben vállalt összeget, maga is megél. Nem mellékes, hogy ez az összeg átlagosan a kétszerese annak, amit ugyan­ezek a vendéglátóhelyek ko­rábban, a gebines formában, jövedelmeztek a vállalatoknak. Anyagi következmény Mit szóltak mindehhez azok, akik továbbra is hagyományos formában működnek? Nem tehettek mást, versenyre kény­szerültek a szerződésesekkel. A megyei vendéglátó vállalatok tavaly nagyobb nyereséget ér­tek el, és jóval több vendéget fogadtak, mint 1980-ban. Az igazgatók, az üzletvezetők többsége figyeli, milyen mód­szereket alkalmaznak a szer­ződésesek, igyekeznek maguk is csökkenteni a költségeket, az adminisztratív létszámot, és megpróbálnak jó hangula­tot teremteni a boltokban. Nekik kedveznek azok a központi elképzelések, ame­lyek fokozni kívánják az ét­termi üzletvezetők önállósá­gát. Jó néhány hagyományos formában működő vendéglá­tóhely vezetőjének máris jo­got adtak arra, hogy az ételek árát ne a szokásos kalkuláció, hanem — bizonyos határok között — a saját elképzelése szerint alakítsa. A továbbiakban az önálló­ság ezen is túlterjed. Az üz­letvezetőket valószínűleg fel­jogosítják arra, hogy maguk válasszák meg a felszolgáló­kat, a szakácsokat, és kerese­tüket is ők szabják meg. Ha árut — alapanyagot — is bár­hol beszerezhetnek, önállóan dönthetnek a költségeket be­folyásoló tényezőkről, akkor javulhat az étterem — és a vállalat — eredménye, a ven­dég közérzete. Mindennek természetesen csak akkor van értelme, ha az étterem vezetőjének jöve­delme nem csupán a forga­lomtól, hanem az eredményes gazdálkodástól is függ: ha a költségmegtakarítás, a forga­lomnövekedés anyagi követ­kezményeit az üzletvezető is viseli. Bár akadnak visszahúzó erők, tény, hogy a vendéglá­tást megrázó 1979-es áreme­lés és dotációmegvonás óta több változás történt e szak­mában, mint a megelőző ne­gyedszázadban. Amennyiben a további elképzeléseket is meg­valósítják, valódi verseny ala­kulhat ki a szerződéses és a hagyományos vendéglátóhe­lyek között. Amelyikst letörlik Ilyen körülmények között a vendég valóban vendégnek érezheti majd magát. Ha ma még esetleg nem is tudja, hogy a két szék közül melyiket vá­lassza, vagy olykor úgy érzi, hogy az árak a pad alá kény­szerítik, a verseny viszonyai között végre kényelmesen le­ülhet majd valamelyik ülő­helyre. Bizonyára azt választ­ja, amelyiket tisztábbra tör­lik. G. Zs. A művelődési központban Árasig Jánas- emlékiinnepély Az Arany János Irodalmi és Tudományos Társaság hétfőn, március 1-én 18 órai kezdettel emlékünnepélyt rendez a mű­velődési központ emeleti ta­nácstermében Arany János születésének 165. évfordulója tiszteletére. A megemlékezés ünnepi szónoka dr. Sáfrán Györgyi irodalomtörténész. Közremű­ködik Sellei Zoltán előadómű­vész, aki Poloska című műso­rát adja elő. A megemlékezéssel az Arany János Irodalmi és Tudomá­nyos Társaság megkezdi ez évi megemlékezéseit városunk egykori tanárára, költőjére. Tanússlllés Nagykőrös város Tanácsa március 4-én, csütörtökön 14 órai kezdettel az Arany János Művelődési Központ tanács­termében tartja rendes ülését. Kedvezmény kistermelőknek A kertbarátok klubjában, március 1-én, hétfőn este 6 órakor összejövetel lesz, me­lyen a kistermelők adózási és egyéb kedvezményeit beszélik meg. Moziműsor _ Szamurájok és banditák, I— II. Színes japán kalandfilm. (16 éven felülieknek!) Előadás csak 5 órakor. A stúdióteremben Boldog új évet. Színes ro­mán mesefilmsorozat, fél 4- kor. A szűz és a szörnyeteg. Szí­nes, szinkronizált csehszlovák mesefilm, fél 6-kor és fél 8- kor. HÉTFŐI MŰSOR Szamurájok és banditák. Csak 5 órakor. A stúdióteremben A vad hattyúk. Színes japán rajz-játékfilm, fél 4-kor. Az ámokfutó. Színes lengyel bűnügyi film. (14 éven aluliak­nak nem ajánlott!) Fél 6-kor és fél 8-kor. SzisihúzD előadás A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor Tű­zijáték. Móra-bérlet. Hétfőtől áramszünet A DÉMÁSZ Áramszolgáltató Vállalat értesíti a lakosságot, hogy március 1-én reggel 7 órától 16 óráig szakaszosan áramszünet lesz a Mikes Kele­men utcában, az Ádám László utca végén, valamint a Móricz Zsigmond és a Luther utcá­ban. Március 2-án a Zöldfa, a Munkácsi és a Rózsa Ferenc utcákban lesz áramszünet. Március 3-án a Május 1., az Absolon Sarolta, az Orgona, a Béke utcában a Gyöngyvirág utcától a Hársfa utcáig, vala­mint az Örkényi úton az 53. számtól végig áramszünet lesz. A vezetékek az áramszünet tartama alatt is feszültség alatt állónak tekintendők. ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap* Toldis diákok sikere Versengő szakmunkások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents